D-ÉG Hírhullám 2007. június-július letöltése PDF formátumban.

Épü let gé pé sze ti Üz let lánc V I I I . é v f o l y a m 2 0 0 7 . 3 . s z á m

Tartalom
I M P R E S S Z U M
Hír hul lám - Épületgépeszeti szak lap - ISSN 1586-5959
A lap ala pí tó ja:
DUNAFERR Épü let gé pé sze ti és Ke res ke del mi Rt.
A lap ki adó ja:
D-ÉG Du na új vá ros Kft.
Fôszerkesztô: Diczházi Attila
Felelôs szerkesztô: Rivnyák Jó zsef, D-ÉG Zrt. vezérigaz ga tó
Tervezõi rovat: dr. Csoknyai István, egyetemi docens, BMGE
EU rovat: L. dr. Rédei Mária, egyetemi docens, ELTE
Jogi rovat: dr. Kerekes Anikó, MAKSZOE elnök
Tördelõ szerkesztõ: Mátis Bálint
Nyomdai munkák: Prospektus Nyomda, Veszprém
Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán
• Megjelenik havonta 14 000 példányban •
A lap ki adó szerkesztôségének cí me:
2400 Du na új vá ros, Szilágyi Erzsébet út hrsz. 1566/52
Tel.: (25) 513-151, Fax: (25) 282-374
A D-ÉG Zrt. hon lap ja a www.d-eg.hu cí men érhetõ el.
Információ: 06/70-2244-668
I M P R E S S Z U M
4
9
18
Hírhullám - 2007/3
Kereskedelmi információk
D-ÉG Pont találkozó, 2007 2
D-ÉG Pont Tours - Flamco, Reflex 6
D-ÉG Pont Tours - Honeywell, WEFA 7
D-ÉG Pont Tours - Riello 8
Megjelent a D-ÉG termékkatalógus 2007/2008 9
Mûanyag idomok a D-ÉG Pont hálózatban
- BTH Mûanyagfeldolgozó Kft. 10
Vállalkozás szerviz 14. 17
Szerelõknek
D-ÉG kerti- és háztartási szivattyúk 4
D-ÉG uNi-Tech szerelés Danfoss szerelvényekkel 12
EU rovat
A megújuló energiaforrások
támogatásának helyzete Magyarországon 18
Jogi rovat
A vagyonosodási vizsgálatokból levonható tanulságok 20
Szórakozás, kultúra
Filmajánló, könyvajánló 22
A filmtörténet gyöngyszemei, rejtvény 23
Közérdekû információk
Épületgépészeti Múzeum 14
Comap majális 15
Beszámoló az épületgépészek
Országos Tanulmányi Versenyérõl 24
A D-Ég Pont Épületgépészeti üzletlánc tagjai
ADONY KELLNER MIHÁLYNÉ 2457 BAJCSY-ZSILINSZKY U. 6. 25/230-511 AJKA É-BER ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKÜZLET 8400 VÖRÖSMARTY ÚT 25. 88/201-947 NÉMETH ÉPÍTÕIPARI KFT. 8400 GYÁR U. 1. 88/214-972 ALBERTIRSA KOMBI-KER. KFT. 2730
PESTI U. 40. 53/370-325 BAKTALÓRÁNTHÁZA SZIGETI ÉS TÁRSA BT. 4561 SZENT ISTVÁN U. 23. 42/352-182 BALASAGYARMAT KARANCS ÉPKER. KFT. 2660 KÕVÁRI ÚT 2. 35/300-135 TÓTH VÍZ-GÁZ-FÛTÉS SZERELVÉNY BOLT 2660 ARANY JÁNOS
U. 12. 35/311-155 BALATONALMÁDI SZÁMFIRA ISTVÁN 8220 RÁKÓCZI U. 37. 88/438-910 BALATONFÜRED H-THERM KFT. 8230 FÜRDÕ U. 21. 88/482-520 BALATONKENESE NOVÉPSZER ’97 BT. 8174 BALATONI U. 34. 88/594-
760 BALATONLELLE LELLE ÁRUHÁZ 8638 KOSSUTH U. 6. 85/351-451 BALATONSZÁRSZÓ KEZOLA KFT. 8624 SZEMESI ÚT 84/563-023 BARCS NETTÓ 2 BT. 7570 KÖZTÁRSASÁG ÚT 23. 82/461-948 BÉKÉSCSABA D-ÉG THERMO-STAR
KFT. 5600 KÉTEGYHÁZI ÚT 3. 66/444-484 BERETTYÓÚJFALÚ FA-GÁZ KFT. 4100 DÓZSA GY. U. 70. 54/400-844 BÓLY GÁBRIS KFT. 7754 JÓZSEF A. U. 12. 69/368-404 BUDAPEST AQUA-KONTAKT KFT. 1097 GUBACSI U. 97. 1/215-8279
AQUA-MAXIMA KFT. 1221 ADY ENDRE U. 72. 1/425-7530 D-ÉG PEST KFT. 1112 HUNYADI J. U. 4. 1/371-0036 D-ÉG PEST KFT. 1173 PESTI U. 237/I. 1/257-7484 KAPUY KFT. 1183 GYÖMRÕI ÚT 85-91. 1/291-0376 L-D-T HERMO BT. 1047
TINÓDI U. 1. 1/369-2302 LHB KFT. 1025 ZÖLDLOMB U. 11. 1/325-8494 MM ÉPSZOLG. BT. 1113 KAROLINA ÚT 17/A. 1/209-0593 NÉBER 2000 KFT. 1033 SZENTENDREI ÚT 89-93. 1/367-1304 ÓZNER ÉS TÁRSA BT. 1068 FELSÕERDÕSOR U. 4.
1/413-6579 RÁCZIÓ+2001 KFT 1162 SZLOVÁK U.106 1/402-1691 TERMONOVA KFT. 2111 BAJÁKI F. U. 1-3 1/425-6666 CELLDÖMÖLK V ÉS G KFT. 9500 SZENTHÁROMSÁG TÉR 7. 95/424-553 CSORNA KWALIBRA KFT. 9300 KORONA UDVAR
96/261-283 NÉMETH SZERELVÉNYGYÁRTÓ ÉS KER. KFT. 9300 SOPRONI ÚT 60. 96/264-403 CSÖMÖR FITYUS ÉS TSA KFT. 2141 HÉV VÉGÁLLOMÁS 28/543-980 DEBRECEN D-ÉG HAJDÚSÁG KFT. FÜREDI ÚT 76. 52/534-201 GÁZSZER KFT. 4030
MONOSTORPÁLYI U. 9/B. 52/471-670 KELET SZERELVÉNY KFT. 4033 ÕRMESTER U. 3-5. 52/534-048 SZABÓ ATTILA 4028 ÁRPÁD TÉR 18. 52/455-365 DEVECSER BRUNNER ÉS TÁRSA KFT. 8460 JÓKAI U. 6. 88/223-164 DIÓSD FUGA KFT. 2049
BALATONI U. 10. 23/545-200 DOMBÓVÁR MC THERM KFT. 7200 TÓTH EDE U 2. 74/566-152 DOROG REAL-KER KFT. 2510 SZENT E. U. 18. 20/203-2533 DUNAÚJVÁROS D-ÉG ZRT. 2400 SZILÁGYI ERZSÉBET ÚT, HRSZ. 1566/52. 25/513-
162 DUNAVARSÁNY AQUA-MAXIMA KFT. 2336 ÕSZ U. 3. 24/534-210 ECSER AVHOR HUNGARY KFT. 2233 RÁKÓCZI ÚT 38. 70/368-3951 EGER CSIKÓS KER. BT. 3300 KIRÁLY ÚT 5. 36/517-951 EMÕD VAS-MÛSZAKI KER. 3432 KOSSUTH L.
U. 2/7. 46/476-381 ÉRD TUTI CSÕSZER KFT. 2030 ELVIRA ÚT 20. 23/366-100 ESZTERGOM REAL-KER KFT. 2500 PETÕFI SANDOR U. 43. 33/520-500 FEHÉRGYARMAT BALOGH ÜZLETHÁZ 4900 KOSSUTH TÉR 62-64. 44/510-246
FELSÕPÁHOK HOMPÓK TIBOR 8380 HRSZ.05/22 83/700-081 GÖDÖLLÕ COMFORT 2005 KFT. 2100 KÖZTÁRSASÁG ÚT 20. 28/414-848 ÉPGÉPKOR BT. 2100 JÓZSEF A. U. 32/A 28/410-587 GALGAÉPSZER KFT. 2100 BAJCSY-ZSILINSZKY U.
34/A 28/545-145 GYENESDIÁS MÉSZÁROS KER-37 KFT. 8315 KOSSUTH L. U. 37. 83/316-462 GYÕR AR-THERM KFT. 9028 RÉGI VESZPRÉMI U. 14-16. 96/415-855 GYÕRÚJBARÁT VARGA ZOLTÁN 9081 ISTVÁN KIRÁLY U. 63. 96/456-419
HAJDÚHADHÁZ SALI-KER KFT. 4242 FÖLDI J. U. 9. 52/583-172 HAJDÚSZOBOSZLÓ EUROZÓNA KFT. 4200 ADY E. U. 62. 52/359-125 HÉVIZGYÖRK CSOMA FÛTÉSTECHNIKA SZAKÜZLET 2192 ADY ENDRE U. 70/E. 28/590-525
GALGAÉPSZER KFT. 3300 ADY ENDRE U. 70. 28/590-525 KALOCSA KOVÁCS GYULÁNÉ 6300 SZÉCHENYI ÚT 4. 78/461-682 KÁPOLNÁSNYÉK SUKORÓ 2000 BT. 2475 ORSZÁG U. 24. 22/574-080 KAPOSVÁR D-ÉG ZRT. 7400 KOND VEZÉR
U. 5. 82/410-070 KAPUVÁR BÖDECS ÉS BALÁZS KFT. 9330 DEÁK F. U. 3. 96/245-189 KECSKEMÉT D-ÉG THERMO-STAR KFT. 6000 BAJNOK U. 15. 76/509-000 KESZTHELY CSERÉP MIKLÓS VASKER KFT. 8360 GELENCSÉR U.12. 83/321-039
FARKAS RÓBERT 8360 BÁSTYA U. 15. 83/310-527 HOM-SZER KFT. 8360 KÜLSÕ-ZSIDI U. 1. 83/511-294 STEKE KFT. 8360 CSAPÁS ÚT 83/314-256 KISKUNFÉLEGYHÁZA CSAVARGÁZ BT. 6100 ALPÁRI U. 38. KISTARCSA D-ÉG PEST KFT. 2143
SZÉCHENYI ÚT 86. 28/470-074 KISÚJSZÁLLÁS BOR-SZA BT. 5310 DEÁK F. U. 89/A. 59/324-406 KISVÁRDA D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT. 4600 VÁRADY I. U. 59. 45/405-495 KOMÁROM NÉMETH ÉS TÁRSA KFT. 2900 IGMÁNDI U.
53. 34/343-655 KÖRMEND FE-PU KER. BT. 9900 RÁKÓCZI U. 19. 94/594-224 FITTING 848 KFT. 9900 RÁKÓCZI F. U. 107. 94/410-783 MAGLOD FERRUM VAS-MÛSZAKI SZAKÜZLET 2192 KATONA J. U. 43. 29/325-527 MÁTÉSZALKA
SZALKA SPED KFT. 4700 DÓZSA GY. U. 142. 44/418-094 MÉNFÕCSANAK AR-THERM KFT. 9012 MÉRFÖLDKÕ U. 96/556-230 MEZÕKÖVESD KORALL LAKÁSKERÁMIA KFT. 3400 DOHÁNY U. 8. 49/500-442 MISKOLC D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLET-
GÉPÉSZETI KFT. 3526 BLASSKOVITS ÚT 7. 46/515-873 SZERKER PLUS KFT. 3532 ANDRÁSSY U. 16. 46/533-353 MOHÁCS BOLY-GO KFT. 7700 KOSSUTH L. U. 72. 69/322-629 MÓR FLIP-KÉFER KFT. 8060 VEKERLE U. 21. 22/400-903 MOSON-
MAGYARÓVÁR FÛTÉSTECHNIKAI SZAKBOLT 9200 BAUER R. U. 41. 96/579-450 NAGYKANIZSA D-ÉG NAGYKANIZSA KFT. 8800 CSENGERY U. 92. 93/312-143 NYÍREGYHÁZA D-ÉG NYÍRSÉG ÉPÜLETGÉPÉSZETI
KFT. 4400 TÜNDE U. 11. 42/465-194 DU & DU KFT. 4400 CSALÁD U. 84. 42/455-509 OROSHÁZA FÛT-KER KFT. 5900 CSORVÁSI ÚT 18. 68/411-520 OROSZLÁNY XÉNIA-KER. KFT. 2840 DÓZSA
GY. ÚT 29. 34/363-596 PÁPA GÁZ-CENTRUM KFT. 8500 BATTHYÁNY U. 1. 89/311-155 PÁSZTÓ TÓTH SZERELVÉNYBOLT '98 KFT. 3060 FÕ ÚT37. 32/460-391 PÉCEL HIDVÉGHY JÁNOSNÉ 2119
RÁKOS U. 37. 28/453-982 PÉCS D-ÉG ZRT. 7630 KÖZRAKTÁR U. 7. 72/332-184 PÜSPÖKLADÁNY HAJZER TIBOR 4150 RÁKÓCZI U. 10. 54/450-164 RÁCALMÁS GACSÁLYI GÁBORNÉ
2459 NÉPFRONT U. 88. 25/521-635 RÁCKEVE ARMAKONT KFT. 2300 DÖMSÖDI ÚT 11. 24/513-360 RÉTSÁG LOMEN ÉS TÁRSA KFT. 2651 ZRÍNYI ÚT 3. 35/550-012 RÉVFÜLÖP
CSÉPCSÕ GÁZ KFT. 8253 FÜREDI ÚT 32. 87/464-326 SALGÓTARJÁN KARANCS ÉPKER KFT. 3100 FÜLEKI ÚT 73. 32/430-290 SÁROSPATAK VÁR-KER KFT. 3950 SZABÓ GY. U. 31.
47/314-370 SÁRVÁR STROF-FER VASUDVAR KFT. 9600 SÁRSZIGET U. 1. 95/320-985 SÁTORALJAÚJHELY ALBATROSZ KFT. 3980 RÁKÓCZI U. 10. 47/322-055 SIKLÓS
SPIEGEL KFT. 7800 DÓZSA GY. U. 23. 72/579-045 SIÓFOK TRG KFT. 8600 VAK BOTTYÁN U. 30. 84/522-143 SOLYMÁR FÜVES KFT. 2083 FÜVES Ü. 2. 26/362-363
SOPRON FÜZI ISTVÁN 9400 SOMFALVI U. 10. 99/333-342 SÜMEG HÉLIOSZ FÛTÉSTECHNIKA 8330 PETÕFI S. U. 22. 87/550-150 SZAKONY IFJ. NÉMETH JENÕ 9474
FÕ U. 108. 99/368-291 SZÁZHALOMBATTA FUGA KFT. 2440 FÜREDI ÚT 2. 23/358-414 SZÉCSÉNY KARANCS ÉPKER. KFT. 3170 RÁKÓCZI ÚT 111. 32/370-742
SZEGED ÁK 2000 BT. 6725 PETÕFI SGT. 79. 62/442-490 BERTA-THERM RT. 6723 SÁNDOR U. 3. 62/470-604 D-ÉG THERMO-STAR KFT. 6722 KÁLVÁRIA SGT. 48.
62/444-488 FÉGTHERM-PARTNER KFT. 6723 SZT. MIKLÓS U. 14. 62/552-046 GOBOKER KFT. 6722 KÁLVÁRIA SGT. 44. 62/542-625 SZÉKESFEHÉRVÁR GÁZ-VÁR BT.
8000 BALATONI U. 81. 22/500-586 KANDI SZERELVÉNY 8000 HAVRANEK U. 87. 22/318-310 SUKORÓ 2000 BT. 8000 MÁRTROK ÚT 74. 22/505-625 SZEKSZÁRD D-
ÉG ZRT. 7100 SPORT U. 4. 74/511-261 SZENTES MÜVIKER ‘97 KFT. 6600 JÓZSEF A. U. 20. 63/562-295 SZENTGOTTHÁRD VASTHERM BT. 9970 KOSSUTH L. U. 47.
94/554-183 SZIGETHALOM AQUA-MAXIMA KFT. 2315 SZABADKAI ÚT 99/B. 24/407-337 SZIGETSZENTMIKLÓS AQUA-MAXIMA KFT. 2310 PETÕFI U. 37/A. 24/517-
700 SZIGETVÁR CSÖKLI ÉS TÁRSA BT. 7900 SZÉCHENYI U. 123. 73/510-341 SZOLNOK D-ÉG THERMO-STAR KFT. 5000 VASVÁRI PÁL U. 14. 56/340-651
SZOMBATHELY D-ÉG THERMOSET KFT. 9700 PUSKÁS TIVADAR U. 2. 94/513-440 VASI RÁJA KFT. 9700 ZANATI U. 19. 94/509-945 TAMÁSI PECK EZERMESTER ÜZLETHÁZ
7090 RÁKÓCZI ÚT 34. 20/9475-970 TAPOLCA GÁZ-CENTRUM 8300 KOSSUTH U. 13. 87/412-071 PERLAKY MÛSZAKI BOLT 8300 DEÁK F. U. 5. 87/510-475 TÁT VASS
ÉS TÁRSA KERESKEDELMI KFT. 2534 BÉCSI ÚT 31/B. 33/444-246 TATA DOMJÁN KFT. 2890 SOMOGYI U. 11. 34/384-433 XÉNIA-KER KFT. 2890 FÉNYES FASOR 6. 34/586-
490 TATABÁNYA JENEI KFT. ÉPÍTÕK ÁRUHÁZA 2800 DEÁK F. U. 16-18. 34/324-412 T-ÉG THERMOPONT KFT. 2800 ERDÉSZ U. 3. 34/309-241 TISZAFÜRED SZERELVÉNY
ÜZLET POLYÁK JÓZSEF 5350 MORGÓ U. 18. 59/350/605 TISZAVASVÁRI ZEP KFT. 4440 ADY ENDRE U. 8. 42/520-165 ÜLLÉS CSÓTI FÛTÉSTECHNIKA 6794 PETÕFI U. 12.
62/282-195 VÁC VER-KER KFT. 2800 FEKETE U. 19. 27/313-490 VÁCRÁTÓT LEG-SZER BT. 2163 SZÉCHENYI U.10 28/360-776 VÁRPALOTA HARNOS KFT. 8100 ÁRPÁD
U. 13. 88/582-820 VÁSÁROSNAMÉNY NAMÉNY-GÁZ KFT. 4800 KOSSUTH U. 78. 45/472-738 VECSÉS HEGEDÛS ÉS TSA. BT. 2220 LAJOS U. 24. 29/350-524 VERE-
SEGYHÁZ ÓNODI ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT. 2112 FÕ ÚT152/B. 28/386-725 VESZPRÉM D-ÉG THERMOSET KFT. 8200 CSILLAG ÚT 13. 88/428-012 THERMINÁL BT. 8200 DÉLI
INTÉZMÉNYKÖZPONT, TARTU U. 5. 88/411-144 VEMÉV-SZER KFT. 8200 PILLÉR U. 11. 88/404-929 VILLÁNY ALBERT ROLAND 7773 DÓZSA U. 2. 72/492-474 ZALAEGERSZEG
RUZSICSKA KFT. 8900 BALATONI ÚT 43. 92/324-665 SZA-THERM KFT. 8900 HOCK J. ÚT 37. 92/511-529 ZSÁMBÉK FÜVES KFT. 2072 DIÓFA U. 45. 23/565-124
2007/3
1

D-ÉG PONT TALÁLKOZÓ, 2007
A D-ÉG Zrt. im már má sod íz ben ren dez te meg Dégen, a Fes te tics-kas tély ban a ha gyo má nyos
D-ÉG Pont ta lál ko zót. Az üz let lánc kép vi se lõi be szá mo lót és ér té ke lést hall hat tak az el múlt
idõ szak lé nye ges, az áru ház lán cot érin tõ ese mé nye i rõl, il let ve ta nul má nyoz hat ták,
ke zük be ve het ték a leg újabb D-ÉG-es ter mé ke ket is. A D-ÉG Zrt. kül föl di
part ne rei – 21 or szág ból, mint egy 60 fõ vel kép vi sel tet ték
ma gu kat – ugyan csak részt vet tek a ren dez vé nyen.
2

A ren dez vény szak mai jel le gét kü lön bö zõ
szó ra ko zá si le he tõ sé gek la zí tot ták fel.
A ha gyo má nyos nak te kint he tõ hor gász ver -
seny mel lett idén a váll ala ko zó szel le mû
part ne rek íjá szat ban is ös sze mér het ték
tu dá su kat. Gra fo ló gus, jós nõ, hen na fes -
tés, csocsó, fo ci, mo dell au tó zás:
a vá lasz ték bõ sé ges. Sõt, bár ki
ki pró bál hat ta a Da kar ra li in du ló já nak,
Herman Hen rik nek a ver seny mo tor ját is!
HORGÁSZVERSENY:
1. helyezett: Molnár Attila, 3530 g.
2. helyezett: Faragó Melinda, 3340 g.
3. he lye zett: Hruby Bé la, 2900 g.
KÜLÖN DÍJAK:
Legjobb hölgy versenyzõ:
Faragó Melinda, 3340 g.
Legnagyobb hal: Molnár Attila, 940 g.
Leg több hal: Szente At ti la, 26 db.
AZ ÍJÁSZAT GYÕZTESEI:
1. Ary Sán dor, 47 pont.
2. Vla gyi mir Samro, 45 pont.
3. Rivnyák Jó zsef, 34 pont.
2007/3
3

D-ÉG KERTI- ÉS HÁZTARTÁSI SZIVATTYÚK
A D-ÉG szi vat tyú vá lasz té ká ból kön nyen ki vá laszt ha tó a meg fe le lõ ren del te té sû, ki vá ló mi nõ sé gû szi -
vat tyú. A kü lön bö zõ tel je sít mé nyû ké szü lé kek bõl ál ló kí ná lat min den tel je sít mény igényt ki tud elé gí te -
ni, épp úgy a ház tar tás ban, mint a ház kö rül. Sok ol da lú an hasz nál ha tók a nyo más nö ve lé sé hez, ön tö -
zés hez, át- és ki szi vat tyú zás hoz, vagy ép pen a ház tar tást is tel je sen au to ma ti ku san el lát hat ják víz zel.
A fel hasz ná ló ba rát ki ala kí tás rend kí vül egy sze rû ke zel he tõ sé get biz to sít a D-ÉG szi vat tyú csa lád nak.
D-ÉG nyomásfokozó berendezések - BJR 90, BJ 110
A há zi víz el lá tás cél ja a csa po lók meg fe le lõ men nyi sé gû és mi nõ sé gû víz zel
tör té nõ el lá tá sa, a be lé põ ala csony nyo más nö ve lé se.
Azok a be ren de zé sek, ame lyek nem igé nyel nek
ivó vi zet (pél dá ul WC tar tály, mo só -
gép), ivó víz he lyett kút ból nyert
vízzel vagy ös sze gyûj tött
esõ víz zel is el lát ha tók.
Mind ezt ma xi má lis ké -
nye lem mel lett, tel je -
sen au to ma ti ku san. A
meg ta ka rí tás nem
csak egy sze rû ta ka ré -
kos ság, ha nem a kör -
nye zet tu da tos gon dol -
ko dás bi zo nyí té ka.
A nyo más fo ko zó be ren de -
zés ön fel szí vó szi vat tyú ból, tar tály -
ból, nyo más mé rõ bõl, nyo más kap -
cso ló ból áll.
2007/3
D-ÉG ker ti szi vat tyúk - JR 90, J110
Kör nye ze tünk szeb bé va rázs lá sá -
hoz, ápo lá sá hoz ön tö zõ víz re van
szük ség. A D-ÉG ker ti szi vat tyúk
se gít sé gé vel a lo cso lás hoz hasz -
nál ha tunk ös sze gyûj tött esõ vi zet
vagy kút vi zet. A szük sé ges ki fo lyá si
nyo más el éré sé hez vá laszt ha tó a meg -
fe le lõ tel je sít mé nyû szi vat tyú. Az ön fel szí -
vó szi vat tyú tar to zé ka az elekt ro mos csat la -
ko zó ká bel és egy uni ver zá lis töm lõ csat la ko zó.
4

D-ÉG me rü lõ szi vattyúk - IFS 300, IFS 600
Gyak ran elõ for dul, hogy ott is van víz, ahol nem ké ne, vagy egy sze rû en csak át kell
szi vat tyúz ni a vi zet egy tá ro ló ból más ho va. A D-ÉG me rü lõszi vat tyú al kal maz ha tó
me den cék, ker ti ta vak, ká dak, tar tá lyok ürí té sé re, el ön tött pin cék víz te le ní té sé re,
fe ká lia men tes víz szi vat tyú zá sá ra. A mû sza ki fej lesz tés ered mé nye a szi vat tyú meg -
bíz ha tó mû kö dé sét, hos szú élet tar ta mát biz to sí tó beépített úszó kap cso ló. A szi vaty -
tyú tar to zé ka az igény sze rint mé ret re vág ha tó uni ver zá lis csat la ko zó.
D-ÉG szivattyúvezérlés -
D-ÉG Hydrotronik vezérlés
Az elekt ro ni kus ve zér lés ker ti szi -
vat tyúk szá má ra. Szi vat tyúk kal ösz -
sze épít ve au to ma ti ku san kap csol ja
ki- és be a szi vat tyút a fel hasz ná ló igé nye
sze rint, va la mint szá ra zon fu tás el le ni vé del -
met nyújt. A ve zér lés sel ma gas kom fort ér he -
tõ el, az egy sze rû szi vat tyú is ön mû kö dõ vé vá lik. A ké szü lé ket elekt ro mos ká bel lel
és há ló za ti csat la ko zó val, va la mint a mû köd tet ni kí vánt szi vat tyú szá má ra ki ala kí -
tott csat la ko zó alj zat tal lát ták el. Be épí tett vis sza csa pó sze le pet tar tal maz.
A D-ÉG ker ti- és ház tar tá si szi vat tyúk kö zül kön nye dén meg ta lál hat ja
a fel adat nak meg fe le lõ ki vá ló mi nõ sé gû be ren de zé se ket. A szi vaty -
tyúcsalád gyár tó ja a Leader Pumps a Grundfos cso port tag ja.
Ke res se a D-ÉG szi vat tyú kat a D-ÉG Pont épü let gé pé sze ti üz let lánc szak -
üz le te i ben or szág szer te!
teljesítmény (W) max. emelõ- max. szállított maximum min./max. tartály csatlako- készülék
magasság (m) vízmennyiség szívómélység nyomás ûrtartalma zási tömege
nyomásfokozók:
(liter/perc) (m) (bar) (liter) méret (kg)
D-ÉG BJR 90 600 38 40 7 2/3 24 1” 10,7
D-ÉG BJ 110 800 42 55 8 2/3,5 24 1” 14,2
teljesítmény max. emelõ- max. szállított maximum csatlakozási készülék
(W) magasság vízmennyiség szívómélység méret tömege (kg)
(m) (liter/perc) (m)
D-ÉG JR 90
kerti szivattyú
D-ÉG J 110
kerti szivattyú
600 36 40 7 1” 6,1
800 42 60 8 1” 8,9
teljesítmény (W) max. emelõ max. szállított minimális max. szemcse- csatlakozási készülék
magasság (m) vízmenny. (l/h) vízmagasság (mm) méret (mm) méret tömege (kg)
D-ÉG IFS 300
merülõszivattyú
D-ÉG IFS 600
merülõszivattyú
300 6,5 125 2-3 5 1 1/4” 4,2
600 9 195 2-3 5 1 1/4” 5,1
D-ÉG Hydrotronic
szivattyúvezérlés
max. kapcsolási max. kapacitás bekapcsolási max. üzemi csatlakozási
teljesítmény (W) (liter/perc) nyomás (bar) nyomás (bar) méret
1500 120 1,8 8 1”
2007/3
5

FLAMCO - AMSTERDAM
A repülõgép Amsterdamban szállt le, mi pedig izgatottan vártunk, hogy meglássuk a Flamco
valamelyik gyárát. Vendéglátóinkhoz a Becker Kft. képviselõje, Kötél István kísért el minket.
Utunk a le he tõ leg kel le me seb ben kez dõ dött. Ér ke -
zés után meg sem áll tunk Ams ter dam csa tor ná i nak
egyik ki kö tõ é ig, ahon nan ki in dul va egy ha jós ki rán -
du lás ke re te in be lül meg néz het tük a vá rost, egy elõ -
re „len ti” szem szög bõl. A csa tor nák ma gas szín tû
ki hasz ná lá sa, a szí nes és kes keny há zak és a min -
den hol fel lel he tõ bi cik lik és bi cik li sek lát vá nya le -
nyû gö zött ben nün ket, a ten ge ri ki kö tõ rõl és a víz re
épí tett ét ter mek rõl már nem is be szél ve. Jól la kot tan
és fel sza ba dul tan fog lal tuk el szál lá sun kat, hogy im már gya lo go san fe dez zük fel e nyüzs -
gõ vá ros zsú folt ut cá it. A nem ze tek ke ve re dé se, sok szí nû sé ge le ír ha tat lan. 200 nem -
zet kép vi sel te ti itt ma gát, mely nek ered mé nye egy fo lya ma to san ka var gó, és
még is ren de zett bel vá ros. A vá ros fõ köz le ke dé si esz kö ze a bi cik li, így
egyet gyor san meg kel lett ta nul nunk: ha csen gõt hal lasz, ugorj fél re!
El sõ nap ezek kel az él mé nyek kel tér tünk nyu go vó ra. Más nap prog -
ra munk a Flamco egyik Ams ter dam hoz kö ze li, tá gu lá si tar tá lyo kat gyár tó rész le gé be ve ze tett. Itt rész le tes tá jé koz -
ta tást kap tunk a cég fel épí té sé rõl és ter mék vá lasz té ká ról, majd rö vid pi he nõ után, fi gye lem mel kí sér het tük a gyár -
tá si fo lya ma tot, az alap anyag meg mun ká lá sá tól a kész ter mék be cso ma go lá sá ig. Ér de kes volt lát ni, ahogy
szin te em be ri be avat ko zás nél kül ké szül nek el és ke rül nek a he lyük re a kü lön bö zõ tar tá lyok. A nap és az
es te hát ra le võ ré szét kö tet len prog ram mal töl töt tük, ahol ki de rült, hogy nem csak a tu li pán, a szél ma lom és
a fa pa pucs Hol lan dia fõ lát vá nyos sá ga. Kö szön jük ven dég lá tó ink nak a szí nes prog ra mo kat és re mél jük,
jö võ re is át él het jük eze ket az él mé nye ket.
REFLEX - MÜNSTER
Dortmundba való megérkezésünk után igen „feszített”
programmal várt minket Gõsi Péter, a Reflex magyarországi képviselõje.
2007/3
A ké sõ dél utá ni órák ra va ló te kin tet tel át utaz tunk Münsterbe, ahol el fog lal hat tuk
szál lá sun kat, és egy kel le mes va cso ra köz ben meg is mer hes sük egy mást és ven dég lá tó -
in kat. Az es te vé gé re már az zal a tu dat tal tér tünk nyu go vó ra, hogy más nap egy tar tal mas
nap vár ránk! Kez dés nek el lá to gat tunk a Ref lex tá gu lá si tar tá lyo kat gyár tó gyá rá ba, ahol elõ ször
a szak mai kér dé sek tisz tá zá sá ra és né hány ter mék be mu ta tá sá ra ke rült sor. Ez után kö vet ke zett a gyár -
lá to ga tás, ahol nagy él ve zet tel néz tük vé gig a tar tá lyok el ké szü lé sét, fes té sét. Ki rán du lá sunk szak mai ré sze
ez zel le is zá rult. Szál lónk ba va ló visz sza ér ke zé sünk után két órás vá ros né zé sen vet tünk rész, ahol el ször -
nyed ve ta pasz tal tuk, mek ko ra pusz tí tás ból épült fel is mét ez a vá ros. Majd ki sebb, de an nál ér de ke sebb
Pi cas so ki ál lí tást cso dál hat tunk meg. Cso por tunk tag jai kö zött volt, aki – be kell vall jam, köz tük jó ma gam
is – ér tet le nül néz te a mes ter mû ve it, míg má sok szin te it ták ve ze tõnk min den sza vát. Min den eset re nem
min den na pi él mény be volt ré szünk. A kö tet len prog ram és a jó ízû en el fo gyasz tott va cso ra után már csak
ké sõi órák és a más nap dél elõt ti in du lás sza bott ha tárt e kel le mes és tar tal mas uta zás nak.
6

HONEYWELL - MOSBACH
Késõ este érkeztünk meg Mosbach egy különleges szállójába, a lovagkori hangulatú Zum Alten
Marstall-ba. Nem tudjuk, hogy a késõi óra vagy a hely varázsa miatt, de szobaink ajtajai eltüntek,
csak egy vastag függöny szolgált nyugalmunk megóvására.
Lá to ga tá sunk el sõ, tel jes nap ján a Ho ney well Mosbach-i, víz ve ze ték-sze rel vé nye -
ket elõ ál lí tó gyá rát lá to gat tuk meg. Itt ke rült sor a szak mai prog ra mok ra, ahol
elõ adást hall hat tunk a me cha ni kai víz ke ze lés fon tos sá gá ról, ezen be lül a víz nyo -
más csök ken tõk rõl, az ivó víz szû rõk rõl, a biz ton sá gi sze rel vé nyek rõl. A Ho ney well
szak em be rei szak mai kér dé se ik meg vá la szo lá sa után egy be mu ta tó te rem be kí -
sér tek min ket, ahol nem csak el mé let ben, de gya kor lat ban, mû kö dés köz ben is
meg fi gyel het tünk egy-egy ter mé ket, sõt rög tön zött sze re lé se ket is vé gez het tünk. A
szak mai prog ram után, a nap hát ra le võ ré szét Mosbach csön des bel vá ro sá ban
kö tet len prog ram mal töl töt tük. Itt le he tõ ség nyílt egy kis ki kap cso ló dás ra, mi e lõtt
még fel men tünk vol na a vár ba, ahol egy ha mí sí tat lan lo va gi va cso rá ban
volt ré szünk.
Szak mai kí ván csi sá gunk nak és elé ge dett sé günk nek csak a ko -
ra reg ge li vis sza in du lás sza bott ha tárt.
WEFA - ATTENDORN
Dortmundba való megérkezésünk után – míg átszállítottak minket
Attendorba – megtapasztalhattunk, milyen pusztítást képes végezni a természet.
A tavaszi viharok itt, Attendorn környékén sajnos, sok kárt okoztak.
Min den fe le ki té pett fák he ver tek, és az el ta ka rí tá si mun ká la tok ma rad vá nyai lát szód tak. Szo mo rú lát ványt
nyúj tott a „meg seb zett” táj. Ké sõi ér ke zé sünk mi att er re a nap ra csak a pi he nés örö mei ju tot tak.
Uta zá sunk má so dik nap ján, dél elõtt kö vet ke zett a szak mai prog ram, ahol a WEFA szak em be rei im már a nem -
rég fel épí tett, új köz pont ban tar tot tak – most elõ ször magyar nyel ven – elõ adást. Itt hasz nos in for má ci ó kat tud tunk
meg a ter mé kek elõ ál lí tá sá ról, azok fel hasz ná lá si te rü le te i rõl, a mi nõ sé gi pa ra mé te rek rõl, il let ve az új fej lesz té se ik rõl,
ter ve ik rõl. Be mu ta tták a kü lön bö zõ sze re lé si el já rá sokat és az eze ket
meg kön nyí tõ, új szer szá mokat is. Azon ban nem csak el mé le ti tu dást
sze rez het tünk ezen a na pon, ha nem min den ki ki pró bál hat ta a WEFA csö -
vek pró ba he gesz té sét, a kü lön bö zõ mû ve le tek egy sze rû sé gét, a gé pek mû kö -
dé sét. Jó volt lát ni, ahogy az egész cso port szin te egy ként „ját szott” a kü lön bö zõ csö -
vek és ido mok ös sze he gesz té sé vel. A nap má so dik fe lé ben lá to ga tást tet tünk a gyár tól nem
mes sze el he lyez ke dõ rak tár bá zi s ban. A gyárban vé gig kö vet het tük a gyár tás fo lya ma tát, az alap -
anyag el len õr zé sé tõl kezd ve a kész ter mék meg je lö lé sén át egé szen a cso ma go lá sig. Ezen felül
be pil lan tást nyer tünk a mi nõ sé gi el len õr zés szi go rú me ne té be is. Az ered mé nyek ma gu kért be -
szél tek. Ta lál koz tunk olyan csõ vel, amely 220 °C-on, 64 bar nyomáson lyu kadt ki.
A tar tal mas nap vé gé re még ju tott idõ Atten dorn bel vá ro sá nak kör be já rá sá ra és a he lyi
tûz ol tó to rony meg te kin té sé re is. Saj nos, a kel le mes út nak a ko rai vis sza in du lás vé get ve tett,
de szak ma i lag so kat ta nul tunk e rö vid idõ alatt is. Kö szön jük!
Egri Attila
2007/3
7

RIELLO TÚRA
Olasz ven dég lá tónk, a Riello cég ma gyar or szá gi te rü le ti kép vi -
se lõ jé vel Haláchy Ti bor ral együtt ko ra dél után ér kez tünk meg
a Mi lá nó tól 38 km-re le võ Malpensai Nem zet kö zi Re pü lõtérre.
„Rövid” bu szo zás után el fog lal tuk szál lás he lyün ket a Lago di
Lecco part ján fek võ, Lecco ne ve ze tû gyö nyö rû vá ros ban, majd
cso por to san fel fe de zõ sé tá ra in dul tunk. Szál lo dai va cso ránk
után igye kez tünk le ve zet ni az uta zás fá ra dal ma it, hogy a más -
nap kez dõ dõ szak mai prog ra mok ra fit tek le gyünk.
Pén te ken a leccoi la bo ra tó ri um -
ban in dult a szak mai tú ránk,
ahol Pi nuc cia Ce les te, a Riello
egyik olasz or szá gi mun ka tár sa
ka la u zolt kör be min ket, és a
nap to váb bi ré szé ben is õ volt
az ide gen ve ze tõnk. Be te kin tést
nyer het tünk a ka zá nok tesz te lé si
fo lya ma ta i ba, mi nõ ség el len õr -
zé si pro ce dú rá já ba. Ezek után
in dul tunk az ös sze sze re lõ üzem -
be Mor beg noba, ahol a ma -
gyar zász lót is fel húz ták ér ke zé -
sünk tisz te le té re. Át fo gó ké pet
kap tunk a csa lá di vál lal ko zás -
ból in du ló cég tör té ne té rõl, pi a -
ci sze rep lé sé rõl, fej lesz té se ik rõl,
cél ja ik ról. A be mu ta tó te rem ben
ka zán ról ka zán ra ha lad va tet -
tünk szert bõ vebb in for má ci ók -
ra. Az ös sze sze re lõ és gyár tó -
csar nok ban foly ta tó dott a tú -
ránk. A ka zá nok ös sze sze re lé -
sén kí vül szem ügy re ve het tük a
hõ cse ré lõ gyár tást, il let ve a kü -
lön bö zõ – szá munk ra – új sze rû,
a mun ka ha té kony sá gát nö ve lõ
tech ni ká kat, be ru há zá so kat,
mód sze re ket, gon do lok itt töb -
bek kö zött a hõ cse ré lõ gyár tás
so rán hasz nált ki szol gá ló-ro bo -
tok ra, az au to ma ti zált alap -
anyag-el osz tás ra, cso ma go lás -
ra, és nem utol só sor ban a dol -
go zók rend sze res vé le mé nye zé -
sé re a mun ka fo lya mat ok ról.
A tú ra után ven dég lá tó ink az
olasz kony ha re me ke i vel vár tak
min ket a gyár men zá ján. Ebéd
után bor kós to lás sal egy be kö tött
vil lám lá to ga tást tet tünk Lom bar -
dia ne ve ze tes bo rá sza tá ba, az
1897-ben ala pí tott Nino Neg -
ribe. Ez után az idõ já rás ke gyes -
sé gé nek kö szön he tõ en – vég re
el állt az egész nap sza ka dó esõ
– át kom poz tunk Va ren nából
a Comoi tó szét vá lá si pont ján
fek võ Bel la ggi o ba, a szin tén fes -
tõi szép sé gû vá ros ká ba, ahol
egy hos szú sé ta után el köl töt tük
a bú csú va cso rán kat. Más nap,
vis sza uta zá sunk nap ján, dél elõtt
Mi lá nó tör té ne tét, ne ve ze tes sé -
ge i nek (a Forza-vár, a Dóm,
a Vittorio Emanuel Ga lé ria)
szép sé gét pró bál tuk ma gunk ba
szív ni. Saj ná la tos mó don csak
rö vid ide ig él vez het tük ezt a cso -
dás vá rost, mert a re pü lõ ko ra
dél után in dult vis sza Bu da pest re.
Miszler Kornélia
2007/3
8

a D-ÉG ter mék ka ta ló gus 2007/2008
Öröm mel tu dat juk min den ked ves ol va sónk kal, hogy a 2007/2008 év re vo -
nat ko zó D-ÉG ter mék ka ta ló gus meg je lent!
A har ma dik ki adá s amel lett, hogy kül le mé ben és te ma ti ká já ban a ko ráb bi ka -
ta ló gu so kat kö ve ti, tar tal mi szem pont ból je len tõ sen ki bõ vült, mind a D-ÉG
márkanevû, mind az egyéb termékek tekintetében: elõd jé hez ké pest több,
mint 100 ol dal lal na gyobb ter je de lem ben, 501 ol dal ban je lent meg.
A ka ta ló gust ter ve zõ kol lé gá ink nak - a meg szo kott mó don - fu tár szol gá lat kéz -
be sí ti, sze re lõ kol lé gá ink pe dig a D-ÉG Pon tok ban és a D-ÉG áru há zak ban a
meg hir de tett idõ pont ok ban, vagy sze mé lyes meg ke re sés út ján, a D-ÉG te rü -
le ti kép vi se lõ i tõl ve he tik át.
Fel hív juk azon ter ve zõ és sze re lõ kol lé gá ink fi gyel mét, akik nek min den na pi
mun ká juk hoz sür gõs szük sé ge van a ka ta ló gus ra, il let ve azo két, akik még nem
sze re pel nek a D-ÉG re giszt rá ci ó já ban, de a ki ad vány hoz hoz zá sze ret né nek jut -
ni, hogy igé nyü ket a D-ÉG in for má ci ós kék szá mán (06/40-200-568), az
info1@degrt.hu e-mail cí men vagy a 06/25-282-374 fax szá mon je lez he tik!
Sze re lõ kol lé gá ink a ter mék ka ta ló gus át vé te lé nél ki töl ten dõ
kér dõ ív le adá sa kor a ké pen lát ha tó, a ra di á tor du gó ki te ke -
ré sé re szol gá ló szer szá mot kap ják aján dék ba!
Ered mé nyes hasz ná la tot kí vá nunk!
2007/3
9

MÛANYAG IDOMOK A D-ÉG PONT HÁLÓZATBAN
BTH MÛANYAGFELDOLGOZÓ KFT.
A D-ÉG hálózat állandó kínálatában folyamatosan jelen vannak a
BTH Mûanyagfeldolgozó Kft. által gyártott, D-ÉG PVC-Tech családba
tartozó mûanyag idomok. Ismerkedjünk meg a gyártóval!
Kérdéseinkre Spicze Attila, a cég kereskedelmi igazgatója válaszol.
2007/3
- Kérem, mutassa be a vállalkozást!
- A BTH Kft. egy 1998-ban ala pí tott, né metma
gyar ve gyes vál la lat. A meg ha tá ro zó,
né met part ne rünk a BT Bau technik Impex
Gmbh. Alap ve tõ en az õ szak mai tu dá suk ra,
is me re te ik re ala poz va kez dõ dött el ná lunk
a gyár tás. Ele in te csak két kis gé pen folyt
a ter me lés: eh hez ké pest ma már 8 kor sze rû,
szá mí tó gép-ve zé relt fröccs ön tõ gép pel ren -
del ke zünk, és újabb há rom gép ér ke zik au -
gusz tus kö ze pe tá ján. Épül az új csar no kunk
is. Mind ez mu tat ja, hogy az el múlt 9 év alatt
mi lyen di na mi kusan fej lõ dött a vál lal ko zás.
- Milyen technológiával dolgoznak?
- A ter mé ke in ket fröccs ön tés sel ál lít juk elõ.
Meg ha tá ro zó alap anya gunk a PVC, ami bõl
le fo lyó- és csa tor na ido mo kat gyár tunk: ezek
a KA és a KG ter mék csa lá dok. Eze ket a la -
i kus is kön nyen fel is mer he ti: a le fo lyó rend -
szer hez tar to zó ter mé kek szí ne szür ke, ezek -
kel ál ta lá ban az épü le ten be lül ta lál koz ha -
tunk, míg a csa tor na rend szer hez tar to zó
ido mok – eze ket a föld be ás sák be – na -
rancs-bar na szí nû ek. Ezek hez gyár tunk még
tisz tí tó ido mo kat, il let ve ak na al ja kat is, me -
lyek a ko ráb ban a pi a con lé võk tõl el té rõ en
egy ben fröccs ön tött ido mok, így jó val na -
gyobb szi lárd sá got, hos szabb élet tar ta mot
vár hat el tõ lük a vég fel hasz ná ló. Na gyon
fon tos ter mé ke ink a po lisz ti rol ból ké szült ak -
na be kö tõk, ame lye ket a csa tor ná zás nál a
be ton ak nák és a csõ rend sze rek kap cso la tá -
hoz hasz nál nak. Elõ nyük a pi a con meg lé võ,
úgy ne ve zett ho mo kolt ak na be kö tõk kel
szem ben, hogy a fröccs ön tött ter mék fe lü le -
tén egy „la bi rint-tömörítés” jel leg van ki ala -
kít va, il let ve a fe lü le te rusz ti kus, ami hez a be -
tont és az ido mot ös sze kap cso ló víz zá ró ha -
barcs na gyon jól ta pad. Az idén kezd tünk el
fog lal koz ni egy új ter mék csa lád dal, a szel lõ -
zõ ido mok kal. A ter mék bõl ed dig zö mé ben
a né met anyag cég hez szál lí tot tunk, a ma -
gyar or szá gi be ve ze tés fo lya mat ban van.
Az alap anya go kat 4 fon tos be szál lí tó tól
vá sá rol juk, akik kö zött nagy be szál lí tó ként
sze re pel a Bor sod Chem Rt. és a po lip ro pi -
lént szál lí tó TVK Rt. is. Az ido mok hoz tar to zó
tö mí tõ gyû rûk is több be szer zé si for rás ból
szár maz nak. A két né met be szál lí tón felül
part ne re ink még az Elasto Art és a Tí már Gu -
mi ne vû ki vá ló ma gyar cé gek, akik gya kor la -
ti lag a né met ter mék kel azo nos mi nõ sé get
gyár ta nak. Ar ra tö rek szünk, hogy amit meg
le het sze rez ni ma gyar gyár tó tól, a nyu ga ti nak
meg fe le lõ áron és mi nõ ség ben, azt hely ben
sze rez zük meg, ez zel is se gít ve itt hon a má -
sod la gos mun ka he lyek fenn tar tá sát. Ugyan -
ez igaz a cso ma go ló anya gok ra, a rak lap ok -
ra stb. Amit csak le het, a kör nye zõ te le pü lé -
sek rõl szer zünk be, ha ott nincs, ak kor leg -
alább az or szág ból, és csak amen nyi ben ez
nem mû kö dik, ak kor ke rül szó ba az im port.
Fon tos ki emel ni: cé günk olyan tech no ló -
gi á val dol go zik, hogy a ter me lé se so rán
gya kor la ti lag nem ke let ke zik a kör nye ze tet
ter he lõ hul la dék. A cég 6 éve ren del ke zik
in teg rált mi nõ ség irá nyí tá si és kör nye zet irá -
nyí tá si rend szer rel, meg fe lel az ISO 9000,
il let ve az ISO 14001 szab vá nyok nak.
- Ho gyan he lyez né el a cé get a ha zai pi a con?
- Két meg ha tá ro zó ter mé künk a KA le fo lyó -
rend szer és a KG csa tor na rend szer. A KA
rend szer nél 40-45% kö zöt ti le het a BTH
ré sze se dé se a ha zai pi a con, míg a KG rend -
10

szer ese té ben 25-30%, te hát úgy hi szem,
elég szép po zí ci ót si ke rült el ér nünk. Fon tos
azt is meg em lí te ni, hogy Ma gya ror szá gon
ilyen jel le gû gyár tás ki zá ró lag ná lunk fo lyik.
- Csöveket is gyártanak?
- Nem, mi ki fe je zet ten ido mok elõ ál lí tá sá ra
sza ko sod tunk. Idõn ként adód nak eb bõl ne -
héz sé gek, pél dá ul komp lett te le pü lé si csa -
tor ná zá si pro jek tek nél, de ezek meg old ha -
tók. Mi az idom gyár tás ban, a ter mé kek és a
gyár tás tech no ló gia fej lesz té sé ben pró bá -
lunk meg a le he tõ leg jobb mi nõ sé get és
szín vo na lat biz to sí ta ni. Ér de mes azt is meg -
em lí te ni, hogy mind két nagy kon ku ren sünk -
nek ko moly áru men nyi sé get szál lí tunk köz -
vet ve vagy köz vet le nül, hi szen a spe ci a li zá -
ló dás nak kö szön he tõ en mû anyag ido mok -
ból je len leg a leg szé le sebb ter mék vá lasz té -
kot a BTH kí nál ja a ma gyar pi a con, egyes
ido mo kat csak ná lunk le het be sze rez ni.
- Folytatnak exporttevékenységet is?
- Ter mé sze te sen, sõt, az ex port je len leg a
meg ha tá ro zó fej lõ dé si irány. Az el múlt év -
ben a bel föl di nö ve ke dé sünk igen szép volt
– ezt fõ leg te le pü lé si csa tor ná zá si pro jek tek
ala poz ták meg –, de az idén az épí tõ ipar
meg tor pa ná sa mi att bel föld ön nem tud tunk
meg fe le lõ en nö ve ked ni. Né hány pro jekt
ugyan fo lya mat ban van, de egy elõ re min -
den részt ve võ vár ja a dön tést, hogy mi kor
vál nak fel hasz nál ha tó vá azok a for rá sok,
amik az ön kor mány zat ok ön ere jé bõl, az ál -
la mi tá mo ga tás ból és az uni ós tá mo ga tá -
sok ból áll nak ös sze. Ezért még in kább elõ -
tér be he lyez tük a mint egy há rom éve meg -
fo gal ma zott cé lun kat, ami sze rint a fej lõ dés
irá nya a ke let-eu ró pai pi a cok ra va ló be ju -
tás. A ta va lyi év ben mint egy meg dup láz tuk
az ex port for gal mat, és az idei év el sõ né -
hány hó nap já nak ered mé nyei alap ján úgy
tû nik, ez fo lya ma to san és di na mi ku san to -
vább nö ve ke dik. Fõ pi a ca ink Ro má nia, Bul -
gá ria, Uk raj na, Szlo vá kia, il let ve je len va -
gyunk az orosz pi a con és Szer bi á ban is. Az
ex port te vé keny sé günk ben szí ve sen ko ope -
rá lunk csõ gyár tók kal, il let ve mind kül föld ön,
mind bel föld ön elõ sze re tet tel mû kö dünk
együtt nagy ke res ke del mi vál la la tok kal. Cé -
günk alap el ve ugyan is az, hogy min den ki
az zal fog lal koz zon, ami hez ért. Mi ké pe sek
va gyunk ki vá ló mi nõ sé gû ter mé ke ket gyár -
ta ni, a nagy ke res ke dõk pe dig ke res ked ni
tud nak, így ál ta lá ban az ér té ke sí té sünk ben
ez a struk tú ra a jel lem zõ. Ki vé telt ké pez nek
ter mé sze te sen egyes nagy ter mék igé nyû
pro jek tek, ahol köz vet le nül a ki vi te le zõ vel
ál lunk kap cso lat ban.
- Mik a te lep hely jel lem zõi?
- A cég je len leg egy 3,5 hek tá ros te rü le ten,
50-52 al kal ma zot tal mû kö dik, akik nek
dön tõ ré sze a gyár tás ban vesz részt. Épül az
új gyár tó csar nok, ahol a ter me lés elõ re lát -
ha tó lag au gusz tus ban fog be in dul ni. Vi -
szony lag nagy rak tár ka pa ci tás sal ren del ke -
zünk, ami azért is szük sé ges, mert nem csak
a kész ter mé ket kell rak tá roz nunk, ha nem az
alap anya go kat, a cso ma go ló anya go kat és
a ter mé kek be ke rü lõ gu mi gyû rû ket is. Mel -
les leg büsz kék va gyunk ar ra, hogy ez utób -
bi meg ol dást – az ido mok be he lye zett gu -
mi gyû rû vel tör té nõ ér té ke sí té sét – mi ve zet -
tük be a ma gyar pi a con, sõt, so kat tet tünk a
ha gyo má nyos hoz ké pest lé nye ge sen jobb
tö mí tett sé get ered mé nye zõ, aja kos gu mi -
gyû rû el ter je dé se ér de ké ben is.
- Kérem, beszéljen a polipropilén alapanyagból
készült termékeikrõl!
- Gyár tunk ido mo kat po lip ro pi lén alap -
anyag ból, bár a ter mék vá lasz ték csak a
kö vet ke zõ év ele jé re lesz tel jes. De lép nünk
kel lett ez irány ba, hi szen az Eu ró pai Uni ó -
ban a le fo lyó rend sze rek kel kap cso lat ban
egyes mû sza ki pa ra mé te rek ese té ben vál -
toz ta tá sok igé nye me rült fel, és e vál toz ta -
tá sok nak – a kör nye ze tet job ban kí mé lõ
gyár tás, a fo ko zott hõ- és hi deg tû rés,
a szél sõ sé ges kém ha tás ok nak va ló el len ál -
lás – leg in kább az új, po lip ro pi lén alap -
anyag gal le het meg fe lel ni.
- Mi lyen kap cso lat ban van nak a D-ÉG Zrt.-
vel, és mely ter mé kük ke rült be a há ló zat
palettájába?
- A D-ÉG és a BTH 3 éve ke rül tek kap cso -
lat ba egy más sal. A D-ÉG mind a KA, mind
a KG rend sze re in ket for gal maz za. Mint em -
lí tet tem, a BTH üz let po li ti ká já ban a nagy ke -
res ke dõ vál la la tok igen fon tos sze re pet ját -
sza nak. A D-ÉG-et mint part nert még fon -
to sab bá te szi az a kö rül mény, hogy a nagy -
ke res ke de lem mel lett üze mel tet egy, az
egész or szá got le fe dõ kis ke res ke del mi fe lü le -
tet, a D-ÉG Pont há ló za tot. A kap cso lat kez -
det tõl si ke res nek ne vez he tõ, 2005-ben és
2006-ban pél dá ul a leg na gyobb nö ve ke dést
a BTH ter mé kei for gal ma zá sá ban a D-ÉG-es
el adá sok mu tat ták. En nek el is me ré se kép pen
a ta va lyi év zá ró, év ér té ke lõ ta lál ko zón kon
Róth Er vin ke res ke del mi igaz ga tó nak „kü lön -
dí jat” ad tunk át. Úgy tû nik, hogy az idei év ben
is ha son ló lesz a hely zet, és a leg na gyobb nö -
ve ke dést új ra a D-ÉG fog ja el ér ni.
- Milyen tervekrõl, fejlesztésekrõl tud beszámolni?
- A D-ÉG-gel kap cso lat ban fon tos nak tart -
juk, hogy meg ma rad jon a je len le gi, ki fe je -
zet ten jó vi szony. Bár a D-ÉG szem pont já -
ból a mi ter mé ke ink nem stra té gi ai jel le gû -
ek, örö münk re szol gál na, ha a po lip ro pi -
lén ido ma ink is meg je len né nek a D-ÉG
Pont há ló zat kí ná la tá ban. To váb bi ter vünk
a bel föl di pi a ci po zí ci ónk nak mi ni mum
a meg tar tá sa, de in kább a nö ve lé se, de
a cég szá má ra a leg fon to sabb nak az ex -
port pi a cot te kint jük. Mind ez együtt jár
a ter me lõ ka pa ci tá sunk nö ve lé sé vel, ami re
az épü lõ gyár tó csar no kunk és a gép park
fej lesz té se le he tõ sé get nyújt.
Ér de mes meg em lí te ni, hogy Ma gyar or szág
mintegy 50%-os csa tor ná zott ság gal ren del -
ke zik, te hát ter mé ke ink re el vi leg ál lan dó
igény van. A ke let-eu ró pai or szá gok ban ez az
arány ala cso nyabb, te hát az el vi igény még
na gyobb nak mond ha tó. Úgy gon dol juk,
hogy e té nyek alap ján kell elõ re lép nünk, és a
kö ze li pi a co kat meg cé loz va – ahol a ter mék
még el vi se li a szál lí tás költ sé gét – kell je len tõs
ter mék men nyi sé get ér té ke sí te nünk.
- Köszönöm a beszélgetést!
2007/3
11

D-ÉG UNI-TECH SZERELÉS
DANFOSS SZERELVÉNYEKKEL
A D-ÉG hatcsonkos LUX-uNi lapradiátorok szerelésének megkönnyítésére (négy csonk hagyo má nyosan
oldalt, két csonk alul, az egyik oldalon) a D-ÉG Zrt. az általa kifejlesztett, uNi-Tech fûtés sze relési módot
ajánlja. A technológia és a szerelést gyorsító segédeszközök (uNi-Tech mérõszalag, elõre gyártott radiátor-bekötõcsõ,
uNi-Tech mérõsablon stb.) lehetõvé teszik a fûtõtest pontos elhelyezését.
Az uNi-Tech rend szer hos szú ide je jól is mert
a ma gyar ter ve zõk, fû tés sze re lõk kö ré ben. A
hat cson kos fû tõ test sze re lé se nem a ha gyo -
má nyos mó don, ha nem be épít he tõ sze lep -
pel tör té nik, a sa rok ki vi te lû al só H-idom
pe dig a fal ból ki ál ló csõ höz csat la ko zik. A
hõ mér sék let-sza bá lyo zás vé gett a be épít he -
tõ sze lep re ter mo szta ti kus ér zé ke lõ ke rül. A
víz ol da li be sza bá lyo zás ra a sze lep elõ beál lí -
tó egy sé ge szol gál.
A Danfoss az uNi-Tech sze re lés hez az
RTS-R je lû ter mo szta ti kus ér zé ke lõt, a két -
test sze lep re és be épít he tõ sze lep be tét re,
adap ter nél kül, egy sze rû en il leszt he tõ
a nyak ré szén ta lál ha tó és a fel erõ sí tést
szol gá ló mû anyag gyû rû se gít sé gé vel. Az
ér zé ke lõt fel sze re lé se elõtt ál lít suk az 5 po -
zí ci ó ba. La zít suk meg a rög zí tõ gyû rût,
majd a fe ke te sza bá lyo zá si ér ték mu ta tó
fel sõ hely ze té ben pat tint suk az ér zé ke lõt
a sze lep be tét re. Húz zuk meg kéz zel (5 Nm)
a mû anyag gyû rût, így rög zít jük az ér zé ke lõt
a he lyén. Az ér zé ke lõ elõ nye, az ener giameg
ta ka rí tás mel lett az egy sze rû, kön nyû
UCS-2D cso mag
A Danfoss gyárt má nyú UCS-2D cso mag
két csö ves fû té si rend sze rek ki ala kí tá sát te szi
le he tõ vé. A cso mag egy be épít he tõ sze le pet
és egy 1" csat la ko zó mé re tû, sa rok ki ala kí tá -
sú al só H-ido mot és takarórózsát tar tal maz.
A be épít he tõ sze le pet (2. sz. áb ra) a
hasz ná la ti uta sí tás ban le ír tak sze rint csa -
var juk a fû tõ test be. Ügyel jünk a szük sé ges
elõ beál lí tási ér ték meg ha tá ro zá sá ra és be -
ál lí tá sá ra! A fû tõ be ren de -
zés op ti má lis víz el osz -
1. ábra 2. ábra
2007/3
csö ves fû té si rend sze rek hez az UCS-2D, az
egy csö ve sek hez pe dig az UCS-D cso ma -
got szál lít ja.
Érzékelõ
Az RTS-R 3611 tí pu sú ér zé ke lõ (1. sz. áb -
ra) egy spe ci á lis, fo lya dék töl té sû memb -
rán nal ren del ke zõ ter mo sztát. Ki ala kí tá sa,
gyors re ak ció ide je és szûk ará nyos sá gi tar -
to má nya mi att je len tõs ener gia-meg ta ka rí -
tást ered mé nyez. RAL 9010 szín ben ké szül,
és min den fé le Danfoss RA so ro za tú fû tõ -
sze rel he tõ ség. Amint a he lyé re pat tint juk,
nem szük sé ges a sze lep re nagy erõ vel
nyom ni, csu pán a rög zí tõ hol lan dit kell
kéz zel meg húz ni. Az RTS-R ér zé ke lõ nél
nincs úgy ne ve zett nyá ri le ta pa dás. Erõs, jó
mi nõ sé gû ru gó val sze re lik, így a tá gu ló fo -
lya dék töl tet a nyá ri nagy me leg ben sem
pré sel he ti a sze lep tá nyért a sze le pü lék be
úgy, hogy az õs szel ne tud jon új ra mû köd -
ni. Az ér zé ke lõ 8-28 0 C hõ mér sék let-tar to -
mány ban üze mel. Kör nye zet be il lõ, szép
for má já val esz té ti kus sze re lést biz to sít.
tá sa úgy
ér he tõ el, ha a
szá mí tott be sza bá lyo zá si ér ték
(elõ beál lí tási ér ték) a ki vi te le zés so -
rán be ál lít ha tó és utó lag el len õriz he tõ.
A be épí tett sze lep pel a ra di á tor ba be öm -
lõ fû tõ víz men nyi sé ge, a ké zi elõ beál lí tó
egy ség se gít sé gé vel egy sze rû en, gyor san
meg ha tá roz ha tó. A sze lep a gyá ri "N" ál lás -
ban ke rül for ga lom ba. Az elõ be ál lí tás mér -
té ke, a szür ke por vé dõ sap ka el tá vo lí tá sa
után, a pi ros mû anyag gyû rû el for dí tá sá val
12

1… 7. ál lás, va la mint köz tes ál lás is vá -
laszt ha tó/ 14 fo ko zat ban, gya kor la ti lag fo -
ko zat men te sen, na gyon pre cí zen ad ha tó
meg. Az elõ be ál lí tás el vég zé se min den két -
csö ves rend szer nél el en ged he tet len. Kü lö -
nö sen fon tos a be sza bá lyo zás kon den zá ci ós
ké szü lé kek al kal ma zá sa ese tén, ami kor
a szo ká sos nál (20 K) na gyobb hõ mér sék let -
esés mi att ki sebb víz ára mok je len nek meg
a ra di á tor sze le pe ken, és na gyon lé nye ges
az egyes fû tõ tes tek re ju tó víz men nyi ség pon -
tos be ál lí tá sa. A Danfoss az elõ be ál lí tás
el vég zé sé hez, ha a ter ve zõ ál tal mé re te zett
ér ték nem áll ren del ke zés re, ún. elõ beál lí tási
kár tyát (1. táblázat) biz to sít, amel lyel a ki vi -
te le zõ kol lé gák egy sze rû en meg old hat ják a
fû té si rend szer víz ol da li be sza bá lyo zá sát. Az
RLV-KS tí pu sú al só H-idom (4. sz. áb ra) egy
sze lep, és nem csap, amel lyel a nyo más pró -
ba kor rekt mó don el vé gez he tõ. A sze rel vény
zá rá si-nyi tá si funk ci ó val ren del ke zik.
UCS-D cso mag
A UCS-D cso mag egy- ill. két csö ves fû té si
rend sze rek ki ala kí tá sát te szi le he tõ vé, egy
be épít he tõ sze le pet és
egy 1" csat la ko zó -
mé re tû, sa rok ki ala -
kí tá sú uni ver zá lis al só
H-ido mot tar tal maz.
6. ábra
5. ábra
lat 50%-os víz ára mot je lent a fû tõ tes ten. Ez
az ér ték ter mé sze te sen at tól függ, hogy mi -
lyen be öm lés re ké szült a mé re te zés.
Az uni ver zá lis sze lep pel a fû tõ test egye -
di leg el zár ha tó, a fû tõ be ren de zés fo lya -
ma tos üze mé nek za va rá sa nél kül. A sze -
lep hez tar to zék ként nik ke le zet len töl tõ-ürí -
tõ sze rel vény ren del he tõ, amel lyel igény
ese tén az egyes ra di á to rok kü lön-kü lön le -
ürít he tõ ek. Töl tés-ürí tés re az uni ver zá lis
sze lep vis sza té rõ ve ze ték fe lõ li csonk ját
kell hasz nál ni.
Az RLV-KS tí pu sú al só H-idom és az RLV-K
tí pu sú uni ver zá lis sze lep 50 mm csat la ko zó -
csonk tá vol ság gal ké szül. A D-ÉG LUX-uNi
be épí tett sze le pes ra di á to rok hoz 1" mé -
re tû, kül sõ me ne tes, ön tö mí tõ csat la ko zó -
idom se gít sé gé vel kap csol ha tó ak. Al kal ma -
zá suk kal a ra di á to rok fel sze re lé se, az elõ ké -
szí tõ és sze re lé si mun ka rend kí vül egy sze rû.
Ki vi te le zé si szem pont ból se gít sé get je lent,
hogy a sze re lõ nek csu pán 50 mm kö tés tá -
vol ságú radiátor bekötõcsõvel kell a csat la -
ko zó ve ze ték kel a fal ból ki áll nia. Nagy elõ -
nye a meg ol dás nak, hogy a fû tõ tes te ket a
szak ipa ri mun kák /festés, má zo lás stb./ be -
fe je zé se után le het föl he lyez ni és a szo rí tó -
gyû rûs csa var za tok kal be köt ni. A sze le pek
mû anyag-, réz-, lágy acél- csö vek hez sz orí -
tócsa var zat tal csat la koz tat ha tó ak.
1. táblázat
4. ábra
A be épít he tõ
sze lep el he lye zé se szin tén a hasz ná la ti uta sí -
tás nak meg fe le lõ en tör té nik. Két csö ves rend -
szer ese tén ügyel jünk a szük sé ges elõ beál
lí tási ér ték meg ha tá ro zá sá ra és be ál lí tá sá -
ra! Az RLV-K (5. sz. áb ra) tí pu sú uni ver zá lis
sze le pen a meg ke rü lõ or só ma rad jon a gyá -
ri zárt (100% ra di á tor be öm lést biz to sí tó) ál -
lás ban! Egy csö ves rend szer sze re lé se kor
a sze lep be tét elõ beál lí tó gyû rû je ma radjon
a gyá ri "N", va gyis a leg na gyobb fû -
tõ víz tér fo gat ára mot meg en ge dõ ál lás -
ban. Az RLV-K tí pu sú uni ver zá lis
sze lep a ra di á tor ba ju tó fû tõ víz tér fo gat -
áram-há nya da be ál lí tá sá ra szol gál. A gyá -
ri két csö ves be ál lí tás ról, a meg ke rü lõ or só
el for dí tá sá val /nyi tá sá val/, egy csö ves
üzem re kell ál lí ta ni! A ra di á tor ba be lé põ
fû tõ víz tér fo gat ára ma fo ko zat men te sen
ha tá roz ha tó meg (6. sz. áb ra), il let ve egy
kí vánt mi ni má lis ér ték is biz to sít ha tó. A
meg ke rü lõ or són két tel jes for du lat nyi tá -
sá val biz to sít ha tó a Danfoss ál tal aján lott,
35%-os be öm lé si té nye zõ. Egy tel jes for du -
Fi gye lem! A be épí tett sze le pes fû tõ tes tek
csõ ve ze ték hez tör té nõ kap cso lá sá nál
ügyel ni kell ar ra, hogy az elõ re me nõ ve ze -
ték min dig a H-idom ra di á tor kö ze pe fe lõ -
li csonk já ra csat la koz zék!
A be épí tett sze le pes ra di á to rok uNi-Tech
sze re lé si mód ja na gyon esz té ti kus, egy sze -
rû és gyors ki ala kí tást tesz le he tõ vé, amely
a fû tés sze re lõ és meg ren de lõ szá má ra
egy for mán elõ nyös.
Drexler Pé ter - Danfoss Kft.
2007/3
13

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MÚZEUM
A szak mai köz élet ben már szá mos al ka lom mal ta lál koz tunk az Épü let gé pé sze ti Mú ze um ról szó ló hí rek kel.
A szak saj tó ban, kon fe ren ci á kon és ki ál lí tá so kon a Mú ze um igaz ga tó ja, dr. Chappon Mik lós rend sze re sen tá -
jé koz tat ja az épü let gé pész tár sa dal mat a Mú ze um szer ve zõ i nek te vé keny sé gé rõl. Ta lán a ki vi te le zõk hall hat tak
ezek rõl a leg ke ve seb bet, pe dig õk van nak leg kö ze lebb a mu ze á lis ér té kek hez. Hi szen min den na pi mun ká juk
so rán szin te na pon ta ta lál koz nak olyan ré gi sé gek kel, me lye ket kény te le nek több nyi re a sze mét be dob ni.
Ez nagy kár. Az aláb bi is mer te tõnk a Mú ze um hon lap ján ol vas ha tó a www.epuletgepeszetimuzeum.hu cí men.
Ez úton is kér jük a sze re lõ kol lé gá kat, ha ki do bás ra szánt szak mai ré gi ség gel
ta lál koz nak, ér te sít sék a Mú ze u mot, és a szál lí tás ról sem kell gon dos kod ni.
A Mú ze um te vé keny sé ge egy elõ re a gyûj tés re szo rít ko zik,
de ko moly tár gya lá sok foly nak ál lan dó ki ál lí tás meg va ló sí tá sá ról.
Nos, a hon lap fõ ol da lán a kö vet ke zõ ol vas ha tó:
2007/3
Elõ ször Dr. Je li nek Ist ván fo gal maz ta meg
egy Épü let gé pé sze ti Mú ze um gon do la tát,
majd 1984-ben, az Épí tés tu do má nyi Egye -
sü let ben lét re ho zott egy Ipar tör té ne ti Bi zott -
sá got. Ez a bi zott ság – a részt ve võk jó öt le tei
és szor gal mas gyûj tõ mun ká ja el le né re –
1993. má jus 12-edi kén be fe jez te mun ká ját.
Saj ná la to san – bár töb ben lát ták azo kat a
lá dá kat, me lyek ben az ad dig ös sze gyûj tött
tár gya kat pa kol ták – nyo ma ve szett a gyûj te -
mé nyük nek, és egy jó han gu la tú mun kán, ill.
né hány jegy zõ könyv ön kí vül nem ma radt
meg sem mi. Egy kö zel tíz éves csip ke ró zsi ka
álom után Dr. Chappon Mik lós tett kí sér le tet
az Épü let gé pé sze ti Mú ze um meg ala pí tá sá ra.
Az elõ ze tes meg be szé lé sek után fel kért mint -
egy 20 is mert szak em ber bõl 16-an lét re hoz -
ták „Az Épü let gé pé sze ti Mú ze u mért” Mun ka -
bi zott sá got, a Ma gyar Épü let gé pé sze ti Ko or -
di ná ci ós Szö vet ség ke re te in be lül. Az el sõ,
ala ku ló ülés re 2002. 10. 01-edi kén az
Arany Já nos Épü let gé pé sze ti szak kö zép is ko -
lá ban ke rült sor. Öröm mel ál la pí tot tuk meg,
hogy a szak te rü le ten dol go zók – kis ipa ros tól
az egye te mi pro fes szo rig – egy em ber ként
tá mo gat ják, se gí tik tö rek vé se in ket.
Az elsõ lépések megtétele után gyakran
hallottuk a következõ két kérdést:
1. Hol lesz a Múzeum megtekinthetõ?
2. Hon nan lesz ele gen dõ pénz
a megvalósításra?
Válaszaink:
1. Szin te mind egy, hol ka punk meg fe le lõ
he lyet, de ad dig is, kez dõd jön a gyûj tés! Rá -
érünk ak kor er re gon dol ni, ha már kör vo -
na la zó dik, mi lyen nagy sá gú hely re van
szük sé günk.
2. Ne gyûjt sünk pénzt, leg alább is az ele jén
ne! Olyan so kan kez de nek pénz gyûj tés be,
és a vé gén nem lesz be lõ le sem mi. Csi nál -
juk for dít va: meg gyõ zõ dé sünk sze rint, ha
be mu tat ha tó vá vá lik or szág-vi lág elõtt,
hogy med dig ju tot tunk pénz nél kül, sa ját
erõnk bõl, ak kor meg jön a pénz is! 2007-
ben már gon dol ha tunk pénz gyûj tés re is, mi -
vel Gyûj te mé nyünk már oly szé les, oly nagy,
mely nek be mu ta tá sá hoz, rend be ho zá sá hoz
már sok pénz kell! Aki tud, és egyet ért tö rek -
vé se ink kel, kér jük, se gít se mun kán kat!
Az ado má nyo kat az Épü let gé pé sze ti
Ok ta tá sért Köz hasz nú Ala pít vány (1111
Bu da pest, Mû egye tem rak part 9., adó szám:
18251823-1-43) szám lá ján gyûjt jük. A
rész le tes tá jé koz ta tót és az adó ta nács adói
vé le ményt a kö te le zett ség vál la lás ki töl té se
után tud juk meg kül de ni.
Az ado má nyo kat az aláb bi bank szám lán
gyûjt jük: 11644006-09051550-44000000,
ERSTE Bank, Bu da pest XI. ker. Eg ri J. ut cai
fi ók. Meg jegy zés ként kér jük fel tün tet ni: „Épü-
let gé pé sze ti Mú ze u mért”!
A be fi ze tett ös sze gek rõl az ilyen kor szok -
vá nyos iga zo lá so kat pos tán küld jük meg.
Re mél jük, so kan is me rik fel a ki tû zött kö -
zös cél fon tos sá gát, a kez de mé nye zõk
ne mes szán dé kát, és csat la koz nak fel hí vá -
sunk hoz, va la mint nép sze rû sí tik azt sa ját
kö re i ken be lül is! Dr. Csoknyai István
14

COMAP MAJÁLIS
Az Comap Hungária Kft. 2007. május 25-ödikén
tartotta „Comap majális” címû rendezvényét.
A Budaring Gokart pálya 11 órától fogadta
a Comap regisztrált szerelõit, kivitelezõit, tervezõit.
A rendezvényen 110 fõvel képviselték a vendégek
az ország minden tájáról az épületgépész szakmát.
A go kart
verseny nyertesei:
I. helyezett:
Ve res Ta más, Ver-Ker Kft.
II. helyezett:
Dür gõ Ba lázs, Ar-Therm Kft.
III. helyezett:
Radics Ti bor, D-ÉG Pécs Kft.
Le ve ze té sül a ven dé gek
a ver se nyek után to vább
go kar toz hat tak ked vük re,
egé szen 20 órá ig.
A programok:
• Go kart ver seny a Comap nagy díj ért.
• Biofloor pad ló fû té si rend szer mo du lá ris osz tó-gyûj tõ sze -
re lé si ver seny, mely nek cél ja, hogy a kol lé gák a rend szer -
ben rej lõ öt le te ket, szak mai ér té ke ket meg is mer jék.
• Kvíz já ték a Co map ról: a cég mun ka tár sai egy átfo
gó elõ adást tar tot tak a Comap ter mé ke i rõl.
Az elõ adá sok után kvíz ve tél ke dõn ka ma toz tat hat ta
a meg szer zett is me re te it a hall ga tó ság.
• Egyéb ügyes sé gi já té kok ban is ki pró bál hat ták ma gu -
kat ven dé gek.
A nap vé gén ér té kes aján dé kok ta lál tak gaz dá ra,
és ki hir det ték a go kart ver seny gyõz te se it.
Az egész na pos jó han gu la tot az éte lek és ita lok
szé les vá lasz té ka fo koz ta. A bü fé asz ta lon kü lön bö -
zõ gril len sü tött hú sok és több fé le kö ret, pá rolt
zöld sé gek, friss sa lá ták és des szert vár ta a ven dé -
ge ket, akik bú csú zó ul szá mos egyéb aján dé kot is
kap tak. A ren dez vény a gyõz te sek pezs gõs, ser le -
ges díj ki osz tó já val zá rult. Az el sõ he lye zett kü lön dí -
ja egy go kart ala kú mar ci pán tor ta volt.
2007/3
15

Rögzítéstechnika
MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET: Becker Kft.
PROJECT NAGYKERESKEDÉS: K.V.S. Kft.
1113. Bp., Diószegi út 37. Tel.: 06-1-372-7331...7337
Fax: 06-1-372-7330; E-mail: beckermail@axelero.hu
KÉRJE A REGIONÁLIS FORGALMAZÓK LISTÁJÁT A KÉPVISELETTÕL!

VÁLLALKOZÁS SZERVIZ XIV.
STRATÉGIA II.
Elérkeztünk a Vállalkozás Szerviz egyik
legfon to sabb, legösszetettebb részéhez.
A mindennapokban éppúgy, mint a vállal ko -
zók, vállalkozások életében kulcskérdés
az átgondolt, hosszú távú stratégia.
A stra té gi át azon ban csak ak kor
le het meg al kot ni, ha vi lá gos a
cél, ha van jö võ kép, meg va ló sí -
tás ra vá ró álom, ter mé sze te sen
a re a li tá so kat fi gye lem be vé ve.
A sa ját ví zió el éré sét szám ta lan
kö rül mény be fo lyá sol hat ja. Ezek
kö zül azo kat kell szám ba ven ni,
me lyek je len tõs be fo lyás sal van -
nak a cé lok el ér he tõ sé gé re, sze -
re pet játsz hat nak a vál lal ko zás
kül de té sé nek tel je sí té sé ben,
eze ket hív juk érin tet tek nek. Az
érin tet tek le het nek sze mé lyek,
vál lal ko zá sok, tár sa dal mi szer -
ve ze tek, egye sü le tek, ön kor -
mány zat ok, sõt a tör vény ho zók
is, és még sok-sok kü lön fé le
cso port. Min den szer ve zet nek
van nak érin tett jei. Sú lyu kat a
cé lok el éré sé nek be fo lyá so lá sá -
ban jól át kell gon dol ni, fi gye -
lem be kell ven ni a stra té gia al -
ko tás elõtt.
Az el sõ kér dés az, hogy tud ja-e
a vál lal ko zás, kik is azok a cso -
por tok és egyé nek, akik be fo -
lyá sol ják a cél meg va ló sí tás -
ban? A ha gyo má nyos vál la lat
csak a fo gyasz tó kat, a szál lí tó -
kat, az al kal ma zot ta kat és
a tu laj do no so kat te kin ti a vál lal -
ko zás és a kör nye zet sze rep lõ i -
nek. A va ló ság ban azon ban
ki e gé szül pél dá ul to váb bi cso -
por tok kal: ér dek vé dõ szer ve ze -
tek, mé di ák, po li ti kai sze rep lõk,
pénz ügyi cso por tok.
A kör nye zet foly to nos vál to zá -
sa vi szont egy re több, a ko ráb -
bi ak ban még ke vés bé je len tõs
cso port szám ba vé tel ét in do kol -
ja. Egy nagy vál la lat ko ráb ban is
gyak rab ban vet te fi gye lem be,
hogy köz vet len érin tett je in kí vül
a to váb bi, a kör nye ze té ben lé -
võk szé le sebb kö rét be kell von -
ni a stra té gia épí té sé be. A szé les
kör be ki ter jesz tett érin tet tek kö zé
tar toz nak töb bek közt a po li ti kai
ér dek cso por tok, a kor mány zat,
a ver seny tár sak, a szak mai szer -
ve ze tek, az ér dek vé del mi szer -
ve ze tek, a tár sa dal mi moz gal -
mak és a pénz ügyi cso por tok.
Az érin tet tek meg ha tá ro zá -
sá hoz szé le sebb ér tel me zés re
van szük ség. Egyet len cso por -
tot vagy egyént sem hagy ha -
tunk ki, ha az meg aka dá lyoz -
hat ja a szer ve zet cél meg va ló sí -
tá sát. Az érin tett fo ga lom nak
át kell fog ni az egyé nek és
cso por tok mi nél na gyobb kö -
rét, még ab ban az eset ben is,
ha lát szó lag egyik-má sik sze -
rep lõ ki ha gyá sa cse kély ve -
szélyt je lent ab ban a pil la nat -
ban a vál lal ko zás cél ki tû zé se i -
nek el éré sé re. Az ér tel me zés
ki tá gít ha tó olyan cso por tok ra
is, akik nek az ér ték rend je, vé -
le mé nye szö ges el len tét ben áll
a vál la lat, vál lal ko zás pil la nat -
nyi el kép ze lé se i vel. A stra té gi -
á ban ki kell tér ni a más vé le -
mé nyen lé võ cso por tok ke ze lé -
sé re, miként irá nyít ja a szer ve -
zet tu da tos cse lek vés sel az
érin tet tek kel kap cso la ta it.
A szer ve zet nek fel kell mér ni az
érin tet tek erõ te rét, fi gye lem be kell
ven ni az érin tet tek ér de ke it, meg
kell va ló sí ta nia a cé lok ös sze han -
go lá sát szol gá ló csa tor ná kat. Az
a szer ve zet, amely nem tud ja, kik
az érin tett jei, nincs ter ve a kü lön -
bö zõ ér de kek fi gye lem be vé te lé re,
nem épít ki érint ke zé si, tár gya lá si
csa tor ná kat, mû kö dé se so rán
szám ta lan aka dály ba fog üt köz ni,
me lyek el ke rül he tõk let tek vol na,
ha cél ki tû zé se it a kör nye ze té nek
fi gye lem be vé te lé vel va ló sít ja
2007/3
17

Ma gyar or szág mes sze el ma rad mind sa ját le he tõ sé ge i tõl, mind a nem zet kö zi, konk ré -
tan az Eu ró pai Unió el vá rá sa i tól. A hi va ta los ma gya rá zat egy sze rû: költ ség ve té si ta ka -
ré kos ság, for rás hi ány. De va jon ez ele gen dõ in dok le het-e egy az egész vi lá gon pri -
o ri tás ként ke zelt te rü let ha zai hát tér be szo rí tá sá hoz?
2007/3
Nap ja ink ban gya kor ta szem be sü lünk a klí -
ma vál to zás fe nye ge tõ ré mé vel. A szél sõ sé -
ges sé vált idõ já rás egy re sû rûb ben és egy re
pusz tí tóbb erõ vel bi zo nyít ja ere jét. Az írott és
az elekt ro ni kus saj tó ban újabb és újabb, tu -
do má nyo san meg ala po zott klí ma mo del lek,
jós la tok je len nek meg, me lyek a Föld vá rat -
la nul gyors üte mû glo bá lis fel me le ge dé sét
jó sol ják. A fel me le ge dé sért pe dig a lég kör -
be ki bo csá tott üveg ház ha tá sú gá zok (CO2,
CH4, N2O, flu o ro zott szén hid ro gé nek) a fe -
le lõ sek. Ezek kö zül pe dig a fõ fe le lõs (60%-
ban) a dön tõ en ener gia ter me lés kor ke let ke -
zõ CO2.
A Föld fenn tart ha tó fej lõ dé sé nek kulcs kér -
dé se, hogy si ke rül-e az em be ri ség egy re na -
gyobb ener gia igé nyét úgy ki elé gí te ni, hogy
köz ben az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá -
sa nem nõ, sõt je len tõ sen csök ken. Ezt egy -
részt az ener gia ha té kony ság nö ve lé sé vel,
más részt a meg úju ló ener gia for rás ok (nap-,
szél-, bio mas sza, víz-, és geo ter mi kus ener -
gia) fo ko zot tabb fel hasz ná lá sá val le het ne
el ér ni. El mé le ti leg a meg úju ló ener gia for -
rás ok men nyi sé ge bõ sé ge sen ele gen dõ len -
ne az em be ri ség tel jes ener gia szük ség le té -
nek ki elé gí té sé re, a gya kor lat ban azon ban
ez – leg alább is egy elõ re – nem meg va ló sít -
ha tó. Re á lis cél le het vi szont a je len le gi ál ta -
lá ban ala csony rész ará nyok meg több szö rö -
zé se. Pél da ként em lít he tõ az Eu ró pai Unió
ener gia po li ti kai cél ki tû zé se, mely 2010-ig
a meg úju ló ener gia hor do zó fel hasz ná lás je -
len le gi, 5,3%-os rész ará nyát 12%-ra,
a meg úju ló ener gi á val ter melt vil la mos
ener gia rész ará nyát pe dig 22,1%-ra kí ván ja
nö vel ni (2001/77/EK di rek tí va). Ez ter mé -
sze te sen a tel jes EU-ra vo nat ko zó át lag,
ezen be lül az egyes tag or szág ok adott sá ga -
ik tól, és el kö te le zett sé gük tõl füg gõ en vál to zó
rész ará nyo kat vál lal tak. Az áb rán lát ha tó,
hogy a je len le gi EU tag or szág ok 2010-re
mi lyen rész arány ban vál lal ták azt, hogy a
vil la mos ener gia szük ség le tü ket meg úju ló
ener gi ák fel hasz ná lá sá ból fe de zik.
Ma gyar or szág a leg ala cso nyabb vál la lást
tet te, az EU tag or szág ok kö zött az elõ ke lõ -
nek ép pen nem ne vez he tõ ab szo lút utol só
he lyet fog lal ja el. Saj nos, ez a he lye zés jól
mu tat ja azt, hogy a hi va ta los ma gyar ener -
gia po li ti ka men nyi re tart ja fon tos nak a
meg úju ló ener gi ák hasz no sí tá sá nak ösz tön -
zé sét. A meg úju ló ener gi ák hasz no sí tá sa
ma egyi ke a vi lág leg di na mi ku sab ban fej lõ -
dõ ipar ága i nak. So ha nem lá tott tech no ló -
gi ai fej lõ dés ta pasz tal ha tó ezen a té ren,
or szá gon ként új mun ka he lyek tíz-, eset leg
szá zez rei jön nek lét re. Tu do má sul kel le ne
vég re ven ni, hogy ha Ma gyar or szág fel kí -
ván zár kóz ni a fej lett or szá gok hoz, ak kor a
gaz da ság egyet len te rü le tén sem en ged he ti
meg ma gá nak, hogy rö vid tá vú ta ka ré kos -
ság ra hi vat koz va tu da to san vál lal ja a le ma -
ra dást. Rá adá sul a kör nye zet ba rát, meg úju -
ló ener gi ák hasz no sí tá sa ré vén nem csak
ha zánk kör nye ze ti ál la po ta ja vul na, de
csök ken ne az or szág ener gia im port-füg gõ -
18

sé ge is, ami újabb gaz da sá gi ver seny elõnyt
je len te ne.
A meg úju ló ener gi ák ra jel lem zõ, hogy ma
még tisz tán a pi a ci ver seny sza bá lyai sze rint
nem tud ják fel ven ni az ár ver senyt a ha gyo -
má nyos, fos szi lis ener gia hor do zók kal. Ez el -
sõ sor ban an nak kö szön he tõ, hogy a je len le gi
ener gia ipar inf rast ruk tú rá ja tel jes mér ték ben
a ha gyo má nyos ener gia hor do zók fi gye lem -
be vé te lé vel épült ki, a meg ter melt ener gia
ára pe dig nem tar tal maz za az ún. ex ter ná lis
költ sé ge ket. Rá adá sul óri á si ha tal mú ener -
gia lob by ér de kelt a je len le gi ál la pot fenn tar -
tá sá ban. Ezért a min den ko ri kor má nyok fel -
ada ta az, hogy olyan sza bá lyo zó és ösz tön -
zõ rend szert dol goz za nak ki, amely a kör -
nye zet vé del mi szem pon to kat is fi gye lem be
ve szi, és ezért se gí ti a meg úju ló ener gia for -
rás ok hasz no sí tá sát. Ma gya ror szá gon
1999-ben szü le tett elõ ször hos szú tá vú,
2010-ig szó ló stra té gia a meg úju ló ener gi -
ák al kal ma zá sá ról (1107/1999. szá mú kor -
mány ha tá ro zat). En nek alap ján in dult meg
2000-ben az el sõ Ener gia ta ka ré kos sá gi
Prog ram. Mi vel az ener ge ti ka a gaz da sá gi
tár cá hoz tar to zik, ezért az ener gia ta ka ré kos -
sá gi pá lyá za to kat is a Gaz da sá gi és Köz le -
ke dé si Mi nisz té ri um ke zel te. 2001-ben és
2002 ez a tá mo ga tás a Szé che nyi Terv ré sze
volt, 2003-ban és 2004-ben pe dig a Nem -
ze ti Ener gia ta ka ré kos sá gi Prog ram (NEP) el -
ne ve zést kap ta. Kü lö nö sen igaz ez a meg -
úju ló ener gia for rás ok tá mo ga tá sá ra. Er re a
tá mo ga tá si for má ra vi szony lag ke ve sen pá -
lyáz tak, ezért a ren del ke zés re ál ló ke ret
nagy já ból ele gen dõ nek bi zo nyult, a pá lyá -
zók több sé ge po zi tív el bí rá lás ban ré sze sült.
A pá lyá za tok be nyúj tá sá ra a ki írás tól egé -
szen tárgy év vé gé ig volt le he tõ ség. Pél dá ul
az, aki át la gos hasz ná la ti-me leg víz ké szí tõ
nap kol lek to ros rend szer meg va ló sí tá sá ra
pá lyá zott, kö zel 100%-os esél lyel ad hat ta be
a pá lyá za tát.
A je len le gi ma gyar meg úju ló ener gia
stra té gia te hát rö vi den így fo gal maz ha tó
meg: ha tá roz zuk meg a le he tõ leg ala cso -
nyabb cél ki tû zé se ket, és eze ket pró bál juk
meg mi nél egy sze rûb ben, né hány nagy mé -
re tû pro jekt meg va ló sí tá sá val el ér ni! Ez zel
csak azt le het el ér ni, ami a hi va ta los cél: a
szé gyen tel jes utol só hely a 25 uni ós tag or -
szá gon be lül. Ma gyar or szág adott sá gai en -
nél sok kal töb bet ten né nek le he tõ vé. Mind
a nap-, mind a geo ter mi kus, mind a bio -
mas sza ener gia te rü le tén Ma gyar or szág ki -
vá ló adott sá gok kal ren del ke zik, és ezek a
je len le gi nél nagy ság ren dek kel na gyobb
kör nye zet ba rát, tisz ta ener gia hasz no sí tá sát
ten nék le he tõ vé. Ez azon ban csak ak kor ér -
he tõ el, ha tá mo ga tást kap nak a ki sebb lép -
té kû, ma gán sze mé lyek, ön kor mány zat ok,
kis-, és kö ze pes mé re tû vál lal ko zá sok ál tal
meg va ló sí tott be ru há zá sok is. Csak a sok -
szí nû, he lyi szin tû kez de mé nye zé sek mi nél
na gyobb szá mú meg va ló su lá sa ered mé -
nyez he ti a la kos ság szem lé le té nek vál to zá -
sát, és tõ ke erõs, fel ké szült, a meg úju ló
ener gi ák hasz no sí tá sa te rén te vé keny ke dõ
vál lal ko zói kör lét re jöt tét. E két utób bi fel té -
tel nél kül pe dig nem kép zel he tõ el a meg -
úju ló ener gi ák al kal ma zá sá nak szé les kö rû
el ter je dé se.
Rédei Má ria
2007/3
19

A VAGYONOSODÁSI VIZSGÁ
A közelmúlt adózási eseményei között kiemelkedõ jelentõségûnek mondhatók a vagyonosodási
vizsgálatok. Az adóhatóság idei tervében szereplõ 10 ezer vagyonosodási
vizsgálat alanya ugyan már kiválasztásra került, tehát akire idén nem esett választás,
joggal gondolhatja, hogy megúszta a vizsgálatot. Azonban nem gondolhatja senki sem
azt, hogy a késõbbiekben sem kerülhet rá sor.
2007/3
Az utób bi idõ ben el le het mon da ni, hogy a
csap ból is a va gyo no so dá si vizs gá lat ra vo -
nat ko zó rész in for má ci ók foly nak. Rá di ó ban,
saj tó ban, in ter ne ten és a té vé ben egy aránt
szá mos cikk és mû sor, va la mint több szak -
mai elõ adás is fog lal ko zik a té má val. A té -
má ról tel jes kö rû kép azon ban nem ad ha tó,
hi szen nap mint nap újabb ese mé nyek, ügy -
let for mák, bi zo nyí tá si és vé de ke zé si el já rá -
sok ki ala ku lá sá ról le het hal la ni.
Alap ve tõ en az ál la mi adó ha tó ság az
adó zó kat – a kö te le zõ en, il le tõ leg a vé let -
len sze rû ki vá lasz tás alap ján le foly ta tan dó
el len õr zé se ken túl – cél zott ki vá lasz tá si
rend sze rek al kal ma zá sá val vá laszt ja ki az
el len õr zés re. A cél zott ki vá lasz tá si rend szer -
ben pe dig az ál la mi adó ha tó ság
• az adó zó ál tal be nyúj tott be val lá sok,
• az adat szol gál ta tás ok,
• az adó zó adó fi ze té se it, a ré szé re tel je sí tett
ki uta lá so kat tar tal ma zó nyil ván tar tás ok,
• az adó zó nál ko ráb ban vég zett el len õr zé -
sek ta pasz ta la tai, vagy
• más adó ha tó sá gok tól, más adó zók tól
szer zett ada tok
fel dol go zá sá val és egy be ve té sé vel je lö li ki
az adó zót el len õr zés re.
A ki vá lasz tás mód sze re i nek ala po sabb vizs -
gá la ta alap ján ös sze le het ál lí ta ni egy olyan
fel so ro lást, amely ügy le tek az adó ha tó sá gi
re vi zo rok szá má ra a ki vá lasz tás so rán meg -
ha tá ro zó le het. Ilyen nek te kint het jük:
• az egy-egy na gyobb vá sár lás hoz, ki adás -
hoz kap cso ló dó ta gi köl csön vagy va gyo -
ni be tét ös sze ge,
• a vál lal ko zás fo lya ma tos vesz te sé ges mû -
kö dé se,
• a ma gán sze mély rend sze res jö ve del me
fo lya ma to san, éven te is mét lõ dõ en csak a
mi ni mál bér re ter jed ki,
• nagy ér té kû in gat lan, gép ko csi vagy
egyéb in gó ság – pl. yacht – vá sár lá sa,
• egy nagy ös sze gû – pél dá ul vál lal ko zói
hi tel fel vé tel hez adott – biz to sí ték,
• sa ját fo lyó szám lá ra tör té nõ na gyobb
ös sze gû be fi ze tés,
• az evába lé pés kor nagy ös sze gû osz ta lék -
adót pót ló adó meg fi ze té se,
• a kész pénz ál lo mány csök ken té sét szol gá -
ló 10 szá za lé kos ked vez mé nyes, nagy
ös sze gû ked vez mé nyes osz ta lék fel vé te le,
• törzs tõ ke be fi ze tés, fel eme lés vagy pót be -
fi ze tés tel je sí té se,
• na gyobb ér té kû kész pénz szol gál ta tás (ki -
sebb vál lal ko zá sok nál 5 mil lió fo rin tot,
kap csolt vál lal ko zá sok nál 1 mil lió fo rin tot
meg ha la dó ér ték ben).
A ki vá lasz tá si szem pont ok át te kin té se
után ál ta lá ban sen ki nem hi szi, hogy eb be a
kör be pon to san õ fog be le ke rül ni, hi szen
raj ta kí vül még an nyi an van nak ha son ló ak.
A ki vá lasz tás va ló szí nû sít he tõ en nem a jö ve -
de lem nagy sá gá tól függ. Egy aránt ki vá lasz -
tás ra ke rül het nek nagy jö ve del mû és vi -
szony lag kis jö ve del mû ma gán sze mé lyek is,
ha vél he tõ en meg ál la pít ha tó a be val lás és
egy adott konk rét ki adás el té ré se.
Az elõ zõ fel so ro lás ban sok szor sze re pel a
nagy ös sze gû ki fe je zés. En nek az ér té két
azon ban nem le het egy ér tel mû en meg ha tá -
roz ni. Adott eset ben le het nagy ös sze gû
a pár mil lió fo rint is, és ter mé sze te sen ta lál -
koz ha tunk több száz mil li ós ilyen ös sze gek -
kel is. A va gyon gya ra po dá si vizs gá lat a ki -
adás ol da lá ról in dul. Ki adá sa min den ki nek
le het, de nem biz tos, hogy a ki adá sa it jö ve -
del me fe de zi is.
A va gyo no so dá si vizs gá la tok te kin te té -
ben a leg na gyobb prob lé mát az je len ti,
hogy a ki vá lasz tott adó zó nak nincs tu do -
má sa ar ról, hogy mely ki adá sa von zot ta az
el len õr zés kö ré be.
Meg kell em lí te ni, hogy sok szor in dul
adó el len õr zés név te len vagy akár köz ér de -
kû, ese ten ként rossz in du la tú be je len tés
alap ján is. A tör vény sze rint a név te len
be je len tés ki vizs gá lá sa mel lõz he tõ. A pa na -
szost, il let ve a be je len tõt a be je len tés meg -
té te le mi att nem ér he ti hát rány. A be je len té -
sek egy ré sze azon ban nyil ván va ló an meg -
kö ze lí tõ en he lyes ada to kat tar tal maz,
amely nek so rán az adó ha tó ság vizs gá la tot
in dít a be je len tés sel érin tett ma gán sze mély
va gyon gya ra po dá sát il le tõ en. A rossz hi sze -
mû en el járt be je len tõ el len azon ban van le -
he tõ ség jo gi el já rást kez de mé nyez ni, ha
egy adó el len õr zés ben ki de rült, hogy alap -
ta lan volt a be je len tés.
A va gyo no so dá si vizs gá lat ra ki je lölt ma -
gán sze mé lyek ál ta lá ban egy sok min den re
ki ter je dõ olyan tar tal mú kér dés cso por tot
kap nak, amely re vo nat ko zó an tõ lük az adó -
ha tó ság nyi lat ko za tot vár.
A kér dés cso port az aláb bi a kat öle li fel
a vizs gált idõ szak vo nat ko zá sá ban
20

LATOKBÓL LEVONHATÓ TANULSÁGOK
• fõ ál lá sú, mel lék ál lá sú mun ka vi szony ból,
il le tõ leg min den nem önál ló te vé keny ség -
re vo nat ko zó jog vi szony ból szár ma zó jö -
ve del mi ada tok és az er re vo nat ko zó
mun kál ta tói iga zo lá sok,
• vég zett önál ló te vé keny ség, az ab ból szár -
ma zó jö ve de lem és a be je len té si kö te le -
zett sé gek tel je sí té se,
• in gat lan és in gó ér té ke sí té sek bõl, tar tá si,
élet já ra dé ki vagy örök lé si szer zõ dés bõl,
ka mat ból, osz ta lék ból, ár fo lyam nye re -
ség bõl, in gat lan bér be adás ból, nye re -
mény bõl szár ma zó jö ve de lem,
• gaz da sá gi tár sa ság ala pí tá sá val kap cso -
la tos be fek te té sek,
• ka pott köl csö nök vagy pénz in té ze ti hi te lek,
• adott köl csö nök,
• in gat lan vá sár lá sok sa ját vagy más ré szé re,
• épít ke zé sek ada tai,
• gép jár mû, lé gi és vizi jár mû vá sár lá sok,
• bank szám lák ada tai,
• je len tõ sebb ki adá sok,
• a csa lád ban lé võ ke re sõ sze mé lyek és el -
tar tot tak szá ma, és az egy fõ re ju tó net tó
jö ve de lem,
• a meg él he tés re for dí tott ki adá sok éves
bon tás ban.
A kér dé sek a vizs gált idõ szak tól füg get le -
nül ki tér nek a je len leg tu laj don ban lé võ va -
gyon tár gyak ra és an nak meg szer zé si kö rül -
mé nye i re.
A ma gán sze mély ré szé re a leg na gyobb
di lem ma, hogy a nyi lat ko zat té telt tel jes kö -
rû en, rész le ge sen vagy egy ál ta lán meg te -
gye-e. Ugyan is elõ re nem tud hat ja, hogy az
adó ha tó ság mely va gyon tár gyá nak meg -
szer zé se vagy ki adá sá nak iga zo lá sa kap -
csán von ta be a vizs gá lat ba. A dön tés nem
egy sze rû, ugyan is az adó zó él het a tör vény
ad ta jo gá val, és meg ta gad hat ja sa ját ma -
gá ra vo nat ko zó an a nyi lat ko zat té telt, és kér -
he ti az adó ha tó sá got, hogy a ren del ke zé sé -
re ál ló bi zo nyí té kok alap ján foly tas sa le a
vizs gá la tot. Ez eset ben esé lye van ar ra, hogy
nem min den va gyon gya ra po dá sát, il let ve
köl te ke zé sét tud ja az adó ha tó ság, és így az
iga zolt jö ve del me elég fe de ze tet nyújt hat.
Azon ban az adó zó nak együtt kell mû köd nie
az adó ha tó ság gal, kö te les a jo ga it jó hi sze -
mû en gya ko rol ni, és elõ se gí te ni az adó ha -
tó ság fel ada ta i nak vég re haj tá sát.
A va gyo no so dá si vizs gá la tok egyik cél ja
két ség kí vül azok te re lõ ha tá sa. Va gyis a fe -
nye ge tett ség ér zé sé nek meg je le né sé vel az
adó zók jog kö ve tõ ma ga tar tá sá nak el éré se.
En nek ér de ké ben min den adó zó nak fel kell
mér nie leg alább éven ként, az adó be val lá sá -
nak be nyúj tá sa kor, hogy az adott év kez de te -
kor ren del ke zé sé re ál ló pénz- és va gyo ni esz -
kö zei, va la mint jog sze rû adó zott, be val lott és
be val lás alá nem tar to zó jö ve del mei fe de ze -
tet nyúj tot tak-e az adott idõ szak ki adá sa i ra.
Amen nyi ben a ket tõ kö zött nincs nagy el té rés,
ak kor nyu god tan alud hat a kö vet ke zõ idõ -
szak ok va gyo no so dá si vizs gá la ta it il le tõ en.
Ha a for rás ol da lon hi ány mu tat koz na, ak kor
a be val lás kor rek ci ó já val még se gí te ni le het.
A te re lõ ha tás meg te rem té se ér de ké ben
még szá mos más jog sza bály is szü le tett. Ezt
cé loz ta töb bek kö zött a vál lal ko zá sok pénz -
ke ze lé si sza bá lya i nak szi go rí tá sa is. En nek
ke re tén be lül is tö re ked ni ük kell a vál lal ko -
zók nak ar ra, hogy a sa ját és a vál lal ko zá suk
pénz esz kö ze it el kü lö ní tet ten ke zel jék.
A va gyo no so dá si vizs gá la tok ból le szûrt
ta pasz ta la tok alap ján min den ki nek ajánl ha -
tó, hogy vé gez zen el alap ve tõ ös sze ha son lí -
tá so kat a jö ve del me és a rá for dí tá sai kö zött.
Bár az adó ha tó sá gi el len õr zés és becs lés
so rán a meg él he té si költ sé ge ket a KSH lét -
mi ni mum ra vo nat ko zó meg él he té si ada ta i -
val ve szik szá mí tás ba, er re nem le het apel -
lál ni ak kor, ha ki de rül, hogy a gáz szám la
ha vi ös sze ge na gyobb en nél a meg él he té si
alap ös szeg nél.
Kerekes Anikó
2007/3
21

Filmajánló
DIE HARD 4 - LEGDRÁGÁBB AZ ÉLETED
A világ legerõsebb állama is védtelen: katonák, repülõgépek és rakéták õrzik, de ha az internethálózata
megbénul, az egész ország összeomolhat. A rejtélyes, mindig az árnyékba húzódó férfi,
aki kieszeli és megvalósítja az USA elleni egyetlen sikerrel kecsegtetõ hadjárat tervét, mindent
végiggondolt. Mindent pontosan megtervezett. Minden digitális részletet a helyére illesztett. A terv
tökéletes. Kivéve egy apróságot. Egyetlen embert: John McClane-t. McClane (Bruce Willis) nem
sokat tud az internetrõl, még a villanyborotvájával sincs túl jó viszonyban. Magányos, morózus,
kerüli a kollégái társaságát, és azok is kerülik õt. De ha baj van, és a baj már akkora, hogy úgy
tûnik, nincs kiút, csak õ segíthet. Makacs, mint a buldog, és el fogja kapni a titokzatos támadót,
még ha fél New Yorkot romba is kell döntenie közben.
HARRY POTTER ÉS A FÕNIX RENDJE
Harry Potter kalandos körülmények között ötödször is visszatér a Roxfortba, és meglepve tapasztalja,
hogy a varázsvilág elõl eltitkolták elõzõ évben lezajlott drámai találkozását. Senki nem
tudja, hogy Voldemort nagyúr visszatért.
Cornelius Caramel féltékenységbõl új Sötét varázslatok kivédése tanárt nevez ki az iskolába,
akinek az egyik legfõbb feladata Dumbledore professzor és a diákok szemmel tartása.
Talán ezért éri a Roxfort lakóit olyan váratlanul az a sötét varázslat, amely ellenük fordul. Harry,
két barátja, Ron és Hermione sürgetésére, végül maga veszi kezébe az ügyet: néhány diáktársukkal
kiegészülve felkészülnek rá, hogy megvédjék otthonukat.
Új tudományukat hamarosan a gyakorlatban kell kipróbálniuk. Nagy csata vár rájuk.
Könyvajánló
Jodi Picoult
Elrabolt az apám
Sven Sommer:
Homeopátia
A szelíd öngyógyítás
Daniel Pipes
Összeesküvések
A paranoia évezredes története
A harmincéves Cordelia Hopkins életében látszólag
min den nagyon rendben: imádott apja szeretetben ne -
vel te fel, szép kislánya, elbûvölõ võlegénye van, sikeres a
munkájában. Ám egy elfeledett emlékkép felbuk ka nása
miatt mindez egy pillanat alatt összeomlik: feltárul az
eltitkolt múlt, s kiderül, hogy semmi sem úgy igaz, ahogy
õ azt addig hitte. Anyja mégsem halt meg évtizedekkel
ezelõtt autóbalesetben, apja pedig elrabolta õt, megváltoztatta
a család nevét, lakóhelyét és teljes életét. Jodi
Picoult izgalmasan, krimiszerû feszültséget teremtve,
mesterien gombolyítja a cselekmény fonalát az emberi
viszonyok-érzések, a szerelem, a szenvedély és a szülõi
szeretet útvesztõiben. A végkifejlet pedig ismét tartogat
nem várt meglepetéseket… 366 oldal, 2890 forint.
Manapság a homeopátiának szinte magától értetõdõ az
elfogadottsága: kisebb panaszoknál és egyszerû be teg -
ségeknél az ember elõször homeopátiás szerhez fo -
lyamodik. A homeopátia az öngyógyító erõket serkenti, és
így segít hozzá a tartós, szilárd egészséghez. A kiadvány
több mint 100 gyakori megbetegedés egyéni kórképre
szabott megfelelõ szereit, potenciáit és adagolásait írja le.
A helyes szer kiválasztásához a panaszok gyors áttekintésére
szolgáló táblázat nyújt segítséget.
128 oldal, 2290 forint.
Daniel Pipes lebilincselõen elemzi a Nyugat össze es kü -
vés-elméleteit és azok borzasztó hatásait ebben a szel le -
mes és provokatív mûben. Kimutatja, hogy Európa
hogyan fejlesztette ki a keresztes háborúktól kezdve az
összeesküvés-elméletgyártás két irányzatát. Pipes megjeleníti
azt a rettegést, amely szerint az egyik vagy másik fenti
tényezõ fõzte ki a francia és orosz forradalmakat, a két
világháborút és a modern történelem más kulcsfon -
tosságú eseményeit. Bemutatja az összeesküvés-el mé -
letek iszonyú következményeit abban a korban, amikor
Hitler és Sztálin hatalomra jutottak, és amikor 1945-öt
követõen ez a gondolkodás a nyugati hatalom központjából
a politikai és földrajzi perifériára tevõdött át.
330 oldal, 2680 forint.
Atheneum 2000 Kiadó,
www.fo.hu
Kapható a Líra üzletekben országosan.
Holló és Társa,
tel.: 82/416-944
www.hollobooks.hu
Az Agave Könyvek megvásárolhatók az Alexandra
és a Libri boltjaiban, valamint a legjobb könyvesboltokban.
www.agavekonyvek.hu

A filmtörténet gyöngyszemei
Prá ga.
Nem tu dom, ki nek, mi jut hat er rõl a vá ros ról eszé be, de ab ban biz tos va gyok, hogy csak jó kat le het hal la ni Cseh or szág fõ vá ro sá ról.
Ven cel tér, Kár oly híd, a Vár, a füs tös kis kocs mák, al ter na tív, jazz-, rock-, blu es-, pin ce klu bok. Kö zép-Eu ró pa egyik mû vé sze ti fel leg vá ra és fõ vá ro sa egy ben.
És ne kem egy ki csit az egyik szín da rab, ami ben volt sze ren csém ját sza ni. Ki csiny, de lel kes kö zön ség elõtt.
És Jiri Menzel. Cseh szár ma zá sú ren de zõ, for ga tó könyv író és szí nész. Ami még szim pa ti ku sab bá te szi, hogy egyen ran gú szín há zi ren de zõ, sõt szí nész ként ma -
gyar kol lé gák film je i ben is fel tû nik. 1965-ben ké szí ti el sõ kis já ték film je it, és 1968-ban már Oscar dí jat kap! Nagy te het ség. És nagy te het sé gû író ih le ti meg foly -
ton-foly vást. Bohumil Hrabal. Azt hi szem, ez a két név ab szo lút ga ran cia a si ker re. Ami nem is ma rad el.
Szi go rú an el len õr zött vo na tok (1967). A má so dik vi lág há bo rú utol só nap ja it él jük. Egy ál mos, po ros kis cseh fa lucs ká ban va gyunk, an nak is a vas út ál lo má -
sán. Milos (Václav Neckár) új egyen ru hát kap, és ezen túl már a pe ro non áll hat, nem kell to vább ne héz mun kát vé gez nie. Re mény te le nül sze rel mes a he lyi
vo na ton dol go zó ka la uz nõ be, és ezt még az is te té zi, hogy annyi ra ügyet len, még ma gá é vá sem tud ja ten ni. Együtt dol go zik az ál lo más for gal mis tá já val,
Tapicskával (Josef Somr), aki ci niz mu sá val, te kin télyt nem tisz te lõ ma ga tar tá sá val és az ál lan dó nõ haj ku rá szá sá val a fiú pél da kép évé vá lik. Azt gon dol hat nánk,
hogy ez a film egy ka masz fiú ér zel mi is ko lá ja. Pe dig nem. Ez a film a há bo rú ról szól. Pon to sab ban ar ról, hogy le rom bol ja azt a mí toszt, ami sze rint (és a leg több
cseh há bo rús film ezt áb rá zol ta) hõ si es har cok foly tak a meg szál lók el len. Nem! Menzel sze rint ezek a fil mek ma gu kat a há bo rút di csõ í tik. Nin cse nek hõ sök (an-
nak el le né re, hogy a film ben egész vé gig ott ér zõ dik a há bo rú sze le, és a vé ge ezért vá lik tra gi kus sá), eze ket az em be re ket a min den na pi élet ér dek li, a nõk,
a me net rend, a sa ját ki csi éle tük. Milos is in kább csak vé let le nül ke ve re dik be le az el len ál lás ba.
Még sem von ha tod ki ma gad egy ilyen „ese mény bõl”, vé gül hõs sé válsz, ha akarsz, ha nem. És ez a nagy sze rû eb ben a film ben, hogy Menzel még is nagy sze -
rû en öt vö zi a ko mé di át, tra gé di át, bo hó za tot, ero ti kát, sza tí rát, a na tu ra liz must, ab szur di tást.
És men nyi re jó, hogy hagy ta ma gát rá be szél ni Hrabal ál tal, hogy ne vál toz tas son a film vé gén, ne tom pít sa a re gény vé gi tra gi ku mot!
Visz lát vi lág, az egy sze rû, kis em be rek nek ko ra le járt! Ér vé nye sülj, vagy alul ma radsz!
MÉ SZÁ ROS AT TI LA
A rejtvényt helyesen megfejtõ olvasóink között 3 darab könyvcsomagot sorsolunk ki.
Beküldési határidõ: 2007. július 20.
Cím: 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út, hrsz. 1566/52.
Elõzõ számunk nyertesei: Földvári István, Budapest, Szabó Lászlóné, Veresegyház
és Kövi Ferenc, Százhalombatta. Nyereményeiket postai úton kapják meg.
2007/3
23

BESZÁMOLÓ
AZ ÉPÜLETGÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI ERSENYÉRÕL
Az épületgépészek számára idén a sárospataki Vay Miklós Szakképzõ Iskolában rendezték
meg az országos tanulmányi verseny döntõjét. Az a 10 diák, aki korábban, az elõdöntõben
a leg in kább sikeresen oldotta meg az írásbeli feladatokat, most szóban és gyakorlatban
mutathatta meg tudását.
Õk nem csak szakmai képesítés birtokában távozhattak a helyszínrõl, hanem sok egyéb jutalmat, ajándékot
is átvehettek a rendezvényt támogató cégek képviselõitõl. E cégek közé tartozik természetesen a D-ÉG Zrt.
is, aki amellett, hogy jutalmakat ajánl fel, hagyományosan biztosítja a szakmai versenyek gyakorlati részéhez
szükséges termékeket és berendezéseket is. A gyakorlati vizsga ideje alatt az iskola mûszaki és mérnöktanárai,
valamint a versenyzõ tanulókat kísérõ tanárok számára Róth Ervin, a D-ÉG Zrt. kereskedelmi igazgatója,
Plósz Antal, a Nemzeti Szakképzés és Felnõttképzés koordinátora és Dénes István, az épületgépész
szakmai közösség vezetõje tartott elõadást az épületgépészetrõl és a szakember képzésérõl.
Az épületgépész technikus Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntõjén 1. helyen Gángó Péter
(Deák Ferenc és Széchényi István Szakközép- és Szakiskola, Zalaegerszeg), a 2. Barcza Gergely
(Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola, Zalaegerszeg), a 3. pedig Dobóczi
Olivér (Deák Ferenc Szakképzõ és Mûvészeti Szakközépiskola, Kazincbarcika) lett.
Gratulálunk a verseny minden résztvevõjének!
Név:
Cí m:
Olvasói regisztrációs szelvény
2007/3
Tel.:
E-mail:
Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy amennyiben postai úton szeretnének havonta hozzájutni kiadványunkhoz, ezt jelezzék számunkra a szelvény visszaküldésével
a 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út hrsz. 1566/52 címre, a 06-25-282-374 faxszámra vagy a deginfo1@degrt.hu e-mail címre.
Azon olvasóink, akikhez az újság hibás postai címzéssel jut el, szintén e szelvény visszaküldésével tudathatják velünk a problémát.
SZERELÕ TERVEZÕ KIVITELEZÕ VISZONTELADÓ EGYÉB
24