Dr. Zachár László
Dr. Zachár László
Dr. Zachár László
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Zachár</strong> <strong>László</strong><br />
A hazai felnőttképzési rendszer<br />
fő jellemzői<br />
HEFOP 3.5.1.<br />
„Korszerű felnőttk<br />
ttképzési módszerek<br />
m<br />
kidolgozása<br />
és s alkalmazása<br />
sa”<br />
Tanár-tov<br />
továbbképzési<br />
alprogram<br />
„Szemináriumok”<br />
Budapest<br />
2OO7.december 12-14.<br />
14.
Vizsgálati szempontok<br />
Alapelvek és s alapvető célok<br />
Változások<br />
- Fejlődési trendek<br />
Fejlesztési si irányok<br />
és s programok
Vizsgáland<br />
landó területek<br />
‣ Társadalmi-gazdasági gi elvárások<br />
‣ Az LLL társadalmi t<br />
funkciói és s jellemzői<br />
‣ Az LLL tartalma – kulcskompetenciák<br />
‣ A felnőttk<br />
ttképzés s funkciói i , területei, tanulási típusokt<br />
‣ A hazai jogi szabályoz<br />
lyozás<br />
‣ intézm<br />
zményrendszer<br />
‣ szakképes<br />
pesítési si rendszer (OKJ)<br />
‣ Szak- és s felnőttk<br />
ttképzési program-rendszerek<br />
rendszerek<br />
‣ Korszerű szak- és s felnőttk<br />
ttképzési módszerekm<br />
‣ Személyi<br />
és s tárgyi t<br />
feltételek<br />
telek<br />
‣ Finanszíroz<br />
rozási rendszer
Európai Szociális Karta<br />
(1999.évi C. törvény)<br />
Társadalmi célok<br />
‣ pályaválasztáshoz<br />
szükséges tájékozódás joga<br />
‣ megfelelő szakképzéshez való jog<br />
‣ megélhetés biztosítása<br />
szabadon választott foglalkozás révén
A piacgazdaságon alapuló társadalom<br />
(európai) követelményei<br />
az oktatási-képzési rendszerrel szemben<br />
‣ Az alkalmazkodóképess<br />
pesség g fejlesztése<br />
se<br />
‣ A foglalkoztathatóság<br />
szakképz<br />
pzési rendszer-felt<br />
feltételeinek teleinek biztosítása<br />
sa<br />
‣ Az egyén önmegvalósításának nak támogatt<br />
mogatása<br />
‣ Az aktív állampolgárrá válás s segítése
Az alkalmazkodóképess<br />
pesség<br />
fejlesztése<br />
se<br />
‣ Iskolai végzettsv<br />
gzettség g növeln<br />
velése<br />
(meghatározza a megszerezhető szakképzetts<br />
pzettség g szintjét)<br />
t)<br />
‣ Tanulási képessk<br />
pesség g fejlesztése<br />
se<br />
(magasabb iskolai végzettsv<br />
gzettséggel ggel nő) n<br />
‣ Piacképes munkavállal<br />
llalói i tulajdonságok megszerzése<br />
se<br />
(„egyenértékű a szakképzetts<br />
pzettséggel”)
A foglalkoztatás<br />
szakképz<br />
pzési feltételei<br />
telei<br />
‣ Átjárható szakképes<br />
pesítési si rendszer<br />
(„szakmastruktúra”)<br />
‣ Rugalmas alap-, át-, és s továbbk<br />
bbképzési rendszer<br />
‣ Képzést<br />
ösztönző „fizikai” és „anyagi” hozzáférés<br />
‣ Munkaerőpiaci<br />
szüks<br />
kségletnek megfelelő<br />
szakképzetts<br />
pzettség g megszerzésének biztosítása<br />
sa<br />
Cél: a gazdasági<br />
gi és s a képzk<br />
pzési szüks<br />
kséglet<br />
összhangja!
Az egyén önmegvalósításasa<br />
segítésének<br />
„képzési” feltételei<br />
telei<br />
‣ Megfelelő pálya- és önismeret kialakítása<br />
‣ Kiterjedt tanácsad<br />
csadási si rendszer<br />
‣ Ösztönző képzés-támogatási rendszer
Az aktív állampolgárság<br />
megvalósításának képzk<br />
pzés-tartalma<br />
‣ Megfelelő állampolgári ismeretek elsajátítása<br />
(„iskolai” oktatásb<br />
sból, napi médiam<br />
dia-tájékoztatásból)<br />
‣ Lehetőségek a demokratikus jogok<br />
„tényleges” gyakorlására<br />
ra<br />
(cselekvési<br />
si „tér”:: részvr<br />
szvétel a helyi (intézm<br />
zményi)<br />
demokratikus közéletben)
A „tudás-társadalom” fejlettségének<br />
néhány tényezője<br />
• Tudás alapú gazdaság korszerűsége:<br />
iskolázottság szintje,<br />
szakképzettség gazdaságnak való megfelelése<br />
• Tanuló társadalom kiterjedtsége:<br />
korosztályonkénti részvétel<br />
• Egész életen át tartó tanulás szervezettsége:<br />
formális, non-formális, informális<br />
oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése
Az egész életen át tartó tanulás<br />
társadalmi céljai<br />
‣ Általános műveltség és kulturáltság szélesítése<br />
(közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek,<br />
idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek)<br />
‣ Szakmai tudás megszerzése<br />
és folyamatos fejlesztése<br />
(első szakképzetts<br />
pzettség, tov<br />
g, továbbképzés,<br />
átképzés,<br />
pálya(foglalkozás)<br />
- módosítás)<br />
s)<br />
‣ Munka világa ismereteinek / készségeinek<br />
elsajátítása és fejlesztése<br />
(pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció,<br />
álláskeresés, munkahelymegtartás)
A felnőttk<br />
ttképzés s alapvető<br />
céljai<br />
‣ A „tudástársadalom” kialakulásának<br />
és s funkcionálásának nak segítése<br />
‣ Az egész<br />
életen<br />
át t tartó tanulás s kiterjesztése<br />
se
Az egész<br />
életen<br />
át t tartó tanulás<br />
érdekrendszere<br />
‣ A társadalom t<br />
érdeke<br />
(lehető legszélesebb lesebb műveltsm<br />
veltség és s szakképzetts<br />
pzettség)<br />
‣ A gazdaság érdeke<br />
(piacképes pes szakképzetts<br />
pzettség g a legkisebb ráfordr<br />
fordítással)<br />
‣ Az egyén érdeke<br />
(legcélir<br />
lirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem j<br />
mellett)<br />
FOLYAMATOS CÉL: C<br />
A HÁROM H<br />
ÉRDEK<br />
ÖSSZEHANGOLÁSA!<br />
SA!
FEJLŐDÉS:<br />
Eredmények<br />
– Problémák – Kihívások
A felnőttk<br />
ttképzés<br />
társadalmi funkcióinak inak változv<br />
ltozása<br />
‣ Hiányos iskolai végzettsv<br />
gzettség g / szakmai<br />
képzettség g pótlp<br />
tlása<br />
– csökken<br />
kkenés eredmény!<br />
‣ Piacgazdaság által megkövetelt szakképes<br />
pesítés-,<br />
és s szakmaváltoztat<br />
ltoztatások<br />
– növekedés kihívás!<br />
‣ Munkaadók által megkövetelt<br />
folyamatos képzk<br />
pzési funkció – erősödés kihívás!
A népesség iskolázottságának alakulása<br />
1949 és 2001 között<br />
%<br />
100<br />
90<br />
80<br />
<br />
88,8<br />
A 15 éves és idősebb<br />
népességből legalább az<br />
általános iskola 8. osztályát<br />
elvégezte<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
20,6<br />
5,5<br />
4,8<br />
1,7<br />
1949 1960 1970 1980 1990 1996* 2001<br />
Forrás: Magyar Demográfiai Évkönyv 2002. KSH<br />
<br />
38,2<br />
<br />
12,6<br />
0,7<br />
<br />
A 18 éves és idősebb<br />
népességből legalább befejezett<br />
középiskolai végzettséggel<br />
rendelkezik<br />
A 25 éves és idősebb népességből<br />
befejezett felsőfokú végzettséggel<br />
rendelkezik<br />
A 10 éves és idősebb<br />
népességből iskolai<br />
végzettsége nincs
Százalék<br />
Különböző iskolai végzettségű népesség megoszlása<br />
korcsoportok szerint (2001)<br />
97%<br />
100<br />
90<br />
80<br />
70<br />
60<br />
Általános<br />
iskolai<br />
végzettség<br />
Átlag:<br />
88,8 %<br />
40%<br />
14%<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–X<br />
Korcsoportok<br />
50-54<br />
Következtetés:<br />
Középfokú<br />
végzettség<br />
Átlag:<br />
38,2 %<br />
Felsőfokú<br />
végzettség<br />
Átlag:<br />
12,6%<br />
A népesség nagyobb arányú szakmai képzésének végzettségi akadálya nincs!
A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti)<br />
népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005)<br />
12%<br />
4%<br />
32%<br />
29%<br />
23%<br />
8 oszt.-nál kevesebbet végzett 8 osztályt végzett<br />
Szakmunkás végzettségű Középfokú végzettségű<br />
Felsőfokú végzettségű
A foglalkoztatottak megoszlása<br />
sa<br />
a legmagasabb iskolai végzettség g szerint<br />
Min. középfokú<br />
érettségi<br />
54,2 %<br />
13,2<br />
8,1<br />
!<br />
0,6<br />
16<br />
Max. szakmunkás<br />
végzettség<br />
45,8 %<br />
2,4<br />
10,2<br />
3,9<br />
26,8<br />
18,7<br />
Általános iskola 0–7 oszt. Általános iskola 8 osztály Szakiskola<br />
Szakmunkásképző Szakközépiskola Technikum<br />
Gimnázium Főiskola Egyetem<br />
Következtetés: a min. k.fokú végzettségű népesség foglalkoztatottsága arányos !
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása<br />
iskolai végzettség szerint (2005)<br />
40<br />
35<br />
35,5 %<br />
30<br />
25<br />
20<br />
27,9 %<br />
31,4 %<br />
24,5 %<br />
15<br />
10<br />
5<br />
0<br />
2,4 %<br />
8 ált.isk.-nál<br />
kevesebb<br />
0,3 %<br />
Ált. isk. 8<br />
osztálya<br />
13,8 %<br />
Szakiskola és<br />
szakmunkás<br />
képző<br />
8,8 %<br />
8,6 %<br />
Gimnázium<br />
18,1 %<br />
Egyéb<br />
érettségit<br />
adó<br />
intézmény<br />
12,6 %<br />
8,6 %<br />
5 % 2,5%<br />
főiskola egyetem<br />
Foglalkoztatottak megoszlása<br />
Munkanélküliek megoszlása
A “biztonsági index” alakulása 1992-2005 2005 közöttk<br />
8<br />
7<br />
6<br />
5<br />
min:<br />
3,44<br />
4<br />
3<br />
2<br />
1<br />
0<br />
max:<br />
1,61<br />
max:<br />
0,92<br />
min:<br />
2,52<br />
1992 1997 2002 2005<br />
Minimum<br />
felsőfok<br />
Maximum<br />
középfokú<br />
érettségi<br />
Maximum<br />
szakmunkásképző
Az iskolai formális oktatásban<br />
és s az iskolarendszeren kívüli k<br />
nem formális képzk<br />
pzésben résztvevr<br />
sztvevő<br />
felnőttek számának alakulása (1996-2004)<br />
350000<br />
Összesen <br />
300000<br />
237541 379455 420976 586513 !<br />
295000 fő (becsült adat -KSH)<br />
250000<br />
200000<br />
150000<br />
Középfokú<br />
Felsőfokú<br />
Iskolarendszeren kivüli szakképzés<br />
100000<br />
50000<br />
fő<br />
0<br />
1996 2000 2002 2004<br />
évek
A felnőttk<br />
ttképzés s komplex<br />
célrendszere<br />
és aktivitásai<br />
‣ A gazdaság g változv<br />
ltozó igényeinek megfelelő,<br />
szakképzett munkaerő képzése<br />
‣ A munkaerő alkalmazkodását t segítő<br />
képességek és készségek fejlesztése<br />
se<br />
(a munka világával val kapcsolatos tulajdonságok<br />
és s kulcsképess<br />
pességek)<br />
‣ A hátrányos helyzetűek<br />
ek társadalmi<br />
és<br />
munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése<br />
‣ Mindenki által hozzáférhet<br />
rhető<br />
oktatási<br />
si–képzési<br />
infrastruktúra<br />
biztosítása<br />
sa
A felnőttk<br />
ttképzés s jogi rendszere<br />
‣ Közoktatási törvt<br />
rvény<br />
(iskolai rendszerű felnőttk<br />
ttképzés)<br />
‣ Szakképz<br />
pzési törvt<br />
rvény<br />
(felnőttk<br />
ttképzésre is vonatkozóak)<br />
ak)<br />
‣ Felsőoktat<br />
oktatási törvt<br />
rvény<br />
(felnőttk<br />
ttképzésre is vonatkozóak)<br />
ak)<br />
‣ Felnőttk<br />
ttképzési törvt<br />
rvény<br />
(„program” és „szerződés”)<br />
‣ Foglalkoztatási törvt<br />
rvény<br />
(támogat<br />
mogatások,<br />
intézm.rsz<br />
zm.rsz.) .)<br />
‣ Szakképz<br />
pzési<br />
h.jár.<br />
r.-ról sz.tv. (saját munkav.-k képz.)<br />
‣ Akkreditáci<br />
ciós kormány<br />
ny- és s miniszteri rendeletek<br />
‣ Államháztartási törvt<br />
rvény<br />
(pü.. tervezés és s elszámol<br />
molás)
Minőségbiztos<br />
gbiztosítás – fogyasztóvédelem I.<br />
Felnőttk<br />
ttképzési törvt<br />
rvény:<br />
‣ 17.§ (1) A képzk<br />
pzési programnak igazodnia kell a<br />
képzésben résztvevr<br />
sztvevő felnőttek eltérő<br />
előképzetts<br />
pzettségéhez<br />
és képességeihe<br />
‣ 17.§ (2) A képzk<br />
pzésre jelentkező felnőtt kérheti k<br />
tudásszintj<br />
sszintjének nek előzetes felmérését, amelyet a<br />
felnőttk<br />
ttképzést folytató intézm<br />
zmény köteles k<br />
értékelni<br />
és s figyelembe venni.
Minőségbiztos<br />
gbiztosítás – fogyasztóvédelem II.<br />
Felnőttk<br />
ttképzési törvt<br />
rvény:<br />
‣ 20.§ (1) A felnőttk<br />
ttképzést folytató intézm<br />
zmény<br />
és s a<br />
képzésben részt r<br />
vevő felnőtt felnőttk<br />
ttképzési<br />
szerződést st kötk<br />
‣ 20.§ (2) A felnőttk<br />
ttképzési szerződés s tartalmazza:<br />
a) a képzk<br />
pzéssel megszerezhető képzettséget vagy<br />
kompetenciát,<br />
t,<br />
b) a résztvevr<br />
sztvevő teljesítm<br />
tménye ellenőrz<br />
rzésének,<br />
értékelésének módjm<br />
dját.
A felnőttk<br />
ttképzés s intézm<br />
zményrendszere I.<br />
Ötpólusú, , bővülőb<br />
intézm<br />
zményrendszer !<br />
‣ „iskolai” felnőttk<br />
ttképzési intézm<br />
zmények<br />
‣ felsőoktat<br />
oktatási intézm<br />
zmények<br />
‣ regionális képzk<br />
pző központok hálózata h<br />
‣ felnőttk<br />
ttképzési gazdasági gi társast<br />
rsaságok<br />
‣ felnőttk<br />
ttképzést folytató civil szervezetek<br />
Összesen<br />
- több, mint 5000 nyilvántartott ntartott intézm<br />
zmény !<br />
- több, mint 1300 akkreditált intézm<br />
zmény !
A felnőttk<br />
ttképzés s intézm<br />
zményrendszere II.<br />
‣ a megfelelő „lefedettség”,, a fizikai hozzáférés s biztosítása<br />
sa<br />
‣ hálózati együttm<br />
ttműködés s (szinergia) biztosítása<br />
sa<br />
- regionális képzk<br />
pző központok hálózata h<br />
- integrált felsőoktat<br />
oktatási intézm<br />
zmények<br />
- „bázisközpont”-hálózatzat<br />
- térségi integrált szakképz<br />
pző központok (TISzK(<br />
TISzK)<br />
‣ minőségi követelmk<br />
vetelmények teljesítése<br />
se<br />
(akkreditáci<br />
ció megszerzése)<br />
se)<br />
Minőségbiztos<br />
gbiztosítás s fejlesztése<br />
se – folyamatos feladat!
Társadalmi funkció<br />
változás<br />
‣ A hiányos iskolai végzettsv<br />
gzettséget get pótlp<br />
tló<br />
funkciók k csökken<br />
kkenése<br />
‣ A piacgazdaság által megkövetelt<br />
folyamatos képzk<br />
pzési funkció erősödése<br />
se
Program-rendszerek rendszerek fejlesztése<br />
se<br />
(foglalkoztatási célnak c<br />
megfelelően)<br />
en)<br />
ALAP-, ÁT- ÉS<br />
TOVÁBBKÉPZŐ<br />
PROGRAMOK<br />
KIEGÉSZÍTŐ<br />
PROGRAMOK<br />
SZAKKÉPESÍTÉST<br />
ADÓ<br />
AKKREDITÁLT<br />
BETANÍTÓ<br />
TOVÁBBKÉPZŐ<br />
FELZÁRKÓZTATÓ<br />
KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ<br />
MAGATARTÁS<br />
FORMÁLÓ<br />
ELHELYEZKEDÉST<br />
SEGÍTŐ
Az új j szakképes<br />
pesítési si rendszer<br />
‣ Szélesebb szakma-választ<br />
lasztékot kínál k<br />
‣ Jobb pályakorrekcip<br />
lyakorrekciós s lehetőséget nyújt (elágaz<br />
gazások)<br />
‣ Szakmai továbbk<br />
bbképzésre<br />
ösztönöz z (ráé<br />
áépülés)<br />
‣ Gazdaságosabb tanulást biztosít t (modularit(<br />
modularitás)<br />
‣ Hasznosíthat<br />
thatóbb végzettsv<br />
gzettséget get nyújt (kompetencia-elv)<br />
elv)<br />
‣ Támogatja az alacsonyabb iskolai végzettsv<br />
gzettséggel ggel nem<br />
rendelkező tanulókat a szakképes<br />
pesítés s megszerzésében
Felnőttk<br />
ttképzési szolgáltat<br />
ltatások<br />
‣ Képzési<br />
szüks<br />
kségletek<br />
felmérése<br />
és<br />
képzési<br />
tanácsad<br />
csadás<br />
‣ Előzetes<br />
tudásszint<br />
felmérés (PLA)<br />
‣ Pályaorientációs és -korrekciós tanácsad<br />
csadás<br />
‣ Álláskeresésisi technikák oktatása<br />
és<br />
elhelyezkedési<br />
tanácsad<br />
csadás
A pályaorientációs<br />
?<br />
tevékenység<br />
fő területei<br />
Oktatás-képzés<br />
Tanácsadás<br />
Egyéb<br />
szolgáltatás<br />
• általános és<br />
középiskolai oktatás<br />
(tanterv szerint)<br />
• munkaerőpiaci képzés<br />
(program szerint)<br />
• pályaválasztási TA<br />
• továbbtanulási TA<br />
• elhelyezkedési TA<br />
• álláskeresési<br />
tréning<br />
• állásbörze
Szolgáltatási funkció<br />
változása<br />
‣ nő az igény a non-form<br />
formális<br />
képzések iránt<br />
‣ informális<br />
csatornák k fejlesztése,<br />
se,<br />
erősödik a média<br />
szerepe<br />
‣ erősödik a fogyasztóvédelem<br />
delem,<br />
a képzk<br />
pzések minőségbiztos<br />
gbiztosításában ban
Mely rétegek r<br />
képzk<br />
pzési igényeire szüks<br />
kséges<br />
koncentrálni?<br />
A képzés szempontjából hátrányos rétegekére,<br />
többek között<br />
‣ alacsony iskolai végzettségűek<br />
(általános iskolát nem végzettek)<br />
‣ gyenge tanulási képességűek<br />
‣ szakképzetlenek<br />
‣ fogyatékkal élők<br />
‣ Gyes-ről, Gyed-rőlvisszatérők<br />
‣ 50 év felettiek<br />
‣ hajléktalanok<br />
‣ roma származásúak
A képzk<br />
pzések<br />
komplex finanszíroz<br />
rozási-támogatási rendszere<br />
I. Állami források<br />
- Költségvetés – normatív támogatás<br />
- Munkaerőpiaci Alap - Szakképz<br />
pzési Alap<br />
II. Munkaadói i források<br />
- Szakképz<br />
pzési hozzájárul<br />
rulás<br />
- Saját t forrás<br />
III. Pályázati források (hazai és uniós)<br />
- Központi<br />
és s decentralizált lt célprogramokc<br />
IV. Egyéni forrás<br />
- Tanuló felnőtt saját t hozzájárul<br />
rulása
Támogatások prioritásai<br />
‣ Általános képzk<br />
pzések<br />
és s programok<br />
(felzárkóztató, pályaorientációs, elhelyezkedést segítő,<br />
rehabilitáló, munkaerőpiacra beillesztő-, visszavezető)<br />
‣ Szakmai képzk<br />
pzések<br />
(állam által elismert/nem elismert szakképesítést nyújtó<br />
szakképesítést nem nyújtó/betanító, stb.)<br />
‣ Eszköz-, és s infrastruktúra fejlesztése<br />
se<br />
‣ Minőségfejleszt<br />
gfejlesztés (akkreditációra történő felkészülést támogató)<br />
‣ Felnőttk<br />
ttképzést népszern<br />
pszerűsítő(média) programok
Összegzés<br />
1. a felnőttk<br />
ttképzési rendszer hiányz<br />
nyzó alapiskolai vagy első<br />
szakképes<br />
pesítés s megszerzését t biztosító ún. pótlp<br />
tló funkció szerepe<br />
jelentősen csökkent;<br />
2. erősödött<br />
ugyanakkor az egész<br />
életen<br />
át t tartó tanulást<br />
intenzíven<br />
biztosító funkció;<br />
3. a népessn<br />
pesség g nagyobb arány<br />
nyú szakmai képzk<br />
pzésének<br />
iskolai<br />
végzettségi gi akadálya<br />
ma már m nincs;<br />
4. a „biztonságos” foglalkoztatáshoz<br />
a gazdaságilag gilag aktív(15<br />
v(15-64<br />
év)<br />
életkor folyamán minimum középfokk<br />
pfokú végzettség g szüks<br />
kséges;<br />
5. a jövőben j<br />
várhatv<br />
rhatóan an tovább<br />
szélesedik a rendszer folyamatos<br />
képzést biztosító funkciója<br />
ja: : ez a képzk<br />
pzési létszl<br />
tszám m növekedn<br />
vekedésében,<br />
és s az igények differenciálódásában fog megjelenni.
Milyen kihívásokat<br />
szükséges folyamatosan „kezelni” ?<br />
‣ A célcsoportok szerint differenciált igényeket<br />
párhuzamosan, ugyanakkor szinergikus módon kell kielégíteni<br />
‣ A differenciált és személyre szóló igények kielégítéséhez<br />
nagy<br />
számú, variábilis program és s tananyag szüks<br />
kséges<br />
‣ A fejlesztési igényeket súlyozni kell, ugyanakkor egyetlen<br />
terület fejlesztése sem állhat meg<br />
‣ A fejlesztések eredményességét rövid időn belül kísérleti<br />
programokon, illetve képzéseken keresztül igazolni kell<br />
‣ Az eredményes fejlesztéshez<br />
shez a szakemberek közötti k<br />
szélesk<br />
leskörű és s folyamatos együttműködés szükséges<br />
‣ A fejlesztési eredményeket széleskörűen és folyamatosan<br />
szükséges terjeszteni
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!<br />
Elérhetőségek:<br />
www.nive.hu<br />
www.szakma.hu<br />
zachar.laszlo@nive.hu
Change language