Autizmus-specifikus támogatott foglalkoztatás - Fogyatékos ...

Szerzők: Jásper Éva, Kanizsai-Nagy Ildikó
Egyes fejezetek megírásában közreműködtek:
Csányi Zsuzsanna, Janoch Monika, Kiss Gyöngyi, Németh Krisztina,
Németh Regina, Őszi Tamásné, Dr. Stefanik Krisztina
Szakmai lektor: Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors, Dávid Andrea, Dr. Simó Judit
Kiadványterv: Németh Marcell, Soós Borbála, Soós Kata
Felelős kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány
Kovács Gábor, kuratóriumi elnök
A program irányítója: Nagy Éva, Fehér Ildikó
A kiadvány megjelenését gondozta:
Foglalkoztatási Hivatal
A kiadvány elérhető a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért
Közalapítvány honlapján: www.fszk.hu
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni,
adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel
– elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon –
a kiadó engedélye nélkül közölni.
Készült a Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprészéből,
a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából, a Fogyatékos Személyek
Esélyegyenlőségéért Közalapítvány gondozásában.
A kiadvány megalkotásához nyújtott támogatást ezúton is köszönjük a programban közreműködő
szervezeteknek:
Salva Vita Alapítvány
Autizmus Alapítvány
Fogd a Kezem Alapítvány
Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft.
ISBN 978-615-5043-77-2
Budapest, 2011.

TARTALOM
ELŐSZÓ 7
I.1. AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR FOGALMA, JELLEGZETESSÉGEI 11
I.1.1. Elnevezések 11
I. AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR 11
ALAPISMERETEK
I.1.2. Az autizmusban érintett területek 12
I.1.3. Az autizmussal élő emberek intézményes ellátása, támogatása 17
I.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL 19
I.2.1. A családi kapcsolatok jellegzetességei 19
I.2.2. A szülőkkel való kooperáció lehetőségei 23
I.3. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATÁS ALAPELVEI, MÓDSZEREI 26
I.3.1. A bizonyítottan hatékony autizmus-specifikus terápiás eljárások ismérvei 27
I.3.3. Az autizmus-specifikus beavatkozás céljai, területei 29
I.3.4. Az autizmus-specifikus beavatkozás eszközei, módszerei 31
II.1. SZAKEMBERIGÉNY 39
II. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT 39
FOGLALKOZTATÁS ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA
II.2. SZAKEMBEREK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS 40
II.3. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS 41
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
II.4. AZ ATF DOKUMENTÁCIÓJÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 41
II.5. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS LÉPÉSEI 42

III. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS 43
TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
III.1. AZ ÜGYFELEK TOBORZÁSA 43
III.2. KAPCSOLATFELVÉTEL AZ ÜGYFÉLLEL 46
III.2.1. Első telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel 46
III.2.2. Értesítés az első tájékoztató beszélgetés időpontjáról 47
III.3. ELSŐ TÁJÉKOZTATÓ BESZÉLGETÉS 48
III.4. AZ ÜGYFÉL FELMÉRÉSE 54
III.4.1. A felmérésbe bevonható ügyfelek kiválasztásának kritériumai 55
III.4.2. A felmérés eszközei, eljárásai 57
III.4.3. A felmérés eredményei 69
III.5. AZ ÜGYFÉL FELKÉSZÍTÉSE 74
III.5.1. Az ügyfél felkészítése során alkalmazott eljárások 81
III.6. AZ ÜGYFÉL MUNKAHELYI BETANULÁSÁNAK ÉS 88
BEILLESZKEDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
III.6.1. A fizikai környezet megismerése, a munkafolyamat elsajátítása 89
III.6.2. A szociális környezet megismerése, a szociális szabályok, szokások 90
elsajátítása
III.7. AZ ÜGYFÉL UTÓKÖVETÉSE 95
III.7.1. Az ügyfél egyéni utókövetése 95
III.7.2. Csoportos utókövetés 96
III.7.3. A kapcsolat lezárása 97
IV. MUNKÁLTATÓK 99
IV.1. MUNKÁLTATÓK TOBORZÁSA 100
IV.2. KAPCSOLATFELVÉTEL A MUNKÁLTATÓVAL 102
IV.2.1. Személyes találkozó a munkáltatókkal 103
IV.2.2. Munkáltatóknak tartott előadás 104

IV.3. A MUNKÁLTATÓ ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSE – AZ ÁLTALÁNOS 105
MUNKÁLTATÓI PROFIL ELKÉSZÍTÉSE
IV.3.1. A munkahely fizikai környezetének elemzése 106
IV.3.2. A munkahely szervezeti jellemzői 106
IV.3.3. A lehetséges munkakörök feltérképezése 107
IV.4. A KONKRÉT MUNKAHELY FELTÉRKÉPEZÉSE 111
IV.4.1. A kiválasztott munkahely/munkakörnyezet feltérképezése 111
IV.4.2. A kiválasztott munkakör elemzése 115
IV.4.3. A munkakörhöz tartozó tevékenységek elemzése, a feladatanalízis 117
IV.5. A MUNKAHELY ADAPTÁLÁSA 119
IV.5.1. A fizikai környezet adaptálása 119
IV.5.2. A szociális környezet adaptálása 120
IV.5.3. A munkakörhöz kapcsolódó tevékenységek adaptálása 122
IV.5.4. Az adaptálás során használható speciális eljárások, eszközök 124
IV.6. RENDSZERES KAPCSOLATTARTÁS A MUNKÁLTATÓVAL, UTÓKÖVETÉS 126
V.1. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS ALAPELVEI 129
V. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 129
V.2. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁSHOZ 130
TARTOZÓ SZAKMAI SZTENDERDEK
V.2.1. Szakemberek kiválasztására és felkészítésére vonatkozó sztenderd 130
V.2.2. A módszertani folyamat lépéseinek és tevékenységeinek sztenderdje 131
V.3. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁSHOZ 135
TARTOZÓ VEVŐI ELÉGEDETTSÉG SZTENDERDJE
FOGALOMTÁR 137
HASZNOS LINKEK 140
AJÁNLOTT SZAKIRODALOM 141
MELLÉKLETEK 143

Köszönetnyilvánítás
A módszertan megszületéséért köszönetet mondunk a modellprogramban résztvevő ügyfeleknek,
családtagjaiknak, munkáltatóknak, akik bizalmat szavazva nekünk lehetőséget
adtak rá, hogy a születendő módszertant a gyakorlatban is teszteljük.
Köszönetet mondunk továbbá az Autizmus Alapítvány, a Fogd a Kezem Alapítvány, a Regionális
Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft, valamint a Salva Vita Alapítvány munkatársainak,
akik a módszertan fejlesztése, és gyakorlati tesztelése során szerzett tapasztalataik
megosztásával, értékes visszajelzéseikkel segítették munkánkat. Név szerint: Dr. Balázs
Anna, Balaska Tünde, Csányi Zsuzsanna, Györei Anikó, Hamvas Éva, Horvát Krisztina,
Jene Judit, Janoch Monika, Kiss Gyöngyi, Kiss Nikoletta, Kővágó Emese, Kudari Nóra,
László Hedvig, Mester Anikó, Németh Györgyi, Németh Krisztina, Németh Regina, Németh
Zsuzsanna, Orsós Zsuzsanna, Őszi Tamásné, Pántya Erika, Sirbik Sándorné Tőrős
Márta, Dr. Stefanik Krisztina, Valiczkó Éva, Végh Katalin.
Dávid Andrea és Dr. Simó Judit – a modellprogram szakértőiként folyamatos szakmai
támogatásukkal – tudásuk, tapasztalataik, visszajelzéseik illetve módszertani és szakmai
meglátásaik révén járultak hozzá az elméleti elképzelések gyakorlatba való adaptálásához,
a kézikönyv elkészítéséhez.
Köszönetet mondunk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak mely az Országos Autizmus
Stratégiához kapcsolódó munkaerőpiaci szolgáltatás módszertanának kidolgozására felkérést
adott és biztosította a program financiális hátterét.
Köszönettel tartozunk végezetül a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítványnak,
amely – a fejlesztés vezetőjeként – biztosította a program szakmai és szervezési
koordinációját.
6

ELŐSZÓ
Magyarországon megközelítőleg másfél évtizede működnek különböző alternatív
munkaerőpiaci szolgáltatások, melyek fogyatékos és megváltozott munkaképességű
ügyfeleknek segítenek a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben (például a
Komplex Munkaerőpiaci Szolgáltatás, Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű
Munkavállalóknak (4M szolgáltatás), Munkaasszisztensi Szolgálat).
Ezek közé tartozik a Salva Vita Alapítvány által adaptált, továbbfejlesztett és leírt Támogatott
Foglalkoztatás módszer, mely jelen módszertan közvetlen alapjául szolgált. 1
A nemzetközi és hazai kutatások is megerősítik azonban azt a tapasztalatot, hogy ezek a
szolgáltatások - megfelelő ismeretek és adaptáció hiányában - kevésbé hatékonyan és
szakszerűn tudják támogatni az autizmussal élő személyek elhelyezkedését.
Ugyanakkor - az autizmusról való ismereteink bővülése, továbbá az egyre hatékonyabb
diagnosztikus eljárások következtében - napjainkban jelentősen emelkedik a diagnosztizált
autizmussal élő személyek száma. A nemzetközi kutatások alapján az autizmus
spektrum zavarok előfordulási gyakorisága összességében elérheti az 1 %-ot. 2 Ez azt
jelenti, hogy Magyarországon közel 100 ezer embert érinthet ez a fejlődési zavar.
A korcsoporti eloszlás egyelőre jelentős eltolódást mutat. A diagnosztizált autizmussal
élő felnőttek száma jelenleg jóval kisebb a gyermekpopulációhoz viszonyítva. Azonban a
gyermekkori diagnózisok számának rohamos növekedésével és a felnőttkori diagnosztika
kiépülésével várható, hogy néhány éven belül intenzív mértékben emelkedik a diagnosztizált
felnőttek száma, egyre növekvő nyomást gyakorolva a széleskörű ellátórendszerre.
1 Csányi Zs., Jásper É., Sipos A. (2007) Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás Módszertani Kézikönyv,
Salva Vita Alapítvány
2 Baron-Cohen, S. et al. (2009) Prevalence of autism-spectrum conditions: UK school-based population
study The British Journal of Psychiatry 194: 500-509
Fombonne, E.(2010) Estimated prevalence of autism spectrum conditions in Cambridgeshire is over 1%
Evid. Based Ment. Health, 13 (1)
7

Erre az igényre reagált a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány az
„Autizmussal élő személyek részére alternatív munkaerőpiaci modellprogram kidolgozása”
elnevezésű programja, amely a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész 2008
évi központi keretéből valósult meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány - a fejlesztés vezetőjeként
- biztosította a program szakmai és szervezési koordinációját.
A szolgáltatási modell kidolgozásában több szervezet vett részt. A módszertan részletes
kidolgozását és jelen kézikönyv elkészítését a konzorciumban dolgozó Autizmus
Alapítvány és Salva Vita Alapítvány valósította meg.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány előzetes szakmai koncepciója
szerint a pályázati kiírás lényegi eleme volt a kialakuló módszertan bevezetése, gyakorlati
tesztelése budapesti és vidéki helyszíneken egyaránt. A módszertan elméletének
átadása, a gyakorlati tapasztalatok megosztása, a módszertan folyamatos monitorozása,
a visszajelzések beépítése a program során megrendezett egyeztető fórumokon, illetve a
vidéki helyszíneken történő konzultációk során valósultak meg.
A módszertan kidolgozásában, tesztelésében, valamint a módszertani kézikönyv elkészítéséhez
kapcsolódó szakmai munkában Szombathelyen a Regionális Szociális Forrásközpont
Nonprofit Kft, Pécsen a Fogd a Kezem Alapítvány, Budapesten pedig a
Salva Vita Alapítvány és az Autizmus Alapítvány munkatársai vettek részt.
A modellprogramban kifejlesztett módszer elnevezése: Autizmus-specifikus Támogatott
Foglalkoztatás (ATF), melynek részletes leírását jelen kézikönyv tartalmazza.
Jelen módszertan célja, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatás, valamint az autizmussal
kapcsolatos tudás tartalmi elemeit és tapasztalatait összehangolva, gyakorlati támogatást
nyújtson az autizmussal élő személyek sikeres, nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez.
Az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás hiánypótló hazánkban, mivel
az első olyan módszer, amely kifejezetten az autizmussal élő emberek speciális igényeihez
igazodva próbálja segíteni nyílt munkaerőpiaci integrációjukat.
A módszertan a legkorszerűbb szaktudásra, illetve a külföldi és hazai tapasztalatokra támaszkodik
mind az autizmus, mind pedig az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások területén.
8

A kézikönyv célja, felépítése
A módszertani kézikönyv azzal a céllal készült, hogy az Autizmus-specifikus Támogatott
Foglalkoztatás szolgáltatás elérhetővé és használhatóvá váljon minden olyan szakember
számára, aki hatékony és korszerű alternatív munkaerőpiaci szolgáltatást szeretne nyújtani
autizmussal élő emberek számára.
A módszertani kézikönyv kifejezett hangsúlyt fektet az autizmussal kapcsolatos alapismeretek,
gyakorlati tudnivalók és megoldások részletezésére. A gyakorlati alkalmazhatóságot
számos esetleírás, gyakorlati ötlet, ábra és kép segíti.
A könnyebb érthetőség kedvéért a könyvben külön fejezetben jelennek meg az ügyfelekkel
és munkáltatókkal végzendő munka lépései. A két folyamat a gyakorlatban egymással
szoros összefüggésben, párhuzamosan valósul meg. A folyamat leírását különböző eszközök,
eljárások, illetve esetek illusztrálják.
Az utolsó részben találhatók a dokumentációra, a minőségbiztosításra vonatkozó információk
és a legfontosabb szakkifejezések magyarázatát tartalmazó fogalomtár.
A kézikönyv nem tekinthető „receptkönyvnek”. A bemutatott eljárásokat az egyedi szükségletekhez
kell igazítani, ez pedig a szakember elmélyült tudását és ismereteinek kreatív
és rugalmas alkalmazását igényli.
A modellprogram tapasztalatai egyértelműen alátámasztják, hogy a munkavállalók, a
munkáltatók és a szakemberek részéről valós igény van a specifikus igényeknek megfelelő
módszertanra és szolgáltatásra. A visszajelzések megerősítik, hogy a szakemberek az
ATF módszer segítségével hatékonyabban és sikeresebben tudják elősegíteni ügyfeleik
munkaerőpiaci elhelyezkedését.
9

I. AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR
ALAPISMERETEK
A bevezető fejezet célja, hogy alapvető ismereteket és szemléletmódot adjon át az autizmus
spektrum zavarokról a Módszertant alkalmazó szakembereknek.
I.1. AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR FOGALMA, JELLEGZETESSÉGEI
Az autizmus veleszületett fejlődési zavar, amely a születéstől kezdve az egész életen át
alapvetően befolyásolja a fejlődés és viselkedés minden területét. Ez egyben azt is jelenti,
hogy az autizmus felnőtt korban is jelen van, és hatással van az élet minden területére.
A zavart az esetek döntő többségében genetikai tényezők okozzák, és ez a központi idegrendszer,
az agy eltérő fejlődéséhez vezet.
Ennek következtében az autizmussal élő emberek alapvető kognitív, információ-feldolgozási
rendszere másképpen működik, másképp észlelik, értelmezik, dolgozzák fel a környezetükből
érkező fizikai és szociális ingereket.
Mindezek miatt végül reakcióik, gondolataik, viselkedésük is markánsan különbözik
a megszokottól.
A korábbi elképzelésekkel szemben az autizmus korántsem ritka állapot, a legfrissebb
kutatási adatok azt mutatják, hogy az előfordulási gyakoriság megközelítheti az 1%-ot,
vagyis 100 emberből 1-nél diagnosztizálható ez a tünetegyüttes. 3
I.1.1. Elnevezések
Az autizmus viselkedéses megjelenése rendkívül változatos, vagyis nagyon egyedi,
hogy egy adott személy esetében milyen reakciók, viselkedések; egyszóval tünetek jelennek
meg. Nagyon lényeges, hogy bármilyen értelmi vagy nyelvi képességekkel,
szociális vagy családi hátérrel, vagy éppen személyiséggel együtt is jelentkezhet
autizmus.
3 Baron-Cohen, S. et al. (2009) Prevalence of autism-spectrum conditions: UK school-based population
study The British Journal of Psychiatry 194: 500-509
Fombonne, E.(2010) Estimated prevalence of autism spectrum conditions in Cambridgeshire is over 1%
Evid. Based Ment. Health, 13 (1)
11

Éppen ennek a sokszínűségnek a jelölésére használjuk az autizmus spektrum zavar
kifejezést, melynek angol megfelelője ’autism spectrum disorder’. Ennek rövidítését (ASD)
a magyar szakirodalom is alkalmazza (szintén megjelenik a magyar kifejezés rövidítése:
ASZ).
A pszichiátriai/pszichológiai szakvéleményekben, illetve a köznyelvben gyakran találkozhatunk
az Asperger szindróma elnevezéssel is. Ezt a diagnosztikus kategóriát általában
olyan autizmussal élő emberek esetében alkalmazzák, akiknek jók az értelmi képességeik,
gyakran magasan képzettek, de szociális-kommunikációs nehézségeik markánsak
(lásd alább).
I.1.2. Az autizmusban érintett területek
Minden autizmussal élő ember esetében döntően három terület fejlődése és működése
sérül. Ezek a kommunikáció, a társas viselkedés, és a rugalmas viselkedés-szervezés.
Mint fent már említettük, nagyon változatos, egyénenként nagyon különböző
lehet, hogy ezek a sérülések milyen konkrét viselkedésekben nyilvánulnak meg.
Az alábbiakban példákat adunk ezekre, de kiemeljük, hogy egyéb jellegzetességek is megjelenhetnek,
illetve azt is, hogy nincs olyan autizmussal élő ember, akinél minden egyes
tünetet megtalálunk. Olyan példák felsorolására koncentráltunk, amelyek felnőtt korban is
jellemzőek.
Kommunikáció
A kommunikációs sérülés általában jelentkezik a beszéd területén. Vannak, akik nem,
vagy nagyon keveset beszélnek, gyakran szó szerint visszaismétlik a másoktól hallott
mondatokat, vagy saját maguk által kitalált szavakat használnak. Találkozhatunk olyan
emberekkel is, akik nagyon gazdag szókinccsel, igen választékosan, esetenként túlságosan
is formálisan, „professzorosan” beszélnek.
Szinte mindig – még a fent említett „professzorok” esetében is – nehézséget jelent a
beszélt nyelv megértése. Különösen igaz ez a bonyolult és/vagy hosszú mondatok,
illetve a rejtett utalások, vicces, humoros, vagy „képes” beszéd esetén. Utóbbiakat az
autizmussal élő emberek gyakran szó szerint értik.
12

Gyakorlati példa
Tímea 37 éves, autizmussal élő nő, először ebédel a munkahelyén. A konyhás kolléga leteszi
az étellel megrakott tálcát az ételkiadó ablakhoz és kedvesen, segítőkészen megkérdezi Tímeát:
„El tudod vinni a tálcádat az asztalhoz?” Tímea válaszol: „Igen.”, és áll tovább az ételkiadó ablaknál.
Csak akkor indul el asztalához a tálcával, amikor erre egyértelműen felszólítják: „Timi, akkor vidd a
tálcát az asztalhoz és ebédelj meg!”
Ebben az esetben Tímea a szó szerint vett eldöntendő kérdésre korrektül válaszolt, de nem értette
meg a – konyhás kolléga számára egyértelmű – mögöttes tartalmat (ti. „Viheted a tálcádat és
ebédelhetsz!”)
Autizmussal élő embereknél gyakori a hanghordozás, a beszéd dallamának szokatlansága
(pl. éneklő vagy monoton, egysíkú intonáció).
Szinte minden esetben érintett a nem verbális kommunikáció. Gyakori a nem kifejező,
egysíkú mimika, a gesztusok hiánya, de előfordulhat túlzott, teátrális gesztikulálás, vagy
arckifejezések. Fontos itt kiemelni, hogy az érzelemkifejező mimika és gesztusok hiánya
egyáltalán nem jelenti az érzelmek hiányát, csak azt, hogy azok megnyilvánulása tér el
markánsan a megszokottól. Másik oldalról az autizmussal élő személyek számára ugyancsak
nehézséget okozhat a többi ember arckifejezéseinek és gesztusainak helyes
értelmezése is.
Többnyire komoly problémát jelent a beszédet csevegésre, beszélgetésre használniuk.
Ez jelentkezhet úgy, hogy nem, vagy csak igen röviden válaszolnak a másik felvetéseire.
Előfordul azonban az is, hogy saját kedvenc témájukban akármennyit képesek beszélni
anélkül, hogy tekintettel lennének a partner érdeklődésére, figyelmére vagy kérdéseire.
Fontos megjegyezni, hogy ez nem udvariatlanság vagy önzés, hanem az autizmusra jellemző
megértési akadályozottság, amely a kölcsönösség fenntartásának nehézségéből
fakad.
Társas kapcsolatok
Minden autizmussal élő embernek komoly gondot okoz a társas kapcsolatok, interakciók
megértése, megfelelő kezdeményezése, fenntartása és lezárása is.
Néhányan elhúzódnak más emberektől, előfordul, hogy nem reagálnak kérdésre, kezdeményezésre.
Sokan vannak, akik többnyire képesek más emberek közeledését megfelelően
fogadni, de önmaguk nem tudnak önállóan nyitni mások felé. Mindkét esetben
13

könnyen előfordul, hogy iskolai vagy munkahelyi környezetben a társaság peremére szorulnak,
nem alakulnak ki felszínes kapcsolataik sem. Vannak olyan autizmussal élő emberek,
akik viszont nagyon is kezdeményezőek, bárkivel és bárhol kapcsolatot kezdeményeznek,
túlságosan aktívan, többnyire bizarr módon közelednek másokhoz anélkül,
hogy a másik fél reakcióját, szempontjait figyelembe tudnák venni. Ez a látszólagos nyitottság
legalább akkora problémát jelent, mint a szélsőséges visszahúzódás: a környezet
számára olykor igen kellemetlen, a személy pedig emiatt komolyan veszélyeztetett lehet.
Gyakorlati példa
Gábor jó értelmi képességekkel rendelkező, 19 éves fiatalember. A buszon utazva a mellette ülő
utast rendszeresen kikérdezi: „Ön melyik busszal szokott hazamenni a munkahelyéről?” Az Ikarus
415-ös típusú busz? Tudja, hogy az Ikarus 415-ös gyakrabban lerobban, mint a 412-es? Van Önnek
gyermeke? Ő milyen busszal szokott hazamenni az iskolából?”
Többször előfordult, hogy félreértették kérdezősködését (pl. egy fiatal lány úgy értelmezte, hogy kikezdene
vele), és visszautasították. A visszautasítást Gábor nagyon rossz néven veszi, és feszültté
válik.
A fentiekhez kapcsolódóan a szociális szokások, szabályok felismerése és betartása
is problémát jelent. Nehéz lehet például csendben maradniuk színházban, templomban,
magukban tartani nem odaillő vagy bántó megjegyzéseket (pl. „Hú, de ronda szemölcs
van a néni nyakán!”), az életkornak és helyzetnek megfelelően köszönni, stb. Az is előfordul
ugyanakkor, hogy a már megtanult szabályokat mereven betartják, és nem módosítják
azokat a helyzet rugalmas értékelésének fényében (pl. jelenthetik a főnöknek, hogy
kollégájuk öt perccel hamarabb ment haza). Itt is lényeges megérteni, hogy nem szándékos
udvariatlanságról van szó, hanem az együttélés íratlan közösségi szabályainak
értelmezési nehézségéről.
Az öröm, az élmények, a tapasztalatok megosztásának készsége is sérült autizmusban.
Az autizmussal élő személyek nem feltétlenül igénylik azt, hogy mások felé jelezzék saját
elégedettségüket vagy örömüket, elmeséljék a velük történt eseményeket, vagy megbeszéljék
a közös élményeket, máskor nem találják ennek megfelelő formáját. Ez nem jelenti
azt, hogy ne élnék át az adott élményt, csak azt, hogy ennek kölcsönös megélése vagy a
helyzetnek megfelelő megosztása éppen az autizmus miatt korlátozott.
14
A társas és kommunikációs problémák természetét összefoglalhatjuk úgy is, hogy az
autizmussal élő embereknek nehéz megérteniük és átlátniuk azt, amit a többiek
gondolnak, éreznek, vagy tenni szándékoznak. Emiatt gondot okoz számukra a többiek
viselkedésének megértése, kiszámítása, és az ehhez való alkalmazkodás.

Rugalmas viselkedésszervezés
Autizmussal élő emberek életében gyakran találkozunk merev, rugalmatlan viselkedéssel,
tevékenységekkel vagy gondolkodással.
Gyakori, hogy bizonyos témák, területek erőteljesen lekötik érdeklődésüket, nagyon
sokat foglalkoznak ezekkel, akár más, fontos tevékenységek elhanyagolása árán is. A beszűkült
és körülhatárolt érdeklődés témája szinte bármi lehet, de gyakori például a közlekedés,
a számítógép, a térképek, egyes történelmi korszakok, csillagászat iránti érdeklődés.
Jellemző továbbá, hogy hajlamosak ragaszkodni egyes tárgyakhoz, rutinokhoz, szokásokhoz,
megszokott eseményekhez, még akkor is, ha ezeknek nincs jelentőségük.
Szívesen tartják például ugyanott és ugyanolyan elrendezésben személyes dolgaikat, ragaszkodhatnak
a napi események sorrendjéhez, nehézséget okozhat számukra új ruhák,
tárgyak, ételek elfogadása. Ha szokásaik valamiért csorbát szenvednek, az komoly
feszültséget, ijedtséget, szomorúságot kelthet bennük.
Ismétlődő jellegű és/vagy szokatlan mozgások, például a kezek repkedő mozgása,
szökellés, szokatlan testtartás vagy járás is megjelenhetnek. Felnőttkorban ezek gyakran
mérséklődnek, kontroll alá kerülnek, és csak finomabb formában (pl. kéztördelés) jelentkeznek.
A rugalmas viselkedésszervezéssel kapcsolatos nehézségek hátterében összességében
az áll, hogy autizmusban sérültek azok a gondolkodási funkciók, amelyek segítenek
a tevékenységeink logikus és hatékony megszervezésében. Ilyen sérült gondolkodási
funkciók például a tevékenységek megtervezése, hibák esetén a javítás, régi berögzült
reakciók gátlása.
Egyéb jellegzetességek
A három említett területen kívül egyéb, gyakrabban előforduló jellegzetesség is kiemelhető.
Az autizmussal élő emberek a szenzoros túlérzékenység miatt egészen hétköznapi
ingereket is érezhetnek nagyon zavarónak, ijesztőnek, esetleg fájdalmasnak. Ilyen lehet a
porszívó hangja, egyes telefonok csengőhangja, de bizonyos látványok (pl. egy bizonyos
márkajelzés), és egyes anyagok tapintása is. Gyakori, hogy ezeket minden áron igyekeznek
elkerülni, de ha ez nem sikerül, az nagy feszültséget okozhat.
15

Csökkent szenzoros érzékenység is megjelenhet. Ezek közül a csökkent fájdalomküszöb
komolyan veszélyeztető, ennek következtében súlyos sérüléseket szenvedhetnek.
Mindezek mellett sok autizmussal élő ember esetében találkozhatunk kiemelkedő képességekkel.
Ezek általában a mechanikus memória, a rajz, a zene területén jelentkeznek.
A kiemelkedő képességek jól használhatók az autizmussal élő emberek oktatásában, fejlesztésében
és foglalkoztatásában is.
Gyakorlati példa
Stephen Wiltshire autizmussal élő fiatalember
egyetlen repülőút után képes lerajzolni egy nagyváros
légi térképét.
16

I.1.3. Az autizmussal élő emberek intézményes ellátása, támogatása
A diagnosztikus kivizsgálás
Az autizmus célzott pszichiátriai/pszichológiai kivizsgálás során diagnosztizálható
pszichiátriai kórkép. A diagnózis megszületésének időpontja egyénenként nagyon változó,
optimális esetben – és ma már egyre gyakrabban – megtörténik 2-3 éves korban. Azonban
gyakran előfordul, hogy a korai felismerés hiányában csak felnőtt korban kerül rá sor. Ismereteink
bővülésével valamint a társadalmi és szakmai érzékenység növekedésével párhuzamosan
egyre több felnőtt esetében merül fel az autizmus fennállásának gyanúja. A
vizsgálat általában gyermekpszichiátriai, pszichiátriai osztályon vagy ambulancián,
gyermekpszichiáter vagy pszichiáter szakorvos valamint pszichológus és/vagy gyógypedagógus
részvételével zajlik. A kivizsgálást követően írásos szakvélemény születik, melyben
szerepel a pontos diagnózis, és jó esetben a szakszerű kezelés és ellátás lehetőségei is.
Iskolai ellátás, fejlesztés, terápia
Magyarországon az autizmussal diagnosztizált gyermekeket az oktatási törvény szerint
megilleti az egyedi igényeikhez illeszkedő iskolai nevelés, oktatás. A valóságban
ezek a gyermekek – több, kevesebb támogatással – a közoktatási rendszer bármely
intézménytípusában megtalálhatók. Így sokan speciális óvodákba, iskolákba, később
speciális szakiskolákba, illetve kifejezetten autizmus-specifikus csoportokba járnak. Jelentős
hányaduk (főként a jó intellektussal rendelkezők) hagyományos bölcsődei/óvodai
csoportokba, többségi iskolai osztályokba kerülnek, és integrált keretek között tanulnak.
Egyre több intézmény igyekszik tájékozódni az autizmus sajátosságairól, és lehetőségeikhez
mérten specifikusan támogatni az érintett gyermekeket/fiatalokat. Ez legtöbb esetben
egyéni fejlesztés, korrepetálás formájában valósul meg.
A legjobb szándék ellenére ugyanakkor komoly gondot jelent, hogy az érintettek nem
sérülés-specifikus megsegítésben részesülnek. Az autizmus hatékony terápiája speciális
és elmélyült képzettséget, szaktudást igényel, valamint igen idő- és erőforrás-igényes.
Jelenleg igen kevés az olyan közoktatási intézmény, ahol megfelelő számú és képzettségű
szakember áll rendelkezésre az egyre növekvő igények kielégítésére.
A családok gyakran vesznek igénybe költségtérítéses egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket
is, ezek szakszerűsége, színvonala és autizmusra vonatkozó specifikussága
azonban nagyon változó. Serdülő- és felnőttkorban igen kevesen részesülnek támogató,
életvezetési terápiában.
17

Egyéb támogatások
Az autizmussal diagnosztizált gyermekek családjai többféle szociális juttatást vehetnek
igénybe (pl. emelt összegű családi pótlék, 10 éves korig meghosszabbított GYES,
közgyógyellátásra és ingyenes parkolásra jogosító igazolás).
A 18 évet betöltött, autizmussal élő felnőttek (illetve családjuk) közül sokan kérnek
orvosszakértői vizsgálatot, a munkaképesség-csökkenés fokának, illetve a rokkantsági
nyugdíj megállapításának érdekében. Fogyatékossági támogatást olyan autizmussal
élő személyek igényelhetnek, akiknek autonómia szintjük a középsúlyos vagy súlyos
kategóriába esik.
Foglalkoztatás
Az intézményes ellátás lehetőségei a tanköteles kort követően jelentősen beszűkülnek,
a fiatalok gyakran otthon maradnak, esetleg nappali ellátásban részesülnek, vagy szociális
foglalkoztatásban, védett munkahelyen dolgoznak. Bár az autizmussal élő személyek
többsége nem tud megfelelni a nyílt munkaerőpiac követelményeinek, azonban egy
nem elhanyagolható százalékuk hosszútávon, sikeresen is képes erre, ha megfelelő
komplex támogatást kap hozzá.
Friss kutatási adatok szerint Magyarországon az autizmussal élő felnőtteknek mindössze
15–19%-a volt valaha foglalkoztatásban, többnyire betanított munkásként. Ebbe a védett
munkahelyen vagy szociális foglalkoztatásban dolgozók is beletartoznak. 4
Önállóság, lakhatás
Az autizmussal élő felnőttek – a nemzetközi viszonyokhoz hasonlóan – magas százalékban
szüleikkel élnek, sokan laknak bentlakásos intézményekben, melyek közül
néhány már autizmus-specifikus. Minden támogatás nélküli, teljesen önálló életre igen
kevesen képesek.
A fenti rövid helyzetképből összességében világosan látszik, hogy az autizmussal
élő emberek döntő többsége egész életen át tartó társadalmi és szülői támogatásra
szorul.
4 Petri G., Vályi R. (szerk.)(2009) Autizmus-Tény-Képek, Autisták Országos Szövetsége, Jelenkutató Alapítvány,
Budapest
18

I.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL
Ahogyan azt az előző fejezetben is említettük, az autizmussal élő emberek gyakran felnőtt
korukban is családjuk támogatására szorulnak. Ez a támogatás nagyon változó
mértékű lehet, egyes esetekben a szülők csak tanácsadóként állnak a háttérben, de gyakoribb,
hogy együtt lakva, az élet minden területén segítik gyermeküket.
A családokkal vagy más gondviselőkkel való együttműködés ezért a legtöbb esetben
döntő jelentőségű a foglalkoztatás támogatása során. A hatékony kooperációhoz feltétlenül
szükségünk van arra, hogy általános ismereteink legyenek az autizmussal élő embereket
nevelő, támogató családok jellegzetes működéséről. Az alábbiakban a legfontosabb
szempontokat röviden összefoglaljuk, majd az együttműködés formáit, lehetőségeit
tárgyaljuk.
I.2.1. A családi kapcsolatok jellegzetességei
Az autizmussal élő személy családja eredetileg természetesen hasonló tulajdonságokkal
írható le és épp annyira tipizálható, mint bármely más család. Az esetek többségében
(mint más családok is) gondoskodó, szerető hátteret biztosítanak és igyekeznek szem előtt
tartani gyermekük érdekeit. Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy az autizmussal élő
gyermek neveléséből adódó nehézségek, illetve az intézményes ellátás hiányosságai
folyamatos megterhelést jelentenek, mely hatások miatt módosulhat a család szerkezete,
a nevelési attitűd, a szülők pszichés teherbírása. Az alább felsorolt, leggyakoribb
jellegzetességekre feltétlenül tekintettel kell lennünk, mivel erőteljesen befolyásolhatják a
család együttműködési kapacitását.
Túlzott elvárások
Gyakran találkozunk túlzott elvárásokkal, amelynek hátterében az autizmus egyik lényegi
sajátossága, az egyenetlen képességprofil áll, mely az ún. elméleti és gyakorlati intelligencia
nagymértékű eltérését is jelenti. Az iskolában jól teljesítő gyermek a hétköznapi készségekben
jóval elmaradhat az életkorától elvárhatótól. Az iskolai évek elteltével – melyek
már eleve sokszor erőn felül, a család segítségével zajlottak – válhat nyilvánvalóvá, hogy
az addig megszerzett tudást a fiatal csak korlátozottan tudja a gyakorlatban kamatoztatni.
Számos esetben ekkor szembesül a család a valódi problémával, és kezdeményezi a
kivizsgálást.
Sokszor nehéz szembesülni azzal, hogy a tanulmányok során befektetett energia ellenére az
autizmussal élő fiatal nem képes a megszerzett tudást és végzettséget a munkaerőpiacon
19

érvényesíteni, és a család számára esetleg alacsonyabb presztízsű munkatípusban lesz
reális az elhelyezkedés. Különösen nehezítheti az együttműködést, ha időben még közel
vannak az iskolai évek és a családnak nincs tapasztalata a fiatal izolálódásának rendkívül
káros következményeiről.
A túlzott szülői elvárások a fiatal kooperációját gyengíthetik, hiszen a saját magával szembeni
elvárásai is ezekhez igazodnak, valamint épp emiatt másodlagos pszichés problémák
(pl. depresszió) kialakulásához is vezethetnek. Gyakran tapasztaljuk azonban azt is, hogy
az autizmussal élő fiatal a család igényszintje ellenére egyszerűbb munkakört szeretne (pl.
gimnáziumba járó fiatal vágya, hogy árufeltöltőként dolgozzon a későbbiekben).
Gyakorlati példa
Tamás 28 éves, autizmussal élő férfi, aki családja támogatásával a többségi iskolarendszerben
egészen az egyetemi diplomáig jutott el. Ez azt jelentette, hogy édesanyja főállású anyaként csak
avval foglalkozott, hogy együtt tanuljon fiával. Tamás a gépészmérnöki diploma megszerzése után
nem tudott elhelyezkedni a végzettségének megfelelő állásban, teljesen izolálódott, bezárkózott.
A család nehezen fogadta el, hogy érdemes lenne alacsonyabb presztízsű munkákat is fontolóra
venni.
Jellegzetes nevelési attitűdök
Az autizmussal együtt járó nehézségek következtében kialakulhatnak a családokban jellegzetes
nevelési stílusok. Gondolkodhatunk ezekről úgy, mint a család szélsőséges
reakciójáról az autizmussal élő gyermek nevelésével kapcsolatos kihívásokra. Ezek természetesen
nem minden családban alakulnak így, és ritkán jelentkeznek tiszta formában.
Azért érdemes mégis kitérnünk rájuk, mert felismerésük segítheti a családdal való hatékony
együttműködést.
Míg gyermekkorban még óhatatlanul szükséges és adaptív lehet a sérült gyermek féltése,
a nagyobb fokú gondoskodás, addig a serdülő/felnőttkorban is fennmaradó túlóvó nevelési
stílus gyakran gátolja a fiatal képességszintjének megfelelő önállóságának elérését.
Ezekben az esetekben a felnőtt gyermek életében való túlzott részvétel, folyamatos beavatkozás,
irányítás jelenhet meg.
Ezzel ellentétes reakcióként láthatjuk, hogy a család a „nevelési kudarcokra” egyfajta túl-
20

zott belenyugvással, esetleg apátiával reagál, nem érzik úgy, hogy bármit is tehetnének
gyermekükért, a problémák megoldását kizárólag a szakemberektől várják, a család nem
szívesen vesz részt a fejlesztéssel, önállóságra neveléssel járó feladatokban. Ez az ún.
elhanyagoló attitűd, ami itt nem az alapvető szükségletek kielégítésének hiányosságaira
vonatkozik. Ez a nevelési stílus is a felnőttkor küszöbén „bosszulja meg magát”, hiszen az
iskolai ellátó rendszerből kieső fiatal problémája a családra marad. Ilyen esetekben a család
külső támaszt keres, általában szakemberektől várja el a felnőtt életének megoldását,
illetve nehezen vagy nem megbízhatóan vállalja a családra háruló feladatokat (pl. nem
biztosítja a munkába beérés feltételeit).
Életciklus, családi struktúra, leválási problémák
Minden család életében kihívást jelent egy-egy új életszakaszba való átlépés, mely az
adott életciklus feladataihoz való alkalmazkodást kívánja meg. A felnőtt korba lépő gyermeket
nevelő családok a „fészekhagyás” szakaszának feladatai előtt állnak, amikor is az
évek óta szülőszerepben lévő házaspárnak el kell engednie gyermekét. Autizmus esetén
természetesen módosul az elengedés mértéke, de az önálló munkavállalás mindenképp
azt jelenti, hogy a fiatal az élet egy fontos területén, és meghatározó időre
elszakad a családtól. A leválás új életszakaszt nyit meg, és új kihívást jelenthet a szülők
számára.
A sérült gyermeket nevelő családokban gyakran látjuk, hogy a szülőszerep, a felelősség,
a gondoskodás az átlagosnál sokkal nagyobb teret kap a szülők életében, mindent a gyermek
nevelésének rendelnek alá, nincs idő, energia a párkapcsolat ápolására és egy idő
után óhatatlanul a gyermek ellátása, gondozása válhat a család összetartó erejévé. Emellett
az autizmus természetéből fakadóan valószínű, hogy a korábbi életszakaszok nem
hozták magukkal a gyermek fokozatos önállósodását, nem alapozták meg a leválását.
A sérült gyermeket nevelő szülők körében gyakoribb a válás, sokszor találkozunk egyszülős
családdal, illetve azt is számos esetben tapasztaljuk, hogy az elvált fél nem tartja a
kapcsolatot a másikkal, nem segít a gyermek nevelésében. Ennek egyik oka lehet, hogy az
autizmussal élő gyermekek igen nehezen fogadják a változásokat, így rendszertelen kapcsolattartás
esetén az elvált szülő megjelenése sokszor inkább stresszt, mintsem örömöt
jelenthet a gyermek számára, és egy idő után – a mindkét fél számára pozitív élmények
hiánya miatt – megszakadhat a kapcsolat. A sérült gyermeket nevelő szülőnek nagyon nehéz
új párkapcsolatot kialakítania. Egyrészt az autizmussal élő gyermek nevelése, ellátása
felemészti a szülő idejét (sokszor a munkavállalás is gondot jelent), másrészt a legtöbben
megrettennek a gyermek nevelésével járó nehézségektől. Eleve egyszülős vagy válás
után magára maradt családban a szülő-gyermek kapcsolat „egymásra utaltabb” minőséget
kaphat, s a fiatal felnőttkorhoz érve nagyobb eséllyel jelennek meg leválási problémák.
21

A szülői szerep nehézségeinek pszichológiai jellemzői
A fent tárgyalt jellemzők lényegében a szülők ambivalens hozzáállását eredményezve vezethetnek
együttműködési nehézségekhez. Ezeken túl azonban számolnunk kell azzal
is, hogy a szülők aktuális pszichés állapota is befolyásolhatja az együttműködés
sikerét. A sérült gyermek elfogadásának nehézsége és/vagy a neveléssel, gondozással
járó huzamos megterhelés (a szabadidő hiánya, a beszűkült társas kapcsolatok, sokszor a
munkahely megtartásának képtelensége, stb.) kimerüléshez, pszichés-, pszichoszomatikus
betegségek kialakulásához vezethet. Nyilvánvaló, hogy a pszichés problémával küzdő
szülő kevéssé képes a fiatalt annak szükségletei szerint támogatni.
További meghatározó tényező lehet, ha a szülőnek a környezeti megterheléstől függetlenül
is vannak kommunikációs és/vagy társas megértési problémái, hiszen az autizmus
az esetek legnagyobb részében genetikailag meghatározott fejlődési zavar (a téves ítélkezés
elkerülése érdekében fontos megjegyezni, hogy a genetikai eredet természetesen
nem feltétlenül jelenti a szülők autizmusban való érintettségét).
Jó tudni!
A szülők számára a legtöbb esetben komoly pszichés és egzisztenciális megterhelést jelent
autizmussal élő gyermekük felnevelése. Emellett igen gyakori az is, hogy mire gyermekük eléri
a felnőttkort, sok elutasításban, meg nem értésben volt részük. A szülők közül sokan soha nem
kaptak segítséget ahhoz, hogy fájdalmukat, félelmeiket feldolgozzák. Óhatatlan, hogy ezek a nehézségek
a szülőkkel való együttműködés során esetenként felvetődjenek. Ilyenkor empátiával,
ítélkezés nélkül kell meghallgatni a problémákat, és szükség esetén pszichoterápiába, pár- vagy
családterápiába, illetve támogató szülőcsoportba, mentor szülői hálózatba érdemes irányítani a
szülőket. A lehetőségekről általában a helyi vagy országos szülőszervezetektől, érdekvédelmi szövetségektől
(pl. Autisták Országos Szövetsége) lehet információt kapni.
22

Gyakorlati példa
Péter 19 éves jó intellektusú, érettségizett fiatalember. Szülei támogatják a munkavállalását, de
nagy szorongás is van bennük. Különösen az édesanya félti fiát attól, hogy újabb kudarcok érik,
és nem tudja elképzelni, hogy milyen munkahelyen vagy munkakörben állná meg a helyét. A szülők
szorongása, illetve Péter munkaerőpiaci tapasztalatlansága miatt, a konkrét munkaerőpiaci
szolgáltatás előtt, egy olyan 3 hónapos képzési programot ajánlottunk fel, ahol Péter tapasztalatot
szerezhet különböző munkakörök kipróbálásával és ezáltal remélhetőleg a szülők szorongása is
oldható lesz.
I.2.2. A szülőkkel való kooperáció lehetőségei
A családokkal való együttműködés több szempontból is rendkívül lényeges, legtöbbször
nélkülözhetetlen tényezője a sikeres munkába állításnak. Az alábbiakban a szolgáltatás
szakaszait követve áttekintjük az együttműködés legfontosabb területeit.
Kapcsolatfelvétel, felmérés
Szinte minden autizmussal élő fiatal vagy felnőtt esetében igaz, hogy a szülők (vagy más
közeli gondozók) igen sok értékes információval rendelkeznek gyermekük fejlődéséről
és viselkedéséről. A szülők/gondozók kikérdezésekor a szakember nemcsak az
ügyfél nehézségeiről és erősségeiről, de a családban évtizedek óta bevált megoldási stratégiákról
is pontos képet kaphat. Sok esetben a szülők segítenek a hivatalos dokumentumok
összegyűjtésében is. Ennek a szakasznak további nagyon lényeges feladata a
család igényeinek, elvárásainak, alapvető kommunikációs stílusának, megoldási
módjainak feltérképezése is. Amennyiben úgy érezzük, hogy irodai helyzetben nem sikerül
reális képet kapnunk a családról, javasolt a családlátogatás kezdeményezése.
A felmérés lezárását követő megbeszélésen általában a szülő is részt vesz. Ez terepet
ad a felmérés eredményeinek visszajelzésére, illetve arra, hogy a munkába állítás megtervezésénél
a család szempontjai is érvényesülhessenek. A szolgáltatási szerződés
megkötésekor lehetőségünk van arra is, hogy a család vállalásait, felelősségeit is írásban
rögzítsük. Ennek a megbeszélésnek az is feladata, hogy az ügyfél és a családtag(ok)
jelenlétében megegyezzünk a családdal való kapcsolattartás további formáiban és szabályaiban.
23

Felkészítés, betanulás és beilleszkedés, utókövetés
A munkába állítás későbbi szakaszaiban elsősorban arra van szükség, hogy a család
biztos és támogató hátteret biztosítson az ügyfél számára.
Előfordulhat, hogy a munkába állítás sikerességének érdekében a családnak is szerepet
szánunk (pl. a pontos reggeli indulás támogatása, segítség a higiénikus megjelenésben,
stb.). Ilyenkor fontos, hogy ezeket a feladatokat pontosan megbeszéljük, világosan közvetítsük
elvárásainkat a szülők/gondozók felé.
Ebben az időszakban általában a főbb csomópontoknál (pl. lehetséges munkahely megtalálása,
állásinterjú, első nap a munkahelyen) tájékoztatjuk a családot a legfontosabb
fejleményekről. Előfordulhat, hogy a folyamat során újabb információkat kell kérnünk a
szülőktől, vagy más kérésünk is lehet.
Lényeges, hogy minden ilyen esetben előzőleg egyeztessünk ügyfelünkkel arról, hogy
milyen információkat adhatunk át szüleinek.
A szülőkkel való kapcsolattartás legfontosabb szempontjai
Tekintettel az előzőekben felsorolt jellemzőkre, rendkívül lényeges a szülőkkel tisztázni és
– szükség esetén – rendszeresen megerősíteni a kapcsolattartás rendszerét, meghatározni
a kompetenciahatárokat, feladatokat, valamint fenntartani az optimális
család-szakember távolságot. Amennyire csak lehetséges, ezeket a megállapodásokat
érdemes írásban is rögzíteni. Az alábbiakban néhány típusos, a határok kijelölését és
megtartását igénylő helyzetet ismertetünk.
• Ahogyan az előző fejezetekben erről részletesebben is szóltunk, az autizmussal
élő emberek szülei az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben és hosszabb ideig
támogatják gyermekeiket. Gyakran alakul ki bennük az meggyőződés, hogy csak
ők ismerik eléggé gyermeküket, és ennek következtében csak ők képesek megfelelően
támogatni, akár a munkavállalás területén is.
A szolgáltatás során a szülőkkel való kapcsolatunknak el kell jutnia arra a szintre,
hogy képesek legyenek elfogadni azt, hogy a munkavállalással kapcsolatos
feladatokat a szolgáltatást végző szakemberek végzik el. Célszerű egyértelműen
lefektetni azt a szabályt, hogy a leendő munkáltatóval kizárólag a szakember
tartja a kapcsolatot.
24

• Az autizmussal élő emberek önállósággal, önálló életvitellel kapcsolatos komoly
nehézségeiről szintén többször esett már szó. Ezeket a nehézségeket figyelembe
kell venni, ugyanakkor nagyon lényeges hangsúlyozni azt, hogy a folyamat során
az autizmussal élő embert tekintjük teljes jogú ügyfelünknek. Ezt a szolgáltatás
nyújtása során több ponton egyértelműen jeleznünk kell. Ilyen lehet például,
hogy a kapcsolatfelvételt és az első beszélgetést követően az ügyfél (és nem a
szülő) telefonján keresztül tartjuk a kapcsolatot, arra bíztatjuk ügyfelünket, hogy
egyedül jelenjen meg a találkozásokon, ragaszkodunk hozzá, hogy ő írja alá a
szolgáltatási szerződést, illetve minden róla szóló információt csakis az ő beleegyezésével
adunk ki akár szüleinek, akár munkáltatójának. Nehézséget jelenthet
ugyanakkor az, hogy sok autizmussal élő felnőtt igényli szülei szoros támogatását
(pl. hogy elkísérjék mindenhova). Ezekben az esetekben a felkészítés során segítenünk
kell a munkavállaláshoz szükséges önállóság kialakulását.
Összességében tehát mindig figyelembe kell vennünk, hogy ügyfeleink felnőtt emberek,
akiknek a jogait tiszteletben kell tartanunk, és szükség esetén támogatnunk
kell őket abban, hogy élni tudjanak ezekkel.
Gyakorlati példa
Krisztina 20 éves, autizmussal élő nő. A felmérés folyamatában a munkapróbánál tartottunk, amikor
Krisztina édesanyja jelezte, hogy szeretné, ha a munkapróba után felhívnánk és elmondanánk
neki, lánya hogyan teljesített. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy részletes visszajelzést csak a felmérés
lezárása után tudunk adni. Ennek ellenére ő ragaszkodott hozzá, hogy beszéljünk telefonon a
munkapróba után. Végül abban maradtunk, hogy ha Krisztina beleegyezését adja, akkor tájékoztatjuk
az édesanyát.
• A segítő kapcsolatokban gyakran nehézség a szakember számára, hogy csak kapacitásán
belül és a kompetenciakörébe eső részben vállalja fel a család
problémáját. Az ezen túlmenő segítségnyújtás a szakember kimerülése mellett a
család problémamegoldó képességét és motivációját is negatívan befolyásolhatja.
Amennyiben a cél a nyílt munkaerőpiacon való munkavállalás, a család felé egyértelműen
jelezni kell a kompetenciahatárokat, és az óhatatlanul felmerülő egyéb
megoldatlan nehézségekkel kapcsolatban továbbirányítás szükséges (pl.
autizmus-specifikus kognitív viselkedésterápia irányába).
25

I.3. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATÁS ALAPELVEI, MÓDSZEREI
A következőkben – felhasználva a modern autizmus-kutatásból származó adatokat, valamint
a klinikai, illetve terápiás gyakorlat tapasztalatait – röviden áttekintjük az autizmus
kezelésében eddig leghatékonyabbnak bizonyult módszereket, attitűdöket, megközelítéseket.
Az autizmussal élő felnőttek nyílt munkaerőpiaci integrációjához nyújtott
segítség nem teljeskörű autizmus-terápia, hanem azoknak a készségeknek a célzott fejlesztésére
irányul, amelyek szorosan kapcsolódnak a munkavállaláshoz. Mindenképpen
szükséges azonban, hogy a támogató szakember tisztában legyen az általános alapelvekkel,
s még inkább a módszertani eszköztárral, hiszen az autizmus-specifikus technikák
nélkülözhetetlenek munkája során. Természetesen igyekszünk a módszertani elemek igen
nagy halmazából elsősorban azokra koncentrálni, amelyek a leginkább hasznosak lehetnek
az autizmussal élő felnőttek nyílt munkaerőpiaci integrációjának támogatása számára.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy az itt felvázolt ismeretek csak ahhoz elegendőek, hogy a
legfontosabb szempontokat bemutassák. Az eljárások egyénre szabott alkalmazásához
az autizmus kezelésében jártas szakember együttműködése nélkülözhetetlen.
Ahhoz, hogy tudományosan megalapozott és hatékony segítséget adjunk autizmussal élő
felnőtteknek, az ismeretek három területéhez kell illesztenünk beavatkozásunkat:
1. az autizmus spektrum zavarok természetével kapcsolatos tudáshoz (lásd I.1. fejezet),
2. a hatékony terápiás és támogatási megközelítésekhez (jelen fejezet), valamint
3. az adott autizmussal élő ember egyedi szükségleteihez, életkorához, képességeihez,
személyiségéhez (ennek feltárásához a Felméréssel foglalkozó fejezet nyújt
segítséget).
26

I.3.1. A bizonyítottan hatékony autizmus-specifikus terápiás eljárások ismérvei
A következőkben olyan támpontokat szeretnénk adni, amelyek a megfelelő beavatkozás
kiválasztásában adhatnak segítséget. Az alábbiakban összegezzük az értékelés
szempontjait, amelyek széleskörű nemzetközi szakmai konszenzuson alapulnak.
Azokat a terápiás megközelítéseket tarthatjuk hatékonynak az autizmus kezelésében,
melyek rendelkeznek az alábbi jellemzőkkel:
• Kiindulópontul az autizmus természetének megértése és az autizmussal élő személy
nézőpontjának elfogadása szolgál.
• A terápiás környezet olyan protetikus (támogató) eszközrendszert nyújt, mely érthetőbbé,
ezáltal biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a fizikai és személyi
környezetet, és mely segítségével a stressz csökkenthető, megelőzhető.
• Prioritást kap a kommunikációs és szociális készségek fejlesztése.
• Elsődleges a megértés növelése és a személyes megküzdési stratégiák fejlesztése.
A fentieken kívül valamennyi terápiás eljárást meg kell vizsgálnunk a következő
szempontok szerint is:
• Felmerülnek-e etikai problémák (pl. kizárólagosság meghirdetése, biztos gyógyulás
ígérete, averzív eljárások alkalmazása)?
• Illeszkedik-e a módszer az autizmus spektrum zavarokról meglévő tudásunkhoz,
megértésünkhöz?
• Vannak-e bizonyítékok a hatékonyságra?
• Vannak-e az eljárásnak hosszútávú hatásai?
• Az ökológiai érvényesség kérdése: jelentősek-e az eredmények?
• Megfelel-e az eljárás a legkevésbé korlátozó környezet elvének?
27

I.3.2. Az autizmus-specifikus beavatkozás modellje
A következőkben egy olyan komplex, áttekintő modellt vázolunk fel, amely jelenlegi
tudásunk szerint a hatékony terápiás beavatkozás alapja (Gy. Stefanik, 2004 alapján) 5 , és
amely az autizmus spektrum zavarok sajátosságaiból, valamint a beavatkozással kapcsolatos
kutatások eredményeiből táplálkozik (1. ábra). A megközelítés lényege, hogy a beavatkozás
első lépéseként megteremtünk egy olyan közeget, amely a lehető legnagyobb
mértékben alkalmazkodik a fejlődési zavar sajátosságaihoz és az adott személy egyéni
szükségleteihez. Ezt követően fokozatosan, ügyelve arra, hogy mindig egyénre szabottan
változtassunk, egyre rugalmasabbá és átjárhatóbbá tesszük ezt a struktúrát; miközben a
személyt egyre több sikerélményhez segítjük hozzá.
A megfelelő terápia minden esetben eredményeket produkál. Rendkívül fontos, hogy jól
válasszuk meg a fejlesztés konkrét céljait; elvárásaink ne legyenek teljesíthetetlenek,
ugyanakkor „sértően” alacsonyak sem, hiszen célunk a lehető legtöbbet elérni a fejlesztés
során. Ebben lehet segítségünkre a megalapozott diagnózis, amelynek része a teljesítmény
felmérés is – ez többnyire pszichiátriai feladat. Emellett a szakember megfigyeléssel
és rövid, célzott informális felmérésekkel juthat a tervezéshez szükséges információkhoz.
eszközök /módszerek
vizuális támogatás
CÉLOK
függetlenség
kommunikáció
kognitív-viselkedéses
megközelítés
önellátás
szociális vis.
strukturált oktatás
kiegészítő terápiák
szabadidő
akadémikus k.
szülő/család bevonása
kompetencia
közeg – érzelmi biztonság, bejósolhatóság, érthetőség
.
1. ábra: A terápiás megközelítés modellje
5 Gy. Stefanik, K. (2004) Terápiás lehetőségek az autizmussal élő gyermekek ellátásában.
Fejlesztő pedagógia, 2004/2.
28

I.3.3. Az autizmus-specifikus beavatkozás céljai, területei
A terápiás folyamat minden elemét átható, legfontosabb cél az autizmussal élő felnőttek
lehető legjobb életminőségének elérése. Ennek egyik fontos dimenziója, hogy mások
segítségére nem szoruló, független és kompetens emberként tapasztalhassák meg
magukat. A jó képességű, autizmussal élő felnőttek beszámolói és a gyakorlati tapasztalatok
egyaránt azt bizonyítják, hogy a siker és az önállóság élménye legalább olyan fontos
az autizmussal élő embereknek, mint bármelyikünknek. A jól kiválasztott, sikerélményt
nyújtó munkahely ezt az élményt nyújthatja, így óriási segítséget jelenthet az autizmussal
járó nehézségek leküzdésében és a járulékos problémák megelőzésében is.
A beavatkozás konkrét, alapvető céljait tekintve egyáltalán nem meglepő, hogy kiemelt
fontosságú a szociális-kommunikációs deficit kompenzálása. Nem képzelhető el sikeres
munkába állás például anélkül, hogy az illető mindenki számára érthetően kommunikáljon,
illetve birtokában legyen az adott munkakör betöltéséhez szükséges beszéd- és
kommunikáció-értésnek. Szintén elengedhetetlen a szociális beilleszkedéshez szükséges
alapvető készségek birtoklása (pl. munkatársak jelenlétének tolerálása, osztozás anyagokon,
eszközökön, a tulajdon tiszteletben tartása, alapvető együttélési szabályok betartása,
megfelelő módon való várakozás stb.).
A sikeres munkahelyi beilleszkedéshez egyéni felmérésre van szükség ahhoz, hogy képet
kapjunk a személy beszéd- és kommunikáció értésének és használatának, illetve szociális
kompetenciájának szintjéről.
Az alábbi szociális-kommunikációs funkciók spontán alkalmazására a mindennapi
élethelyzetekben legtöbbször szükség van, ezért fel kell mérni, hogy jelen vannak-e, és
amennyiben ezek bármelyike hiányzik, fontos kialakítani használatukat:
• udvariassági rutinok (pl. mások üdvözlése, valaminek a megköszönése)
• információkérés
• információnyújtás
• kérés, segítségkérés
• szociálisan megfelelő visszautasítás
Figyelembe véve, hogy az autizmussal élő felnőttek a célvezérelt viselkedések kivitelezésében
gyakran nagy nehézségekkel küzdenek, kézenfekvő, hogy az önállósági, önellátási
és szabadidős készségek fejlesztése is kiemelt feladat – integrálva a kommunikációs
és szociális készségek tréningjével.
29

Az önállóság és önellátás kulcsfontosságú területei (a munkahelyi beilleszkedés szempontjából):
• ápolt külső
• helyes étkezési szokások
• megfelelő higiénés szokások
• önálló közlekedés
• önálló ügyintézés és feladatvégzés
A szabadidős készségek kulcsfontosságú területei (a munkahelyi beilleszkedés szempontjából):
• pihenőidő megfelelő eltöltése egyedül, szociálisan elfogadható és az életkornak
megfelelő tevékenységekkel, az esetleges sztereotip, mások számára furcsa viselkedések
kontrollálása
• az ebéd és kávészünetek alatt részvétel a társas helyzetekben, vagy a társaságtól
való távolmaradás szociálisan és az életkornak megfelelő módjai, adaptív viselkedések
és tevékenységek választása
Szintén alapvető cél a rugalmasabb viselkedés és gondolkodás fejlesztése valamint
problémamegoldó stratégiák kialakítása a változások és váratlan események menedzseléséhez.
Az alapvető terápiás célok kiegészülnek az adott felnőtt egyéni szükségleteinek megfelelő,
további célokkal. Annak ellenére, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a fejlődési
zavarban érintett területekre, fontos figyelnünk arra is, hogy a felnőtt vagy a család
életminőségét és/vagy egészségét, fizikai állapotát befolyásoló célokat észben tartsuk.
Ilyen lehet például a motorikus funkciók fejlesztése vagy a viselkedési problémák megelőzése,
kezelése.
A terápia közege
Bármely terápiás vagy támogatási helyzetben olyan közeget kell teremtenünk, amely mind
a felnőtt, illetve csoport, mind a szakember számára jól érthető, fizikailag és érzelmileg
biztonságos. Autizmussal élő felnőttek esetében olyanoknak próbálunk segíteni, akik csak
igen korlátozott mértékben képesek olvasni szándékainkat, vélekedéseinket, érzelmeinket,
így még a legjobb képességűek sem mindig értik pontosan, hogy mit miért teszünk,
és hogy megközelítőleg mire számíthatnak a következő pillanatban. A helyzet kulcsa a
bejósolhatóság és az érthetőség megteremtése. A kiszámíthatóság ebben az esetben
30

nem csak az események előreláthatóságát jelenti, hanem azt is, hogy a szakemberek és
segítők viselkedése és az általuk támasztott elvárások egyértelműek és következetesek.
A következetesség nem jelenthet ridegséget, hiszen az érzelmi biztonságot a speciális
támogatáson túl a meleg, tiszteletteljes légkör alapozza meg.
I.3.4. Az autizmus-specifikus beavatkozás eszközei, módszerei
Kognitív-viselkedéses megközelítés
A viselkedéses megközelítés megfelelő keretet teremthet egyfelől a beavatkozás korrekt
megtervezéséhez, objektív értékeléséhez, másfelől egy-egy új készség elsajátításához.
A modern, viselkedés-elvű módszerek nem moshatóak egybe a viselkedés-modifikáció
klasszikus, ma már sokszor elavult eszközeivel. Egy-egy megoldásra váró probléma viselkedéses
megközelítésének, azaz szisztematikus és objektív elemzésének eredményeképpen
az is elképzelhető, hogy a beavatkozás megtervezésekor támogató, feldolgozó
terápiás beszélgetéseket (mint kiegészítő terápiát) javaslunk. Ugyanakkor új készségek
kialakításánál gyakran a leghatékonyabb a klasszikus viselkedés-modifikáció technikáinak
korszerű, adaptált változatait alkalmazni. A kognitív-viselkedéses megközelítésen alapuló
módszerek adaptív gondolkodási és viselkedési stratégiákat tanítanak (pl. egy
probléma megoldásának algoritmusát, egy szociális kontextus jelentésének értelmezését
és a megfelelő viselkedés forgatókönyvét).
Néhány példa a lehetőségek gazdag tárházából:
• Munkahelyi környezetben ez például jelentheti a munkavégzés és a munka közbeni
viselkedés konkrét, világos szabályainak előzetes megfogalmazását és azt, hogy
előrevetítjük a szabályok betartásának pozitív következményeit.
• Munkafolyamatok elsajátításakor célszerű a folyamatok előzetes algoritmizálása,
és kisebb lépésekben történő betanítása.
• A munkatársakkal való beszélgetéshez a megfelelő témák listájával készíthetünk
szociális történetet (lásd Fogalomtár) az autizmussal élő felnőtt számára.
• A munkatársakkal való megfelelő kapcsolattartás megértésének segítése, szociális
körök (lásd Fogalomtár) segítségével (1. kép).
31

Szociális körök (1. kép).
Vizuális támogatás
Mind az érzelmi biztonság megteremtésében, mind a lehető legönállóbb munkavégzés
és életvitel biztosításában az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszközünk
az úgynevezett vizuális támogatás. Jól ismert tény, hogy az autizmussal élő emberek
számára minden ami látható, sokkal több információt nyújt, mint a gyorsan elröppenő
verbális közlések. Nem csak a kommunikációs sérülés miatt lehet fontos a tárgyakban,
képekben, vagy feliratokban nyújtott információ, hanem a cselekvések megtervezésében,
kivitelezésében tapasztalt nehézségek miatt is. Hogyan válhat másoktól független, kompetens
emberré valaki, ha folyton elveszíti például egy cselekvéssor fő szempontjait, célját?
Hogyan lehetne képes mások segítsége nélkül tájékozódni például a kávészünetben
választható lehetőségek között? Ha folyton mellette áll és „súg neki” valaki, lehet, hogy
soha nem lesz képes segítség nélkül boldogulni. Míg, ha számára jól érthető, egyénre
szabott vizuális segítséget tervezünk, elérhetőbbé válnak az önállóbb és kevesebb frusztrációt
hordozó, „nyugodt hétköznapok”. A vizuális támogatás az élet minden területén alkalmazható,
legyen szó munkafolyamatok algoritmizálásáról, vagy egy hivatalos ügy elintézésének
menetéről. A vizuális támogatás formája (szimbólumszintje), típusa, az
alkalmazás módja, színtere mindig egyénre szabott.
A vizuális támogatás a következő fontos területeken nyújthat hatékony segítséget: a rugal-
32

masság elősegítése, a változások előrejelzése, az időbeli- és térbeli tájékozódás megkönynyítése,
az önálló tevékenységváltás és feladatvégzés, társas megértés javítása, társas
stratégiák tanulása. Még a legjobb képességű felnőttek is önállóbbak és magabiztosabbak
a mindennapokban, ha legalább írott formában rendelkezésre állnak a szükséges tevékenység-listák,
emlékeztetők, a tevékenységek, feladatok elvégzésének írott algoritmusai.
Példák az egyénre szabott vizuális segítségek alkalmazásának lehetőségére munkahelyi
környezetben (írott, rajzos, fotós vagy akár tárgyas szintűek is lehetnek):
• A munkanap idő-és tevékenységterve a megérkezéstől a távozásig (2.kép) .
• Listák az elvégzendő feladatokról és elvégzésük sorrendjéről (3. kép).
33

• A munkatevékenységek vizualizált algoritmusai (4. kép).
• A munkatevékenység megszervezésének vizuális támogatása (5. kép).
LEVELEK IKTATÁSA
1. Állítsd be a pecsétet a mai dátumra!
2. Pecsételd be a dátumot az első üres sorba!
3. Sorszámozd be a sorokat a lap alján!
4. Tegyél egy pecsétet az aktuális borítékra!
5. Írd a borítékra az iktatási számot!
6. Írd be a feladót az iktatási könyvbe!
7. Írd be a címzettet az iktatókönyvbe!
Ha végeztél az összes levéllel:
- Számold össze hány db levél volt, kösd
össze az iktatókönyvben és írd be!
- Tedd a leveleket az iktatókönyvbe!
34

• Az önkiszolgáláshoz, önellátáshoz szükséges vizuális algoritmusok (6. kép).
• Emlékeztetők a segítségkérés lehetőségéről és a segítő munkatárs személyéről
(7.kép).
35

• Lista a munkahelyi szünetekben választható szabadidős tevékenységekről (8. kép)
• Változások, újdonságok előre jelzése (új munkatárs, feladat, helyszín, munkaidő
megváltozása stb.) (9. kép)
36

Strukturált környezet
Az autizmussal élő emberek támogatásának egyik leghatékonyabb eszköze a jól strukturált
és támogató környezet kialakítása. Ez nem feltétlenül jelenti a környezet jelentős
megváltoztatását – lehet, hogy csak kisebb korrekciókra van szükség –, de a rutinok
kialakítása és néhány hasznos, az autizmussal élő személyt támogató stratégia sokat
segíthet.
Kialakíthatunk például egy zavaró körülményektől mentes és funkcionális területet a munkavégzéshez
egy bizonyos helyiség fizikai struktúrájának átgondolásával. Könyvespolcok,
falak, bútorok, paravánok és más berendezési tárgyak és különböző padlóburkolatok
használhatók a nyugodt, strukturált környezet megteremtéséhez, és ezek segítik az
autizmussal élő személyt annak felismerésében, hogy jellemzően milyen tevékenységek
kapnak helyet egy bizonyos térben.
Például, egy konyha általában szabályszerűen konyhaszekrénnyel és a hozzávaló kellékekkel
van berendezve, ami segíti, hogy felismerhető legyen. Azonban a konyha minden
szeglete felcímkézhető szavakkal, szimbólumokkal és vizuális algoritmusokkal is, hogy az
autizmussal élő személyt segítsük a terek és az eszközök lehető legönállóbb használatában.
Így kapcsolódik össze a struktúra és a vizuális támpontok alkalmazása (10. kép).
37

A személy által megnyugtatónak talált színek használata a falakon, vagy a vastag szőnyegek,
és dupla üvegek alkalmazása, amelyek minimalizálják a zavaró zajokat, további
módjai az „autizmus-barát” környezet kialakításának.
A strukturálatlan helyzet – ha nem adunk megfelelő segítséget hozzá – az érzelmi biztonság
elveszítésének és a problémás viselkedések kialakulásának talaja lehet.
Mindez munkahelyi környezetben leggyakrabban olyankor következhet be, amikor hoszszabb
szünet adódik, új helyszínt, új munkakört, feladatot és/vagy új munkatársakat kell
elfogadni. Mindezeken a nehézségeken leghatékonyabban a struktúra és előreláthatóság
biztosításával segíthetjük át az autizmussal élő felnőtteket.
38

II. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS
TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA
Ebben a fejezetben a módszertani folyamat egészét tekintjük át. Az áttekintés során a módszertani
folyamatra vonatkozó általános megállapításokat teszünk, illetve szemléltetjük az
ügyfelekkel és munkáltatókkal folytatott munka lépéseit és azok egymásra hatásait.
II.1. SZAKEMBERIGÉNY
A módszertan természetéből fakadóan az alkalmazás során egyszerre és egymással
szorosan összekapcsolva kell alkalmazni az autizmus-specifikus és alternatív
munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozó szaktudást.
Ennek megfelelően a teljes szolgáltatás során a kétféle szakértelemmel rendelkező, képzett
és tapasztalt szakemberek szoros együttműködése elengedhetetlen.
A jelenlegi hazai képzési viszonyok ismeretében a módszert alkalmazó szakembereknek
az alábbi kompetenciákkal kell rendelkezniük:
Autizmus szakember – gyógypedagógus, pedagógus, pszichológiai, pszichiátriai felsőfokú
végzettség, többéves tapasztalat autizmussal élő emberek – leginkább felnőttek – ellátásában;
akkreditált autizmus-képzés és a jelen módszertanhoz tartozó akkreditált képzés
elvégzése. 6
Foglalkozási tanácsadó – alapfeltétel a segítő szakma, szaktudás a segítő kapcsolatban
(ügyfél-szakember kapcsolatkezelés, interjúzás, határtartás stb.), amelyre rugalmasan felépíthető
az új autizmus-specifikus szaktudás.
Erre leginkább felsőfokú segítő szakmai végzettségek adnak garanciát; ilyenek lehetnek
például szociális munkás, munkavállalási tanácsadó, pszichológus, szociálpedagógus,
gyógypedagógus, valamint mentálhigiénés szakember, szociális lelki gondozó, fejlesztő
pedagógus. (A felsorolás nem teljes, csak példákat ad.) Mindemellett feltétel a jelen módszertanhoz
tartozó akkreditált képzés elvégzése.
6 A 2011. májusi állapotnak megfelelően a képzés még nem elérhető, de várhatóan kidolgozásra kerül.
39

Az autizmus spektrumzavarból fakadó kapcsolatteremtési és rugalmas viselkedésszervezési
nehézség miatt javasolt, hogy a teljes szolgáltatási folyamatot, ügyfelenként ugyanaz
a két személy (foglalkozási tanácsadó és autizmus szakember) kísérje végig.
Természetesen mindkét szakember esetében irányadóak a segítő kapcsolatra vonatkozó
általános szabályok és elvárások (pl. határtartás, titoktartás, folyamatos dokumentáció,
stb.).
II.2. SZAKEMBEREK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS
Tekintettel arra, hogy a módszertan a két szakember folyamatos kooperációját igényli,
rendkívül lényeges a feladatok és kompetenciák világos leírása, és ezek alkalmazása a
helyzetnek és az egyéni szükségleteknek megfelelően.
Alaphelyzetben a foglalkozási tanácsadót kell esetgazdának tekinteni, aki a folyamatot
összefogja, mellyel kapcsolatban a következő általános feladatai vannak:
• kapcsolattartás az ügyféllel, családjával, munkáltatóval, az autizmus szakemberrel,
esetleg más szakemberekkel
• dokumentáció kézben tartása (pl. az autizmus szakember jegyzeteinek a dokumentációs
rendszerbe illesztése)
• találkozások megszervezése, helyszín, eszközök biztosítása
Az autizmus szakember is végigkíséri a teljes folyamatot, döntően azokon a pontokon
kapcsolódik be közvetlenül is a szolgáltatásba, ahol autizmus-specifikus szaktudás,
eszközök, eljárások alkalmazására van szükség.
Vannak olyan szakaszok, ahol nélkülözhetetlen mindkét szakember egyidejű jelenléte, de
olyanok is, ahol elegendő csupán az egyikük munkája.
A szolgáltatás részletes leírásánál minden egyes tevékenységnél jelezni fogjuk a kapcsolódó
szakemberigényt.
A szakemberek kooperációjának rendkívül fontos eleme, hogy mindkét szakember mindvégig
szorosan, lépésről lépésre kövesse a folyamatot és a dokumentációt, tájékoztassák
egymást az aktuális történésekről, írásban is. Emellett elengedhetetlen a rendszeres
személyes konzultáció.
40

II.3. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS MEGVALÓSÍ-
TÁSÁNAK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI
• A teljes folyamat során szükséges olyan helyiség biztosítása, ahol a szakemberek
nyugodt, csendes és kényelmes körülmények között beszélhetnek az ügyféllel,
családtagjaival vagy egymással, illetve más szakemberekkel.
• Számítógép használata több tevékenységben nem nélkülözhető: dokumentáció,
szóróanyag elkészítése, előadások megírása, elektronikus levelezés.
• Telefon és internet elérhetőség szintén szükséges.
• A felméréshez szükséges eszközök (lásd a Felmérés fejezetben).
Előnyös, ha a szervezet rendelkezik az autizmus-specifikus vizuális segítségek elkészítéséhez
szükséges professzionális eszközökkel (pl. képszerkesztő szoftver, lamináló gép).
Ezek pótolhatók más eszközökkel, de többnyire kevéssé hatékonyak, és több időt, energiát
igényelnek (pl. képek keresése internetről).
II.4. AZ ATF DOKUMENTÁCIÓJÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A szolgáltatás nyújtása során a szakembereknek folyamatosan dokumentálniuk kell
tevékenységeiket. Ennek egyrészt keretet adnak az egyes tevékenységekhez tartozó célzottan
strukturált űrlapok, jegyzőkönyvek, sablonok, melyekre az adott szakaszban
egyértelműen hivatkozunk és a mellékletekben megtalálhatók. Emellett minden más professzionális
támogatás dokumentációjához hasonlóan Ügyfél eseménynaplót kell vezetni,
melyben a szakemberek a történéseket, megfigyeléseiket, következtetéseiket, értelmezéseiket
rögzítik. Az ügyfél eseménynapló egy példányát az ügyféllel történő minden
találkozásnál fel kell használni, ebből áll össze az ügyfél kronológiai sorrendbe rendezett
„foglalkoztatási története”. Ezt lehet tárolni papíron, kinyomtatva, lefűzve, vagy elektronikusan.
Az Ügyfél eseménynaplóhoz tartozó sablont lásd az 1. számú mellékletben.
Emellett a munkáltatókkal való kapcsolat és együttműködés folyamatát is rögzíteni kell, az
erre a célra kidolgozott dokumentumban.
A Munkáltatói eseménynaplóhoz tartozó sablont lásd a 2. számú mellékletben.
41

II.5. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS LÉPÉSEI
A teljes szolgáltatás során párhuzamosan dolgozunk az autizmussal élő ügyfelekkel és a
leendő munkáltatókkal, a két folyamat nem különül el egymástól, folyamatos, egyedi öszszehangolást
igényel.
Az alábbi ábrán a folyamat lépéseit és a közöttük lévő kapcsolódási pontokat szemléltetjük.
ÜGYFÉL
MUNKÁLTATÓ/MUNKAHELY
toborzás
toborzás
k
a
p
c
s
o
l
a
t
t
a
r
t
á
s
a
c
s
a
l
á
d
d
a
l
kapcsolatfelvétel
tájékoztató beszélgetés
felmérés
felkészítés
betanulás és
beilleszkedés támogatása
kapcsolatfelvétel
általános felmérés
célzott
munkahelyfeltárás,
adaptálás
d
o
k
u
m
e
n
t
á
c
i
ó
utó
követés
2. ábra: Az autizmussal élő személyek nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatását elősegítő szolgáltatás folyamata
tranzakcionális megközelítésben
A következőkben részletesen, lépésről lépésre mutatjuk be az Autizmus-specifikus
Támogatott Foglalkoztatás folyamatát didaktikai megfontolásból először az ügyfelekre,
majd a munkáltatókra vonatkozóan.
42

III. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS
TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
A fejezetben részletesen áttekintjük a módszertan lépéseit, valamint az egyes lépésekhez
tartozó időtartamot, szakemberigényt, dokumentációt. A módszertan folyamatait először
az ügyfelekre, másodszor pedig a munkáltatókra vonatkozóan mutatjuk be.
III.1. AZ ÜGYFELEK TOBORZÁSA
A toborzás célja
A toborzás célja, hogy az autizmussal élő emberek és családjaik tudomást szerezzenek
arról, hogy lakókörzetükben létezik és igénybe vehető a specifikus munkaerőpiaci szolgáltatás.
A toborzás során általános információkat és szakszerű felvilágosítást nyújtunk a
szolgáltatás adta lehetőségekről.
A toborzás időtartama
A toborzás folyamatos, alkalmazkodva az aktuális lehetőségekhez (lásd alább).
A toborzás módszerei, tevékenységei
Az ügyfelek tájékoztatása különböző csatornákon keresztül valósulhat meg:
• tájékoztató szóróanyagok (autizmus specifikus szóróanyag) hozzáférhetővé tétele
az ügyfélkörünk által látogatott intézményekben)
• alternatív munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó szervezet és hasonló profilú társszervezetek
weblapján keresztül, illetve egyéb, kapcsolódó honlapokon
• a helyi és országos szintű média felhasználásával
• tájékoztató előadások tartásával
43

A tájékoztatáshoz érdemes igénybe vennünk azon intézmények által adott lehetőségeket,
melyeket potenciális ügyfeleink rendszeresen látogatnak. Ezek a következők lehetnek:
• a munkaügyi kirendeltségek (rehabilitációs ügyintézőkön keresztül)
• többségi általános és középiskolák, ahol autizmussal élő gyermekeket és fiatalokat
nevelnek
• készségfejlesztő speciális szakiskolák
• speciális iskolák
• érdekvédelmi szervezetek
• autizmussal élő személyekkel foglalkozó civil szervezetek (lakóotthon, farm stb.)
• családsegítő központok
• egészségügyi intézmények (háziorvosok, védőnői hálózat, pszichiátriai ellátó hálózat)
• egyéb diagnosztizáló intézmények
• szülőszervezetek
• fogyatékos emberek számára alap- és szakellátást nyújtó szervezetek
• támogató szolgálatok
• hasonló munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó szervezetek
Tájékoztatásunk minden esetben a következőket tartalmazza:
• a szolgáltatást nyújtó szervezet rövid bemutatása: nevünk, küldetésünk
• az általunk nyújtott szolgáltatás célcsoportjának pontos meghatározását
• az autizmus specifikus munkaerőpiaci szolgáltatás módszertanának rövid
ismertetését
• a dilemmák és tisztázó kérdések megvitatását, megválaszolását
• elérhetőségünket
A toborzáshoz tartozó általános szóróanyagot lásd a 3. számú mellékletben.
A toborzáshoz tartozó, munkavállalóknak szóló szóróanyagot lásd a 4. számú mellékletben.
A toborzás során nehézséget jelenthet, hogy Magyarországon jelenleg a diagnosztikus ellátó
rendszer hiányosságai miatt jóval kevesebb ember rendelkezik formális autizmus diagnózissal,
44

mint ahányan feltehetően ezzel a problémával küzdenek. Különösen igaz ez a felnőtt korú, illetve
a jobb értelmi képességekkel bíró autizmussal élő potenciális ügyfelek esetében. Ennek következtében
jelenleg ezt a célcsoportot nehezebb elérni, mint más fogyatékossággal küzdő ügyfeleket.
Éppen ezért a toborzási tevékenységet érdemes folyamatosan végezni, a fent megjelölt
intézményekkel való rendszeres kapcsolattartás segítségével. A toborzás megtervezésénél
fontos figyelembe venni a képző/szakképző intézmények (pl. speciális szakiskolák) képzési rendjét.
Gyakorlati példa
Budapesti speciális szakiskolákban minden év májusában szülői tájékoztatót szerveznek. Ennek
célja, hogy a végzős diákoknak és családjuknak információt nyújtsanak a növendékek elhelyezkedési
lehetőségeiről az iskola befejezését követően. Az alternatív munkaerőpiaci szolgáltató munkatársai
rövid és érthető előadást tartanak a szolgáltatásról, módszertani filmrészlettel illusztrálva. A
tájékoztató után rendelkezésre állnak informális beszélgetésekre, szóróanyagokat, névjegykártyát
osztanak, és egyénre szabott tanácsokat adnak.
Gyakorlati példa
A toborzás szakaszában, egy vidéki kisvárosban kevésbé volt eredményes az oktatási és szociális
intézmények képviselőinek megkeresése. A hatékony toborzás érdekében a foglalkozási tanácsadó
az egészségügyi rendszerrel meglévő kapcsolatát, elsősorban a védőnői hálózatot használta
fel. A Védőnői Szolgálat vezetője vetette fel azt a gondolatot, hogy azok az ügyfelek, akik az egyéb
ellátórendszerben nincsenek nyilvántartva, a háziorvossal nagy valószínűséggel kapcsolatban
vannak.
A toborzás szakemberigénye
A toborzás során elegendő a képzett foglalkozási tanácsadó jelenléte, akinek rendelkezésére
állnak a szakszerű szóróanyagok, és az autizmus szakemberrel egyeztetett előadás
diái.
45

III.2. KAPCSOLATFELVÉTEL AZ ÜGYFÉLLEL
A kapcsolatfelvétel célja
A kapcsolatfelvétel célja, hogy a szakember alapvető információkat szerezzen az ügyfélről
és családjáról, amelyek szükségesek annak eldöntéséhez, hogy a jelentkező számára
a szolgáltatás nagy eséllyel megfelelő lesz-e. Emellett lehetőséget ad arra, hogy
az ügyfél és családja is további alapinformációt kapjon a folyamatról. Felhívjuk a figyelmet
arra, hogy itt nem szükséges részletes tájékoztatást adni (arra az első tájékoztató beszélgetés
szolgál, lásd következő fejezet), csak a legfontosabbakat kell elmondani.
A kapcsolatfelvételi beszélgetés időtartama
A kapcsolatfelvételi beszélgetés időtartama maximum 15 perc.
A kapcsolatfelvétel tevékenységei, módszerei
III.2.1. Első telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel
Amennyiben a tájékoztatás nyomán az ügyfél és/vagy családja személyesen vagy telefonon
jelentkezik, a következő lépéseket követjük:
• Felvesszük az alapadatokat.
A Kapcsolatfelvételi adatlap sablonját lásd az 5. számú mellékletben.
• Néhány alapvető kérdést tisztázunk az ügyféllel kapcsolatban.
A telefonos interjú kérdéseit lásd a 6. számú mellékletben.
• Amennyiben az ügyfélnek vagy családtagjának kérdése van a szolgáltatással kapcsolatban,
azokat röviden megválaszoljuk.
• Tájékoztatjuk, hogy postacímére vagy e-mail címére elküldjük az Előzetes adatgyűjtő
kérdőívet és arra kérjük, hogy a kérdőívet kitöltés után juttassa vissza. Felhívjuk
a figyelmét arra, hogy csak a kérdőív visszaküldését követően kaphat(nak) időpontot
személyes találkozásra.
• A szülői adatgyűjtő kérdőív mellett a családban élő ügyfelek számára is kidolgozásra
került egy néhány kérdésből álló kérdőív. (Ügyfelek részére „A”)
• A harmadik kérdőív olyan ügyfelek számára készült, akik önállóan élnek. (Önálló
ügyfelek részére „B”) Ez lényegesen részletesebb, ugyanakkor könnyebben
kitölthető (pl. feleletválaszolós kérdések) .
Az Előzetes adatgyűjtő kérdőíveket lásd a 7.1., 7.2. és 7.3. számú mellékletekben
46

III.2.2. Értesítés az első tájékoztató beszélgetés időpontjáról
Amennyiben a kérdőív visszaérkezett, telefonon, levélben vagy e-mailben egyeztessünk
az ügyféllel és valamely családtagjával időpontot az első tájékoztató beszélgetésre. Az
időpont egyeztetéskor meg kell kérni az ügyfelet (illetve szülőt/gondozót), hogy erre a
találkozásra hozza magával a korábbi írásos orvosi/pszichológiai/pszichiátriai szakvéleményeket,
iskolai végzettséget igazoló bizonyítványokat, előző munkahelyével kapcsolatos
dokumentumokat, munkaügyi központban történt regisztrációval kapcsolatos iratokat,
mivel ezek szükségesek az ügyfél felméréséhez, megismeréséhez.
Elképzelhető olyan ügyfél jelentkezése, aki képes önálló életvitelre és nem kívánja családtagjait
bevonni a folyamatba. Ebben az esetben az önállóan élő ügyfelek számára kidolgozott
kérdőívet küldjük ki (lásd fent).
A kapcsolatfelvételi beszélgetés szakemberigénye
A kapcsolatfelvételi beszélgetést a foglalkozási tanácsadó végzi.
Jó tudni!
Az előzetes Adatgyűjtő kérdőívek kitöltésének és visszaküldésének több előnye van:
• Az ügyfél és családtagjai számára lehetőséget teremt a munkavállalással kapcsolatos legfontosabb
adatok, információk előzetes átgondolására, az interjúra való ráhangolódásra.
• A kérdőívek visszaküldésével az ügyfél és családja aktívan bevonódik a folyamatba, ez
jelzi motivációját, elkötelezettségét is.
• A szakemberek számára lehetőséget adnak arra, hogy már az ügyfél felmérése előtt alapvető
információkkal rendelkezzenek a személyes adatokról, az igénybevett juttatásokról,
korábbi kivizsgálásokról és diagnózisokról, az iskolai és munkahelyi karrierről. Ez segít
a felkészülésben és felgyorsítja az interjúzás folyamatát, mivel sok alapvető, adatszerű
információt már tartalmaz.
47

48
III.3. ELSŐ TÁJÉKOZTATÓ BESZÉLGETÉS
Az első tájékoztató beszélgetés célja
Az autizmussal élő emberek esetében – éppen az állapot sajátosságai miatt – feltehetően
szükség lesz a családdal, támogató személlyel való együttműködésre. Ezt figyelembe
véve mind az ügyfeleknek, mind a családtagoknak, támogató személyeknek információkat
kell adni a szolgáltatásról. Ezt a célt szolgálja az első tájékoztató beszélgetés.
Másodlagosan lehetőséget ad arra is, hogy a szakemberek megszerezzék az első benyomásokat
az ügyfélről és családjáról/támogatójáról. Végül itt történik meg a beleegyező
nyilatkozat átadása és/vagy aláírása is.
Mint fent említettük, más megítélés alá esnek azon ügyfelek, akik kifejezetten nem kívánják
bevonni családtagjaikat a folyamatba. A körülmények alapos mérlegelése mellett ezt
az igényt figyelembe lehet venni és az ügyfelet önállóan bevonni a szolgáltatásba. Ezekben
az esetekben a későbbiekben, a felmérés során még nagyobb hangsúlyt kapnak az
ügyfél beszámolóin kívüli információforrások.
Az első tájékoztató beszélgetés időtartama
Az első tájékoztató beszélgetés időtartama maximum 30 perc.
Az első tájékoztató beszélgetés tevékenységei, módszerei
A beszélgetés előtt meg kell kérni az ügyfelet (illetve szülőt/gondozót), hogy a magával hozott
véleményeket, orvosi/pszichológiai/pszichiátriai szakvéleményeket, bizonyítványokat,
egyéb dokumentumokat adja át, ezekről fénymásolatot kell készíteni. Ezeket
az iratokat a szakember a beszélgetés előtt és alatt tekintheti át.
A megbeszélés során a tanácsadó röviden tisztázza, hogy az ügyfél (és családja) milyen
célból kereste fel a szolgáltatást, honnan értesült róla, és milyen előzetes elvárásai
vannak. Ez itt valóban csak rövid tájékozódásra szolgál, még nem az ügyfél felmérésének
része.
A tanácsadó érthetően tájékoztatja az ügyfelet (és családját) a szolgáltatás lépéseiről,
az ügyfél (és családja), illetve a tanácsadó várható feladatairól, kötelezettségeiről. Az
ügyféllel és hozzátartozójával arról is beszélünk, hogy a szolgáltatás során állapotáról,
diagnózisáról tájékoztatni fogjuk a munkáltatót, mert csak így tudunk autizmus-specifikus
segítséget nyújtani számára a munkahelyen. Emellett biztosítani kell az ügyfelet, hogy
minden információt csak az ő előzetes beleegyezésével közlünk.
Természetesen ekkor is rendkívül fontos figyelembe venni az autizmusból fakadó megértési
nehézségeket, és meggyőződni arról, hogy a résztvevők pontosan megértették az

elhangzottakat. Megjegyezzük, hogy általában nem elegendő, ha az ügyfelek csak
egyszer, a bevonáskor hallgatják végig a folyamat lépéseit, jellemzően szükség van
az egyes szakaszokról történő ismételt tájékoztatásra. Szintén rendkívül lényeges az elhangzottak
írásban történő rögzítése.
Jó tudni!
Az autizmus ismert sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy már az első alkalomtól kezdődően, a folyamat
során végig írásban is rögzítsük a legfontosabb tudnivalókat és megállapodásokat. Ezeket
érdemes egyetlen ún. Ügyfélfüzetben vezetni, amely bármikor hozzáférhető az ügyfél számára.
Célszerű a telefonos időpontegyeztetések helyett vagy mellett ezeket a megállapodásokat írásban
(pl. e-mail-ben) is megerősíteni. Ez ugyanis szintén bármikor visszanézhető információforrás.
Részlet ügyfélfüzetből (11. kép).
A tájékoztató beszélgetés során fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy sikeres munkába
állítása érdekében szükséges lehet a szakemberek másoktól – őt jól ismerő emberektől
– való tájékozódása munkakészségeiről, valamint arra, hogy tanulmányozzák
korábbi szakvéleményeit.
Ezt követően adjuk át az ügyfélnek a Beleegyező nyilatkozatot átgondolásra, aláírásra.
Szükség esetén felkínálhatjuk, hogy az ügyfél (és családja) megfontolja a döntését, és a
következő személyes találkozás alkalmával nyilatkozzon.
A beleegyező nyilatkozat sablonját lásd a 8. számú mellékletben.
49

Amennyiben mind az ügyfél, mind a szolgáltató megállapodnak, egyeztetik a felmérés
további lépéseit és a találkozások időpontjait.
A beszélgetésről rövid feljegyzés készül.
Ha megállapodás születik az ügyfél bevonásáról, Ügyféldossziét kell nyitni, mely az
összes további dokumentumot tartalmazza.
Az ügyfélről szerzett első benyomások alapján fontosnak tarthatjuk, hogy a szolgáltatási
folyamat lépéseit könnyen érthető, vizuálisan támogatott formában is az ügyfél
rendelkezésére bocsássuk. A vizuális segítséget az ügyfél intellektuális képességei,
szövegértési készsége alapján, személyre szabottan kell elkészíteni. A folyamatábrát az
első tájékoztató beszélgetés után elküldhetjük e-mailben és/vagy átadhatjuk a felmérés
első személyes találkozásakor.
50

Gyakorlati példa
Határeset intellektussal rendelkező, 20 éves fiatal lány számára készült, vizualizált folyamatábra
Első tájékoztató beszélgetés:
• Először találkozunk személyesen.
• Megkérdezzük Tőled, hogy mit szeretnél dolgozni.
• Megkérdezzük azt is, hogy miben kéred a segítségünket.
• Elmondjuk, hogyan tudunk segíteni Neked.
• Megismerkedsz azokkal a szakemberekkel, akik segítenek Neked.
• Azokat a szakembereket, akik segítenek Neked, foglalkozási tanácsadónak hívjuk.
↓
Felmérés:
• Szeretnénk megtudni rólad, mi az, amiben ügyes vagy és mi az, amiben segítségre van
szükséged.
• Beszélgetünk Veled arról, hogy mit gondolsz a felnőtt életedről, mit szeretnél tanulni, mit
szeretnél dolgozni.
• Beszélgetünk a szüleiddel, arról, hogy ők milyen munkát tudnának elképzelni Neked.
• Megkérünk, hogy végezz el néhány feladatot.
• Elmegyünk Veled egy munkahelyre, ahol kipróbálhatod a munkát.
• A felmérés végén behívunk a szüleiddel együtt egy beszélgetésre. Elmondjuk, hogy szerintünk
milyen segítségre van szükséged ahhoz, hogy munkába tudj állni. Azt is megbeszéljük,
hogy ki tud Neked segíteni.
• Ha mi tudunk segíteni Neked, akkor megmutatunk egy tervet. A tervben leírjuk a Te és a
mi feladatainkat is.
↓
Felkészítés:
• Felkészülünk a munkavállalásra.
• Azokat a feladatokat végezzük el, amit a tervben leírtunk.
• A feladatokat mindig megbeszéli Veled a foglalkozási tanácsadód.
↓
51

Munkahely keresés:
• Ha úgy látjuk, készen állsz a munkába állásra, akkor keresünk Neked munkahelyet.
• A foglalkozási tanácsadód elkísér az állásinterjúra és segít abban, hogy ott jól tudj válaszolni
a kérdésekre.
• A foglalkozási tanácsadód ott lesz Veled a munkaszerződés megkötésekor, hogy segítse a
munkaszerződés megértését.
↓
A munka elkezdése:
• Amikor dolgozni kezdesz, akkor a foglalkozási tanácsadód Veled lesz és segít abban, hogy
megértsd a munkahelyi szabályokat.
• A foglalkozási tanácsadód segít, hogy jól megtanuld a feladataidat.
• A foglalkozási tanácsadóddal megbeszélitek, hogy hány napig legyen Veled a munkahelyen.
↓
Segítség a munkába állás után:
• A foglalkozási tanácsadód meglátogat a munkahelyeden. Ennek az időpontját mindig előre
egyeztetitek.
• Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, akkor keresd meg a foglalkozási tanácsadódat
e-mailen vagy telefonon.
• Ha szükséged van rá, foglalkozási tanácsadóddal megbeszélitek, hogy mikor találkoztok
az irodában.
52

Az is előfordulhat, hogy az ügyfél képességei, nehézségei alapján azt tartjuk célszerűnek,
ha csak a folyamat soron következő lépését rögzítjük számára.
Gyakorlati példa
Írásos magyarázat a felmérés lépéseiről, 28 éves, autizmussal élő fiatalember számára.
Olyan embereknek segítünk, akik dolgozni szeretnének és egyedül nem tudnak munkát vállalni.
A munkára együtt készülsz fel a foglalkozási tanácsadóddal, ő lesz a fő segítőd.
Lesz még egy segítőnk, aki az autizmussal kapcsolatos problémák megoldásában segít majd.
A munkára való felkészülés hosszabb ideig tart, pontosan nem tudjuk, meddig. Körülbelül 3-4 hónap.
Időben kapsz jelzést arról, hogy még mennyi időre van szükség.
Legelőször felmérjük a képességeidet: miben vagy jó és miben kell neked segítség.
A felmérés novemberben lesz, amin a következők történnek:
• Beszélgetsz a pszichológussal és teszteket fogsz kitölteni.
• Beszélgetni fogunk anyukáddal. Ebbe beleegyeztél.
• Feladatokat oldasz meg a foglalkozási tanácsadóddal.
• Munkapróbára mentek a foglalkozási tanácsadóddal.
• A munkapróba azt jelenti, hogy kipróbálsz egy igazi munkahelyet.
Két órát fogtok dolgozni ott, segíteni fogtok az ott dolgozóknak. A munkapróbáért nem
kapsz fizetést.
A munkapróba segít abban, hogy kitaláljuk, melyik munkahely lesz a legjobb számodra.
• A felmérés végén megbeszéljük, hogy mire van még szükséged ahhoz,
hogy munkába tudj állni.
• Legközelebb november 4-én, 10 órakor találkozunk az irodában.
Az első tájékoztató beszélgetés szakemberigénye
Az első tájékoztató beszélgetést a foglalkozási tanácsadó vezeti.
53

III.4. AZ ÜGYFÉL FELMÉRÉSE
A teljes felmérés célja
A felmérés célja, hogy átfogó képet kapjunk a leendő ügyfél képességeiről, nehézségeiről,
támogató környezetéről, autizmusával kapcsolatos jellegzetességeiről. Autizmussal élő
ügyfelek esetében gyakran fordul elő, hogy maguk nehezen képesek pontosan és reálisan
beszámolni életük korábbi eseményeiről, nehézségeikről, életkörülményeikről. Ezért egyrészt
a felmérés során erőteljesen figyelembe kell venni az ügyfél autizmusból fakadó sajátos
kommunikációját, másrészt a szülőktől származó információk is rendkívül fontosak lehetnek.
Lényeges szempont, hogy a felmérés hangsúlyozottan NEM diagnosztikus kivizsgálás
vagy az ügyfél teljes körű terápiás ellátásának céljából történik, hanem a munkavállaláshoz
szükséges készségek feltérképezésének érdekében.
A teljes felmérés időtartama
Az első tájékozódó beszélgetést követő 1 hónapon belül a teljes felmérési folyamatot le
kell zárni.
A teljes felmérés szakemberigénye
A felmérés kiemelkedően fontos része a teljes folyamatnak, hiszen az alapozza meg az
együttműködést és határozza meg a későbbi feladatokat.
Mind munkavállalási, mind autizmus szempontból fontos információkat kell összegyűjteni,
rendszerezni és értelmezni, éppen ezért a felmérés minden pontján mindkét szakember
jelenléte szükséges. (Kivétel ez alól az intelligencia-mérés, amennyiben azt külső szakember
végzi, lásd alább.)
Jó tudni!
Fontos, hogy a vizsgálatot végző szakember képzett és gyakorlott legyen autizmussal élő felnőttek
felmérésében és terápiájában. Ez különösen lényeges a felmérés eredményének értékelése
szempontjából.
54

A felmérés tevékenységei, módszerei
III.4.1. A felmérésbe bevonható ügyfelek kiválasztásának kritériumai
Ahhoz, hogy egy ügyfélről pontosan megállapíthassuk, hogy a módszertan célcsoportjába
tartozik, több szempontot kell megvizsgálnunk.
Megbízható diagnózis
A szolgáltatásba olyan ügyfeleket vonhatunk be, akik rendelkeznek hivatalos autizmus
diagnózissal és erről szóló pszichiátriai vagy gyermekpszichiátriai szakvéleménynyel.
A szakvéleményekben leggyakrabban a következő, a pervazív fejlődési zavar főkategóriába
sorolt diagnózis elnevezések fordulnak elő (zárójelben a pszichiátria gyakorlatban
alkalmazott BNO kódok):
• gyermekkori autizmus (F84.0)
• Asperger szindróma (F84.5)
• atípusos autizmus (F84.1)
• pervazív fejlődési zavar
• autizmus spektrum zavar (ASZ, angolul ASD – autism spectrum disorder)
• nem meghatározott pervazív fejlődési zavar (PDD-NOS) (F84.9)
Amennyiben a szakvélemény a tanácsadó, illetve az autizmus szakember számára nem
pontosan értelmezhető, klinikai szakpszichológusi vagy pszichiátriai konzultáció javasolt.
A szolgáltatásba vonásnál nem szükséges, hogy a szakvélemény felnőttkori legyen,
hiszen a gyermekkorban megszületett diagnózis érvényben marad, az állapot egész életen
át fennáll.
Ugyanakkor kifejezetten kívánatos, hogy az autizmussal élő felnőttek rendszeres pszichiátriai
vagy pszichológiai ellátást, terápiát kapjanak. Amennyiben az ügyfelet valóban kezeli
szakember, erről is lényeges írásos szakvéleményt kérni, különösen gyógyszeres kezelés
esetén. Bizonyos esetekben célszerű lehet – az ügyfél írásos engedélyével – kezelőjével
személyesen is felvenni a kapcsolatot és konzultálni az ügyfél állapotáról és terápiájáról.
55

Megbízható diagnózist jellemzően a következő intézménytípusok adhatnak ki:
• kórházak pszichiátriai/gyermekpszichiátriai osztályai
• pszichiátriai/gyermekpszichiátriai ambulanciák
• pszichiátriai/gyermekpszichiátriai ideggongozók
• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) (korábban Országos Rehabilitációs
és Szociális Szakértői Intézet – ORSZI)
• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok (TKVSZRB)
A hivatalos és megbízható diagnózist azért tartjuk elengedhetetlen feltételnek, mert
jelen módszertan célzottan az autizmussal élő személyek igényeihez illeszkedik. Emellett
nem elvárható a munkaerőpiaci szolgáltatásban dolgozó szakemberektől, hogy pszichiátriai
szaktudást igénylő diagnosztikus döntéseket hozzanak olyan esetekben, ahol ugyan
felmerül az autizmus gyanúja, de ezt nem támasztja alá szakszerű pszichiátriai kivizsgálás
és formális szakvélemény. Ilyen esetekben a lehetséges ügyfelet először diagnosztikus kivizsgálásra
kell irányítani a területileg illetékes vagy országos hatáskörű szakintézménybe.
Komoly nehézséget jelent ugyanakkor, hogy jelenleg Magyarországon kevés az olyan
szakintézmény, ahol megbízhatóan képesek diagnosztizálni az autizmust, különösen
felnőtt korban. Bizonyosan előfordulnak olyan esetek, hogy autizmussal élő emberek
más pszichiátriai diagnózist kapnak, ezért elesnek autizmus-specifikus szolgáltatásoktól.
Kockázati tényezők
Felmerülnek olyan kockázati tényezők, amelyeket feltétlenül mérlegelni kell az ügyfél
szolgáltatásba vonásakor. A Kézikönyv ehhez szempontokat ad, azonban minden esetben
egyedileg kell dönteni arról, hogy ezek függvényében milyen prognózisa van a nyílt
munkaerőpiaci foglalkoztatásnak.
Kockázati tényezőnek kell tekinteni tehát:
• az autizmus mellett 70 pont alatti intelligenciahányadost, Weschler intelligenciateszt
alapján
• a halmozott sérülést (pl. társuló látás-, hallás-, mozgássérülés, epilepszia)
• a súlyos viselkedési problémákat (pl. agresszió, autoagresszió, extrém szenzoros
érzékenység, erős ragaszkodás, kényszer, erős bizarrériák)
56

• a társult pszichiátriai zavart (pl. depresszió, kényszerbetegség)
• antipszichotikumok, neuroleptikumok szedését – ebben az esetben orvosi javaslatot
kell kérni a kezelő pszichiátertől, arról, hogy a gyógyszeres kezelés mellett
milyen munkahelyi terhelést bír el az ügyfél
• a nehezített együttműködést a családdal (pl. túlóvás, elhanyagolás, információk
visszatartása)
• a motiváció hiányát
III.4.2. A felmérés eszközei, eljárásai
Az alábbi táblázat segítséget nyújt a használt módszerek áttekintéséhez. Ezt követően az
eljárásokat és eszközöket részletesen is ismertetjük.
Terület Módszer Szakemberigény
előzetes általános tájékozódás
autizmus tünetei,
triász területei, triászon
kívüli területek, önállóság,
szabadidő
iskolai karrier,
munkatapasztalat
feltérképezése
előzetes adatgyűjtő kérdőívek,
egyéb dokumentumok
áttekintése, az első tájékoztató
beszélgetésen szerzett
benyomások, információk
elemzése
ügyfél és szülői interjúk,
közvetlen megfigyelés
strukturált feladathelyzetben,
korábbi szakvélemények
áttekintése
ügyfél és szülői interjúk,
korábbi szakvélemények
áttekintése
információkérés iskolából,
előző munkahelyről
foglalkozási tanácsadó
autizmus szakember
foglalkozási tanácsadó
autizmus szakember
szükség esetén klinikai
szakpszichológus vagy
pszichiáter konzulens
foglalkozási tanácsadó
autizmus szakember
általános értelmi képességek Weschler Intelligenciateszt pszichológus
tanulási és munkakészségek,
munkamotiváció
interjú, informális felmérések,
munkapróba
foglalkozási tanácsadó
autizmus szakember
családi háttér feltérképezése
szülői/gondozói interjú,
családlátogatás (opcionális)
foglalkozási tanácsadó
autizmus szakember
1. táblázat: A felmérés területei, módszerei, szakemberigénye
57

Szülői interjú
A szülői interjú célja
Az ügyfélről való tájékozódás első lépéseként a szülői/gondozói interjúra kerül sor. Az
interjú célja, hogy a munkára jelentkező, autizmussal élő felnőtt direkt felmérése,
munkagyakorlata során nehezebben feltérképezhető, a munkavállalást befolyásoló
kérdésekben információt gyűjtsön.
Fókuszban a jelenlegi viselkedéses kép áll, de a releváns, múltbéli eseményekre vonatkozó
információkat is feljegyezzük.
A szülői interjú időtartama
A szülői interjú időtartama 60-80 perc.
A szülői interjú tevékenységei, módszerei
Az interjú félig-strukturált, kérdező-alapú. Ez egyfelől azt jelenti, hogy tanácsos az interjúvázlatban
megadott kérdéseket pontosan feltenni, s csak akkor eltérni tőlük, ha az
eredeti kérdés nem volt világosan érthető az interjú alanyának, így nem jutottunk elegendő
információhoz. Másrészről a „kérdező alapúság” azt jelenti, hogy egy-egy viselkedés
vagy készség feltérképezésekor mindig konkrét példák mentén kell tájékozódnunk. Nem
elegendő tehát a szülő/gondozó interpretációja, hiszen a „persze, az rendben van” vagy
„soha nem ment neki a beilleszkedés” típusú válaszok alapján nem lehetséges dönteni a
foglalkoztatás típusáról, vagy a szükséges támogatás formájáról és mértékéről.
Az interjúvázlatban a ’/’ jelzéssel elválasztott lehetőségek közül természetesen mindig az
adott helyzethez illeszkedőt kell használnunk. Az ’X’ helyén mindig az interjú fókuszában
álló, autizmussal élő felnőtt keresztneve szerepeljen.
Az interjú nyugodt légkörben, megfelelő környezetben (pl. kényelmes ülőalkalmatosság,
két/három személyes helyzet) zajlik. Az interjú készítőjének egyszerre kell figyelnie
arra, hogy a szükséges információkat megszerezze, az interjú kérdésein megfelelő ütemben
haladjon végig (hosszas, és a cél szempontjából felesleges kitérők nélkül), valamint
hogy a beszélgetés oldott, kellemes legyen. Az interjú során elengedhetetlenül fontos a
jegyzetek készítése.
Az interjú előtt feltétlenül szükséges tájékozódni az előzetes kérdőívekből – ez fontos,
hiszen felkészülhetünk azokból a kérdésekből, amelyek kapcsán homályos vagy nem elegendő
információt szereztünk. Másrészről felkészültségünkkel jelezzük az ügyfél-központú,
odafigyelő attitűdöt, amelyet képviselünk.
58

Az interjú során mindvégig monitorozzuk a szülő/gondozó azon attitűdjeit, amelyek
befolyásolhatják a foglalkoztatás menetét. Ilyen például, hogy felnőttként kezeli-e az
autizmussal élő személyt, hogy túlkontrolláló vagy esetleg elhanyagoló-e a szülő/gondozó.
Megfigyeléseinket az interjú végén a „Megjegyzések” rovatban kell feltüntetnünk.
A szülői interjú kérdései a 9. számú mellékletben találhatók.
Jó tudni!
Fontos, hogy egy-egy kérdés kapcsán ne csupán a szülővel vagy családtagokkal való viselkedésekről
kapjunk információt, hanem a kevésbé ismert emberekkel, kevésbé ismert környezetekben
mutatott képről is. Az autizmus tünetei ugyanis erősen életkor-, személy- és helyzetfüggőek lehetnek.
Az ismeretlen emberekkel, ismeretlen helyzetekben történő viselkedésről azért is fontos
informálódnunk, mert előre jelezheti a munkahelyi viselkedés jellemzőit arra az időszakra, amikor
a felnőtt már megszokta az új környezetet és a munkatársakat.
Az ügyfélinterjú és az ügyfél informális felmérése strukturált feladathelyzetben
(szociális-kommunikációs készségek, munkakészségek)
Az ügyfélinterjú és az ügyfél informális felmérésének célja
Az interjú célja, hogy információt szerezzünk az ügyfél énképéről, iskolai pályafutásáról,
kapcsolatairól, jelen helyzetéről és a munkával kapcsolatos elképzeléseiről. A feladatok
megoldása során a munkakészségeket valamint a szociális és kommunikációs készségeket
mérjük fel.
Az ügyfélinterjú és az ügyfél informális felmérésének időtartama
A két felmérési egység összesen kb. 1,5 órát vesz igénybe. Ezek általában egy alkalommal
kivitelezhetők, de indokolt esetben két ülésben is lebonyolíthatók.
Az ügyfélinterjú és az ügyfél informális felmérésének tevékenységei, módszerei
Ügyfélinterjú
A beszélgetés elején tisztázzuk, hogy az ügyfél számára a magázódás vagy a tegeződés
alkalmasabb, érthetőbb forma. Amennyiben a megértést nehezíti a magázódás, válaszható
a tegezés, azonban alaphelyzetben a felmérés szakaszában a magázódást javasoljuk.
A későbbiek során a felkészítés szakaszában szükség szerint át lehet térni a tegezésre.
59

Az interjú félig-strukturált, kérdező-alapú.
Az interjúban az alábbi területekre kell kitérni:
1. személyes adatok
2. iskolai pályafutás, szakképzettség, iskolai szociális kapcsolatok
3. eddigi munkatapasztalatok, munkahelyek, munkakörök, munkatársi kapcsolatok
4. családi kapcsolatok, körülmények
5. baráti, kortárs kapcsolatok
6. szabadidő
7. önállóság
Az ügyfélinterjú kérdései a 10. számú mellékletben találhatók.
Jó tudni!
Előfordulhat, hogy autizmusban érintett ügyfelünket megzavarja a magázódó forma.
A „Hol lakik?” magázódó formában feltett kérdést ugyanis egy harmadik személyre vonatkozó, egyes
szám harmadik személyben feltett kérdésként is lehet értelmezni, így az ügyfél reakciója erre lehet
a „Kicsoda?” visszakérdezés.
Az ügyfél felmérése strukturált feladathelyzetben
A feladatok érintik az alapvető olvasási, számolási, írási készségeket, a térkép, a naptár és a
számítógép alapszintű ismeretét, az instrukciók megértését és követését, az önálló, folyamatos
munkavégzési készségeket, valamint néhány feladattal az autizmusban érintett területeket
(szociális megértés, érzelmek felismerése) célozzuk meg. A feladatok megoldása során
a vizsgálat vezetőjének arra kell törekednie, hogy az ügyfél minél önállóbban oldja meg a
feladatokat. Természetesen a szakember adhat segítő kérdéseket, iránymutatást, de ezeknek
a nagyon általános segítségektől kell haladnia a nagyon konkrét, célzott támogatásokig.
Ennek segítségével az is kiderülhet, hogy ügyfelünk milyen segítségeket képes hasznosítani.
Az ügyfél felmérésének feladatai a 11. számú mellékletben találhatók.
60

Jó tudni!
A TTAP (TEACCH Transition Assessment Profile; TEACCH Átmenetet Támogató Felmérési Profil)
a világszerte ismert és alkalmazott észak-karolinai TEACCH program (Treatment and Education
of Autistic and Communication related handicapped CHildren; Autizmussal és kommunikációs nehézségekkel
élő gyermekek kezelése és oktatása) keretében kifejlesztett átfogó felmérési eljárás.
Célja, hogy segítse az iskolai típusú ellátásból kikerülő gyermekek átvezetését a serdülő-és felnőttkori
ellátásba, elsősorban a foglalkoztatásba. A formális felmérés során hat területet mérnek
fel: munkakészségek, munkaviselkedés, önállóság, szabadidős készségek, funkcionális kommunikáció,
társas viselkedés. A TTAP-nak saját felmérési eszközei, strukturált feladatai és értékelési
rendszere van. 7
Az ügyfél informális felmérésének menete, sorrendje, üteme a vizsgálatvezető szakember
döntése alapján, rugalmasan tervezhető. Lehetséges a felmérést az interjúval
kezdeni, de elképzelhető, hogy célszerűbb az egyik praktikus készségeket felmérő feladattal
indítani, ha úgy látjuk, hogy az ügyfél nehezen oldódik fel.
Az interjú és a felmérési feladatok során a szakemberek a Megfigyelési Jegyzőkönyv
szempontjai mentén részletesen rögzítik megfigyeléseiket, amelyeket az interjú és az
ügyfél informális felmérését követően bevezetnek a Megfigyelési Jegyzőkönyv megfelelő
rovataiba. Fontos, hogy a jegyzőkönyv sok példát, konkrétumot tartalmazzon a későbbi
értékelés és tervezés megkönnyítése érdekében (pl. pontos idézete annak, amit a személy
mondott).
A Megfigyelési Jegyzőkönyv sablonját lásd a 12. számú mellékletben.
7 A TTAP jogainak és magyarországi használatának engedélyezése folyamatban van.
61

Gyakorlati példa
Részlet a Megfigyelési jegyzőkönyvből
Szociális készségek
Viselkedés
A szociális kapcsolatok
kezdeményezésének és
fenntartásának minősége
kétszemélyes és csoportos helyzetben
(pl. nagyon visszahúzódó, túlzottan
barátságos, kezdeményező mások felé,
reagálás mások kezdeményezéseire)
Szociális szokások, szabályok
betartása
(pl. köszönés, mások tulajdonának
tisztelete, nyilvános helyen megfelelő
viselkedés, íratlan szabályok
felismerése, betartása)
Negatív társas viselkedései vannak.
(pl. káromkodás, dühkitörés, agresszió
Nem verbális társas jelzések
felismerése, használata.
(pl. szemkontaktus, személyközi
távolság)
Megfelelően megosztja élményeit,
tapasztalatait.
(a helyzetnek megfelelő mélységben
elmeséli mi történt vele)
Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
A felmérés alatt jellemzően válaszkész, kevéssé
kezdeményező.
Ua.
Nem kér segítséget, ha elakad, de látszik rajta, hogy
gondban van, keresi a szemkontaktust a felajánlott
segítséget elfogadja.
Visszaköszön.
Válaszként bemutatkozik, mintára köszön, elköszön.
„Szia, viszontlátásra!”
Nincs
A felmérés alatt a szemkontaktus kicsit rosszul időzített
(elakadáskor túl sok idő múlva néz a partnerre),
de megerősítésért, és a beszélgetések alatt elég jó.
Ua.
Sztereotip témáknál 1-1 információfelkínálás van, illetve
a munkalehetőségek átbeszélése során egy-két esetben
jelzi, hogy miért nem szeretné az adott munkát végezni.
Alapvetően nagyon kevés a spontán információfelkínálás.
Munkapróba alatt nem volt ilyen.
62

Intelligenciateszt
Az intelligenciateszt célja
Az intelligenciateszt segítségével képet kapunk az ügyfél általános értelmi képességeiről,
amelyek jelentősen befolyásolhatják munkavállalását.
Az intelligenciateszt időtartama
A Wechsler tesztek felvétele átlagosan 60-80 percet vesz igénybe.
Az intelligenciateszt tevékenységei, módszerei
Az intelligenciamérést a Wechsler Intelligenciateszttel (WAIS-IV) célszerű elvégezni.
(Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, átmenetileg a teszt korábbi változata (MAWI) is
megfelelő). Az eredmények értelmezésnél nem csak a számszerű adatokat, hanem relatív
erősségeket és gyengeségeket, a teljesítményprofilt is figyelembe kell venni.
Az intelligenciateszt szakemberigénye
A teszt elvégzéséhez és értékeléséhez pszichológusi végzettség szükséges. A pszichológust
konzulensként kell bevonni a folyamatba, és tőle a teszt eredményeiről írásos
véleményt kell kérni (amelyet az összefoglaló véleménybe be kell építeni).
Munkapróba
A munkapróba célja
A munkapróba a felmérés olyan eleme, mely során valódi nyílt munkaerőpiaci környezetben,
gyakorlati helyzetben szerezhetünk információt ügyfelünkről. A munkapróba
célja, hogy olyan készségeket, illetve viselkedésformákat figyeljünk meg, melyeket más
felmérési módszerekkel nem tudunk felderíteni.
A munkapróba során nem csak ügyfelünk munkavégző képességéről szerezhetünk pontosabb
információkat, hanem személyiségéről és munkatársi kapcsolatairól is.
A munkapróba időtartama
Szükség szerint egy vagy több alkalommal 2-4 óra.
A munkapróba tevékenységei, módszerei
A munkapróba legfőbb módszertani eszköze a megfigyelés.
A munkapróba során a tanácsadó elkíséri ügyfelét egy nyílt munkaerőpiaci munkahelyre,
ahol 2- 4 órát együtt dolgoznak. A munkapróba előtt a tanácsadó részletesen ismer-
63

teti ügyfelével a munkapróba célját, helyszínét, időpontját és az elvégzendő feladatok körét.
Igen lényeges szempont, hogy ebben a helyzetben az ügyfél megfigyelése „természetes”
környezetben zajlik, vagyis nem kap erre a helyzetre kialakított autizmusspecifikus
segítséget.
Természetesen abban az esetben, ha az ügyfél napi szinten rendszeresen használ
autizmus specifikus támogatást (pl. írott mobil napirend – lásd Fogalomtár), attól éppúgy
nem szabad megfosztani, mint egy látássérült embert a fehér bottól.
A munkapróba során az alábbi három területre fokozott figyelmet kell fordítani:
• Önkiszolgálás, önállóság (pl. személyes higiéné, öltözködési szokások, étkezési
szokások, probléma-felismerés, szociális viselkedés, bizarrériák pl. közlekedési
eszközökön)
• Kommunikációs viselkedés, munkahelyi társas kapcsolatok értelmezése
(pl. főnök-beosztott viszony, belső szokások, humor értékelése)
• Konkrét munkavégzéshez kapcsolódó információk (pl. az ügyfél mennyire érti
meg a feladatot; hogyan fog a megoldáshoz; feladatkezdés és befejezés jellegzetességei
(magabiztos, megerősítést vár, tétova stb.); munkához való hozzáállás;
munkavégzés közben milyen a figyelme, tempója, munkamódja; mit tesz, ha nehézségek
merülnek fel; utasítások teljesítése; üzenetközlés, önellenőrzés; kritika
elfogadása; feladattudat, üres járatok kitöltése stb.
A munkapróbás helyek kiválasztásánál javasolt az alábbi szempontokat figyelembe venni:
• egyszerű, részfeladatokra jól felbontható munka
• jól strukturálható munkaterület (inkább kisebb terület, átlátható tér)
• viszonylag kevés kooperáció a munkatársakkal
• amennyiben az ügyfélnek van elképzelése leendő munkaköréről, azt vegyük
figyelembe a munkapróbás munkakör kiválasztásánál
• a munkahely legyen jól megközelíthető (ne legyen „veszélyes” környéken, sem a
közlekedés szempontjából, sem a szociális környezetet illetően)
A munkapróbás helyszínekkel minden esetben együttműködési megállapodást kell kötni.
64

Gyakorlati példa
Tamás 21 éves, autizmussal élő fiatalember. Dísznövény kertésznek tanult. Érdeklődési köréhez
leendő szakmája nagyon közel áll, szereti a növényeket, a földdel kapcsolatos munkákat. Az iskola
elvégzését követően elhelyezkedni is kertészetben szeretne. Szabadidejében szívesen süt, zenél,
zenét hallgat.
Látszólag úgy tűnt, hogy munkavállalási elképzelései kevésbé változtathatók meg. A munkapróba
lehetséges helyszíneinek megbeszélésekor is csak kertészeti munka kerülhetett szóba. Sajnos a
helyi kertészet képviselője nem tudott lehetőséget biztosítani a munkapróba megvalósításához. Az
évszak és egyéb nehézségek miatt a város illetve a városhoz közel eső kertészetek egyike sem
tudott a munkapróbához helyszínt biztosítani. Ennek értelmében az elképzelések tágítása, rugalmasabbá
tétele így megoldandó feladattá vált.
A továbbiakban a munkapróba helyszínéül igyekezni kellett olyan munkahelyet, tevékenységet
találni, ami Tamás érdeklődési köréhez közel áll. A segítői folyamat során Tamással mindvégig
ismertetésre kerültek a lehetőségek, bevonva őt a lehetséges és számára megfelelő alternatíva
megtalálásába. A felmerült munkapróba helyszínek mindegyike kapcsolódott Tamás érdeklődési
köréhez, s vonzóvá vált az ügyfél számára.
Tamással és édesanyjával egyeztetve végül a helyi gyorsétteremben valósult meg a munkapróba.
E lehetőséget hallva Tamás semmiféle ellenérzést nem mutatott, sőt örült, hogy mehet dolgozni.
A feladatok ismertetését követően Tamás az utasításokat követve igyekezett a megfelelő módon
véghezvinni minden mozzanatot. A feladat begyakorlását követően örömmel végezte munkáját.
Hazaérve édesanyjának is egy számára pozitív élményekkel gazdag napról számolt be.
Az összegyűjtött információkat a Megfigyelési Jegyzőkönyvben rögzítjük, ahová természetesen
a fent kiemelt szempontokon kívül az egyéb jellegzetességeket is leírjuk.
A Megfigyelési Jegyzőkönyv sablonját lásd a 12. számú mellékletben.
65

Gyakorlati példa
Részlet a Megfigyelési jegyzőkönyvből
Munkakészségek és munkaviselkedés
Viselkedés
Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
Terhelhetőség.
(pl. figyelemkoncentráció, fizikai
terhelhetőség, kitartás)
Irányíthatóság.
(pl. instrukciókat megérti, követi,
elfogadja az irányítást, figyelmeztetést,
javítást)
Önellenőrzés.
(pl. észreveszi saját hibáját, önállóan
vagy segítséggel képes javítani)
A felmérés alatt a munkafeladatot kitartóan végzi, figyelme
jól koncentrált.
Nem terelődik, 3 óra alatt csak kicsit fárad el. Kitartóan
dolgozik.
A felmérés alatt az instrukciókat elsőre megértette.
Elsőre megérti, mit kell csinálni, ill. a kérdéseire adott
válaszokat.
Nem hibázott, számolás feladatnál magában átszámolta,
ellenőrizte az összeget, aztán mondta a megoldást.
Folyamatosan ellenőrzi, ill. javítja magát, precízen dolgozik.
A változó elváráshoz igazodik, ehhez képest javítja addigi
munkáit is.
Elszámolást találtunk (10 helyett 9 szórólapot számlált le).
Szabálykövetés.
(pl. betartja a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályokat)
Alkalmazkodás a munkakörnyezethez.
(pl. meleghez, zajhoz, sok emberhez)
Nem okozott problémát.
66

Gyakorlati példa
Géza 25 éves, autizmussal élő férfi ügyfél, intelligenciája az enyhe fokú értelmi sérülés alsó sávjába
esik.
Már a felmérés szakaszában kiderült, hogy Géza beszédértési nehézségekkel küzd. Még ha látszólag
jól is érti a beszédet – ő maga pedig grammatikailag helyesen, választékosan beszél –, a
nem mindennapi kifejezések, hosszabb mondatok értelmezésével gyakran gondban van.
Markáns jelét adta ennek akkor, amikor a munkapróba részleteit beszélte meg vele telefonon a
foglalkozási tanácsadó. A megbeszélést követő napon Géza a találkozóhoz szükséges információk
(pontos helyszín, időtartam, a munkapróba körülményeire irányuló információk) töredékét tudta
csak felidézni, és elmondani az autizmus szakembernek. A probléma megoldására több oldalról
támogattuk meg Gézát.
A találkozók időpontját továbbra is a foglalkozási tanácsadó egyeztette Gézával telefonon, ám ezt
követően írásos emlékeztető is készült a beszélgetésről (e-mail/ sms formájában), mely megkönynyítette
Géza dolgát. Az írott információt könnyebben megértette, és bármikor elővehette, ellenőrizhette,
hogy minden részletre jól emlékszik-e.
Az autizmus szakember az egyeztetéseket követően megkérte Gézát, hogy írott formában ő is rögzítse
az elhangzottakat, így könnyen föl lehetett mérni, hogy Géza pontosan megértett-e minden
részletet, és egyben őt is segítette az információk elmélyítésében.
Gyakorlati példa
Péter 23 éves, fiatal férfi, egy fogyatékosok nappali intézményének ellátottja.
A munkapróba alatt, amikor már „biztonságban” érezte magát, elkezdett dúdolni, majd egyre hangosabban
énekelni, és a feladat elvégzése helyett az énektudásával akart örömet szerezni, és
sikert elérni. A tanácsadó kérésére befejezte az éneklést, folytatta a munkát, de egyértelmű volt,
hogy nem érti, miért nem énekelhet a kertészeti munka végzése közben.
Ez a látszólag szórakoztató és ártatlan viselkedés a későbbi munkavállalás során komoly akadályozó
tényező lehet, ezért a felkészítés során ennek kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani.
67

Az ügyfél felmérése közvetett módszerekkel
Egyes esetekben szükségessé válhat a közvetlen felméréseken túl egyéb, közvetett információforrások
igénybe vétele. Az alábbi lehetőségek opcionálisak, akkor kell alkalmazni
őket, ha az adott ügyfél esetében a tanácsadó vagy az autizmus szakember azt indokoltnak
és lényegesnek tartja. Az ügyfelet erről minden esetben tájékoztatni kell és írásos
engedélyét kell kérni.
Orvosi konzultációra lehet szükség olyan kifejezetten testi vagy pszichiátriai betegségek,
problémák esetében, ahol a munkatevékenység típusát, időtartamát, a fizikai munka menynyiségét,
stb. befolyásolják a betegség tünetei (pl. epilepszia, pszichiátriai gyógyszerek,
allergia, stb.)
A korábbi iskola, munkavállalásra felkészítő program (pl. Munkahelyi Gyakorlat) vagy
előző munkahely felkeresése, vagy az ottani szakemberekkel való konzultáció indokolt
lehet, ha valamilyen okból kevés információnk van az ügyfél munkakészségeiről (pl. nehezen
kommunikál, nincs szülői információ, stb.)
Családlátogatásra egyéni megítélés alapján lehet szükség, például olyan esetekben, ha
az ügyfél munkavállalását komolyan befolyásolják családi körülményei, kapcsolatai, és
ezek nem fejthetők fel megfelelően a kétszemélyes szülői és/vagy ügyfélinterjú során.
Gyakorlati példa
István 29 éves, jó intellektussal rendelkező férfi. Az első tájékoztató beszélgetés és a felmérés
során is nagyon szűkszavú, szorongó. A munkapróbán nagyon jól teljesített, de a szorongását ott
sem sikerült oldani. Édesanyja erőteljesen képviseli fia érdekeit, gyakran válaszol helyette a feltett
kérdésekre. A felméréskor kiderült, hogy Istvánnak szoros kapcsolata van az édesapjával, akinek
a jelenlétében az édesanya elmondása szerint, fia sokkal oldottabb. Szükségesnek láttuk, hogy
megismerjük az édesapát is, aki egy balesetben szerzett sérülése miatt nehezen mozog, ezért
nem tudott bejönni az irodánkba. Úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a családot otthonában. István
édesapja jelenlétében valóban sokkal fesztelenebb volt. Édesapja sokszor dicsérte, biztatta
Istvánt és láthatólag reálisabb képpel is rendelkezett fiáról, mint az édesanya. A családlátogatás
fontos információforrás volt számunkra, mert az édesapa és István kapcsolatát megfigyelve, képet
kaptunk arról, hogy milyen módon lehet István szorongását oldani, illetve az apával való találkozás
által sikerült István otthoni támogató közegét is megerősíteni.
68

III.4.3. A felmérés eredményei
Összefoglaló vélemény
A felmérés eredményeképpen olyan átfogó és strukturált vélemény alakul ki az ügyfélről,
amely a munkavállalásra koncentrál, és amely konkrét javaslatokat ad a felkészülés és
munkavállalás folyamatához. Ezt a felmérés végén a résztvevő szakemberek (autizmus
szakember, tanácsadó) közösen készítik el, szükség esetén a pszichológus vagy pszichiáter
konzulens véleményét is beágyazva.
Ugyanakkor a felmérés alapinformációkat ad, amelyek a folyamat elindításához elegendőek,
de az ügyféllel folytatott munka során ez a kép tovább finomodik, és ennek megfelelően
kell módosítani a szükséges támogatás lépéseit.
A véleményhez készült sablon a 13. számú mellékletben található.
Egyéni Munkavállalási Terv
Az Egyéni Munkavállalási Tervben az integrált munkavállaláshoz alapvetően szükséges,
legfontosabb részcélokat határozzuk meg a felmérés eredményei alapján. Ezekhez rendeljük
a fejlesztendő területet és az elvégzendő feladatokat.
A terv elkészítésekor hangsúlyt kell fektetni a határidők meghatározására, és arra, hogy
konkrét, elérhető célokat tűzzünk ki. Fontos, hogy minden érintett elfogadja a tervet, és
tisztában legyen saját feladataival.
Az Egyéni Munkavállalási Tervet az jellemzi, hogy a munkára való felkészítés során bármikor
változhat – sőt, szinte törvényszerű, hogy változzon, alakuljon – annak függvényében,
hogy a felkészítés folyamatában mit tapasztalunk ügyfelünknél, milyen ütemben haladunk,
milyen új információkra teszünk szert, milyen új problémákra kell megoldást találnunk stb.
Elengedhetetlen tehát, hogy az egyéni munkavállalási terv kitűzött lépéseit rendszeresen
(legalább 2 havonta) felülvizsgáljuk, értékeljük és korrigáljuk.
A terv felülvizsgálata azért is szükséges, hogy időről időre közösen ellenőrizni tudjuk,
valóban a kitűzött cél felé haladunk-e. Nem válhatnak a stratégiában megjelölt lépések
öncéllá, mindenképpen a munkavállalás felé kell vezessenek. Nem szükséges azonban
ragaszkodnunk az elsőként kitűzött célhoz, hiszen változások állhatnak be a jelentkező
körülményeiben, a megcélzott munkakör is változhat, ahogy a jelentkező önmagával kapcsolatos
ismeretei bővülnek. Ilyenkor bátran újrafogalmazhatjuk a tervet.
69

Természetesen előfordulhat, hogy erőfeszítéseink ellenére sem sikerül a kitűzött időre elérni
a célokat. Itt elsősorban nem a munkakeresés esetleges eredménytelenségéről van
szó, hanem arról, hogy a kitűzött részcél (pl. kommunikáció javítása, közlekedési készségek
javítása, stb.) nem valósult meg. Ilyenkor meg kell keresnünk azt a problémát, ami
akadályozta a cél teljesítését.
Az Egyéni Munkavállalási Tervhez készült sablon a 14. számú mellékletben található.
70

Gyakorlati példa
Miklós autizmussal élő, 30 éves egyetemi diplomával rendelkező ügyfél Egyéni Munkavállalási Terve
Dátum
A fejlesztésért
felelős
szakember
(autizmus
szakember
és/vagy
foglalkozási
tanácsadó)
Fejlesztendő
terület/
megoldandó
nehézség
a felmért
területeken
Részcélok
A fejlesztés/
megoldás
módja (pl.
autizmusspecifikus
támogató
eljárások,
eszközök;
ügyintézés
stb.)
Htáridő /
időtartam
Az elért
eredmények tartalmi
értékelése
2010.
november
foglalkozási
tanácsadó
autizmus
szakember
Személyi higiéné
javítása
Szabályfüzet.
Egyéni
megbeszélés
folyamatos
Miklós az egyéni
fejlesztésnek
köszönhetően jobban
figyel a testi higiénéjére,
betartja a szabályokat
(napi 2x fogmosás,
ruhák tisztán tartása).
2010.
november
foglalkozási
tanácsadó
Munkatapasztalat
szerzés
Terepgyakorlat
2010.
december
Miklós két
alkalommal vett részt
terepgyakorlaton,
tréning asszisztens
munkakörben. A
terepgyakorlat során
olyan
jól teljesített, hogy
felvették dolgozni ebbe
a munkakörbe.
2010.
november
autizmus
szakember
Kommunikáció
fejlesztése
Terepgyakorlat,
szabályfüzet
folyamatos
Elkészítettük
Miklós számára a
munkavégzéshez
szükséges
szabályfüzetet. A
munkáltatót is
megtanítottuk a füzet
kezelésére.
Segítséget jelenthet az ügyfél számára, ha az Egyéni Munkavállalási Tervet könnyen érthető
módon is megfogalmazzuk és írásban rögzítjük.
Az ügyfelek számára készült, könnyen érthető Egyéni Munkavállalási Tervhez tartozó
sablon a 15. számú mellékletben található.
71

Közös megbeszélés, szerződéskötés az ügyfél, a család és a szakemberek között
A szerződéskötés célja, hogy az ügyfél és tanácsadók közötti segítőkapcsolat kereteit,
tartalmát rögzítse.
A szerződéskötésre, az Együttműködési megállapodás rögzítésére a felmérés eredményeinek
kiértékelése és az Egyéni Munkavállalási Terv elkészítése után kerül sor. A foglalkozási
tanácsadó és az autizmus szakember nyugodt körülmények között ismerteti a
felmérés eredményeit az ügyféllel és szükség esetén a szülővel is. Eléjük tárja azokat a
szükséges lépéseket, amelyeket a leendő munkavállaló sikeres elhelyezkedése érdekében
meg kell tenni. Ezek ismertetése, kiértékelése után születik meg a szerződés, amely
során a felek (ügyfél, tanácsadó, autizmus szakember, szükség esetén szülő) elkötelezik
magukat a nyílt munkaerőpiaci munkavállalásra való felkészülés feladatára.
Ez az elkötelezettség az Egyéni Munkavállalás Terv lépéseinek elfogadásában és az
Együttműködési megállapodás aláírásában fogalmazódik meg. A sikeres felkészülésért
minden szereplő felelős. Egyes feladatok az ügyfélre és a szakemberekre ugyanúgy vonatkoznak,
ilyen például a megbeszélt időben való megjelenés. Más feladatok eltérnek,
ám kölcsönösen kiegészítik egymást, például a tanácsadó tudását, intézményi kapcsolatrendszerét
és szakértelmét adja, az ügyfél pedig elfogadja az iránymutatást és mindent
megtesz fejlődéséért.
A szerződés minden pontját nyíltan és őszintén végig kell beszélni. Különösen hangsúlyt
kell fektetni arra, hogy az ügyfél pontosan megértse, mit várhat a tanácsadójától, milyen
gyakorisággal találkoznak majd, milyen módon tarthat kapcsolatot tanácsadójával, illetve
rendkívüli helyzetekben hogyan kérhet segítséget. Emellett arról is meg kell győződni,
hogy tisztában van-e a saját feladataival és felelősségével.
Amennyiben szükséges a szülő támogatása a folyamat során, akkor érdemes az ő kompetencia
határait és feladatait is meghatározni, és azokat az Együttműködési megállapodás
kiegészítésében írásban rögzíteni.
A szerződést minden fél kérésére felül lehet bírálni és módosítani.
Az Együttműködési megállapodás sablonját lásd a 16. számú mellékletben.
72

Gyakorlati példa
Péter 28 éves, autizmussal élő fiatalember.
Péter édesanyjával érkezett a felmérést lezáró megbeszélésre. A felmérés eredményeként a következő
megállapításokat és megoldási javaslatokat tettük.
A felmérés és a munkapróbák alapján Péternek komoly elhelyezkedési esélyei vannak a nyílt munkaerőpiacon.
Motiváltsága a munkavállalás kapcsán nagyon erős. Mind a munkapróbán, mind a
kétszemélyes felmérési helyzetben megmutatkozott, hogy – a pontos munkavégzés, önellenőrzés,
a feladatok könnyed átlátása mellett – Péternek olyan nehézségei is vannak, amelyek sok esetben
feltehetően megakadályozzák majd abban, hogy a rá bízott feladatot maradéktalanul, és/vagy
megfelelő tempóban elvégezze. Amennyiben egy munkafolyamatban elakad (pl. elfogy egy alkatrész)
első körben mindenképpen önállóan akarja megoldani a problémát, és csak hosszú idő
után, leginkább a körülötte lévő személyekre számítva (azaz megvárva, hogy azok kisegítik, vagy
rákérdeznek, miért állt le) tud továbblépni. Célratörően, konkrétan megfogalmazva a problémáját
nem tud segítséget kérni. A munkapróbák során az is kiderült, hogy a segítségkérés lehetőségeire
megajánlott stratégiákat jól tudta hasznosítani, bár ebben a fázisban még komoly bátorítást igényel
ahhoz, hogy ezeket alkalmazza.
Megoldási tervek:
1. Péternek kétszemélyes helyzetben, és nyílt terepen is stratégiákat tanítani arra, hogy milyen
formában jelezheti, hogy segítségre van szüksége. (Szükség lehet majd arra, hogy
ezeket a stratégiákat és példamondatokat egy füzetben, írásban rögzítsük, melyet bármikor
tanulmányozhat.)
2. A szociális közeg feltérképezéséhez segítséget kell nyújtanunk Péternek: pl. a munkahelyi
hierarchia feltérképezése, ő hol helyezkedik el ebben.
3. Pontosan meg kell határoznunk, és tanítanunk neki a következőket:
• milyen nehézségei adódhatnak (a probléma azonosítása),
• mikor kell segítséget kérni (annak eldöntése, hogy a probléma hatékonyan megoldható-e
önállóan, vagy inkább hasznosabb jeleznie),
• kihez milyen típusú problémával lehet fordulni,
• a megtanult szabályok gördülékeny alkalmazása érdekében az ehhez szükséges vizuális
segítségek használata (pl. annak ösztönzése, hogy időnként a szabályfüzetet otthon átolvassa,
a munkahelyen mikor nyújthat segítséget, ha előveszi).
Meglátásainkat és javaslatainkat Péter és édesanyja is elfogadták, így megkötöttük a szolgáltatásra
vonatkozó együttműködési megállapodást.
73

III.5. AZ ÜGYFÉL FELKÉSZÍTÉSE
Az ügyfél felkészítésének célja
A szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek esetében általában kialakulatlanok azok a képességek,
melyek lehetővé tennék a hétköznapi életben való eligazodást, a napi rutintevékenységek
önálló szervezését és megvalósítását, a döntési helyzetekben való mérlegelést és
döntéshozatalt, a szociális alkalmazkodást. Általános és a munka világával kapcsolatos
ismereteik gyakran hiányosak, vagy nem helytállóak, vagy rendszerbe szervezetlenek. Ez
elsősorban az autizmus ismert sajátosságaiból fakad, de szerepet játszik benne az is,
hogy olyan környezetből érkeznek, ahol eddig zártan, illetve a társadalom különböző hatásaitól,
kihívásaitól védve éltek. Ez a zártság nem csak a társadalmi befogadást nehezíti
meg, de a sérült emberek sem tudnak megfelelően felkészülni a beilleszkedésre.
Ennek a szakasznak a célja tehát, hogy felkészítse a leendő munkavállalót a nyílt munkaerőpiac
elvárásaira. A felkészítésnek döntően a felmérés eredményeire, az Egyéni
Munkavállalási Tervben rögzített feladatokra, célkitűzésekre kell épülnie.
Emellett újabb információkat ad a tanácsadó és az autizmus szakember számára, hogy
még jobban megismerjék az ügyfelet, így hatékonyabban tudják segíteni a munkahelyi
beilleszkedést és betanulást. A felkészítésről a szakemberek folyamatos dokumentációt
vezetnek az Ügyfél eseménynaplóban.
A felkészítés időtartama
A felkészítés időtartama erőteljesen függ az ügyfél egyéni szükségleteitől és az autizmusból
fakadó nehézségek súlyosságától. Az egyéni helyzet mérlegélése mellett javasoljuk, hogy
a felkészítés ne haladja meg a 3 hónapot.
A felkészítés tevékenységei, módszerei
Az ügyfél felkészítésének területei
Hivatalos ügyintézés
A munkavállalás szerves része a hivatalos iratok rendezése, beszerzése. A legtöbb ügyfélnél
rendben vannak a munkavállaláshoz szükséges iratok, velük ezen a téren a továbbiakban
nincs dolgunk. Azoknál azonban, akik nem rendelkeznek megfelelő iratokkal, ajánljuk
fel segítségünket az ügyintézéshez. A hivatalos iratok megszerzése felkészülési lehetőséget
jelenthet a munkavállaláskor szükséges ügyintézés terén. Autizmus esetén külön nehézséget
jelenthet az iratok intézésével kapcsolatos telefonos érdeklődés, a hivatalokban
való kommunikáció, a hivatalos szövegek értelmezése, vagy adatlapok kitöltése, illetve
74

a mindezzel kapcsolatos teendők átlátása és hatékony megszervezése. Itt is segíthet a
lépések írásos rögzítése, ellenőrzőlista bevezetése. Szükséges lehet az ügyfél álláskeresőként
történő regisztráltatása is, valamint a kapcsolódó jogosultságok ismertetése. (Mivel
ezek a szabályok időről időre változnak, a kapcsolódó legfrissebb jogszabályi hátteret a
www.munka.hu honlapon mindig ellenőrizni kell.)
Egészségügyi vizsgálatok (ha szükséges)
Ezzel a területtel csak abban az esetben kell foglalkozni, ha az egészségügyi probléma/
állapot az elhelyezkedést vagy munkavégzést döntően befolyásolja. Remélhetőleg ezek a
problémák már a felmérés szakaszában felszínre kerülnek és a felkészítés megkezdésekor
már megnyugtatóan rendeződnek.
Munkavállalási alapkészségek /viselkedésformák/ motiváció kialakítása, erősítése
1. Megjelenés
Ügyfeleink körében találkozhatunk ápolatlansággal, elhanyagolt külsővel, igénytelenséggel,
alapvető higiéniai hiányosságokkal, vagy pl. rendezett, de nem adekvát
öltözködéssel. Különös figyelemmel kell foglalkoznunk a súlyosan hátrányos
helyzetű családokból érkező ügyfelekkel, ahol nem támaszkodhatunk e tekintetben
a család erőforrásaira az integrált munkavállaláshoz. Alkalmazhatók itt
autizmus-specifikus terápiás eljárások (pl. szociális történetek, szabálykönyv – lásd
Fogalomtár (pl. naponta tiszta ruhát kell felvenni, egyes tisztálkodási tevékenységek
szükséges gyakorisága, módja; rendezett megjelenés ismérvei, stb.). Ez a terület
jól fejleszthető a terepgyakorlat során, mert az ápolt megjelenés fontosságát
össze lehet kötni a munkahelyen való megjelenés szabályaival.
75

Gyakorlati példa
Erzsi 26 éves nő, higiénés problémákkal küzd. Ezek megoldásához az alábbi segítséget kapta. A
szabályokat a szülőkkel is egyeztettük és az ügyfél szabálykönyvében rögzítettük.
Reggeli tisztálkodás:
Minden reggel miután felkelek, és mielőtt elindulok a munkahelyemre, a következő dolgokat kell
megtennem:
• Kézmosás meleg vízzel, szappannal
• Körömtisztítás meleg vízzel, szappannal, körömkefével
• Arcmosás meleg vízzel, szappannal
• Alapos fogmosás, fogkefével, fogkrémmel
• Fésülködés fésűvel vagy kefével
• Dezodorozás mindkét hónaljban, dezodorral
• Tiszta fehérnemű (bugyi, melltartó) felvétele
• Tiszta felsőruházat (blúz, pulóver) felvétele
Esti tisztálkodás:
Minden este mielőtt lefekszem a következő dolgokat kell megtennem:
• Alapos fogmosás, fogkefével, fogkrémmel
• Zuhanyzás vagy fürdés meleg vízzel, szappannal vagy tusfürdővel
Heti tisztálkodás:
Minden héten a következőket kell megtennem:
• Hetente kétszer, körülbelül háromnaponta hajmosás, meleg vízzel, samponnal
• Hetente egyszer körömvágás, körömollóval
További rendszeres önápolási feladat:
• Rendszeres hajvágás
76

Jó tudni!
Szociálisan hátrányos helyzetű ügyfelek és/vagy családok esetében szükséges lehet az ellátórendszer
más szereplőinek bevonása. Segítséget kaphatnak a családsegítő központoktól, karitatív
szervezetektől, gyámhivataltól. Az ügyfél írásos beleegyezésével egyeztethetünk ezekkel a szakemberekkel.
Ilyenkor nagyon fontos tisztázni a különböző szervezetek kompetenciáit, és azt az
ügyfél számára is világossá tenni.
2. Önálló közlekedés
A nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésnek egyik alapkritériuma, hogy ügyfelünk valamilyen
módon képes legyen eljutni a munkahelyére. A felkészítés szakaszában fontos
hangsúlyt fektetni a közlekedési szabályok tisztázására, valamint a közlekedési
eszközök megfelelő használatának begyakorlására. A közlekedés begyakorlására
lehetőséget biztosíthatunk akkor, amikor ügyfelünkkel terepgyakorlatra utazunk.
Mindemellett elképzelhető olyan eset, hogy ügyfelünk alkalmas önálló munkavégzésre,
de autizmusa miatt nem képes önálló közlekedésre. Alapos mérlegelést követően
ilyenkor kialakíthatunk egy olyan rendszert, amelyben a szülő vagy támogató
szolgálat a munkahelyére kíséri az ügyfelet. Ilyenkor kiemelt jelentőségű a
határok és kompetenciák pontos tisztázása.
3. Érdeklődés, tevékenységek, szakmák (pályaorientációs szakasz)
Sok esetben előfordulhat, hogy az ügyfél munkavállalási elképzelései nagyon
szűkkörűek, elsősorban a sztereotip érdeklődési köréhez tartozó szakmák, munkatevékenységek
ellátását tartja elképzelhetőnek saját maga számára. Ebben az
esetben az elképzelések tágítása, rugalmasabbá tétele a cél, melynek leghatékonyabb
módja, ha lehetőséget biztosítunk az ügyfél számára, hogy minél több
munkakörben kipróbálhassa magát. Ugyanakkor az érdeklődési területet, az azzal
kapcsolatos magasabb szintű ismereteket érdemes figyelembe venni a munkatevékenység
kiválasztásakor.
4. A munka értelme, jelentősége életünkben
Az autizmussal élő emberek gyakran nem látják világosan, hogy miért kell, és miért
érdemes dolgozniuk, milyen szerepe lehet a munkának saját életükben. Többször
látjuk azt, hogy mélyebb megértés nélkül, elsősorban külső elvárásoknak igyekeznek
megfelelni (pl. „Aki felnőtt, az dolgozik.”) A cél az, hogy az ügyfél (a tanácsadó
és az autizmus szakember segítségével) képes legyen megfogalmazni azt a motivációt,
amelyre hosszabb távon lehet alapozni a sikeres munkavállalást. Ilyenek le-
77

hetnek például a fizetés, önállóság/felnőttség bizonyítása, barátságok, partnerkapcsolatok
lehetősége. Autizmussal élő felnőttek esetén előfordulhat, hogy szokatlan
motivációs bázissal találkozunk (pl. az érdeklődési körhöz tartozó tárgyak beszerzése).
Fontos tisztázni, hogy a motivációk közül melyek „publikusak”, és mondhatók
el egy állásinterjún.
5. Munkahelyi társas viselkedés, kommunikáció, munkatársi kapcsolatok, hierarchia
A legnagyobb jelentőségű, és egyben leginkább személyre szabott felkészítési terület.
Célja a felmérés alapján kiemelkedő szociális és kommunikációs nehézségek kezelése,
hangsúlyozottan olyan mértékben, amennyire ez feltétlenül szükséges a munkahelyi
beilleszkedéshez. Az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy munkahelyén
betartsa mind a munkavégzésre, mind a szociális viselkedésre vonatkozó írott és „íratlan”
szabályokat (pl. szociális hierarchia ismerete, annak megfelelő szociális viselkedés,
segítségkérés szabályai, munkaidő, szünetek rendjének megtartására, megengedett
beszélgetési témák betartása, szünetekben/pihenőidőben megfelelő aktivitás
kiválasztása és gyakorlása, kulturált étkezés, öltözőhasználat, stb). Ezeknek a szabályoknak
a begyakorlására a terepgyakorlatok alatt teremthetünk lehetőséget.
Ehhez az autizmus szakember irányításával speciális módszertan és eszközök alkalmazása
szükséges (pl. én-könyv, szociális történetek, szabálykönyv – lásd Fogalomtár).
Gyakorlati példa
Anna 22 éves, autizmussal élő fiatal nő.
Terepgyakorlatra utaztunk, amikor Anna váratlanul megkérdezte, hogy kinek kell először kezet nyújtania.
A kérdése tisztázása után kiderült, hogy problémát jelent számára a bemutatkozás. Nem
tudta, hogy a férfinak vagy a nőnek kell előbb kezet nyújtania, illetve hogy milyen szabály lép érvénybe,
ha két nő mutatkozik be egymásnak. Tisztáztuk a szabályokat, de Annának további gondot
okozott az, hogy megkülönböztesse egymástól a fiatal és az idős embereket. Ennek gyakorlását a
felkészítése során figyelembe vettük.
6. Munkatevékenységgel kapcsolatos munkáltatói elvárások
Az ügyfélnek a felkészítés végére képessé kell válnia egy adott munkatevékenység
megfelelő minőségű elvégzésére, a feladat megszervezésére, az elvárások megértésére,
a hibák kijavítására. Idetartozik a balesetvédelmi szabályok ismerete és azok
78

etartása, valamint az értékvédelem és vállalati lojalitás. Sok esetben előfordulhat,
hogy az autizmussal élő munkavállalóknak ezek megértéséhez részletesebb, adott
esetben vizuálisan támogatott magyarázat szükséges. A szakembernek meg kell
győződnie arról, hogy az ügyfél valóban megértette ezeket a lényeges munkahelyi
szabályokat. Mindehhez autizmus specifikus eszközök használata elengedhetetlen
(pl. vizuális támogatás rendszere: folyamatleírás, tevékenységek algoritmusai, stb.)
A terepgyakorlat során felkészülhetünk rá, hogy ügyfelünknek milyen típusú segítségre
lesz szüksége leendő munkahelyén.
7. Jogok és kötelességek
A munkáltatói és munkavállalói jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos alapfogalmak
(pl. munkaszerződés, munkaköri leírás, próbaidő, felmondási idő stb.) tisztázása
a felkészítés során mindenképpen szükséges. A fogalmak tisztázása megtörténhet
az egyéni és a csoportos felkészítés során is. Ugyanakkor rendkívül fontos,
hogy a betanítás során az adott munkahelyre szabottan, ezeket az ügyfél számára
egész konkréttá és érthetővé tegyük.
8. Álláskeresési technikák – önéletrajzírás, motivációs levél, telefonálás potenciális
munkahelyre, felvételi interjún való megjelenés
Az önéletrajzot a felkészítés szakaszában írja meg ügyfelünk, amelyhez a foglalkozási
tanácsadó minden szükséges segítséget megad számára (Ebben a feladatban
az autizmus szakembernek nem feltétlenül kell részt vennie).
A munkavállaláshoz manapság szinte elengedhetetlen a jól megírt önéletrajz. Alapkövetelmény,
hogy számítógépen készítsük el, és érdemes fényképet is beleszerkeszteni.
Az önéletrajz tartalmazza a személyes adatokat: az ügyfél nevét, születési adatait, lakcímét,
telefonszámát, vagyis az elérhetőségét. Ezt általában az iskolai végzettség(ek)
és a munkatapasztalatok feltüntetése követi. Nagyon fontos rész az erősségek, illetve
az érdeklődési területek felsorolása, ahol röviden meg kell fogalmazni a munkahellyel
szemben támasztott elvárásokat is. Az áttekinthetőség érdekében érdemes időrendbe
szedni a felsorolásokat.
Megkönnyítheti a feladatot, ha a tanácsadó előzetesen sémát, vagy vázlatot bocsát
rendelkezésre.
Amire nincs lehetőség az önéletrajzban, de ügyfelünk feltétlenül szeretne közölni,
annak a kísérőlevélben vagy motivációs levélben lesz a helye. A kísérőlevél
lehet kicsit személyesebb hangvételű, benne az ügyfél leírja azokat a tulajdonságait,
amelyek ugyan nem tartoznak szervesen a szakmai részhez, de
fontosnak ítéli őket a megpályázott állás elnyerése érdekében.
79

Jó tudni!
Autizmussal élő emberek esetében gyakran előfordulhat, hogy nem látják reálisan saját nehézségeiket
és erősségeiket, nehezen foglalják össze a munkavállalás szempontjából lényeges személyes
információkat. Ezért elengedhetetlen, hogy az önéletrajz és a motivációs levél, vagy kísérőlevél
tartalmát a tanácsadó ellenőrizze abból a szempontból, hogy az megfelel-e a valóságnak. Előfordulhat
ugyanis, hogy az ügyfél saját magáról alkotott képe jelentősen eltér attól. Ebben az esetben
az autizmus szakember fontos szerepet kap: az ügyfél elképzeléseit, vágyait közelítenie kell a reális
lehetőségekhez. Ehhez minden olyan autizmus-specifikus módszert alkalmaz, amely érthetővé
teszi az ügyfél számára, hogy az adott helyzetben milyen reális munkavállalási lehetőségei vannak.
Az ilyen beavatkozásoknak célzottan a munkavállalási készségekre kell fókuszálniuk, az autizmus
szakembernek itt hangsúlyozottan nem dolga általános önismereti terápiába vonni az ügyfelet.
Azokat az ügyfeleket, akiknél reményt látunk arra, hogy képesek lesznek valamikor
az önálló álláskeresésre, érdemes megtanítani az álláshirdetések értelmezésére, a
lényeges adatok kiszűrésére, valamint a telefonos bejelentkezés, információszerzés
mikéntjére. Rögzíteni kell a telefonos bejelentkezés lépéseit (bemutatkozás, jelentkezésének
oka, célja, kérdések), illetve közösen meg kell határozni azokat a körülményeket
és feltételeket, amelyek segítségével az ügyfél képessé válik az információk
feldolgozására. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem javasolt bevonni az
ügyfelet az álláskeresés folyamatába, ilyenkor elfogadható, hogy az álláskeresést
a szakemberek végzik.
Az álláskeresés elkerülhetetlen és döntő lépése az állásinterjún való megjelenés. A
felkészítés során tisztázni kell az interjú technikai körülményeit (helye, ideje, hoszsza),
a legfontosabb szabályokat, azt, hogy milyen információt kell átadni a munkáltatónak,
illetve milyen kérdéseket lehet feltenni. Sok esetben szükség van ezek
írásos rögzítésére, valamint nagyon hasznos védett helyzetben szimulálni és gyakorolni
az interjút A munkáltatót is fel kell készíteni az autizmussal élő ügyfél interjúztatására
– lásd Munkáltató fejezet).
80

9. A diagnózis kommunikálása a munkáltató felé
Egyértelművé kell tennünk ügyfelünk és családja számára, hogy amennyiben a
speciális munkaerőpiaci szolgáltatást igénybe veszik, nem elkerülhető, hogy a munkáltatót
tájékoztassuk az ügyfél fejlődési zavaráról. Fontos, hogy megértsék, csak
abban az esetben tudunk autizmus specifikus munkahelyi támogatást nyújtani, ha
a munkáltató és a közvetlen munkatársak is tisztában vannak az autizmusból fakadó
nehézségekkel és erősségekkel. Ugyanakkor biztosítani kell őket arról, hogy
mindez a személyiségi jogok tiszteletben tartásával és az elérhető maximális diszkréció
mellett történik. (Ennek munkáltatói oldalát lásd a Munkáltató fejezetben).
Gyakorlati példa
Emese 30 éves, autizmussal élő nő.
A munka megkezdése előtt Emese leendő munkatársai felkészítő tréningen vettek részt. Emesének
és édesanyjának elmondtuk, hogy a tréningen beszélni fogunk Emese nehézségeiről, erősségeiről,
és arról is, hogy mit jelent Emese autizmusa. Megkérdeztük Emesét, hogy mit mondhatunk
el róla. Azt felelte, hogy mondjuk meg a munkatársainak, hogy az autizmusa miatt nehezen beszélget
másokkal, de ez nem azt jelenti, hogy nem érti, amit mondanak neki.
Az ügyfél felkészítésének tevékenységei, módszerei
III.5.1. Az ügyfél felkészítése során alkalmazott eljárások
A felkészítésnek több lehetséges formája van, ezek részben a fent említett felkészítési
területeket célozzák meg, részben vannak jellegzetes célterületeik.
Egyéni felkészítés
Az egyéni felkészítés történhet irodai helyzetben az ügyfél, a foglalkozási tanácsadó és/vagy
az autizmus szakember részvételével. Itt nyugodt körülmények között van mód az Egyéni Munkavállalási
Tervben rögzített feladatok feldolgozására, gyakorlására. Kifejezetten ide tartozik
például az önéletrajz és a motivációs levél megírása, állásinterjúra való felkészülés, személyes
higiéné kialakítása (ha szükséges), szociális-kommunikációs szabályok gyakorlása, stb.
81

Terepgyakorlat
Az egyéni felkészítés másik formája a terepgyakorlat, amely nyílt munkaerőpiaci körülmények
között történik, és a felkészítés igen lényeges eleme.
Általános célja a gyakorlati munkakészségek elsajátítása, a munkahelyi társas beilleszkedés
szabályainak megtapasztalása, az autizmus-specifikus támogatások kidolgozásának
megkezdése.
A terepgyakorlat az ügyfél számára lehetőséget teremt arra, hogy
• a gyakorlatban saját tapasztalatok szerzésével készüljön fel a későbbi munkavállalásra,
ezáltal reálisabban ítélje meg saját lehetőségeit.
• több egymást követő napon ugyanazon a terepgyakorlati helyen dolgozva megtapasztalja
a folyamatos munkavégzést, fejlődjön koncentráló és fizikai állóképessége.
Ezzel párhuzamosan a szakembereknek
• segít felismerni és megtalálni azt a területet, munkakörnyezetet, munkakört, ahol
ügyfelük a képességeinek legmegfelelőbb munkát tud végezni.
• bizonyos háttér-segítséggel ki tudják zárni azoknak a kudarchelyzeteknek egy részét,
amelyek veszélyeztetik a munkába állás sikerét, tartósságát.
• segít kialakítani a munkavégzés különböző helyzeteihez kapcsolódó személyre
szabott, autizmus-specifikus támogató eszközöket.
GyakorlatI példa
Krisztián 30 éves, autizmussal élő fiatalember. Terepgyakorlata során olyan feladatot kapott, ami
túl nehéz volt számára. Váratlanul felpattant, bement a férfi WC-be és bezárkózott. Hosszú könyörgés
után jött csak ki a WC-ből. A foglalkozási tanácsadó egyeztetett az autizmus szakemberrel és
az ügyfél szabályfüzetébe bevezették, hogy maximum 15 percet tölthet el a WC-ben.
82

A terepgyakorlati munkahely kiválasztása erősen függ az ügyfél egyéni szükségleteitől.
Olyan ügyfelek esetében, akiknek nincsen számottevő munkatapasztalatuk, illetve reális
elképzelésük leendő munkahelyükről, érdemes többféle, különböző munkakör kipróbálására
lehetőséget adni (akár egy munkahelyen belül is). Javasoljuk 3 különböző munkakör
megtapasztalását.
Ha olyan ügyfelünk van, akinek vannak preferenciái, reális elképzelései vagy speciális
képzettsége a munkára vonatkozóan, akkor ezekhez kell igazítani a terepgyakorlati helyszín
kiválasztását. Itt is legalább 3 alkalom javasolt.
Abban a speciális esetben, amikor ügyfelünk számára már a felkészítés során megtaláltuk
a megfelelő munkahelyet, úgy a terepgyakorlat helyszínéül választhatjuk ezt is.
Jó tudni!
A terepgyakorlat kifejezetten jó lehetőség arra is, hogy az autizmus szakember feltérképezze azokat
a területeket, ahol specifikus támogatásokra van szükség. Tapasztalatszerzés céljából ilyenkor
javasolt elkészíteni és kipróbálni néhány vizuális segítséget.
83

Gyakorlati példa
György 24 éves, jó képességű autizmussal élő férfi hét közben egy speciális szakiskolában tanul.
Hétvégén egy kistelepülésen élő anyjánál és nevelőapjánál tartózkodik. A család szegény körülmények
között él, de a szülők igyekeznek biztosítani a fiatal fejlődéséhez szükséges feltételeket.
A felkészítés részeként az ügyfél három egymást követő napon át terepgyakorlaton vett részt. A terepgyakorlat
előtt megtörtént az ügyfél felkészítése a várható két feladatra, borítékragasztásra és
dísztasak hajtogatásra. A dísztasak hajtogatással az ügyfélnek nem volt problémája. A feladatsort
hamar megtanulta, jó tempóban, precízen, folyamatosan végezte. Önellenőrzést végzett, szükség
esetén figyelmeztetés nélkül javította a munkáját, szólt, ha szüksége volt még alapanyagra. A tervek
szerint mind a három napon át ezt végezte volna, az ügyfél is így készült.
A második napon azonban változás történt, mert átszervezték a termelést, és ügyfelünk nem a várt
feladatot kapta. Az új feladat az volt, hogy a dísztasakoknak „füleket” kellett készíteni. Az ügyfél
betanítása hosszabb ideig tartott, mert a feladat nagyobb koncentrációt igényelt, és több volt a hibalehetőség.
A zsinór szálai gyakran szétváltak, nehezebb volt befűzni, a csomókötés is nagyobb
odafigyelést igényelt. Ügyfelünk el tudta végezni a munkát, de lassabban , többször kellett javítania,
egyre feszültebbnek tűnt. Idővel már tempósabban és jó minőségben tudta végezni, de a feszültség
megmaradt. A folyamatos munkavégzést gyakrabban szakították meg bizarr cselekvések. Feltehetően
a váratlan feladat és a munka viszonylagos bonyolultsága együtt okozta a nehézséget.
Ebben a helyzetben részben megoldás volt a munkavégzéshez szükséges személyi segítség, amit
a megfelelő ideig sikerült biztosítani. A következő napi munkára azonban foglalkozási tanácsadója
már fel tudta készíteni az ügyfelet. Megbeszélésre és leírásra kerültek a munkahelyen követendő
szabályok, amelyek a következők voltak:
• „Szólok, ha nehézséget okoz a munka.”
• „Segítséget kérek.”
• „A papírhajtogatást el tudom végezni, mert megismertem.”
• „Amelyik munkát nem ismerem, azt is meg tudom tanulni.”
Lehetőség szerint minél több olyan munkafolyamatot meg kell ismertetni az ügyféllel, ami előfordulhat
az adott munkahelyen. A fenti állításokkal – amelyek köre szükség szerint változtatható,
vagy bővíthető – át lehet segíteni az ügyfelet a nehézségeken.
84

Csoportos felkészítés
Autizmussal élő ügyfelek esetében több szempontból hatékony és előnyös lehet a csoportos
felkészítési forma. Ebben a felkészítési formában számos olyan szabály, elvárás,
szokás feldolgozható, amely munkahelytől függetlenül minden munkavállalóra vonatkozik
és általános érvényű. A csoport tagjainak különbözősége eltérő problémákra világíthat
rá, ugyanakkor annak megtapasztalása, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek,
vállalhatóbbá teszik azokat. A tagok támogatást nyújthatnak egymásnak személyes
beszámolóikkal, változatosabb megoldási javaslatokat, viselkedési stratégiákat kaphatnak
egy-egy problémára, vagy akár mintaként tűnhetnek fel egymás előtt (pl. kitartás, problémakezelés,
motiváció stb).
A csoportos felkészítés technikai jellemzői
• csoportlétszám: 4-6 fő (páros munka esetén jó, ha mindenkinek van párja)
• ülések gyakorisága, ideje: 6-8 héten keresztül, heti egy alkalommal, 60 perc
• csoportvezetők: 2 szakember (foglalkozási tanácsadó és autizmus szakember),
akik mindketten képzettek jelen módszertan alkalmazásában is
Jó tudni!
A csoportos felkészítés történhet homogén csoportokban, de az is előfordulhat, hogy autizmussal
élő ügyfelünk más fogyatékossággal küzdő emberekkel kerül egy csoportba. A heterogén csoportokban
is fontos, hogy az autizmussal élő ember megkapja azokat a specifikus segítségeket
(pl. előre látható, állandó struktúra, vizuális leírás), amelyek használatával jobban tud haladni. Az
autizmussal élő emberek számára készített segítségek általában a többi csoporttag számára is
hasznosak, őket is segítik.
85

A csoportülések során alkalmazható technikák, módszerek
• szituációs gyakorlatok (modellálni lehet az egyszerű helyzetektől az egyéni probléma
felvetésig bármilyen szituációt, fontos, hogy példaértékű, akár „betanulandó”
mondatok hangozhatnak el)
• feladatlapok (általános, illetve egyéni problémafelvetés történeteinek leírása, feladatlapszerű
feldolgozása, kiemelve, illetve irányított kérdések mentén feldolgozva
az autizmus specifikus szükségletek mentén – történetértés, szereplők érzései,
szándékai, következmény, értékelés, más stratégia)
• videó-technikák
• csoportos ülések témaköreinek gyűjteménye, gyakorlati hasznosíthatóság szempontjai
alapján
• konkrét vizuális segítőeszközök használatának bevezetése, gyakorlati alkalmazásának
tanítása az említett technikák során
• aktuális/adott munkára vonatkozó kifejezések, folyamatleírások, helyszínhez illesztve
(pl. pihenőidő, viselkedéssel kapcsolatos elvárások, segítségkérés folyamat
leírása, öltözködési és higiénés szabályok általánosan, illetve az adott munkához
kötötten, munkahelyi és szociális szabályok, kommunikációs szófordulatok gyűjteménye)
Az alkalmazott technikák szabadon, kreatívan és rugalmasan bővíthetők, az egyedi igényeknek
megfelelően.
Jó tudni!
Van néhány, az alternatív munkaerőpiaci szolgáltatók által már alkalmazott módszer, amelyek átdolgozás
után, megfelelő kereteket adhatnak autizmussal élő személyek csoportos felkészítéséhez. Az
alábbiakban néhány példát említünk.
Jobwards-modulokból áll és a kulcsképességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
Családi Munkahelyi Gyakorlat program – elméleti alapismereteket ad a munkavállalással kapcsolatban,
és különböző munkakörök gyakorlati kipróbálását biztosítja a részvevők számára.
86

Állásközvetítés
A felkészítés szakasza az állásközvetítéssel zárul. Ebben a szakaszban történik meg az
önéletrajz és a motivációs levél megírása az adott munkakörre vonatkozóan, valamint
az állásinterjú.
Az állásinterjúra a foglalkozási tanácsadó kíséri el az ügyfelet. Természetesen ezt
időben megelőzi, hogy a munkáltatót felkészítettük az interjúra, illetve általánosan feltérképeztük
az adott munkahelyet és munkatevékenységet abból a szempontból, hogy az
feltehetően megfelel-e ügyfelünknek (lásd IV. fejezet). Az állásinterjún elsősorban arra
kell törekedni, hogy világos kommunikáció alakuljon ki az ügyfél és az interjúztató
munkáltató között. Ezt a folyamatot segítő, tisztázó és magyarázó közbeszólásokkal,
kérdésekkel támogathatjuk.
A sikeres állásinterjút az üzemorvosi vizsgálat, illetve a munkaszerződés megkötése követi.
A foglalkozási tanácsadónak segítenie kell, hogy ügyfele megértse mi, miért
történik, és melyek azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a munkaszerződés
megkötésével vállal.
Az ügyfél felkészítésének szakemberigénye
A felkészítés szakaszában történő eseményeket döntően a foglalkozási tanácsadó szervezi
és kivitelezi. Ugyanakkor az autizmus-specifikus tudás nélkülözhetetlen, a legtöbb
tevékenységbe be kell vonni az autizmus szakembert is, legalább a konzultáció szintjén.
Összességében azonban a tanácsadó kompetenciája és felelőssége eldönteni, hogy mely
pontokon veszi igénybe be az autizmus szaktudást.
Gyakorlati példa
Zsófia 20 éves, magas intellektussal rendelkező, autizmussal élő fiatal nő. A felkészítés viszonylag simán,
a tervek szerint zajlott, amikor Zsófi érthetetlenül és váratlanul kiborult az egyik Terepgyakorlat során. A
negyedik alkalommal voltunk ugyanezen a helyen. Zsófi adatrögzítői munkát próbált ki, tetszett neki a
feladat és a munkatársait is nagyon kedvelte. Zsófi hazafelé menet sírni kezdett és közölte, hogy soha
többet nem akar erre a helyre visszajönni. Értelmezhetetlen volt a helyzet, mert látszólag semmi nem
történt a munkahelyen, ami ezt a kiborulást indokolta volna. Zsófitól nem lehetett többet megtudni a helyzetről.
A foglalkozási tanácsadó konzultált az autizmus szakemberrel. A helyzet elemzése során arra
jutottak, hogy az autizmus szakember kétszemélyes megbeszélés keretében Zsófival átbeszéli a terepgyakorlat
történéseit. A terepgyakorlat részletes elemzése során sikerült tisztázni, hogy Zsófi egy munkatársa
megjegyzését (ami a mai fiatalok éretlenségére vonatkozott) magára vette és megbántódott.
87

A sikeres felkészítést követően történik az egyénre szabott munkahelyfeltárás vagy a már
feltárt munkakörökhöz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói profil illesztése.
Amennyiben az ez alapján végzett munkaközvetítés sikeres, a részletes munkakörelemzést
követően kezdődik meg a munkahelyi betanulás és beilleszkedés támogatása. A felkészítés
és a betanulás közötti időszakot és annak feladatait didaktikai szempontból a
munkáltatói részben (IV. fejezet) tárgyaljuk.
III.6. AZ ÜGYFÉL MUNKAHELYI BETANULÁSÁNAK ÉS BEILLESZKEDÉSÉNEK TÁ-
MOGATÁSA
Az ügyfél és a munkáltató felmérése és felkészítése, illetve a konkrét munkahely feltérképezése
során nagyon sok információt gyűjtöttünk össze és strukturáltunk. Optimális esetben
ezek alapján autizmus-specifikusan adaptáltuk a munkahelyet és a munkafolyamatot
(pl. elkészítettük a munkatevékenység feladatanalízisét, ennek segítségével előkészítettük
a munkatevékenység elvégzését támogató, egyénre szabott vizuális segítséget, és feltérképeztük
a közvetlen munkatársak hálózatát). A gyakorlatban azonban a legalaposabb
felkészülés ellenére is maradnak feltáratlan, vagy tévesen feltérképezett területek, amelyekre
csakis a konkrét beilleszkedés során derül fény. Ennek nyomán szükséges, hogy
az újonnan megszerzett információkat gyorsan és rugalmasan integráljuk a betanulás/beilleszkedés
folyamatába, módosítsuk előzetes elképzeléseinket, eszközeinket. A szakembereknek
ebben a szakaszban egyidejűleg több feladatra is kell koncentrálniuk: az
ügyfél betanításának és beilleszkedésének támogatása mellett folyamatosan monitorozniuk
kell a munkahely formális és informális működését, és azt érthető módon
le kell képezni az ügyfél számára. Megjegyezzük, hogy mindez összetett feladat, a
szakember nagyfokú érzékenységére, rugalmasságára és önismeretére van szükség.
A munkahelyi betanulás és beilleszkedés támogatásának célja
A betanulás és beilleszkedés szakaszának célja, hogy az ügyfél tanácsadója és/vagy az
autizmus szakember jelenlétében és segítségével képes legyen megtanulni feladatait,
és beilleszkedni a munkahelyi környezetbe.
A munkahelyi betanulás és beilleszkedés támogatásának időtartama
A betanulás és beilleszkedés időtartama nagyon változó, személyfüggő. Akkor tekinthetjük
befejezettnek, ha az ügyfél önállóan, az elvárt minőségnek megfelelően képes
ellátni feladatát, és biztonsággal képes tájékozódni a munkahely szociális rendszerében
anélkül, hogy a támogató szakembereknek aktívan közbe kellene lépniük. Ugyanakkor
az ügyfél természetesen támaszkodhat a beépített specifikus segítségekre (pl.
vizuális algoritmusok), illetve munkahelyi segítőire (főnök, mentor, természetes segítő).
88

Mindezt figyelembe véve a folyamat minimum 3 napot igényel, de sok esetben elhúzódhat
hetekig. Az időtartam – egyéni igényektől függően – széles spektrumban változhat.
A munkahelyi betanulás és beilleszkedés támogatásának tevékenységei, módszerei
III.6.1. A fizikai környezet megismerése, a munkafolyamat elsajátítása
A munkavégzés, illetve az ügyfél által használt egyéb helyszínek megismerése
A munkavégzés első napján az ügyféllel a foglalkozási tanácsadó végigjárja az összes
olyan színteret, ahol az ügyfél megfordulhat. Tisztázni kell a színterek funkcióit (pl. konyha,
dohányzó helyiség), technikai eszközök (pl. lift, légkondicionáló) használatát, speciális
munkaterületek megjelölését (pl. biztonsági sávok, egyedi jelölések). Feltehetően szükséges
lesz ennek többszöri ismétlése, illetve vizuális támogatása (pl. térkép).
A munkaeszközök megismerése
Az ügyfélnek pontosan tudnia kell, hogy a munkahelyi szokások szerint melyik munkaeszközt
mire kell használni, hogyan kell alkalmazni, hol a helye, illetve milyen módon kell tisztán
tartani, stb. Sok esetben szükség lehet arra, hogy ezeket az információkat is egyénre
szabottan rögzítsük (pl. a munkaeszköz helyét az arról készült fénykép vagy egyszerűsített
rajz segítségével lehet kijelölni).
A munkafolyamat elemeinek elsajátítása, begyakorlása
Ebben a szakaszban az előkészített munkafolyamat és a személyre szabott támogatások
megtanítása zajlik. Egyre több cég rendelkezik a különböző tevékenységekről készült folyamatábrával,
ezt érdemes megszerezni, és ügyfelünkkel átbeszélni. Segítséget nyújthat
a vizuális segítség megtervezésekor is.
A tanítási folyamat során különböző szintű segítségekre (promptokra – lásd Fogalomtár)
lehet szükség az ügyfél tanulási stílusa, tempója, képességei szerint (ezt a tanácsadó és
az autizmus szakember ekkor már pontosan meg tudja ítélni).
A segítségnyújtás szintje mindig alkalmazkodik a feladathoz és ahhoz is, hogy az ügyfél
mennyire önállóan képes elvégezni azt.
Fontos, hogy a szakember a promptokat az ügyfél tempóját figyelembe véve fokozatosan
vonja vissza, ezzel segítve a feladat pontos elvégzését, és párhuzamosan az ügyfél egyre
önállóbb munkavégzését. Ez nem feltétlenül lineáris folyamat, elképzelhetők visszaesések,
ilyenkor több ismétlésre van szükség.
89

Önellenőrzés bevezetése
Az integrált munkavégzés során elengedhetetlenül fontos, hogy az ügyfél képes legyen
saját munkavégzésére reflektálni, észrevegye hiányosságait, és ki tudja azokat javítani.
Ügyfeleinket úgy segíthetjük ebben, hogy készítünk számukra egy ellenőrző listát, amelyen
az adott feladat elvégzését követően lépésről-lépésre haladva ügyfelünk képes önmaga
ellenőrzésére. (Megjegyezzük, hogy az önellenőrző lista használatát is tanítanunk kell.)
Jobb képességű ügyfeleinket megtaníthatjuk egy hasonló lista önálló kidolgozására.
Gyakorlati példa
Adrienn 37 éves, autizmussal élő nő, irodai kisegítő munkakörben dolgozik.
Az alábbi ellenőrzőlista segítségével képes ellenőrizni, hogy minden feladatát elvégezte-e.
Feladat Eredmény Megjegyzés
Konyhák feltöltése teával, kávéval.
Fénymásoló papírok ellenőrzése,
feltöltése.
Viráglocsolás.
Iratmegsemmisítés.
Elromlott az iratmegsemmisítő.
III.6.2. A szociális környezet megismerése, a szociális szabályok, szokások elsajátítása
Ez talán az egyik leginkább hangsúlyos, mégis nehezen definiálható terület. A munkahelyi
beilleszkedést leghatékonyabban a foglalkozási tanácsadó és/vagy az autizmus
szakember személyes jelenléte, példamutatása, munkatársakra való odafigyelése
segíti elő. A beilleszkedés során törekedni kell arra, hogy ügyfelünk számára érthetővé
és követhetővé tegyük a formális és informális szabályokat. Célszerű ezeket írásban is
rögzíteni, szükség esetén rajzokkal, fotókkal, ábrákkal segíteni a megértést.
90

Bemutatkozás, ismerkedés a munkatársakkal
A munkatársakkal való személyes megismerkedés fontos megalapozása a későbbi támogató
attitűd kialakulásának. A szakember elsősorban mintát nyújt, mind az ügyfél, mind
pedig a munkatársak számára a kapcsolattartás megfelelő formáiról, szabályairól. Első
lépésben fontos, hogy ügyfelünk képessé váljon munkatársai azonosítására. Ez autizmus
esetén gyakran egyáltalán nem magától értetődő készség, előfordulhat, hogy ehhez jól
látható, külső támpontok (pl. hajviselet, anyajegy, jó esetben névkártya) azonosítására
van szükség. (Természetesen azt is érthetően rögzíteni kell, hogy ezek az azonosító jelek
adott esetben nem publikusak.)
Fontos, hogy ügyfelünk nagy vonalakban azt is átlássa, hogy munkatársainak mi a feladata.
Különösen pontosan kell ismernie azoknak a munkatársaknak a tevékenységét,
akikkel munkatevékenysége valamely ponton összekapcsolódik. Kiemelt fontosságú a
másokkal való – akár egészen apró – munkatársi együttműködés formájának, helyének,
idejének, szabályainak részletes megbeszélése, rögzítése. Ezt természetesen az érintett
munkatárssal egyeztetve, közösen érdemes kidolgozni.
Gyakorlati példa
Zsófi 26 éves, konyhai kisegítő munkakörben dolgozó, autizmussal élő nő.
Munkatársait külső tulajdonságaik alapján azonosítja (pl. kövér, szemüveges, alacsony). Egy alkalommal
szemüveges és alacsony termetű főnöke szemüveg nélkül ment be a konyhába. Ez Zsófit
annyira megzavarta, hogy összekeverte egy másik alacsony termetű munkatársával, és megkérdezte
tőle, hogy átöltözött-e.
91

Munkahelyi hierarchia megismerése
Az előzőekhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a munkatársak közötti formális és informális
hierarchia jól érthető leírása ügyfelünk számára. Segítség ilyenkor is a vizuális
támogatás. Tudnia kell, hogy ki a főnöke, kinek az utasításait kell betartania, illetve hogy
esetleges ellentétes instrukciók esetén mi az irányadó.
Gyakorlati példa
Gábor, jó értelmű autizmussal élő, 25 éves fiatalember, irodai kisegítő munkakörben dolgozik. A
vállalati hierarchia megértéséhez a következő vizuális segítséget adtuk.
Vállalatvezető
Németh Tibor
Adminisztrációs
osztályvezető
Tóth Kálmán
HR osztályvezető
Kiss Mária
Pénzügyi
előadó
Titkos Lázár
Irodavezető
Tánczos Júlia
Adatrögzítő
Kemény Gábor
Tréningasszisztens
Oroszlán
Botond
92

A munkahely írott és íratlan szabályainak, szokásainak megismerése, ezek alkalmazásának
elsajátítása
Minden munkahelyen meghatározott rendje van a munkatevékenységekkel kapcsolatos
időstruktúrának (pl. kávé- és ebédszünetek, munkakezdés előtt és után munkahelyen
töltött idő, túlórák, stb.) Ezeket ügyfelünk számára is világossá kell tenni, segíteni
betartásukat és rögzíteni a szabálykönyvben (lásd Fogalomtár).
Más területeken is kialakulnak szokások, hagyományok (pl. ünnepek megtartása, öltözködési
szokások, tegezés-magázás, beszédstílus, megengedett beszédtémák, pénz beadása
a „közös kasszába”, munkaidőn kívüli közös tevékenységek). Ezek döntően olyan íratlan
szabályok, amelyeket autizmussal élő ügyfelünk önállóan feltehetően nem képes átlátni,
felismerni. Ráadásul ezek megismerésére a támogató szakembereknek is csak a betanulás,
beilleszkedés szakaszában van lehetőségük. A szakember feladata tehát az, hogy ezeket a
munkahelyi hagyományokat feltérképezze, és azokat érthető formában átadja ügyfelének.
Gyakorlati példa
Zsófi 26 éves, konyhai kisegítő munkakörben dolgozó autizmussal élő nő
A munkahelyi szokásokkal kapcsolatban az alábbi Szociális Történettel segítettük.
Hogyan ünnepeljük a névnapokat a bölcsődében?
A bölcsődében mindenki névnapját megünnepeljük, az enyémet is.
Akinek névnapja van, annak a munkatársaimmal közösen veszünk ajándékot.
Ehhez mindenki bead egy kevés pénzt.
Aki a pénzt gyűjti, szól, hogy mennyit adjak be.
Az ajándékot a közös pénzből valamelyik munkatársam veszi meg.
Amikor nekem van névnapom, akkor engem köszöntenek fel és én kapok ajándékot
(szeptember 17.).
Ez azért jó, mert örömöt szerzünk vele annak, akinek a névnapja van.
93

A mentor megismerése, a mentori funkció definiálása
Mentornak nevezzük azt a munkatársat, aki közvetlenül irányítja ügyfelünk munkavégzését,
kiadja és ellenőrzi a feladatokat, és akihez az ügyfél problémáival vagy
bármilyen elakadásával fordulhat. Ez sok – de nem minden – esetben a közvetlen
munkahelyi főnök. A beillesztés során segíteni kell, hogy az ügyfél és mentora között
az együttműködés zökkenőmentes legyen. Ehhez viselkedési mintákat kell nyújtanunk a
mentor számára, és fokozatosan be kell vonnunk a munkavégzés folyamatába (pl. eleinte
mi vegyük át az elvégzendő feladatot, és adjuk tovább az ügyfélnek, majd lépésről lépésre
vonuljunk vissza és szorgalmazzuk, hogy az ügyfél és a mentor között épüljön a munkakapcsolat).
A mentor nem nélkülözhető egy munkahelyen sem.
Gyakorlati példa
Zsófi 26 éves konyhai kisegítő munkakörben dolgozó autizmussal élő nő.
Szabályfüzetébe ezek a legfontosabb szabályok kerültek be:
A munkahelyemen, a bölcsődében Zsuzsi a főnököm.
Ha valamiben segítségre van szükségem, Zsuzsihoz fordulhatok.
Zsuzsi a gazdasági irodában vagy a konyhában szokott lenni.
Ha segítséget akarok kérni Zsuzsitól, de nem találom, megkérdezhetem a konyhában a munkatársaimat,
hogy hol van.
Ha nincsen munkám, Zsuzsit kérdezem meg, hogy mit csináljak.
Csak akkor mehetek a pihenőszobába, ha Zsuzsi azt mondta.
A kávépénzt Zsuzsi kéri el tőlem.
A kávét minden nap Zsuzsi adja nekem ebéd után.
Ha Zsuzsi nem dolgozik, például beteg vagy szabadságon van, akkor Anna a főnököm.
94
Természetes segítő
A mentor mellett nagy hangsúlyt kell fektetni azoknak a közvetlen kollégák megnyerésére
is, akik elfogadják ügyfelünket és hosszabb távon segíthetik beilleszkedését.
Őket nevezzük természetes segítőnek. Az ügyfelet támogató szakembernek az is feladata,
hogy mintát nyújtson a természetes segítőnek az ügyféllel való kapcsolattartás specifikumait
illetően, illetve erősítse meg a pozitív, elfogadó attitűdöt. Ügyelni kell ugyanakkor arra
is, hogy az ügyfél és a természetes segítő között ne alakuljon ki túlságosan szoros, függő
viszony, mert ez hosszú távon megterheli a segítőt, és ennek következtében veszélyezteti
a munkavégzést. A kapcsolati távolság szabályozásában is a szakembernek kell támogatnia
a természetes segítőt és ügyfelét is.

A munkahelyi betanulás és beilleszkedés támogatásának szakemberigénye
A betanulást és a beilleszkedést döntően a foglalkozási tanácsadó támogatja. Szükség esetén
(pl. a specifikus támogatások módosításakor, problémás viselkedések jelentkezésekor)
konzultál az autizmus szakemberrel, aki – ha ez célszerűnek tűnik – a munkahelyre is elmegy.
III.7. AZ ÜGYFÉL UTÓKÖVETÉSE
A betanítás időszakát követi az utókövetés szakasza. Ebbe a szakaszba akkor léphetünk
át, ha az ügyfél és a munkáltató is ezt jelzik vissza, hogy sikeresen megtörtént a beilleszkedés
és a munkafolyamat elsajátítása.
Az ügyfél utókövetésének célja
Az utókövetés célja az ügyfelek hosszantartó foglalkoztatásának elérése.
Az ügyfél utókövetésének időtartama
A körülmények mérlegelésével kell eldönteni, hogy milyen gyakran és milyen hosszú ideig
van szükség utókövetésre.
Az ügyfél utókövetésének tevékenységei, módszerei
III.7.1. Az ügyfél egyéni utókövetése
Ügyfelünknek a beilleszkedést követően is szüksége lehet támogatásunkra a munkahelyi
problémák, szituációk kezelésében. Ezért javasolt a betanulás után is felkeresni őket a
munkahelyükön.
Autizmussal élő ügyfél esetében különösen fontos lehet a tanácsadó jelenléte, ha
• új munkatársa lesz
• új munkakört és/vagy feladatot kell betanulnia
• megváltozik a cég telephelye
• új munkaeszközt kap
• a közvetlen főnöke változik meg
• egyéb
Az ügyfelek utókövetésekor van még egy fontos terület, amelyre mindenképpen figyelmet
kell fordítanunk. Előfordulhat, hogy a tanácsadó munkahelyet vált vagy valamilyen más
ok miatt át kell adnia ügyfelét egy munkatársának. Ez a váltás érzékenyen érintheti az
ügyfelet, így fontos, hogy átadása előre jelzett és fokozatos legyen.
95

Gyakorlati példa
András 37 éves, autizmussal élő férfi. Adatrögzítői munkakörben dolgozik egy nagyvállalatnál. 4
órás munkaidejébe beillesztettünk egy 15 perces szünetet. A szünet alatt András belső mentorával
együtt a vállalat büféjében megreggelizett. Utókövetés során nyilvánvalóvá vált, hogy András egy
hete nem tart szünetet. Az okokat firtatva kiderült, András azt gondolta, hogy a szünetben kötelező
jelleggel vásárolnia kell valamit a büfében és nem akart pénzt költeni. Megbeszéltük, hogy a büfében
az otthonról hozott szendvicsét és vizét is elfogyaszthatja.
III.7.2. Csoportos utókövetés
A csoportos utókövetés alatt azt értjük, hogy a szolgáltatás során elhelyezkedett ügyfeleink
számára rendszeres találkozási lehetőséget biztosítunk. A csoportokat két, csoportvezetésben
képzett szakember irányítja. A csoportfoglalkozásokat kéthetente, lehetőség
szerint meghatározott napon és időpontban javasolt tartani.
Az érzelmileg biztonságos légkörben a csoportmunka eszközeit felhasználva az ügyfelek
kommunikációs és konfliktuskezelő készségeit fejleszthetjük, valamint segítséget
nyújthatunk a munkahelyi konfliktusok megoldásában.
A csoportnak fontos funkciója viselkedésminták nyújtása az ügyfelek számára, hiszen
megtanulhatják, hogyan kell konfliktushelyzeteket konstruktívan megoldani. Ezen a területen
a legjobban bevált módszer, ha a csoportvezetők saját konfliktuskezelő magatartásukkal
adnak mintát a csoporttagok számára.
A készségfejlesztés mellett a csoport különféle szabadidős programokat (mozi-, színházlátogatás
stb.) is kínálhat. Ez autizmussal élő emberek esetében különösen fontos lehet,
mivel a szabadidő életkornak megfelelő és tartalmas eltöltése, illetve a megfelelő
kortárs kapcsolatok kialakítása – éppen az állapot sajátosságaiból fakadóan – komoly
nehézségekbe ütközhet.
96

III.7.3. A kapcsolat lezárása
Az utókövetés befejezésével szükségszerűen felmerül a segítő folyamat lezárásának kérdése.
Az ügyféllel folytatott munka lezárására a folyamat bármely pontján szükség lehet. A
módszertan szempontjából a felmérés szakasza egy olyan fordulópont, amely elvégzése
során kiderül, hogy ügyfelünk számára megfelelő-e az a szolgáltatás, amelyet nyújtani
tudunk, vagy sem. Ha a felmérés azzal az eredménnyel zárul, hogy az ügyfél szükségletei
túlmutatnak az ATF kompetenciáján, akkor le kell zárni a folyamatot. A folyamat
előrehaladtával, ha az ügyfélről valami olyan információ vagy állapotváltozás derül ki, mely
akadályoztatja a munkavállalását, szintén szükségessé válhat a közös munka lezárása
vagy felfüggesztése.
A folyamatot lezáró beszélgetésnek mindig nyugodt körülmények között, személyesen,
a foglalkozási tanácsadó és az autizmus szakember jelenlétében kell megtörténnie. A beszélgetés
során végig kell tekinteni az eddigi történéseket, az ügyfél aktív részvételével.
Érthetővé kell tenni az okokat, amelyek a folyamat lezárását indokolják. Ha más
fajta segítségformát ajánlunk, akkor lehetőség szerint erről is adjunk információt az ügyfélnek.
Amennyiben csak felfüggesztjük a segítőfolyamatot, vagy az utókövetést lezáró
beszélgetésről van szó, tisztázzuk, hogy az ügyfél milyen esetben és kihez fordulhat a
későbbiekben.
Ezzel a lépéssel befejezzük a módszertani folyamat ügyfelekre vonatkozó leírását, és áttérünk
a munkáltatói oldalra.
97

IV. MUNKÁLTATÓK
Az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás sikerességét jelentősen
meghatározza, hogy a szolgáltatás másik célcsoportjával, a munkáltatókkal professzionális
együttműködést tudjunk kialakítani.
A munkáltatókkal való együttműködés alapja a szolgáltatásnyújtás. Fontos közvetítenünk
azt a szemléletet, hogy a munkáltató ne szánalomból, vagy karitatív céllal foglalkoztassa
az általunk közvetített munkavállalót, hanem azért, mert ez számára is előnyös, és üzletileg
is megalapozott döntés. Tudatában kell lennünk annak, hogy a munkáltatók számára
értékes – megbízható, motivált, elkötelezett – munkaerőt közvetítünk, ráadásul komoly
anyagi terheket is leveszünk róla, hiszen átvállaljuk a toborzás, a kiválasztás, a felkészítés,
a betanítás stb. idő-, energiaigényes, és igen költséges tevékenységeit.
A munkáltatókkal való tárgyalás során partneri viszony kialakítására kell törekednünk,
és ügyfeleink érdekeinek és méltóságának tiszteletben tartását kell elvárnunk. A tárgyalások
során éreznie kell a munkáltatónak, hogy együttműködést kínálunk, nem szívességet
kérünk, illetve egy jó és erős képviseletű „ügyhöz” való tartozás lehetőségét kínáljuk fel.
A munkáltatóval való kölcsönösen előnyös, egyenrangú kapcsolat kialakítása révén
a támogatott munkavállalót is hozzásegítjük ahhoz, hogy munkahelyén tiszteletre méltó,
értékes munkaerőként fogadják el, és tisztában legyenek alkalmazásának előnyeivel.
A továbbiakban áttekintjük azokat a lépéseket, amikor a szolgáltatás nyújtása során együtt
kell dolgoznunk a munkáltatókkal.
99

Jó tudni!
Az autizmussal vagy Asperger szindrómával élő embereknek sok olyan képessége, tulajdonsága
lehet, amely komoly értéket képvisel a munkáltató számára:
• képesek az egészen apró részletek feldolgozására
• szívesen végeznek ismétlődő, monoton tevékenységeket
• szigorúan betartják a szabályokat, előírásokat
• jó a mechanikus memóriájuk
• egyes területeken nagy tárgyi tudással rendelkeznek
• gyakran kiválóak az informatika területén
• lojálisak a munkáltatóhoz
IV.1. MUNKÁLTATÓK TOBORZÁSA
A munkáltatók toborzásának célja
A toborzás célja a potenciális munkáltatók tájékoztatása a szolgáltatásról. A szolgáltatás
által nyújtott lehetőségek ismertetése mellett arról is informáljuk a munkáltatókat, hogyan
vehetik igénybe ezeket a lehetőségeket. A toborzás lehetőséget ad széleskörű társadalmi
szemléletformálásra és a felelősségvállalás növelésére, hozzájárulhat az egyes munkáltatók
elköteleződésének kialakításához.
Jó tudni!
A munkáltatók felkeresésénél, tájékoztatásánál fontos, hogy olyan üzenetet fogalmazzunk meg
számukra, amelyben egyértelművé tesszük, hogy munkapróbás, illetve terepgyakorlatos helyszínek
és konkrét álláslehetőségek biztosításával is bekapcsolódhatnak szolgáltatásunkba.
A munkáltatók toborzásának időtartama
A toborzás folyamatos, alkalmazkodva az aktuális lehetőségekhez.
A munkáltatók toborzásának módszerei, tevékenységei
A munkáltatók toborzása különböző csatornákon keresztül valósulhat meg.
100

Hirdetés
A munkahelyek elérésének egyik formája, ha a szolgáltatásról hirdetést teszünk közé újságokban,
szórólapokon, az interneten, vagy telefonkönyvben. A marketing e típusának
előnye, hogy nem igényel sok munkaerőt. Nagyszámú munkáltatót célozhatunk meg vele,
és a munkaadók potenciálisan széles köréhez juttathatjuk el az üzenetet. Az írott formában
közzétett hirdetés azonban számos hátránnyal is jár: általában nehéz felmérni,
milyen hatást tett a vásárlókra, esetenként komoly költségei ellenére nem tudjuk folyamatosan
ellenőrizni a hatását. További nehézséget jelent a közérdekű reklámanyagokkal és
az e-mailen közzétett hirdetésekkel kapcsolatban az úgynevezett „papírkosár effektus”:
sokan belefáradtak már a levelesládájukban felszaporodó reklámözönbe, ezért ezek a
reklámok legtöbbször a kukában kötnek ki.
Az írott és elektronikus sajtóban formálisan meghirdetett munkahelyek, az információszerzéshez
szintén használható források. Ide tartoznak az egyre szaporodó munkaerő-kölcsönző
és munkaközvetítő irodák kínálatának folyamatos monitorozása is.
Ezen irodák előnye, hogy mindig tudnak ajánlani valamilyen munkát, sőt, legtöbbször olyat,
ami alkalmas lehet alacsony iskolai végzettségű emberek számára is. Hátránya is éppen
ez: azok a cégek veszik igénybe a közvetítőket, amelyek nehezen találnak munkaerőt, és
gyakorlatilag folyamatos toborzásra kényszerülnek. Így az itt megjelenő munkák általában
az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatást igénybevevők számára sem túl
kecsegtetőek.
Az összes formális fórum hátránya azonban, hogy minden álláskereső ezeket keresi fel
először, így igen nagy a verseny az itt megjelenő állások megszerzésére. Nagyon nehéz
helyzetbe kerülünk, ha sérült munkavállalót kell beajánlanunk egy olyan állásra, ahova már
esetleg több száz nem fogyatékos ember jelentkezett.
Cégjegyzékek, telefonkönyvek, helyi kiadványok (Kisokos stb.), internetes cégadatbázisok
is használható információkat tartalmazhatnak – akár a HR-es nevét és címét is
megszerezhetjük belőlük –, így gyorsan és sok céget el tudunk érni a segítségükkel.
Szakmai kiadványok
A munkáltatók számára készülő szakmai kiadványokat javasolt a munkáltatók szemszögéből
írni. Ezekben érdemes reálisan ismertetni a várható nehézségeket, de az előnyöket,
pozitívumokat is. A kiadványban szerepelnie kell a tipikus problémákra vonatkozó egyszerű
megoldási módoknak, a szolgáltatás részét képező garanciáknak (pl. probléma esetén
mindig elérhető szakember).
A kiadványok készítésénél törekedjünk a minél teljesebb és részletesebb tájékoztatásra,
ugyanakkor ne feledkezzünk meg a terjedelem ésszerű korlátairól sem. Igyekezzünk esz-
101

tétikus, figyelemfelkeltő útmutatókat kiadni, amely azonban nem szoríthatja háttérbe a tartalom,
a szakmaiság követelményeit.
Egy jól elkészített kiadvány megnyithatja számunkra a munkáltatók ajtaját, és a személyes
találkozáshoz is kitűnően előkészíti a talajt.
A toborzáshoz tartozó, munkáltatók számára készült szóróanyagot lásd a 17. számú
mellékletben.
Telefon propaganda
A telefon propaganda azt jelenti, hogy a szolgáltatás munkatársa körbetelefonálja a helyi
munkáltatókat, és időpontot kér személyes találkozóra. Előfordulhat, hogy ez „hideg hívás”,
azaz az első kapcsolat, amelyet a munkáltatóval létesítünk. A telefon propaganda célja
nem feltétlenül az, hogy ott és azonnal munkát találjunk. Inkább arra törekedjünk, hogy
időpontot kapjunk egy személyes találkozóra, amelynek során a munkáltatóban felmerülő
kérdések megfelelően tisztázhatók.
A telefon propaganda előnye, hogy „előkészíti a talajt” a munkáltatónál, így a szolgáltatás
képviselőjének könnyebb bemutatkozni, amikor végül találkoznak.
A munkáltatók toborzásának szakemberigénye
A toborzás során elegendő a képzett foglalkozási tanácsadó jelenléte, akinek rendelkezésére
állnak a szakszerű szóróanyagok.
IV.2. KAPCSOLATFELVÉTEL A MUNKÁLTATÓVAL
A kapcsolatfelvétel célja
A kapcsolatfelvétel célja, hogy a munkáltatót megnyerjük az „ügynek”: megbízást adjon az
adott munkahely felméréséhez, a munkáltatói profil (lásd később) elkészítéséhez, esetleg
hosszútávon munkapróbás, illetve terepgyakorlatos helyszínt vagy befogadó munkahelyet
biztosítson ügyfeleink számára. Lehetőséget ad arra is, hogy információkat szerezzünk a
munkáltató igényeiről, és személyre szabott tájékoztatót adjunk a lehetőségekről.
Különös figyelmet kell fordítani a tájékoztatás során az autizmussal kapcsolatos közkeletű,
sok esetben sztereotip – akár negatív, akár pozitív – elképzelések módosítására, tisztázására.
102

Jó tudni!
Az autizmussal kapcsolatban számos sztereotip elképzelés él a köztudatban. Ezek egyrészt a
jól ismert filmekből (pl. Esőember), részben a médiában elhangzó gyakran félrevezető, elnagyolt,
szenzációt kereső hírekből származnak.
Sokan félnek az autizmussal élő emberektől, azt képzelik róluk, hogy nem tudnak beszélni, agreszszívak
és gyakran vannak dührohamaik.
Másik oldalról különös, zseniális és kifejezetten eredeti gondolkodást és teljesítményt tulajdonítanak
nekik, abból fakadóan, hogy több híres emberrel (pl. Albert Einstein vagy Bartók Béla) kapcsolatban
is felmerült, hogy ilyen típusú nehézségeik voltak.
A kapcsolatfelvétel tevékenységei, módszerei
IV.2.1. Személyes találkozó a munkáltatókkal
A munkáltatókkal való személyes találkozó legfontosabb célja, hogy tisztázzuk, mit vár el
a munkáltató az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatástól. Az elvárások
mentén visszajelezhetjük a munkáltatónak, milyen hatékonyan tudja szolgáltatásunk
kielégíteni az igényeit.
Személyes tárgyalás esetén nagyon fontos előre tájékozódni a cégről, és informálódni az
adott cégnél uralkodó munkahelyi légkörről, öltözködési, viselkedési szabályokról.
A munkáltatókkal való személyes találkozó során fellépésünkkel, megjelenésünkkel, kommunikációnkkal
árnyaltabban és több oldalról, meggyőzően tudjuk képviselni az autizmussal
élő munkavállalók érdekeit, a társalgáson keresztül kapcsolat alakulhat ki a potenciális
munkavállaló és munkáltató között, ami elősegíti a kölcsönös együttműködés megvalósulását.
Ennek a módszernek hátránya, hogy mindkét fél részéről sok időt igényel, és valószínűleg
nem mindenki engedheti meg magának, hogy annyi időt fordítson egy kapcsolat kiépítésére,
amennyit szeretne.
A személyes találkozó időtartama
A személyes találkozó ideális esetben körülbelül 1 óra. Ennek hosszát ugyanakkor meghatározzák
a munkáltató elvárásai és lehetőségei is. Ennek megfelelően elfogadható, ha az időtartam
30 és 120 perc között mozog. Fontos, hogy stratégiánkat az időkeretekhez igazítsuk.
103

A személyes találkozó szakemberigénye
A foglalkozási tanácsadó jelenléte feltétlenül szükséges, azonban súlyt ad és megtámogatja
a helyzetet, ha a szolgáltatást nem egy szakember és nem csak egy szaktudás
oldaláról képviseli.
Jó tudni!
Megnehezítheti az egyenrangú partnerként való tárgyalást, ha elegáns, hivatalos atmoszférájú
cégnél tett látogatásunk során a partner öltöny-nyakkendőben, vagy kiskosztümben fogad bennünket,
mi pedig esetleg farmer-tornacipőben érkezünk. Legalább ilyen kellemetlen, ha egy ipari
vagy mezőgazdasági termelőnél üzemlátogatás során mi botorkálunk tűsarkú cipőben, vigyázva
elegáns öltözékünkre.
IV.2.2. Munkáltatóknak tartott előadás
A munkáltatóknak tartott előadás igen hatékony módja annak, hogy informáljuk őket az
autizmus természetéről, az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatásról, valamint
hogy meghallgassuk aggodalmaikat és kételyeiket. Az előadás lehetőségét számos módszerrel
meg lehet teremteni, beleértve, ha meghívjuk őket promóciós alkalmakra, mint
konferenciák és házon belüli események (pl. üzleti reggeli vagy ebéd). Akár egy nagy helyi
munkáltató vezetőségének is előadást tarthatunk.
A munkáltatóknak tartott előadás előnye, hogy fogékony közönség előtt történik, és az
előadás végén bármely felmerülő kérdésre válaszolhatunk.
104
Az előadás során az autizmussal és a szolgáltatással kapcsolatos általános és leglényegesebb
információk átadására kell törekedni, alkalmazkodva a kérdésekhez, és konkrét,
személyre szabott válaszokat adni az esetlegesen felmerülő ellenérzésekre, ellenvetésekre.
Megjegyezzük, hogy ez az előadás különbözik a konkrét munkavállaló fogadását
megelőző csoportos felkészítés során elhangzó prezentációtól, bár átfedések lehetnek. Itt
tehát általánosságban és röviden ismertetni kell az autizmussal élő emberek jellegzetességeit,
a szolgáltató szervezet működését, az ajánlott szolgáltatás lépéseit és a lehetséges
együttműködési módokat (munkapróba, terepgyakorlat, foglalkoztatás).
A munkáltatóknak tartott előadás szakemberigénye
Az előadásokon minden esetben szükséges a tanácsadó és az autizmus szakember aktív
részvétele.

Jó tudni!
A munkáltatók előtt tartott előadás esetében előre tisztázni kell, hogy menyi idő, és milyen helyszín,
technika áll rendelkezésre, valamint tájékozódni kell a hallgatóság létszámáról és összetételéről.
Érdemes diákon rögzített forgatókönyvet használni, amelyet szóróanyagként át is lehet adni.
IV.3. A MUNKÁLTATÓ ÁLTALÁNOS FELMÉRÉSE – AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁLTATÓI
PROFIL ELKÉSZÍTÉSE
A munkáltató általános felmérésének célja
A munkáltató általános felmérésének, átvilágításának célja a munkahely szociális és fizikai
jellemzőinek általános felmérése, vagyis a munkáltatói profil elkészítése. A Munkáltatói
profil a munkáltató azon jellemzőinek összessége, melyek a foglalkoztatás szempontjából
relevánsak.
A szakasz lényeges jellemzője, hogy ekkor a munkahelyet még nem ügyfél-specifikusan
mérjük fel, hanem azt világítjuk át, hogy milyen lehetőségek, potenciális munkakörök lehetnek
alkalmasak saját ügyfélkörünk számára.
A munkáltató általános felmérésének időtartama
A munkahely méretétől és komplexitásától függően 1-3 alkalom.
A munkáltató általános felmérésének tevékenységei, módszerei
A munkahely és a lehetséges munkakörök feltérképezése a munkahelyi vezetőkkel és
alkalmazottakkal történő megbeszélések, és a munkahely bejárásának segítségével, közvetlen
megfigyeléssel történik. Az alábbiakban felsoroljuk a felmérés legfontosabb területeit
és szempontjait, de hangsúlyozzuk, hogy az egyes munkahelyeken vagy munkaköröknél
egyéb lényeges jellemzőket is figyelembe kell venni. A megfigyelésekről a szakember
feljegyzést készít.
105

Az általános munkáltatói profil legfontosabb területei:
1. A munkahely fizikai környezetének elemzése
2. A munkahelyi légkör jellemzői
3. A lehetséges munkakörök feltérképezése
IV.3.1. A munkahely fizikai környezetének elemzése
Ehhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
• munkahely megközelíthetősége (pl. van-e céges busz, a munkahely „nevezetes”,
esetleg riasztó környéken van)
• különleges eljárás a munkahelyre való bejutáskor (pl. nagy cégeknél gyakori a kártyás
beléptetés)
• munkahely mérete, felépítése (pl. épületek, telephelyek száma, fekvése)
• munkatársak száma
• akadálymentesítés szintje (pl. rámpa, lift)
Gyakorlati példa
Az egyik munkahely felmérésénél kiderült, hogy a biztonsági intézkedések része a munkatársak
szúrópróbaszerű átvizsgálása. Ez a kiszámíthatatlanság és állandó bizonytalanság komoly feszültséget
okozhat autizmussal élő ügyfeleink számára, ezért a munkáltatóval abban maradtunk, hogy
ügyfeleinket nem szúrópróba szerűen, hanem állandóan ellenőrzik.
IV.3.2. A munkahely szervezeti jellemzői
Ehhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
• általános munkahelyi hierarchia
• munkarend (pl. műszakok, hétvégi munkavégzés, szabadság, szünetek)
• fizetés, juttatások (pl. pótlék, cafeteria)
• munkahelyi kommunikáció (pl. tegeződés-magázódás; utasítások formája írásos
vagy szóbeli, sajátos kifejezések)
106

• információáramlás (pl. van-e belső intranet, értekezletek rendje)
• teljesítményértékelés (pl. rendje, formája)
• biztonsági szabályok
• munkaruha, munkaeszközök
• nyitottság (pl. fogyatékosság iránti tolerancia)
• természetes támogatók jelenléte (olyan munkatárs, vagy akár kisebb csoport, akire
támaszkodni lehet)
• szervezeti szokások (pl. ünneplési szokások)
IV.3.3. A lehetséges munkakörök feltérképezése
A munkahelyen belül sokféle munkakörben dolgozhatnak emberek. A munkahely átvilágításának
közvetlen célja feltérképezni, hogy az adott munkahelyen milyen munkakörök
lehetnek megfelelőek ügyfeleink számára. Ennek a felmérésnek az alapján alakul ki az
adott munkahely „munkakör kínálata”, amelyhez konkrét ügyfeleinket később illeszthetjük.
Egy munkahelyen több lehetséges munkakört is találhatunk.
A potenciális munkakörök kiválasztása az alábbi szempontok elemzése alapján történhet:
1. a munkakör azonosítása (a munkakör és a szervezeti egység
megnevezése)
2. a munkakör irányítója (szakmai / adminisztratív irányító)
3. a tevékenység végzésének célja, eredménye, produktuma
• a munkakör célja
• teljesítménykövetelmények
• a siker kritériumai
• fontossága a szervezet számára
• imázsa
4. a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek
5. a munkakörben végzett tevékenységek
6. munkavégzéshez szükséges eszközök, munkaruha
7. munkacsoporthoz tartozó szerepek
8. a munkakör szabályozottsága, az önállóság mértéke
107

9. a munkavégzéshez szükséges információ-ellátás
10. hatáskör
11. befolyás
12. jogkörök
13. felelősség
14. irányítás jellemzői
15. kapcsolattartás igénye
• szervezeten belül
• szervezeten kívül
• ügyfelekkel való kapcsolattartás
16. munkatársi kapcsolatok
17. kihívások
18. az ösztönzés módja
19. ismeret- és készségfejlesztési lehetőségek
20. munkakörülmények
• fizikai munkafeltételek
• munkavédelem
• üzemegészségügyi helyzet
21. a munkavégzés időbeli jellemzői
22. a munkavégzés terhelő hatásai
• izommunka igény
• pszichés terhelés igénye
• különleges munkaköri sajátosságok
23. a munkakör adaptációjának lehetőségei
A munkáltató általános felmérésének szakemberigénye
A foglalkozási tanácsadó jelenléte elegendő a munkahely általános feltérképezéséhez, de
azt követően a feljegyzések alapján konzultáció szükséges az autizmus szakemberrel,
annak eldöntésére, hogy az adott munkahely alkalmas-e autizmussal élő munkavállalók
fogadására.
108

Gyakorlati példa
Feljegyzés egy nagyáruház tréning asszisztens munkakör jellemzőiről
Időpont: 2010. 11.22.
Helyszín: Nagyáruház
Munkáltató oldaláról közvetlen irányítást, segítséget adtak: HR asszisztens
Munkakör megnevezése: tréning asszisztens
Munkakör irányítója: HR igazgató
A munkakör helye a szervezeti struktúrában: a HR asszisztens munkáját segíti. Hivatalos felettese
a HR igazgató.
A munkakörben végzett konkrét munkatevékenységek:
• adatrögzítés két fajta Excel táblán
• tréning jelenléti ívek nyomtatása
• tréning terem rendbetétele
A munkavégzéshez szükséges ismeretek, készségek:
• számítógép magas szintű kezelése
• precizitás
• monotónia tűrés
• önellenőrzés
A munkavégzéshez szükséges információáramlás biztosítása:
A munkakört érintő minden kérdésben (napi feladatok beosztása, prioritás sorrend, stb.) a kompetens
felelős a HR asszisztens. Ő az, aki a jövőben belső mentori feladatokat is elláthat.
Munkatársi kapcsolatok: A legszorosabb munkatársi kapcsolat a HR asszisztenssel van, az ő
munkájával függ szorosan össze ez a munkakör. Néha előfordul, hogy más, a HR osztályon dolgozó
munkatárssal is együtt kell dolgozni.
A sikeres munkavégzés kritériuma: a napi munkát pontosan, hiba nélkül el kell végezni. A nap végén
a HR asszisztens mindig visszajelzést ad az elvégzett munka minőségéről.
A munkavégzés időbeli jellemzői: állandó munkarendben kell dolgozni 8-14 óráig. Minden héten
két pihenőnapot adnak ki, de ez nem biztos, hogy hétvégére kerül. A beosztást egy hónapra előre
készítik el. Ha valaki meg akarja változtatni a beosztását, akkor ezt írásban kell kérelmeznie a közvetlen
felettesétől. A munkaidőről jelenléti ívet kell vezetni, amely a recepción található.
Munkavégzés helyszíne: kis méretű iroda, amelyben ketten dolgoznak. Az állandó munkatárson
kívül a másik HR irodából gyakran jönnek ide nyomtatni. Az áruházban gyakorlaton lévő diákok is
ebben az irodában jelentkeznek le, ezért 8-9 óra között nagy jövés-menésre kell számítani.
Az iroda ablaktalan, légkondicionálóval működő, állandó mesterséges világítást igénylő helyiség.
Munkaeszközök: Számítógép, nyomtató, tűzőgép.
Munkaruha: Céges póló, pulóver és a névvel ellátott kitűző használata kötelező.
Biztonsági szabályok: A recepciónál le kell adni a táskát, mobiltelefont és egyéb értékeket.
109

Az irodába csak jegyzetpapírt és tollat lehet bevinni. Ha az irodából illetve az áruházból kijönnek a
dolgozók, akkor a recepciónál elhelyezett piros gombot kell megnyomni. Ha a gomb hosszan sípol,
akkor a biztonsági őr átvizsgálja az illetőt. A gomb véletlenszerűen szólal meg hosszan.
Dohányozni és étkezni csak az arra kijelölt helyiségekben lehet.
Minden munkatársnak van egy szekrénye, amelyben a ruháit tarthatja, erre lakatot kell hozni.
Beléptetés szabályai:
Az első napon mindenki részt vesz egy orientációs tréningen. Ez az áruház megismertetését, a
munka és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatást jelenti.
Informális szabályok, szokások:
• együtt szoktak reggelizni a HR munkatársai a büfében
• születésnapot, névnapot nem ünnepelnek
• a karácsonyt vállalati szinten szokták megünnepelni
• mindenki, mindenkivel tegeződik
Fontos szempontok a munkakör adaptációjához:
• az instrukciók egyszerű megfogalmazása
• a segítségkéréshez mintát kell adni
• a munkafolyamat lépéseit rögzíteni kell
• a munkatársak kitűzőjét és a hozzájuk tartozó pozíciót rögzíteni kell
• napi struktúrát kialakítani
• az üres idő kitöltésére valami alternatívát kitalálni
• a biztonsági ellenőrzésre fel kell készülni
• közösségi helyiségek megismerése
• a belső mentor (feltehetőleg a HR asszisztens) felkészítése
110

IV.4. A KONKRÉT MUNKAHELY FELTÉRKÉPEZÉSE
A konkrét munkahely feltérképezésének célja
Az autizmus-specifikus nyílt munkaerőpiaci szolgáltatás ezen szakaszára akkor kerülhet
sor, ha ügyfelünk számára olyan munkahelyet, munkakört találtunk, amely a munkahely
és a munkakör általános felmérése alapján, illetve az adott ügyfél adottságait, lehetőségeit
tekintve feltehetően alkalmas lesz ügyfelünk számára. Célja a konkrét munkahely részletesebb,
autizmus specifikus feltérképezése, elegendő információ összegyűjtése az optimális
munkafeltételek kialakításához.
Valójában ezen a ponton történik meg a munkahely és az ügyfél illesztése.
A konkrét munkahely feltérképezésének időtartama
A munkahely méretétől és a munkakör komplexitásától függően 1-3 munkanap.
A konkrét munkahely feltérképezésének tevékenységei, módszerei
A foglalkozási tanácsadó és az autizmus szakember az alább részletezett szempontok
alapján pontos elemzést készít a kiválasztott munkahely fizikai és szociális jellemzőiről, és
a munkatevékenységről.
IV.4.1. A kiválasztott munkahely/munkakörnyezet feltérképezése
Ehhez az alábbi, autizmus-specifikus szempontokat hangsúlyosan figyelembe véve kell az
információkat összegyűjteni és strukturálni.
Fizikai klíma
1. jelenlévő kollégák száma
2. átlaghőmérséklet
3. az egyes munkaterek mérete (m 2 )
4. fényviszonyok, illetve a környezetben tapasztalható vizuális ingerek mennyisége,
intenzitása és komplexitása, az ingerforrások felsorolása
5. hangingerek mennyisége, intenzitása, hangforrások megjelölése
6. szagok/illatok jelenléte, intenzitása
7. taktilis, tapintási ingerek mennyisége, intenzitása, az ingerforrások megjelölése
111

Szociális klíma
1. jelenlévő kollégák beosztása, száma, összetétele
2. jelenlévő kollégák által végzett munkatevékenység/ek
3. az egyszerre együtt dolgozó személyek közötti kommunikáció, kooperáció és kollaboráció
mennyisége, minősége, komplexitása
4. nagyobb munkahely esetén a többi munkahelyi egységgel való kapcsolat jellemzői
5. a munkafolyamatok közötti időszakok jellemzői (pl. szünetek, ebédszünet), megengedett
tevékenységek
6. informális szokások, szabályok
7. a munkahely egyéb jellemzői
A Jegyzőkönyv sablonját lásd a 18. számú mellékletben.
112

Gyakorlati példa
Munkahely neve: X. étterem
Betöltendő munkakör: vendégtérben dolgozó munkás
Munkavállaló neve: X.Y.
Feltérképezés dátuma: 2010. március 16.
Időtartama: 8 óra (14-22 óráig)
Fizikai klíma
Szociális klíma
1. Jelenlévő kollégák száma:
Konyhában: 15 fő
Vendégtérben: 1 (+ időnként 1 felettes)
Szükség esetén egy-egy kiszolgáló kolléga
a vendégnek kiviszi az elkészült ételt.
Megj: időszakonként változó számú
vendég tartózkodik az étteremben.
Várható nehézség:
Vendégek hozzászólnak, kérdeznek.
2. Átlaghőmérséklet:
25-26 °C
Várható nehézség:
Nincs
3. Az egyes munkaterek mérete (m2):
Konyha: 100 m2
Vendégtér: kb. 200-250 m2
Várható nehézség:
Terek megkülönböztetése.
Terek teljes bejárása, átlátása.
1. Jelenlévő kollégák beosztása:
1 főnök, 2 műszakvezető, 13 egyenrangú beosztott.
Várható nehézség:
Rangsor megállapítása.
2. Jelenlévő kollégák által végzett
munkatevékenység/ek:
2 operátor: koordinálja a munkát, ahol kell, besegít.
3 pultos: rendelést felveszi, továbbítja, kiszolgál,
pénztárt kezeli.
9 konyhai dolgozó: ételek készítése.
1 vendégtérben dolgozó: elhasznált tálcák rendezése,
szemét szelektált kidobása.
(Ő lenne a mi emberünk)
Várható nehézség: Szelektálás hiba nélkül.
3. Az egyszerre együtt dolgozó személyek közti
kommunikáció, kooperáció és kollaboráció
mennyisége, minősége, komplexitása:
Kevésbé kell kooperatív munkában részt vennie,
elszigetelt tevékenységet végez.
Várható nehézség:
Elakad a feladatvégzés során, nincs a munkatérben
kolléga, akitől segítséget kérhet.
113

4. Fényviszonyok, illetve a
környezetben tapasztalható vizuális
ingerek mennyisége, intenzitása
és komplexitása, az ingerforrások
felsorolása:
Mesterséges világítás.
Napos időben teljesen besüt a nap.
Várható nehézség:
Nincs
5. Hangingerek mennyisége,
intenzitása, hangforrások megjelölése:
Állandó zeneszó hangszórón keresztül.
Csengőhang: random jelleggel, gyakran
(kb. 2 percenként).
Konyha: kollégák hangosan beszélnek
egymással, átkiabálnak egymáson,
instrukciók, rendelések továbbítása –
vendégtérben is hallható).
Vendégtér: időszakonként változó
beszédzaj, gyereksírás, zeneszó a
hangszóróból.
Várható nehézség:
Nincs
6. Szagok/illatok jelenléte, intenzitása:
Erős éttermi ételszag, kávéillat.
Várható nehézség:
Nincs
Nagyobb munkahely esetén
4. A többi munkahelyi egységgel való kapcsolat
jellemzői:
Konyhával kevés kapcsolat.
Várható nehézség:
Nincs
5. A munkafolyamatok közötti időszakok jellemzői (pl.
szünetek, ebédszünet), szünetekben megengedett
tevékenységek:
Óránként 5 percre hagyható el a munkaterület.
Vacsoraszünet: 15 perc, belső, saját étkezőben
fogyasztható el az étel, internetezni lehet. Lehet
dohányozni is, az étterem gazdasági bejáratánál.
Várható nehézség:
Nem figyelmeztetik a szünet végére.
6. Informális szokások, szabályok (pl. ünneplés,
közös programok, közös pénz beadása, stb.)
A karácsony közös, céges ünnep. Az informális közös
programok ki vannak írva a faliújságon.
Várható nehézség:
Nem tudja követni a faliújságra kiírt programokat, ezért
kimarad azokból.
7. Taktilis, tapintási ingerek
mennyisége, intenzitása, az
ingerforrások megjelölése:
Műanyagtálcák, edények rakodása, étel-,
italmaradék kerül a kézre.
Várható nehézség:
Nincs
7. Egyéb jellemzők
A fentiek alapján a munkahely a
munkavállaló számára:
JAVASOLT
ADAPTÁLÁS
ELVÉGZÉSE
UTÁN
JAVASOLT
NEM
JAVASOLT
114

IV.4.2. A kiválasztott munkakör elemzése
Ehhez az alábbi, az autizmus-specifikus szempontokat hangsúlyosan figyelembe véve kell
az információkat összegyűjteni és strukturálni:
1. a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges iskolai végzettség
2. a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges ismeretek, készségek
3. a munka formája (ülő vagy álló munka, esetleg keveredik, milyen arányban)
4. a munkaterület (pl. egy szobában, több helyiségben, vagy külső munka is)
5. a munkafolyamat lépései
6. a munkafolyamat időtartama (mikor kezdődik, mikor végződik, átlagosan mennyi
időt vesz igénybe)
7. a munkafolyamat minimális/maximális ideje, ha van ilyen
8. szünetek (mikor, mennyi ideig, milyen formában lehet leállni a munkavégzéssel)
9. a munkakörhöz kapcsolódó irányítás (főnök neve, elérhetősége, kompetenciája,
helyettese)
10. a munkatársak, akikkel kell/lehet kommunikálni, kooperálni (nevek)
11. a munkatársak, akiktől segítséget lehet kérni (pl. elakadásnál vagy szünet kérése, stb.)
12. a munkafolyamat során használt eszközök, munkaruha
13. a munkafolyamat során fokozott odafigyelést igénylő vagy balesetveszélyes tevékenységek
14. egyéb fontos információ
A Jegyzőkönyv sablonja a 19. számú mellékletben található.
115

Gyakorlati példa
Gyorséttermi dolgozó munkatevékenységeinek elemzése
A munkafolyamat jellemzői
Eredmény
1. A munkafolyamat elvégzéséhez szükséges
iskolai végzettség.
2. A munkafolyamat elvégzéséhez szükséges
ismeretek, készségek.
3. A munka formája (ülő vagy álló munka,
esetleg keveredik, milyen arányban).
4. A munkaterület (pl. egy szobában, több
helyiségben, vagy külső munka is).
8 általános
Képes legyen megkülönböztetni egyes anyagokat
(műanyag, papír, étel)
Álló
Vendégtér, mosdók, mosogató, szelektáló
helyiség, étterem előtti terület
5. A munkafolyamat területei. Vendégtér tisztán tartása
Hulladék szelektálása
Tálcák tisztítása
Mosdók takarítása
Étterem előtti terület tisztán tatása
6. A munkafolyamat időtartama (mikor kezdődik,
mikor végződik, átlagosan mennyi időt vesz
igénybe).
7. A munkafolyamat minimális/maximális ideje,
ha van ilyen.
8. Szünetek (mikor, mennyi ideig, milyen
formában lehet leállni a munkavégzéssel).
9. A munkakörhöz kapcsolódó irányítás
(főnök neve, elérhetősége, kompetenciája,
helyettese).
10. A munkatársak, akikkel kell/lehet
kommunikálni, kooperálni (nevek).
11. A munkatársak, akiktől segítséget lehet kérni
(pl. elakadásnál vagy szünet kérése, stb)
Változó, 6 órás műszak, 8-20 óra között
–
2X5 perc kis szünet, 1 db 20 perces ebédszünet
aktuális műszakvezető, ha ő nincs, étteremvezető
(konkrét nevek)
Konyhai dolgozók, hostess, műszakvezető,
étteremvezető, biztonsági őr (konkrét nevek)
XY, hostess
12. A munkafolyamat során használt eszközök,
munkaruha.
13. A munkafolyamat során fokozott
odafigyelést igénylő vagy balesetveszélyes
tevékenységek.
tárolókocsi, zsákok, melybe dobálja a különféle
szemetet, tisztítószerek, rongyok, mop,
mosogatógép
Tároló kocsi húzása (ne tolja senkire se rá, és
ő se sérüljön), a felmosásnál tábla kirakása,
kézvédő krém használata
14. Egyéb fontos információ. Kéregető koldusok megjelenésekor biztonsági őrt
kell hívni.
116

IV.4.3. A munkakörhöz tartozó tevékenységek elemzése, a feladatanalízis
Autizmussal élő ügyfeleink esetében sokszor szükség lehet egyes rész-munkafolyamatok
esetében feladatanalízis elvégzésére is. Itt elsősorban olyan munkafolyamatokról van
szó, amelyek sok, egymást követő lépésből állnak és a lépések egymásra épülnek.
A feladatanalízis a következő lépésekből áll:
1. A kiválasztott munkafolyamatot helyesen és önállóan elvégzi az ügyfelet támogató
egyik szakember, azon a helyszínen és azokkal az eszközökkel, ahol, és amelyekkel
ezt majd az ügyféltől elvárjuk.
2. A folyamat pontos, lehető legrészletesebb lépéseit a másik szakember jegyzőkönyvezi.
3. Ennek alapján elkészítjük a Jegyzőkönyvet.
4. A munkafolyamatot elvégeztetjük az ügyféllel, és a Jegyzőkönyvben rögzítjük, hogy
az adott tevékenység mely részeit tudja/nem tudja elvégezni az autizmussal élő
munkavállaló, megfelelő sorrendben végzi-e el az egyes lépéseket, milyen segítségekre
volt szüksége.
Megjegyezzük, hogy a feladatanalízis legutolsó lépése már a betanulás időszakában lehetséges,
melyet részletesen a következő fejezetben tárgyalunk. Ennek megfelelően a
Jegyzőkönyv utolsó két oszlopa akkor kerülhet kitöltésre.
A feladatanalízis jegyzőkönyvének sablonját lásd a 20. számú mellékletben.
117

Gyakorlati példa
Feladatanalízisre
FELADATANALÍZIS
SZAKEMBEREK NEVEI:
ÜGYFÉL NEVE:
A MUNKAFOLYAMAT NEVE: gyorsétteremben a visszavitt tálcák lepakolása.
DÁTUM: 2010-03-16
MUNKAFOLYAMAT IDŐTARTAMA: 20 perc
A FELADAT ELVÉGZÉ-
SÉNEK LÉPÉSEI
A megtelt tárolókocsit
betolja a válogató
helyiségbe.
A tálcákat egyenként a
pultra rakja.
A szemetet leválogatja 4
szempont szerint (műanyag,
papír, vegyes, ételmaradék)
AZ ÜGYFÉL
TELJESÍTMÉNYE
A HIBA VAGY NEHÉZSÉG
LEHETSÉGES FORRÁSA
Az üres tálcákat a kocsi
tetején gyűjti.
Az üres tálcákat nedves
ronggyal áttörli.
Szemeteszsákokat, ha
megteltek, cseréli.
A konkrét munkahely feltérképezésének szakemberigénye
Ebben a szakaszban mind a foglalkozási tanácsadó, mind pedig az autizmus szakember
jelenléte feltétlenül szükséges.
118

IV.5. A MUNKAHELY ADAPTÁLÁSA
Ha a munkahely részletes vizsgálata alapján arra jutunk, hogy az adott munkahely megfelelő
ügyfelünk számára, és az állásinterjú során a munkahely is úgy dönt, hogy ügyfelünket
foglalkoztatni kívánja, akkor a beilleszkedés/betanulás előkészítéseként, részeként
el kell végezni az adott munkahely és munkafolyamat adaptációját, különös tekintettel az
autizmus specifikus szempontokra.
Ez részben a munkába állást megelőzően, részben pedig a betanulás/beilleszkedés időszakában
zajlik.
A munkahely adaptálásának célja
A munkahely adaptálásának célja, hogy a munkakörnyezet fizikai és szociális jellemzői,
felkészültsége, illetve a munkatevékenységek felépítése, szervezettsége illeszkedjen
autizmussal élő ügyfelünk speciális igényeihez, erősségeihez és korlátaihoz.
A munkahely adaptálásának időtartama
A munkahely adaptálása várhatóan 2-4 napot vesz igénybe.
A munkahely adaptálásának tevékenységei, módszerei
IV.5.1. A fizikai környezet adaptálása
Ennek során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
• a személy számára zavaró szenzoros ingerek kiküszöbölése (pl. ha valakinek a
figyelmét elvonják a vizuális ingerek, illetve nehézséget okoz a releváns ingerek
kiszűrése, akkor szükséges a vizuális szempontból ingerszegény munkaterület kialakítása,
a többi csatornán érkező zavaró ingerek minimalizálása)
• a munkavégzés szempontjából releváns ingerek kiemelése, elsősorban vizuális támogatással
(pl. a munkaterületen található kiírások közül feltűnő színnel bekeretezni
azokat, amik ügyfelünkre is vonatkoznak)
• a munkavégzés során használt, illetve a közösségi helyiségek érthető jelölése
• elkülönített munkatér kialakítása, szükség szerint
• beléptetési rendszer adaptálása, szükség szerint
119

Gyakorlati példa
Kálmán 35 éves, jó értelmi képességekkel rendelkező ügyfél egy nagyvállalatnál végez adatrögzítői
munkát. A munkahely feltérképezésekor kiderült, hogy Kálmán egy olyan irodában dolgozik
majd, ahol rajta kívül még 4 másik kolléga telefonál, ügyeket intéz. Kálmán felmérésekor és felkészítésekor
kiderült, hogy a túl sok hang és vizuális inger megzavarja és gátolja a munkavégzésben,
ezért azt javasoltuk a munkáltató számára, hogy fordítsuk Kálmán asztalát a falhoz és engedélyezzék
számára fülvédő viseletét.
IV.5.2. A szociális környezet adaptálása
A szociális környezet adaptálása a munkatársak csoportos és egyéni felkészítésén, formális
és informális tájékoztatásán és érzékenyítésén keresztül valósul meg. Ennek célja, hogy
a munkatársakat tájékoztassuk az autizmus sajátosságairól, a várható nehézségekről és
előnyökről, a problémák észlelésének és megoldásának lehetőségeiről. A munkatársak
felkészítése során fontos, hogy ne sértsük az ügyfél személyiségi jogait. Figyelnünk kell
arra, hogy az ügyfél problémájával kapcsolatos információkkal a munkatársak ne élhessenek
vissza.
Csoportos felkészítés
Célja, hogy a leendő munkatársakat felkészítse az autizmussal élő munkavállaló munkába
állására. Ezt a felkészítési formát nem minden esetben kérik a munkáltatók, mert gyakran
nehezen megoldható, hogy a szükséges időre egyszerre ki tudják vonni a munkatársakat
a munkából. Amennyiben a munkáltató igényli ezt a felkészítési módot, akkor javasoljuk,
hogy a vezetőkön kívül az autizmussal élő ügyfél leendő, közvetlen munkatársai is vegyenek
részt a találkozón.
A csoportos felkészítés témái a következők.
• Az autizmusról általában, illetve kifejezetten az ügyfélre vonatkozóan
Tapasztalataink szerint a leendő munkatársak szeretnének többet megtudni annak
az embernek az állapotáról, történetéről, akivel együtt fognak dolgozni.
Ennek megfelelően röviden és közérthetően beszélünk az autizmus sajátosságairól,
nem titkolva a nehézségeket és kiemelve a várható előnyöket, erősségeket.
Igazán hatékonnyá az teszi a tájékoztatást, ha ügyfelünkre vonatkozó konkrét példákkal
támasztjuk alá az általános tudnivalókat. Fontos, hogy ügyfelünkkel mindig egyez-
120

tetnünk kell, hogy mennyi információt mondhatunk el róla. Kizárólag azt közölhetjük
vele kapcsolatban, amire engedélyt kaptunk!
• Az autizmussal kapcsolatos félelmek oldása
A munkáltatók, munkatársak fejében valószínűleg vannak előfeltevések, félelmek,
esetleg tapasztalatok autizmussal élő emberekkel kapcsolatban. Ennek tisztázása, átbeszélése
mindenképpen szükséges a sikeres, hosszú távú foglalkoztatás érdekében.
• Szabályok és stratégiák az autizmussal élő kollégával való együttműködéshez
Konkrét javaslatokat teszünk arra, hogyan kell ügyfelünkkel hatékonyan kommunikálni,
feladatot, utasítást adni számára, informális kapcsolatot kiépíteni vele. Stratégiákat
adunk a problémák megoldásához.
• Az autizmussal élő munkatárs hatása a szervezeti kultúrára
Amikor egy munkahely fogyatékos személyt készül foglalkoztatni, lehet, hogy változtatnia
kell a szokásain és a munkamódszerén. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bizonyos
változások várhatóak a kommunikációban, az informális kapcsolati hálóban, és a munkahelyhez
való viszonyukban.
• Az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás által nyújtott támogatások
bemutatása
Tapasztalataink szerint a munkáltatókban komoly félelmek, szorongások vannak a speciális
szükségletekkel rendelkező személyek foglalkoztatásakor. Ezek részben oldhatóak
a közös beszélgetés, csoportos felkészítés során, de fontos tisztázni azokat a
támogatásokat is, amelyeket a betanítás során megkapnak a munkáltatók az autizmus
szakembertől és a foglalkozási tanácsadótól. Biztosítsuk a munkáltatót arról, hogy a
betanítás szakasza után is számíthat további segítségünkre.
121

A munkatársak egyéni felkészítése
Rendkívül fontos, hogy az ügyfél közvetlen főnökének, illetve a vele szorosan együtt dolgozó
kollégáknak folyamatos, egyéni támogatást is adjunk a munkába állítás során. Előfordul,
hogy egy-egy beszélgetés megelőzi a munkába állást, de ez a folyamat döntően a
betanulás/beilleszkedés szakaszában zajlik.
Erre többféle eszközünk van:
• Rövid, informális beszélgetések, melyek a tájékoztatás mellett arra is szolgálnak, hogy
jó kapcsolatot építsünk ki a kollégákkal, ezzel is segítve ügyfelünk beilleszkedését. Nagyon
fontos, hogy a betanítást végző személy szimpátiát keltsen az adott munkahelyi
közösségben. Ehhez meg kell előlegeznie a munkatársak felé irányuló tiszteletet és
odafigyelést, nem csak munkájukra, hanem személyükre vonatkozóan is.
• A támogató eszközök (pl. napirend – lásd Fogalomtár) használatának megtanítása,
annak érdekében, hogy szükség esetén ügyfelünk akkor is segítséget kapjon ezek
használatában, ha már nem vagyunk jelen.
• A megfelelő kommunikáció, viselkedés, problémakezelés modellálása, amely a leghatékonyabb
és legkönnyebben érthető forma a munkatársak számára.
IV.5.3. A munkakörhöz kapcsolódó tevékenységek adaptálása
Az ügyfél és a munkahely illesztése során képet kaptunk arról, hogy milyen speciális segítségekre
lesz szükség. Mielőtt ezeket elkészítjük és bevezetjük, egyeztetnünk kell a
munkáltatóval. Csak azokat a segítségeket szabad bevezetni, amelyeket a munkáltató is
jóváhagyott.
Gyakorlati példa
Krisztina 24 éves, autizmussal élő fiatal nő. Irodai kisegítőként dolgozik egy multinacionális cég
HR osztályán. A munkakör elemzésekor kiderült, hogy lesznek olyan periódusok Krisztina munkavégzése
során, amikor egyedül lesz az irodában. Szerettük volna annak a lehetőségét megteremteni,
hogy ha Krisztinának problémája van, tudjon segítséget kérni a kollégájától. A cég biztonsági
szabályzata alapján azonban saját telefont nem vihet be a munkaterületre, céges telefont pedig a
gazdasági megszorítások miatt nem tudtak igényelni számára. Hosszas megfontolás után végül
a munkahelyi vezető kijelölt egy másik irodában dolgozó személyt, akit Krisztina megkereshet, ha
elakad valamiben.
122

Amennyiben van olyan munkafolyamat, amelyet előzőleg feladatanalízissel mértünk fel, akkor
az ügyfélnek is el kell végeznie az adott folyamatot. Ennek alapján derül ki, hogy milyen támogatásra
lehet szüksége (az alábbi példa az előző fejezetben elkezdett feladatanalízis folytatása).
Gyakorlati példa
FELADATANALÍZIS
SZAKEMBEREK NEVEI:
ÜGYFÉL NEVE:
A MUNKAFOLYAMAT NEVE: gyorsétteremben a visszavitt tálcák lepakolása.
DÁTUM: 2010-03-16
MUNKAFOLYAMAT IDŐTARTAMA: 20 perc
A FELADAT ELVÉGZÉ-
SÉNEK LÉPÉSEI
A megtelt tárolókocsit
betolja a válogató
helyiségbe.
A tálcákat egyenként a
pultra rakja.
A szemetet leválogatja 4
szempont szerint (műanyag,
papír, vegyes, ételmaradék)
Az üres tálcákat a kocsi
tetején gyűjti.
Az üres tálcákat nedves
ronggyal áttörli.
Szemeteszsákokat, ha
megteltek, cseréli.
AZ ÜGYFÉL
TELJESÍTMÉNYE
Nem veszi észre, hogy megtelt a
tárolókocsi.
Megfelelő.
Egy zsákba rakja a papírt és az
ételt, illetve a papír ételdobozt
nem nyitja ki, hogy van-e benne
maradék
Megfelelő.
Megfelelő.
Túl hamar cseréli le a zsákot.
A HIBA VAGY NEHÉZSÉG
LEHETSÉGES FORRÁSA
Nem tudja, milyen időközönként
kell ellenőrizni a kocsit.
Nem tudja megjegyezni a
színkódokat.
Nem tudja, mikor van tele egy
zsák.
123

Mindezek alapján kell megterveznünk a nehézséget megelőző támogatást.
Gyakorlati példa
Nem veszi észre, hogy megtelt a kocsi: telefonján félóránként csengőhang beállítása.
Egy zsákba rakja a papírt és az ételt: minden zsák fölé írott instrukciók és/vagy képek melyek pontosan
megmutatják, melyik zsákba mit kell raknia.
Túl hamar lecseréli a zsákot: a zsáktartó konzolon megjelöljük, hogy milyen mennyiségű szemetet
tehet egy zsákba.
IV.5.4. Az adaptálás során használható speciális eljárások, eszközök
Az adaptálás folyamata és eszközei minden esetben nagyon egyénre és helyzetre szabottak.
Az alábbiakban felsorolunk olyan eszközöket, eljárásokat, amelyek jól alkalmazhatók erre
a célra.
• paraván, fülhallgató, saját szoba a zavaró ingerek csökkentésére, kiküszöbölésére
• írott napirend – lásd Fogalomtár: csak a munkahelyen, ideális esetben a személy
minden életterén
• vizualizált algoritmusok hierarchikusan felépülő tevékenység elvégzésének támogatására
• napló, benne: munkakör pontos leírása, konkrét feladatok felsorolása, munkahelyi
hierarchia, saját helyzet meghatározása, kitől mit lehet, kell kérdezni, kitől mit lehet,
kell elfogadni (pl. instrukciókat)
• szótár a terminus technikusokhoz, illetve azokhoz a kifejezésekhez, amelyek értelmezése
a felmérés során nehézséget okozott a személynek, de elengedhetetlenek
a munkakör betöltéséhez; mindezek személyre szabott magyarázatokkal
• a munkavégzés során használt munkaeszközök ismertetését tartalmazó eszközismertető
füzet
124

• szabályfüzet – (lásd Fogalomtár), benne leírva azok a szabályok, amelyeket a
munkavégzés során a munkavállalónak ismernie és alkalmaznia kell (munkavédelmi
szabályok, a munkatevékenységhez tartozó szabályok, valamint a munkába
állás/munkában megmaradáshoz szükséges szabályok: pl. szociális szabályok,
munkaviselkedés),
• szociális körök – (lásd Fogalomtár) a munkahely szociális hálójának vizualizálása
• az egyes munkafolyamatokhoz folyamatleírás,
• az egyes munkafolyamatokhoz vizualizált munkarend és munkaszervezés
(lásd Fogalomtár) kialakítása
Gyakorlati példa
Vizualizált algoritmus részlete
125

Ezeket az eszközöket meghatározott időközönként, valamint a munkakörnyezet bármely
elemében bekövetkező változáskor frissíteni kell, illetve az új információkkal, az egyén
által elsajátított, vagy elsajátítandó új ismeretanyagokkal azonnal ki kell egészíteni. Természetesen,
egyéni mérlegelést követően egyes eszközök használatát mellőzhetjük, de a
sikeres munkába állás és munkahelymegtartás esélyét növeli az összes eszköz rendszeres
használata.
A munkahely adaptálásának szakemberigénye
A munkahely adaptálása mindkét szakember részvételét igényli. Kiemelt szerepe van az
autizmus szakember speciális szaktudásának a specifikus eszközök elkészítésében.
IV.6. RENDSZERES KAPCSOLATTARTÁS A MUNKÁLTATÓVAL, UTÓKÖVETÉS
A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás célja
A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás, az utókövetés célja, hogy elősegítsük
a hosszantartó foglalkoztatást. Ezért a munkáltatók számára nyitva kell hagyni a lehetőségét
annak, hogy a betanulás/beilleszkedés szakaszának lezárulása után, szükség esetén
segítséget kérjenek. Ezt a szempontot olyan mértékben komolyan kell venni, hogy ha
például a tanácsadó személyében változás történik, akkor értesíteni kell a munkáltatót a
változásról, és közölni kell vele, hogy a jövőben kit kereshet.
A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás időtartama
Az utókövetés gyakorisága nagymértékben függ a körülményektől. Kezdetben célszerű
hetenként többször felkeresni a munkáltatókat, hogy megbizonyosodjunk arról, minden
rendben megy. Később lehet ritkítani a látogatásokat, de szükséges a további rendszeres
kapcsolattartás.
A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás tevékenységei, módszerei
Az aktív kapcsolattartás legfontosabb formája a személyes utókövetés. A személyes
kapcsolattartás hatékonyabb, mint a telefonon történő, a munkáltató számára nagyobb
biztonságot nyújt. Ráadásul a személyes találkozás során sokkal több információt nyerhetünk,
mint telefonbeszélgetés útján.
Intenzívebb odafigyelést igényelhet egy-egy krízishelyzet megoldása. Vezetőváltás, illetve
új munkakör betanulása esetén is gyakran kérnek segítséget a munkáltatók. Ezekben
a helyzetekben előfordulhat, hogy ügyfelünk és a munkáltató ismét igényli jelenlétünket a
munkahelyen.
126

A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás szakemberigénye
Az utókövetés folyamatát a tanácsadó végzi, koordinálja, az autizmus szakembert csak
szükség esetén vonja be.
127

128

V. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
Az ATF módszertan minőségi sztenderdjeinek meghatározásával az a célunk, hogy biztosítsuk
a magas szakmai színvonalú szolgáltatásnyújtást, valamint lehetőséget teremtsünk
a szereplők visszajelzései által a folyamatos szakmai fejlesztésre. A minőségbiztosítás
meghatározása során a lépéseket a módszertani fejezettől eltérően, nem különválasztva
(munkáltató, ügyfél), hanem egy folyamat elemeiként írjuk le.
V.1. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS ALAPELVEI
Nyílt munkaerőpiaci munkavégzés támogatása
Az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás támogatja a nyílt munkaerőpiacon, integrált
munkakörülmények között folyó, fizetett munkát. Ez a munka olyan munkahelyeken
folyik, ahol meghatározott tevékenységet folytatnak a munkaadó által kitűzött cél elérése
érdekében, és az ott dolgozó embereket megfizetik azért, hogy ezt a tevékenységet elvégezzék.
Az autizmussal élő munkavállaló tehát ugyanazt a bért és béren kívüli juttatást
kapja (azonos teljesítmény esetén), mint az ugyanolyan munkakört betöltő nem fogyatékos
dolgozó.
Személyre szabott támogatás
A támogatás minden olyan segítséget magában foglal, amely szükséges a munkába álláshoz
és hosszú távon a munkában maradáshoz. Ezért fontos, hogy a felkínált támogatás
személyre szabott legyen. Az ATF segítséget nyújt a munkavállaló és a munkáltató
felkészítéséhez, munkahelykereséshez, munkakör kialakításhoz – esetleg annak átalakításához
–, a munkafeladatok megoldásának elsajátításához és a munkahelyen fellépő
problémák megoldásához.
Támogatás időkorlát nélkül
A szolgáltatás során addig kell segítséget nyújtani a munkáltatónak és a munkavállalónak,
amíg szükségük van rá. Előfordul, hogy a támogatás a munkavállaló egész aktív életkorát
végigkíséri, általában azonban a kezdeti intenzív betanulás időszaka után csökkenthető.
Ha olyan munkát találunk az autizmussal élő munkavállalónak, ami illik érdeklődéséhez és
129

képességeihez, a munkavállaló által igényelt támogatás idővel jelentősen csökkenni fog.
Ám ez nem azt jelenti, hogy mihelyt a személy önállóan is jól dolgozik, a felelősségünk már
megszűnt. Később is szüksége lehet további támogatásra ahhoz, hogy építse karrierjét, új
feladatokat tanuljon meg, vagy segítséget kérjen egy másik állás kereséséhez.
Választási lehetőségek kidolgozása és az önrendelkezés segítése
A szolgáltatás feladata, hogy bővítse az autizmussal élő emberek beszűkült választási lehetőségeit.
Különféle munkalehetőségek feltárásával igyekszik megadni azt a lehetőséget, hogy
képességeiknek megfelelően választhassanak a nyílt munkaerőpiaci munkahelyek között.
Egyenrangú kapcsolat
Az ATF során bevonjuk a jelentkezőt a vele kapcsolatos döntésekbe. Ezért törekednünk
kell a segítő és a segített egyenrangúságának kialakítására, a kölcsönös tisztelet és elfogadás
biztosítására.
„Képessé tétel”
A módszer alapelveként nem tekintjük feltételnek a szolgáltatás megkezdéséhez, hogy az
álláskereső „képzetten”, “munkára kész állapotban”, vagy “felkészülten” jelentkezzen. Az
ATF keretein belül olyan felkészültségi állapotban kezdünk el dolgozni, amilyenben a személy
éppen van, és ebből az állapotból kezdjük felkészíteni, „képessé tenni” őt az integrált
körülmények közötti munkavállalásra.
V.2. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁSHOZ TARTOZÓ
SZAKMAI SZTENDERDEK
V.2.1. Szakemberek kiválasztására és felkészítésére vonatkozó sztenderd
A program magas színvonalú működésének alapfeltétele a program működtetőinek megfelelő
felkészítése. Az intenzív felkészítés az ATF bevezetésének módszertani és technikai
elemei mellett szemléletbeli információkat is közvetít, amely új alapokra helyezi az
autizmussal élő emberek munkára való felkészítését és integrálását.
Követelmény: a programot bevezető szervezetek munkatársai legyenek a program megvalósítására
felkészültek és elhivatottak, továbbá rendelkezzenek az alábbi végzettségekkel,
szaktudással:
Autizmus szakember – gyógypedagógus, pedagógus, pszichológiai, pszichiátriai felsőfokú
végzettség, többéves tapasztalat autizmussal élő emberek – leginkább felnőttek – ellátásában;
akkreditált autizmus-képzés.
Foglalkozási tanácsadó – alapfeltétel a segítő szakma, szaktudás a segítő kapcsolatban
(ügyfél-szakember kapcsolatkezelés, interjúzás, határtartás stb.), amelyre rugalmasan fel-
130

építhető az új autizmus-specifikus szaktudás.
Erre leginkább felsőfokú segítő szakmai végzettségek adnak garanciát; ilyenek lehetnek
például szociális munkás, munkavállalási tanácsadó, pszichológus,
Indikátorok: az ATF megvalósításában résztvevő autizmus szakember és foglalkozási
tanácsadók részt vesznek az ATF módszertani felkészítő képzésen.
Bizonyíték: látogatói igazolás/tanúsítvány a felkészítő képzésen való részvételről, felsőfokú
végzettséget igazoló bizonyítvány.
V.2.2. A módszertani folyamat lépéseinek és tevékenységeinek sztenderdje
Ügyféltoborzás
A toborzás célja az, hogy az autizmussal élő emberek és családjaik tudomást szerezzenek
arról, hogy lakókörzetükben létezik és igénybe vehető a specifikus munkaerőpiaci szolgáltatás.
Követelmény: a szolgáltató szervezet környezetében lévő autizmussal élő felnőtt emberek
ismerjék a szolgáltatást.
Indikátor: a szolgáltatást nyújtó szervezet kapcsolatban van autizmussal élő emberekkel
foglalkozó intézményekkel, valamint részt vesz olyan előadásokon, szülői tájékoztatókon
és munkaügyi börzéken ahol megjelenhet ez a populáció.
Bizonyíték: jelenléti ív, együttműködési megállapodás.
Kapcsolatfelvétel
A kapcsolatfelvétel célja, hogy a szakember alapvető információkat szerezzen az ügyfélről
és családjáról, amelyek szükségesek annak eldöntéséhez, hogy a jelentkező számára az
ATF nagy eséllyel megfelelő szolgáltatás. Emellett lehetőséget ad arra, hogy az ügyfél és
családja is kapjon némi információt a folyamatról.
Követelmény: a szolgáltató szakszerű és érthető felvilágosítást adjon a programba jelentkező
ügyfelek számára, és birtokába jusson a bevonáshoz szükséges releváns információknak.
Indikátor: a szolgáltatásba jelentkező ügyfelek elégedettek a tájékoztatással. Nem kerül
be a szolgáltatásba olyan ügyfél, akinek nagy valószínűséggel nem megfelelő ez a szolgáltatás.
Bizonyíték: Ügyfél elégedettségi kérdőív, Ügyfél dokumentáció.
Első tájékoztató beszélgetés
Az autizmussal élő emberek esetében – éppen az állapot sajátosságai miatt – feltehetően
szükséges lesz a családdal, támogató személlyel való együttműködés. Ezt figyelembe
véve mind az ügyfeleknek, mind a családtagoknak, támogató személyeknek információkat
131

kell adni a szolgáltatásról. Ezt a célt szolgálja az első tájékoztató beszélgetés. Másodlagosan
ez lehetőséget ad arra is, hogy a szakemberek az első benyomásokat megszerezzék
az ügyfélről és családjáról/támogatójáról.
Követelmény: a szolgáltató szakszerű, részletes és érthető felvilágosítást adjon a szolgáltatásról
a programba jelentkező ügyfelek számára, és birtokába jusson az ügyféltől és
családtagjaitól a bevonáshoz szükséges releváns információknak.
Indikátor: az ügyfelek megértik, mi történik majd velük a szolgáltatás során, és az információk
birtokában képesek nyilatkozni részvételi szándékukról.
Bizonyíték: autizmussal élő ügyfelek számára érthető folyamatleírás, Ügyfél elégedettségi kérdőív.
Felmérés
A felmérés célja, hogy átfogó képet kapjunk a leendő ügyfél képességeiről, nehézségeiről,
támogató környezetéről, autizmusával kapcsolatos jellegzetességeiről.
Követelmény: a szolgáltató részletes felmérést végez a módszertanban leírt eszközök
segítségével. A felmérés során összegyűjtött információkat összegzi, elemzi, végül az öszszefoglaló
véleményben rögzíti. A felmérés eredménye alapján eldönti, hogy a jelentkező
ügyfél számára megfelelő-e az ATF. Az összefoglaló vélemény alapján elkészül az Egyéni
Munkavállalási Terv.
Indikátor: a felmérésben részt vevő ügyfelek reális képet kapnak képességeikről, készségeikről
és munkaerőpiaci lehetőségeikről valamint a felkészítés területeiről és folyamatáról,
az elvárásokról.
Bizonyíték: Összefoglaló vélemény, Egyéni Munkavállalási Terv, Ügyfél elégedettségi kérdőív.
Felkészítés
Ennek a szakasznak a célja, hogy felkészítse a leendő munkavállalót a nyílt munkaerőpiac
elvárásaira. A felkészítésnek döntően a felmérés eredményeire, az Egyéni Munkavállalási
Tervben rögzített feladatokra, célkitűzésekre kell épülnie.
Követelmény: a szolgáltató az ügyfél felkészítése során valósítsa meg az Egyéni Munkavállalási
Terv célkitűzéseit.
Indikátor: az ügyfél foglalkoztatási és elhelyezkedési esélyei megnőnek.
Bizonyíték: sikeresen elhelyezkedett ügyfelek száma, munkaszerződés.
A munkáltatók toborzása
A toborzás célja a potenciális munkáltatók tájékoztatása a szolgáltatásról. A szolgáltatás
által nyújtott lehetőségek ismertetése mellett arról is informáljuk a munkáltatókat, hogyan
vehetik igénybe ezeket a lehetőségeket. A toborzás lehetőséget ad széleskörű társadalmi
szemléletformálásra és a felelősségvállalás növelésére, hozzájárulhat az egyes munkáltatók
elköteleződésének kialakításához.
Követelmény: a szolgáltatás számára fontos potenciális munkáltatók ismerjék a szolgáltatást.
132

Indikátor: a szolgáltatást nyújtó szervezet folyamatosan kapcsolatban van munkáltatókkal
és további kapcsolatok kialakítására törekszik.
Bizonyíték: email, levelezés, jelenléti ív, munkáltatói adatbázis, együttműködési megállapodás.
Kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal
A kapcsolatfelvétel célja, hogy a munkáltatót megnyerjük az „ügynek”: megbízást adjon az
adott munkahely felméréséhez, a munkáltatói profil elkészítéséhez, esetleg hosszútávon
munkapróbás, illetve terepgyakorlatos helyszínt vagy befogadó munkahelyet biztosítson
ügyfeleink számára. Lehetőséget ad arra is, hogy információkat szerezzünk a munkáltató
igényeiről, és személyre szabott tájékoztatót adjunk a lehetőségekről.
Követelmény: a munkáltató érthető felvilágosítást kap az ügyfélkörről valamint a szolgáltatás
adta lehetőségekről.
Indikátor: a munkáltató az információk birtokában felelősen tud dönteni részvételi szándékáról.
Bizonyíték: a szolgáltatásban résztvevő munkáltatók száma, együttműködési megállapodás,
Munkáltatói eseménynapló, Munkáltatói elégedettség kérdőív.
A munkáltató általános felmérése – az általános munkáltatói profil elkészítése
A munkáltató általános felmérésének, átvilágításának célja a munkahely szociális és fizikai
jellemzőinek általános felmérése, vagyis a munkáltatói profil elkészítése. A munkáltatói
profil a munkáltató azon jellemzőinek összessége, melyek a foglalkoztatás szempontjából
relevánsak.
Követelmény: a szolgáltató a módszertanban leírt eszközök alkalmazásával olyan átfogó
képet alkot a munkáltatóról, amely alapján biztonsággal eldönthető, hogy az adott munkahelyen
milyen feltételekkel és mely munkakörökben alkalmazható autizmussal élő ember.
Indikátor: a szolgáltató és a munkahely a szükséges ismeretekkel rendelkezik az adott
munkahely adottságairól, jellemzőiről, mely alapját képezi az autizmus-specifikus akadálymentesítés
megtervezésének.
Bizonyíték: az általános munkáltatói profil leírása.
A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás
A munkáltatóval történő rendszeres kapcsolattartás célja, hogy elősegítsük a hosszantartó
foglalkoztatást. Ezért a munkáltatók számára nyitva kell hagyni a lehetőségét annak,
hogy a betanulás/beilleszkedés szakaszának lezárulása után, szükség esetén segítséget
kérjenek.
Követelmény: a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az autizmussal élő ügyfelekkel kapcsolatos
kérdések, problémák, nehézségek megoldásában elérhető legyen.
Indikátor: a munkáltató megfelelő segítséget kap az ügyfelekkel kapcsolatos problémák
133

kezelésében, így a további nehézségek elkerülhetővé válnak.
Bizonyíték: Munkáltatói eseménynapló, Munkáltatói elégedettségi kérdőív.
A konkrét munkahely feltérképezése
Az autizmus-specifikus nyílt munkaerőpiaci szolgáltatás ezen szakaszára akkor kerülhet
sor, ha ügyfelünk számára olyan munkahelyet, munkakört találtunk, amely a munkahely
és a munkakör általános felmérése alapján, illetve az adott ügyfél adottságait, lehetőségeit
tekintve feltehetően alkalmas lesz ügyfelünk számára. Célja a munkahely részletesebb,
autizmus specifikus feltérképezése, elegendő információ összegyűjtése az optimális munkafeltételek
kialakításához.
Valójában ezen a ponton történik meg a munkahely és az ügyfél illesztése.
Követelmény: a szolgáltató az ügyfélről és a munkahelyről szerzett információk és tapasztalatok
alapján úgy köti össze a szereplőket, hogy ebből sikeres és hosszú távú
együttműködés alakulhasson ki.
Indikátor: az ügyfél elégedett a munkájával, a munkáltató pedig elégedett az autizmussal
élő munkavállalóval.
Bizonyíték: munkafolyamat feltérképezése 3 hónapon túl foglalkoztatott ügyfelek száma,
Ügyfél elégedettségi kérdőív, Munkáltatói elégedettségi kérdőív.
Az ügyfél munkahelyi betanulásának és beilleszkedésének támogatása
A betanulás és beilleszkedés szakaszának célja hogy az ügyfél, tanácsadója és/vagy az
autizmus szakember jelenlétében és segítségével képes legyen megtanulni feladatait, és
beilleszkedni a munkahelyi környezetbe.
Követelmény: a szolgáltató az ügyfél rendelkezésére bocsát minden olyan humánkapacitást
és segédeszközt, amelyek segítségével sikeresen helyt áll a munkahelyén.
Indikátor: az ügyfél képes lesz önálló munkavégzésre és elfogadható szinten bekapcsolódik
a munkahelyi közösség életébe.
Bizonyíték: 3 hónapon túli munkaszerződések száma, a folyamat során használt segédeszközök,
Ügyfél elégedettségi kérdőív, Munkáltatói elégedettségi kérdőív.
Az ügyfél utókövetése
Az utókövetés célja az ügyfelek hosszantartó foglalkoztatásának elérése.
Követelmény: a szolgáltató kísérje figyelemmel az ügyfél munkahelyi helyzetét és szükség
esetén legyen elérhető az ügyfél számára.
Indikátor: az ügyfél munkahelyi nehézségei, gondjai során szakszerű segítséget kap a
szolgáltatótól, így a felmerülő problémák kezelése még időben megtörténik.
Bizonyíték: Ügyfél eseménynapló, Ügyfél elégedettségi kérdőív, a munkába állást követően
12 hónap múlva dolgozó munkavállalók száma.
134

V.3. AZ AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁSHOZ TARTOZÓ
VEVŐI ELÉGEDETTSÉG SZTENDERDJE
A folyamatba beépített elégedettségmérés eredményeképp létrejön egy olyan rendszer,
amely minden fontos vevő elégedettségét képes mérni, és a visszacsatolás eredményeit
beépíti a fejlesztési folyamatba. A rendszeres elégedettségmérés lehetővé teszi egyrészt
a rugalmas reagálást a vevői igényekre, másrészt az idősoros adatok lehetőséget adnak
tendenciák mérésére (hogyan alakul a vevők elégedettsége az évek során), ezáltal jó
alapot biztosítanak a szolgáltatást működtető szervezet stratégiai tervezéséhez, valamint
hozzákapcsolhatók a szakemberek egyéni teljesítményértékeléséhez.
Követelmény: Az elégedettségi kérdőíveket az ügyfél próbaidejének lejárta után szükséges
felvenni annak érdekében, hogy a munkavállaló-munkáltató illeszkedés mértékét,
illetve a szolgáltatással való elégedettségüket egyaránt értékelni lehessen. Amennyiben
a folyamat hamarabb véget ér, úgy értelemszerűen egy korábbi lépésre vonatkoztatva
töltendőek ki.
Indikátor: A szolgáltató évente legalább egyszer minden a programban résztvevő munkáltatót
megkérdez a szolgáltatással kapcsolatos véleményéről. Valamennyi, szolgáltatásba
bevont ügyféltől, valamint szülőjétől / családtagjától visszajelzést kér a szolgáltatásról.
Bizonyíték: Ügyfél elégedettségi kérdőív, Szülő / Családtag elégedettségi kérdőív,
Munkáltatói elégedettség kérdőív
Az elégedettségi kérdőívek a 21., 22. és 23. számú mellékletekben találhatók.
135

FOGALOMTÁR | HASZNOS LINKEK |
AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
A fogalomtárban a szövegben előforduló, elsősorban az autizmus területén ismert
eljárásokat, fogalmakat definiáljuk röviden.
Én-könyv
Az Én-könyv az autizmussal élő személyről szóló, egyénre szabott tartalommal és formával
rendelkező információtár, melyet maga a személy, illetve az őt segítő szakemberek
vagy családtagok közösen hoznak létre. Jól érthető (gyakran fényképekkel, rajzokkal illusztrált)
formában tartalmazza a személy legfontosabb tulajdonságait, nehézségeit, erősségeit,
hobbijait, családi, iskolai, munkahelyi környezetének jellemzőit, de bármilyen más
fontos egyedi adatot, tudást. Segítségével a személy jobban képes a saját magáról és
közvetlen környezetéről való tudásának szervezésére, megértésére. Az Én-könyv folyamatosan
aktualizálható, újabb tartalmakkal tölthető fel, ilyen módon egyfajta „vizualizált
emlékezet” szerepét is betöltheti.
Munkarend és munkaszervezés
A munkarend és munkaszervezés megmutatja, hogy mennyi ideig tart a tevékenység,
milyen sorrendben és hogyan kell elvégezni, és azt is, hogyan juthat a munkavállaló a szükséges
anyagokhoz, eszközökhöz. Ez erőteljesen támogatja azt, hogy az autizmussal élő emberek
önállóan is képesek legyenek egyes feladatok, munkatevékenységek elvégzésére.
Napirend
A napirend a hellyel és idővel kapcsolatos információk érthető közlésére szolgáló vizuális
segítő eszköz, amelyben az autizmussal élő személy rögzített napi tevékenységeit soroljuk
fel, időrendi sorrendben. Általában hatékony, ha ezek kezdő időpontját és helyszínét
is jelöljük (amennyiben ez lehetséges). Ennek segítségével az autizmussal élő emberek
számára bejósolható, így biztonságos környezetet alakíthatunk ki, csökkenthetjük a szociális
nehézségekből következő szorongást, bizonytalanságot. A napirend formája igazodik
a személy megértési szintjéhez, írott formában nagyon emlékeztethet egy szokványos
határidőnapló bejegyzéseihez.
137

Mikor? Mit csinálok? Hol?
8.45-9.00 Megérkezem a raktárba. –
8.45-9.00 Átöltözöm munkaruhába. Öltöző
9.00 Bejelentkezem Józsinál, és megkapom
a napi listámat.
Iroda
9.10-12.00 A lista alapján bekészítem az árut. „B” épület, alagsor
12.00-12.30 Ebédelek. Étkezde
12.30 -14.45 Felhordom az összekészített dobozokat
a 2. emeletre.
„B” épület alagsor és a 2. emeleti Átadó
14.45 – 15.00 Aláíratom az Átvételiket. Átadó (2. emelet)
15.00 Aláírom a Jelenlétit. Iroda
15.10 – 15.20 Átöltözöm a kinti ruhámba. Öltöző
15.20 – 15.30 Elindulok haza. –
Prompt
Promptnak nevezi a pedagógiai szakirodalom az új készségek tanítása során nyújtott segítséget.
A promptoknak különböző szintjei vannak a szoros irányítástól az egyre önállóbb
feladatmegoldás vagy munkavégzése felé haladva (ún. promptok hierarchiája):
• Modellálás (bemutatás) során a szakember maga végzi el az adott feladatot vagy
munkafolyamatot (vagy annak egy szakaszát) úgy, hogy az ügyfele számára jól
követhető legyen (alkalmazkodva tempójához, nyelvi megértésének szintjéhez, tanulási
stílusához, stb.). Fontos része a bemutatásnak a vizuális támogatás használatának
tanítása is.
• A fizikai segítségadás során az ügyfél már önmaga végzi el az adott feladatot,
munkafolyamatot, amennyiben azonban elakad, a szakember „belenyúlhat” a folyamatba,
és fizikailag is megsegíti a továbblépést (pl. borítékolási feladatnál az ügyfél
kezének irányításával segít a levélpapír borítékba helyezésének finom koordinálásában)
• A verbális irányítás során a szakember már csak szóbeli instrukcióval (pl. „Ha
készen vagy az egyik borítékkal, folytasd a következővel!”) vagy metakommunikációs
jelzésekkel (pl. bólintás) segíti ügyfélét abban, hogy végrehajtsa az adott
munkatevékenységet.
Fontos, hogy felismerjük, mikor léphetünk tovább a segítségnyújtásban, és fokozatosan
halványítsuk el a promptokat.
Szabálykönyv
A szabálykönyvben vagy szabályfüzetben olyan egyedi szabályokat fogalmazunk meg és
138

ögzítünk írásban, melyek az autizmussal élő személy számára egy adott helyzetben fontosak,
betartásuk segít a beilleszkedésben, megelőzi a viselkedési problémákat, javítja
a teljesítményt. A szabályok lehetnek általános érvényűek, de vonatkozhatnak egy-egy
helyzetre vagy tevékenységre is. Szükség esetén rajzokkal, piktogramokkal, fotókkal segíthetjük
a megértést. A szabályokat – hacsak lehetséges – pozitívan kell megfogalmazni,
azokban a kívánatos viselkedést kell rögzíteni. Emellett érdemes egyes szám első személyű
formát alkalmazni. (pl. „Nem pecsételj az asztalra.” helyett „Csak a borítékokra, a
levélpapírra és az iktatókönyvbe pecsételek.”
Szociális körök
A szociális körök segítségével vizuálisan ábrázoljuk az autizmussal élő személy ismerős
és ismeretlen emberekhez fűződő személyes viszonyát. A legbelső kör jeleníti meg magát
a személyt, majd egyre bővülő körökben jelöljük ki a többiek helyét a közvetlen rokonoktól,
barátoktól kezdve, a közeli ismerősökön keresztül az idegenekig. Sok esetben megfogalmazásra
és leírásra kerülnek az adott személyekkel való társas kapcsolódás legegyszerűbb,
egyénre szabott szabályai is (pl. kinek hogyan köszönünk, kit ölelhetünk meg, kinek
veszünk ajándékot, stb.).
Szociális történet
A Szociális történetben a szakember egy helyzetet, fogalmat vagy szociális készséget ír
le olyan formában, amely azt érthetővé teszi az autizmussal élő személy számára. Olyan
információkat tartalmaz, amelyek egy problémás helyzet társas-kommunikációs jellemzőit
teszik egyértelművé. Elsődleges célja a szituáció vagy fogalom leírása, de tartalmazhat ötleteket,
irányítást, szabályokat a megfelelő viselkedésre vonatkozóan is. Mindig egyszerű,
jól érthető, általában egyes szám, első személyben megfogalmazott mondatok talkotják.
Szükség esetén képekkel, piktogramokkal, fotókkal segíthetjük a megértést.
Az alábbiakban egy olyan példatörténet olvasható, amely abban jelent segítséget az
autizmussal élő felnőttnek, hogy egy számára váratlanul bekövetkező és kellemetlen helyzetet
(idegen látogatók érkeznek a munkahelyére) jobban értsen és tudjon kezelni.
Miért jönnek az üzembe látogatók?
Zoli vagyok, az összeszerelő üzemben dolgozom.
Az üzembe néha látogatók érkeznek.
A látogatókat általában nem ismerem.
A látogatók azt szeretnék megnézni, hogyan dolgozunk az üzemben, mert az embereket
általában érdekli az üzem működése.
A látogatók körbesétálnak, körülnéznek, a főnökkel és a dolgozókkal beszélgetnek.
A látogatók néha nekem is köszönnek.
Ha köszön nekem egy látogató, azt mondhatom neki, hogy „Jó napot.”
Ha nem tudom, kik jöttek és mit mondjak nekik, megkérdezhetem Gábort.
139

HASZNOS LINKEK
• Autisták Országos Szövetsége – www.esoember.hu; www.aosz.hu
• Autista Info – www.autista.info.hu
• Autizmus.lap.hu – www.autizmus.lap.hu
• Autizmus Alapítvány – www.autizmus.hu
• Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány – www.fszk.hu
• Fogd a Kezem Alapítvány – www.fogdakezemalapitvany.hu
• Jogismeret Alapítvány – www.jogismeret.hu
• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal – www.orszi.hu
• Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat- www.munka.hu
• Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft – www.rszfk.hu
• Salva Vita Alapítvány – www.salvavita.hu

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
• ATTWOOD, T. (2008) Különös gyerekek. Animus,Budapest
• BARON-COHEN, S., BOLTON P. (2000) Autizmus. Osiris, Budapest
• CSÁNYI ZS., JÁSPER É., SIPOS A. (2007) Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás
Módszertani Kézikönyv, Salva Vita Alapítvány
• FRITH, U. (1989/1991) Autizmus, a rejtély nyomában. Kapocs, Budapest
• HOWLIN, P. (2001) Autizmus. Felkészülés a felnőttkorra. Kapocs, Budapest
• MESIBOV, G..B., SHEA, V.,SCHOPLER, E. (2004). Az autizmus spektrum zavarok
TEACCH szemléletű megközelítése. Kapocs: Budapest
• SCHOPLER, E. (szerk.) (2002) Életmentő kézikönyv szülőknek, Kapocs, Budapest

MELLÉKLETEK
143

1. számú melléklet
ÜGYFÉL ESEMÉNYNAPLÓ
Ügyfél neve:
Dátum
Helyszín
Résztvevők
Szolgáltatási szakasz, tevékenység típus
Az esemény leírása, lényegi információk,
megfigyelések rögzítése
Kapcsolódó dokumentumok, módszerek,
eszközök, tesztek
Formális eredmények, megállapodások
(határidők, következő időpont, hely), teendők
Szubjektív benyomások
Egyéb

2. számú melléklet
MUNKÁLTATÓI ESEMÉNYNAPLÓ
Dátum Munkaerőpiaci
szolgáltató
szakembere
Munkáltató Kapcsolattartó a
munkáltatónál
Esemény rövid
leírása
Megállapodás Egyéb

3. számú melléklet
Kik vehetnek részt a programban?
Jelentkezhet a programra, az a munkavállaló
• akinek autizmus spektrum zavar
diagnózisa van,
• akinek autizmus diagnózisa van,
• akinek Asperger szindróma diagnózisa
van.
• akinek pervazív fejlődési zavar
diagnózisa van
Jelentkezhet a programra, az a
munkáltató
• amely nyitott autizmussal élő
munkavállalók foglalkoztatására.
Hol lehet jelentkezni a programra?
Szervezet neve, elérhetősége
Kereshet minket:
• telefonon, e-mailen
• a Munkaügyi Kirendeltségeken
keresztül,
érdekvédelmi szervezeteken
keresztül.
A szolgáltatás térítésmentes.
A program támogatói:
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért
Közalapítvány
Autizmus
-specifikus Támogatott
Foglalkoztatás
Autizmussal élő álláskeresők
integrált munkavállalásának
támogatása
Szervezeti logó

Szolgáltatásunk a munkavállalói és
munkaadói elvárásokat kölcsönösen
figyelembe vevő, hatékony és komplex
munkaközvetítés.
Tevékenységünk magában foglalja:
• Az autizmussal élő munkavállalók
képességeinek és érdeklődésének
megfelelő munkahely
felderítését, felkészítésüket és
elhelyezkedésük támogatását.
• A munkáltatóknak nyújtott segítséget
az elvárásaiknak megfelelő
munkaerő megtalálásában, a
betöltendő munkakör esetleges
átalakításában.
• A munkahelyi betanulás, beilleszkedés
elősegítését munkatársaink
közreműködésével.
Mit kínálunk az autizmussal élő álláskeresőknek?
• Támogatást a pályaválasztásban:
• Mit akarok?
• Mit tudok?
• Mi lehetséges?
• Személyre szabott programot,
személyes segítségnyújtást a
munkára való felkészüléshez.
• Segítséget a megfelelő munkahely
és munkakör megtalálásában,
valamint a munkahelyi
felvételnél.
• Gyakorlati felkészítést a munkafolyamat
elsajátításához.
• Támogatást a munkahelyi beilleszkedéshez.
• Az utókövetés során bármikor
elérhető segítséget.
Mit kínálunk a munkáltatóknak?
• A célcsoport bemutatását, az
autizmussal kapcsolatos általános
tájékoztatást.
• Javaslatot a lehetséges munkakörök
meghatározásához és arra
alkalmas autizmussal élő munkavállalóval
történő betöltéséhez.
• Tájékoztatást a kiközvetített munkavállaló
képességeiről.
• Munkakörelemzést, szaktanácsadást
és segítségnyújtást az adott
munkakör/munkaállomás akadálymentesítéséhez,
adaptációjához.
• Információkat az autizmussal élő
munkavállalók foglalkoztatásához
igénybe vehető támogatási lehetőségekről.
• Segítséget az autizmussal élő munkavállaló
munkahelyi betanításában,
valamint beilleszkedésének megkönnyítésében.
• Folyamatos támogatást és konzultációs
lehetőséget az autizmussal élő
személy foglalkoztatásának teljes
ideje alatt.

4. számú melléklet
Autizmus-specifikus
Támogatott Foglalkoztatás
Autizmussal élő álláskeresők
integrált munkavállalásának
támogatása
Tájékoztató leendő
munkavállalók számára
Szervezeti logó
Miről szól a programunk?
A program során autizmussal élő
embereknek segítünk abban, hogy
megfelelő munkát találjanak normál
munkahelyen.
Miben segítenek a program munkatársai?
Munkatársaink a munkába állás előtt
• segítenek megtalálni a megfelelő
munkahelyet és munkakört,
• segítenek a hivatalos ügyek intézésében
(pl. adókártya igénylése),
• felmérik az álláskereső képességeit,
• segítenek az önéletrajz megírásában,
Munkatársaink a munkahelyen
• segítenek megtanulni a munkafolyamatokat,
• segítséget nyújtanak abban,
hogyan kell együtt dolgozni a
kollégákkal,
• tanácsot adnak a problémák
megoldásához,
• segítséget nyújtanak a munkahely
megtartásában.

Kik vehetnek részt a programban?
Jelentkezhet a programra,
• akinek autizmus diagnózisa van
vagy
• akinek autizmus spektrum zavar
diagnózisa van
vagy
• akinek Asperger szindróma diagnózisa
van.
vagy
• akinek pervazív fejlődési zavar
diagnózisa van.
Jelentkezni lehet a programra:
[pontos név, cím, telefonszám, e-mail
cím, postacím]
A szolgáltatás
térítésmentes.
A program támogatói:
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért
Közalaptvány

5. számú melléklet
KAPCSOLATFELVÉTELI ADATLAP
TELEFONOS VAGY SZEMÉLYES KAPCSOLATFELVÉTELHEZ
Kapcsolatot keresett:
Ügyfél
Szülő/gondviselő
Munkaügyi központ
Intézmény
Egyéb:………………………………………………………………………………………........
Honnan hallott a szolgáltatásról: ……………………………………………………..……..
Az ügyfél adatai
Név: ……………………………………………..…………..…………………….…………....
Lakcím (település, ir.szám): ………………………………………………..……………….
Tel.sz.: ………………………………………………………………………..……………...…
E-mail: ……………………………………………………………………………………....….
Szül. év, hely.: ……………………………………………………………………..…………..
Kontaktszemély elérhetősége: (viszonya az ügyfélhez) ……………………………….
…………………………….....................................................................................................
Jegyzetek:
Megállapodás:
Munkatárs: ……………………………………
Dátum: ……………………………………...…

6. számú melléklet
TELEFONOS INTERJÚ KÉRDÉSEI KAPCSOLATFELVÉTELHEZ
[Kötelező kérdések]
• Adatok (név, lakcím ir. számmal, telefonszám, születési idő, hely, kitől hallott rólunk)
• Milyen problémája/sérülése van?
• Milyen diagnózisa van?
• Milyen iskolát végzett?
• Van szakmája? Ha igen, mi a szakmája?
• Dolgozott már ezelőtt? Ha igen, mit? Mennyi ideig?
• Miért szeretne dolgozni?
• Kivel él az ügyfél? Ha kontaktszemélyként szerepet vállal: e-mail elérhetősége?
[Opcionális kérdések]
• Szed gyógyszert?
• Van valamilyen egészségügyi problémája, ami befolyásolhatja a munkavégzését?
• Tud önállóan közlekedni?

7.1. számú melléklet
ADATGYŰJTŐ KÉRDŐÍV
AUTIZMUS-SPECIFIKUS NYÍLT MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁS
ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ
SZÜLŐI/GONDOZÓI VÁLTOZAT

TÁJÉKOZTATÓ A KÉRDŐÍV CÉLJÁRÓL ÉS KITÖLTÉSÉRŐL
Tisztelt Szülő (családtag, gondozó, támogató)!
A következő kérdőívben kérdéseket fogunk feltenni Önnek, gyermekével (családtagjával,
gondozottjával, támogatottjával – a továbbiakban gyermeke) kapcsolatban. A
kérdések olyan területekre vonatkoznak, melyek előzetes feltérképezése szükséges
a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás folyamatának előkészítéséhez, megtervezéséhez.
A kérdőív pontos és részletes kitöltése nagymértékben segíti munkatársainkat
abban, hogy már kezdetektől célzottan és egyénre szabottan foglalkozzanak leendő
ügyfeleinkkel. A kérdőívben közölt adatokat természetesen a legszigorúbb szakmai
titoktartás védi, azokat bizalmasan kezeljük. Ha egyes kérdésekre valamilyen okból
mégsem kíván válaszolni ebben a formában, azok tisztázására lehetőség lesz a személyes
interjún.
A szülői kérdőívvel párhuzamosan leendő ügyfeleinket is arra kérjük, hogy maguk is
válaszoljanak néhány kérdésre írásban. Bár a két kérdőív átfedő, számunkra mégis
fontos, hogy minden érintett (ügyfél és hozzátartozója is) kifejthesse saját véleményét
az adott kérdés kapcsán. Kérjük tehát, hogy a két kérdéssort egymástól függetlenül
töltsék ki.
Amennyiben valamely kérdés megválaszolásához nincsen elegendő helye, használja
a lap másik oldalát a bővebb kifejtéshez.
A kérdőívet a kitöltés után juttassa vissza (e-mail-en, postán vagy személyesen) a (
szolgáltató szervezet neve). Ezt követően biztosítunk Önöknek időpontot a személyes
találkozóra.

GYERMEKE ADATAI:
Neve:
Anyja neve:
Születési dátuma:
Lakcíme:
Telefonszáma (amelyen napközben elérhető):
E-mail címe (ha van):
A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ SZEMÉLY ADATAI:
Neve:
Kapcsolata az ügyféllel:
Lakcíme:
Telefonszáma:
E-mail címe (ha van):
A kérdőív kitöltésének dátuma:
MUNKAVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK
Gyermeke bejelentkezett a területileg illetékes munkaügyi központba?
Hol és mikor?
Van gyermekének START kártyája? Ha igen, meddig érvényes?
Volt gyermekének orvosszakértői (OOSZI/ORSZI/NRSZH) vizsgálata (a munkaképesség-csökkenés
fokának – össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének
- megállapítására)?
Ha igen, mikor? Milyen eredménnyel zárult? Milyen fokú munkaképesség-csökkenést
állapítottak meg?
Kap gyermeke rokkantsági járadékot vagy nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, fogyatékossági
támogatást?
Gondnokság alatt van gyermeke? Ha igen, mióta? Milyen okból?

PSZICHOLÓGIAI/PSZICHIÁTRIAI VIZSGÁLATOK/DIAGNÓZISOK
Volt valaha gyermekének pszichológiai vagy pszichiátriai kivizsgálása? (pl. nevelési
tanácsadóban, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságban, gyermek-vagy
felnőtt pszichiátriai osztályon, Ideggondozóban, stb.) Kérjük, hogy az alábbi táblázatba
a gyermekkori és felnőttkori vizsgálatokat is sorolja fel!
Vizsgálat
dátuma
A vizsgálatot végző
intézmény neve
A vizsgálat eredménye
(pl. diagnózis)
Egyéb információ
Jár jelenleg gyermeke pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésre, gondozásra?
Ha igen, milyenre (típusa, gyakorisága, milyen szakemberhez, hová)?
Ha igen, milyen okból?
Szed gyermeke valamilyen pszichiátriai gyógyszert? Ha igen, milyen okból? Ha igen,
mit? Milyen adagban?
Van gyermekének más orvosi vagy gyógyszeres kezelést igénylő egészségügyi problémája
(pl. asztma, allergia, epilepszia, mozgásszervi probléma, stb.)?
Ha igen, milyen kezelést igényel (pl. gyógyszer, rendszeres orvosi vizsgálat, stb.)?

ISKOLAI PÁLYAFUTÁS
Kérjük, hogy az alábbi táblázatban sorolja fel, milyen iskolákba járt gyermeke!
Az iskola neve és
címe
Az iskola típusa
(pl. normál, speciális,
stb.)
Az intézményben eltöltött
idő
Speciális segítség
(pl. logopédiai,
gyógypedagógiai, stb.)
SZAKKÉPESÍTÉSEK, TANFOLYAMOK
Kérjük, az alábbi táblázatban foglalja össze, hogy gyermekének milyen szakképesítése,
szakmája van!
A szakma,
szakképesítés
neve és száma
(ha van ilyen)
Az intézmény /
tanfolyam neve
Eredmény
(pl. milyen minősítésű
bizonyítványt kapott)
Egyéb információ

EDDIGI MUNKATAPASZTALAT, MUNKAHELYEK (HA VOLTAK)
Kérjük, az alábbi táblázatban sorolja fel gyermeke eddigi munkahelyeit! Sorolja ide az
iskolában végzett munkahelyi gyakorlatokat is!
Munkahely vagy
munkahelyi
gyakorlat helye
A munkavállalás
ideje
Pozíció,
munkatevékenység
Egyéb információ
MUNKAVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS TERVEK, VÁGYAK
Ön milyen munkát szeretne gyermekének?
Miért éppen ezt?
Ön szerint milyen munkát tudna ellátni gyermeke?
Miért éppen ezt?
Ön milyen munkát biztosan nem szeretne gyermekének?
Miért nem?

Ön szerint milyen munkát biztosan nem tudna ellátni gyermeke?
Miért nem?
Az Ön véleménye szerint hány órás munkaidő felelne meg gyermekének?
Az Ön megítélése szerint minimum mennyi fizetés volna megfelelő gyermeke számára?
EGYÉB
Itt megoszthat velünk minden olyan – gyermeke munkavállalásával kapcsolatos –
információt, amelyekről nem kérdeztük, de fontosnak tartja.

7.2. számú melléklet
ADATGYŰJTŐ KÉRDŐÍV
AUTIZMUS-SPECIFIKUS NYÍLT MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁS
ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ
ÜGYFELEK RÉSZÉRE
„A”

TÁJÉKOZTATÓ A KÉRDŐÍV CÉLJÁRÓL ÉS KITÖLTÉSÉRŐL
Tisztelt leendő Ügyfelünk!
A következő kérdőívben kérdéseket fogunk feltenni Önnek az iskoláival, képzettségével,
eddigi munkahelyeivel (ha voltak ilyenek), szabadidős elfoglaltságaival, önellátásával
kapcsolatban. Erre azért van szükség, hogy jobban fel tudjunk készülni a
személyes találkozásra. A kérdőívben közölt adatokat bizalmasan kezeljük, azokat
csak munkatársaink láthatják. Nem okoz problémát, ha egyes kérdésekre valamilyen
okból nem akar, vagy nem tud válaszolni, ezekről később, az interjú alkalmával személyesen
beszélhet munkatársunkkal. Ha otthon, a kitöltésnél segítséget kér valakitől,
akkor jelölje meg azt a kérdést (például csillaggal), amelyre nem önállóan válaszolt.
Amennyiben valamely kérdés megválaszolásához nincsen elegendő helye, használja
a lap másik oldalát a bővebb kifejtéshez.
A kérdőívet a kitöltés után juttassa vissza (e-mail-en, postán vagy személyesen) a
(szolgáltató szervezet neve).
Ezt követően tudunk Önnek időpontot biztosítani a személyes találkozóra.

ADATOK
Neve:
Anyja neve:
Születési dátuma:
Lakcíme:
Telefonszáma (amelyen napközben elérhető):
E-mail címe (ha van):
A kérdőív kitöltésének dátuma:
MUNKAVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK
Kérjük, húzza alá a megfelelő választ, vagy írja be a kért adatokat
Bejelentkezett a területileg illetékes munkaügyi központba?
Igen - Nem
Ha igen, hol? Cím:
Ha igen, mikor? Dátum:
Van START kártyája?
Igen - Nem
Ha igen, meddig érvényes? Dátum:
Volt orvosszakértői (OOSZI/ORSZI/NRSZH) vizsgálata a munkaképességcsökkenés
fokának megállapítására? Igen - Nem
Ha igen, mikor? Dátum:

Milyen eredménnyel zárult? Milyen fokú munkaképesség-csökkenést állapítottak
meg?
Kap Ön rokkantsági járadékot vagy nyugdíjat?
Igen - Nem
Kap Ön rehabilitációs járadékot?
Kap fogyatékossági támogatást?
Igen - Nem
Igen - Nem
Ha igen, mióta? Dátum:
Ön jelenleg gondnokság alatt van?
Igen - Nem
Ha igen, mióta? Dátum:
Ha igen, gondviselőjének neve:
PSZICHOLÓGIAI/PSZICHIÁTRIAI VIZSGÁLATOK/DIAGNÓZISOK
Volt valaha pszichológiai vagy pszichiátriai kivizsgálása? (pl. Nevelési Tanácsadóban,
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságban, gyermek-vagy felnőtt pszichiátriai
osztályon, Ideggondozóban, stb.) Kérjük, hogy az alábbi táblázatban a gyermekkori
és felnőttkori vizsgálatokat is sorolja fel!
Vizsgálat
dátuma
A vizsgálatot végző
intézmény neve
A vizsgálat eredménye
(pl. diagnózis)
Egyéb információ

Jár jelenleg pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésre, gondozásra?
Igen - Nem
Ha igen, milyenre (típusa, gyakorisága, milyen szakemberhez, hová)?
Ha igen, milyen okból?
Szed valamilyen pszichiátriai gyógyszert? Igen – Nem
Ha igen, milyen okból?
Ha igen, mit? Milyen adagban?
Van más orvosi vagy gyógyszeres kezelést igénylő egészségügyi problémája
(pl. asztma, allergia, epilepszia, mozgásszervi probléma, stb.)?
Ha igen, milyen kezelést igényel (pl. gyógyszer, rendszeres orvosi vizsgálat, stb.)?

ISKOLAI PÁLYAFUTÁS
Kérjük, hogy az alábbi táblázatban sorolja fel, milyen iskolákba járt és ott kapott-e
valamilyen segítséget!
Az iskola neve és
címe
Az iskola típusa
(pl. általános iskola,
speciális, stb.)
Az intézményben eltöltött idő
Speciális segítség
(pl. logopédiai,
gyógypedagógiai, stb.)
Mely tantárgyakat szerette az iskolában?
Mely tantárgyakban ért el jó eredményeket?
Mely tantárgyakat nem szerette az iskolában?
Mely tantárgyakban voltak gyengék az eredményei?

SZAKKÉPESÍTÉSEK, TANFOLYAMOK
Kérjük, az alábbi táblázatban foglalja össze, hogy milyen szakképesítése, szakmája van!
A szakma,
szakképesítés
neve és száma
(ha van ilyen)
Az intézmény/tanfolyam
neve
Eredmény
(pl. milyen minősítésű
bizonyítványt kapott)
Egyéb információ
EDDIGI MUNKATAPASZTALAT, MUNKAHELYEK
Kérjük, az alábbi táblázatban sorolja fel eddigi munkahelyeit – ha már korábban
dolgozot! Sorolja ide az iskolában végzett munkahelyi gyakorlatokat is!
Munkahely vagy
munkahelyi
gyakorlat helye
A munkavállalás
ideje
Pozíció,
munkatevékenység
Egyéb információ

A felsoroltak közül (ha vannak ilyenek) melyiket szerette a legjobban? Miért?
A felsoroltak közül (ha vannak ilyenek) melyikben teljesített a legjobban?
A felsoroltak közül (ha vannak ilyenek) melyiket szerette a legkevésbé? Miért?
A felsoroltak közül (ha vannak ilyenek) melyikben teljesített a leggyengébben?
Az eddigi munkahelyeken mi volt a legjobb dolog, ami történt Önnel?
Az eddigi munkahelyeken mi volt a legrosszabb dolog, ami történt Önnel?
Mi volt az oka, hogy munkahelyéről távozott (ha volt ilyen/ha többször előfordult, mindegyiket
sorolja fel)?

ISKOLAI, MUNKAHELYI SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK
Általában milyen volt a kapcsolata az iskolatársaival, munkatársaival?
Voltak konfliktusai osztálytársaival, munkatársaival?
Ha igen, milyen okból?
Ha igen, milyen megoldásokat talált a konfliktus megoldására?
ÖNÁLLÓSÁG/ÖNELLÁTÁS
Kérjük, jelölje „x”- el az alábbi táblázatban, hogy mennyi segítséget igényel a következő
tevékenységekhez:
Teljesen
önállóan
Irányítással,
ellenőrzéssel
Kis
segítséggel
Teljes
segítséggel
Nem szoktam
csinálni
Étkezés
Főzés
Öltözködés
Tisztálkodás
Mosás
Vasalás
Takarítás
Bevásárlás
Ügyintézés
(pl. csekkek
befizetése)

Fenti tevékenységek során van-e bármi egyéb nehézsége (lassúság, tevékenységek
ismétlése, stb.)?
Kivel lakik együtt?
Részt vesz-e a család közös feladataiban, házimunkában, háztartási teendőkben?
Ha igen, miben, mennyire önállóan?
Közlekedik-e önállóan (pl. bárhová teljesen önállóan, ismert utakon önállóan, csak
kísérettel, stb.)?
ÁLTALÁNOS KÉSZSÉGEK, VISELKEDÉS
Mi megy a legkönnyebben? Miben a legjobb?
Mi megy a legnehezebben?
Mit csinál szívesen szabad idejében? Mi a hobbija?
Van-e olyan dolog (környezetben vagy más emberek viselkedésében), mely Önt
nagyon zavarja?
Van-e olyan viselkedése, szokása, mely zavaró a környezete számára?

MUNKAVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS TERVEK, VÁGYAK
Milyen munkát szeretne?
Miért éppen ezt?
Milyen munkákat tudna ellátni?
Miért éppen ezeket?
Milyen munkát biztosan nem szeretne?
Miért nem?
Milyen munkát biztosan nem tudna ellátni?
Miért nem?
Hány órás munkaidő felelne meg Önnek?
Minimum mennyi fizetést szeretne kapni?

EGYÉB
Itt megoszthat velünk minden olyan információt, amelyekről nem kérdeztük, de fontosnak
tartja.

7.3. számú melléklet
ADATGYŰJTŐ KÉRDŐÍV
AUTIZMUS-SPECIFIKUS NYÍLT MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁS
ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ
ÜGYFELEK RÉSZÉRE
„B”

TÁJÉKOZTATÓ A KÉRDŐÍV CÉLJÁRÓL ÉS KITÖLTÉSÉRŐL
Tisztelt leendő Ügyfelünk!
A következő kérdőívben kérdéseket fogunk feltenni Önnek. Erre azért van szükség,
hogy jobban megismerjük Önt. A kérdőívben leírt adatokat csak azok a munkatársaink
olvassák el, akik Önnel foglalkoznak.
Nem baj, ha valamelyik kérdésre nem akar, vagy nem tud válaszolni, ezekről később
személyesen beszélhet munkatársunkkal. Ha otthon, amikor a kérdésekre válaszol,
segítséget kér valakitől, akkor jelölje meg azt a kérdést csillaggal.
Ha valamelyik kérdés megválaszolásához nincsen elég helye, írhat a lap másik oldalára
is.
Az Ön kérdőíve mellett szüleit (vagy más családtagjait, esetleg támogatóját) is arra
kérjük, hogy válaszoljanak kérdéseinkre írásban. A két kérdőívben vannak azonos
részek, számunkra mégis fontos, hogy mindenki (az ügyfél, vagyis Ön és hozzátartozója
is) is leírhassa saját véleményét az adott kérdéssel kapcsolatban.
A kérdőívet a kitöltés után jutassa vissza (e-mail-en, postán vagy személyesen) a
[szolgáltató szervezet neve és címe].
Ezt követően tudunk Önnek időpontot biztosítani a személyes találkozóra.

ADATOK
Neve:
Anyja neve:
Születési dátuma:
Lakcíme:
Telefonszáma:
E-mail címe (ha van):
Kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre!
1. Melyik volt a kedvenc tantárgya az iskolában?
2. Melyik tantárgyat nem szerette az iskolában?
3. Voltak barátai az iskolában?
4. Tartja a kapcsolatot az iskolai barátokkal?
5. Mivel tölti a szabadidejét?

6. Volt már munkahelye korábban?
7. Ha korábban dolgozott már, mi volt a munkája?
8. Szerette a korábbi munkáit?
9. Ha dolgozott korábban, akkor miért kellett otthagynia a munkahelyét?
10. Milyen munkát szeretne?
11. Milyen munkát nem szeretne?
12. Hogy keresett eddig munkát?
13. Miért szeretne dolgozni?

8. számú melléklet
BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT
[ügyfél neve (születési dátuma, címe)] részletes tájékoztatást kaptam az autizmussal élő
ügyfelek számára kidolgozott munkaerőpiaci szolgáltatásról. Megértettem, hogy a sikeres
munkavállalásomhoz szükséges lehet arra, hogy a velem foglalkozó szakemberek rólam
információkat szerezzenek olyan emberektől, akik engem jól ismernek. Elfogadom, hogy
szükséges, hogy a szakemberek a rólam készült korábbi szakvéleményeket elolvassák. A
megállapodás szerint ezekben az esetekben a szakemberek először velem beszélik meg,
hogy kivel és miről fognak beszélni.
A szakemberek vállalják a szakmai titoktartás szabályainak szigorú betartását.
Beleegyezem, hogy a velem való előzetes egyeztetés után a szakemberek a szükséges
információkat megszerezzék.
Dátum:
Ügyfél aláírása
Szakember aláírása

9. számú melléklet
SZÜLŐI INTERJÚ
Az interú alanya: ……………………………………………..…………..…………………….…….
A foglalkoztatás lehetséges alanya: ………………………………………………..………….....
Az interjú alanyának viszonya a kérdések fókuszában álló, autizmussal élő személyhez:
………………………………………………………………………..……………...…........................
Az interjú készítője: .………………………………………………………………………………....
Az interjú készítésének időpontja: ……………………………………………………………......
Kontaktszemély elérhetősége: (viszonya az ügyfélhez)
………………………………...........................................................................................................
Az interjú készítésének helye (intézmény/szervezet)
……………………………...............................................................................................................
BEVEZETÉS
Örülök, hogy személyesen is találkoztunk és beszélgethetünk X-ről. Azért van szükség
erre az interjúra, hogy az Ön segítségével részletesebb képet kapjunk X munkavégzést
befolyásoló készségeiről, viselkedéséről. Ez is segít minket abban, hogy felmérjük, milyen
típusú foglalkoztatás és munka lenne a legmegfelelőbb számára.
Az interjú során lesznek olyan kérdések, amelyek már szerepeltek előzetes kérdőívünkben,
de most alkalmunk lesz részletesebben is beszélni ezekről.
1. CSALÁD
Elsőként szeretném megkérni, hogy röviden mutassa be a családot/X közvetlen környezetét.
Kikkel él? A közvetlen családtagok/környezetében élők közül kivel, milyen a viszonya?
Ki mennyi időt tölt vele? Mit csinálnak ilyenkor? (Kérjünk példákat)
176
2. ISKOLÁK, VÉGZETTSÉGEK
A kérdőívben említette, hogy X … iskolákat végzett.
A legutóbbi iskolájában mely tantárgyak mentek neki a legjobban? Milyen jegyet szerzett
ebből/ezekből?
Mely tantárgyak voltak nehezek? Milyen osztályzata volt ebből/ezekből?
Bármikor a tanulmányai során volt-e szükség évismétlésre? Miért?
Volt-e gond X iskolai viselkedésével? Pontosan micsoda? (Kérjünk példákat!)
Hogyan próbálták megoldani ezeket a problémákat? Sikerült? (Kérjünk példákat!)

Milyen volt viszonya az iskolatársakkal?
Volt-e gond azzal, ahogyan a többiek viselkedtek X-szel? (Kérjünk példákat!)
Ki és hogyan próbált ezen változtatni? Sikerült? (Kérjünk példákat!)
Hogyan végezte X otthon az iskolai feladatokat (pl. házi feladat, tanulás)? Szüksége volt
segítségre? Pontosan miben és milyen segítségre? (Kérjünk példákat!)
Pontosan milyen végzettségekkel rendelkezik X? Hol szerezte ezeket?
Az ön véleménye szerint mennyire képes X az iskolában megszerzett tudást a gyakorlatban
hasznosítani?
El tudná magyarázni, hogy miért gondolja így? (Kérjünk példákat!)
3. MUNKAHELYEK, MUNKA
Dolgozott-e már X valahol?
HA NEM: Miért nem? Próbálkoztak már munkakereséssel? Hol? Hogyan? Miért nem sikerült?
HA IGEN: Hol dolgozott eddig? (Gyűjtsük össze pontosan valamennyi eddigi munkahelyet!)
Mennyi ideig? Miért került sor váltásra? Jelenleg van munkája?
Pontosan milyen feladatokat végzett/végez? (Minden eddigi munkahelyre vonatkozóan
térképezzük fel!) Hogy megy/ment neki?
Miben /volt/ kifejezetten ügyes? (Kérjünk példákat!)
Mi megy/ment nehezebben? (Kérjünk példákat!) Próbáltak-e ezen segíteni? Ki és hogyan?
(Kérjünk példákat!)
Bármikor korábban vagy mostanában volt-e valamilyen probléma X munkahelyi viselkedésével?
Pontosan micsoda? (Kérjünk példákat!)
Milyen /volt/ a munkatársakkal való viszonya? (Kérjünk példákat!)
INNENTŐL MINDENKINEK (akár volt munkája korábban, akár nem)
Véleménye szerint, milyen típusú munka felelne meg X képességeinek, egyéniségének?
Miért? (Kérjünk példákat!)
Ön szerint milyen segítségre, támogatásra volna szüksége ehhez? (Kérjünk példákat!)
Mekkora fizetést gondolna megfelelőnek, reálisnak?
Véleménye szerint X szeretne dolgozni? Miből következtetett erre? (Kérjünk példákat!)
Az ön meglátása szerint X milyen munkát képzel el magának? Hogy derült ez ki? Egyetért
vele? Miért?
4. ÉRDEKLŐDÉS, SZABADIDŐ
Mik azok a tevékenységek, amelyekkel X szabadidejében a legszívesebben elfoglalja ma-

gát? Mi pihenteti leginkább? Inkább egyedül vagy társaságban tölti szabadidejét? Szüksége
van-e segítségre, ötletekre ahhoz, hogy elfoglalja magát? (Kérjünk példákat!)
Vannak-e olyan témák, melyek intenzíven foglalkoztatják X-et? Mik ezek? Honnan derül
ki, hogy ezek érdeklik őt? Mennyi időt tölt az ezekhez kapcsolódó foglalatosságokkal? Mi
történik, ha ebben megzavarják őt? (Kérjünk példákat!)
Mit gondol, mennyire tájékozott ezekben a témákban? (Kérjünk példákat!)
Előfordul-e, hogy figyelmét más feladatokról, tevékenységekről eltereli kedvenc témája?
(Kérjünk példákat!)
Hajlandó-e X esetleg arra, hogy valamilyen kevésbé kedvelt tevékenységet elvégezzen,
ha utána (mintegy jutalomként) kedvenc témájával foglalkozhat? (Kérjünk példákat!)
Mit gondol, mi motiválja/motiválná őt a legjobban a munkavégzésre?
5. ÖNELLÁTÁS, HÁZIMUNKA
Mennyire önálló X?
Szüksége van-e bármilyen segítségre az öltözködéshez? (Például, hogy felvegye a különféle
ruhadarabokat, hogy kiválassza a helyzethez és időjáráshoz illőt, stb.?) Pontosan
milyenre?
Szüksége van-e segítségre a tisztálkodáshoz, illetve a külsejével, személyes higiénéjével
kapcsolatos teendőkhöz (pl. fürdés, hajmosás, fésülködés, borotválkozás, stb.)? Pontosan
milyen segítségre?
Van-e bármilyen nehézsége, vagy furcsa szokása az étkezéssel kapcsolatban? (Kérjünk
példákat!) HA VAN: Hogyan lehet ezt befolyásolni?
Szüksége van-e segítségre az ügyeinek intézéséhez (pl. orvosnál, bankban, postán, egyéb
hivatalokban)? Pontosan milyenre? (Kérjünk példákat!)
Részt vesz-e X a házimunkában vagy a ház körüli teendőkben? Pontosan milyen feladatokban?
Van-e állandó feladata? Mi az? Figyelmeztetni kell erre, vagy magától megcsinálja? Menynyi
segítségre van szüksége? Milyenre? Hogyan lehet elérni, hogy egy számára kevésbé
kedvelt tevékenységet elvégezzen? (Kérjünk példákat!)
Mennyire kitartó a házimunkák végzésében? Körülbelül mennyi ideig képes egy-egy feladatot
végezni?
Milyen a munkatempója?
6. KOMMUNIKÁCIÓ
Hogyan beszél jelenleg X? Mindenki számára érthető, amit mondani akar? HA NEM: Miért
nem? (Kérjünk példákat!)
Képes elmondani, hogy mi történt vele, milyen élményeket szerzett? HA IGEN: Magától is

eszámol a vele történtekről, vagy csak ha kérdezgetik? (Kérjünk példákat!)
Hogyan jelzi X, ha valamit szeretne? Képes segítséget kérni, ha elakad valamiben? (Kérjünk
példákat!)
Előfordul-e, hogy X hosszasan olyan témákat fejteget (monologizál), amik őt érdeklik, de a
beszélgetőtársát nem? (Kérjünk példákat!)
Lát-e különbséget X beszédében, kommunikációjában, ha kevésbé ismert emberekkel
van, vagy ha a családtagokkal? (Kérjünk példákat!)
Mennyire érti X mások beszédét? Megérti-e a bonyolultabb kéréseket? (Kérjünk példákat!)
Követi-e a hosszabb beszélgetést, történeteket? Előfordul-e, hogy félreért valamit? (Kérjünk
példákat!)
7. TÁRSAS VISELKEDÉS
Hogy látja, X kezdeményező mások felé, vagy inkább visszahúzódó? Milyen esetekben
szokott másokkal valamilyen kapcsolatot kezdeményezni? (pl. segítségkérés, szükségletek
jelzése, stb.) (Kérjünk példákat jól ismert emberekre és kevésbé ismertekre egyaránt!)
Mennyire használja a szokásos udvariassági formulákat (pl. megfelelő köszönés, kéremköszönöm,
stb.)?
Előfordul-e, hogy nem találja el a megfelelő hangot, esetleg zavarba ejtően viselkedik?
Például: túl közvetlen és barátságos idegenekkel; elzárkózik az ismerősökkel való kapcsolatfelvételtől;
túl közel áll az emberekhez, megérinti őket; hangos megjegyzéseket tesz;
stb. (Kérjünk példákat jól ismert emberekre és kevésbé ismertekre egyaránt!)
Mennyire ismeri fel, hogy egy adott helyzet milyen viselkedést kíván (pl.: múzeumban,
templomban csendesen kell viselkedni, a strandon lehet hangoskodni, stb.)? (Kérjünk példákat!)
Mennyire előzékeny X? Figyel-e arra, ha valakinek szüksége van valamire (pl.
papírzsebkendő, idős embernek hely a buszon, stb.)? (Kérjünk példákat jól ismert emberekre
és kevésbé ismertekre egyaránt!)
Mennyire befolyásolható X? Képes nemet mondani? Volt-e olyan tapasztalata, hogy X-et
naivitása miatt hátrány érte, például, mert mások kellemetlen dolgokra vették rá? (Kérjünk
példákat!)
Mennyire titoktartó X? Lehet-e vele például egy meglepetést előkészíteni? (Kérjünk példákat!)
8. SZENZOROS REAKCIÓK, FÉLELMEK
Vannak-e olyan ingerek, amelyek nagyon zavarják X-et? Például, zajok, szagok, bizonyos
látványok, tömeg, stb. Pontosan mik ezek? Hogyan reagál X, amikor ilyenekkel találkozik?

(Kérjünk példákat!)
Vannak-e olyan ingerek, amelyeket X különösen kedvel? Például valamilyen felület dörzsölgetése,
bizonyos zajok keltése, stb. Pontosan mik ezek? Mennyire gyakran fordul elő
ilyen ingert kereső viselkedés? Zavaró ez az X környezetében lévőknek? (Kérjünk példákat!)
Tapasztalt-e X-nél erős, de nem indokolt félelmi reakciókat? Mi váltja ki ezeket? Hogyan
lehet ilyenkor megnyugtatni? (Kérjünk példákat!)
9. ÁLLANDÓSÁGHOZ VALÓ RAGASZKODÁS, KÉNYSZERES VISELKEDÉS
Tapasztalta-e, hogy X ragaszkodik az állandósághoz, a megszokott dolgokhoz? Például
tárgyak helyét, útvonalakat, a megszokott napi rutint, évszaknak megfelelő ruhaváltást, bizonyos
„szertartásokat”, stb. illetően. (Kérjünk példákat!) Mi történik, ha ezekben megakadályozzák
őt? Mennyire befolyásolják, nehezítik a család életét ezek a ragaszkodások?
(Kérjünk példákat!) Próbáltak-e ezeken változtatni? Hogyan? Milyen sikerrel?
10. EGYÉB PROBLÉMÁS VISELKEDÉSEK
Előfordul-e, illetve bármikor korábban előfordult-e, hogy X egy-egy helyzetben dühkitöréssel
reagált, esetleg agresszíven viselkedett vagy saját magát veszélyeztette? Ön szerint
mi okozza ezeket a viselkedéseket? (Kérjünk példákat!) Mit tapasztalt, hogyan lehet őt
ezekben a helyzetekben befolyásolni, megsegíteni?
Előfordult-e hogy X „bajba került”? Például iskolai kihágást követett el, esetleg bűncselekmény
részese volt? Hogy történt ez?
Mit gondol, X mennyire képes átlátni viselkedésének következményeit, saját magára és
másokra gyakorolt hatásait? Miből következtet erre?
Előfordult-e, hogy X hazudott önnek vagy másnak? (Kérjünk példákat!)
Hogyan viseli X a sikertelenséget? Mit csinál olyankor, ha valamiben elakad? Korábban,
például az iskolában hogyan viselte, ha rossz jegyet kapott? Okoz-e nála a sikertelenség
lehangoltságot, esetleg dühkitörést? (Kérjünk példákat!)
11. MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK
Milyennek tartja X olvasási készségét? Mennyit olvas? Miket? Érti, amit elolvasott? (Kérjünk
példákat!)
Mennyire rendezett az írása, milyen a helyesírása? Milyen gyakran használja az írást (pl.
levelezéshez, üzenetek hagyásához, internetes csevegéshez).
Mennyire képes használni a számítógépet? Milyen gyakran használja? Mire?
Hogyan tájékozódik időben? Hogyan használja az órát?

Hogyan számol? Az alapműveleteket milyen számkörben képes megbízhatóan elvégezni?
Milyen gyakran használja X a számolást a mindennapokban (pl. vásárláskor a visszajáró
ellenőrzéséhez; egy eseményig még hátralévő idő kiszámításához, stb.)?
Milyennek találja X figyelmét, koncentrációját? Milyen helyzetekben látja, hogy jól összpontosít,
milyen helyzetekben terelődik el a figyelme? (Kérjünk példákat!)
Mennyire ügyes X, ha kézügyességet igénylő tevékenységekről van szó? (Kérjünk példákat!)
Mennyire bírja a fizikai megterhelést? Mennyire fáradékony? (Kérjünk példákat!)
Ön szerint miben a legügyesebb X? Mihez van leginkább érzéke?
AZ INTERJÚ ZÁRÁSA
Az interjú végére értünk. Köszönöm, hogy ilyen kitartó volt, igen hasznos információkat
kaptam Öntől. Van esetleg még valami, amiről nem beszéltünk, de fontos ahhoz, hogy X
foglalkoztatásról gondolkodjunk? KÖSZÖNÖM!
MEGJEGYZÉSEK, KIEMELT SZEMPONTOK, JAVASLATOK

10. számú melléklet
AZ ÜGYFÉLINTERJÚ KÉRDÉSEI
1. Meséljen magáról!/Mutatkozzon be!/Mit mondana el magáról!
(Amennyiben az interjút felvevő szakember azt tapasztalja, hogy az ügyfél számára
túl nehéz reagálni egy ilyen jellegű nyitott kérdésre, konkrét kérdésekkel segíti.)
2. Hova járt iskolába? Mi volt a kedvenc tantárgya? Melyik tantárgyat nem szerette?
Voltak az iskolában barátai? Tartja velük a kapcsolatot? (ha igen) Hogyan?
3. Milyen szakképesítése(i) van(nak)? Ezen a területen szeretne munkát vállalni?
4. Korábban már volt munkahelye? / Dolgozott már korábban?
(ha igen) Meséljen róla! Hol dolgozott? Mi volt a feladata? Ki szerezte a munkát? Hogy
érezte magát? Miért lett vége? Mit csinált a fizetésével? Milyen kapcsolatban volt a munkatársaival?
Volt valaha konfliktusa valakivel a munkahelyén? Ha igen, hogyan oldotta
meg ezeket? Van olyan munkatársa, akivel munkahelyén kívül is tartja/tartotta a kapcsolatot?
Miért jó dolgozni? Miért szeret dolgozni? Mi a rossz abban, hogy dolgozni kell?
(ha nem) Mivel tölti a napjait/Mit csinál napközben? Szeretne dolgozni? Miért?
5. Milyen munkát szeretne? (szükség esetén a szakember példákkal segíthet) Hány
órát szeretne dolgozni naponta? Szabadtéri vagy beltéri munkát szeretne? Fizikai
munkát vállalna? Inkább sok vagy inkább kevés ember között szeretne dolgozni?
Zavarja a zaj munka közben? Zavarja a zaj, a meleg munka közben? Körülbelül
mennyi pénzt szeretne keresni? Mit csinál majd a keresetével?
6. Mit kell tenni abban az esetben, ha az ember dolgozik egy munkahelyen, és megbetegszik
vagy orvoshoz kell mennie?
7. Mit szeret otthon csinálni szabadidejében? Van hobbija? Ha igen, meséljen róla!
8. Otthon milyen háztartási, házkörüli munkákban vesz részt vagy segít? Saját szobáját,
lakását, ruháját önállóan rendben tartja?
9. Vannak barátai? Mit csinál velük együtt? Jár szórakozni velük?
10. Ki tartozik a családba? Kivel lakik együtt? Kivel van a legjobb viszonyban a családban?
Mit szokott csinálni együtt a családtagjaival?
11. Vannak olyan dolgok, amit más emberek csinálnak és zavarja Önt?
12. Vannak olyan dolgok, amiket Ön szokott csinálni és másokat zavar?
13. Van-e valami, amit nem kérdeztem, de szeretne elmondani? Szeretne Ön kérdezni
valamit?

11. számú melléklet
A FELMÉRÉS FELADATAI
1. ÍRÁS
Eszközök: kitöltendő nyomtatvány, rajta a napi dátum, időpont, aláírás helye; toll
Eljárás: Tegyük a kitöltendő nyomtatványt és a tollat a személy elé.
Instrukció: „Töltse ki ezt a lapot.”
2. OLVASÁS
Eszközök: újságból álláshirdetés
Instrukció: „Olvassa fel, legyen szíves ezt az álláshirdetést.”
Eljárás: helyezzük a személy elé a hirdetést. Tegyünk fel néhány kérdést a hirdetéssel
kapcsolatban. Például, milyen munkakört ajánl a hirdetés, milyen végzettség kell hozzá,
mit kell benyújtani hozzá, hol lehet érdeklődni a munkakörrel kapcsolatban.
3. SZÖVEGÉRTÉS, ÍRÁS
Eszközök: sima A/4-es lap, toll
Instrukció: Írja le erre a lapra az álláshirdetésben található címet.” „Írja le (vagy húzza alá)
a hirdetésből a fontos adatokat.”
Eljárás: a személy előtt marad az újsághirdetés. Ha a személy nem kezd hozzá a feladathoz,
segítsük őt pl. milyen munkakör, elérhetőségek stb.
4. TÉRKÉPHASZNÁLAT
Eszközök: térkép, általa megírt lap (lásd 4. feladat)
Eljárás: A következőket kérdezzük meg a személytől:
• Hogyan jött ide?
• Milyen közlekedési eszközökkel jött ide?
• Keresse meg a térképen az álláshirdetésben szereplő címet!
• Hogyan tud eljutni oda?
• Mutassa meg a térképen, hol lakik!
5. SZÁMOLÁS
Eszközök: fényképes katalógus
Eljárás: Helyezzük a fényképes katalógust a személy elé.

Instrukció:
1. „Megéhezett. 200 Ft-ja van. A katalógusból válasszon ennivalót.”
2. „Az édesanyjának születésnapja van. 1500 Ft-ból vegyen neki ajándékot a katalógusból!
Legalább két dolgot vásároljon!
6. FOLYAMATOS MUNKA
Eszközök: 30 db toll (kupak nélkül), 27 db tollkupak, 3 db üres doboz,
Eljárás: tegyük a tollakat és a kupakokat egy-egy dobozba
Instrukció: „Tegye a kupakot a tollra, aztán tegye a dobozba. Folytassa a munkát, amíg
minden tollra kupak kerül.”
7. SZABOTÁZS HELYZET
Eszközök: 3 db tollkupak, az előző feladat maradéka
Eljárás: Nyitott, de passzív viselkedésünkkel teremtsük meg a lehetősséget az ügyfélnek,
hogy segítséget kérjen a helyzet megoldásához. Várjuk meg az ügyfél kezdeményezését,
és eleinte csak általános kérdéssel segítsünk („Hogy halad?”)
8. TÁJÉKOZTATÓ JELEK/PIKTOGRAMOK ISMERETE
Eszközök: közhasznú jelek: kijárat, bejárat, női és férfi vécé, mosdó, dohányzásra kijelölt hely,
Eljárás: helyezzük mindegyik jelet a személy elé az asztalra.
Instrukció: „Sorolja fel, hogy melyik jel mit jelent!”.
9. SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATA
Eszközök: számítógép internet hozzáféréssel
Eljárás: kérjük meg az ügyfelet, hogy töltsön ki egy egyszerű adatlapot és küldje el e- mailben
nekünk.
10. NAPTÁRHASZNÁLAT
Eszközök: decemberi naptár, melyben megkülönböztetett színnel, egyértelműen jelölik az
ünnepeket
Eljárás: helyezzük a naptárt a személy elé.
Instrukció:
1. Nevezze meg a hét napjait!
2. Milyen napra esik december 10-e?

3. Megy dolgozni……….napon? (Nevezzünk meg egy dátumot amikor igen, aztán
4. egy másikat, ami vasárnapra esik.)
5. Mikor van Karácsony?
6. Hetente hány napot kell dolgozni?
11. SZOCIÁLIS HELYZETEK MEGÉRTÉSE
A feladat célja annak feltérképezése, hogy az ügyfél mennyire érti a szereplők helyzetét,
reakcióit vizuális/érzelmi/kognitív perspektíváját.
Eljárás: Beszélgetés bonyolultabb, több szereplős szociális helyzetekről
Eszközök: Többszereplős szociális helyzetet ábrázoló rajzok
Instrukció: Mesélje el, mit lát a képen, mi történik? Mit gondolhatnak a szereplők [minden
szereplőre vonatkozóan]? Mit érezhetnek a szereplők [minden szereplőre vonatkozóan]?
Miért teszik [amit a képen tesznek; minden szereplőre vonatkozóan]? Önnel történt már
hasonló? Mesélje el? Mit gondolt? Mit érzett?
12. ÉRZELMEK
A feladat célja annak feltérképezése, mennyire lát rá az ügyfél saját érzelmeire és mennyire
képes felidézni a vele történteket.
Eljárás: Kérjük meg a személyt, hogy mondjon el egy esetet, amikor jókedvű/bosszús/
ideges volt!
Eszközök: –

12. számú melléklet
MEGFIGYELÉSI JEGYZŐKÖNYV
Ügyfél neve: Szakemberek neve:
Az ügyfélinterjú és felmérés időpontja:
A munkapróba időpontja és helyszíne: A munkapróbás munkatevékenység típusa (rövid leírás):
A Megfigyelési jegyzőkönyvet az ügyfél közvetlen megfigyelése alapján, az ügyfélinterjú, a felmérés feladatainak
megoldása és a munkapróba közben, vagy közvetlenül azután kell kitölteni.

Kommunikáció
Viselkedés Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
Beszéd
(pl. intonáció, hangerő, sztereotip nyelvhasználat,
ismétlődő kifejezések)
Beszédértés
(pl. kérdésekre adekvátan válaszol, megért és
teljesít kéréseket, elvont kifejezéseket megért)
Nem verbális kommunikáció
(pl. gesztusokat, mimikát megfelelően ért és
használ)
Beszélgetési készségek
(pl. kezdeményezés, fenntartás, lezárás,
témaválasztás, partner figyelembe vétele)
A kommunikációs funkciókat spontán használja
(pl. kérés, szükségletek jelzése, információkérés,
visszautasítás, információadás, szociális rutinok,
véleménynyilvánítás, belső állapotok kifejezése)

Szociális készségek
Viselkedés Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
A szociális kapcsolatok kezdeményezésének
és fenntartásának minősége kétszemélyes és
csoportos helyzetben
(pl. nagyon visszahúzódó, túlzottan barátságos,
kezdeményezés mások felé, reagálás mások
kezdeményezéseire)
Szociális szokások, szabályok betartása
(pl. köszönés, mások tulajdonának tisztelete,
nyilvános helyen megfelelő viselkedés, íratlan
szabályok felismerése, betartása)
Negatív társas viselkedései vannak.
(pl. káromkodás, dühkitörés, agresszió)
Nem verbális társas jelzések felismerése,
használata
(pl. szemkontaktus, személyközi távolság)
Megfelelően megosztja élményeit, tapasztalatait
(a helyzetnek megfelelő mélységben elmeséli mi
történt vele)

Rugalmas viselkedés és gondolkodás, és járulékos tünetek
Viselkedés Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
Repetitív, sztereotip mozgásai vannak.
(pl. kezek rázása, beremegés, repkedés)
Ragaszkodik egyes dolgokhoz
(pl. tárgyakhoz, témákhoz, események
állandósságához, azonosságához, rutinokhoz)
Félelmei, fóbiái vannak.
Szokatlan szenzoros reakciói és/vagy
érdeklődései vannak.
(pl. hallási, tapintási, látási, szaglási stb. ingerekre
érzékeny, és/vagy kocogtat, hosszan néz valamit,
szagolgat)
Agresszív, autoagresszív megnyilvánulásai
vannak.
(pl. durván káromkodik, önmagát vagy másokat
megüt, megrúg)

Munkakészségek és munkaviselkedés
Viselkedés Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
Terhelhetőség.
(pl. figyelemkoncentráció, fizikai terhelhetőség,
kitartás)
Irányíthatóság.
(pl. instrukciókat megérti, követi, elfogadja az
irányítást, figyelmeztetést, javítást)
Önellenőrzés.
(pl. észreveszi saját hibáját, önállóan vagy
segítséggel képes javítani)
Szabálykövetés.
(pl. betartja a munkavédelmi és balesetvédelmi
szabályokat)
Alkalmazkodás a munkakörnyezethez.
(pl. meleghez, zajhoz, sok emberhez)

Munkakészségek és munkaviselkedés
Viselkedés Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)
Mindennapi élethez szükséges, egyszerű
gyakorlati készségek
(pl. óra, naptár, térkép, telefon, számítógép
ismerete, írás, olvasás, számolás)
Rugalmasan feladatot, tevékenységet vált
(pl. képes abbahagyni valamit és másik feladatra
váltani)
Munkatempó
(pl. nem túl lassú, nem kapkod)
Monotónia tűrés
Egyéb

Önkiszolgálás, önállóság
Viselkedés
Közlekedés
(pl. önállóság, járművek használata, speciális
érdeklődés/viselkedés)
Személyes higiéné
(pl. öltözködés, ápoltság, WC-használat)
Étkezés
(pl. válogatás, étkezési szabályok, higiéné
betartása)
Feladatok, hivatalos ügyek
(pl. önállóság, szervezés)
Szabadidő
(pl. életkornak megfelelő, változatos, önálló
szervezés)
Konkrét példa (amit a személy mond, vagy tesz)

13. számú melléklet
AZ ÖSSZEFOGLALÓ VÉLEMÉNY SABLONJA
Az ATF szolgáltatás felmérési szakaszának végén a különböző forrásokból összegyűjtött
információk alapján koherens, az adatokat összefüggéseikben tárgyaló összefoglaló vélemény
készül, amelynek kötelező elemei a következők:
1. Adatok (név, születési idő, lakhely)
2. A felmérés célja
3. Anamnézis - az adatgyűjtő kérdőív, a korábbi vélemények és az interjúk alapján
a. rövid fejlődéstörténet
b. korábbi vizsgálatok (helye, ideje), diagnózisok, javaslatok
c. iskolai karrier, szakképzettség
d. munkatapasztalat (benne iskolai munkahelyi gyakorlat is)- helye, ideje,
végzett munkatevékenységek, az ügyfél és a munkahely elégedettsége,
a távozás oka
e. pszichiátriai/pszichológiai kezelés, gyógyszeres kezelés
f. egyéb orvosi problémák, gyógyszeres kezelés
4. Az ügyfél családi körülményei, szüleivel való viszonya, lakhatása
5. Az ügyfél megfigyelt viselkedése
a. együttműködés
b. kommunikáció
c. szociális viselkedés
d. tanulási készségek
e. munkakészségek
6. Az intelligenciamérés eredményei – profilelemzés
7. Az ügyfél munkavállalási preferenciái, munkamotivációja
8. Összefoglalás – a munkavállalás szempontjából lényeges nehézségek, erősségek
9. Javaslatok
a. a nehézségek megoldására, az erősségek kihasználására
b. az elképzelhető munkahelyekre, munkatevékenységekre
c. a munkahely/munkatevékenység autizmus-specifikus adaptálásához

14. számú melléklet
EGYÉNI MUNKAVÁLLALÁSI TERV
Dátum A fejlesztésért
felelős szakember
(autizmus
szakember és/
vagy foglalkozási
tanácsadó)
Fejlesztendő
terület/megoldandó
nehézség a felmért
területeken
Részcélok
A fejlesztés/ megoldás módja
(pl. autizmus-specifikus
támogató eljárások, eszközök;
ügyintézés, stb.)
Határidő/
időtartam
Az elért
eredmények tartalmi
értékelése

15. számú melléklet
EGYÉNI MUNKAVÁLLALÁSI TERV ÜGYFELEK RÉSZÉRE
Céljaim, amiket el akarok érni.
Mit szeretnék elérni?
Mi ezzel most a problémám?
Mire van szükségem, hogy elérjem a
célom?
Ki segít nekem, hogy elérjem a
célomat?
Mit kell megtennem,
hogy elérjem a célomat?
Mikor érem el a célom? Mikor vagyok
kész?
Mikor kezdjük el a megvalósítást?
Mi lesz a legelső feladat?
Mi lesz a következő feladat?
Mi lesz a következő feladat?
Mi lesz a következő feladat?
Miben fejlődtem?
Miben fejlődtem?
Miben fejlődtem?
Miben fejlődtem?
Ügyfél Foglalkozási tanácsadó –

16. számú melléklet
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött
egyrészről Név:
Születési hely, idő:
Anyja neve:
Lakcím:
Telefon:
másrészről Foglalkozási tanácsadó:
Telefon:
Autizmus szakember:
Telefon:
között az alábbi feltételek mellett.
Az együttműködés célja
Közös megegyezés alapján az ügyfél felkészítése és támogatása, azért, hogy megtalálja
a számára megfelelő munkahelyet és ott képes legyen beilleszkedni és hosszú
távon dolgozni.
A felek vállalásai
A foglalkozási tanácsadó és az autizmus szakember vállalja, hogy
• Az ügyfél problémáit elfogadja és együttműködik azok megoldásában.
• Mindig megbeszéli az ügyféllel a folyamat következő lépéseit.
• Tájékoztatja a hozzátartozókat, az ügyfél belegyezésével, a munkavállalási folyamatról.
• A bizalmas információkat nem adja át harmadik személynek.
• Figyelembe veszi az ügyfél elvárásait.
• Lehetőséget biztosít a személyes találkozókra.
• Az Egyéni Munkavállalási Tervben (lásd melléklet) meghatározott feladatokat legjobb
szakmai tudása szerint ellátja.
• Egyéb:

Az ügyfél vállalja, hogy
• Pontosan megjelenik a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen.
• Betegség esetén értesíti a foglalkozási tanácsadót, hogy nem tud megjelenni.
• A megbeszélt feladatokat elvégzi.
• Probléma esetén jelez, szól a foglalkozási tanácsadójának.
• A felajánlott álláslehetőségről megfontolás után dönt.
• A munkaviszony megszüntetése előtt megbeszéli döntését a foglalkozási tanácsadóval.
• Orvosi kivizsgáláson részt vesz, ha ezt a javaslatot kapja.
• Az Egyéni Munkavállalási Tervben (lásd melléklet) meghatározott feladatokat elfogadja
és aktívan együttműködik azok elvégzésében.
• Egyéb:
Időtartama
Jelen megállapodás ………………….-ig érvényes. Lejárta után a felek kezdeményezésére
felülvizsgálata kérhető, és ennek alapján új megállapodás készíthető.
A szerződés megszűnik, ha
Megszűnése
• A felek nem tartják be a vállalásokat.
• Az ügyfél a megkötött időtartam alatt három alkalommal nem jelenik meg a megbeszélt
időpontokban, a megbeszélt helyen, és ezt nem jelzi a megbeszélt módon
a foglalkozási tanácsadó felé.
• Egyéb:
Az együttműködési megállapodásban foglaltakat az ügyfél és a foglalkozási tanácsadó
aláírásával fogadja el.
Dátum:
Ügyfél Foglalkozási tanácsadó Autizmus szakember
***
Megállapodás kiegészítés szülők, törvényes képviselők számára (szükség szerint)
A szülő/törvényes képviselő vállalja:
Dátum:
Szülő/ törvényes képviselő aláírása

17. számú melléklet
Hogyan segíthetjük az autizmussal
élő munkavállalót?
• az állásinterjún
• rövid, egyszerű és konkrét kér
déseket tegyünk fel,
• számítsunk rá, hogy szokalan
lehet az arckifejezése,
szemkontaktusa vagy gesztusai
• a foglalkoztatás során
• adjunk egyértelmű és konkrét
utasításokat
• az elvárások és szabályok
legyenek konkrétak és világosak
• adjunk egyértelmű visszajel
zést
• tegyük áttekinthetővé az időbe
osztást (pl. napirenddel,
hetirenddel)
• magyarázzuk el az íratlan, in
formális szokásokat is (pl. ün
neplési szokások)
• adjunk információt minden
munkatársunknak az állapot
sajátosságairól
Hogyan segítenek az ATF munkatársai?
• Segítenek olyan munkakörök
azonosításában, amelyekben jól
alkalmazhatók autizmussal élő
dolgozók.
• Kiválasztják, felmérik és felkészítik
az adott munkakör betöltésére
legalkalmasabb autizmussal
élő munkavállalót.
• Tájékoztatást adnak az autizmus
sajátosságairól, általában és az
adott munkavállalóra vonatkozóan.
• Szaktanácsadást nyújtanak a
konkrét munkahely szükséges
adaptációjához
• Naprakész információkat nyújtanak
az autizmussal élő munkavállalók
foglalkoztatásához
igénybe vehető támogatási
lehetőségekről.
• Támogatást és gyakorlati segítséget
nyújtanak a munkába állás
hivatalos ügyeinek intézésében.
• Segítik az autizmussal élő munkavállalót
a munkahelyi betanulásban
és beilleszkedésben.
Tájékoztató az
Autizmus- specifikus
Támogatott Foglalkoztatás
Szolgáltatásról
(ATF)
Munkáltatók számára
Szervezeti logó
Szervezet neve, elérhetősége

A legfontosabb tények az
autizmusról
Az autizmus olyan állapotok összefoglaló
neve, amelyekben igen fontos készségek
az átlagtól eltérően fejlődnek.
Ennek következtében
• az autizmussal élő emberek
másképp észlelik, értelmezik,
dolgozzák fel a környezetükből
érkező fizikai és szociális ingereket,
és
• reakcióik, gondolataik, viselkedésük
is markánsan különbözik a
megszokottól.
Az autizmus 100 emberből legalább
1-et érint, 4-szer annyi férfit, mint nőt.
Az autizmus hátterében genetikai tényezők
állnak, nem okozhatja nevelési
hiba.
A világon mindenhol, minden társadalmi
rétegben, mindenféle intelligenciaszint
mellett előfordul.
Gyakran nevezik autizmus spektrum
zavarnak is. Ide tartozik az Asperger
szindróma is.
Milyen jellegzetes viselkedéseik lehetnek
az autizmussal élő embereknek?
• Szokatlanul kommunikálnak,
például:
• keveset beszélnek,
• hosszan beszélnek ugyanarról a
témáról,
• furcsa a hanghordozásuk,
• pedánsan fogalmaznak,
• az arcukon kevésbé látszanak az
érzelmeik.
Szokatlanul teremtenek kapcsolatot,
például:
• nagyon visszahúzódóak, csendesek,
• túlságosan is barátkozóak, nem
tartanak megfelelő távolságot
másokkal,
• nem értik jól a szociális szabályokat.
Rugalmatlanul gondolkoznak, viselkednek,
például:
• ragaszkodnak a megszokott szokásokhoz,
dolgokhoz, helyekhez,
• többször megismételnek szavakat,
tevékenységeket, mozgásokat
• nehezen viselik a változásokat.
•
Miért érdemes autizmussal élő munkavállalót
alkalmazni?
Az autizmussal vagy Asperger
szindrómával élő embereknek sok olyan
képessége, tulajdonsága lehet, amely
komoly értéket képvisel a munkáltató
számára.
• képesek az egészen apró részletek
feldolgozására
• szívesen végeznek ismétlődő,
monoton tevékenységeket
• szigorúan betartják a szabályokat,
előírásokat
• jó a mechanikus memóriájuk
• egyes területeken nagy tárgyi
tudással rendelkeznek
• gyakran kiválóak az informatika
területén
• lojálisak a munkáltatóhoz

18. számú melléklet
JEGYZŐKÖNYV A MUNKAHELY FELTÉRKÉPEZÉSÉHEZ
Munkahely neve:
Betöltendő munkakör:
Munkavállaló neve:
Feltérképezés dátuma:
Időtartama:
Fizikai klíma
Szociális klíma
1. Jelenlévő kollégák száma:
1. Jelenlévő kollégák beosztása:
Várható nehézség:
Várható nehézség:
2. Átlaghőmérséklet:
2. Jelenlévő kollégák által végzett
munkatevékenység/ek:
Várható nehézség:
Várható nehézség:
3. Az egyes munkaterek mérete (m2):
3. Az egyszerre együtt dolgozó személyek
közti kommunikáció, kooperáció és
kollaboráció mennyisége, minősége,
komplexitása:
Várható nehézség:
Várható nehézség:

4. Fényviszonyok, illetve a környezetben
tapasztalható vizuális ingerek mennyisége,
intenzitása és komplexitása, az
ingerforrások felsorolása:
Nagyobb munkahely esetén
4. A többi munkahelyi egységgel való
kapcsolat jellemzői:
Várható nehézség:
Várható nehézség:
5. Hangingerek mennyisége, intenzitása,
hangforrások megjelölése:
5. A munkafolyamatok közötti időszakok
jellemzői, (pl. szünetek, ebédszünet),
szünetekben megengedett tevékenységek:
Várható nehézség:
Várható nehézség:
6. Szagok/illatok jelenléte, intenzitása:
6. Informális szokások, szabályok (pl.
ünneplés, közös programok, közös pénz
beadása, stb.):
Várható nehézség:
Várható nehézség:
7. Taktilis, tapintási ingerek mennyisége,
intenzitása, az ingerforrások megjelölése:
7. Egyéb
Várható nehézség:
A fentiek alapján a munkahely a
munkavállaló számára:
JAVASOLT
ADAPTÁLÁS
ELVÉGZÉSE
UTÁN
JAVASOLT
NEM
JAVASOLT

19. számú melléklet
JEGYZŐKÖNYV A MUNKAFOLYAMAT FELTÉRKÉPEZÉSÉHEZ
A munkafolyamat jellemzői
Eredmény
1. A munkafolyamat elvégzéséhez
szükséges iskolai végzettség.
2. A munkafolyamat elvégzéséhez
szükséges ismeretek, készségek.
3. A munka formája (ülő vagy álló munka,
esetleg keveredik, milyen arányban).
4. A munkaterület (pl. egy szobában, több
helyiségben, vagy külső munka is).
5. A munkafolyamat területei.
6. A munkafolyamat időtartama (mikor
kezdődik, mikor végződik, átlagosan
mennyi időt vesz igénybe).
7. A munkafolyamat minimális/maximális
ideje, ha van.
8. Szünetek (mikor, mennyi ideig, milyen
formában lehet leállni a
munkavégzéssel).
9. A munkakörhöz kapcsolódó irányítás
(fő nök neve, elérhetősége,
kompetenciája, helyettese).
10. A munkatársak, akikkel kell/lehet kom
munikálni, kooperálni (nevek).
11. A munkatársak, akiktől segítséget lehet
kérni (pl. elakadásnál vagy szünet
kérése, stb.).
12. A munkafolyamat során használt eszkö
zök, munkaruha.
13. A munkafolyamat során fokozott odafi
gyelést igénylő vagy balesetveszélyes
tevékenységek.
14. Egyéb fontos információ.

20. számú melléklet
JEGYZŐKÖNYV SABLON A FELADATANALÍZISHEZ
FELADATANALÍZIS
NÉV:
A MUNKAFOLYMAT NEVE:
DÁTUM:
MUNKAFOLYAMAT IDŐTARTAMA:
A FELADAT ELVÉGZÉSÉNEK
LÉPÉSEI
1.
A FELADATOT
VÉGZŐ SZEMÉLY
TELJESÍTMÉNYE
A HIBA VAGY NEHÉZSÉG
LEHETSÉGES FORRÁSA
2.
3.
4.
5.
6.
stb. (A táblázat sorainak száma
tetszés szerint – a munkafolyamat
és az autizmussal élő személy
képességeit együtt figyelembe véve –
növelhető.)

21. számú melléklet
AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
ÜGYFÉL ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV
Ez a kérdőív azoknak az ügyfeleknek szól, akik részt vettek az Autizmus-specifikus
Támogatott Foglakoztatás szolgáltatásban és sikeresen munkába álltak. Azért állítottuk
össze a kérdőívet, hogy megtudjuk, mit gondolsz a szolgáltatásról, és hogyan
érezted magad, amikor segítettünk neked.
Kitöltési tanácsok:
• A kérdőívet kitöltheted egyedül, de kérhetsz hozzá segítséget is bárkitől. A (szolgáltató
szervezet neve) is szívesen segít a kitöltésben. A foglalkozási tanácsadód
és a téged segítő autizmus szakember nem segíthet a kérdőív kitöltésében.
• A megadott válaszok közül azt karikázd be, amelyikkel egyetértesz. Ha olyan választ
karikázol be, ahol a „mert” szó is ott van, írd le azt is, hogy miért ez a véleményed.
• Nem baj, ha valamelyik kérdésre nem tudod a választ, minden megadott válasznak
örülünk.
• A kérdőív nem egy teszt. Nincsenek jó és rossz válaszok. A véleményedet szeretnénk
megtudni.
Kérdések
Válaszok
1. Ki a tanácsadód?
2. Ki az autizmus
szakember?
3. Elégedett vagy a
munkába állásodhoz
adott segítséggel?
1 – Igen, nagyon
2 – Igen
3 – Kevésbé, mert..........................................................
..........................................................................................
4 – Nem, mivel................................................................
..........................................................................................
5 – Nem tudom / Nem válaszolok................................
..........................................................................................

4. Kaptál-e elég
információt arról, hogy
miben tudunk neked
segíteni?
5. Kaptál-e elég
információt arról, hogy
neked mit kell tenned
ahhoz, hogy munkát
vállalhass?
6. Elégedett vagy-e
azzal, ahogyan a
tanácsadók segítettek
neked abban,
hogy felkészülj a
munkavállalásra?
7. Elégedett vagy-e
azzal a segítséggel,
amit a foglalkozási
tanácsadódtól kaptál?
8. Elégedett vagy-e
azzal a segítséggel,
amit az autizmus
szakembertől kaptál?
1 – Igen
2 – Nem
3 – Nem tudom
1 – Igen
2 – Nem
3 – Nem tudom
1 – Igen, nagyon
2 – Igen
3 – Kevésbé, mert……...................................................
..........................................................................................
4 – Nem, mert……..........................................................
..........................................................................................
5 – Nem tudom / Nem válaszolok
1 – Igen, nagyon
2 – Igen
3 – Kevésbé, mert…......................................................
..........................................................................................
4 – Nem, mert..................................................................
..........................................................................................
5 – Nem tudom / Nem válaszolok
1 – Igen, nagyon
2 – Igen
3 – Kevésbé, mert….......................................................
..........................................................................................
4 – Nem, mert…..............................................................
..........................................................................................
5 – Nem tudom / Nem válaszolok

9. Voltak-e
nehézségeid a
szolgáltatás során?
10. Ha voltak
nehézségeid, segített-e
neked a foglalkozási
tanácsadód a munka
során?
11. Ha volt nehézséged
a munkahelyeden,
akkor segített-e valaki
más is?
12. Úgy érzed-e, hogy
számodra megfelelő
munkát találtunk
neked?
13. Segítséget
jelentett-e neked, hogy
a munka elején együtt
dolgozott veled a
tanácsadód?
14. Most örülsz annak,
hogy egyedül is tudsz
dolgozni?
1 – Igen, mert….............................................................
..........................................................................................
2 – Nem volt nehézség
3 – Nem tudom
1 – Sokat segített
2 – Voltak nehézségeim, de nem segített
3 – Nem voltak nehézségeim
4 – Nem tudom
1 – Igen, segített
2 – Volt nehézségem, de a munkahelyen nem
segítettek
3 – Nem voltak nehézségeim
4 – Nem tudom
1 – Igen
2 – Nem, mert ….............................................................
..........................................................................................
3 – Nem tudom
1 – Igen, nagyon
2 – Kicsit igen
3 – Nem jelentett segítséget
4 – Nem tudom
1 – Igen, nagyon örülök
2 – Kicsit örülök
3 – Nem örülök
4 – Nem tudom

15. Ha majd egyszer
mást szeretnél
dolgozni, vagy más
munkahelyen szeretnél
dolgozni, akkor
megkeresed ismét a
(szolgáltató szervezet
neve)?
1 – Igen, meg fogom keresni máskor is a
(szervezet neve)
2 – Nem fogom megkeresni a (szervezet neve)-t,
mert ..................................................................................
..........................................................................................
3 – Nem tudom
16. Mikor töltötted ki a kérdőívet (év, hónap, nap): ……………………………………
17. Neved (Nem kötelező kitöltened): ……………………………………………………....
18. Életkorod: ……………………………………………………………………………………
19. Segített valaki kitölteni a kérdőívet? ………………………………………………….
20. Ki segített kitölteni a kérdőívet (neve)? ………………………………………………
Ha szeretnél még valamit elmondani az Autizmus- specifikus Támogatott Foglalkoztatás
szolgáltatással kapcsolatban, ide leírhatod:
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………….......................................
Köszönjük, hogy elmondtad a véleményed!

22. számú melléklet
AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
SZÜLŐ/CSALÁDTAG ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV
Minőségfejlesztési munkánk során arra törekszünk, hogy minél jobban megfeleljünk
ügyfeleink, partnereink igényeinek. Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat az Önök véleményének
figyelembe vételével végezzük. Kérdőívünk segítségével azt szeretnénk
megtudni, mennyire elégedett az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatással,
hogy milyen fejlesztéseket látna szükségesnek a jövőben.
A kérdőív kitöltésével jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk egyre magasabb
színvonalon nyújtsa szolgáltatását.
1. A válaszadó neve: ............................................................................................................
2. Az ügyfél neve: .................................................................................................................
3. A válaszadás időpontja: .................................................................................................
4. Mennyire elégedett a szolgáltatásról kapott tájékoztatással?
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
Amennyiben valamiről nem tájékoztatták Önt megfelelően, kérjük, írja le, mi volt az!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….………………........
………………………………………………………………………………….…………………....
5. Mennyire elégedett gyermeke / hozzátartozója és a szolgáltató közötti együttműködéssel?
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem

Kérjük, indokolja a válaszát!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
6. Mennyire elégedett a gyermeke / hozzátartozója számára a szolgáltatás keretében
nyújtott segítséggel?
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
Kérjük, indokolja a válaszát!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
7. A szolgáltató szakemberei mennyire vették figyelembe az autizmussal öszszefüggő
nehézségeket?
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
Amennyiben valamely autizmussal összefüggő nehézséget nem vettek figyelembe
kellő mértékben, kérjük, írja le, mi volt az!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………

8. Mennyire elégedett gyermeke / hozzátartozója problémái megoldásához kapott
segítséggel?
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
Amennyiben volt olyan probléma, amely megoldásához nem kapott elegendő segítséget,
kérjük, írja le, mi volt az!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
9. Mennyire elégedett gyermeke / hozzátartozója munkahelyével?
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
Amennyiben nem teljesen elégedett, kérjük, írja le, mi a probléma!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
10. Észrevett-e bármilyen változást gyermeke / hozzátartozója viselkedésén
(bármely területen), amely kapcsolatba hozható a szolgáltatás során kapott segítséggel
vagy a foglalkoztatásával?
• Igen
• Nem
Kérem, válaszát indokolja!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………

11. Összességében milyennek ítéli meg Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás
szolgáltatás színvonalát?
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
12. Hogyan lehetne javítani az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás
szolgáltatás színvonalát?
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
13. Ajánlaná-e az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatást
autizmussal élő személyek szüleinek, hozzátartozóinak?
• Igen
• Nem
Kérem, válaszát indokolja!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
14. Egyéb megjegyzések:
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
Köszönjük a válaszadást!

23. számú melléklet
AUTIZMUS-SPECIFIKUS TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
MUNKÁLTATÓI ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV
Minőségfejlesztési munkánk során arra törekszünk, hogy minél jobban megfeleljünk
ügyfeleink, partnereink igényeinek. Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat az Önök véleményének
figyelembe vételével végezzük. Kérdőívünk segítségével azt szeretnénk
megtudni, mennyire elégedett az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás
szolgáltatással, hogy milyen fejlesztéseket látna szükségesnek a jövőben.
A kérdőív kitöltésével jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk egyre magasabb
színvonalon nyújtsa szolgáltatását.
1. A válaszadó neve: ...........................................................................................................
2. A válaszadó pozíciója: ..................................................................................................
3. A válaszadás időpontja: ...............................................................................................
4. A munkahely neve: .........................................................................................................
5. A munkáltató által foglalkoztatottak létszáma (kérjük, válaszát húzza alá):
• 1-20 fő
• 21-50 fő
• 51-250 fő
• 251-500 fő
• 500 fő fölött
6. A munkáltató típusa (kérjük, válaszát húzza alá):
• Állami tulajdonú
• Magyar magántulajdonú
• Külföldi tulajdonú
• Vegyes tulajdonú

7. Milyen munkakörben dolgozik az autizmussal élő munkavállaló?
………………………………………………………………………………….……………………
8. A munkavállalást segítő tanácsadó(k) neve (amennyiben tudja):
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
KÉRJÜK, HOGY EGY 4 FOKÚ SKÁLA ALKALMAZÁSÁVAL ÍTÉLJE MEG,
MENNYIRE ÉRT EGYET AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁSOKKAL!
9. Az autizmussal élő munkavállaló képességei megfelelnek a munkaköri elvárásoknak.
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
10. Az autizmussal élő munkavállaló megfelelő minőségű munkát végez.
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
11. Az autizmussal élő munkavállaló megfelelő tempóban végzi a rá bízott munkát.
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
12. Az autizmussal élő munkavállaló beilleszkedett a munkahelyi közösségbe.
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem
13. A vállalat megítélése javult az autizmussal élő munkavállaló foglalkoztatása
által.
○ Teljes mértékben ○ Nagy mértékben ○ Kis mértékben ○ Egyáltalán nem

KÉRJÜK, HOGY EGY 4 FOKÚ SKÁLA ALKALMAZÁSÁVAL ÍTÉLJE
MEG, MILYEN SZÍNVONALON VÉGEZTÉK A SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ
SZAKEMBEREK AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKET!
14. Tájékoztatás nyújtása az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás
Szolgáltatásról:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
Amennyiben a tájékoztatással kapcsolatban bármilyen probléma felmerült, kérjük, röviden
írja le!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
15. Együttműködés kialakítása a munkáltatóval:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
Amennyiben az együttműködésben bármilyen probléma felmerült, kérjük, röviden írja
le!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
16. Megfelelően felkészült autizmussal élő munkavállaló közvetítése:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge

17. A munkavállalással kapcsolatos ügyintézés támogatása (amennyiben erre
szükség volt):
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
18. Támogatás nyújtása az autizmussal élő munkavállaló betanításához:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
19. Támogatás nyújtása az autizmussal élő munkavállaló munkahelyi beilleszkedéséhez:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
20. Támogatás nyújtása az autizmussal élő munkavállalóval kapcsolatban felmerülő
problémák megoldásához:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
Amennyiben az autizmussal élő munkavállalóval kapcsolatban bármilyen probléma
felmerült, kérjük, röviden írja le!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
21. Az autizmussal élő munkavállaló utókövetésének gyakorisága:
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge
22. Összességében milyennek ítéli meg Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás
Szolgáltatás színvonalát?
○ Kiváló ○ Jó ○ Még elfogadható ○ Gyenge

23. Hogyan lehetne javítani az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás
Szolgáltatás színvonalát?
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….…………………
24. Ajánlaná-e az Autizmus-specifikus Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatást
más munkáltatóknak?
• Igen
• Nem
Kérem, válaszát indokolja!
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
25. Egyéb megjegyzések:
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
………………………………………………………………………………….……………………
Köszönjük a válaszadást!