Letöltés - Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar

LAKNER Lajos: A Petőfi Ház mint a Petőfi-kultusz újraélesztője, Gömörország, 2004/nyár= http://www.gomororszag.sk/gom0402.htmlLAKNER Lajos: Az önismeret kertjében. Utószó. in: Oláh Gábor: Naplók. Szerk., ajegyzeteket és az utószót írta: L. L., –.:TARJÁNYI Eszter: A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés,teozófia története és művészeti kapcsolatai, Bp., 2002, 132., 133.Z. KOVÁCS Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának)változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 268.KULCSÁR-SZABÓ Ernő–MOLNÁR Gábor Tamás–SZIRÁK Péter: Alakzatváltások azirodalmi modernségben, in: hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a líraimodernségben, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR-SZABÓ Ernő ésSZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 24.HANSÁGI Ágnes: Emlékezet, idő, identitás. A temporális idegenség tapasztalata aromantika és a modernség korszakküszöbének ártelmezésében. In: Identitás éskulturális idegenség, szerk. BEDNANICS Gábor–KÉKESI Zoltán–KULCSÁR SZABÓErnő, Budapest, 2003, 107–121: 117., 121.JÁNOSI Zoltán: A láthatatlan paradigma (A folklór és a népiesség kapcsolatának történetiváltozata a magyar költészetben, in: „De mi a népiesség?” Bp.: TTFK KölcseyIntézete, 2005, 43–93.: 49/89, 54/90, 91.EISEMANN György: Átmenet vagy fordulat? – 1876 Vajda János: Újabb költemények, in:A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály ésVeres András, Bp.: Gondolat, 2007, 540–547.: 543.EISEMANN György: Líra és bölcselet – Komjáthy Jenő: A homályból, in: A magyarirodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és VeresAndrás, Bp.: Gondolat, 2007, 598–610.: 602.BÉNYEI Péter, A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfajiváltozatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen:Kossuth Egyetemi, 2007, 105.IMRE László: Tompa Mihály vallási élményének tanulságai egykor és ma, in:Margonauták. Írások Margócsy István 60. születésnapjára, szerk Csörsz RumenIstván et al., Bp., rec.iti, 2009, 298–306.: 303., 304.BEDNANICS Gábor: Kerülőutak és zsákutcák. A modern magyar líra kezdetei, Bp.: Ráció,2009, 59., 88.,93., 104., 122., 133., 142., 147., 152., 155., 161., 167., 171., 187–188., 203., 222.BALÁZS Imre József: Az erdélyi magyar költészet az 1920-as években, Nyelv- ésirodalomtudományi közlemények, LI. Évf., 2007/1–2., 3–28.: 7.SCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatásiprogram kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola,9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, 2008, 153., 159.IMRE László: Személyközi és szövegközi viszonya és funkciója Tompa Mihályköltészetében, Irodalomtörténeti Közlemények 2009/3. 255–272.: 265., 271.,HORVÁTH Erzsébet: Sinka István mitologizáló költői világa, PhD-értekezés, Szeged,209.Két világ közt választhatniISMERTETÉS, RECENZIÓ30

Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 1997/10, 83–84.HITES Sándor: Az olvasás tragédiája, Budapesti Könyvszemle, 1999/tél, 372–378.EISEMANN György, Irodalomtörténeti Közlemények, 2003/6, 766–770.HIVATKOZÁSOKHORVÁTH Károly, ItK 1994/3, 301, 330. (kéziratként)BÉNYEI Péter, „A szerelem élete”. A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája, in:Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, vál., szerk., utószó: B. P.,Debrecen1997, 260MADARÁSZ Imre, Madách-reneszánsz, Magyarország, 1997/36.SZILI József: A Tragédia: líra vagy tragédia? in „Légy, ha bírsz, te »világköltő«…”, Bp.:Balassi, 183–205.: 189., 194., 205.GINTLI Tibor, Ádám és a torz viszony, ItK, 2000/3–4. 440–453.: 451., 452.NAGY Miklós, Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések, ItK, 2001/1–2., 238–239.:239.TARJÁNYI Eszter, A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés,teozófia története és művészeti kapcsolatai, Bp., 2002, 165, 166.Éva GEREVICH-KOPTEFF: Az ember tragédiája és finn fordításai a nemzeti kultúrák, azirodalmi recepció és a fordításelemzés tükrében, Jyväskylä, 2003, 80.Z. KOVÁCS Zoltán: „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának)változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 269.MOLNÁR András, A megértés határai, Napút, 2002/2.HITES Sándor: Jókai hasznáról és káráról (Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczolókés”), Budapesti Könyvszemle, 2003/tél, 321–329.: 321.BÍRÓ Béla, A Tragédia paradoxona, Bp.: Liget Műhely–Kolozsvár: Polis, 2006, 16., 18.,21–22., 129., 143., 146–148., 157., 166., 185., 187., 228.BALOGH Csaba: Bíró Béla, A Tragédia paradoxona, ItK 2006/5, 572–578.: 572., 575.,577–578.KOZMA Dezső: Madách Imre, in: Írók, költők, művek, Nagyvárad: Europrint, 17–37.: 30.BENE Kálmán: Tiszteletkörök Az ember tragédiája körül. In: B. K.: Madách-filológia,Szegedi Egyetemi Kiadó –Juhász Gyula Felsőoktatási kiadó, 2007, 23–163.: 88.,104.MÁTÉ Zsuzsanna: Megérthető műalkotás? Szeged, 2007, =http://mek.niif.hu/05700/05700/05700.htmCSIKOS Sándor: Lucifer tragédiája, DLA-értekezés, 2009, 155., 167.„…az ember véges állat…”ISMERTETÉS, RECENZIÓKönyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 1998/19, 10–11.NAGY Imre: A „vizsgálódó” és az „ábrándozó” (Jegyzetek S. Varga Pál „…az embervéges állat…” című könyvéről), Hitel 2001/3., 98–103. = uő: Ágistól Bánkig. Adramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája, Pannónia Könyvek, 2001, 272–281.HIVATKOZÁSOKSZILÁGYI Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, 1998, 416, 469.TAXNER-TÓTH Ernő, A karthausi keletkezéstörténetéhez, It, 1999, 512–529: 513, 528.31

TAXNER-TÓTH Ernő, Töredékek A karthausi újraolvasási kísérletéből, Studia Litteraria,XXXVIII. (2000), 22–39: 31.SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A Nemzeti hagyományok időszerűsége, in: Újraértelmezések,2000, 58. = in: Romantika: világkép, művészet, irodalom (szerk. Sz. M. M– HajduPéter), Bp., 2001, 147–161: 157.HÁSZ-FEHÉR Katalin, Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század másodikfelében, Debrecen, 2000, 98, 361.FODOR Péter, Hagyomány az eredet távlatából (Gulyás Pál irodalomszemlélete), It, 2000/3,485–490: 490.ZENTAI Mária, Az íbisz legfeketébb tolla. A nyelv hitelvesztésének nyomai Vörösmartyköltészetében, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs [2001],73–88: 85.BORBÉLY Szilárd, Horvát István és Vörösmarty Mihály: történeti és irodalmi fikciótalálkozása, in: Vörösmarty és a romantika, szerk. Takáts József, Pécs [2001],111–128: 115.GYAPAY László, „A tisztább izlésnek regulájival”, Kölcsey kritikusi pályakezdése, 2001,127., 161, 290.NAGY Imre, A Tempefői játékos magyar nyelve (Kultúra, beszédmód és kommunikációCsokonai színművében), in: uő, Ágistól Bánkig. A dramaturgia nyelve és a nyelvdramaturgiája, Pécs, 2001, 177–201.: 184., 199.DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK 2001/5–6.,513–552: 529.Z. KOVÁCS Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának)változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269.MARGÓCSY István, Nép és irodalom (Tézismondatok és alapkérdések), Élet és irodalom,48. (2004), évf. = in: „De mi a népiesség?” Bp.: TTFK Kölcsey Intézete, 2005,306–318., 306/317.LAKNER Lajos, Az emlékezetközösségtől a tudományos közösségig (A Városi Múzeumtóla Déri Múzeum megalapításáig), Debreceni Disputa, 2004/10., 24–31.: 29.BALOGH Piroska, Lexikonok és narratívák. Schedius Lajos irodalomtörténet-íróikísérletei, in Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István,Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp.: Uinversitas, 175–197.: 192.CS. VARGA István, „Isten, áldd meg a magyart...” Kölcsey Ferenc: Hymnus. A magyarnép zivataros századaiból, Bencés Diákszövetség Almanach 1995–1998.Pannonhalma-Budapest, 1998. 151–204.: =http://www.arssacra.hu/ArsSacraII/ArsSacraII-C4.htmKUNÁNÉ CZIFRA Mariann, Kazinczy Ferenc valláskritikája, in: A Miskolci EgyetemBölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei, 1., szerk. FazekasCsaba, 414–413.: 415.LEVENTE Szabó, The Making of the Nineteenth-Century Hungarian National Past.Historians as Nation-Makers, New Europe College Yearbooks, Bucharest, 2003.BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományospályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 310., 347.LEVENTE Szabó, The Making of the Nineteenth-Century Hungarian National Past.Historians as Nation-Makers, New Europe College Yearbooks, Bucharest, 2003.Tévedésből kétszer szerepel, csak az internetes adat maradjon!!!!!!!32

SCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatásiprogram kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola,9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, 2008, 152.NÉMETH Renáta: A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótáránaketimológiai elvei. Doktori értekezés, Bp., ELTE, 2007, 65–66., 74., 274.Arany János: Tanulmányok és kritikákISMERTETÉS, RECENZIÓFENYŐ István: A Csokonai-könyvtár Források-sorozatának három kötete,Irodalomtörténet, 1999/3. 479–485.NAGY Miklós: ItK, 2001/1, 237–238.Komjáthy Jenő összes költeményeiISMERTETÉS, RECENZIÓNÉMETH Zoltán, A határhelyzetek költője, Irodalmi szemle, Bratislava–Pozsony, 40. évf.2.sz. (1997. febr.), 83–86.HIVATKOZÁSOKEISEMANN György, Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp.1997,184., 207.EISEMANN György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar lírakorszakváltásához), in uő, A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999, 116.A nemzeti költészet csarnokaiBEMUTATÓDebreceni Könyvszemle, 2005. december 8. (Bemutatta: BÉNYEI Péter)Kollégiumi esték (Debreceni Rformátus Kollégium), 2007. november 23. (Bemutatta: IMRELászló)ISMERTETÉS, RECENZIÓPERECZ László, Elfeledett kontinens, Népszabadság, 2005. szeptember 3., 11.R. SZABÓ Zsuzsa, Kultúra, nemzet, irodalom, Hajdú–Bihari Napló, 2005, január 9.HORKAY-HÖRCHER Ferenc: Teória és irodalomtörténet. S. Varga Pál: A nemzeti költészetcsarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyarirodalomtörténeti gondolkodásban. Kortárs, 2006/4, 96–101.KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nemzeti tudományok születése – a történetiség jegyében,Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 48–60 [Dávidházi Péter Egy nemzetitudomány születése c. könyvével együtt] = in: A nemzeti tudományok historikuma,szerk. KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Bp.: A természet- és TársadalombarátFejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2008, 273–293.Z. KOVÁCS Zoltán, Literatura, 2006/3., 396–402.STURM László, A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei nyomában,http://www.ij.nyugatijelen.com/archiv/2006/2006%20februar/ij5.htmlMILBACHER Róbert: Egy régi nemzetfelfogás újradefiniálásának kísérlete, Alföld,2007/4., 88–93.PAPP Endre: Az anyanyelvben az ismeret és a szépség, Hitel, 2007/5., 114–121.IMRE László, Irodalomtörténet, 2007/3, 427–435.HIVATKOZÁSOK:33

SZAJBÉLY Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakításábanVilágos után, Bp.: Universitas, 299. (kéziratként)SZŰCS Zoltán Gábor, Historizáló politika az önkormányzati vitában. Az 1990-esönkormányzati törvény vitájának diszkurzív elemzése,http://polvgy2006.ektf.hu/eloadasok/szucs_zoltan_gabor.docFÓRIZS Gergely, A Poétai harmonistika koncepciójának forrásai és eszmetörténetikontextusa, Irodalomtörténeti Közlemények, 2006/1–2., 15–47.: 17., 45–46.Szemlélő. A Spectator 18. századi magyar fordítása, s. a. r., a bevezetőt és a jegyzeteketírta BALÁZS Péter és LABÁDI Gergely, Szeged, 2005, 14.TÜSKÉS Gábor: Az irodalomtudomány és -kritika XVIII. századi történetéhez. Koncepciók,módszerek, kutatási lehetőségek, in Historia litteraria a XVIII. században, szerk.Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, Tüskés Gábor, Bp.: Uinversitas, 15–42.: 41.(kéziratként)ZÁKÁNY Tóth Péter: Elkülönülő irodalmunk kezdetei. 1826 – Megjelenik az Élet ésLietratura, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp.: Gondolat, 2007, 153–1168: 166.FERENCZI Attila: „Nem hazai plánta”. Az antik paradigma Kölcsey Nemzetihagyományok című írásában, Ókor, 2006/1., 15–19.: 18. =http://www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2006_1_ferenczi.pdfKISS Tamás Zoltán: A Don Quijote helyei. Diszkurzív gyakorlatok és a befogadás retorikájaCervantes magyarországi hatástörténetében, Filológiai közlöny, 2006/2–3., 258–274.: 260.BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományospályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 296.T. SZABÓ Levente: Mikszáth, a kétkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációkMikszáth Kálmán prózapoétikájában, [Bp.:] L’Harmattan, 2007, 297.EISEMANN György: Népiesség és klasszicitás – Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsógazdája, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály és VERES András, Bp.: Gondolat, 2007, 407–417.: 413–414.BITSKEY István: Klaniczay Tibor (1923–1992),https://www.mta.hu/fileadmin/nytud/emlekbeszed/Klaniczay_emlekbeszed.doc.Z. KOVÁCS Zoltán: Etikai kritikák. Nemzetnevelés, irodalom, kritika a magyarirodalomban A falu jegyzőjétől A délibábok hőséig, in: Interdiszciplinaritás apedagógiában (Képzés és Gyakorlat konferenciák I.), szerk. KERESZTY Orsolya,Kaposvár, 2008, 207–220.: 211.TEVESZ László: A magyar liberális-nacionalizmus nemzetfogalma a „Kelet népe-vita”időszakában, 1841–1843, Századvég 44. szám, 31–72.: 32., 34., 35., 36., 38., 43.,44.TEVESZ László: Politikai és kulturális közösség a liberális politikai gondolkodásban az1840-es években, in: Állam és nemzet a XIX–XX. században, 168–174.: 169.TÓTH Kálmán: A Kultsár–Prónay-féle pályatétel, ItK, 2007/1–3., 147–169.: 147., 153.FÓRIZS Gergely: Populárfilozófiai eszmék az Erdélyi Muzéumban, Erdélyi Múzeum,2007/3–4., 51–62.: 62.EISEMANN György: Költészet a költésről. A romantikus hagyomány „romantikátlanító”figurálása Arany János lírájában, Alföld,JAKAB György: A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja,Iskolakultúra, 2008/5–6., 3–28.: 24., 28.34

NAGY Gábor: Irodalomelmélet az irodalom történetében, Kortárs, 2008/7. =http://www.kortarsonline.hu/0807/nagy.htmSZILI Katalin: Édes hazánktól Magyarországig, Magyar Nyelvőr, 151–169.: 159–161.,169.Villanyelőszó/HORVÁTH Iván előszava – A magyar irodalom történetehttp://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/Villanyelőszó/Horváth_Iván_előszava_–_A_magyar_irodalom_történeteKULIN Ferenc: A „magunkkal hozott szempontok” igazsága, in: A nemzeti tudományokhistorikuma, szerk. KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Bp.: A természet- ésTársadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2008, 5–31.: 4, 9.,30.KULIN Ferenc: A nemzeti Bánk (A nemzeti jelleg színeváltozása a Bánk bánértelmezéstörténetében),, in: uo.,325–343.: 326., 342.DÉNES Iván Zoltán: Közösségi identitás-programok a megkonstruált múlt tükrében a 19–21. századi Magyarországon, in: uo., 67–130.: 67., 106., 115., 123., 126–128.DÁVIDHÁZI Péter: A nemzeti látószög perspektíváiról, in: uo., 485–513.: 485.MÉSZÁROS András: Az ún. nemzeti filozófia a magyar és szlovák filozófiatörténetírásban,in: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban, szerk. Fedinec Csilla, Bp.:MTA–Magyar Tudományopsság Külföldön Elnöki Bizottság, 2008, 173–185.: 173.Katalin BLASKÓ: Digitale Quellenedition Königreich Ungarn. Forschungsbericht,WEBFU [Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik], 1–3.: 1.HORVÁTH Iván: Magyar irodalom, Élet és irodalom, 2009. március 13, 5., 12−13.: 12.FÓRIZS Gergely, „Álpeseken álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméletiszövegeiben, Bp.: Universitas, 2009, 258., 260.DÁVIDHÁZI Péter: Menj, vándor. Swift sírfelirata és a hagyományrétegződés, Pécs:Pannónia könyvek, 2009, 155.FORGÁCS D. Péter: A magyaros táncok értelme az osztrák identitásban, in: Hagyományés újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. Bp.: Magyartáncművészeti Főiskola – Planétás, 2009, 24–31.: 31.T. SZABÓ Levente: Erdélyiség-képzetek (és regionális történetek) a 19. század közepén,in: T. Sz. L.: A tér képei: tér, irodalom, társadalom, Kolozsvár: Komppress/Korunk,2008, 13–99.: 80.T. SZABÓ Levente: A modern irodalmár hivatás kialakulásának társadalomtörténete.Módszertani vázlat a társadalom- és irodalomtörténet kapcsolatának új irányához,in: uo., 197–227.: 222.T. SZABÓ Levente: Az irodalmi nyugdíj és az irodalmi munknélküliség feltalálása: aMagyar Írói Segélyegylet alapítása, in: uo., 285–338.: 337.HITES Sándor: Még dadogtak, amikor ő megszólalt (Jósika Miklós és a történelmiregény), Bp.: Universitas, 2007, 179., 183.188., 288., 289.NÉMETH Renáta: A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótáránaketimológiai elvei. Doktori értekezés, Bp., ELTE, 2007, 65–66., 77., 274.FRIED István: Nyelvújítás, nyelvválasztás – útvesztés? Tiszatáj, 2008. június, 18–29.:18.RADNÓTI Sándor: „Xenídion s Etelke”. A magyar winckelmanniánizmus határai,Holmi: 2008/11., 1428–1454.: 1436., 1439–1440., 1452.35

ZABÁN Márta: Salamon Ferenc irodalmi munkássága, doktori értekezés, Kolozsvár2009, 24., 59., 70., 199.BÍRÓ Ferenc: A legnagyobb pennaháború. Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés, Bp.:Argumentum, 2010, 161–162., 195., 202., 255., 386., 679.BENCE Erika: Művészeteszmény és irodalomértés Kazinczy Ferenc Tövisek és virágokcímű kötetében, in: DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika (szerk.).: Ragyogni ésmunkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről, Debrecen UP,2010, 52–57.: 52., 53.BÍRÓ Annamária: Kazinczy esete a szászokkal, in: DEBRECZENI Attila, GÖNCZYMonika (szerk.).: Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányokKazinczy Ferencről, Debrecen UP, 2010, 338–350.: 345.DOBÁS Kata: „Oh, ha ecsetem most méltó lenne rátok”.Az aranykor képzete AranyJános Toldi szerelme című művében, Irodalomtörténet 2010/3. 374–396.: 377.FÓRIZS Gergely: Szemere Pál és Arany János költészetszemléletének lehetségesösszefüggései, in:: Építész a kőfejtőben. Tanulmányok Dávidházi Péterhatvanadik születésnapjára, Bp.: rec.iti, 2010, 135–149.: 138.HÁRS Endre: Herder tudománya. Az elgondolhatóság határain, Pozsony: Kalligram,2012, 169/292.BÍRÓ Ferenc: A nemzethalál árnya a XVIII. századvég és a XIX. századelő magyarirodalmában, Thienamann-előadások 7., sorozatszerk. Nagy Imre, Pécs: ProPannonia Kiadói Alappítvány, 2012, 90.TAKÁTS József: Politikai nyelvek a Nemzeti hagyományokban, In: Szívből jövőemlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról,szerk. FÓRIZS Gergely, Bp.: Reciti, 2012, 39–52.: 47.SZILÁGYI Márton: A „pórdal” státusza a Nemzeti hagyományokban, In: Szívből jövőemlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról,szerk. FÓRIZS Gergely, Bp.: Reciti, 2012, 95–113.: 100.HIVATKOZÁSOK TANULMÁNYOKRA, KRITIKÁKRAKomjáthy Jenő költői világképének alakulásaElmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából, vál., szerk. VÁRHEGYI Miklós, Veszprém1994, 198.EISEMANN György: Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében, Bp. 1997, 22.,26., 143., 145., 187., 188., 190., 198., 201., 203., 207.EISEMANN György: A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar lírakorszakváltásához), in uő, A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999, 116.SZILI József: Komjáthy Jenő, az istenálmok fejedelme, in: SZILI József: „Légy, ha bírsz, te»világköltő«” A magyar líra a XIX. század második felében, Bp.: Balassi, 1998,169−182.: 178.H. Törő Györgyi–Nagy Miklós–Tódor Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája1849-1905.DÁVIDHÁZI Péter, Budapesti Könyvszemle 1994/tavasz, 14–17. (vitacikk)„…Virgilje lehet legfőlebb, de Homérja soha”KULCSÁR SZABÓ Ernő: A nyelv mint alkotótárs, Alföld 1995/7.,36

SZILI József: A nemzeti eposz mint a nemzettudat kanonizált műfaja, Helikon 1998/3, 268–288: 271.HÁSZ-FEHÉR Katalin: „Akármi egyéb, csak vígeposz nem”. Arany János: Az elveszettalkotmány, Tiszatáj 1999/2. Diákmelléklet, 1–20.:19.BLASKÓ Katalin: Hatalom, legitimáció, karizma (Arany János: Buda halála), StudiaLitteraria, XXXVIII. (2000), 128–142: 142.SZILI József: Személyes jelenlét és líra a pota doctus naiv eposzában, in „Légy, ha bírsz, te»világköltő«…”, Bp.: Balassi, 39–62.: 42., 62.KISS Gabriella: Műfajmegújítási kísérlet a magyar irodalomban a 19. század közepén,avagy a Don Toldi, Filológiai közlöny, 2006/2–3., 247–257.: 252–253.BÉNYEI Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfajiváltozatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen:Kossuth Egyetemi, 2007, 114.A rendteremtés melankóliájaSZIRÁK Péter: „Siet valahová? Dávidházi Péterrel beszélget Szirák Péter, Alföld1996/12., 45-65: 57.A költői világkép fogalmaKARÁDI Zsolt: „Támadj világ, támadj történelem”. Adalékok Áprili Lajos 1920-as és1930-as évekbeli történelmi-öntanúsító verseihez, in: BERTHA Zoltán, EKLERAndrea (szerk.): Cselekvő irodalom. Írások a hatvanéves Görömbei Andrástiszteletére, Bp., 2005, 194–212..: 208.Nemzetiség és nyelvszemlélet a magyar romantika irodalmábanDEBRECZENI Attila: Az irodalomfogalom változásai az 1780-as, 90-es évek magyarirodalmában, It, 391–413: 411.NÉMETH Renáta: A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótáránaketimológiai elvei. Doktori értekezés, Bp., ELTE, 2007, 65–66., 74., 274.A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey Ferenc gondolkodásábanSCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatásiprogram kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola,9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, Bp.: Educatio, 2008, , 153.RÁKAI Orsolya: A „nemzeti kor” paradoxona a Nemzeti hagyományokban. Egykulturális és értelmező normarendszer kialakítása, in: Szívből jövő emlékezet.Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. FÓRIZSGergely, Bp.: Reciti, 2012, 75–.: 84–87.A pásztortűz lángjaGÖRÖMBEI András: Az egymást erősítő sokféleség, Kortárs, 1999/10,BÉNYEI Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfajiváltozatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Debrecen:Kossuth Egyetemi, 2007, 113., 128−129.37

A „hideg vizsgáló ész” s a „szeretettel tölt szív” tudományaZ. KOVÁCS Zoltán: „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának)változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269.EGYED Péter: Az ismert ismeretlen. Sipos Pál, in: E. P.: Szabadság és szubjektivitás,Komp-press = http://egyed.adatbank.transindex.roEGYED Péter: Az erdélyi paradigma. Közelítések a magyar filozófia történetéhez.Magyarország és a modernitás. Filozófiai recepció a 19. században.http://zeus.phil-inst.hu/recepcio/htm/206.htm (létrehozva: 2005. június 18.)A nemzeti irodalom hagyományközösségi paradigmája. Doktori értekezés téziseiKISS Jenő: Népnyelv és népnyelvkutatás, Magyar Nyelvőr, 129 évf. (2005), 397–419.:419.Erdélyi János irodalomtörténeti koncepciójárólZ. KOVÁCS Zoltán, „»Vanitatum vanitas« maga is a húmor” Az irónia (korlátozásának)változatai a magyar romantika irodalmában, Bp, 2002, 30–31., 61, 269.A „mi világunk” látóhatáraDEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6.,513–552: 519DÁVIDHÁZI Péter, „A múlt, hatalmunknak egyik eleme”. Az irodalomtörténet használataToldy jeligéje óta, It, 2002/1. 3–24: 22.BÉNYEI Péter, Kísérlet a nemzeti teleológia érvényességének fenntartására. Jókai Mór: Akőszívű ember fiai, Alf 2002/3., 68–90.: 89., 90.FORGÁCS D. Péter: A magyaros táncok értelme az osztrák identitásban. In: Hagyományés újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. Bp.: Magyartáncművészeti Főiskola – Planétás, 2009, 24–31.: 31.Hagyományközösségi szemlélet és irodalmi kánonIMRE László, A történeti szintézisek rendező elve és/vagy rendezőelvek szintézise, in: AXIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, Piliscsaba,2001, 105–114: 109.FÓRIZS Gergely, „Álpeseken álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméletiszövegeiben, Bp.: Universitas, 2009, 203.A nemzet mint szimbolikus értelemvilágDEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6.,513–552: 520. (kéziratként)GÖRÖMBEI András, Irodalom és a nemzeti önismeret, Hitel, 2002/8, 66–77: 66.P. MÜLLER Péter, Színház és emlékezet, Zempléni Múzsa, 2003/4.Eszter PABIS, Anmerkungen zur Theorie und Konstruktion nationaler und narrativerIdentitäten, Trans, Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften 15. Nr. August2004.38

EPERJESI PENCKÓFER János: Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményeiKárpátalján a XX. század második felében, Bp.: Magyar Napló – KárpátaljaiMagyar Pedagógusszövetség, 2003.MÁRKUS Béla: Irodalom erkölcsi szempontból. Tettben a jellem. A magyar irodalomsajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, Hitel, 2004/3.112–120.: 113. http://epa.oszk.hu/01300/01343/00027/szemle.htmlA népnemzeti irodalom fogalma Gyulai PálnálSZAJBÉLY Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakításábanVilágos után, Bp.: Universitas, 2005,171.Nyelv és költészet viszonya Verseghy Ferenc gondolkodásábanBÜKY László, Verseghy-emlékkönyv, Édes anyanyelvünk, 2004/5. 15.Az Uránia programja és az irodalmi modernizáció hagyományközösségialternatívájaHÁSZ-FEHÉR Katalin, A „nemzeti szentimentalizmus" programjának egyik forrása: azosszianizmus, In: Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára.Szerk. Ármeán Otília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc és Szörényi László. PompejiAlapítvány, Szeged, 2004. 208–220.: 219.A történelem perspektívái Az ember tragédiájábanMÁTÉ Zsuzsanna: Megérthető műalkotás? Szeged, 2007, =http://mek.niif.hu/05700/05700/05700.htmMÁTÉ Zsuzsanna: Az ’analogikusságra építő tagadás’ luciferi érveléséről,http://www.c3.hu/~prophil/profi042/mate.htmlA népies fogalma Toldy Ferencnél és Arany JánosnálKESERÜ Katalin: Magyar művészet az osztrák önkényuralom és a dualizmus időszakában.Az építészet és iparművészet nemzeti keretei,http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1279&tip=0Textológiák között (Az ember tragédiája: Szinoptikus kritikai kiadás)FRIED István: A Madách-kutatás hétköznapi ünnepei (Kerényi Ferenc Madáchköteteiről),Forrás, 2007/02, 81–89.: 81.„Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségiszemlélete. Arany János: Naiv eposzunk.MARGÓCSY István: A magyar irodalom történetei II., 180-tól 1919-ig, Irodalomtörténet,2008/2., 291–302.: 299S. LACZKÓ András: Szerkezet, funkció, történet. A magyar irodalom történetei, II. kötet:1800-tól 1919-ig, Jelenkor, 2009. július–augusztus, 832–849.Történelem és irónia. Madách Imre: Az ember tragédiájaAz új irodalomtörténet „felnőtt” könyv akar lenni. Várkonyi Benedek beszélgetése VeresAndrás szerkesztővel, Magyar Tudomány, 2007/2., 502–509.: 502.39

A göttingai paradigmaSINKÓ Katalin: A művészettörténet nemzeti látószöge. Kánonok ás kánontörések, in:Nemzet és művészet. Kép és önkép, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai,2010/6, 29–81.: 63. (78.)Elízium elvesztéseBODROGI Ferenc Máté: Rend és elragadtatás. Kazinczy esztétikai alaptapasztalatainakegy közös mintázatáról, in: DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika (szerk.).:Ragyogni és munkálni. Kultúratudományi tanulmányok Kazinczy Ferencről,Debrecen UP, 2010, 135–152.: 136., 142., 146.A narratív sémák szerepe A Noszty-fiú…-banT. SZABÓ Levente: Mikszáth, a kétkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációkMikszáth Kálmán prózapoétikájában, [Bp.:] L’Harmattan, 2007, 116.„…a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie…”DEBRECZENI Attila, Nemzet és identitás a 18. század második felében, ItK, 2001/5–6.,513–552: 531.FOGARASI György: Reverberations of Romanticism. Kakanien revisited(kakanien.ac.at/beitr/ fallstudie/Gfogarasi1.pdf) 1–5.: 2.ROZSONDAI Marianne–Körmendy Kinga: Vörösmarty Mihály kéziratai. Válogatás azMTAK Kézirattárának gyűjteményéből, www//mtak.hu/vorosmty.htmlSCHEIN Gábor, SZARKA Judit: Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatásiprogram kerettanterve, Szövegértés-szövegalkotás kompetencia – Középiskola,9–12. évfolyam, Magyar nyelv és irodalom, Bp.: Educatio, 2008, , 153.Rohonyi Zoltán: „…úgy állj meg itt, pusztán”FOGARASI György: Reverberations of Romanticism. Kakanien revisited(kakanien.ac.at/beitr/ fallstudie/Gfogarasi1.pdf) 1–5.: 2.MESTER Béla: „Ideggyengeség, hipochondria és aranyér” – Metaforikus beszéd amagyar reformkor szerzőiről, Világosság, 2006/8–9–10, 211–219.: 216.BALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományospályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 53.KESZEG Anna: „az ebatta aestheticája, az Erdeljbe be ne jöijön, mert eddig is eléltünk anélkül”. Az ízlésfogalom és az esztétika önállósodásának erdélyi történetéhez,Laokoón. Művészetfilozófiai folyóirat, laokoon.c3.hu/szamok/6.htmlMagyar-e a magyarországi filozófia? Megjegyzések Mészáros András A filozófiaMagyarországon című könyvérőlBALOGH Piroska: Ars scientiae. Közelítések Schedius Lajos János tudományospályájának dokumentumaihoz, Debrecen: Kossuth egyetemi, 2007, 53.Nemzet és irodalom fogalmainak viszonya a 19. századi magyar irodalomtörténetigondolkodásbanKULCSÁR-SZABÓ Zoltán: Ex libris, Élet és irodalom, 49. évf.40

Fonetikai gyakorlatok finneknek (Hungarolingua)ISMERTETÉS, RECENZIÓLESKINEN, Juha: Báthory Ágnes – S. Varga Pál, Fonetikai gyakorlatok finneknek –Unkarin kielen ääntämisharjoituksia, HUNGAROLOGISCHE BEITRÄGE 6,1996.HIVATKOZÁSZAICZ Gábor: A Debreceni Nyári Egyetem Hungarolingua-programja,HUNGAROLOGISCHE BEITRÄGE 6, 1996, 178–183.: 182.Az irodalomtörténet esélyeKULCSÁR-SZABÓ Zoltán, És, 49. évf. (2005), 26. sz.Történelem és irónia. Madách Imre: Az ember tragédiájaAz új irodalomtörténet „felnőtt” könyv akar lenni Várkonyi Benedek beszélgetése VeresAndrás szerkesztővel, Magyar Tudomány, 2007/2., 502.Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásairólBODROGI Ferenc Máté: Tarka bokréta, barázdák. Kolligátum: Tanulmányok ahetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, Vörös Postakocsi, 2008/nyár, 122–126.: 125.A nemzet fogalmának változatai a 19. századi magyar irodalombanDušan LABUDA: recenzió, www.saske.sk (a Szlovák Tudományos Akadémia kassaibizottságának honlapja)A nemzetfogalom fenomenológiai megközelítésének lehetséges hasznárólHozzászólás az előadáshoz:TELLÉR Gyula: Lehet-e nemzettudomány? In: A nemzeti tudományok historikuma, szerk.KULIN Ferenc és SALLAI Éva, Bp.: A természet- és Társadalombarát FejlődésértKözalapítvány Kölcsey Intézete, 2008, 383–396.: 389., 391., 392., 396.DÉNES Iván Zoltán, Hozzászólások, in: uo., 462–463., PERECZ László, uo., 463–464.HivatkozásokDÁVIDHÁZI Péter: A nemzeti látószög perspektíváiról [utószó], in: uo., 485–513.: 488.,490–491., 494., 501., 504–506., 508–510.„Népies-nemzeti”, „nemzeti klasszicizmus” – a nemzeti irodalom hagyományközösségiszemlélete. Arany János: Naiv eposzunkPAPP Endre: „Rút sybaríta váz”. A nemzetnélküliség programja A magyarirodalom történeteiben, Hitel, 2008/2., 97–118.: 109.FÜGGELÉKMAB-ÁLLÁSPONT: A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK KÖRE41

törzstagság szempontjából figyelembe vesszük az olyan nyomtatott és/vagy elektronikusközleményt (folyóiratcikk 1 , egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományosmonográfia, könyvrészlet, fordítás ókori klasszikus nyelvből stb.), amely:a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen ishivatkozik),b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz,c) ISBN vagy ISSN számmal ellátott,d) lektorált 2 ,e) referált (közismert adatbázisban fellelhető) 3 ,f) a tudomány/művészeti ág függvényében impakt faktoros,g) szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg, s ez a kiadványh) nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál 4 ,i) lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven,j) jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető,k) megrendelhető vagy megvásárolható.Figyelembe vesszük publikációként az elkészült műszaki vagy művészi alkotást, azelfogadott hazai és külföldi szabadalmat; hivatkozásként pedig a szabadalomdokumentált megvalósítását, ipari sorozatgyártását.A törzstagság szempontjából nem vesszük figyelembe a következőket:• napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témájaszakmai jellegű),• saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nemlektorált)• egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció,szerkesztés, szöveggondozás stb.• rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban vagy poszteren,• (könyv)fordítás, kivéve az ókori klasszikusok fordítását szöveggondozással• recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést),• pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés,• szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció (dr.univ., PhD, DLA, CSc, DSc,székfoglaló),• egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás,1 Folyóirat: rendszeresen, évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), aszóbanforgó periodika számára írt cikkekkel megjelenő, kötetszámmal jelölt kiadvány.2Lektorált (peer reviewed, refereed) publikáció: a művet megjelenés előtt független lektor(ok)véleményezte(ék). A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása és konferencia-kiadványbanmegjelentetése NEM jelent lektorálást.3 Referált (referenced) publikáció: a jelölt műve (tehát a könyvfejezetek kivételével minden más mű) ajelölt neve szerint megjelenik egy kereshető adatbázisban (pl., Web of Science/Science Citation Index,Scopus, Engineering Index stb.), vagy egy referáló folyóiratban.4Hazai kiadású, nemzetközi megjelenésű publikáció: olyan publikáció, amely hivatalos rendszeres(előfizetéses), nagyobb példányszámú, nemzetközi terjesztésű kiadványban jelent meg.42

• tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban)• nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként)• még meg nem jelent (tervezett vagy „megjelenés alatt álló”) írás.43