U - Index of - Munka

Menedzsment alapokNagyobb kockázatot rejt magában a sztorival kezdés, bár a hallgatóság figyelmét még a kérdésnélis jobban megragadja. Kevesen tudnak azonban jól, frappánsan elmesélni egy történetet. Megoldáslehet, hogy az „éles” helyzet előtt teszteljük le a sztorit családunk, barátaink közül toborzotthallgatóságon. Fontos, hogy tényleg „üljön” a történet, azaz szorosan kapcsolódjon a szakmaimondanivalóhoz.KifejtésFontos az egyértelmű, tiszta szerkezet, a mondatok logikus összekapcsolása. Meg kellkülönböztetni a kifejtést a bevezetéstől. A hallgatóknak érzékelniük kell, hogy az előadó, a bevezetésután, most rátért érdemi mondanivalójának taglalására.Tegyük világossá, hogy melyek az előadás fő pontjai, szerkezeti alapgondolatai, és mely részletekcsupán kitérők, mellékesen említett összefüggések. A jó előadó tekintettel van arra, hogyhallgatóságának befogadóképessége korlátozott, a témában való jártassága pedig rendszerint alattamarad az övének. Éppen ezért előadását nem zsúfolja túl gondolatokkal. Ha úgy tapasztaljuk, hogy azelőre elkészített néhány fő pontot sem képes befogadni a hallgatóság, egy-két kevésbé fontosgondolatsortól menet közben is meg kell válnunk, ügyelve természetesen arra, hogy a logikai lánc neszakadjon meg. Jó tanács kezdő előadóknak: hagyják ki annak a felét, amit eredetileg mondaniszándékoztak!Kiemelten fontos, hogy egy-egy ponthoz több példát is használjunk! Így kevésbé fordulhat elő,hogy a néhány pillanatra éppen kikapcsolódó hallgató elveszít valamely fontos összefüggést. Apéldákkal egyenértékűek, sőt talán azoknál is fontosabbak lehetnek a különféle ábrák, statisztikaitáblázatok, egyéb szemléltető- és bizonyítóeszközök. Fontos, hogy konkrét példákat említsünk! Sokkalhatásosabb a történet, és mondanivalónkat sokkal hitelesebbnek tekintik a hallgatók, ha nem egynagyvállalatról, hanem például a Malévról beszélünk. Sokkal jobb, ha neveket, konkrét időpontokat,helyszíneket stb. említünk, mint ha általánosságban beszélünk. Természetesen ilyenkor ügyelni kell aszemélyiségi jogokra.Fontos, hogy rendet tartsunk a kifejtésben! Ha például időrendben kezdtünk egy témát kifejteni, neváltsunk át az előadás közepén a térbeli elrendezésre vagy valamely logikai rend szerinticsoportosításra. Tekintsük partnereknek a hallgatókat! Osszuk meg velük, mit miért teszünk, miért eztvagy azt a sorrendet használjuk, miért hagyunk el bizonyos részleteket, miért hivatkozunk az egyikalapkönyvre és miért nem a másikra stb.! A hallgatók kevésbé veszítik el a fonalat, ha az előadótöbbször felmutatja menet közben a vázlatot.A hosszabb előadások még valódi érdeklődés esetén is nehezen követhetők. A hallgatóság figyelme20-25 perc után lankadni kezd. Nagyon fontos, hogy az előadó időről időre megtalálja azokat azeszközöket, amelyekkel ismét magára vonhatja a hallgatók figyelmét, melyekkel elűzi fáradságukat.Figyelemfelkeltő eszközök lehetnek például az alábbiak:• Testre szabott, az adott közönség érdekeit érintő, érdeklődésének középpontjában álló témákfelvetése, vagy beleszövésük egy-egy utalással az előadásba. A diákokat érdeklik például azenekarok vagy az igazságos osztályozás, a középkorú nőket a fogyókúra, a férfiakat az autókvagy a futball stb.• Az előadás feltétlenül tartalmazzon olyan elemeket, amelyeket az emberek hasznosnak találnak.Még jobb, ha azonnal tudják használni őket.• Sokakat vonz az ismeretlen, az új. Ha olyasmit mondunk nekik, amit először hallanak, nyertügyünk van.• Ha a postás megharapja a kutyát, akkor arra mindenki felfigyel, fordítva senkit sem érdekel adolog. A szokatlan, az atipikus is nagy hatással van ránk.• A megoldandó probléma vagy rejtvény általában izgatja a hallgatóságot. A többség figyelni kezd,mert rá akar jönni a dolog nyitjára.101