Ízelítő

Recommendations

Info

ántják majd. Nagyon restellem magam, már csak azért is, mert egy olyan félelmet ültettem el benne, aminek semmilyen valóságalapja nincs.” – meséli Kriszta, a négyéves Timi anyukája. „A kisfiamnak a párom mindig azt mondta, ha rossz volt, hogy a rossz gyerekeknek leharapja éjszaka a fülét a manó. Hiába nyugtatgattam Márkot, hogy ez csak egy mondás, nem hitt nekem és végül pszichológusnál kötöttünk ki, mert nem mert elaludni. Megtanultuk a leckét, hogy a gyermeki lélek naivitásával nem szabad visszaélni, mert súlyos károkat okozhatunk vele.” – számol be rossz tapasztalatairól Réka, az ötéves Márk anyukája. ebédjét, kaphat egy túró rudit. Remekül működött a tervem, ám már aznap este kiderült, hogy nem lesz sokáig életképes, mert Panni attól kezdve minden étkezéshez követelte a desszertet. Sőt, a helyzet mára odáig fajult, hogy már csak akkor hajlandó asztalhoz ülni, ha a tányérja mellett ott a csoki, ráadásul az ételből is csak ímmel-ámmal eszik, pár falat után kéri az édességet.” Fontos, hogy a gyermek megtanulja, tetteinek következményei vannak. Ha nem akarjuk, hogy a követelőzés és a megvesztegetés legyen a fő motiváció, kerüljük az olyan mondatokat, hogy „ha jó leszel, kapsz gumicukrot” vagy „ha összepakolsz a szobádban, kapsz egy plüssállatkát”, mert ez a módszer nem vezet sehova. Ehelyett próbáljunk meg inkább gyermekünk érzelmeire hatni. Dicsérjük meg, ha ügyesen viselkedett, mondjuk neki, mennyire büszkék vagyunk rá, ugyanakkor, ha valami butaságot csinált vagy nem fogad szót, adjunk hangot a csalódottságunk- EXTRA azt mondjuk: nem szabad!” – emlékszik vissza Eszter, az ötéves Bence anyukája. „A gond akkor kezdődött, amikor Bence óvodás lett és a gondozó nénik többször rajtakapták, amikor a kisfiam a kezére ütött azoknak az ovis társainak, akik elvették a játékát vagy olyan dolgot tettek, amit szerinte nem lett volna szabad. A férjemmel éreztük, hogy bizony a saját csapdánkba estünk, hiszen nem mondhatjuk neki, hogy rosszat csinált, amikor mi ugyanezt tettük vele.” Gyermekeink utánzással tanulnak, a tőlünk ellesett magatartásformák, reak- Egy számunkra banálisnak tűnő füllentés olykor kifejezetten csábító lehet, de nem biztos, hogy az a pár nap hiszti-mentesség megéri, ha a másik oldalon szorongás és félelem marad. Hosszú távon mindig az őszinteség a legkifizetődőbb. Kriszta számára az lett volna a helyes megoldás, ha elmagyarázza kislányának, miért kell óvodába mennie, és hogy neki sem mindig van kedve dolgozni menni. Nem kell fenyegetőzni, ijesztgetni, mert ezzel ráadásul gyermekünk belénk vetett bizalmát is eljátsszuk. Megvesztegetés „Pannival mindig szenvedtünk, mert nem akart enni.” – kezd bele a történetükbe Karola. „Két és fél éves korában azt az alkut kötöttem vele, hogy ha rendesen megeszi az „Matyi nem szeret rendet rakni, ezért sokszor én teszem el helyette a játékait, holott már elég nagy hozzá, hogy egyedül is meg tudja oldani ezt a feladatot. Kitaláltam, hogy minden önálló rendrakás után kérhet valami kis apróságot. Sajnos, ez a módszer oda vezetett, hogy csak ajándékért cserébe hajlandó bármihez is hozzányúlni” – panaszkodik a nyolcéves Matyi anyukája. nak is. Lehet, hogy elsőre radikálisnak tűnik az érzelmi ráhatás módszere, de hoszszú távon biztosan jobban működik, mint a folyamatos alkudozás. Szabályok minden áron „Bence hamar megtanulta, hogy ha olyan dolgot tesz, amit korábban már kértünk, hogy ne csináljon, akkor finoman a kezére ütünk, és ciók, szokások épülnek be viselkedésükbe és egy konkrét szituációra adott válaszreakciójukat is az határozza meg, hogy tőlünk mit láttak. Ezért szülőként fokozottan oda kell figyelnünk arra, mire hogyan reagálunk, és hogy milyen szabályokat állítunk fel. Ha pedig működtetni kezdünk egy szabályt, azt mi magunk is tartsuk be! 15
EXTRA Egy számunkra banálisnak tűnő füllentés olykor kifejezetten csábító lehet, de nem biztos, hogy megéri, ha a másik oldalon szorongás és félelem marad. A szülő is ember Ki ne érezte volna, hogy a munkás, gyereknevelős hétköznapok során elfogyott a türelme? Így van ez Tündével is. „Egy húzósabb nap végére olykor elszakad a cérna, feszültté válok és elég egy kis hiszti vagy egy rossz helyre tett tányér és én kiabálni kezdek – nem csak a nagyfiammal, de a kétéves kislányommal is. Egyszer azt vágtam a fiam fejéhez, hogy torkig vagyok vele, elegem van belőle. Nagyon megszeppent, majd napokig láttam rajta, hogy teljesen megbántódott. Én pedig majd elsüllyedtem szégyenemben.” A szülő is ember. Senki nem várja el tőlünk, hogy robotok legyünk, nekünk is lehetnek rossz napjaink, fáradtabb periódusaink. Néha belefáradunk a türelmes és megértő szülő szerepébe és elveszítjük a hidegvérünket. Ilyenkor megoldás lehet, ha futunk egy kört a ház a körül, megsétáltatjuk a kutyát vagy egyszerűen leülünk és elszámolunk tízig, de egy nagy pohár víz elkortyolgatása is oldhatja a pillanat feszültségét. Az sem jó, ha gyűjtögetjük a sérelmeinket, mert az egyszer úgyis kitör belőlünk. Próbáljuk a problémás szituációt még idejében megoldani, ne halogassuk, mert ha pattanásig feszítjük a húrt, akkor annak általában kiabálás és veszekedés a vége. Időszerűtlen fenyegetés Főként kisgyerekeknél alapszabály, hogy ha gond van a viselkedésével a késleltetett fenyegetőzés és a büntetés kilátásba helyezése nem ér semmit, mert mire odakerülünk, már el is felejti, hogy neki miért kellene „bűnhődnie”. Ranschburg Jenő azt tanácsolja egyik könyvében, hogy a bűn és büntetés között mindig világos ok-okozati kapcsolatot kell kiépíteni, hogy a gyerek egyértelműen tudja, miért kapta. Ha kezelhetetlen vagy hisztizik az utcán, ott kell olyan büntetést kitalálni, ami köthető a rossz cselekedetéhez pl. nem beszélünk hozzá, amíg haza nem értünk, mert több óra elteltével már nem emlékeznek rá, hogy mit csináltak rosszul. Figyeljünk arra, hogy tetteik következményeivel mielőbb szembesüljenek! Kudarcra ítélve? Ne vegyük szívünkre a kudarcot! Minden szülő követ el hibákat, amikből persze tanulhat. Egy-egy veszekedés, kellemetlen szituáció után ne roskadjunk magunkba, inkább gondoljuk át, mi lehetett a probléma. Ha tudjuk, hogy mit rontottunk el, következő alkalommal nagyszerű lehetőségünk nyílik új problémamegoldó módszerünk kipróbálására. Ha új fegyelmezési módszereket szeretnénk bevezetni, ne kapkodjuk el a dolgot, elég, ha egyszerre csak egy új szabályt vezetünk be és azt is mindig beszéljük meg az összes családtaggal, még a legkisebbel is! Értékelni fogják, ha őszintén megbeszéljük velük, miért volt szükség erre a lépésre, és tőlük pontosan mit is várunk. A legjobb, ha mindig adunk választási lehetőséget csemetéinknek. Sokszor az váltja ki a hisztit, hogy úgy érzik, a fejük felett döntöttek. Ha minden reggel azon megy a vita, hogy mit szeretne felvenni, adj neki három alternatívát, amelyek közül választhat, így azt fogja érezni, hogy ő irányíthat és boldog lesz. Ne máról holnapra akarjunk mindent megváltoztatni! Adjunk időt a rossz beidegződések levetkőzésére és legfőképp legyünk türelmesek magunkkal és családtagjainkkal! Lehet, hogy hosszabb időt vesz igénybe, mire mindenki belerázódik az új rendszerbe, de ha elég kitartóak vagyunk, végül sikerülni fog! • Jean Orsolya 16 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
Page 1: www.eletrevalogyerek.hu PRÓBÁLD K
Page 4 and 5: FORRÓTIPP Kockázatvállalás az
Page 6 and 7: nyugtalanokká válnak, mivel nem t
Page 8 and 9: FORRÓ TÉMA Gyermeked sorsdöntő
Page 10 and 11: FORRÓ TÉMA lehet elsajátítani a
Page 12 and 13: EXTRA A leggyakoribb nevelési baki
Page 16 and 17: ISKOLÁSKOR HOGyAN TANuLJuNK OLVASN
Page 18 and 19: ISKOLÁSKOR A módszer a tanítás
Page 20 and 21: Gyerekpénzügyek Tanítsd meg gyer
Page 22 and 23: jött létre, amelyben az határozz

Ízelítő

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?