Tartalom - misogaadel

Ankh, a Hetes Parabola), de a legtöbbet csak a lapjainak a számáról szoktunk
elnevezni (például négylapos, egy dolog kimenetelére válaszoló kirakás stb.).
A legegyszerűbb döntési helyzetre vonatkozó kártyakirakás az, hogy
alaposan összekeverjük a választott paklit és abból két lapot választunk,
majd lefelé fordítva lefektetjük őket az asztalra:
1. 2.
Az első mutatja, hogy jelenleg milyen helyzetben vagyunk, a második
azt, hogy a közeljövő három hónapon belül mi lesz ennek a dolognak a ki­
menetele a számunka? (Ha a kérdés három hónapon belül nem valósulhat
meg, akkor konkrétan úgy tegyük fel a kérdést - azaz például: „sikerül-e a
júniusi felvételi vizsgám?)
Ha még csak most ismerkedünk a saját magunknak végzett kártyajóslás­
sal, akkor gondolatban szedjünk össze jó néhány, de természetesen egymás­
tól különböző, kevésbé fontos kérdést és faggassuk velük a lapokat. Például:
„Hogyan sikerül a jövő heti munkaértekezlet?"
,Mi lesz a kimenetele a holnapi megbeszélésnek?"
,,Mi lesz a kimenetele, ha válaszolok erre a hirdetésre?"
Szintén egy nagyon egyszerű és gyakran alkalmazott kártyavetési mód,
ha két vagy három kínálkozó lehetőség közül kell választanunk, az adott
pakliból annyi kártyát választunk, ahányféle út áll előttünk. (Például, ha
három munka közül szeretnénk választani, kihúzunk három tetszőleges
lapot, mindegyiknél erősen koncentrálva az egyes választékokra.) Termé­
szetesen, amelyik a legerősebb és legjobb lap, az lesz a legmegfelelőbb.
Mint azt szintén az előző fejezetben már említettem, fontos, hogy mindig
minél konkrétabb kérdéseket tegyünk fel a lapoknak. Soha ne úgy kérdez­
zünk, hogy „elmenjek-e erre a megbeszélésre?", ezt ugyanis a kártya (vagyis
a tudatalattink) nem tudja értelmezni, hanem úgy, hogy „mi lesz a kimenete­
16