U - Index of - Munka

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtanSzámhalmokat tartalmazó zsúfolt táblák helyett előadáson inkább oszlopdiagramot, kördiagramotés hasonló, az adatokat szemléletesen megjelenítő grafikai eszközt használjunk. Használjunkpiktogramokat is!Az előadás vizuális megalapozása önmagában is a jobb előkészítésre sarkall. Az a tény, hogyelőzetesen szilárd vázat adtunk előadásunknak, letisztultabbá, jobb szerkezetűvé teszimondanivalónkat, a hallgatóságban pedig azt az érzetet erősíti, hogy alaposan felkészültünk.Amikor érdemes írásvetítőt, PowerPointot használni:• bonyolult ábrák és rajzok bemutatásakor• függvények, grafikonok, számtáblázatok és folyamatábrák ismertetésekor• nyelvi nehézségek esetén, ha mondanivalónk kulcselemeit akarjuk megismertetni idegen nyelvenbeszélő hallgatóságunkkal• hosszú felsorolások, terjedelmes programok bemutatásakor, amikor azt szeretnénk, hogy ahallgatóság egyben is áttekinthesse a különböző elemeket (Szabó, 2002)Közvetlenül az előadóterembe lépés előtt már nem tanácsos gyorsan újra átgondolni amondanivalónkat, netán azon idegeskedni, mit felejthettünk el, hol vannak a gyenge pontok. Előadáselőtt inkább kifejezetten felejtsük el az előadást, és lazítsunk! Lélegezzünk mélyeket, s ha módunk vanrá, tegyünk rövid sétát a szabadban. Ha már beléptünk a terembe, akkor is jót tehet egy kis levezetőmozgás. Megigazíthatjuk a táblát, beállíthatjuk az írásvetítőt, elrendezhetjük az előadás kellékeit.Bevezetés és nyitásCélszerű megkülönböztetni az előadás megnyitását a bevezetéstől. A nyitás a hallgató figyelménekmegragadását, a hallgatóság megnyerését jelenti. A cél a hallgató érdeklődésének felcsigázása. Hisz azelső percekben a hallgatóság még nem a szöveg szakmai tartalmára figyel, hanem magára az előadóra.Az előadó stílusát, megjelenését, fellépését ítéli meg.Kiváló figyelemfelkeltők a következők:• határozott megállapítás arról, ami a hallgatót a leginkább érdekli• a munkánk, tanulmányaink során felfedezett legfőbb újdonság• egy érdekes anekdota vagy idézetNyitási ellenjavaslatok:• Ne kezdjük mentegetőzéssel! Ha mégis nyomós okunk van rá, fogjuk rövidre!• Ne késsünk el! Ha mégis elkéstünk, ne magyarázkodjunk részletesen!• Ne indítsunk azzal, mennyire nem értünk a témához!A bevezetés viszont, a nyitástól eltérően, lényegében az előadás vázlatának ismertetését jelenti. Ezegyfajta térképet, sorvezetőt kínál a hallgatók számára. Legkésőbb az ötödik-hatodik mondatban sortkell kerítenünk a bevezetésre, azaz arra, hogy tisztázzuk az előadás fő gondolatköreit.Hogy technikailag átsegítsük magunkat az első mondatok nehézségein, kapaszkodjunk valamibe!Ez lehet egy papírlap, például éppen a vázlat, lehet ceruza vagy szemüveg. A nyitómondatoknakfrappánsnak, figyelemfelkeltőnek kell lenniük. Ezt a hatást nemigen lehet kiváltani azzal, ha csupánegy-két bővített mondatban elmondjuk az előadás témáját. Kezdjük inkább kérdéssel vagy sztorival!Jó kezdő kérdést feltenni természetesen nem könnyű. A kérdés nem lehet annyira bonyolult, hogymég az előadás meghallgatása után se tudja senki megválaszolni. Triviális kérdéssel pedig csak akkorkezdjünk, ha éppen azt akarjuk majd bebizonyítani az előadás során, hogy a triviálisnak hitt kérdésmennyire nem az.100