beidek endre tiszteletes úr tollából - Paszab

2 HÁZUNK TÁJÁN
HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ
2009. Április
Hamarosan újra itt a Húsvét, a kereszténység legnagyobb
ünnepe, mely egyben a tavasz érkezését, a megújulás
lehetőségét is jelzi. Reményt ad az újrakezdésre.
Ilyenkor még nagyobb a rohanás, a készülődés, hiszen a
legszebbet, a legjobbat és a legfinomabbat szeretnénk, azt,
hogy díszes asztalunk, ünnepi finomságaink által másokat is
örömben részesíthessünk.
A húsvéthétfő hagyományosan mindig is az összetartozás,
az egymáshoz tartozás kifejezésének az alkalma volt, amelyre
- rohanó világunkban - egyre nagyobb szükségünk van,
hiszen társ (társak) kellenek az ünnepekhez, mert egyedül
nem lehet ünnepelni.
Minden ünnepi alkalom, minden összejövetel az együtt
élők közös akarata, gondolata és tette nélkül nem létezhet.
Így tehát egy ünnep szerves részét képezi a közösség (a család),
mely számára ez az alkalom segítséget nyújt arra, hogy
megszakítsa a mindennapok monoton, magányos világát,
megpihenjen, és a fontos dolgok – rokoni és baráti kapcsolatok
is – helyet kapjanak életében.
A Húsvét egy ilyen ünnepi alkalom, amikor a családon
belül és kívül, rokonok, barátok meglátogatják egymást, és
erősítik az egymáshoz fűző kötelékeiket. Erre most nagyobb
szükség van, mint valaha.
A hímes tojás, a locsolkodás, a pattanó barka a termékenységet,
az új életet jelentő húsvéti jelképek, melyekhez hagyományok,
népszokások kapcsolódnak.
A húsvéti víznek a népi hiedelem különleges erőt tulajdonított:
hittek annak tisztító erejében, így űzték el a betegséget,
és biztosították, hogy az a közösség, amelyik ragasz-
A KÉPVISELŐTESTÜLET HÁZATÁJÁRÓL
Rovatvezető: Vattamány Gábor jegyző
A legutóbbi lapzártánk óta a paszabi képviselő-testület először
2008. december 22-én ülésezett.
Az évzáró testületi ülésen a képviselők elfogadták a Szabolcs –
Szatmár – Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
társulási megállapodásának módosító okiratát és az alapító okiratának
módosító okiratát. Ezt követően a Nyírségvíz ZRt. javaslata
alapján lett megállapítva a 2009. évi víz és csatornadíj, amely a következőképpen
lett megállapítva.
Alapdíj: Ivóvíz esetén: 300 Ft, szennyvíz esetén: 250 Ft. Vízdíj:
3 3
174 Ft/m , Csatornadíj: 200 Ft/m .
Akövetkező testületi ülésre 2009. február 12-én került sor.
Ezen az ülésen a testület felülvizsgálta a gyermekek napközbeni
ellátását biztosító intézményben 2008. május 1-től alkalmazott
nyersanyagnormát, melyek összegét a családok nehéz anyagi körülményeire
tekintettel nem emelte a testület. Ez alapján az étkezési
nyersanyagnormák az alábbiak szerint alakulnak: általános iskola
menza 229,- Ft/nap, általános iskola napközi 355,- Ft/nap, óvoda
291,- Ft/nap, alkalmazottak (óvoda, általános iskola, Polgármesteri
Hivatal) 367,- Ft/nap. Vendégétkeztetés (idős emberek, vendégek)
367,- Ft/nap.
Ezt követően elfogadta a testület az Önkormányzat 2009. évi
költségvetését, rendezvény- és fejlesztési tervét, majd kitűzte a
2009-es év közmeghallgatásának időpontját.
Az utolsó napirendi pontban a testület döntött arról, hogy belép a
Falusi Turizmus Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei szervezetébe.
kodik a hagyományaihoz, és képes újakat is teremteni az
bízik a jövőjében, és ez az optimizmusa nem is alaptalan. A
hagyományok ma is segítségünkre vannak abban, hogy segítenek
eligazodnunk abban, hogy miként éljük az életünket.
Fontos látni és tapasztalni azt, hogy évről évre visszatalálunk
az ünnepeinkhez, továbbá azt, hogy új alkalmakat is
találunk az ünneplésre, amelyeket valóban a magunkénak
érezhetünk.
Ezen gondolatokkal kívánok Önöknek Paszab Község
Önkormányzat képviselő-testülete és a magam nevében
kellemes húsvéti ünnepeket!
Tajthy Péter polgármester
AZ EURÓPAI PARLAMENTI
VÁLASZTÁSRÓL
Sólyom László köztársasági elnök az Európai Parlament tagjainak
választását 2009. június 7-ére (vasárnapra) tűzte ki.
A választáshoz kapcsolódó fontosabb határidők a következőképpen
alakulnak: A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt
az ajánlószelvénnyel együtt 2009. április 6. és 10. között kell
megküldeni a választópolgároknak. A névjegyzéket 2009. április
8-tól április 15-ig kell közszemlére tenni.Anévjegyzékből való kihagyás
vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2009. április 8-tól
április 15-ig lehet kifogást benyújtani. A külképviseleti névjegyzékbe
való felvételt 2009. május 22-ig lehet kérni. Igazolást személyesen
vagy meghatalmazott útján 2009. június 5-én 16.00
óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2009. június
2-ig megérkezzen az illetékes helyi választási irodához. Igazolást
legkésőbb 2009 június 5-én 16.00 óráig lehet kiadni. A választási
kampány 2009. június 5-én 24.00 óráig tart. Választási kampányt
folytatni 2009. június 6-án 00.00 órától június 7-én 19.00 óráig tilos.
A PLAKÁTOT AZ, AKI ELHELYEZTE, VAGY AKINEK
ÉRDEKÉBEN ELHELYEZTÉK, 2009. JÚNIUS 7-IG KÖTELES
ELTÁVOLÍTANI! A szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a
helyi választási irodában 2009. június 10-én 16.00 óráig megtekinthető.
A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2009. szeptember
5-ig kell megőrizni, 2009. szeptember 5. után a választási
iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni. A
jegyzőkönyvek első példányát 2009. szeptember 5. után át kell adni
a Magyar Országos Levéltárnak.

2009. Április HÁZUNK TÁJÁN
A helyi közoktatás szervezett rendszere a református
egyház önállóvá válásával egy időben indult. A
felekezeti iskola két tanerővel működött. A kistanító
oktatta az első – második osztályosokat, a kántortanító
pedig a 3 – 6. osztály tanulóit, mindezt összevonva,
két tanteremben. A két világháború között a zömében
református lakosság közé katolikusok telepedtek
be, akik Halász Pál helyi gazdálkodó által
adományozott telken (Fő út 60.) katolikus iskolát építettek
a 30-as években.
Ebbe a környezetbe érkezik 1939 őszén Jakab Mihály
tanító.
Jakab Mihály 1917. július 22-én Nyíregyházán
született egy ötgyermekes család harmadik tagjaként.
Alsóbb iskoláit elvégezve a tanulmányait a Nyíregyházi
Állami Tanítóképző Intézetben folytatta. (Elsősorban
katolikus növendékek képzésére alapították
1914-ben, Klebersberg Kuno államtitkársága idején)
Itt szerez tanítói oklevelet 1937-ben. Pályáját a városkörnyéki
tanyasi iskolákban kezdi, majd 1939 őszén
Paszabra nevezik ki. A Halász-féle telken épült katolikus (alsó,
vagy harangláb ) iskola egytantermes, a tanterem leválasztott végében
kis kápolnával és egy apró szobával. Ez a kis helyiség volt az
első paszabi lakhelye a fiatal tanítónak. Kosztolásában a szomszédban
lakó Kiss Mihályné, Zsuzsanna asszony segített. Másfél
évig tanította egy tanteremben, összevonva a paszabi katolikusok
iskolaköteles csemetéit.
1940. december 2-án tényleges katonai szolgálatra hívják be.
Már tart a II. világháború,
így a sorkatonai szolgálatból frontkatonaság
lett! A háború közepette, 1942. novemberében nősült meg.
Felesége a szintén nyíregyházi Epbinder Erzsébet lett. A fiatal házasok
boldogsága nem volt felhőtlen – háború volt!
1944-ben a keleti frontra vezénylik az ifjú férjet. Az 1939-es „
területgyarapítás ” során Magyarországhoz visszacsatolt Felvidék
keleti vége és Kárpátalja a harcok színhelye. 1944. novemberében
ezen a fronton, Hegygombás (ma Hlivistia – Szlovákia) mellett egy
gránátszilánk az arcán súlyosan megsebesíti. Elsőbb felvidéki kórházakban
(Kassa, Eperjes) ápolják, majd a visszavonuló hadikórházzal
Németországba viszik. Egy bajor kórházban épül fel szerencsésen,
s éli meg a háború végét. Itt találkozik újra feleségével,
aki nővérével és annak családjával már korábban, több magyar
menekülttel együtt itt talált menedéket. 1946-ban megszületik első
gyermekük: Ildikó.
Hazatérésük során Paszabon folytatja tanítói tevékenységét.
Családjával már nem a „ kisiskola”
kis szobájában lakik. A református
egyház 1916-ban Varga Lászlótól megvásárolja azt az ingatlant,
melyen hajdanán Bessenyei László udvarháza állt. (Posta
út 11.) Az itt épült lakóház ezután folyamatosan tanári szolgálati
lakásként működött, 1997-ig. Ebben a házban született második
gyermekük, Mihály, Zsolt. (A paszabiak „ csak”
Jakab Öcsinek
ismerték)
A háború utáni korszak gyökeresen megváltoztatta a közoktatást
is. Az iskolákat államosították, a felekezeti szétosztottság megszűnt.
Egy vezetés alatt Paszabon is létrejött a nyolcosztályos általános
iskola – nyolc nevelővel. Megkezdődött a pedagógusok szakosítása:
a kezdetekben négy paszabi nevelő szerzett szaktanári
diplomát. Jakab tanító úrból 1955-ben matematika – fizika szakos
tanár lett. A fizika tantárgy szeretete túllépett a tanítási órákon:
hobbija az elektromosság volt. Szerelt, javított villamos készülékeket,
s a tanulók körében tisztelettel csodált „ világvevő”
rádióval
megoldotta az iskolai rendezvények hangosítását is.
Az idősebb Turi tanító úr kiselejtezett patika-szekrényéből Ő varázsolt
„ fizika-szertárat ”, melynek működő modelljei igen népszerűek
voltak. Ezek mellett nem volt nehéz diákjait különféle
szakkörökbe (foto, amatőr rádióépítő) beszervezni.
3
Paszabi töredékek: Egy megkésett nekrológ ürügyén ...
Külön fejezet volt életében az úttörőmozgalom.
Alapítója és hosszú éveken keresztül vezetője volt
az 1795.sz. Kossuth Lajos Úttörőcsapatnak. Szakpróbák,
közösségi játékok bevezetésével színesítette
a tanórákon kívüli ismeretszerzést. Jó szervezőképessége,
előrelátása révén 1958 nyarán már
vándortábort szervezett Lillafüred – Aggtelek –
Eger környékén, 19 fővel. (Első igazi turista élményeimet
magam is az Ő bükki táborában szereztem,
1963-ban)
Szaktudása, lelkiismeretes nevelői munkája alapján
1964-ben igazgatóhelyettessé nevezték ki. Ekkor
adta át csapatvezetői megbízatását. (Szigorúan
következetes, precíz munkájára jellemző az a momentum
is, melynek során aprólékos leltárba vette
1967 tavaszán az akkori nyolcadikos fiúk szünetbeli
„ tevékenységének”
eredményét: a felborított
kémia-szekrény szétfolyt, szétszóródott vegyszereit,
összetört üvegedényeit.) Nem csupán a kisdiákokat
tanította: sok paszabi, hat osztályt végzett felnőttnek
segített a nyolc általánosról szóló bizonyítvány megszerzésében.
Szerteágazó munkálkodása mellett családjában, unokáiban is
megtalálta örömét. 1957-ig a Posta út zsákutca volt, lakásuktól
csak egy kis gyalogút vitt le a postáig. Így az előttük elterülő poros
útszakasz nagyszerű helye volt a felcseperedő gyerekeinek a szomszédban
lakó társakkal folytatott játékoknak. Itt, e csendes környezetben
jöttek össze kartársaival, hivatalon kívül, baráti hangulatban
megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat. Itt keresték fel feleségét
– Bogyóka nénit, a paszabi szőttes akkori gazdáját a népművészet
iránt érdeklődők.
Nagy csapást jelentett életében látásának megromlása, ami miatt
rokkant-nyugdíjas lett. Ennek következtében 1975. augusztusában
a szeretett kis falut, sok jó barátot, szép emlékeket elhagyva, de
megőrizve szívükben – visszaköltöznek szülővárosukba, Nyíregyházára.
Munka nélkül itt sem maradt: évekig titkára volt a vakok és
gyengénlátók megyei szervezetének.
1987-ben meghalt szeretett felesége. Magányosan él, majd
1993-ban Kazincbarcikára költözött, lánya és fia közelébe. Egykori
paszabi kollégáival, barátaival mindvégig tartotta kapcsolatát.
Hivatalait, mindenféle megbízatását közmegelégedésre méltóan
teljesítette. Tanári pályájának elismeréseként megkapta az Arany-,
Gyémánt-, Vas- és Rubinoklevelet.
15 évig élt Kazincbarcikán, közben teljesen elvesztette szemevilágát.
Egy esést követő combnyaktörés után ereje gyengült, állapota
romlott és 2008. január 23-án elaludt.
Hamvait egy éve helyezték el felesége úrnája mellé, Nyíregyházán.
Családja körében (1958)
Czomba Zoltán

4 EGYHÁZI HÍREK
Megemlékezés Bessenyei Sándorról
2009. március 1-jén a Bessenyei-család sírboltjánál megemlékezést
tartottunk Bessenyei Sándor halálának évfordulója
alkalmából.
Február 24-én kettős családi ünnepre emlékezünk, mert e nap
Bessenyei György és Bessenyei Sándor elhalálozásának napja.
Bessenyei Györgyre 3 településen is emlékezhetnek honfitársaink
– Bakonszegen, Nyíregyházán, Tiszabercelen. Bessenyei
Sándorra csak itt utal emlékjel Paszabon.
Mi paszabiak büszkén emlékeztünk e nemes szívű ember halálának
200. évfordulójára, hiszen szellemiségének és hagyományának
ki is lehetne elkötelezettebb ápolója, mint maga a
szülőföld, s a szűkebb haza, Paszab.
2009. Április
HÚSVÉT ÜNNEPE – SZÉGYEN ÉS DICSŐSÉG
Nagypéntek egy vesztett ügy ünnepe, míg húsvétvasárnap
egy győztesé. Előbbi az ember szégyene, míg utóbbi az Isten
dicsősége. Mindkettőt ünnepeljük. Három napon belül.
Ki lehet ezt bírni? Át lehet élni ilyen rövid időn belül a belső feszültségek
ekkora hullámzását? Egyedül nem. Halállal és feltámadással
szemben az ember gyenge. Valakinek mellénk kell állnia.
Istennek, embernek, Isten emberének.
De mi van akkor, ha az előbbiekből egyre kevesebb van? Istenből,
keresztyénekből. Mert nagy szabadságunkban nem akarjuk
Istent, és nem akarunk keresztyének lenni. Mennyire ismerősek a
következő mondatok: „én irányítom életem”; „nem kell ahhoz
gyülekezet, hogy tiszteljem Istent”; „magamban otthon imádkozom”;
„van nekem vasárnap jobb dolgom is”.
Ha kevesebben ismerik Istent, akkor elembertelenedünk. Mert
Isten minden ember javát akarja. Egyenként és nemzetenként is.
Érdekes, manapság olyan válság van, amit emberek okoztak. Mert
nem természeti katasztrófa okozta a nemzetközi pénzügyi válságot,
hanem olyan bankárok, akik nem a legfontosabb munkájukat
végezték. Inkább a prémiumra koncentráltak, és saját vállalkozásaikra.
Isten nem bankár. Nem a maga hasznát keresi. Hanem a javunkat
akarja. Hogy szeressük Őt és embertársainkat. Isten vezetni szeretné
életünket. De nem erőszakkal. Szeretettel és bölcsességgel.
Ha törődünk Isten dolgaival, emberek maradunk. Ha nem, akkor
magunk istenei. És a sok kisisten birkózik egymással. Mindenki
„überelni” akarja a másikat. Földi javakban, hangulatban, izomban.
A„búsulva vigad a magyar” kettős érzése mellett, ott van bennünk
a „csak én tudom a legjobban” szellemisége is. Márpedig
nem lehet egy életben két vezető.
Gondolkozzunk el ezeken. És akarjunk változtatni! Apaszabi református
és a római és a görög katolikus gyülekezetekben! Legyünk
Isten által vezetettek, és nem emberek által felbujtottak.
Hogy a nagypéntek szégyene ne fordulhasson elő, és legyen mindenkinek
ünneppé a feltámadás.
Segít még a gondolkozásban, amit Máté apostol írt le 2000 éve,
és amit Beidek Endre tiszteletes úr 2 éve. Szilágyi Sándor, lelkész
Húsvéti rendtartás Paszabon:
Nagycsütörtök 17:30 bűnbánati este
Nagypéntek 9:30 istentisztelet
Húsvétvasárnap 9:30 istentisztelet úrvacsorával,
legátusként Simkó Zsanett, IV. éves teológus szolgál
Húsvéthétfő 9:30 istentisztelet, Simkó Zsanett prédikál
Húsvét 3. napja betegúrvacsora
GRATULÁLUNK!
Pollák József és Pollák Józsefné 2009. március 31-én ünnepelte
50. házassági évfordulóját, melyhez gratulálunk, és további
jó egészséget kívánunk!
BEIDEK ENDRE TISZTELETES ÚR TOLLÁBÓL:
A tömeg nem értett semmit, amikor hozsannázva felső ruháit az
útra terítette, de akkor sem értett semmit, amikor Barabbást választotta.
Atömeg, az embertömeg soha nem ért semmit. Amint látjuk,
a tömeg rávehető bármire, pedig ismerték tetteit, csodáit. Tudták,
hogy a gonoszság menekül előle, hogy szavára elcsendesedik a
tomboló vihar. Tudták, hogy feltámasztotta a négy napja halott Lázárt.
Nem csak tudták, bizonyíték, szemtanú is volt bőven. Mindegy!
Az igazság, a tiszta igazság nem számít. Atömeg nem gondolkodik,
nem problémázik, nem bizonytalankodik, hanem: „mindnyájan
így kiáltottak: feszíttessék meg!”. Megszületett az egyetértés.
Itt nincs félreértés. A tömeg egyértelműen és világosan kinyilvánította
akaratát. Közfelkiáltással is egyhangúan kimondták:
feszíttessék meg. Ez igen! Ez döntés!
Tudjátok, nincsenek illúzióim! Ma sem történne másként.
Ugyan a mai házakban van villany, víz, gáz; nem szamárháton, hanem
autón közlekedünk; nem ökörrel, hanem traktorral szántunk,
de a tömeg ma is csak tömeg és nem dönt másként.
Elárulok Nektek egy titkot. Elárulom, hogy miért van ez. Ha elolvassátok
Máté evangéliumát Jézus elfogatásával kezdődően, és
arra figyeltek, hogy mit mond Jézus, meglepődve tapasztaljátok,
hogy két rövid mondaton kívül semmit. (Ekkor is a főpap az élő Istenre
kényszeríti.) A Nagytanács tagjai, papok, farizeusok, szadduceusok,
főpapok, a tömeg, az áruló Júdás, Pilátus, Pilátus felesége,
mindenki szól, beszél, vitatkozik, kiált, vádaskodik, tanácsol,
csak éppen Ő hallgat. Mert amikor az ember - és gondolhat mindenki
magára, vagy az egész emberiségre – saját kezébe veszi a
sorsát, amikor maga akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz,
akkor Jézus Krisztus hallgat, hiszen nem kíváncsi rá senki.
Nem tudok mást kívánni magunknak, csak azt, hogy merjük az Ő
kezébe tenni sorsunkat és csendben figyelni az Ő szavát, és így, és
csak így nem követük el hibát.
Felhívás az 1984-ben végzettekhez.
Kedves Osztálytársak!
Megérett az idő a 25 éves találkozóra, amelyet 2009. augusztus
8-án tartunk. Kérünk Mindenkit, hogy értesítsétek egymást,
minél többen ott legyünk! Akik a jelentkezéseteket várják:
Balogh Csilla 30-5651937 (Tajthy István osztálya)
Sóvári Judit 30-3151847 (Zsíros Antalné osztálya)
FELHÍVÁS
Ezúton szeretnénk községünk lakóinak és a lapunkat olvasóknak
figyelmét felhívni arra, hogy a személyi jövedelemadó
1%-át paszabi civil szervezetek részére ajánlják fel, ezzel is
segítve működésüket.
Református Egyházközség Paszab: 19858368-1-15;
Polgárőr Egyesület Paszab: 18790160-1-15;
„Cigánytábor az égbe száll” Hagyományőrző Egyesület
Paszab : 18798175-1-15;
A „Paszabi tanulókért” Iskolai Alapítvány: 18801497-1-15

2009. Április
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK
5
Tisztelt Termelők!
Az Országgyűlés, a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának
enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása,
öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség
hatékonyabbá tétele érdekében megalkotta a 2008. évi CI. törvényt,
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési
hozzájárulásról.
Atörvény célja a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam
ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából
keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági
termelők körében az elemi kár (aszály, belvíz, fagykár)
okozta károk részbeni megtérítésére szolgál.
Agazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő
mezőgazdasági termelők e törvény erejénél fogva a használatukban
lévő termőföld alapján kötelesek részt venni a nemzeti
agrárkár-enyhítési rendszerben. Jelen törvény alkalmazásában
gazdálkodó szervezetnek minősül a kis- és középvállalkozásnak
minősülő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet.
A kis- és középvállalkozások meghatározása a 2008. augusztus
6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerint:
(1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-
nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak,
amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót,
és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43
millió eurót.
(2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása
szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat,
és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének
értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.
(3) Akkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása
szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat,
és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének
értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.
A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelők
a használatukban lévő termőföld alapján szabad választásuk
szerint vesznek részt a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.
A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a kárenyhítési hozzájárulás
fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő használatában
levő:
a) szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként
2000 forint,
b) egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint.
Akárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági
termelő a kárenyhítési hozzájárulás összegét a tárgyév június 30-
áig banki átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a
regisztrációs szám és az adószám vagy az adóazonosító jel megadásával
köteles befizetni az agrárkár-enyhítési szerv külön jogszabályban
meghatározott számlájára. A meg nem fizetett kárenyhítési
hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági termelő abban az esetben
jogosult, amennyiben
a) a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre
maradéktalanul befizette, és
b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett belvíz- és
fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító
szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított
tíz napon belül bejelentette, és
c) a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be
(a használatában lévő termőföld területére számítva több mint
30%-os hozamérték-csökkenést okozó elemi kár) és kárenyhítő
juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervhez a
tárgyév október 20-áig beérkezett, és
d) az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő
juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb
a tárgyév november 10-éig beérkezett az agrárkár-enyhítési
szervhez, illetve
e) aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt
ad ki.
Akárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági
termelő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés
alapján kiszámított kárenyhítő juttatási igényének 80%-os, kedvezőtlen
adottságú területeken 90%-os mértéke szerinti kárenyhítő
juttatásra jogosult.
Példa: referencia hozamérték (előző három elemi csapás mentes
év átlagtermése):
1.000.000 Ft
tárgyévi hozamérték:
600.000 Ft;
hozamérték-csökkenés:
400.000 Ft;
kárenyhítő juttatás mértéke: 80%;
értéke: 400.000 * 0,8 = 320.000 Ft
kárenyhítő juttatás mértéke kedvezőtlen adottságú területen:
90%; értéke: 400.000 * 0,9 = 360.000 Ft
A hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás
bejelentésének, igazolásának, a kárenyhítő juttatás iránti igény
benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes
szabályait, a ellenőrzés rendjét és egyéb részleteket a későbbiekben
megjelenő végrehajtási rendeletek tartalmazzák.
A fenti törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép
hatályba. A törvény a Magyar Közlöny 185. számában jelent meg
2008. december 20-án, így 2009. február 3-tól hatályos.
Hornyák János és Bellus József ügyfélszolgálati tanácsadók
TÁJÉKOZTATÓ Ezúton tájékoztatjuk a T. Lakosságot, hogy a Polgármesteri Hivatalban igényelhető Közlekedési kedvezmények
beadásának határideje 2009. április 30. Az ezt követően beadott kérelmek jogvesztőek, vagyis elutasításra kerülnek.
Közérdekű címek, telefonszámok
Gáz (Tigáz ZRT)
Ügyfélszolgálat: Nyíregyháza, Kossut u. 12. 06-40 / 333-338
Villany (E. ON) Ügyfélszolgálat:
Vezetékes telefonról:
06-40 / 210-210
Mobilról:
06-20 / 30 / 70 / 459-9622
Víz, szennyvíz (Nyírségvíz ZRT)
Ibrány, Árpád út 45.
06-42 / 200-688
Kábeltelevízió, internet (Elektronet Kft.) 06-42 / 509-060
Nyíregyháza, Nádor út 28.
06-42 / 465-466
Okmányiroda, Ibrány, Hősök tere 3. 06-42 / 200-098
Orvos Dr. Sózer Pápai János
06-42 / 529-006
Paszab, Fő út 32.
06-42 / 204-801
Orvosi Ügyelet Ibrány 06-42 / 200-118
Védőnői szolgálat Paszab, Rákóczi út 2.
Védőnő: Inzsöl-Kovács Erika
06-20 / 940-8040
Tanácsadás keddenként 11-13 óráig (Csecsemő és
kisgyermekek részére), 13-15 óráig (Terhesek részére)
Gyermekszakorvosi rendelési minden hónap 4. keddjén.
Nőgyógyászati szakrendelés csak terheseknek négyhetente kedden.
Állatorvos Dr. Kovács Sándor
06-30 / 965-8696
Tiszabercel, Bessenyei út 2.
Dr. Kulin Ferenc
Ibrány, Ady u 27.
06-30 / 475-2306
06-42 / 200-143
Temetkezés
Kovács Gyula Paszab, Posta u 1.
06-42 / 204-830
Általános Iskola Paszab, Fő u. 1. 06-42/204-720, 06-42/ 529-001
Szőttes Népművészeti Ház, Paszab, Fő u. 12. 06-42 / 204-255
Óvoda 06-42 / 204-214
Paszab, Fő u. 6.
Ügyvéd Görömbeiné Dr. Balmaz Katalin 06-30 / 945-9274
Polgármesteri hivatal
Paszab, Fő
út 9. tel/fax:
06-42 / 204-700
06-42 / 529-012

6 SULI-OVI HÍREK
AZ ÓVODA ÉLETÉBŐL.
Az óvodában idén is megtartottuk a
farsangi mulatságot. Minden gyermek
beöltözött jelmezbe. Köszönjük a szülők
segítségét, hozzáállását. Mindent megtettek
ők is annak érdekében, hogy a gyerekek
jól érezzék magukat ezen a napon. Vendégeket
is hívtunk, zenés műsorral szórakoztatták
a gyerekeket. Jó volt a hangulat az
egész nap folyamán. Az óvodánkban már a
farsang előtti napon is emelkedett volt a
hangulat. Díszítettük a csoportszobákat,
zenét hallgattunk, táncoltunk. Egy alapítványtól
megkerestek bennünket, mely által
a gyerekeket bohóc szórakoztatta, a gyerekekkel
együtt játszott, énekelt. Előtte minden
gyerek arcát kifestették olyanra, amilyenre
szerették volna. Nagyon édesek voltak,
és nagyon tetszett nekik mindez.
Március 15-ről az óvodában is megemlékeztünk.
A gyerekek megismerkedtek a
magyar zászlóval, azt festettünk, amelyeket
az ablakokba tettünk díszítésként. A nagyobbaknak
meséltünk Petőfi Sándorról, a
hazaszeretetről, s a Nemzeti dal-ból mondtunk
nekik 1-2 versszakot. Volt olyan gyerek,
aki elszavalta nekünk a vers első versszakát.
(Agyerekek iskolás testvéreiktől ismerik.)
A tavasz megjelent a csoportszobákban
is. A téli dekorációt felváltotta a tavaszi.
Búzát, árpát, különböző növényeket hajtattunk,
ami mára nagyon szépen kizöldült,
díszíti a csoportszobát. Ugyanúgy a vízbe
tett faágak (aranyeső, gyümölcs) kirügyeztek,
virágba borultak. A séták alkalmával
megfigyeljük a természet ébredését, megcsodáljuk
a nyíló virágokat. Látjuk, hogy az
emberek dolgoznak a kertekben, takarítanak
az udvarokon. Észrevetetjük a gyerekekkel,
hogyan változik a természet, hogyan
éled fel téli álmából.
Húsvétra készülünk az óvodában is. Díszítünk,
tojásokat festünk, a fiúk locsolóverset
tanulnak. Már most gondolunk az
Anyák napjára, amikor versekkel, énekekkel
köszöntik a gyerekek édesanyjukat itt
az óvodában csoportonként.
A nagyok már megkezdték az előkészületeket:
készülnek a május elsejei tornabemutatóra.
S nem utolsó sorban az óvónők már az
évzáró, a ballagás műsorát állítják össze,
ami előreláthatóan május 22-én lesz az óvodánkban.
Még farsang előtt, február elején tartottunk
Szülői értekezletet. A nagyokén részt
vett Tóth Lajosné tanító is. Az értekezlet témája
az iskolába lépés feltételei voltak.
Ezen 8 szülő vett részt. A kiscsoportosokén
pedig két szülő volt. Szeretnénk, ha többen
vennének részt ezeken a szülői értekezleteken.
Ezúton kérjük a szülőket, hogy a
szülői értekezleteken vegyenek részt, hiszen
így kapnak tájékoztatást az óvoda
életéről, gyermekük fejlődéséről.
Kiss Pálné
2009. Április
Kézműves szakkör
A szakkör remek alkalom arra, hogy új dolgokat tanuljunk.
Szerintem mindenki nagyon jól érzi magát. A
tárgyak, amiket eddig csináltunk, mind nagyon tetszett,
hiszen mindegyik ötletes.
A szakkörvezető, Kovácsné Tar Ilona mindig próbál
olyan dolgokat készíttetni velünk, ami mindenkinek tetszik,
és ami felkelti az érdeklődésünket.
Szerintem mindenkit boldoggá tesz, ha saját kezüleg egy
lehetetlennek tűnő dolgot elkészít. Összességében mondhatom,
hogy senki sem hagyna ki egy alkalmat sem a szakköri
foglalkozásokból.
Újhelyi Zsófia 6.o.

2009. Április
SULI-OVI HÍREK
7
PROJEKTBEMUTATÓ ÓRA A 4. OSZTÁLYBAN
Olvasókönyvünkben több olvasmány is foglalkozik ll. Rákóczi
Ferenc életével, és a nevéhez fűződő szabadságharccal. A
tanulók érdeklődését tapasztalva elhatároztuk, hogy ezt a
témát projekt- módszerrel dolgozzuk fel.
A projekt célja az volt, hogy a gyerekek ismerjék meg történelmünk
e kiemelkedő alakját, életútját, önfeláldozó hazaszeretetét. A
munka során megtanulnak önállóan ismereteket szerezni, felébred
kíváncsiságuk a kutatás iránt, megtanulják tisztelni saját- és társaik
munkáját, fejlődik rendszerező képességük, alakul történelmi szemléletük.
A "nagyságos fejedelem" példája elmélyíti cselekvő hazaszeretetüket.
Sok és izgalmas feladat elvégzése után az összegyűjtött anyagokat
rendszereztük, bemutatásra alkalmas formába öntöttük. A bemutatás
napjának március 27-ét választottuk, mert ez a nap ll. Rá-
ISKOLAI HÍREK
A II. félévben folytatódtak a RISZ tanulmányi versenyek.
Dobogós helyekkel, szép eredményekkel 2009-ben is büszkélkedhet
iskolánk.
Akikre büszkék vagyunk:
Tóth Márton 5. osztályos tanulóra, aki Nyírbogdányban a német
versenyen I. helyezést, Nyírpazonyban a matematika versenyen
II. helyezést ért el.
Bodó Norbert 7. osztályos tanulóra, aki Nyírbogdányban a német
versenyen IV. helyezést ért el.
Iskolánk farsangi bálján 2009. 02. 27-én igazi karneváli hangulat
uralkodott. Az alsósok ötletes, igényes kivitelű jelmezekben
vonultak fel a közönség nagy örömére és szórakoztatására.
Felsős tanulóink csoportosan mutatkoztak be, az ő produkciójukat
inkább a tréfa, a mulatság jellemezte. Az idei karneválon való
részvétel, a jelmezek felöltése, a táncmulatság kicsik és nagyok
kedvenc szórakozása volt. A jelmezek elkészítésében a szülők és
gyermekek egyaránt kivették részüket, mely nagy sikert aratott.
kóczi Ferenc születésének 333. évfordulója volt. A bemutató órára
meghívtuk iskolánk pedagógusait.
Abemutató óra kellemes izgalomban telt. Agyerekek beszámoltak
az egyénileg, vagy csoportban elvégzett feladataikról, ismereteikről,
büszkén magyarázták, mutatták az általuk összegyűjtött
anyagot.
Elmondták, hogy honnan, hogyan szerezték meg tudásukat. Magyarázataik
nyomán feltárult előttünk Rákóczi családja, gyerekkora,
rabsága, szabadulása, a kuruc kor világa, kultúrája, végül
rodostói száműzetése és kassai nyughelye.
A felkutatott tárgyi emlékek képeiből összeállított tabló pedig
bebizonyította, hogy mi, az utókor nemzedéke ma is tisztelettel
hajtunk fejet emberi nagysága, buzgó hazaszeretete előtt.
Minden 4. osztályos gyereket dicséret illet lelkes, alapos
munkájáért!
Tóth Lajosné
Bodó Zoltán 4. osztályos tanulóra, aki Nyírpazonyban a matematika
versenyen V. helyezést ért el.
Bodó Norbert, Máté Péter, Nagy Katalin 7. osztályos tanulókra,
akik Tiszabercelen a Bessenyei nyelvész versenyen IV. helyezést
értek el.
Váradi Roland 5.o., Bódi Norbert 6.o., Bodó Norbert 7.o., Oláh
Dávid 8.o., Horváth Márió 7.o., Balogh Alex 5.o., Horváth Henrik
6.o. focicsapatunk tagjaira, akik a Rakovszky Kupán Gávavencsellőn
IV. helyezést értek el.
A Mozaik Kiadó internetes levelező versenyeiről továbbjutottak
az országos versenyre:
Tóth Márton 5.o. nyelvtan matematika,Tarapcsák Anita 8.o.
nyelvtan, Oláh Dávid 8.o. nyelvtan.
ISKOLAI FARSANG
Dobogósok: TŰZRÓZSÁK: Oláh Heléna, Tóth Ferenc, Jakocska
Rómeó. HAMUPIPŐKE, CSIPKERÓZSIKA, BARBIE-HER-
CEGNŐ: Mihalik Martina, Mihalik Enikő, Soltész Zsanett.
ABOSZORKÁNYÁTALAKULÁSA: Lakatos Fruzsina.
KARIB TENGER KALÓZAI: 7. osztály.
OLIMPIA: 4. osztály. KANNIBÁLOK: 6. osztály.
POKOLBÁR: összevont osztály.
TURISTÁK MALLORKÁN: 5. osztály.

8 HÁZUNK TÁJÁN
2009. Április
DICSŐSÉGES MÁRCIUS
1848-49-ben egész Európa egy közös cél érdekében emelte fel
szavát: a szabadságért és a demokratikus emberi jogok megvalósításáért.
Magyarország ma is büszke mindazokra, akik 1848-49-ben
munkájukkal, tudásukkal vagy vérükkel áldozatot mutattak be a
szabadság oltárán. Minden meghozott áldozatot ugyanaz táplált, a
ragaszkodás, a haza és a föld tisztelete, egy nemesebb eszme, egy
hatalmas kincs, a szabadság.
Ezeket az érzéseket próbálták bemutatni, s másoknak átadni
fiatal diákjaink 2009. 03. 15-én a Szőttes Népművészeti Házban. A
mozgalmas jelenetekre épített emlékműsor a szabadságharc eseményein
túl nemzeti lobogónk történetét is felelevenítette. „Magyarország
ezeréves történetében először 1848-49-ben a Habsburg-ház
elnyomásával szemben kitört magyar forradalom és szabadságharc
mondta ki a piros-fehér-zöld zászló törvényes használatát.”
A tanulók hiteles ünnepi műsorán keresztül mélyen a szívünkbe
zárjuk 1848-49 dicsőséges napjait.
BEHARANGOZÓ
VIII. PASZAB DUATLON
FESZTIVÁL
2009. május 23-án már nyolcadik alkalommal
kerül megrendezésre községünkben
a PASZAB DUATLON FESZTIVÁL.
Ez a sportrendezvény az Önkormányzati
Minisztérium által kiírt „Magyar Diáksport
Szövetség Kistérségi Diáksport Projekt”
keretében támogatás nyert.
Aközségünk Fő utcáján zajló versenyre a
Rétközi Iskolaszövetség tagintézményeinek
tanulói, valamint a nyíregyházi Kodály
Zoltán Általános Iskola diákjai kapnak
meghívást.
Ebben az évben is „Zeneautó” fogja felvezetni
a versenyzőket, biztosítva ezzel is a
fesztivál hangulatot. A Duatlon Fesztivál
támogatói között tudhatjuk a Megyei Triatlon
Szövetséget, az Ibrányi Diáksport
Bizottságot és a Triaktív Sportegyesületet".
.
MAJÁLIS 2009.
2009. május 1-jén - már hagyományosan
- falunapra kerül sor községünkben az általános
iskola sportpályáján, ahol az előző
évekhez hasonlóan főzési lehetőséget is
biztosítunk. (A főzési helyek kialakítása
miatt kérjük, hogy aki főzni szeretne, az a
Polgármesteri Hivatalban jeleze.)
Idén is tornabemutatóval
indul a
rendezvény, majd
kispályás labdarúgótornára
kerül sor,
amelyhez a nevezési
lapokat Czomba
Zoltánnál lehet
Felelõs kiadó:
Paszab Község Önkormányzata
átvenni 500 Ft/fő nevezési díj megfizetésével.
A csapatok maximum 10 fővel nevezhetnek.
A délután folyamán ügyességi játékokra,
kézműves sátorban gyöngyfűzésre, üvegfestésre,
arcfestére lesz lehetőség. A napot
tüzijáték és utcabál zárja.
Felelõs szerkesztõ:
Tóth Mihály
A szerkesztõbizottság:
Czomba Zoltán,
Szemõk Valéria,
Tóth Imre
Szerkesztõség:
4475 Paszab,
Polgármesteri Hivatal