Dr. Zachár László
Dr. Zachár László
Dr. Zachár László
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Zachár</strong> <strong>László</strong><br />
A hazai felnőttképzési rendszer<br />
fő jellemzői<br />
HEFOP 3.5.1.<br />
„Korszerű felnőttk<br />
ttképzési módszerek<br />
m<br />
kidolgozása<br />
és s alkalmazása<br />
sa”<br />
Tanár-tov<br />
továbbképzési<br />
alprogram<br />
„Szemináriumok”<br />
Budapest<br />
2OO7.december 12-14.<br />
14.
Vizsgálati szempontok<br />
Alapelvek és s alapvető célok<br />
Változások<br />
- Fejlődési trendek<br />
Fejlesztési si irányok<br />
és s programok
Vizsgáland<br />
landó területek<br />
‣ Társadalmi-gazdasági gi elvárások<br />
‣ Az LLL társadalmi t<br />
funkciói és s jellemzői<br />
‣ Az LLL tartalma – kulcskompetenciák<br />
‣ A felnőttk<br />
ttképzés s funkciói i , területei, tanulási típusokt<br />
‣ A hazai jogi szabályoz<br />
lyozás<br />
‣ intézm<br />
zményrendszer<br />
‣ szakképes<br />
pesítési si rendszer (OKJ)<br />
‣ Szak- és s felnőttk<br />
ttképzési program-rendszerek<br />
rendszerek<br />
‣ Korszerű szak- és s felnőttk<br />
ttképzési módszerekm<br />
‣ Személyi<br />
és s tárgyi t<br />
feltételek<br />
telek<br />
‣ Finanszíroz<br />
rozási rendszer
Európai Szociális Karta<br />
(1999.évi C. törvény)<br />
Társadalmi célok<br />
‣ pályaválasztáshoz<br />
szükséges tájékozódás joga<br />
‣ megfelelő szakképzéshez való jog<br />
‣ megélhetés biztosítása<br />
szabadon választott foglalkozás révén
A piacgazdaságon alapuló társadalom<br />
(európai) követelményei<br />
az oktatási-képzési rendszerrel szemben<br />
‣ Az alkalmazkodóképess<br />
pesség g fejlesztése<br />
se<br />
‣ A foglalkoztathatóság<br />
szakképz<br />
pzési rendszer-felt<br />
feltételeinek teleinek biztosítása<br />
sa<br />
‣ Az egyén önmegvalósításának nak támogatt<br />
mogatása<br />
‣ Az aktív állampolgárrá válás s segítése
Az alkalmazkodóképess<br />
pesség<br />
fejlesztése<br />
se<br />
‣ Iskolai végzettsv<br />
gzettség g növeln<br />
velése<br />
(meghatározza a megszerezhető szakképzetts<br />
pzettség g szintjét)<br />
t)<br />
‣ Tanulási képessk<br />
pesség g fejlesztése<br />
se<br />
(magasabb iskolai végzettsv<br />
gzettséggel ggel nő) n<br />
‣ Piacképes munkavállal<br />
llalói i tulajdonságok megszerzése<br />
se<br />
(„egyenértékű a szakképzetts<br />
pzettséggel”)
A foglalkoztatás<br />
szakképz<br />
pzési feltételei<br />
telei<br />
‣ Átjárható szakképes<br />
pesítési si rendszer<br />
(„szakmastruktúra”)<br />
‣ Rugalmas alap-, át-, és s továbbk<br />
bbképzési rendszer<br />
‣ Képzést<br />
ösztönző „fizikai” és „anyagi” hozzáférés<br />
‣ Munkaerőpiaci<br />
szüks<br />
kségletnek megfelelő<br />
szakképzetts<br />
pzettség g megszerzésének biztosítása<br />
sa<br />
Cél: a gazdasági<br />
gi és s a képzk<br />
pzési szüks<br />
kséglet<br />
összhangja!
Az egyén önmegvalósításasa<br />
segítésének<br />
„képzési” feltételei<br />
telei<br />
‣ Megfelelő pálya- és önismeret kialakítása<br />
‣ Kiterjedt tanácsad<br />
csadási si rendszer<br />
‣ Ösztönző képzés-támogatási rendszer
Az aktív állampolgárság<br />
megvalósításának képzk<br />
pzés-tartalma<br />
‣ Megfelelő állampolgári ismeretek elsajátítása<br />
(„iskolai” oktatásb<br />
sból, napi médiam<br />
dia-tájékoztatásból)<br />
‣ Lehetőségek a demokratikus jogok<br />
„tényleges” gyakorlására<br />
ra<br />
(cselekvési<br />
si „tér”:: részvr<br />
szvétel a helyi (intézm<br />
zményi)<br />
demokratikus közéletben)
A „tudás-társadalom” fejlettségének<br />
néhány tényezője<br />
• Tudás alapú gazdaság korszerűsége:<br />
iskolázottság szintje,<br />
szakképzettség gazdaságnak való megfelelése<br />
• Tanuló társadalom kiterjedtsége:<br />
korosztályonkénti részvétel<br />
• Egész életen át tartó tanulás szervezettsége:<br />
formális, non-formális, informális<br />
oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése
Az egész életen át tartó tanulás<br />
társadalmi céljai<br />
‣ Általános műveltség és kulturáltság szélesítése<br />
(közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek,<br />
idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek)<br />
‣ Szakmai tudás megszerzése<br />
és folyamatos fejlesztése<br />
(első szakképzetts<br />
pzettség, tov<br />
g, továbbképzés,<br />
átképzés,<br />
pálya(foglalkozás)<br />
- módosítás)<br />
s)<br />
‣ Munka világa ismereteinek / készségeinek<br />
elsajátítása és fejlesztése<br />
(pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció,<br />
álláskeresés, munkahelymegtartás)
A felnőttk<br />
ttképzés s alapvető<br />
céljai<br />
‣ A „tudástársadalom” kialakulásának<br />
és s funkcionálásának nak segítése<br />
‣ Az egész<br />
életen<br />
át t tartó tanulás s kiterjesztése<br />
se
Az egész<br />
életen<br />
át t tartó tanulás<br />
érdekrendszere<br />
‣ A társadalom t<br />
érdeke<br />
(lehető legszélesebb lesebb műveltsm<br />
veltség és s szakképzetts<br />
pzettség)<br />
‣ A gazdaság érdeke<br />
(piacképes pes szakképzetts<br />
pzettség g a legkisebb ráfordr<br />
fordítással)<br />
‣ Az egyén érdeke<br />
(legcélir<br />
lirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem j<br />
mellett)<br />
FOLYAMATOS CÉL: C<br />
A HÁROM H<br />
ÉRDEK<br />
ÖSSZEHANGOLÁSA!<br />
SA!
FEJLŐDÉS:<br />
Eredmények<br />
– Problémák – Kihívások
A felnőttk<br />
ttképzés<br />
társadalmi funkcióinak inak változv<br />
ltozása<br />
‣ Hiányos iskolai végzettsv<br />
gzettség g / szakmai<br />
képzettség g pótlp<br />
tlása<br />
– csökken<br />
kkenés eredmény!<br />
‣ Piacgazdaság által megkövetelt szakképes<br />
pesítés-,<br />
és s szakmaváltoztat<br />
ltoztatások<br />
– növekedés kihívás!<br />
‣ Munkaadók által megkövetelt<br />
folyamatos képzk<br />
pzési funkció – erősödés kihívás!
A népesség iskolázottságának alakulása<br />
1949 és 2001 között<br />
%<br />
100<br />
90<br />
80<br />
<br />
88,8<br />
A 15 éves és idősebb<br />
népességből legalább az<br />
általános iskola 8. osztályát<br />
elvégezte<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
20,6<br />
5,5<br />
4,8<br />
1,7<br />
1949 1960 1970 1980 1990 1996* 2001<br />
Forrás: Magyar Demográfiai Évkönyv 2002. KSH<br />
<br />
38,2<br />
<br />
12,6<br />
0,7<br />
<br />
A 18 éves és idősebb<br />
népességből legalább befejezett<br />
középiskolai végzettséggel<br />
rendelkezik<br />
A 25 éves és idősebb népességből<br />
befejezett felsőfokú végzettséggel<br />
rendelkezik<br />
A 10 éves és idősebb<br />
népességből iskolai<br />
végzettsége nincs
Százalék<br />
Különböző iskolai végzettségű népesség megoszlása<br />
korcsoportok szerint (2001)<br />
97%<br />
100<br />
90<br />
80<br />
70<br />
60<br />
Általános<br />
iskolai<br />
végzettség<br />
Átlag:<br />
88,8 %<br />
40%<br />
14%<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–X<br />
Korcsoportok<br />
50-54<br />
Következtetés:<br />
Középfokú<br />
végzettség<br />
Átlag:<br />
38,2 %<br />
Felsőfokú<br />
végzettség<br />
Átlag:<br />
12,6%<br />
A népesség nagyobb arányú szakmai képzésének végzettségi akadálya nincs!
A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti)<br />
népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005)<br />
12%<br />
4%<br />
32%<br />
29%<br />
23%<br />
8 oszt.-nál kevesebbet végzett 8 osztályt végzett<br />
Szakmunkás végzettségű Középfokú végzettségű<br />
Felsőfokú végzettségű
A foglalkoztatottak megoszlása<br />
sa<br />
a legmagasabb iskolai végzettség g szerint<br />
Min. középfokú<br />
érettségi<br />
54,2 %<br />
13,2<br />
8,1<br />
!<br />
0,6<br />
16<br />
Max. szakmunkás<br />
végzettség<br />
45,8 %<br />
2,4<br />
10,2<br />
3,9<br />
26,8<br />
18,7<br />
Általános iskola 0–7 oszt. Általános iskola 8 osztály Szakiskola<br />
Szakmunkásképző Szakközépiskola Technikum<br />
Gimnázium Főiskola Egyetem<br />
Következtetés: a min. k.fokú végzettségű népesség foglalkoztatottsága arányos !
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása<br />
iskolai végzettség szerint (2005)<br />
40<br />
35<br />
35,5 %<br />
30<br />
25<br />
20<br />
27,9 %<br />
31,4 %<br />
24,5 %<br />
15<br />
10<br />
5<br />
0<br />
2,4 %<br />
8 ált.isk.-nál<br />
kevesebb<br />
0,3 %<br />
Ált. isk. 8<br />
osztálya<br />
13,8 %<br />
Szakiskola és<br />
szakmunkás<br />
képző<br />
8,8 %<br />
8,6 %<br />
Gimnázium<br />
18,1 %<br />
Egyéb<br />
érettségit<br />
adó<br />
intézmény<br />
12,6 %<br />
8,6 %<br />
5 % 2,5%<br />
főiskola egyetem<br />
Foglalkoztatottak megoszlása<br />
Munkanélküliek megoszlása
A “biztonsági index” alakulása 1992-2005 2005 közöttk<br />
8<br />
7<br />
6<br />
5<br />
min:<br />
3,44<br />
4<br />
3<br />
2<br />
1<br />
0<br />
max:<br />
1,61<br />
max:<br />
0,92<br />
min:<br />
2,52<br />
1992 1997 2002 2005<br />
Minimum<br />
felsőfok<br />
Maximum<br />
középfokú<br />
érettségi<br />
Maximum<br />
szakmunkásképző
Az iskolai formális oktatásban<br />
és s az iskolarendszeren kívüli k<br />
nem formális képzk<br />
pzésben résztvevr<br />
sztvevő<br />
felnőttek számának alakulása (1996-2004)<br />
350000<br />
Összesen <br />
300000<br />
237541 379455 420976 586513 !<br />
295000 fő (becsült adat -KSH)<br />
250000<br />
200000<br />
150000<br />
Középfokú<br />
Felsőfokú<br />
Iskolarendszeren kivüli szakképzés<br />
100000<br />
50000<br />
fő<br />
0<br />
1996 2000 2002 2004<br />
évek
A felnőttk<br />
ttképzés s komplex<br />
célrendszere<br />
és aktivitásai<br />
‣ A gazdaság g változv<br />
ltozó igényeinek megfelelő,<br />
szakképzett munkaerő képzése<br />
‣ A munkaerő alkalmazkodását t segítő<br />
képességek és készségek fejlesztése<br />
se<br />
(a munka világával val kapcsolatos tulajdonságok<br />
és s kulcsképess<br />
pességek)<br />
‣ A hátrányos helyzetűek<br />
ek társadalmi<br />
és<br />
munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése<br />
‣ Mindenki által hozzáférhet<br />
rhető<br />
oktatási<br />
si–képzési<br />
infrastruktúra<br />
biztosítása<br />
sa
A felnőttk<br />
ttképzés s jogi rendszere<br />
‣ Közoktatási törvt<br />
rvény<br />
(iskolai rendszerű felnőttk<br />
ttképzés)<br />
‣ Szakképz<br />
pzési törvt<br />
rvény<br />
(felnőttk<br />
ttképzésre is vonatkozóak)<br />
ak)<br />
‣ Felsőoktat<br />
oktatási törvt<br />
rvény<br />
(felnőttk<br />
ttképzésre is vonatkozóak)<br />
ak)<br />
‣ Felnőttk<br />
ttképzési törvt<br />
rvény<br />
(„program” és „szerződés”)<br />
‣ Foglalkoztatási törvt<br />
rvény<br />
(támogat<br />
mogatások,<br />
intézm.rsz<br />
zm.rsz.) .)<br />
‣ Szakképz<br />
pzési<br />
h.jár.<br />
r.-ról sz.tv. (saját munkav.-k képz.)<br />
‣ Akkreditáci<br />
ciós kormány<br />
ny- és s miniszteri rendeletek<br />
‣ Államháztartási törvt<br />
rvény<br />
(pü.. tervezés és s elszámol<br />
molás)
Minőségbiztos<br />
gbiztosítás – fogyasztóvédelem I.<br />
Felnőttk<br />
ttképzési törvt<br />
rvény:<br />
‣ 17.§ (1) A képzk<br />
pzési programnak igazodnia kell a<br />
képzésben résztvevr<br />
sztvevő felnőttek eltérő<br />
előképzetts<br />
pzettségéhez<br />
és képességeihe<br />
‣ 17.§ (2) A képzk<br />
pzésre jelentkező felnőtt kérheti k<br />
tudásszintj<br />
sszintjének nek előzetes felmérését, amelyet a<br />
felnőttk<br />
ttképzést folytató intézm<br />
zmény köteles k<br />
értékelni<br />
és s figyelembe venni.
Minőségbiztos<br />
gbiztosítás – fogyasztóvédelem II.<br />
Felnőttk<br />
ttképzési törvt<br />
rvény:<br />
‣ 20.§ (1) A felnőttk<br />
ttképzést folytató intézm<br />
zmény<br />
és s a<br />
képzésben részt r<br />
vevő felnőtt felnőttk<br />
ttképzési<br />
szerződést st kötk<br />
‣ 20.§ (2) A felnőttk<br />
ttképzési szerződés s tartalmazza:<br />
a) a képzk<br />
pzéssel megszerezhető képzettséget vagy<br />
kompetenciát,<br />
t,<br />
b) a résztvevr<br />
sztvevő teljesítm<br />
tménye ellenőrz<br />
rzésének,<br />
értékelésének módjm<br />
dját.
A felnőttk<br />
ttképzés s intézm<br />
zményrendszere I.<br />
Ötpólusú, , bővülőb<br />
intézm<br />
zményrendszer !<br />
‣ „iskolai” felnőttk<br />
ttképzési intézm<br />
zmények<br />
‣ felsőoktat<br />
oktatási intézm<br />
zmények<br />
‣ regionális képzk<br />
pző központok hálózata h<br />
‣ felnőttk<br />
ttképzési gazdasági gi társast<br />
rsaságok<br />
‣ felnőttk<br />
ttképzést folytató civil szervezetek<br />
Összesen<br />
- több, mint 5000 nyilvántartott ntartott intézm<br />
zmény !<br />
- több, mint 1300 akkreditált intézm<br />
zmény !
A felnőttk<br />
ttképzés s intézm<br />
zményrendszere II.<br />
‣ a megfelelő „lefedettség”,, a fizikai hozzáférés s biztosítása<br />
sa<br />
‣ hálózati együttm<br />
ttműködés s (szinergia) biztosítása<br />
sa<br />
- regionális képzk<br />
pző központok hálózata h<br />
- integrált felsőoktat<br />
oktatási intézm<br />
zmények<br />
- „bázisközpont”-hálózatzat<br />
- térségi integrált szakképz<br />
pző központok (TISzK(<br />
TISzK)<br />
‣ minőségi követelmk<br />
vetelmények teljesítése<br />
se<br />
(akkreditáci<br />
ció megszerzése)<br />
se)<br />
Minőségbiztos<br />
gbiztosítás s fejlesztése<br />
se – folyamatos feladat!
Társadalmi funkció<br />
változás<br />
‣ A hiányos iskolai végzettsv<br />
gzettséget get pótlp<br />
tló<br />
funkciók k csökken<br />
kkenése<br />
‣ A piacgazdaság által megkövetelt<br />
folyamatos képzk<br />
pzési funkció erősödése<br />
se
Program-rendszerek rendszerek fejlesztése<br />
se<br />
(foglalkoztatási célnak c<br />
megfelelően)<br />
en)<br />
ALAP-, ÁT- ÉS<br />
TOVÁBBKÉPZŐ<br />
PROGRAMOK<br />
KIEGÉSZÍTŐ<br />
PROGRAMOK<br />
SZAKKÉPESÍTÉST<br />
ADÓ<br />
AKKREDITÁLT<br />
BETANÍTÓ<br />
TOVÁBBKÉPZŐ<br />
FELZÁRKÓZTATÓ<br />
KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ<br />
MAGATARTÁS<br />
FORMÁLÓ<br />
ELHELYEZKEDÉST<br />
SEGÍTŐ
Az új j szakképes<br />
pesítési si rendszer<br />
‣ Szélesebb szakma-választ<br />
lasztékot kínál k<br />
‣ Jobb pályakorrekcip<br />
lyakorrekciós s lehetőséget nyújt (elágaz<br />
gazások)<br />
‣ Szakmai továbbk<br />
bbképzésre<br />
ösztönöz z (ráé<br />
áépülés)<br />
‣ Gazdaságosabb tanulást biztosít t (modularit(<br />
modularitás)<br />
‣ Hasznosíthat<br />
thatóbb végzettsv<br />
gzettséget get nyújt (kompetencia-elv)<br />
elv)<br />
‣ Támogatja az alacsonyabb iskolai végzettsv<br />
gzettséggel ggel nem<br />
rendelkező tanulókat a szakképes<br />
pesítés s megszerzésében
Felnőttk<br />
ttképzési szolgáltat<br />
ltatások<br />
‣ Képzési<br />
szüks<br />
kségletek<br />
felmérése<br />
és<br />
képzési<br />
tanácsad<br />
csadás<br />
‣ Előzetes<br />
tudásszint<br />
felmérés (PLA)<br />
‣ Pályaorientációs és -korrekciós tanácsad<br />
csadás<br />
‣ Álláskeresésisi technikák oktatása<br />
és<br />
elhelyezkedési<br />
tanácsad<br />
csadás
A pályaorientációs<br />
?<br />
tevékenység<br />
fő területei<br />
Oktatás-képzés<br />
Tanácsadás<br />
Egyéb<br />
szolgáltatás<br />
• általános és<br />
középiskolai oktatás<br />
(tanterv szerint)<br />
• munkaerőpiaci képzés<br />
(program szerint)<br />
• pályaválasztási TA<br />
• továbbtanulási TA<br />
• elhelyezkedési TA<br />
• álláskeresési<br />
tréning<br />
• állásbörze
Szolgáltatási funkció<br />
változása<br />
‣ nő az igény a non-form<br />
formális<br />
képzések iránt<br />
‣ informális<br />
csatornák k fejlesztése,<br />
se,<br />
erősödik a média<br />
szerepe<br />
‣ erősödik a fogyasztóvédelem<br />
delem,<br />
a képzk<br />
pzések minőségbiztos<br />
gbiztosításában ban
Mely rétegek r<br />
képzk<br />
pzési igényeire szüks<br />
kséges<br />
koncentrálni?<br />
A képzés szempontjából hátrányos rétegekére,<br />
többek között<br />
‣ alacsony iskolai végzettségűek<br />
(általános iskolát nem végzettek)<br />
‣ gyenge tanulási képességűek<br />
‣ szakképzetlenek<br />
‣ fogyatékkal élők<br />
‣ Gyes-ről, Gyed-rőlvisszatérők<br />
‣ 50 év felettiek<br />
‣ hajléktalanok<br />
‣ roma származásúak
A képzk<br />
pzések<br />
komplex finanszíroz<br />
rozási-támogatási rendszere<br />
I. Állami források<br />
- Költségvetés – normatív támogatás<br />
- Munkaerőpiaci Alap - Szakképz<br />
pzési Alap<br />
II. Munkaadói i források<br />
- Szakképz<br />
pzési hozzájárul<br />
rulás<br />
- Saját t forrás<br />
III. Pályázati források (hazai és uniós)<br />
- Központi<br />
és s decentralizált lt célprogramokc<br />
IV. Egyéni forrás<br />
- Tanuló felnőtt saját t hozzájárul<br />
rulása
Támogatások prioritásai<br />
‣ Általános képzk<br />
pzések<br />
és s programok<br />
(felzárkóztató, pályaorientációs, elhelyezkedést segítő,<br />
rehabilitáló, munkaerőpiacra beillesztő-, visszavezető)<br />
‣ Szakmai képzk<br />
pzések<br />
(állam által elismert/nem elismert szakképesítést nyújtó<br />
szakképesítést nem nyújtó/betanító, stb.)<br />
‣ Eszköz-, és s infrastruktúra fejlesztése<br />
se<br />
‣ Minőségfejleszt<br />
gfejlesztés (akkreditációra történő felkészülést támogató)<br />
‣ Felnőttk<br />
ttképzést népszern<br />
pszerűsítő(média) programok
Összegzés<br />
1. a felnőttk<br />
ttképzési rendszer hiányz<br />
nyzó alapiskolai vagy első<br />
szakképes<br />
pesítés s megszerzését t biztosító ún. pótlp<br />
tló funkció szerepe<br />
jelentősen csökkent;<br />
2. erősödött<br />
ugyanakkor az egész<br />
életen<br />
át t tartó tanulást<br />
intenzíven<br />
biztosító funkció;<br />
3. a népessn<br />
pesség g nagyobb arány<br />
nyú szakmai képzk<br />
pzésének<br />
iskolai<br />
végzettségi gi akadálya<br />
ma már m nincs;<br />
4. a „biztonságos” foglalkoztatáshoz<br />
a gazdaságilag gilag aktív(15<br />
v(15-64<br />
év)<br />
életkor folyamán minimum középfokk<br />
pfokú végzettség g szüks<br />
kséges;<br />
5. a jövőben j<br />
várhatv<br />
rhatóan an tovább<br />
szélesedik a rendszer folyamatos<br />
képzést biztosító funkciója<br />
ja: : ez a képzk<br />
pzési létszl<br />
tszám m növekedn<br />
vekedésében,<br />
és s az igények differenciálódásában fog megjelenni.
Milyen kihívásokat<br />
szükséges folyamatosan „kezelni” ?<br />
‣ A célcsoportok szerint differenciált igényeket<br />
párhuzamosan, ugyanakkor szinergikus módon kell kielégíteni<br />
‣ A differenciált és személyre szóló igények kielégítéséhez<br />
nagy<br />
számú, variábilis program és s tananyag szüks<br />
kséges<br />
‣ A fejlesztési igényeket súlyozni kell, ugyanakkor egyetlen<br />
terület fejlesztése sem állhat meg<br />
‣ A fejlesztések eredményességét rövid időn belül kísérleti<br />
programokon, illetve képzéseken keresztül igazolni kell<br />
‣ Az eredményes fejlesztéshez<br />
shez a szakemberek közötti k<br />
szélesk<br />
leskörű és s folyamatos együttműködés szükséges<br />
‣ A fejlesztési eredményeket széleskörűen és folyamatosan<br />
szükséges terjeszteni
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!<br />
Elérhetőségek:<br />
www.nive.hu<br />
www.szakma.hu<br />
zachar.laszlo@nive.hu
Change language