You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TÖREDÉKEK, HA ÖSSZEÁLLNAK...<br />
TÖREDÉKEK<br />
Községünkről az elsőírásos emlék a Zichy-okmánytárban olvasható<br />
irat dátuma 1261. Ebből következik, hogy az idén 750 éves <strong>Paszab</strong>.<br />
Ebből az alkalomból közlök a hely szűke miatt csak egy vázlatos<br />
időrendi ismertetőt:<br />
A Tisza bal partján, a Rétközben fekvő település neve a szláv Pusob<br />
személynévből keletkezett magyar névadással. Egykor a falu<br />
határában állott a szabolcsi vár földje, Bénye, valamint Terebes.<br />
Mindkettő napjainkban is ismert helynév.<br />
A történet azonban jóval az írásos emlékek előtt kezdődött. A<br />
területünkön talált leletek azt igazolják, hogy a kőkortól szinte<br />
folyamatosan lakták vidékünket. A tárgyi emlékek után 1261-től már<br />
írásokban követhetjük az eseményeket. Elsőként a Káta nemzetség<br />
birtokolja a határt, majd a Tomaj nembeli Bánffy család birtoka.<br />
Osztozik rajta a Szokolyi család (1487), majd a XVI. században a<br />
Zokoly testvérek bírták. Volt itt birtokos II. Rákóczi Ferenc<br />
k a m a r á s a , K ö r ö s s y<br />
György, majd Petneházi<br />
Zsigmond. Házasság révén<br />
szerez itt jószágot az<br />
Ibrányi, az Ormos és az<br />
Uray família. A XVIII.<br />
század közepén nyolc<br />
földesura volt: a Nyicki,<br />
Ibrányi, Pribék, Kereky,<br />
Laskay, Vay, Csoma<br />
családok és a jászói<br />
prépostság. A Bessenyeiek<br />
III. Mihály (1557-1610)<br />
révén lettek birtokosok és<br />
VIII. László (1820-1895)<br />
haláláig folyamatosan<br />
meghatározó szerepet<br />
játszanak a falu életében.<br />
Történelmünkből a legkorábban dokumentált esemény a Rákóczi<br />
szabadságharc, itt a Bessenyeiek történetírásából ismerünk adatokat,<br />
de területileg a harcok távol estek tőlünk. Így volt ez az 1848/49. évi<br />
eseményekkel kapcsolatban is. Még az első világháború is messzi<br />
hadszintereken tombolt, de hősi halottaink számát már feljegyezte a<br />
krónika. ( 38-an voltak!) Ekkor került községünkbe Bozsek János,<br />
mint orosz hadifogoly, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a<br />
következő világégés során a paszabiak kimaradtak a „malenkij<br />
robotból.” Ekkor már <strong>Paszab</strong> is hadszintérré vált, Nyírtétre<br />
menekítik a lakosságot. A háború katona-áldozatainak névsora (35<br />
fő) a templomkerti emlékjelen olvasható.<br />
A település magja templomunk környezetében alakult ki, legrégibb<br />
egysége a Nagyér (Dózsa Gy. út előtt) hídjától az Alvégi Csemege<br />
boltig terjedt. A bolt helyén volt a község temetője, 1855-ben zárták<br />
be. A régi településszerkezetet víz nem járta helyeket részesíti<br />
előnyben. Az árvízmentesítés után (a Tisza-szabályozás 1846-ban<br />
indul, a Belfő-csatornát 1873-ban ássák meg) kezd terjeszkedni mai<br />
alakjához a falu. Az első magyarországi népszámlálás során<br />
(1784/87) 303 lakosa volt <strong>Paszab</strong>nak, Fényes Elek 1851-es<br />
monográfiájában 560 fő szerepel, 1869-ben 658-at tartanak nyilván,<br />
majd 1940-ben 1496 fő <strong>Paszab</strong> lakossága. (Ma 1340-en élünk itt) Az<br />
egészségügyi ellátást a helyben lakó bába és körorvos biztosította.<br />
Községünkben járványszerű betegségek nem fordultak elő, a<br />
gyermekhalandóság magas, de átlagos volt. Módosította az<br />
áruszállítást, a „piacozást” a kivasút megépítése.(Az általános<br />
közlekedési- és fuvarozási eszköz a szekér volt)<br />
<strong>2011.</strong> <strong>június</strong><br />
A Nyírvidéki Helyiérdekű Vasút 1905-ben megnyílt szakaszából<br />
Herminatanyánál 1911-ben ágazik ki a Balsáig közlekedő vonal, majd<br />
az 1930-ban átadott Tisza-hídon át Nyíregyházától Sátoraljaújhelyen<br />
át a Hegyközig lett biztosítva a közlekedés.<br />
Államalapító István királyunk rendelkezése szerint a kereszténység<br />
egyértelműen a katolikus vallás felvételét jelentette. A középkorban a<br />
paszabi rk. egyház a borsovai főesperességhez tartozott. Neve<br />
szerepel a pápai tizedszedők jegyzékében. (1333-1335) Templomuk<br />
volt, de építésének idejére nincs adat. A reformáció terjedésével önálló<br />
egyházközségük megszűnik, templomukat elvesztik.<br />
Újjászerveződésükre csak az 1900-as évek első harmadában kerül sor.<br />
A környező tanyákról betelepülő családokból az 1940-es években 200<br />
fölé emelkedik létszámuk. Önálló papjuk, templomuk nincs, a<br />
miséket a harmincas években épült iskola kápolnájában tartják. A<br />
reformáció minden valószínűség szerint a Bessenyeiek Berczelre<br />
kerülése idején jelentkezik<br />
környékünkön. A paszabi<br />
gyülekezet megalakulásáról<br />
korabeli iratok nincsenek, de<br />
egyes források szerint már 1597<br />
óta létezik. 1702-ig anyaegyház,<br />
majd Berczel filiáléjaként<br />
működött. Önállóságát 1790-<br />
ben nyeri vissza, kurátora ekkor<br />
Bessenyei Zsigmond, Bessenyei<br />
György és Sándor testvére.<br />
Templomukról szóló írások azt<br />
j e l z i k , h o g y 1 7 8 3 - b a n<br />
n á d f e d e l e s , t o r n y a<br />
használhatatlanná vált. Az<br />
1808-as canonica visitatio<br />
szerint a kőtemplom 1795-ben<br />
é p ü l t , b o l t h a j t á s s a l , f a<br />
harangtoronnyal. Kőtornyát az 1830-as évek után építhették.<br />
Nevezetes az orgonája: 1908-ban készült, békési orgonaépítők<br />
közreműködésével. Bessenyei László szüleinek emelt itt síremléket,<br />
ennek kovácsoltvas kerítésén áll az az emléktábla, mellyel Bessenyei<br />
Sándor lovas kapitányra emlékezik <strong>Paszab</strong> közössége. Ő volt, aki a<br />
kelinci magányában lefordította Milton vallásos eposzát, az Elveszett<br />
paradicsomot<br />
Itt szolgált Váradi József ref. lelkész 1814 és 1820 között, akinek<br />
1819-ben született Antal fia az 1848-as forradalmi ifjúság egyike.<br />
Esküvőjén a násztanú Petőfi Sándor és Jókai Mór volt.<br />
A templom déli szomszédságában áll a hajdani református elemi<br />
iskola épülete. Bessenyei-telekre épült 1904-ben. Az oktatás az<br />
egyház szervezésében indult, első név szerint ismert iskolamestere<br />
Szikszai János volt 1817-ből. Ő még a mai polgármesteri hivatal<br />
helyén álló régi épületben tanított. Az új iskola megépítésével egy<br />
időben készül el a kántortanítói lakás. Első lakója Kun Bertalan volt. Ő<br />
alapítja a népkönyvtárat, a szegényebb tanulók segítésére<br />
jótékonysági rendezvényeket szervez. Utódja Turi Sándor néptanító, a<br />
falu mindenese. Pedagógusi munkája mellett néprajzkutató, amatőr<br />
régész, patikája sok falubelit kikúrált. Létrehozta az iskolamúzeumot,<br />
lányával Margittal 1938-ban megszervezi a helyi hagyományokon<br />
alapuló, világhírt hozó paszabi szőttes útraindítását. A kántortanítói<br />
lak egyik helyiségében három szövőszékkel indult az a<br />
manufakturális tevékenység, melyből szövetkezeti méretűvé nőtt a<br />
paszabi szőttes gyártása.<br />
1990-től helyi önkormányzat vezeti a községet, kezdte az önálló<br />
tevékenységet.<br />
Czomba Zoltán<br />
<strong>Paszab</strong>i Harsona<br />
5
Change language