Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
iSKOLÁSKOR<br />
Valóban eredményesen<br />
megtaníthatóak-e<br />
az 5, 4, sőt 3 éves,<br />
esetleg még annál is<br />
fiatalabb gyerekek is<br />
olvasni?<br />
hatványozottan igaz, hogy a<br />
kisgyerekek sokkal jobban<br />
hozzászoknak az írott szövegekhez,<br />
mint ahogyan ez<br />
például 25 évvel korábban<br />
jellemző volt.<br />
Az óvodai nevelési programok<br />
azonban még negyedszázad<br />
után sem vették<br />
figyelembe ezeket a változásokat<br />
– rótta fel nekik ezt az<br />
elmaradást Rachel cohen.<br />
A kérdéseket tehát nem is<br />
úgy kell megfogalmaznunk,<br />
hogy kell-e egy gyereket 6<br />
esztendős kora előtt olvasni<br />
tanítani vagy nem, hiszen<br />
mindinkább tény,<br />
hogy a 6 évesnél<br />
fiatalabb gyerekek<br />
már olvasnak. inkább<br />
arra kellene<br />
keresni a választ<br />
– magyarázza a<br />
kutató –, hogy valóban<br />
eredményesen<br />
megtaníthatóak-e<br />
az 5, 4, sőt 3<br />
éves, esetleg még annál is<br />
fiatalabb gyerekek is olvasni.<br />
Ha igen, hogyan?<br />
Kell-e ehhez valamilyen<br />
szintű intellektuális fejlettség<br />
vagy sem? Milyen szerepe<br />
van vagy lehet e téren a<br />
nyelvi készségek fejlődésének?<br />
Rachel cohen szerint<br />
olyan, hogy „korai olvasástanítás”<br />
nem létezik. „Mert<br />
mit is jelent a korai? Ki fejlődik<br />
a szabályosnak tekintett<br />
életkor előtt? Sőt, mi<br />
tekinthető a második nyelv,<br />
valamint az írott nyelv elsajátításakor<br />
szabályszerű, normális<br />
életkornak?” –veti fel a<br />
témában íródott könyvében.<br />
Minden gyermek egyedi jelenség,<br />
ilyenformán tanításának<br />
lehetőségei is csak<br />
saját magából, saját adottságaiból<br />
vezethetők le, és<br />
eredményei is csak ezekhez<br />
mérhetők.<br />
Az olvasástanítás alapjai<br />
Az olvasott szót úgy fogjuk<br />
fel, mint egy betűkből álló<br />
egységet, amivel kapcsolatos<br />
tudattartalmunkat felidézzük.<br />
Az írott szövegben<br />
gondolati egységet fejezünk<br />
ki képi jelek láncával, az olvasásnál<br />
pedig a képi jeleket<br />
„fordítjuk le” gondolati síkra.<br />
A csodálatos<br />
Meixner-módszer<br />
Egy sajátos betűtanítási<br />
sorrend alapján halad a<br />
Meixner-program, melynek<br />
kidolgozója Meixner ildikó.<br />
Ez a sajátos sorrend különös<br />
gondot fordít arra,<br />
hogy egymástól lehető legtávolabbi<br />
pontokon vegye<br />
elő az egymással bármilyen<br />
tekintetben hasonló, ezáltal<br />
könnyen összekeverhető<br />
betűket. Ennek az oka a<br />
Ranschburg-féle homogén<br />
gátlás elkerülése, alapja pedig<br />
egy fontos felismerés: az<br />
egymással összekeverhető<br />
dolgokat az emberek hajlamosak<br />
is összekeverni. A<br />
hangok és betűk sorában<br />
temérdek egymással hasonló<br />
jelenséget lehet tapasztalni,<br />
a hangok hasonlíthatnak<br />
képzésük helye, időtartama<br />
szerint. A betűk is hasonlíthatnak<br />
egymáshoz, gondoljunk<br />
csak a vizuálisan<br />
egymástól alig eltérő b és<br />
d betűkre. A betűtanítás<br />
során minél közelebb kerülnek<br />
egymáshoz az egymáshoz<br />
bármilyen szempontból<br />
hasonlatos elemek, annál<br />
nagyobb lesz később az<br />
esélye az olvasás során a<br />
betűcseréknek.<br />
Az olvasástanítási módszereket három csoportba soroljuk:<br />
1. 1 Szintetikus módszer: az egyes betűk megtanításával halad a szó és a szöveg olvasása felé. Az egyes betűkhöz<br />
hozzákapcsolja az általuk kifejezett beszédhangokat, majd néhány betű megtanítása után párhuzamosan megkezdi<br />
az összeolvastatást is. Az előnye, hogy a gyermek viszonylag kevés betű ismeretében és az összeolvasási<br />
mechanizmus elsajátítása után már képes olvasni. A módszer hátránya, hogy a gyermeknek meg kell tanulnia három<br />
tevékenységet: az összeolvasást, a folyamatos olvasást és a szó értelmének felfogását.<br />
2. 2 Globális módszer: a szó képi alakjához kapcsolja annak jelentését, a szóképből azután részekre bontással<br />
jut el a betűig. Első lépésként valamilyen tárgyhoz, képhez rendelnek hozzá írott szöveget, amelyet addig egyeztetnek<br />
vele, amíg a gyermek a szó képi jele alapján felidézi, melyik tárgyhoz, képhez tartozott, melyik nevét jelenti. Sok olvasás<br />
után kiemelik a gyakran előforduló betűket, így sajátítja el azokat a tanuló. A módszer előnye, hogy az olvasástanulás<br />
elején a gyermeknek nincs szüksége az összeolvasásra, csak a képi társításra, és azonnal folyamatosan ejti ki a szót.<br />
Hátránya, hogy viszonylag sok időt vesz igénybe, hiszen az egészként felfogott szövegek olvasása után el kell sajátítani<br />
a betűket, az összeolvasás műveletét. A gyermek eleinte csak olyan szöveget tud olvasni, amelyiknek ismeri a<br />
szóképeit. A két módszer jellegzetességeiben kiegészíti egymást. Ezt használták fel a vegyes módszerek megalkotói is.<br />
3. 3 Vegyes módszerek: Fontos figyelembe venni, hogy bármely módszert is alkalmazzuk, a kezdő olvasónak mindig<br />
tökéletlen az olvasása. A szintetikus módszerrel tanuló kezdő olvasónak nincs áttekintése a szövegről, míg a globális<br />
módszerrel olvasás kezdetén még teljesen tagolatlan a szókép egysége. Maga az olvasás a tanulási folyamat, a képességgyakorlás<br />
következtében létrejövő általánosítás és elvonatkoztatás eredménye.<br />
10 18 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
Change language