You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
www.eletrevalogyerek.hu<br />
PRÓBÁLD KI 2 HÓNAPIG A KIADÓ KONTÓJÁRA<br />
AZ ÉLETREVALÓ GYEREK MAGAZINT<br />
az Életrevaló Gyerek magazin<br />
ÍZELÍTŐ<br />
legizgalmasabb cikkeiből<br />
í z e l í t ő<br />
Idomított helyett nevelj inkább önállóan és szabadon gondolkodó gyereket!<br />
GYERMEKED<br />
SORSDÖNTŐ ÉVEI<br />
− Kérdezéstechnika<br />
– 2. rész<br />
KOCKÁZATVÁLLALÁS<br />
AZ ÉLET SÓJA<br />
A LEGGYAKORIBB<br />
NEVELÉSI BAKIK<br />
HOGYAN<br />
TANULJUNK<br />
OLVASNI?<br />
A Meixner-módszer
A TARTALOMBÓL<br />
Köszöntő..........................................................................................................................................3<br />
Kockázatv állalás az élet sója............................................................................................................5<br />
Gyermeked sorsdöntő évei Kérdezéstechnika – 1. rész....................................................................6<br />
Gyermeked sorsdöntő évei Kérdezéstechnika – 2. rész....................................................................9<br />
A leggyakoribb nevelési bakik.........................................................................................................13<br />
Hogyan tanuljunk olvasni? A Meixner-módszer...............................................................................17<br />
Tanítsd meg gyermekedet okosabban bánni a pénzzel! – 1. rész....................................................21
FORRÓTIPP<br />
Kockázatvállalás<br />
az élet sója<br />
A siker és a kudarc, a különleges<br />
élet vagy az unalmas élet<br />
melletti kitartás közötti<br />
különbség elsődleges titka a<br />
kockázatvállalási hajlandóság.<br />
Gondolj csak bele! Minden haladás<br />
olyan emberektől ered, akikben megvolt<br />
a kellő bátorság, hogy áttörjék<br />
a határokat, és kipróbálják, milyen<br />
messzire tudnak eljutni. A kockázat<br />
része az életnek, amelyet éppúgy tanítanunk<br />
kell gyermekeinknek, mint az<br />
iskolai tantárgyakat.<br />
Amikor a gyermek még kicsi, akkor a<br />
természeténél fogva, a világ megismerése<br />
iránti óriási vágytól hajtva sokkal<br />
nagyobb a kockázatvállalási hajlandósága,<br />
mint későbbi életszakaszaiban vagy<br />
felnőttkorában. Egy egyéves gyerek minden<br />
egyes járásra irányuló kísérletével a<br />
sebesülést és a fájdalmat kockáztatja.<br />
Ha valami újat próbálunk,<br />
minden esetben kockáztatjuk<br />
az elutasítást.<br />
Azt hiszem, az élettel később is együtt<br />
jár a kockázatvállalás, hiszen akkor is<br />
kockázatot vállalsz, amikor beülsz az<br />
autó volánja mögé, hogy elmenj gyermekedért<br />
az óvodába vagy az iskolába.<br />
A kérdés valójában nem úgy szól,<br />
hogy „Vállalsz-e kockázatot?”, hanem<br />
inkább így: „Mekkora kockázatot vagy<br />
hajlandó vállalni és mekkora kockázatot<br />
lesz hajlandó gyermeked vállalni?”<br />
Az igazság az, hogy ha az idő, az érzelmek,<br />
a törekvések vagy a pénz terén a<br />
minimális kockázatot sem meri vállalni<br />
gyermeked, akkor egyszerűen nem lehet<br />
majd sikeres. Persze fennmarad és létezik<br />
majd, de nem lesz képes megvalósítani az<br />
álmait és nem lesz része az igazi életben.<br />
Annak a kockázatnak a mértéke, amelyet<br />
gyermeked, majd tolerálni tud, sőt még<br />
élvez is, jelentős hatással lesz arra, hogy<br />
milyen teljesítményre lesz képes gyermeked<br />
és milyen sikere lesz az életben.<br />
A kockázat művészete<br />
Ha sikerül megtanítani gyermekednek,<br />
hogy hogyan tegye barátjává a kockázatot,<br />
akkor olyan lehetőségeket is<br />
észre fog venni, amit egyébként csak<br />
levegőnek nézne. A legtöbb felnőtt nem<br />
tudja helyesen kezelni a kockázatokat.<br />
Pedig azt az utat kell követni csak,<br />
amelyet gyermeked is követett, amikor<br />
fokozatosan tért át a tricikliről a segédkerekes<br />
biciklire, majd a normál kerékpárra,<br />
és végül a mountain bike-ra.<br />
A kockázat része<br />
az életnek, amelyet<br />
éppúgy tanítanunk kell<br />
gyermekeinknek, mint<br />
az iskolai tantárgyakat.<br />
A kockázatkezelés<br />
intelligens módja<br />
A kockázatkezelés intelligens módja<br />
nem más, mint a házi feladat elvégzése,<br />
vagyis pontosan ki kell elemezni, hogy<br />
milyen pozitív és negatív oldala van az<br />
adott kockázatnak és vajon olyat kockáztat-e<br />
gyermeked, amely kockáztatását<br />
megengedheti magának. Ezek<br />
azok az alapelvek, amelyeket mindenképpen<br />
érdemes átbeszélned gyermekeddel<br />
egy-egy kockázatvállalás előtt.<br />
Hangsúlyozom, hogy a kockázatvállalás<br />
nem csak a pénz kockáztatását<br />
jelenti, hanem gyermekkorban sokkal<br />
inkább azt, hogy egy barátjával szemben<br />
mit engedhet meg és mit nem;<br />
hiszen, ha nem gondolja végig egyes<br />
tetteit, akkor a barátságát és barátaival<br />
felépített jó kapcsolatát kockáztatja.<br />
Nézzünk szembe mi,<br />
szülők is magunkkal!<br />
Nekünk, szülőknek is fel kell mérnünk a<br />
kockázatát nap mint nap annak, hogy<br />
egyik legfontosabb kapcsolatunkban,<br />
vagyis a gyermekünkkel való kapcsolatunkban<br />
mit kockáztatunk. Sokan nem<br />
is veszik észre, hogy egyes tetteikkel<br />
és szavaikkal gyermekük beléjük vetett<br />
bizalmát kockáztatják. •<br />
Alkér Orsolya<br />
5
KISGYEREKKOR<br />
Gyermeked sorsdöntő<br />
évei Kérdezéstechnika<br />
– 1. rész<br />
Voltaire: Egy ember jobban megítélhető a kérdései, mint a feleletei alapján!<br />
Belenéztem az<br />
üveggömbömbe és láttam<br />
gyermeked, ahogy éppen<br />
egy akadályba ütközött.<br />
Gondolj csak bele! Amikor<br />
gyermeked valamilyen nehézséggel<br />
találkozik, akkor a<br />
következő három eset lehetséges:<br />
1. kikerüli, vagy<br />
2. éppen annyit tesz, amenynyi<br />
szükséges, vagy<br />
3. teljes egészében vállalja a<br />
kihívást.<br />
Gondoltál már arra, hogy<br />
gyermeked választása lehet<br />
tudatos döntés is?<br />
Ez nem azt jelenti, hogy gyermekednek<br />
egy önellenőrző<br />
automata-rendszerré kell<br />
válnia, csupán annyit jelent,<br />
hogy lehetőséget lehet biztosítani<br />
neki arra, hogy saját<br />
cselekedeteit megfigyelve<br />
jobban megértse magát.<br />
Így már zsenge életkorában<br />
megtanulhatja, hogy elgondolkozzon<br />
azon, hogy<br />
• mit tesz,<br />
• hogyan teszi,<br />
• hogyan teheti azt jobban.<br />
1. Hogyan segíthetsz<br />
gyermekednek<br />
KÉRDÉSEIDDEL egy<br />
nehéz helyzetben?<br />
A HÉT KÉRDÉS technika<br />
Képzeld el, hogy gyermeked<br />
egy logikai játékkal kínlódik,<br />
és már éppen azon van, hogy<br />
feladja és a falhoz csapja,<br />
akkor Te... egyszerűen leülsz<br />
mellé, majd minden feltűnés<br />
nélkül spontán kérdéseket<br />
teszel fel neki. Milyen kérdéseket?<br />
Hát ezeket:<br />
1. Mi az, amit csinálni<br />
akarsz?<br />
2. Mi a célod?<br />
3. Mit gondolsz, mire van<br />
szükséged, hogy ezt a<br />
feladatot elvégezd?<br />
4. Mi áll rendelkezésedre,<br />
hogy ezt a feladatot<br />
megold?<br />
5. Minek örülsz majd a legjobban,<br />
amikor ezt a feladatot<br />
sikerült befejezned?<br />
6. Mi a legjobb, ahogyan ezt<br />
a dolgot csinálod?<br />
7. Ha hozzátehetnél valamit,<br />
hogy jobban menjen, amit<br />
csinálsz, mi lenne az?<br />
Ha látod, hogy gyermeked<br />
olyan dologgal foglalkozik,<br />
ami nehezen megy neki -<br />
akármilyen korú is - kezdeményezz<br />
vele egy spontán<br />
beszélgetést, amely során<br />
a fenti hét kérdést teszed fel<br />
neki! Ekkor lehetővé teszed<br />
számára, hogy eredményesen<br />
végiggondolja tevékenységének<br />
logikáját, és sokkal<br />
valóságosabb képe legyen<br />
arról, mi az, amit csinál, és mit<br />
akar vele elérni.<br />
(Javaslat: Néha napján a<br />
Te saját tevékenységeidnél<br />
is alkalmazd a hét kérdés<br />
technikát.)<br />
Azok a gyerekek, akik nem<br />
kapják meg a lehetőséget,<br />
hogy maguk fedezzenek fel<br />
rendszert a dolgok mélyén,<br />
A gyerekeknek<br />
meg kell adni<br />
a lehetőséget,<br />
hogy maguk<br />
fedezzenek fel<br />
rendszert a<br />
dolgok mélyén.<br />
6 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
nyugtalanokká válnak, mivel<br />
nem tudják, mit is várnak tőlük.<br />
2. Az életben akkor jönnek<br />
a problémák, amikor<br />
elvetettünk valamit, és<br />
MÁST szeretnénk learatni.<br />
A szülők nevelésének vizsgaidőszaka<br />
igazán kamaszkorban<br />
kezdődik. Ekkor ébred<br />
rá sok szülő, hogy szokásai,<br />
viselkedése és gondolkodásmódja<br />
sokszor nem hozzák<br />
meg azokat az eredményeket,<br />
amelyeket elvártunk<br />
volna tőlük. Azonban ezt a<br />
legtöbben nem veszik észre,<br />
amíg gyermekünk kicsi, hiszen<br />
sokszor nincs közvetlen<br />
hatása annak, amit és ahogyan<br />
mondanak.<br />
Egyszer, amint a mosást intézve<br />
benyitottam fürdőszobánkba,<br />
10 éves fiam rémült<br />
felsikoltásától majdnem kiesett<br />
a kosár a kezemből. Nem tudtam,<br />
hogy a fürdőszobában<br />
van, ő meg annyira belemerült<br />
egy játékba, hogy rettenetesen<br />
kizökkentő volt számára<br />
egy szimpla ajtónyitás.<br />
Mindig elbűvöl az,<br />
amikor látom, hogy<br />
egy kisgyermek milyen<br />
elmélyülten képes<br />
belemerülni valamilyen<br />
tevékenységbe, ami<br />
érdekli őt.<br />
Gyermekednek folyamatosan<br />
szüksége van eszközökre,<br />
hogy fejlődhessen. Élete kezdetén<br />
ő maga állította ezt elő,<br />
de ahogy növekedett, akadályokkal<br />
és kellemetlen tapasztalatokkal<br />
találkozott. Ha azt<br />
szeretnéd, hogy zavartalan<br />
legyen a továbbhaladása, túl<br />
kell jutni ezeken az akadályokon.<br />
Hogyan segíthetsz<br />
Te mint szülő, hogy túljusson<br />
ezeken az akadályokon?<br />
Nézzünk egy konkrét példát.<br />
Sok szülő találkozik tanulási<br />
problémákkal akár az olvasás<br />
vagy a matematika területén.<br />
Talán nincs is olyan gyermek,<br />
akinek ne merülne fel valamikor<br />
problémája valamelyik<br />
Ahhoz, hogy felfedezze<br />
gyermeked az<br />
„iskolai tantárgyak”<br />
tanulásának élvezetét,<br />
a Te segítségedre van<br />
szüksége.<br />
területen. A gyermek, amikor<br />
nehézségbe ütközik, dühös<br />
és vagdalkozik, de előfordul<br />
olyan gyerek is, aki csendben<br />
magába fordul. Hogyan<br />
lehetne azonban megtalálni a<br />
kulcsot ezekhez a helyzetekhez?<br />
Ahhoz, hogy felfedezze gyermeked<br />
az „iskolai tantárgyak”<br />
tanulásának élvezetét, a Te<br />
segítségedre van szüksége.<br />
„Jó kérdés!”<br />
Ha már valaha hallottad,<br />
hogy ezt mondják Neked,<br />
akkor tudod, hogy mennyire<br />
jó érzés. Miért van ez így?<br />
Valamennyiünkben van egy<br />
kis jól megérdemelt büszkeség,<br />
ha sikerül jó, sőt,<br />
remek kérdést feltennünk.<br />
Látszik belőle az érdeklődés,<br />
intelligencia, odafigyelés…<br />
minden olyan tulajdonság,<br />
amit boldogan mondunk<br />
magunkénak. Aki kérdez, az<br />
felfedező. Küldetést teljesít, a<br />
választ keresi, tudásra vágyik,<br />
ki akarja deríteni az igazságot<br />
valamivel kapcsolatban. A<br />
kérdésfeltevés nemes ügy.<br />
Kérdezz, és kapni fogsz<br />
A sikeres szülő-gyerek kapcsolat<br />
egyik igazi feltétele<br />
az, hogy valóban érdekeljen<br />
gyermekünk érzése és<br />
gondolkodása. Első hallásra<br />
most legyintesz, és<br />
azt mondod, hogy<br />
„Ugyan már! Persze,<br />
hogy érdekel.”<br />
Azonban sokszor<br />
mégis azt tapasztalom,<br />
hogy a szülők<br />
egyetlen monológként<br />
magyarázzák el<br />
akár egy feltett kérdésre<br />
a választ, akár<br />
egy nehéz szituációban<br />
a „merre van előré-t”:<br />
A kérdések ajtókat nyitnak<br />
meg. A kérdés az a médium,<br />
amely által kideríted, hogy mi<br />
történik gyermekeddel – és<br />
saját magaddal. A kérdés az<br />
egyetlen dolog, amely a monológot<br />
párbeszéddé változtatja,<br />
ami pedig, ahogy Platón<br />
is kifejtette, az igazság felfedésének<br />
első lépése. A párbeszéd<br />
az, amelyben maga<br />
az élet megmutatkozik.<br />
3. Tedd szívedre a kezed!<br />
Eszedbe jutott már<br />
visszakérdezni?<br />
Amikor gyermeked kérdez<br />
valamit tőlünk szülőktől, akkor<br />
a legtöbben a kérdésre<br />
azonnal egy kisebb monológgal<br />
kezdenek el válaszolni.<br />
Eszedbe jutott már valaha is<br />
visszakérdezni?<br />
„Minek azt? Hiszen ő kérdezett!”<br />
– mondhatod. Hogy<br />
gyermeked mit gondol a felvetett<br />
problémáról vagy témáról?<br />
KISGYEREKKOR<br />
A legtöbb szülőnek soha nem<br />
jut eszébe. Sokan mindig csak<br />
a saját nótájuk fújják.<br />
A kérdésfeltevés és a válaszok<br />
meghallgatása szülők<br />
számára igazi befektetés. A<br />
megértés és a türelem pedig<br />
a haszon és a hozam.<br />
4. A kérdések minősége<br />
Ahhoz, hogy megmutassam,<br />
milyen kérdéseket érdemes<br />
feltenni, idézzünk fel<br />
egy konkrét esetet! Legyen<br />
szövegelemző óra! Milyen<br />
kérdéseket szoktunk gyermekeinknek<br />
feltenni egy szövegelemző<br />
órán?<br />
Az elmúlt években, különböző<br />
iskolákban végzett felmérés<br />
szerint a tanítói kérdések<br />
döntő többsége zárt kérdés.<br />
Mit jelent ez?<br />
Ez azt jelenti, hogy pl.: Móra<br />
Ferenc Mindennapi kenyerünk<br />
című elbeszélésének<br />
elemzésekor a következő<br />
kérdések hangoznak el:<br />
Ki a főszereplő? Mi az eperfa?<br />
Hol volt az édesapa?<br />
Ezek a ténykereső<br />
kérdések - a gondolkodás<br />
alacsonyabb szintjét<br />
működtető kérdések<br />
Benjámin Bloom kutató rendszere<br />
szerint a Ki, Mi, Hol,<br />
Mikor a gondolkodás alacsonyabb<br />
szintjét működtető<br />
kérdések. A tanítási órákon<br />
feljegyzett kérdések 75-85%-<br />
át e kérdéscsoport alkotja.<br />
Ezek a következő három csoportba<br />
oszthatóak.<br />
1) Tények kiválasztására,<br />
megfogalmazására vonatkozó<br />
kérdések. Magukban hordozzák<br />
azt a veszélyt,<br />
7
KISGYEREKKOR<br />
Az elmúlt<br />
években,<br />
különböző<br />
iskolákban<br />
végzett felmérés<br />
szerint a tanítói<br />
kérdések döntő<br />
többsége zárt<br />
kérdés.<br />
hogy egyrészt túl könnyűnek<br />
bizonyulnak, más esetben<br />
– amennyiben nem kapcsolódnak<br />
szorosan a szöveghez<br />
– túlzottan nehéz is lehet az<br />
ilyen típusú kérdések megválaszolása.<br />
2) A megértést, magyarázatot<br />
igénylő csoportba<br />
sorolhatók például a következők:<br />
Mi bizonyítja még<br />
Ferkóék szegénységét?<br />
Miből lehet kideríteni, hogy<br />
meddig tart az első rész? Mit<br />
jelent a madárlátta kenyér?<br />
Hogyan érthetjük az „ömlik a<br />
sötét” szókapcsolatot? stb.<br />
3) Az alkalmazást igénylő<br />
kérdéscsoportból is említek<br />
egy példát: Milyen emberi<br />
tulajdonságokkal bírnak a virágok?<br />
Mindhárom kérdéscsoportról<br />
elmondható, hogy kevésbé<br />
összetett voltuk miatt alacsonyabb<br />
szintű gondolkodást<br />
igényelnek, a szövegértő olvasás<br />
alacsonyabb szintjeire vonatkoznak,<br />
azaz a szó szerinti<br />
és értelmező szint vizsgálatára<br />
teremtenek lehetőséget.<br />
A 6-10 éves életkorban az<br />
órákon elhangzó kérdések<br />
75-85%-a ilyen szövegértési<br />
szintekhez kapcsolódik.<br />
Magyarországon a tanítási<br />
gyakorlatunk többnyire az<br />
alacsonyabb szintű szövegértésre<br />
összpontosít. Ezzel<br />
eltávolodunk az olvasási folyamattól,<br />
és megelégszünk a<br />
szerző szavainak visszamondásával.<br />
Ez az, amivel nem<br />
szabad megelégednünk,<br />
mert ez alig vagy egyáltalán<br />
nem teremt lehetőséget<br />
a továbblépésre.<br />
A „megértés” a jelenlegi oktatásban<br />
- teljesen helytelenül<br />
- csupán a felidézést jelenti.<br />
Az adott témával szerzett<br />
tudásanyag így nem kerül<br />
be gyermeked már meglévő<br />
ismere tei közé (ezért felejti el<br />
oly gyorsan a tanultakat!).<br />
A tényleges szövegértésnél<br />
megvalósul a beépülés. Ekkor<br />
nem szakad meg a folyamat,<br />
az olvasó gondolkodva,<br />
irányítva és ellenőrizve végzi<br />
az olvasást. Így, a megértés a<br />
befogadás mellett aktív, alkotói<br />
feladatot is jelent. Két fontos<br />
olvasási „módszer”:<br />
1) A kritikai olvasás<br />
esetében a leírt gondolatot és<br />
a mindennapi tapasztalatot<br />
hasonlítjuk össze. Pl.: „Te is így<br />
tettél volna Döme helyében?”<br />
2) A kreatív olvasás<br />
annyiban különbözik a kritikai<br />
olvasástól, hogy a képzelet<br />
fokozottabb szerepet kap.<br />
Milyen módon segíthetjük a<br />
kritikai és a kreatív szövegértés<br />
fejlesztését? Mit tehetsz<br />
annak érdekében, hogy a témáról<br />
szerzett tudás gyermeked<br />
aktív közreműködésével<br />
beépüljön? •<br />
Folytatás a<br />
júniusi számban.<br />
Alkér Orsolya<br />
8 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
FORRÓ TÉMA<br />
Gyermeked sorsdöntő<br />
évei - Kérdezéstechnika<br />
– 2. rész<br />
Az előző részben a kérdésekről, a kérdések minőségéről volt szó, és olvashattál a kritikai<br />
és a kreatív olvasásról is. Most tovább megyünk és megvizsgáljuk a magasabb szintű<br />
gondolkodást igénylő kérdéseket is.<br />
5. A magasabb szintű gondolkodást<br />
igénylő kérdések használata<br />
Amennyiben nem törekszel tudatosan<br />
önálló gondolatok, önálló vélemények<br />
megfogalmaztatására, hozzászokik gyermeked<br />
ahhoz, hogy mások véleményére<br />
hagyatkozzon. Gondolkodása fejlesztését<br />
nem szabad a véletlenre bíznod!<br />
Az olvasás magában rejti a világ megismerését,<br />
gondolatokat ébreszt az olvasóban<br />
arról, hogyan cselekedne ő másként,<br />
hogyan változtatná meg ő a történteket.<br />
magyarázni és érvelni kell majd gyermekednek.<br />
Ekkor ilyen kérdéseket alkalmazhatsz:<br />
• Meg tudod magyarázni, hogy miért?<br />
• Miért értesz egyet Öcsivel?<br />
• Mire gondolhatott, mikor kiment a<br />
szobából?<br />
• Egyetértettél-e Anyu csodálkozásával?<br />
Miért?<br />
• Mit tehetett volna meg Döme?<br />
• Mi a véleményed a történetről?<br />
A kérdések haszna<br />
1. Az összegyűjtött kérdések fejlesztik<br />
gyermeked képzeletét.<br />
2. Meggyőzik gyermekedet arról, hogy<br />
bízzon saját gondolkodási képességében.<br />
Ezért a zárt kérdéstípus mellett meg kell<br />
jelennie az együttolvasásoknál a nyitott<br />
kérdéseknek is. Itt olvashatsz néhány példát!<br />
Alkalmazd őket legközelebb, amikor<br />
együtt olvastok!<br />
• Mikor játszódhat a történet?<br />
• Mi okozhatta Döme meglepődését?<br />
• Miben reménykedett?<br />
• Milyen furcsaság tűnt fel neked a történetben?<br />
• Mi történt volna akkor?<br />
• Mennyiben változtatnád meg a történteket?<br />
• Melyik szereplő tulajdonságait változtatnád<br />
meg?<br />
A szándékok, törekvések megfejtése rávilágít<br />
arra, hogy a történéseket milyen<br />
belső folyamatok irányítják.<br />
A vélemények megfogalmazása esetenként<br />
vitaindító lehet, ami során<br />
9
FORRÓ TÉMA<br />
1. Irányítják gyermeked figyelmét. Az<br />
értékelésre vonatkozó megállapítások<br />
kritikus gondolkodást eredményeznek.<br />
Így a megjelenő sztori a maga teljességével<br />
hat a kis olvasóra. A sztorik által<br />
megszerzett tapasztalatok segítségével<br />
lehetőség nyílik önmaga megismerésére<br />
és a környező világ megértésére is.<br />
Miközben olvastok, kérdezd<br />
meg: „Mit gondolsz, mi fog most<br />
történni?”<br />
A jóslással kapcsolt „Mi fog történni?”<br />
kérdés ismételt megjelenése mindig újra<br />
mozgósítja az adott témával kapcsolatos<br />
ismereteket. Így az emlékezet, az<br />
érzelem és a képzelet szoros kapcsolata<br />
hozza létre a történet folytatását.<br />
Végezetül - Amikor a<br />
gyermeked kérdez<br />
A nyitott kérdések az önálló gondolatok<br />
megfogalmazását eredményezik.<br />
Minél többször biztosítasz<br />
kérdezési lehetőséget, annál<br />
többször veszed rá gyermeked a<br />
gondolkodásra! Meggyőződésem,<br />
hogy az önálló gondolkodásra tanítás<br />
mellett – nekünk szülőknek<br />
– meg kell tanulnunk a kérdezés<br />
módszerét.<br />
Jól végezted a munkádat, ha<br />
pl. egy ilyen kérdést hallasz<br />
gyermekedtől:<br />
Anya, szerinted igaza volt Csiripnek,<br />
amikor nem fogadta el a pénzt?<br />
A nyílt kérdések megfogalmazásával<br />
gyermeked<br />
• kíváncsisága,<br />
• lényeglátó képessége,<br />
• önállósága és<br />
• kreativitása<br />
egyaránt fejlődik. A kérdezésre szoktatás<br />
biztosítja, hogy gyermeked önmaga<br />
és a világ iránti kíváncsisága megmaradjon.<br />
Kérdezz, kérdezz, kérdezz!<br />
A kérdezés a tanuláshoz, a tanításhoz<br />
egyaránt nélkülözhetetlen. Úgy is fogalmazhatnék,<br />
hogy mindkét oldalon<br />
kulcskérdésnek tekinthető. A huszonegyedik<br />
században nem elégedhetünk<br />
meg a „visszamondott” ismeretanyaggal.<br />
Éreznünk kell a felelősséget. Jó felkészültséggel<br />
és a tanulás megfelelő irányításával<br />
folyamatosan kell gyermekeinket<br />
a kritikai és a kreatív szövegértésre<br />
megtanítani. Az olvasás megkedveltetésében,<br />
az olvasás iránti érdeklődés<br />
felkeltésében a legerősebb motiváló<br />
tényezőként a szöveg megértését kell<br />
A huszonegyedik<br />
században nem<br />
elégedhetünk meg<br />
a „visszamondott”<br />
ismeretanyaggal.<br />
10 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
FORRÓ TÉMA<br />
lehet elsajátítani az ismereteket. Ezt<br />
tanítsd meg neki annak segítségével,<br />
ahogyan kérdezel, és ahogyan a<br />
válaszait fogadod.<br />
Ne feledd, hogy a megfelelő „kérdezéstechnika”<br />
milyen nagy változást<br />
eredményez gyermeked gondolkodásmódjában.<br />
tekintenünk. Meg kell teremtenünk az<br />
olvasottak átgondolását. Ezt tették<br />
azok az országok is, amelyek gazdasága<br />
most robog előre.<br />
Ha gyermeked magasabb szinten is képes<br />
tanulni, akkor gondolkodni is képes<br />
lesz magasabb szinten. „Szövegértő<br />
nevelés” az önálló gondolatok megfogalmazása<br />
nélkül nem lehetséges.<br />
„Hova írjam?” „Írhatok<br />
ceruzával?” „Melyik feladattal<br />
kezdjem?”<br />
A magyar iskolákban (és nem egy<br />
óvodában is) gyakran hallhatod a fenti<br />
kérdéseket. Általában válaszol is rá a<br />
tanár, mert az iskolában a tanár megmondja,<br />
mit és hogyan kell csinálni.<br />
Ezért, ha a megszokott útmutatás hiányzik,<br />
vagy bármilyen kismértékben<br />
eltér a szokásostól, a gyermeked elbizonytalanodik,<br />
tanácstalanná válik,<br />
magára marad.<br />
Az intelligencia jelentős része<br />
gyermekeddel együtt született.<br />
Ám, hogy ezt ki tudod-e hozni belőle,<br />
jelentős mértékben függ a környezetétől,<br />
és azoktól az eszközöktől, amelyekkel<br />
az ismereteket szerzi. Te is tudod,<br />
hogy senkiből nem lehet többet<br />
kihozni, mint amennyi benne van.<br />
De a gyakorlatban bizony előfordul,<br />
hogy a gyerekek közül kevesebb bontakozik<br />
ki, mint amennyi lehetséges<br />
lenne. Van, akiben a kedvezőtlen családi<br />
körülmények fojtják el a lehetőségeket,<br />
és van, akit az iskola merev<br />
szervezeti keretei vetnek vissza a fejlődésben.<br />
6. Iránytűt gyermekednek!<br />
A cél legyen tehát gyermeked számára<br />
a tanulás megtanulása – amikor gyermeked<br />
azt tanulja meg, hogy miként<br />
A szingapúri vezérterv *<br />
A szövegértés magasabb szinten<br />
való alkalmazása és a gazdasági<br />
fejlődés szoros összefüggésben<br />
vannak egymással. Ha gyermeked<br />
magasabb szinten is képes tanulni,<br />
akkor gondolkodni is képes lesz<br />
magasabb szinten. „Szövegértő nevelés”<br />
az önálló gondolatok elnyomásával<br />
és azok megfogalmazása<br />
nélkül nem lehetséges.<br />
A szingapúri vezérterv*<br />
Hadd meséljek el egy megtörtént<br />
példát az önálló gondolkodás és a<br />
gazdasági fejlődés közötti összefüggés<br />
bizonyítékára.<br />
Szingapúr független ország, városállam<br />
Ázsiában. Kisebb, mint Magyarország,<br />
óriás fejlődési tempóval<br />
és eredményekkel. Ma már alig lehet<br />
elképzelni, hogy alig 100 évvel<br />
• A „Gondolkodó iskolákat” a folyamatos tanulás központjává kell tenni.<br />
• Minden iskolának kb. 2,5 millió dollárt adni információs technológiára.<br />
• Öt éven belül minden két tanulóra jusson egy számítógép.<br />
• A kreatív gondolkodás a tanterv része, hogy Szingapúr megtarthassa<br />
jelenlegi elsőségét a világon a matematikai és a természettudományos<br />
vizsgákon.<br />
• A tanterv része Szingapúr eredményeinek a megismertetése, hogy a<br />
nemzeti büszkeség hajtóerőt adjon a további újításokhoz.<br />
• Az iskolákat csoportokba kell tömöríteni, hogy a legjobb gyakorlat<br />
elterjedhessen.<br />
* Gordon Dryden és Dr. Jeanette Vos: A tanulás forradalma című könyve alapján. (Az összefoglaló a következő források<br />
alapján készült: a szingapúri oktatási miniszter Teo Chee Hean 1997. április 27-ei beszéde, azt követő szerzői<br />
interjú a miniszterrel, további kutatás Szingapúrban, és egy későbbi beszédről a The Straits Times 1997. j<br />
11
FORRÓ TÉMA<br />
A gyermek a<br />
dackorszakban fedezi<br />
fel a saját „én”-jét,<br />
rádöbben arra, hogy<br />
saját céljai, vágyai,<br />
kívánságai vannak.<br />
ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt<br />
kis kikötő volt, hiszen ma<br />
központjában a leghatalmasabb<br />
bankok és társaságok felhőkarcolói<br />
állnak a modern sugárutak és üzletek<br />
mellett.<br />
Szingapúr valószínűleg többet tett,<br />
mint bármelyik más ország a világon<br />
annak érdekében, hogy az iskoláztatást,<br />
a nemzetközi csúcstechnológiát<br />
alkalmazó ipart és a teljes<br />
foglalkoztatást egymáshoz kapcsolja.<br />
Kormánya több mint 3000 nemzetközi<br />
céget vonzott be az apró<br />
városállam területére. Ezek látják el<br />
a teljes foglalkoztatottságnak örvendő<br />
munkaerőt jól fizető állásokkal.<br />
Az ország oktatási rendszere pedig<br />
garantálja, hogy a végzettek rendelkeznek<br />
azokkal a készségekkel,<br />
amelyekre a XXI. század domináns,<br />
új iparágainak szükségük van. E cél<br />
elérésének egyik fontos alapköve a<br />
„szingapúri vezérterv” volt.<br />
Érdekes tény<br />
2002-re Szingapúr 450 000 diákja<br />
közül (Magyarországon is kb. ennyi<br />
tanuló van) maximum kettőnek kellett<br />
csak ugyanazon a számítógépen<br />
osztoznia. Minden iskolájuk fent van<br />
már az interneten. A tanulók tervezik<br />
a saját weboldalaikat. Az Internet<br />
segítségével ma már lehetséges,<br />
hogy bárkinek, bármikor tanítási<br />
anyagot biztosítsanak. A tananyagok<br />
a diákok rendelkezésére állnak<br />
a hét minden napján.<br />
Mindezt azért írtam le, hogy egy példát<br />
hozzak arra, milyen óriási haladás<br />
érhető el csupán 10 év alatt az<br />
oktatási rendszerben, amely aztán<br />
gyökeres változást okoz az ország<br />
jólétében. Valójában semmi mást<br />
nem tettek, mint<br />
1. az értékrendet átfogalmazták,<br />
2. célokat tűztek ki, amelyeket végrehajtottak.<br />
Ilyen egyszerű ez. Meggyőződésem,<br />
hogy ezt mi is meg tudjuk<br />
csinálni! •<br />
Alkér Orsolya<br />
12 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
EXTRA<br />
A leggyakoribb<br />
nevelési bakik<br />
Nem árt némi óvatosság a gyermeknevelés terén sem, mert könnyen saját csapdánkba<br />
is eshetünk! A leggyakoribb nevelési bakikat vettük számba. Te melyiket követted már el?<br />
Az igazmondás<br />
bajnokai<br />
A legtöbb szülő arra tanítja<br />
gyermekét, hogy mindig<br />
mondjon igazat és legyen<br />
őszinte. Sok esetben azonban<br />
ennek az elvnek a betartása<br />
nem is olyan egyszerű<br />
és az is előfordulhat,<br />
hogy visszájára sül el. Mert<br />
ha éppen vendégségben<br />
vagytok, nem ízlik az étel<br />
vagy olyan látogató érkezik,<br />
akit egyszer véletlenül<br />
a gyerek előtt „szétócsároltatok”,<br />
élőben viszont ti<br />
vagytok az udvariasság és<br />
kedvesség mintaszobrai,<br />
akkor bizony muszáj megmagyarázni<br />
a csemetének,<br />
hogy mégis mit gondoljon.<br />
Jó az igazmondás, de<br />
néha jobb hallgatni.<br />
„Máté hároméves volt,<br />
amikor visszamentem dolgozni.<br />
– meséli Éva. – A<br />
főnököm nagyon megnehezítette<br />
az életemet, ezért<br />
nem voltunk túl jó viszonyban.<br />
Nem szerettem, ezért<br />
otthon csak „szipirtyóként”<br />
emlegettem. Egyszer Máté<br />
lebetegedett,<br />
otthonról kellett<br />
dolgoznom, viszont<br />
szükségem<br />
volt egy anyagra,<br />
amivel este a főnöknőm<br />
beugrott hozzánk. Amikor<br />
csengettek, Máté elkiabálta<br />
magát: Anya, megjött a<br />
szipirtyó! Majdnem elsülylyedtem<br />
szégyenemben.”<br />
A kisgyerekek szüleik sze<br />
13
EXTRA<br />
mén át látják a világot, sokáig<br />
az ő értékrendjük szerint<br />
ítélik meg a dolgokat, ezért<br />
nem árt vigyázni, mit mondunk,<br />
és hogyan viselkedünk.<br />
Jó az igazmondás, de<br />
néha jobb hallgatni.<br />
Fegyelmezési hiányok<br />
„Kislányommal minden nap<br />
elmegyünk a játszótérre.<br />
Bogi imád a homokozóban<br />
játszani, de van egy kisfiú,<br />
aki mindig kicsavarja a kezéből<br />
az eszközöket. Az<br />
anyukája olyankor rászól,<br />
hogy adja vissza Boginak a<br />
vödröt, lapátot vagy ő veszi<br />
el, majd folytatja tovább a<br />
beszélgetést a többi anyukával.<br />
A kisfiú kelletlenül<br />
visszaadja a vödröt, de amikor<br />
Bogi másik játék után<br />
nyúl, már csavarja is ki a kezéből.<br />
Az anyuka soha nem<br />
nyomatékosítja az utasítást,<br />
így a fia folytatja a garázdálkodást.”<br />
– meséli Zsófi.<br />
Fontos, hogy a gyermek<br />
megtanulja, tetteinek következményei<br />
vannak. Ha<br />
ismétlődően rászólunk, ám<br />
nem teszünk semmit, nem<br />
fogja megváltoztatni a viselkedését.<br />
Ha kétszer figyelmeztettük,<br />
ám ő ennek ellenére<br />
is folytatja a rendbontó<br />
tevékenységet, ismételt figyelmeztetés<br />
helyett fogjuk<br />
kézen, magyarázzuk el neki,<br />
miért kértük, hogy hagyja<br />
abba és helyezzünk kilátásba<br />
büntetést pl. hogy a játszótérről<br />
hazamegyünk. Ha<br />
ez sem hatásos, nincs más<br />
hátra, mint a végrehajtás. A<br />
következő alkalommal már<br />
elég lesz csak emlékeztetni<br />
őt arra, hogy mi történt legutóbb,<br />
amikor nem figyelt a<br />
kérésünkre.<br />
Ártatlannak tűnő füllentés<br />
„Hosszú hetekig közelharcot<br />
kellett vívnom a kislányommal,<br />
amikor oviba mentünk.<br />
Nem akart elindulni, aztán<br />
amikor odaértünk, nem akart<br />
kiszállni az autóból. Egy idő<br />
után megelégeltem és azt<br />
mondtam neki, hogy választhat<br />
az óvodája és a boszinevelde<br />
között, merthogy<br />
az engedetlen gyerekekre<br />
boszik vigyáznak, amíg a<br />
szüleik dolgoznak. Ezek után<br />
boldogan vette az irányt az<br />
óvoda felé és a szokásos<br />
hisztit mintha elvágták volna.<br />
Pár héttel később<br />
teljesen ledöbbentem,<br />
amikor az egyik<br />
óvó néni elmesélte, hogy a<br />
kislányom attól retteg, hogy a<br />
boszikhoz kerül,<br />
és ott biztosan<br />
14 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
ántják majd. Nagyon restellem<br />
magam, már csak azért<br />
is, mert egy olyan félelmet ültettem<br />
el benne, aminek semmilyen<br />
valóságalapja nincs.”<br />
– meséli Kriszta, a négyéves<br />
Timi anyukája.<br />
„A kisfiamnak a párom mindig<br />
azt mondta, ha rossz volt,<br />
hogy a rossz gyerekeknek<br />
leharapja éjszaka a fülét a<br />
manó. Hiába nyugtatgattam<br />
Márkot, hogy ez csak egy<br />
mondás, nem hitt nekem és<br />
végül pszichológusnál kötöttünk<br />
ki, mert nem mert elaludni.<br />
Megtanultuk a leckét,<br />
hogy a gyermeki lélek naivitásával<br />
nem szabad visszaélni,<br />
mert súlyos károkat okozhatunk<br />
vele.” – számol be rossz<br />
tapasztalatairól Réka, az ötéves<br />
Márk anyukája.<br />
ebédjét, kaphat egy túró rudit.<br />
Remekül működött a tervem,<br />
ám már aznap este kiderült,<br />
hogy nem lesz sokáig életképes,<br />
mert Panni attól kezdve<br />
minden étkezéshez követelte<br />
a desszertet. Sőt, a helyzet<br />
mára odáig fajult, hogy már<br />
csak akkor hajlandó asztalhoz<br />
ülni, ha a tányérja mellett ott<br />
a csoki, ráadásul az ételből is<br />
csak ímmel-ámmal eszik, pár<br />
falat után kéri az édességet.”<br />
Fontos, hogy a<br />
gyermek megtanulja,<br />
tetteinek<br />
következményei<br />
vannak.<br />
Ha nem akarjuk, hogy a<br />
követelőzés és a megvesztegetés<br />
legyen a fő motiváció,<br />
kerüljük az olyan mondatokat,<br />
hogy „ha jó leszel,<br />
kapsz gumicukrot” vagy „ha<br />
összepakolsz a szobádban,<br />
kapsz egy plüssállatkát”,<br />
mert ez a módszer nem<br />
vezet sehova. Ehelyett próbáljunk<br />
meg inkább gyermekünk<br />
érzelmeire hatni.<br />
Dicsérjük meg, ha ügyesen<br />
viselkedett, mondjuk<br />
neki, mennyire<br />
büszkék vagyunk<br />
rá, ugyanakkor,<br />
ha valami butaságot<br />
csinált vagy<br />
nem fogad szót,<br />
adjunk hangot a<br />
csalódottságunk-<br />
EXTRA<br />
azt mondjuk: nem szabad!”<br />
– emlékszik vissza Eszter,<br />
az ötéves Bence anyukája.<br />
„A gond akkor kezdődött,<br />
amikor Bence óvodás lett<br />
és a gondozó nénik többször<br />
rajtakapták, amikor a<br />
kisfiam a kezére ütött azoknak<br />
az ovis társainak, akik<br />
elvették a játékát vagy olyan<br />
dolgot tettek, amit szerinte<br />
nem lett volna szabad. A<br />
férjemmel éreztük, hogy<br />
bizony a saját csapdánkba<br />
estünk, hiszen nem mondhatjuk<br />
neki, hogy rosszat<br />
csinált, amikor mi ugyanezt<br />
tettük vele.”<br />
Gyermekeink utánzással<br />
tanulnak, a tőlünk ellesett<br />
magatartásformák, reak-<br />
Egy számunkra banálisnak<br />
tűnő füllentés olykor kifejezetten<br />
csábító lehet, de nem<br />
biztos, hogy az a pár nap<br />
hiszti-mentesség megéri, ha<br />
a másik oldalon szorongás és<br />
félelem marad. Hosszú távon<br />
mindig az őszinteség a legkifizetődőbb.<br />
Kriszta számára az<br />
lett volna a helyes megoldás,<br />
ha elmagyarázza kislányának,<br />
miért kell óvodába mennie,<br />
és hogy neki sem mindig van<br />
kedve dolgozni menni. Nem<br />
kell fenyegetőzni, ijesztgetni,<br />
mert ezzel ráadásul gyermekünk<br />
belénk vetett bizalmát is<br />
eljátsszuk.<br />
Megvesztegetés<br />
„Pannival mindig szenvedtünk,<br />
mert nem akart enni.”<br />
– kezd bele a történetükbe<br />
Karola. „Két és fél éves korában<br />
azt az alkut kötöttem vele,<br />
hogy ha rendesen megeszi az<br />
„Matyi nem szeret rendet rakni,<br />
ezért sokszor én teszem el<br />
helyette a játékait, holott már<br />
elég nagy hozzá, hogy egyedül<br />
is meg tudja oldani ezt a<br />
feladatot. Kitaláltam, hogy<br />
minden önálló rendrakás után<br />
kérhet valami kis apróságot.<br />
Sajnos, ez a módszer oda vezetett,<br />
hogy csak ajándékért<br />
cserébe hajlandó bármihez is<br />
hozzányúlni” – panaszkodik a<br />
nyolcéves Matyi anyukája.<br />
nak is. Lehet, hogy elsőre<br />
radikálisnak tűnik az érzelmi<br />
ráhatás módszere, de hoszszú<br />
távon biztosan jobban<br />
működik, mint a folyamatos<br />
alkudozás.<br />
Szabályok minden áron<br />
„Bence hamar megtanulta,<br />
hogy ha olyan dolgot tesz,<br />
amit korábban már kértünk,<br />
hogy ne csináljon, akkor finoman<br />
a kezére ütünk, és<br />
ciók, szokások épülnek<br />
be viselkedésükbe és egy<br />
konkrét szituációra adott<br />
válaszreakciójukat is az határozza<br />
meg, hogy tőlünk<br />
mit láttak. Ezért szülőként<br />
fokozottan oda kell figyelnünk<br />
arra, mire hogyan<br />
reagálunk, és hogy milyen<br />
szabályokat állítunk fel. Ha<br />
pedig működtetni kezdünk<br />
egy szabályt, azt mi magunk<br />
is tartsuk be!<br />
15
EXTRA<br />
Egy számunkra<br />
banálisnak tűnő<br />
füllentés olykor<br />
kifejezetten csábító<br />
lehet, de nem biztos,<br />
hogy megéri, ha a<br />
másik oldalon szorongás<br />
és félelem marad.<br />
A szülő is ember<br />
Ki ne érezte volna, hogy a<br />
munkás, gyereknevelős hétköznapok<br />
során elfogyott a<br />
türelme? Így van ez Tündével<br />
is. „Egy húzósabb nap végére<br />
olykor elszakad a cérna,<br />
feszültté válok és elég egy kis<br />
hiszti vagy egy rossz helyre<br />
tett tányér és én kiabálni kezdek<br />
– nem csak a nagyfiammal,<br />
de a kétéves kislányommal<br />
is. Egyszer azt vágtam<br />
a fiam fejéhez, hogy torkig<br />
vagyok vele, elegem van belőle.<br />
Nagyon megszeppent,<br />
majd napokig láttam rajta,<br />
hogy teljesen megbántódott.<br />
Én pedig majd elsüllyedtem<br />
szégyenemben.”<br />
A szülő is ember. Senki nem<br />
várja el tőlünk, hogy robotok<br />
legyünk, nekünk is lehetnek<br />
rossz napjaink, fáradtabb<br />
periódusaink. Néha belefáradunk<br />
a türelmes és megértő<br />
szülő szerepébe és elveszítjük<br />
a hidegvérünket. Ilyenkor<br />
megoldás lehet, ha futunk<br />
egy kört a ház a körül, megsétáltatjuk<br />
a kutyát vagy egyszerűen<br />
leülünk és<br />
elszámolunk tízig,<br />
de egy nagy pohár<br />
víz elkortyolgatása<br />
is oldhatja a pillanat<br />
feszültségét.<br />
Az sem jó, ha gyűjtögetjük<br />
a sérelmeinket,<br />
mert az<br />
egyszer úgyis kitör<br />
belőlünk. Próbáljuk<br />
a problémás szituációt<br />
még idejében<br />
megoldani, ne halogassuk,<br />
mert ha pattanásig feszítjük<br />
a húrt, akkor annak általában<br />
kiabálás és veszekedés<br />
a vége.<br />
Időszerűtlen fenyegetés<br />
Főként kisgyerekeknél alapszabály,<br />
hogy ha gond van a<br />
viselkedésével a késleltetett<br />
fenyegetőzés és a büntetés<br />
kilátásba helyezése nem<br />
ér semmit, mert mire odakerülünk,<br />
már el is felejti, hogy<br />
neki miért kellene „bűnhődnie”.<br />
Ranschburg Jenő azt<br />
tanácsolja egyik könyvében,<br />
hogy a bűn és büntetés között<br />
mindig világos ok-okozati<br />
kapcsolatot kell kiépíteni,<br />
hogy a gyerek egyértelműen<br />
tudja, miért kapta. Ha kezelhetetlen<br />
vagy hisztizik az utcán,<br />
ott kell olyan büntetést<br />
kitalálni, ami köthető a rossz<br />
cselekedetéhez pl. nem beszélünk<br />
hozzá, amíg haza<br />
nem értünk, mert több óra elteltével<br />
már nem emlékeznek<br />
rá, hogy mit csináltak rosszul.<br />
Figyeljünk arra, hogy tetteik<br />
következményeivel mielőbb<br />
szembesüljenek!<br />
Kudarcra ítélve?<br />
Ne vegyük szívünkre a kudarcot!<br />
Minden szülő követ<br />
el hibákat, amikből persze tanulhat.<br />
Egy-egy veszekedés,<br />
kellemetlen szituáció után ne<br />
roskadjunk magunkba, inkább<br />
gondoljuk át, mi lehetett<br />
a probléma. Ha tudjuk, hogy<br />
mit rontottunk el, következő<br />
alkalommal nagyszerű lehetőségünk<br />
nyílik új problémamegoldó<br />
módszerünk kipróbálására.<br />
Ha új fegyelmezési módszereket<br />
szeretnénk bevezetni,<br />
ne kapkodjuk el a dolgot,<br />
elég, ha egyszerre csak egy<br />
új szabályt vezetünk be és<br />
azt is mindig beszéljük meg<br />
az összes családtaggal, még<br />
a legkisebbel is! Értékelni fogják,<br />
ha őszintén megbeszéljük<br />
velük, miért volt szükség<br />
erre a lépésre, és tőlük pontosan<br />
mit is várunk.<br />
A legjobb, ha mindig adunk<br />
választási lehetőséget csemetéinknek.<br />
Sokszor az váltja<br />
ki a hisztit, hogy úgy érzik,<br />
a fejük felett döntöttek. Ha<br />
minden reggel azon megy a<br />
vita, hogy mit szeretne felvenni,<br />
adj neki három alternatívát,<br />
amelyek közül választhat, így<br />
azt fogja érezni, hogy ő irányíthat<br />
és boldog lesz.<br />
Ne máról holnapra akarjunk<br />
mindent megváltoztatni! Adjunk<br />
időt a rossz beidegződések<br />
levetkőzésére és legfőképp<br />
legyünk türelmesek<br />
magunkkal és családtagjainkkal!<br />
Lehet, hogy hosszabb időt<br />
vesz igénybe, mire mindenki<br />
belerázódik az új rendszerbe,<br />
de ha elég kitartóak vagyunk,<br />
végül sikerülni fog! •<br />
Jean Orsolya<br />
16 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
ISKOLÁSKOR<br />
HOGyAN TANuLJuNK<br />
OLVASNi?<br />
A MEiXNER-MÓDSZER<br />
Az olvasástanulás témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll, és rengeteg<br />
kérdés, előítélet övezi – kezdve azzal, hogy mikor kezdje el a gyerek? Hatévesen?<br />
Netán korábban? Melyik módszer a legjobb? Bemutatjuk a leghatékonyabbak egyikét, a<br />
Meixner-módszert.<br />
Mikor kezdjük?<br />
Az olvasás-írás tanítás megkezdésével<br />
kapcsolatos optimális<br />
életkor kiválasztásának<br />
tekintetében évtizedes<br />
viták osztják meg a szakmai<br />
és a szülői közvéleményt<br />
egyaránt. Aki az olvasástanítás<br />
szakirodalmába kicsit<br />
beleássa magát, azzal<br />
szembesül, hogy ahány<br />
szakértő, annyi vélemény:<br />
A kisgyerekek sokkal<br />
jobban hozzászoknak<br />
az írott szövegekhez,<br />
mint ahogyan ez<br />
például 25 évvel<br />
korábban jellemző volt.<br />
„Minél fiatalabb a<br />
gyerek, lehetőségei<br />
annál nagyobbak”<br />
– fogalmazza<br />
meg szakmai hitvallását.<br />
Minden pedagógus<br />
találkozott<br />
rukban szinte játszva megtanulták<br />
felismerni a betűket,<br />
el tudtak olvasni egyszerű<br />
szavakat, szókapcsolatokat.<br />
itt ugyanis – az utóbbi évtizedek<br />
tapasztalatai szerint<br />
legalábbis – erőteljesebben<br />
érvényesül a tömegkommunikációs<br />
eszközök, el-<br />
Dewey az olvasás megtanítására<br />
a 8 éves kort látta<br />
a legideálisabbnak, Binet<br />
aki a mentális életkor fogalmát<br />
vezette be és egy<br />
általa kidolgozott vizsgálati<br />
módszerrel bizonyította a<br />
6 évesnél kisebbek iskolai<br />
alkalmasságát, már akár<br />
a 4 éveseket is olvasásra<br />
bírhatónak tartotta. Rachel<br />
cohen szerint, akinek a nevéhez<br />
egy olvasástanulási<br />
módszer kifejlesztése fűződik,<br />
a kisgyerekek felfoghatatlan<br />
gazdagságú képességek<br />
birtokában vannak,<br />
amelyeknek a kiaknázásához<br />
megfelelő ösztönzést<br />
kell nekik adni, illetve hogy<br />
ezek a képességek érvényesülhetnek<br />
a korai olvasástanítás<br />
megvalósítása során is,<br />
hiszen az nemcsak a gyerek<br />
intellektualitásának, hanem<br />
egész személyiségének a<br />
fejlődését is magával hozza.<br />
pályafutása során kisgyerekekkel<br />
– főleg a városi<br />
környezetben élők között –,<br />
akik már egészen kicsi ko-<br />
sősorban a televízió és a<br />
vizuális reklámok hatása.<br />
Már a hetvenes évek során<br />
tapasztalható volt, ma pedig<br />
17 9
iSKOLÁSKOR<br />
Valóban eredményesen<br />
megtaníthatóak-e<br />
az 5, 4, sőt 3 éves,<br />
esetleg még annál is<br />
fiatalabb gyerekek is<br />
olvasni?<br />
hatványozottan igaz, hogy a<br />
kisgyerekek sokkal jobban<br />
hozzászoknak az írott szövegekhez,<br />
mint ahogyan ez<br />
például 25 évvel korábban<br />
jellemző volt.<br />
Az óvodai nevelési programok<br />
azonban még negyedszázad<br />
után sem vették<br />
figyelembe ezeket a változásokat<br />
– rótta fel nekik ezt az<br />
elmaradást Rachel cohen.<br />
A kérdéseket tehát nem is<br />
úgy kell megfogalmaznunk,<br />
hogy kell-e egy gyereket 6<br />
esztendős kora előtt olvasni<br />
tanítani vagy nem, hiszen<br />
mindinkább tény,<br />
hogy a 6 évesnél<br />
fiatalabb gyerekek<br />
már olvasnak. inkább<br />
arra kellene<br />
keresni a választ<br />
– magyarázza a<br />
kutató –, hogy valóban<br />
eredményesen<br />
megtaníthatóak-e<br />
az 5, 4, sőt 3<br />
éves, esetleg még annál is<br />
fiatalabb gyerekek is olvasni.<br />
Ha igen, hogyan?<br />
Kell-e ehhez valamilyen<br />
szintű intellektuális fejlettség<br />
vagy sem? Milyen szerepe<br />
van vagy lehet e téren a<br />
nyelvi készségek fejlődésének?<br />
Rachel cohen szerint<br />
olyan, hogy „korai olvasástanítás”<br />
nem létezik. „Mert<br />
mit is jelent a korai? Ki fejlődik<br />
a szabályosnak tekintett<br />
életkor előtt? Sőt, mi<br />
tekinthető a második nyelv,<br />
valamint az írott nyelv elsajátításakor<br />
szabályszerű, normális<br />
életkornak?” –veti fel a<br />
témában íródott könyvében.<br />
Minden gyermek egyedi jelenség,<br />
ilyenformán tanításának<br />
lehetőségei is csak<br />
saját magából, saját adottságaiból<br />
vezethetők le, és<br />
eredményei is csak ezekhez<br />
mérhetők.<br />
Az olvasástanítás alapjai<br />
Az olvasott szót úgy fogjuk<br />
fel, mint egy betűkből álló<br />
egységet, amivel kapcsolatos<br />
tudattartalmunkat felidézzük.<br />
Az írott szövegben<br />
gondolati egységet fejezünk<br />
ki képi jelek láncával, az olvasásnál<br />
pedig a képi jeleket<br />
„fordítjuk le” gondolati síkra.<br />
A csodálatos<br />
Meixner-módszer<br />
Egy sajátos betűtanítási<br />
sorrend alapján halad a<br />
Meixner-program, melynek<br />
kidolgozója Meixner ildikó.<br />
Ez a sajátos sorrend különös<br />
gondot fordít arra,<br />
hogy egymástól lehető legtávolabbi<br />
pontokon vegye<br />
elő az egymással bármilyen<br />
tekintetben hasonló, ezáltal<br />
könnyen összekeverhető<br />
betűket. Ennek az oka a<br />
Ranschburg-féle homogén<br />
gátlás elkerülése, alapja pedig<br />
egy fontos felismerés: az<br />
egymással összekeverhető<br />
dolgokat az emberek hajlamosak<br />
is összekeverni. A<br />
hangok és betűk sorában<br />
temérdek egymással hasonló<br />
jelenséget lehet tapasztalni,<br />
a hangok hasonlíthatnak<br />
képzésük helye, időtartama<br />
szerint. A betűk is hasonlíthatnak<br />
egymáshoz, gondoljunk<br />
csak a vizuálisan<br />
egymástól alig eltérő b és<br />
d betűkre. A betűtanítás<br />
során minél közelebb kerülnek<br />
egymáshoz az egymáshoz<br />
bármilyen szempontból<br />
hasonlatos elemek, annál<br />
nagyobb lesz később az<br />
esélye az olvasás során a<br />
betűcseréknek.<br />
Az olvasástanítási módszereket három csoportba soroljuk:<br />
1. 1 Szintetikus módszer: az egyes betűk megtanításával halad a szó és a szöveg olvasása felé. Az egyes betűkhöz<br />
hozzákapcsolja az általuk kifejezett beszédhangokat, majd néhány betű megtanítása után párhuzamosan megkezdi<br />
az összeolvastatást is. Az előnye, hogy a gyermek viszonylag kevés betű ismeretében és az összeolvasási<br />
mechanizmus elsajátítása után már képes olvasni. A módszer hátránya, hogy a gyermeknek meg kell tanulnia három<br />
tevékenységet: az összeolvasást, a folyamatos olvasást és a szó értelmének felfogását.<br />
2. 2 Globális módszer: a szó képi alakjához kapcsolja annak jelentését, a szóképből azután részekre bontással<br />
jut el a betűig. Első lépésként valamilyen tárgyhoz, képhez rendelnek hozzá írott szöveget, amelyet addig egyeztetnek<br />
vele, amíg a gyermek a szó képi jele alapján felidézi, melyik tárgyhoz, képhez tartozott, melyik nevét jelenti. Sok olvasás<br />
után kiemelik a gyakran előforduló betűket, így sajátítja el azokat a tanuló. A módszer előnye, hogy az olvasástanulás<br />
elején a gyermeknek nincs szüksége az összeolvasásra, csak a képi társításra, és azonnal folyamatosan ejti ki a szót.<br />
Hátránya, hogy viszonylag sok időt vesz igénybe, hiszen az egészként felfogott szövegek olvasása után el kell sajátítani<br />
a betűket, az összeolvasás műveletét. A gyermek eleinte csak olyan szöveget tud olvasni, amelyiknek ismeri a<br />
szóképeit. A két módszer jellegzetességeiben kiegészíti egymást. Ezt használták fel a vegyes módszerek megalkotói is.<br />
3. 3 Vegyes módszerek: Fontos figyelembe venni, hogy bármely módszert is alkalmazzuk, a kezdő olvasónak mindig<br />
tökéletlen az olvasása. A szintetikus módszerrel tanuló kezdő olvasónak nincs áttekintése a szövegről, míg a globális<br />
módszerrel olvasás kezdetén még teljesen tagolatlan a szókép egysége. Maga az olvasás a tanulási folyamat, a képességgyakorlás<br />
következtében létrejövő általánosítás és elvonatkoztatás eredménye.<br />
10 18 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
ISKOLÁSKOR<br />
A módszer a tanítás során<br />
kiaknázza az összes megerősítési<br />
lehetőséget, minden<br />
egyes hang-betű megfeleltetés<br />
kialakítása során ugyanis<br />
sok időt fordítanak arra, hogy<br />
tapintással, látással, hallással<br />
alaposan körüljárják a folyamatot.<br />
Pl. részletesen megbeszélik<br />
a gyermekekkel,<br />
hogy egy adott hang kiejtése<br />
közben mi történik a beszédszervek<br />
szintjén, akadályba<br />
ütközik-e a levegő az artikuláció<br />
során, ha igen, akkor hol<br />
vannak ezek az akadályok.<br />
ugyanígy a hanghoz tartozó<br />
betű megtanulásánál részletesen<br />
megbeszélik milyen részekből,<br />
elemekből áll az adott<br />
betű. Aztán az írott megfelelő<br />
megtanításánál levegőbe rajzolják,<br />
nagyméretű papírra<br />
írják, a betű vonalait lekövetik<br />
mozgással is, dörzspapírból<br />
kivágott nagyobb méretű<br />
papíron végigtapogatják azt.<br />
Ezáltal sok-sok érzékszervvel<br />
megtapasztalhatja a gyermek<br />
ezt a rendkívül elvont szimbólumrendszert.<br />
Ha a tapasztalatok<br />
több modalitásból<br />
érkeznek egy adott dologgal<br />
kapcsolatban, ha összekötődik<br />
a tapasztalás vizuális,<br />
hallási, mozgásos, tapintásos<br />
területtel is, sokkal szilárdabb<br />
emléknyom rögzül, stabilabb<br />
tanulást eredményez.<br />
A speciális sorrend és a több<br />
csatornát bevonó tapasztalatszerzés<br />
mellett a Meixner<br />
olvasástanítási módszer sikerének<br />
záloga továbbá a<br />
szinte azonnali összeolvastatás.<br />
A gyermeket rendkívül<br />
motiválja az olvasástanulás<br />
kezdetén, hogy az írás, ami<br />
a buszjegyen, a boltok feliratán,<br />
a mesekönyvei oldalán<br />
látható, többé már nem titok<br />
előtte, hiszen azt el tudja olvasni.<br />
De valljuk be őszintén,<br />
az első olvasásórától még<br />
hosszú út vezet addig, hogy<br />
értelmezve tudja saját mesekönyvét<br />
elolvasni a gyermek.<br />
Nem így a Meixner-módszer<br />
olvasástanítása során! A gondosan<br />
kialakított betűtanítási<br />
sorrendnél az is vezérelv volt,<br />
hogy olyan betűket tanítson<br />
először a program – beleértve<br />
a magánhangzókat és a mássalhangzókat<br />
egyaránt – melyeket<br />
egymás mellé állítva,<br />
és ilyen módon először egy,<br />
később két, majd fokozatosan<br />
növekedő szótagszámot<br />
kialakítva, értelmes magyar<br />
szavakat lehessen kapni.<br />
Egy sajátos<br />
betűtanítási<br />
sorrend alapján<br />
halad a Meixnerprogram,<br />
melynek<br />
kidolgozója<br />
Meixner Ildikó.<br />
Gyakorlatilag azonnali sikerélményt<br />
nyújt a gyermeknek<br />
ilyen módon az olvasás. Ráadásul<br />
a módszerhez több<br />
olyan segédanyag is íródott,<br />
amelyekben életkorhoz, fejlettségi<br />
szinthez, osztályfokhoz<br />
igazodó szóanyag<br />
található. A szövegek öszszeállításánál<br />
arra is külön<br />
gondot fordítanak, hogy szűrt<br />
19 11
iSKOLÁSKOR<br />
szóanyag szerepeljen.<br />
Ez azt jelenti,<br />
hogy az adott téma<br />
szövegei, olvasásés<br />
írástanításhoz<br />
kötődő gyakorlatai<br />
nem tartalmaznak<br />
olyan betűt, amelylyel<br />
még módszeresen<br />
nem foglalkoztak,<br />
illetve ami az adott<br />
betű megtanulásakor elkerülendő,<br />
mert hasonlósága miatt<br />
fennáll a betűcsere előfordulásának<br />
veszélye.<br />
A tanítás nagyon apró<br />
lépésekben halad előre.<br />
A fejlődési szintek fokozatos<br />
bejárásának gondolata már<br />
Piaget elméletében meghonosodott,<br />
lényege, hogy<br />
nem lehet, illetve kevésbé<br />
hatékony az alsóbb fejlődési<br />
szintek megkerülésével öszszetettebb<br />
teljesítmény felé<br />
törni. Nagy figyelmet szentel<br />
Meixner az analízis és szintézis<br />
képességének; metodikája,<br />
minden egyes gyakorló<br />
feladata lépten-nyomon azt<br />
Gyakorlatilag<br />
azonnali<br />
sikerélményt nyújt<br />
a gyermeknek ilyen<br />
módon az olvasás.<br />
erősíti, hogy a részekből hogyan<br />
épül fel az egész, és<br />
hogy az egészet részleteire<br />
lehet bontani.<br />
Kezdetben betűket tanít,<br />
azután két betűből szótagot<br />
alkot, ezt követi a szótagok<br />
hosszának növekedése, illetve<br />
a szószerkezetekben<br />
való gyakoroltatás. innen<br />
jut el az egyszerű mondatokig,<br />
aztán a bővített, végül<br />
az összetett mondatokig.<br />
Egyhamar a bekezdések,<br />
rövid történetek szintjén<br />
mozog az olvasás megtanítása<br />
során. Nem csupán<br />
a szóanyagok egyre bővülő<br />
repertoárjával, szűrt,<br />
gondosan összeválogatott<br />
szövegekkel, de a gyakorlófeladatokkal<br />
is sikeresen<br />
20 12 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM<br />
és hatékonyan támogatja<br />
a megszerzett ismeretek<br />
beépülését, automatizálását.<br />
iskoláskorúaknak szánt<br />
gyakorlatai, bár zömében<br />
papír-ceruza feladatok,<br />
mégsem hasonlítanak egy<br />
az egyben a szokásos iskolai<br />
példákhoz.<br />
A feladattípusok közül kiemelkedik<br />
az a csoport,<br />
mely a téri irányokat és a<br />
relációkat mélyíti el. Ebben<br />
a kultúrában mindent fentről<br />
lefelé és balról jobbra sorrendben<br />
végzünk: ilyen haladási<br />
irányban folyik az olvasás,<br />
az írás és a számolás is.<br />
Sok gyermeknél a jobb és bal<br />
irányok megkülönböztetése<br />
nem stabil még saját testen<br />
sem. ugyanígy többüknek<br />
nehézséget jelent a téri relációk<br />
helyes alkalmazása is<br />
(alatta, fölötte, mögötte, közötte,<br />
stb.), különös tekintettel<br />
az irányhármasságra (Hol?<br />
Honnan? Hová? kérdésekre<br />
válaszoló irányultság), mely<br />
a magyar nyelvben a szavak<br />
végén található toldalékokból<br />
derül ki.<br />
Amellett, hogy mindezek a fogalmak<br />
saját testen sem stabilak,<br />
az esetek nagy százalékában,<br />
hogyan lehetne elvárni<br />
azt, hogy először térbe, majd<br />
síkba transzformálva ezeket<br />
az ismereteket, hármas vonalközbe<br />
b, d, p betűket kanyarítson<br />
a nebuló? Az egész<br />
folyamat elvégzése során<br />
csak úgy repkednek az irányok<br />
és a relációk. Ha ezek<br />
az ismeretek nincsenek meg<br />
a gyermekben, méghozzá<br />
automatizmus szintjén, akkor<br />
bármilyen okos és szorgos és<br />
figyelmes is lehet a diák, törvényszerű,<br />
hogy munkája során<br />
fényévekre fog lemaradni<br />
a többiektől.<br />
Van, aki az ügyes kompenzálásának<br />
megfelelően hamar<br />
kialakítja bizonytalanságát elkerülendő,<br />
hogy az ablak felőli<br />
kezem a jobb, de ez nem<br />
egy minden szituációban<br />
hatékonyan alkalmazható<br />
stratégia. A gyakorlófeladatoknál<br />
meg kell említeni azt<br />
is, hogy sok eszközzel, így a<br />
kellékekkel való manipulálással<br />
is él, ami izgalmasabbá,<br />
változatosabbá teszi az elsajátítást<br />
és egyben szilárdabb<br />
tanulási folyamatot eredményez.<br />
Arról nem is beszélve,<br />
hogy nem passzív a gyermek<br />
a padban ülve, hanem aktív<br />
részese lesz az olvasás megtanulásának.<br />
Meixner külön figyelmet<br />
szentel annak is, hogy igazi<br />
értő, értelmező olvasás jelenjen<br />
meg, illetve rengeteg<br />
szókincset, kifejezőkészséget<br />
aktivizáló gyakorlatot<br />
épít módszerébe. Szinte<br />
nem marad szósor olvasási<br />
gyakorlat anélkül, hogy<br />
a szóanyagban előforduló<br />
szavakat változatos feladatokon<br />
át ne értelmezze. ilyenek<br />
a mondatbefejezések,<br />
szógyűjtések, szómagyarázatok<br />
mondatba foglalással,<br />
szinonima-kereséssel, stb.<br />
Mindez sokoldalúan támogatja,<br />
illetve segít kiküszöbölni<br />
a beszéd és nyelvi<br />
kifejezőkészség deficitjére<br />
épülő olvasási zavarokat. •<br />
Jean Orsolya<br />
A cikk megírásában közreműködött:<br />
Fekete Klára fejlesztőpedagógus,<br />
tanító
Gyerekpénzügyek<br />
Tanítsd meg<br />
gyermekedet<br />
okosabban bánni<br />
a pénzzel! – 1. rész<br />
Egy személyes beszélgetés<br />
Egy egész napos rendezvényre érkezve<br />
egy ismeretlen hölgy köszönt rám<br />
kedves mosollyal az arcán.<br />
Szia, Orsolya! Talán nem ismersz meg,<br />
de ott voltam a Gyerekpénzügyi konferencián<br />
és szeretném nagyon megköszönni,<br />
mert azóta már el is kezdtük<br />
megvalósítani, amit ott mondtál. Gratulálok<br />
és köszönöm, hogy ott lehettem.<br />
Tudod – folytatta –, nagyon nehéz<br />
pénzügyi helyzetbe kerültünk.<br />
(Láttam, hogy könnyek szöktek a szemébe.)<br />
De ez a konferencia erőt adott.<br />
Tudod, magam is megdöbbentem, de<br />
a fiamat elkezdte érdekelni a tőzsde és<br />
húzogatja a vonalakat, pedig a tőzsdéről<br />
szóló előadás alatt még azt gondoltam:<br />
Ugyan már, hogyan jön ez ide!<br />
Fiamnak azonban, aki most 19 éves,<br />
nagyon felkeltette az érdeklődését és<br />
én most nagyon boldog vagyok, hogy<br />
eljuthattunk oda, és ezt a lehetőséget<br />
így meg tudta ismerni, mert tőlem még<br />
a jó mintát sem láthatta soha. (Megint<br />
sír). De talán most így, hogy ezt látta,<br />
és a piros borítékba 5000 forintot raktunk,<br />
és minden hónapban belerakunk<br />
5%-ot, így legalább valamit elkezdtünk<br />
és így neki már más alapjai lesznek és<br />
talán jobb kilátásai is.<br />
***<br />
Ezek azok a pillanatok, amikor úgy<br />
érzem, hogy megéri. Megéri az a sok<br />
munka, felkészülés, éjszakázás stb…<br />
Mert tudtunk segíteni. Ezért érdemes<br />
dolgozni. Nagy öröm számomra, mert<br />
a konferencia óta egyre többen jelzik,<br />
hogy nem szeretnének megállni ott,<br />
hogy ránevelik gyermekeiket a pénz<br />
megtartására az Anya Bank/Papa<br />
Bank segítségével és ezzel kész.<br />
Hanem többet szeretnének!<br />
Több, mint négy éve kezdtük el a gyerekek<br />
pénzügyi oktatását. Ez alatt az<br />
idő alatt több ezer gyerek és felnőtt<br />
értette meg, hogy mi a különbség a 1)<br />
…életem legnagyobb<br />
befektetése a<br />
takarékbélyeg<br />
gyűjtése volt.<br />
kudarcos, az 2) átlagos és a 3) sikeres<br />
életvitel között. Egyre több szülő kerül<br />
tisztába azzal, hogy nincs mese: ha azt<br />
szeretnék, hogy gyermeküknek ne legyenek<br />
anyagi gondjai és meg tudják<br />
valósítani a pénzzel megvalósítható<br />
álmaikat, akkor komolyabb pénzügyi<br />
felkészítést kell biztosítaniuk számukra.<br />
De hogyan tudom én megtanítani,<br />
ha én sem értek hozzá?<br />
Azon szülők számára, akik már eljutottak<br />
odáig, hogy felismerték a pénzügyi<br />
felkészültség fontosságát és azt,<br />
hogy gyermeküket nekik kell pénzügyi<br />
intelligenciával ellátni, mert az iskolában<br />
nincs pénzügyi képzés, az egyik<br />
legégetőbb kérdés így fogalmazódik<br />
meg: Na, jó, jó, ez mind szép és jó és<br />
nagyon hasznos, de hogyan tudom én<br />
ezt megvalósítani? Hogyan tudom én<br />
átadni a gyerekemnek, amikor én semmilyen<br />
pénzügyi felkészülésben nem<br />
részesültem. Sőt, ha jól belegondolok,<br />
életem legnagyobb befektetése a takarékbélyeg<br />
gyűjtése volt.<br />
Ezekben a szülőkben az is egy nagy<br />
kérdőjel, hogy egyáltalán hogyan lehetnek<br />
HITELESEK gyermekük előtt,<br />
ha maguk is éppen a legjobb esetet<br />
tekintve is csupán egy lépéssel járnak<br />
a gyermek előtt az ismeretek elsajátításában.<br />
Sokan vannak olyan helyzetben,<br />
hogy egyik napról a másikra élnek<br />
és úgy élik meg a helyzetüket, hogy<br />
nemhogy befektetni nincsen miből,<br />
hanem minden költségüket minimalizálniuk<br />
kell. Így gyermekük ezt a mintát<br />
látja. Azt hiszem, sok szülőben az<br />
is felmerül, hogy ha ennyire egyszerű<br />
a sikeresség és a gazdagság receptje,<br />
akkor vajon miért nem milliomos minden<br />
ember?<br />
(Megjegyzés: Amerikában a statisztika<br />
alapján a válság kirobbanása előtt minden<br />
tízedik ember milliomos volt – és<br />
nem forintban! Akkor mégiscsak lehetséges?<br />
Lehet, hogy sopánkodás helyett<br />
tényleg csak meg kellene tanulni,<br />
hogy hogyan lehet azzá válni?)<br />
21
Gyerekpénzügyek<br />
Ezt az elköltésre<br />
adott zsebpénzzel és<br />
a bankszámlával nem<br />
lehet megtanítani.<br />
Vajon miért nem milliomos<br />
minden ember?<br />
A válasz erre a kérdésre egyszerűbb,<br />
mint gondolnánk. Pont azért, mert így<br />
gondolkodnak.<br />
Gondolj csak abba bele, hogy a legtöbb<br />
magyar ember nehezen tudja<br />
elképzelni azt, hogyha valaki nem vállalkozó,<br />
az gazdag lesz. Holott tőlünk<br />
nyugatra és Amerikában sok milliomos<br />
ember van, aki egészen addig, amíg<br />
nyugdíjba nem megy, alkalmazottként<br />
dolgozik. Akkor lenni kell valaminek,<br />
amit ők másképpen csinálnak. Lenni<br />
kell egy másik szemléletmódnak,<br />
amely segítségével másképpen döntenek<br />
a mindennapokban és a mindennapi<br />
pénzügyi döntéseikben. A más<br />
szemléletmód irányvonalat ad nekik<br />
abban, hogy döntéseik eredményeképpen,<br />
egy idő elteltével egyre több<br />
pénzük legyen.<br />
Hallom, amint egy gondolat suhan át a<br />
fejedben, amely azt suttogja a füledbe:<br />
Na, igen, de abból a fizetésből, amit<br />
ők kapnak, abból sokkal könnyebb.<br />
De ebben tévedsz. A sikeres életmód<br />
kialakításához az elv a lényeg. Nem a<br />
fizetés nagysága. A szemléletmód, és<br />
nem az, mennyi pénz kerül havonta a<br />
zsebedbe.<br />
Ha Te is azon szülők közé tartozol,<br />
akik itt megállnak, mint ahogy a legtöbb<br />
szülő teszi, akik azt mondják,<br />
hogy: „Nekik könnyebb. Ők könnyen<br />
beszélnek…”, akkor vedd észre, hogy<br />
Te azok közé tartozol, akik a helytelen<br />
pénzügyi alapokat tanítják gyermekeiknek.<br />
Az ilyen szülő gyermekei, amikor<br />
majd felnőnek, ezt a mintát fogják követni<br />
és a helyes pénzkezelés helyett<br />
a sopánkodást, a másikra mutogatást<br />
választják, és arra várnak majd, hogy a<br />
kormány oldja meg helyettük a problémájukat.<br />
De ez soha nem fog bekövetkezni.<br />
Van azonban más út is. Ne<br />
feledd! A választás mindig a te kezedben<br />
van.<br />
Ismered azt a történetet,<br />
amikor egy<br />
100 dollárost<br />
fújdogál a szél?<br />
Egy szeles napon<br />
megy egy<br />
ember az utcán.<br />
Fúj a szél,<br />
ezért összehúzza<br />
magán<br />
a kabátot, behúzza<br />
a nyakát<br />
és megy előre.<br />
Egyszer csak<br />
a szél egy 100<br />
dollárost fúj a<br />
lábának, de ő ezt<br />
egy papírdarabnak<br />
nézi és dühösen lerázza<br />
magáról. Mögötte megy egy másik<br />
ember, aki meglátva a szél által felkapott<br />
és nekifújt papírdarabot felismeri,<br />
hogy az egy 100 dolláros. Melyik embernek<br />
volt hát szerencséje?<br />
Egyiknek sem? Vagy mindkettőnek?<br />
Ennek a történetnek számomra az a<br />
mondanivalója, hogy mindenki számára<br />
ugyanazok a lehetőségek állnak<br />
rendelkezésre, csak<br />
az emberek egészen<br />
másképpen használják,<br />
vagy egyáltalán nem<br />
használják ki és inkább<br />
a sopánkodást<br />
választják.<br />
Ezért is tartottuk fontosnak Az első<br />
millió gyerekpénzügyi társasjáték kifejlesztésénél<br />
(novembertől kapható<br />
lesz), hogy a szerencsének semmi<br />
szerepe ne legyen. Így végre egy olyan<br />
világviszonylatban is egyedülálló pénzügyi<br />
társasjáték<br />
22 •ÉLETRE VALÓ GYEREK MAGAZIN • VI. ÉVFOLYAM
jött létre, amelyben az határozza meg,<br />
hogy mennyi pénze lesz gyermekednek,<br />
hogy mit dönt az adott piaci helyzetben!<br />
Ez az egyik legfontosabb dolog,<br />
amit megtapasztal majd, és amit megtanulhat<br />
gyermeked a társasjátékból.<br />
Hogyan ne kerüljön bele a mókuskerékbe<br />
gyermeked?<br />
Az első millió gyerekpénzügyi társasjátékból<br />
gyermeked azt is megismeri,<br />
hogy hogyan ne kerüljön be a mókuskerékbe.<br />
Továbbá megtanulja a<br />
befektetési lehetőségeket, és kialakul<br />
benne egy olyan befektetői, pénzkezelési<br />
és kockázatkezelési szemléletmód,<br />
amellyel képes lesz eldönteni, milyen<br />
befektetési területen szeretne mélyebb<br />
tudást megszerezni a választott szakmája<br />
mellett. Teljesen világos képe lesz<br />
arról, hogy hogyan tudja majd saját<br />
maga előteremteni, megtartani és gyarapítani<br />
a pénzét oly módon, hogy az<br />
anyagi biztonság megteremtése mellett<br />
azt a gazdagságot is elérje, amelyre<br />
vágyik.<br />
Mi az, hogy pénzügyileg<br />
intelligens?<br />
Miután felvállaltad a „pénzügyi tanító”<br />
szerepét és elhatároztad, hogy felkészíted<br />
gyermekedet pénzügyileg is az<br />
életre, azután tudnod kell, hogy mit is<br />
jelent az, hogy pénzügyileg intelligens.<br />
Mire is kell tehát pontosan megtanítanod<br />
és felkészítened gyermeked?<br />
Ezt kell<br />
megtanítanod:<br />
kevesebbet költsön,<br />
mint amennyi<br />
bevétele van.<br />
Suzuki vagy Mercedes, avagy mi<br />
legyen a FŐ célja az otthoni<br />
pénzügyi oktatásnak?<br />
Egyszerűnek hangzik a fő cél, de mielőtt<br />
leírom, fel kell hívnom a figyelmed,<br />
hogy társadalmunk és a világ legnagyobb<br />
hányada eladósodott. Gyermeked<br />
pénzügyi nevelésének célja tehát<br />
(kitaláltad?) az, hogy megtanítsd neki:<br />
kevesebbet költsön, mint amennyi<br />
bevétele van. Ezt az elköltésre adott<br />
zsebpénzzel és a bankszámlával nem<br />
lehet megtanítani. Ezért ha még mindig<br />
ezt a két elavult eszközt használod, akkor<br />
érdemes azonnal váltanod.<br />
Első hallásra egyszerű dolognak tűnik<br />
ez, mégis sokan beleesnek nap mint<br />
nap abba a csapdába, hogy bevételük<br />
még nincs, vagy kevés, ugyanakkor<br />
kiadásuk már van. Ilyen például a gyerekek<br />
folyószámlájának a havidíja, a<br />
mobiltelefon, internet előfizetésük vagy<br />
éppen a diákhitelük, amelyre kamatokat<br />
kell fizetni, ezzel folyamatos kiadást<br />
teremtve.<br />
Gyerekpénzügyek<br />
A Richfort Pénzmágus képző gyerekpénzügyi<br />
táborokban egy példán keresztül<br />
mutatjuk, hogy a türelem ereje<br />
mire is képes. Ha valaki 60 havi részletre<br />
vásárol egy Suzukit 10%-os kamattal,<br />
akkor a 60. hónap végére nem<br />
lesz mása, mint egy 5 éves Suzukija,<br />
míg ha ugyanezzel a 10%-os kamatozással<br />
befekteti a pénzét, akkor 5 év<br />
múlva akár 5,5 millió forintra is szert tehet,<br />
amiből már tud vásárolni egy Mercedest<br />
is. Ezek az alapok azért nagyon<br />
fontosak, mert ennek alapján meg<br />
tudjátok tervezni gyermeked pénzügyi<br />
jövőjét. Ehhez a Suzuki vagy Mercedes<br />
– avagy a türelem ereje táblázatot az<br />
Életrevaló Gyerek tagok számára itt letölthetővé<br />
tettem: http://www.montel.<br />
hu/aranyfa/download.php?id=204<br />
Ezért most hagyd abba az olvasást,<br />
menj oda a számítógépedhez és töltsd<br />
le most. Tanulmányozd , vond le a tanulságaidat<br />
és várd a cikk folytatását,<br />
amelyet a júniusi számban olvashatsz<br />
majd. •<br />
Alér Orsolya<br />
A pénzügyi intelligencia a következő<br />
három fontos területen való<br />
képzésből áll:<br />
1. előteremteni a pénzt<br />
2. megtartani a pénzt<br />
3. gyarapítani a pénzt<br />
23
Idomított helyett nevelj inkább önállóan és szabadon gondolkodó gyereket!<br />
• bulvár hírek helyett értékes gyereknevelési<br />
információk szakértők tollából<br />
• az egyetlen hely, ahol gyermeked pénzügyi<br />
neveléséhez egyedülálló segítséget kapsz<br />
• önismereti rovat segíti személyes fejlődésedet<br />
• exkluzív ár az előfizetőknek a Csodasuli<br />
és a Magánpénzügyi Akadémia termékeiből<br />
és szolgáltatásaiból<br />
www.eletrevalogyerek.hu
Change language