Változó területi egyenlőtlenségek Európában

Változó
területi egyenlıtlenségek
Európában
Szabó Pál
ELTE TTK
2008.11.08. Budapest

1. A gazdasági fejlettség változó területi egyenlőtlensége, képe
2. Változó térszerkezeti modellek

Vizsgált jelenség
- (gazdasági) fejlettség
indikátor: GDP/fő (pps), adatforrás: Eurostat
Vizsgálható terek
- országok
- régiók
- „kreált” térségek

Miért érdekes?
KOHÉZIÓ
[konvergencia]
(kb. 80%)

Országok közötti különbségek
Az országok (EU27) közötti fejlettségbeli (GDP/fı, pps) különbségek változása
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Súlyozott
31,88 31,74 30,94 29,85 28,97 28,21 27,55 26,57
relatív
szórás (%)

Gazdasági fejlettség - 1999, 2006
Országok közötti különbségek

Regionális különbségek
Regionális egyenlőtlenség változása (EU27)

Regionális különbségek

Regionális különbségek
A gazdasági fejlettség (GDP/fő) NUTS3 szintű
egyenlőtlenségének változása (2000-2004)
Súlyozott relatív
szórás (%)
2000 2001 2002 2003 2004
51,99 51,35 50,86 49,93 49,23

Országokon belüli különbségek

Országokon belüli különbségek
Ország
Súly. relatív szórás (%)
Súly. relatív szórás (%)
Differencia (százalékpont)
(egységek száma, NUTS-2006)
1995
2005
Szlovákia (4) 41,9 52,1 10,2
MAGYARORSZÁG (7) 29,3 41,3 12,0
Csehország (8) 25,9 39,6 13,7
Románia (8) ***23,1
39,6 16,5
Nagy-Britannia
(37
37) + 30,5 38,0 7,5
Belgium (11) 36,5 36,4 -0,1
Bulgária (6) **21,4
30,0 8,6
Görögország (13
13) *21,9 28,5 6,6
Franciaország (26) 26,0 26,8 0,8
Lengyelország (16
16) 16,5 26,3 9,8
Olaszország (21) 27,1 26,1 -1,0
Portugália (7) 24,5 25,9 1,4
Németország (39) 22,6 23,0 0,4
Ausztria (9) 23,8 21,2 -2,6
Svédország (8) 14,1 20,4 6,3
Spanyolország (19) 20,9 20,0 -0,9
Szlovénia (2) 16,5 19,0 2,5
Dánia (5) - 18,8 -
Írország (2) 14,4 16,6 2,2
Finnország (5) 14,9 16,3 1,4
Hollandia (12
12) 12,3 14,3 2,0
*2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül

Országokon belüli különbségek

Régiókon belüli egyenlőtlenségek

Területi különbségek
Az egyenlőtlenség
területi képe
összetett
-É-D
-Ny-K
-Centrum-Periféria
-szomszédság
-Város-Vidék

Makroregionális különbségek
GDP/fı (pps, EU27=100%)
1995 2004
Észak
Dél
101.5
98.5
103.4
96.5
Nyugat
119.4
116.7
Kelet
62.4
66.2
Centrum
Periféria
109.5
71.9
107.1
79.0

Gyengülı centrum-periféria
Makroregionális különbségek

Makroregionális különbségek
Szomszédság
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Korr.
e.ható
0,73 0,71 0,69 0,68 0,67 0,66 0,64 0,61
- fıvárosi, nagyvárosi régiók egyre inkább elszakadnak környezetüktıl
(mozaikosság nı)

Makroregionális különbségek
Összességében a fő területi folyamatok az Európai Unióban az elmaradott
országok, régiók (gyorsabb vagy lassabb) felzárkózása, a makroregionális
különbségek mérséklődése (konvergencia), valamint a város-vidék
ellentét fokozódása (divergencia). Ezek együttese az Európai Unió
szintjén egyelőre még a lassú kohéziót hozza ki végeredményként.
Ezek közül azok a tények, hogy
– az Európai Unióban az országok és régiók közötti fejlettségbeli
különbségek jelenleg is nagyok,
– ezek az elmúlt években csökkentek,
– a csökkenés nem gyors, de biztos és biztató;
lényeges érvek amellett, hogy az EU regionális politikájában továbbra is
folytatni kell jelentős súllyal a kohézió célkitűzésének megvalósítását.
(Magyarország érdeke)

Térszerkezeti modellek
Térszerkezetrıl alkotott modellek (az elképzelések)
Európára elég sokfélék
Változó területi egyenlőtlenségek – változó modellek (?)
Bonyolulttá váló világ – összetett modellek (?)

Térszerkezeti modellek
Miért érdekes?
Danuta Hübner
(Member of the European Commission responsible for Regional Policy):
„Dear Reader,
I would like to invite you to discover the new regional policy of the European
Union which builds on the diversity, challenges and opportunities of Europe’s
regions. Today, 43% of the economic output and 75% of investments in research
and innovation are concentrated on just 14% of the European territory, the socalled
pentagon between London, Hamburg, Munich, Milan and Paris.”

Térszerkezeti modellek
Kezdetben
TENGELYEK
Európa legvárosiasodottabb területe - Róma–Manchester tengely (Sárfalvi 1968)
“Europe’s vital axis” from Greater London to Northern Italy (Dunford–Perrons
1994)
“the economic axis” from London to Rome (Gorzelak 1997)
“the axis from London to Turin” (Lever 1999)
“a dominant urban axis from London to Milan”(Taylor–Hoyler 2000)
és
“the curved development axis” (Cairncross et al 1974)
“the curved zone” or “curvelinear zone” (Lever 1995)

GEOMETRIAI ALAKZATOK - sokszögek
1) Háromszög (régen és ma is)
Térszerkezeti modellek
Gottman 1962
Amszterdam-Párizs-Ruhr
1954: nincs említve
Arany Háromszög
Hall 1992
London-Frankfurt-Párizs
Hall 1977
Párizs-Birmingham-Milánó
(-Dortmund)

16 db A csúcsok városok A csúcsok nem csak
városok
A kontinensen
Térszerkezeti modellek
Amszterdam–Köln–Lille (Smeets
2000)
Brüsszel–Amszterdam–Frankfurt
(Conti 2000, Hall 2002)
Brüsszel–Amszterdam-Párizs
Frankfurt–Amszterdam–Párizs
Amszterdam–Ruhr–Párizs
(Gottman 1962)
Belgium–Hollandia–Nyugat-
Németország
(Keeble et al 1982)
Benelux–Nyugat-
Németország–Észak-Franciao
(Horváth 1998)
Átnyúlik Angliába
Birmingham–Milánó–Párizs (Hall
London–Ruhr(Köln,
1977)
Birmingham–Dortmund–Párizs
(Hall 1977)
London–Frankfurt–Párizs (Hall
1992, Baudelle–Guy 2003)
London–Amszterdam
Amszterdam–Párizs
(Rechnitzer 1998, Nagle–Spencer
1999)
Manchester–Hamburg–Milánó
(CE 1991)
Düsseldorf)–Párizs(Cséfalvay
1999, Faíña, A. et al 2000)

Térszerkezeti modellek

Térszerkezeti modellek

Térszerkezeti modellek
A déli dinamikus övezetben is megjelent a sokszög szimbóluma:
München–Stuttgart–Milánó fejlődési háromszög
(Rechnitzer 1998, Tóth 2003),
Barcelona–Lyon–Bologna és Barcelona–München–Milánó háromszög
(Cséfalvay 1999).

Térszerkezeti modellek
2) Négyszög
Lever (1995): London–Amszterdam–Frankfurt–Párizs,
Horváth (2006): Leeds–Lyon–Hamburg–Milánó
3) Ötszög Pentagon
?, ESDP:
“the core area of the EU, the pentagon defined by the
metropolises of London, Paris, Milan, Munich and
Hamburg.” (ESDP 1999, p.20.)
ESPON 2006
EU:
Fourth report on economic and social
cohesion (EC 2007)
20-40-50 Pentagon – EU27: 13-30-42 pentagon

Térszerkezeti modellek
ALAKZATOK (ZÓNÁK)
Plateau (Golden)
Keeble 1988
Gazdasági
potenciálszámítások

Térszerkezeti modellek
Dorsale
(DATAR, Reclus, Roger
Brunet 1989)

Térszerkezeti modellek
Gerinc
Múltban is (Pounds 1997, Braudel 2003, …)
- római idők?
- középkor (közlekedési útvonal, kereskedelem, városok tömörülése)
- ipari forradalom, …
Ma is használatos
(Metropolitan Spine, Central Spine, Backbone, Dorsale …)
Cairncross et al (1974): EK9 - „hajlott” fejlődési-fejlettségi tengely
(curved development axis) (!)
Kék Banán…

Variációk egy banánra
Térszerkezeti modellek

Térszerkezeti modellek
Bővítmények
„Német Púp”, „Uborka”
(Kunzmann, 1992)
ÉK-Ív
(„Francia Banán”)

Továbbfejlesztett banán:
Térszerkezeti modellek
Sárga Banán (Yellow Banana) - Párizstól Kölnön és Berlinen át Varsóig húzódik
Kreuzbanane
(Wienen 1994 –
http://www.srf.tuwien.ac.at)
europäischen Champignon
(Breuer 2001)

Európai Napfényövezet („Dél északja”)
Térszerkezeti modellek

Térszerkezeti modellek
Ellentétpár
Central European Boomerang
(Gorzelak 1996 – Rechnitzer 1994)
The New Banana
(http://www.sustrain-ic.net 2006)

Térszerkezeti modellek
Ezt ne!
Japanese Corridors
(EC 1992 – Kunzmann 1992)

Térszerkezeti modellek
CENTRUMOK
europäische Traube
(Kunzmann–Wegener
1991)
Policentrikus szerkezet és fejlődés
(mozaikosság…)

Térszerkezeti modellek
de
városok sűrűsödése
Európai Megalopolisz
Jean Gottmann 1976(?)
(szkeptikusok – PUR)

Térszerkezeti modellek
ZÓNÁK ÉS CENTRUMOK
La pieuvre rouge
(Van Der Meer 1998 – Lever 1999)
Blue Star
(Dommergues 1992)
The Blue Orchidea
(Chenais, http://www.mcrit.com)

Térszerkezeti modellek
ÖSSZETETT MODELL kell
Brunet 2002: Dicken(-Probáld) 1998 (2000):

Térszerkezeti modellek
NINCS MODELL
"the corporate map of
Europe may look more
like a bowl of fruit salad
than a banana” (Goddard
1995)
DE vannak hasonló adottságú, karakterő térségek („ismétlıdı egyediség”)
– regionális politika…