Ízelítő

Recommendations

Info

nyugtalanokká válnak, mivel nem tudják, mit is várnak tőlük. 2. Az életben akkor jönnek a problémák, amikor elvetettünk valamit, és MÁST szeretnénk learatni. A szülők nevelésének vizsgaidőszaka igazán kamaszkorban kezdődik. Ekkor ébred rá sok szülő, hogy szokásai, viselkedése és gondolkodásmódja sokszor nem hozzák meg azokat az eredményeket, amelyeket elvártunk volna tőlük. Azonban ezt a legtöbben nem veszik észre, amíg gyermekünk kicsi, hiszen sokszor nincs közvetlen hatása annak, amit és ahogyan mondanak. Egyszer, amint a mosást intézve benyitottam fürdőszobánkba, 10 éves fiam rémült felsikoltásától majdnem kiesett a kosár a kezemből. Nem tudtam, hogy a fürdőszobában van, ő meg annyira belemerült egy játékba, hogy rettenetesen kizökkentő volt számára egy szimpla ajtónyitás. Mindig elbűvöl az, amikor látom, hogy egy kisgyermek milyen elmélyülten képes belemerülni valamilyen tevékenységbe, ami érdekli őt. Gyermekednek folyamatosan szüksége van eszközökre, hogy fejlődhessen. Élete kezdetén ő maga állította ezt elő, de ahogy növekedett, akadályokkal és kellemetlen tapasztalatokkal találkozott. Ha azt szeretnéd, hogy zavartalan legyen a továbbhaladása, túl kell jutni ezeken az akadályokon. Hogyan segíthetsz Te mint szülő, hogy túljusson ezeken az akadályokon? Nézzünk egy konkrét példát. Sok szülő találkozik tanulási problémákkal akár az olvasás vagy a matematika területén. Talán nincs is olyan gyermek, akinek ne merülne fel valamikor problémája valamelyik Ahhoz, hogy felfedezze gyermeked az „iskolai tantárgyak” tanulásának élvezetét, a Te segítségedre van szüksége. területen. A gyermek, amikor nehézségbe ütközik, dühös és vagdalkozik, de előfordul olyan gyerek is, aki csendben magába fordul. Hogyan lehetne azonban megtalálni a kulcsot ezekhez a helyzetekhez? Ahhoz, hogy felfedezze gyermeked az „iskolai tantárgyak” tanulásának élvezetét, a Te segítségedre van szüksége. „Jó kérdés!” Ha már valaha hallottad, hogy ezt mondják Neked, akkor tudod, hogy mennyire jó érzés. Miért van ez így? Valamennyiünkben van egy kis jól megérdemelt büszkeség, ha sikerül jó, sőt, remek kérdést feltennünk. Látszik belőle az érdeklődés, intelligencia, odafigyelés… minden olyan tulajdonság, amit boldogan mondunk magunkénak. Aki kérdez, az felfedező. Küldetést teljesít, a választ keresi, tudásra vágyik, ki akarja deríteni az igazságot valamivel kapcsolatban. A kérdésfeltevés nemes ügy. Kérdezz, és kapni fogsz A sikeres szülő-gyerek kapcsolat egyik igazi feltétele az, hogy valóban érdekeljen gyermekünk érzése és gondolkodása. Első hallásra most legyintesz, és azt mondod, hogy „Ugyan már! Persze, hogy érdekel.” Azonban sokszor mégis azt tapasztalom, hogy a szülők egyetlen monológként magyarázzák el akár egy feltett kérdésre a választ, akár egy nehéz szituációban a „merre van előré-t”: A kérdések ajtókat nyitnak meg. A kérdés az a médium, amely által kideríted, hogy mi történik gyermekeddel – és saját magaddal. A kérdés az egyetlen dolog, amely a monológot párbeszéddé változtatja, ami pedig, ahogy Platón is kifejtette, az igazság felfedésének első lépése. A párbeszéd az, amelyben maga az élet megmutatkozik. 3. Tedd szívedre a kezed! Eszedbe jutott már visszakérdezni? Amikor gyermeked kérdez valamit tőlünk szülőktől, akkor a legtöbben a kérdésre azonnal egy kisebb monológgal kezdenek el válaszolni. Eszedbe jutott már valaha is visszakérdezni? „Minek azt? Hiszen ő kérdezett!” – mondhatod. Hogy gyermeked mit gondol a felvetett problémáról vagy témáról? KISGYEREKKOR A legtöbb szülőnek soha nem jut eszébe. Sokan mindig csak a saját nótájuk fújják. A kérdésfeltevés és a válaszok meghallgatása szülők számára igazi befektetés. A megértés és a türelem pedig a haszon és a hozam. 4. A kérdések minősége Ahhoz, hogy megmutassam, milyen kérdéseket érdemes feltenni, idézzünk fel egy konkrét esetet! Legyen szövegelemző óra! Milyen kérdéseket szoktunk gyermekeinknek feltenni egy szövegelemző órán? Az elmúlt években, különböző iskolákban végzett felmérés szerint a tanítói kérdések döntő többsége zárt kérdés. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy pl.: Móra Ferenc Mindennapi kenyerünk című elbeszélésének elemzésekor a következő kérdések hangoznak el: Ki a főszereplő? Mi az eperfa? Hol volt az édesapa? Ezek a ténykereső kérdések - a gondolkodás alacsonyabb szintjét működtető kérdések Benjámin Bloom kutató rendszere szerint a Ki, Mi, Hol, Mikor a gondolkodás alacsonyabb szintjét működtető kérdések. A tanítási órákon feljegyzett kérdések 75-85%- át e kérdéscsoport alkotja. Ezek a következő három csoportba oszthatóak. 1) Tények kiválasztására, megfogalmazására vonatkozó kérdések. Magukban hordozzák azt a veszélyt, 7
KISGYEREKKOR Az elmúlt években, különböző iskolákban végzett felmérés szerint a tanítói kérdések döntő többsége zárt kérdés. hogy egyrészt túl könnyűnek bizonyulnak, más esetben – amennyiben nem kapcsolódnak szorosan a szöveghez – túlzottan nehéz is lehet az ilyen típusú kérdések megválaszolása. 2) A megértést, magyarázatot igénylő csoportba sorolhatók például a következők: Mi bizonyítja még Ferkóék szegénységét? Miből lehet kideríteni, hogy meddig tart az első rész? Mit jelent a madárlátta kenyér? Hogyan érthetjük az „ömlik a sötét” szókapcsolatot? stb. 3) Az alkalmazást igénylő kérdéscsoportból is említek egy példát: Milyen emberi tulajdonságokkal bírnak a virágok? Mindhárom kérdéscsoportról elmondható, hogy kevésbé összetett voltuk miatt alacsonyabb szintű gondolkodást igényelnek, a szövegértő olvasás alacsonyabb szintjeire vonatkoznak, azaz a szó szerinti és értelmező szint vizsgálatára teremtenek lehetőséget. A 6-10 éves életkorban az órákon elhangzó kérdések 75-85%-a ilyen szövegértési szintekhez kapcsolódik. Magyarországon a tanítási gyakorlatunk többnyire az alacsonyabb szintű szövegértésre összpontosít. Ezzel eltávolodunk az olvasási folyamattól, és megelégszünk a szerző szavainak visszamondásával. Ez az, amivel nem szabad megelégednünk, mert ez alig vagy egyáltalán nem teremt lehetőséget a továbblépésre. A „megértés” a jelenlegi oktatásban - teljesen helytelenül - csupán a felidézést jelenti. Az adott témával szerzett tudásanyag így nem kerül be gyermeked már meglévő ismere tei közé (ezért felejti el oly gyorsan a tanultakat!). A tényleges szövegértésnél megvalósul a beépülés. Ekkor nem szakad meg a folyamat, az olvasó gondolkodva, irányítva és ellenőrizve végzi az olvasást. Így, a megértés a befogadás mellett aktív, alkotói feladatot is jelent. Két fontos olvasási „módszer”: 1) A kritikai olvasás esetében a leírt gondolatot és a mindennapi tapasztalatot hasonlítjuk össze. Pl.: „Te is így tettél volna Döme helyében?” 2) A kreatív olvasás annyiban különbözik a kritikai olvasástól, hogy a képzelet fokozottabb szerepet kap. Milyen módon segíthetjük a kritikai és a kreatív szövegértés fejlesztését? Mit tehetsz annak érdekében, hogy a témáról szerzett tudás gyermeked aktív közreműködésével beépüljön? • Folytatás a júniusi számban. Alkér Orsolya 8 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
Page 1: www.eletrevalogyerek.hu PRÓBÁLD K
Page 4 and 5: FORRÓTIPP Kockázatvállalás az
Page 8 and 9: FORRÓ TÉMA Gyermeked sorsdöntő
Page 10 and 11: FORRÓ TÉMA lehet elsajátítani a
Page 12 and 13: EXTRA A leggyakoribb nevelési baki
Page 14 and 15: ántják majd. Nagyon restellem mag
Page 16 and 17: ISKOLÁSKOR HOGyAN TANuLJuNK OLVASN
Page 18 and 19: ISKOLÁSKOR A módszer a tanítás
Page 20 and 21: Gyerekpénzügyek Tanítsd meg gyer
Page 22 and 23: jött létre, amelyben az határozz

Ízelítő

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?