Október - Kemecse Online
Október - Kemecse Online
Október - Kemecse Online
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
MEGJELENIK KÉTHAVONTA<br />
KEMECSE VÁROS<br />
P<br />
L<br />
Ára: 50 Ft.<br />
POLGÁRAINAK LAPJA<br />
VIII. évfolyam, 4. szám 2005. OKTÓBER<br />
"SZÉP NAPUNK VOLT"<br />
Rólunk mondták<br />
- "Szívbõl gratulálok nektek a várossá<br />
avatáshoz. További sok sikert és jó egészséget<br />
kívánok a munkátokhoz."<br />
/Jakab Zsolt Kazincbarcika/<br />
- "Gratulálok a szervezõknek a városavató<br />
magas színvonalú megrendezéséért. Köszönöm<br />
a meghívást nagyon szép nap volt."<br />
/Kozma Ferenc Rácalmás/<br />
- "A városavató nagyon jó volt!! Az idõ<br />
ellenére sokan voltak a színvonalas programokon!!<br />
Büszke vagyok, hogy Kemecsén<br />
élek, és hogy megkaptuk a városi címet!!!"<br />
/Egy kemecsei lány/<br />
- Szeptember 17. bebizonyította, hogy összefogással<br />
sokkal többre megyünk, mint azzal,<br />
hogy egymást bántjuk. Egy város életében csak<br />
egyszer adatik meg egy ilyen nap, és mind a<br />
szervezõk, mind a résztvevõk példát mutattak<br />
az utánunk következõknek, hogy így is lehet,<br />
sõt, így is kell felmérni egy városavató jelentõségét,<br />
fajsúlyát. Az lenne a javaslatom, hogy<br />
minden évben legyen egy városnap, ahol újra át<br />
tudjuk élni ennek a felejthetetlen napnak minden<br />
emlékét. Ha a 17-i "FÕPRÓBA" kitûnõ eredménnyel<br />
végzett, akkor minden elkövetkezõ<br />
"SZÜLETÉSNAP" ugyanígy össze fogja tudni<br />
kovácsolni az itt élõket." /Phoenix/
2.<br />
Városavató képekben<br />
Felajánlók a városavatóra<br />
Anico Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Blanerné Karika Henriett<br />
Buda Zoltán és neje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Czompa Bertalan<br />
Farmtej Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Fecskovics Bt.<br />
Fülöpné Varga Anikó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Gyurkó Anita<br />
Ibrány és vidéke Tak. Szöv. Dolgozói . . . . . . . . . . . . . . .Iglai Ferencné<br />
Jobbágy János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kenderes Gyula<br />
Kenderes Gyuláné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kocsis Antal<br />
Kerekegyházi Erdõgazdálkodási<br />
és Szolgáltató Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kondor Lajos<br />
Kozma Gyula és neje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kövesdi István és neje<br />
Lipõk Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Liptai Géza<br />
Lucza János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Lukács Mária<br />
Márton Miklós és neje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Mezõsi László<br />
Molnárné Ferkó Rita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nagy István<br />
Nagy Károlyné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Négyesi István és neje<br />
Orosz Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Óvoda Dolgozói<br />
Papcsák Anita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Pásztor Béláné<br />
Pásztor Gyula Csabáné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Pásztor Tibor<br />
Perec Bt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Pethõ Tibor<br />
Puskás Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ruska Tamás<br />
Smid Józsefné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szabó József<br />
Szabolcs Halászati Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szikszay Lászlóné<br />
Szõke Istvánné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szunyogh András<br />
Takács Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Tamás Zoltán<br />
Tolnai Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Tóth László<br />
Török Ilona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Vajda Tibor<br />
Varga György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Vegera István<br />
Vida József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Zsadány Kht.<br />
Köszönjük!
2005. OKTÓBER 3.<br />
2005. augusztus 14-tõl csodálatos három<br />
napot tölthettünk Erdélyben. Utazásunk<br />
elsõ helyszíne a Kolozs megye székhelyeként<br />
ismert város, Kolozsvár volt. Erdély<br />
egyik legszebb városában megtekinthettük<br />
a Bolyai Egyetemet, sétáltunk a Szent<br />
Mihály templom és a Mátyás szobor körül.<br />
Elhelyeztük az Arany János Általános Iskola<br />
koszorúit a házsongárdi temetõben Apáczai<br />
Csere János és Dsida Jenõ sírhelyénél.<br />
Marosvásárhelyen rövid sétát tettünk a<br />
híres Vásárhelyi Promenádon, felkerestük a<br />
Teleki Tékát, a Bolyaiak szobrát, megcsodáltuk<br />
a Kultúrpalota Tükörtermét. Az esti<br />
órákban elfoglaltuk szállásainkat <strong>Kemecse</strong><br />
város<br />
testvértelepülésén,<br />
Gyergyószárhegyen. Magyar családok<br />
vendégszeretetét élvezhettük, és a késõ<br />
esti órákban bekapcsolódtunk a<br />
Gyergyószárhegyi Napok rendezvénysorozatába.<br />
Erdélyi kirándulás<br />
Másnap reggeli után tovább utaztunk<br />
Gyergyószentmiklósra, majd a Mádéfalvi<br />
veszedelem emlékmû megtekintését<br />
követõen megnéztük Orbán Balázs Erdély<br />
történetének kutatója sírját, amelyhez<br />
gyönyörûen megmunkált székelykapuk<br />
vezetnek. Ezután megcsodáltuk a búcsújáról<br />
nevezetes csíksomlyói<br />
Kegytemplomot, Farkaslakán elhelyeztük<br />
koszorúnkat Tamási Áron síremlékénél.<br />
Különleges emléktárgyakat vásárolhattunk<br />
Korondon a népmûvészeti kirakodóvásáron.<br />
Kellemes sétát tettünk Parajd<br />
sóbányájában, ahol a sajátos mikroklíma<br />
hatásosan gyógyítja az asztmában, tüdõbetegségben,<br />
légcsõszûkületben,<br />
allergiában szenvedõ betegeket.<br />
A nap programjának zárásaként felkerestük<br />
a gyönyörû, fenyvesekkel ölelt<br />
Medve-tó partján elterülõ várost, Szovátát,<br />
mely Székelyföld leghíresebb üdülõvárosá-<br />
Testvértelepülésünk Gyergyószárhegy<br />
nak számít.<br />
Kirándulásunk harmadik napján kellemes<br />
idõben, festõi környezetben sétáltunk a<br />
Gyergyószentmiklóstól kb. 20 km-re fekvõ<br />
Gyilkos-tó és Békés-szoros mentén. A Csíki<br />
Havasok, a Hargita hegység, a Görgényi<br />
Havasok, a Gyimesi-szoros, az "ezeréves"<br />
természet szépségétõl búcsút vettünk; s azt<br />
hiszem valamennyi résztvevõ (55 fõ)<br />
nevében mondhatom: az itt élõ magyarok<br />
nemes egyszerûsége, a barátságos fogadtatás,<br />
a hagyományõrzõ programok hangulata<br />
életre szóló élménnyel gazdagított bennünket.<br />
Itt köszönjük meg <strong>Kemecse</strong> Város Önkormányzatának<br />
anyagi támogatását, melyet e<br />
csodálatos utazási költségeihez biztosított.<br />
Márkusné Tóth Gizella<br />
ig. helyettes<br />
A Lázár-kastély<br />
"A falu fölött emelkedõ Szármány, ezen<br />
tündöklõen fehérlõ márványhegy. Ott van a<br />
hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes<br />
bástyáival, fogrovatos falaival. Ott van a<br />
hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetû<br />
kolostora és temploma, ott a hegytetõ<br />
ormán a büszkén fekvõ kápolna, odább egy<br />
magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér<br />
egyháza, és ezek kiemelkedõ festõi csoportja<br />
alatt a csinos falu terül el, zöld lombok<br />
közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán<br />
Balázs)<br />
A település Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre,<br />
észak felé, a Szármány-hegy déli<br />
oldalán fekszik. Kialakulását a XII-XIII.<br />
századra teszik. Nevét valószínûleg a<br />
hegyrõl kapta, azt hívták eredetileg Szár<br />
(=tar)-hegynek.<br />
A falu legfõbb látnivalója a Lázár-kastély,<br />
másik ékessége pedig, az épület közvetlen<br />
szomszédságában található, Ferenc-rendi<br />
kolostor.<br />
Az 1669-1752 között, a Lázár István<br />
királybíró által adományozott helyen,<br />
létesült egyházi épületegyüttes barokk<br />
stílusban készült. Ebben a kolostorban élt<br />
Kájoni János, Erdély "Pázmány Pétere". Az<br />
épület 1875-ben nyerte el ma is látható,<br />
végleges alakját.<br />
A római katolikus plébániatemplom egy<br />
1235 körüli, román kori templom helyén<br />
épült, 1729-ben, barokk stílusban. Az 1600-<br />
as években Szárhegy a Székelyföld egyik<br />
fontos katonai és közigazgatási központjának<br />
számított. Az erdélyi fejedelmek is<br />
többnyire itt szálltak meg, ha a<br />
Székelyföldre jöttek. A falut többször is<br />
megtámadták és felégették a török-tatár<br />
csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört<br />
be Moldva felõl. A gyergyóiak megütköztek<br />
a támadókkal és le is gyõzték õket. A legenda<br />
szerint a gyergyóiak közül mindössze<br />
tizenöten pusztultak el, de az ellenségbõl<br />
több mint ötszázan. Az elesetteket a községen<br />
alul egy halomba temették<br />
el, amit ma is<br />
Tatárdombnak hívnak.<br />
A faluban mûködõ<br />
mûvésztelepet 1974-ben<br />
létesítették. Minden év<br />
augusztusában, belföldrõl és<br />
külföldrõl érkezõ,<br />
képzõmûvészek dolgoznak<br />
és találkoznak itt. Õsszel,<br />
pedig népmûvészek<br />
gyülekeznek az alkotótáborban,<br />
és az itt készült alkotásokat<br />
valamennyien a<br />
községnek ajándékozzák.<br />
A XVI-XVII. században, reneszánsz stílusban<br />
épült kastély a falu és a Székelyföld<br />
egyik gyöngyszeme. Itt nevelkedett a korán<br />
árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély<br />
késõbbi fejedelme.<br />
A kastély átalakítása Lázár István nevéhez<br />
fûzõdik, aki 1631 körül az épületet<br />
bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal<br />
vette körül. Ebben az idõben készült a homlokzat<br />
reneszánsz díszítése is. 1707-ben a<br />
labancok felégették a kastélyt, melyet Lázár<br />
Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a<br />
lovagterem építését is, ahol késõbb, hosszú<br />
idõn keresztül széki gyûléseket is tartottak.<br />
A épület késõbb még kétszer leégett, a<br />
második tûzvészben (1872) állapota nagyon<br />
leromlott. Az épület restaurálási<br />
munkálatai napjainkban is folynak, végsõ<br />
cél, hogy a kastély újra régi szépségében<br />
csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz<br />
építészet egyik legjelentõsebb építménye. A<br />
kastély homlokzati részén található<br />
emeletes kapubástya egy idõben lakótoronyként<br />
is szolgált. Az épület udvarára<br />
torony boltíves bejáratán juthatunk be. A<br />
kert bal oldali fala mentén az egykori konyha,<br />
cseléd- és katonalakások, a kovácsmûhely<br />
és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali<br />
fal mellett álló emeletes épület az<br />
Asszonyok-háza, ahol a vár úrnõi laktak. Az<br />
udvar közepén található kicsi épület a kastély<br />
föld alatti pincetömlöcének lejárataként<br />
szolgált. A bejárattal majdnem szemközt<br />
található a tatarozott lovagterem, ami<br />
leginkább tanácskozások színhelye volt, de<br />
itt szállásolták el az ide érkezõ vendégeket<br />
is. A kastély emeleti termében<br />
képzõmûvészeti kiállítás tekinthetõ meg.<br />
Forrás: www.erdelyiturizmus.hu
4.<br />
2005. OKTÓBER<br />
Kirándulás Kárpátalján<br />
Az iskola tantestülete június 30-án indult<br />
Kárpátaljára egy három napos kiránduló<br />
útra.<br />
Elsõ látnivaló az ungvári vár volt és a várhegy<br />
déli oldalán található kárpátaljai<br />
szabadtéri Néprajzi Múzeum, ami a kárpátaljai<br />
faépítészet legjellegzetesebb<br />
emlékeit, azok szinte minden típusát bemutatja.<br />
Ezután a szolyvai emlékpartot néztük<br />
meg, ahol Rákóczi Lengyelországból jövet<br />
itt találkozott a népfelkelõk küldötteivel.<br />
1944 és 1955 között a helységben<br />
gyûjtõtábor volt, ahol több ezren haltak<br />
meg.<br />
Utunk további folytatásaként a Vereckei<br />
hágó következett, ami történelmünk része.<br />
Itt jöttek be honfoglaló õseink. Ez az a<br />
2005. június 28-án<br />
megtartott<br />
Képviselõtestületi ülésrõl:<br />
A képviselõ testület:<br />
- Elfogadta <strong>Kemecse</strong> nagyközség<br />
település szerkezeti tervét.<br />
- Elfogadta a helyi Építési Szabályzatot.<br />
- Határozatot hozott a rendeletek<br />
felülvizsgálatának tárgyában, a KET<br />
bevezetésével kapcsolatban.<br />
- Elfogadta a Zsadány Kht 2004. évi<br />
beszámolóját.<br />
- Jóváhagyta <strong>Kemecse</strong> nagyközség önkormányzatának<br />
átfogó értékelését a gyermekjóléti<br />
és gyermekvédelmi feladatok<br />
ellátásáról.<br />
- Társulási megállapodást kötött a<br />
Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat<br />
ellátására.<br />
- Jóváhagyta az együttmûködési megállapodást<br />
a Nívó - Satellit Kft-vel.<br />
- Határozatot hozott az esetkocsi visszaállításáról<br />
a kemecsei Mentõállomás<br />
részére.<br />
2005. július 5-én<br />
megtartott<br />
Képviselõtestületi ülésrõl:<br />
A képviselõ testület:<br />
- Módosította a Szervezeti és Mûködési<br />
Szabályzatot.<br />
vidék, amelyet minden magyar igyekszik<br />
legalább egyszer felkeresni.<br />
Estére érkeztünk Viskre, ahol a szállásadóink<br />
vártak.<br />
Másnap Técsõre mentünk, megnéztük a<br />
református templomot, majd nem messze<br />
Rahótól a Tisza jobb partján az Ungvár felé<br />
vezetõ úton - itt megáll minden turistabusz<br />
- egy márványoszlop áll, ami Európa geodéziai<br />
középpontját jelöli. Latin nyelvû<br />
szöveget véstek rá: "Ez egy állandó, pontos<br />
és örök hely, amelyet egy nagyon pontos<br />
Magyarországon készült különleges<br />
hosszúsági és szélességi mérõmûszerrel<br />
állapítottak meg."<br />
Ezután folytattuk utunkat a Tatárhágóhoz.<br />
Visszafelé megálltunk azon a hídon, ahol<br />
- Köszönetét fejezte ki Dr. Mádl Ferenc<br />
Úrnak, a Magyar Köztársaság Elnökének, a<br />
városi cím adományozásáért.<br />
- Módosította a Kemecséért kitüntetõ díj<br />
alapításáról és adományozásáról szóló rendeletet.<br />
- Módosításra került a Díszpolgári cím<br />
alapításáról és adományozásáról szóló rendelet.<br />
2005. július 13-án<br />
megtartott<br />
közmeghallgatásról:<br />
Változás történt a település életében a<br />
városi cím elnyerése után, ezért a<br />
képviselõtestület határozatot hozott:<br />
Okmányiroda, Gyámhivatal és I. fokú<br />
építésügyi hatóság létrehozásáról.<br />
A képviselõ testület 2005. július 20-án<br />
telefonon történõ megkeresésérõl:<br />
A képviselõ testület felkérte Gráf József<br />
Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési<br />
Miniszter Urat, hogy <strong>Kemecse</strong> városavató<br />
ünnepségén vegyen részt és a települést<br />
avassa várossá.<br />
2005. augusztus 18-án<br />
megtartott<br />
Képviselõtestületi ülésrõl:<br />
A képviselõ testület:<br />
- Elfogadta a gyermekélelmezés térítési<br />
díjakról szóló rendeletet.<br />
-Megtárgyalta a Pedagógiai Szakszolgálat<br />
jól láthattuk a Fehér Tisza és a Fekete Tisza<br />
összefolyását.<br />
Este a szállásadóinkkal a viski iskola<br />
ebédlõjében közös vacsorán és táncos<br />
mulatságon vettünk részt,<br />
Harmadnap indultunk haza, de még megnéztük<br />
a viski református templomot,<br />
melyet 1270-ben V. István építtetett. A 14.<br />
és 15. század gótikus stílusban felújították.<br />
1524-ben a reformátusoké lett. 1656.<br />
február 17-én II. Rákóczi György országgyûlést<br />
tartott itt. 1717-ben a tatárok felgyújtották,<br />
1790-ben állították helyre, 1970-<br />
ben újították fel.<br />
A sajáni borkút vizét is megkóstolhattuk<br />
útban hazafelé, amit gyógykúraként ajánlanak<br />
az orvosok a betegeknek<br />
bevezetésének lehetõségeit.<br />
- Elfogadta a 1942 és 2203 hrsz.-ú ingatlan<br />
<strong>Kemecse</strong> város önkormányzata részére<br />
történõ felajánlást.<br />
- Határozatot hozott a Zsadány Kht<br />
tevékenységi körének bõvítésérõl.<br />
2005. szeptember 8-án<br />
megtartott<br />
Képviselõtestületi ülésrõl:<br />
A képviselõ testület:<br />
- Elfogadta a 2005. évi költségvetési<br />
beszámolót.<br />
- Jóváhagyta a környezetvédelmi<br />
Programot. A programban meghatározott<br />
célok megoldására a jövõben rendeletet<br />
fog kidolgozni.<br />
- Jóváhagyta az Együttmûködési megállapodást<br />
a testvértelepüléssel /romániai<br />
Gyergyószárhegy/.<br />
- Hozzájárult ahhoz, hogy <strong>Kemecse</strong><br />
várossá avatásának emlékére emléktábla<br />
kerüljön elhelyezésre a Polgármesteri<br />
Hivatal Nagytermében, melyet a városavató<br />
rendezvény /2005. szeptember 17-én/<br />
keretében leplezett le.<br />
Megtekinthetõ -<br />
Megrendelhetõ<br />
A városavatóról készült fotók 200<br />
Ft/db. A DVD 3 500 Ft.<br />
Megtekinthetõ a Polgármesteri<br />
Hivatalban Vegera Tímeánál.<br />
Rendelési határidõ: az újság megjelenése<br />
után 2 hétig.
2005. OKTÓBER 5.<br />
Július 25-én izgatottan ébredt a kis csapat.<br />
Hét klubtag indulhatott útnak a Balaton<br />
északi partjára nyaralni. "A rák ellen az<br />
emberért, a holnapért!" Társadalmi<br />
Alapítvány pályázatának jóvoltából. Nagy<br />
várakozással tekintettünk július utolsó hetének<br />
napjaira.<br />
A kellemes (talán túlzottan is meleg)<br />
idõjárás és az alsóõrsi környezet adta<br />
pihenési, kikapcsolódási lehetõségek mellett<br />
életmódbeli tudnivalók elsajátítását is<br />
be tudtuk iktatni a programunkba.<br />
Harmatjárás, gyógyító masszázs, jóga, energizáló<br />
gyakorlatok, élménykirándulások, és<br />
változó hosszúságú séták mellett a fõzésnél<br />
is igyekeztünk az egészséges táplálkozást<br />
<strong>Kemecse</strong> "hõsei"<br />
segíteni. A vízi torna nem csupán a saját<br />
kezdeményezésünk volt, hiszen a strandon<br />
délutánonként fél órás vízi aerobikba<br />
lehetett bekapcsolódni. Hamar eltelt a hét<br />
nap, feszült izgalommal, félelemmel terveztük<br />
a hazautazást. Aki felszállt a vonatra,<br />
az segíti a következõ poggyászának<br />
felvételét, hogy mindenki idõben fent<br />
legyen. És együtt maradjunk. A terv csupán<br />
Székesfehérvárig mûködött. Sajnos a<br />
Záhonyig közlekedõ gyorsra nem tudtunk<br />
felszállni együtt a zsúfoltság és a foglalt kocsik<br />
miatt. A lényeg, hogy senki nem maradt<br />
a peronon. Öten már csak a poggyászkocsi<br />
peronjára préselõdtünk fel. Innen egy<br />
erõteljes fékezés nyomán a postakocsinak<br />
kötöttünk ki. Uniós élmény volt. Az utasok<br />
gyékényeiken ültek, vagy feküdtek, ettek,<br />
olvastak, tették, amit kellett. Egész Szolokig<br />
tartott ez a kollektív együttlét. Fotón meg is<br />
örökítettük mindezt, ha felébredünk,<br />
hõsiességünk emléke ne tûnjön el. Együtt<br />
voltunk, mindezek mellet jól éreztük<br />
magunkat, a nyitott vagonajtók és az<br />
átmenõ biciklisek fel-leszállása ellenére.<br />
Látva betegtársaim rettenthetetlenségét,<br />
büszkeség töltött el, erre is képesek<br />
vagyunk! Ott a vagonban határoztam el,<br />
hogy megírom "hõseink" utazását, a<br />
kellemes nyaralás zárásaként.<br />
Üdvözlettel: az Aranyesõ Klub "Hõsei".<br />
Elmúlt a nyár, újra megszólalt a csengõ!<br />
Az Arany János Általános Iskolában a<br />
2005/2006-os tanévet 519 tanuló kezdte<br />
meg.<br />
Ebbõl alsó tagozatos 282, felsõ<br />
tagozatos 237.<br />
Négy egész napos osztály és egy napközis<br />
csoport indult az alsó tagozaton.<br />
A Vivaldi Zeneiskola tanárai és a helyi<br />
pedagógusok hangszeroktatást tartanak<br />
(furulya, szintetizátor, gitár, zongora<br />
hangszereken) a gyerekek, a Harmónia<br />
Mûvészeti Iskola szervezésében pedig<br />
néptáncot, moderntáncot és grafikát tanulnak.<br />
A Bozsik program keretében a labdarúgás<br />
oktatása és az utánpótlás<br />
nevelése folyik.<br />
Mindenkinek sikeres tanévet kívánunk!<br />
Nyugdíjba vonulása miatt már nem<br />
kezdte meg a tanévet:<br />
Deák Sándorné kisegítõ dolgozó<br />
Hagymásy Károly karbantartó<br />
Pásztor Béláné gazdasági vezetõ<br />
Prescsák Mihályné pedagógus<br />
Smid Józsefné pedagógus<br />
Köszönjük munkájukat! Békés , nyugodt<br />
éveket, jó egészséget kívánunk valamennyiüknek!<br />
Ugrásszerûen megnõ a kemecsei lakosok száma?<br />
Természetesen, mint minden település,<br />
<strong>Kemecse</strong> is szeretné, ha növekedne a helyi<br />
lakosok száma.<br />
Ennek eléréséhez legfontosabb feladat<br />
lenne elsõsorban a jelenlegi népesség megtartása.<br />
Fontos lenne, hogy a fiatalok itt<br />
maradjanak városunkban. Ha ezt sikerülne<br />
elérni, ezután lehetne gondolkodni <strong>Kemecse</strong><br />
lélekszámának növelésében.<br />
Ehhez logikus gondolkodásmódra van<br />
Megtekinthetõ -<br />
Megrendelhetõ<br />
A városavatóról készült fotók 200 Ft/db<br />
A DVD 3 500 Ft.<br />
Megtekinthetõ a Polgármesteri<br />
Hivatalban Vegera Tímeánál.<br />
Rendelési határidõ: az újság megjelenése<br />
után 2 hétig.<br />
Ünnepeljünk!<br />
2005. október 21-én 15 órától a Hõsi<br />
Emlékmûnél<br />
A hagyományok szerint: Koszorúk, virágok<br />
elhelyezése, mécsesek gyújtása.<br />
Szeretettel hívjuk, várjuk családjával<br />
együtt.<br />
szükség és semmiképpen sem olyan politikai<br />
indíttatású mende - mondákra, /mint a nemrégiben<br />
felröppent hírek/, Nyíregyháza egy<br />
részének Kemecsére történõ tömeges<br />
kitelepítésérõl.<br />
Ennek - igaz egyesek nagyon szeretnék -<br />
semmi valóságalapja nincs.<br />
Gondoljuk végig ezt a felvetést logikusan!<br />
A városavató elõkészületeikor és magán a<br />
rendezvényen is példátlan összefogást<br />
Kiállítás<br />
2005. október 21-tõl<br />
Kissné Szalontai Judit babakiállítása<br />
tekinthetõ meg a Mûvelõdési Házban.<br />
Véradás!<br />
Kemecsén, sajnálatos módon még<br />
mindig kritikusan alacsony a véradó<br />
donorok száma! Az október 6-án tartott<br />
véradáson csupán 28-an kínálták fel segítségüket<br />
embertársaiknak. Ez a közömbösség<br />
nagyon nehezen magyarázható!<br />
Pedig nagyon sok az olyan beteg, akinek<br />
életét néhány egységnyi vérrel meg lehetne<br />
menteni. Gondolkozzunk el ezen és a<br />
legközelebbi véradáson "akarjunk" segíteni!<br />
tapasztalhattunk a kemecsei városlakók<br />
részérõl. Pont ezt a jól összekovácsolódott<br />
közösséget akarná valaki szétrobbantani,<br />
nem hiszem, hogy erre bárkinek is szüksége<br />
lenne. Másrészrõl városunk nem tudná felvállalni<br />
egy ekkora létszámú újonnan beköltözõ<br />
embercsoport elhelyezését, hiszen nincsen<br />
jelenleg ekkora közmûvesített terület, ahol<br />
ennyi új lakást lehetne felépíteni. Ez csak<br />
néhány érv a valóság mellett, de még számtalan<br />
tényt fel lehetne sorolni. Sajnos, a<br />
valótlan állításokkal, lejárató pletykákkal,<br />
rágalmakkal évek óta meg kell küzdenie a<br />
helyi vezetésnek. Erõs összefogással, akarattal,<br />
kitartással és sok küzdelemmel elértük<br />
azt, amirõl évekig még csak álmodni sem<br />
mertünk: <strong>Kemecse</strong> város lett. Képzeljük hát<br />
el, hogy mennyi elérhetetlennek hitt álom<br />
valósulhatna meg, ha az ilyen és ehhez<br />
hasonló kitalációk és fölösleges feszültségkeltések<br />
helyett, valós és érdemi dolgokra<br />
koncentrálnának egyes emberek, és a<br />
felmerülõ problémák megoldására fordítanák<br />
az energiájukat. A fiatal város jövõjét kellene<br />
építgetni, nem pedig az eddig elért eredményeket<br />
lerombolni. Mint tudjuk, az<br />
emberek különbözõek, éppen ezért<br />
véleményük sem egyezik, de meg kell tanulni<br />
kompromisszumot kötni, a közös cél<br />
elérése érdekében.<br />
<strong>Kemecse</strong>i lakos
6.<br />
Molnár György emléktorna Kemecsén<br />
2005. OKTÓBER<br />
2005. július 30-31-én kerül elsõ alkalommal<br />
megrendezésre Demecser - Dombrád -<br />
Nagyhalász - <strong>Kemecse</strong> valamint a rendezõ<br />
<strong>Kemecse</strong> részvételével a Molnár György<br />
emléktorna.<br />
Néhány sorban a névadóról!<br />
Mindenki "Gyuri bácsija "1940. november<br />
23-án született Ózdon. 5 éves korában<br />
jutott árvaságra. Azóta Kemecsén élt, 1956-<br />
tól a hírtelen bekövetkezett 2003-as haláláig<br />
a helyi Tüzép telepen dolgozott. 1966-ban<br />
kötött házasságot Gergely Máriával.<br />
Házasságukból 2 fiúgyermek született, kiket<br />
tisztességgel és becsülettel felneveltek.<br />
Sokáig volt aktív sportoló. Az aktív<br />
sportolás befejezése után a sport minden<br />
területén önzetlenül segített. Szervezõ<br />
készsége, segíteni akarása sokat segített<br />
akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá.<br />
Elévülhetetlen érdeme volt a sportpálya<br />
elkészítésében. Ha kellett dolgozott, ha kellett<br />
jó tanácsokkal látta el azokat, akik a<br />
kivitelezésben dolgoztak. Munkáját a<br />
település önkormányzata is elismerte, 1995-<br />
ben a "Kemecséért" kitüntetést vehetett át.<br />
Beteg lett, de ennek ellenére szinte nem<br />
múlhatott el egy futballmérkõzés, hogy<br />
Gyuri bácsit ne lehessen<br />
felfedezni, a kapu mögött,<br />
ahol együtt élt a játékkal.<br />
Emlékezzünk rá, bár Õ<br />
mindig köztünk fog maradni.<br />
A sikeresen megrendezett<br />
emléktornán 3. 4.<br />
helyezésért Demecser és<br />
Dombrád játszott, ahol<br />
Demecser gyõzött és lett 3.<br />
helyezett.<br />
A döntõt Nagyhalász, a<br />
hazai Kemecsével vívta,<br />
ahol <strong>Kemecse</strong> 4:1 re gyõzött, s lett az elsõ<br />
alkalommal kiirt torna gyõztese. A magasabb<br />
osztályban szereplõ Nagyhalásznak<br />
meg kellett elégedni a 2. Helyezéssel.<br />
A helyezésekért járó serleget a torna<br />
névadójának idõsebbik fia Molnár György<br />
adta át.<br />
A labdarúgó szakosztályról<br />
Úgy hiszem, hogy az egyesület<br />
vezetésének emlékplakettja, melyet<br />
Nagy Attila labdarugó szakosztályvezetõ<br />
és Mile Miklós sportegyesület<br />
elnöke adott át a Molnár<br />
Családnak, örökké emlékezetes<br />
marad.<br />
A továbbiakban néhány sorban<br />
szeretném a tisztelt érdeklõdõket tájékoztatni<br />
a labdarugó szakosztálynál<br />
bekövetkezett változásokról. Az egyesület<br />
elnöksége Márton Sándor menedzsernek<br />
és Kondor József szakosztályvezetõnek<br />
megköszönte a szakosztálynál végzett<br />
munkájukat és új szakosztályvezetõt bízott<br />
meg Nagy Attila személyében. Az ifjúságiaknál<br />
is változás történt, Papp László<br />
helyett Sebõk Imre lett az új edzõ. A<br />
segítõk köre is kibõvült. Az új menedzser<br />
Nagy János a Perec Bt. tulajdonosa,<br />
valamint a szakosztályvezetés céljai között<br />
a megyei II. osztályú bajnokság megnyerése<br />
fogalmazódott meg elsõdleges feladatként.<br />
Ennek érdekében nem csekély anyagi<br />
áldozatok árán Sényõrõl Kemecsére igazolta<br />
Lehoczki Zsoltot, akit egyben megbízott<br />
az edzõi teendõk ellátásával. Érkezett még<br />
az NB-I-t is megjárt Barna Miklós valamint<br />
Kiss Gábor, Balogh Gyula, Várnai Róbert,<br />
Szabó Attila, akik szintén NB-és klubokban<br />
kergették a labdát.<br />
A hat Sényõrõl érkezetteken kívül<br />
Kemecsére került Rakamazról Gerliczki<br />
Máté, Újfehértóról pedig Szekrényes<br />
Csaba.<br />
Az itt maradt játékosokkal:<br />
Hegyes Sándor, Márton Péter, Horváth<br />
Ferenc, Zborai Károly, Barkaszi Attila,<br />
Matejkó Gábor, Somogyi Csaba, Turóczi<br />
Csaba, Laskai Ferenc, Bilecz József<br />
Kiegészülve az Önkormányzat és a jelenleg<br />
34 szponzor anyagi támogatásával, a<br />
szakosztályvezetés bízik abban, hogy a<br />
kitûzött célok valóra válhatnak.<br />
A fenti célok megvalósításához az<br />
egyesület elnöksége eredményes és sikeres<br />
munkát kíván.<br />
Kondor Lajos<br />
Elnökségi tag
2005. OKTÓBER 7.<br />
HULLADÉK HÍRADÓ<br />
2005. október 10-tõl indult városunkban<br />
a szelektív hulladékgyûjtés.<br />
Minden lakás tulajdonoshoz eljuttattuk<br />
a hírlevelet, amelyben világosan és<br />
egyértelmûen meg van fogalmazva a<br />
lakosság feladata.<br />
Ha valakinek szüksége van "kék"<br />
illetve "sárga" zsákra, azt a szemétszállító<br />
autó sofõrjétõl igényelheti.<br />
Hírek - röviden<br />
2005 évi szelektív hulladék elszállítások<br />
idõpontja november 07. (hétfõ) és<br />
december 05. (hétfõ).<br />
<strong>Október</strong> 8-án lomtalanítási akciót tartottunk.<br />
KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK, hogy a<br />
felhívásban foglaltakat betartotta, így<br />
zökkenõmentesen teljesítettük feladatunkat.<br />
Az eltávolított mennyiség 180 q.<br />
"Zsadány" KHT.<br />
1.<br />
Lakossági szelektív<br />
gyûjtési idõpontok<br />
2005. évre KEMECSE VÁROS<br />
október 10. hétfõ<br />
november 07. hétfõ<br />
december 05. hétfõ<br />
-Szép ünnepünk volt augusztus 20-án is a Szociális Otthon<br />
udvarán.<br />
Kemecséért kitüntetõ díjat Katona Jánosné vehette át.<br />
A szalmakompozíciók igen sikeresek, még mindig jól<br />
láthatók a Móricz Zs. utcán.<br />
Csodálatos volt Palicz Zoltánné szalmafonó mûvész kiállítása,<br />
aki október 3-án foglalkozást is tartott.<br />
Szép számmal vett részt az Aranyesõ klub.<br />
<strong>Október</strong> 1-jén jó hangulatban köszönthettük az idõseket.<br />
Köztük az 50 éves házassági évfordulójukat ünneplõket:<br />
Balázs Károlyék, Faják Mihályék, Lukács Imréék és Várdai<br />
Istvánék.<br />
2.<br />
3.<br />
VÁRJUK EGYÜTT!<br />
MÁR CSAK KÉT HÓNAP ÉS ITT A KARÁCSONY!<br />
Ajándékozzuk meg egymást hangulatos mûsorokkal.<br />
Kérjük az intézményeket, szervezeteket, egyéneket is,<br />
hogy közös ünnepünkre 5 - 10 perces idõkeretnek<br />
megfelelõ mûsorral készüljünk! (Lehet jelenet, vers, dalok<br />
stb…) A kulturális bizottság tagjai várják a visszajelzéseket!<br />
(Szereplõk száma, mûsortartalma) A fenyõfa díszítését is<br />
közösen végezzük, saját készítésû ötletes díszekkel!<br />
Mindenkinek lelkes készülõdést kívánunk!<br />
F O N T O S !<br />
A Sz.-Sz.-B. Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás Kerületi Fõállatorvosi Hivatala, 2005.<br />
október 14. - 2005. november 03. között <strong>Kemecse</strong> város közigazgatási területén, a területen található rókák<br />
veszettség elleni immunizálása miatt, e b z á r l a t o t és l e g e l t e t é s i t i l a l m a t rendel el.
8.<br />
Mindenszentek keresztény ünnep, azoknak az üdvözülteknek<br />
a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a<br />
kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk.<br />
A halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi elõestéje ez, így<br />
e két nap összekapcsolódik.<br />
Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak. Nyugaton 609-<br />
ben tûnik fel elõször ez az ünnep, mikor május 13-án "Szûz<br />
Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk"<br />
tiszteletére avatják fel a római Pantheont.<br />
A hozzátartozók temetõjárása már októberben<br />
megkezdõdik. Helyrehozzák a sírokat, krizantémmal,<br />
õszirózsával díszítik õket. Ilyenkor az ismeretlen holtakra is<br />
gondot fordítanak az emberek. Mindenszentek estéjén az<br />
eltávozottal emlékezetére megszólalnak a harangok, és gyertyák<br />
gyúlnak. Ez alatt az idõ alatt a lelkek jelképesen megpihennek.<br />
Az õsök sírjánál összegyûlik a rokonság, és a halottak<br />
üdvéért imádkozik.<br />
Azokra is kegyelettel gondolnak, akik idegenben vagy<br />
ismeretlen helyen nyugszanak.<br />
A halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, apát<br />
994-tõl) ered, aki emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó<br />
minden bencésházba bevezette. Ez a rendelete máig fennmaradt.<br />
Hamarosan a bencés renden kívül is megülték; a 14.<br />
század elejétõl Róma is átvette.<br />
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért<br />
A SIKER TITKA ...?!<br />
"EMLÉKEZZÜNK"<br />
2005. OKTÓBER<br />
régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyere, sót, vizet<br />
tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetõbe vitték ki az<br />
ételt, s a sírokra helyeztek belõle, a maradékot pedig a<br />
koldusoknak adták. Szeged környékén "mindönszentek<br />
kalácsa", "kolduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a<br />
szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére<br />
való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak<br />
lepénye volt a neve.<br />
Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad<br />
mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt<br />
hozhat a ház népére. Ehelyett örültek, kukoricát morzsoltak.<br />
Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a<br />
halott. Az égõ gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert<br />
annak a halottnak a bûne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a<br />
másik lélekre.<br />
Az ünnepség és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektõl<br />
a hangos zokogásig utat törhet magának az<br />
emlékezés, a fájdalom.<br />
A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenednének<br />
Ady Endre szép sorai:<br />
"Ó hányszor kell a sírra néznünk,<br />
Hogy vigasztaljuk önmagunk.<br />
Dobjuk el a tettetõ álcát:<br />
Ma ünnep van, ma sírhatunk."<br />
Sporttörténelmet írt a <strong>Kemecse</strong> Sportegyesület Kézilabda Csapata,<br />
azzal, hogy a 2004 -2005. évi megyei férfi kézilabda bajnokságban példa nélküli<br />
teljesítménnyel - egyetlen pontot sem veszítve - szerezte meg a bajnoki címet!<br />
Az utóbbi évek sikereit az elmúlt bajnoki év koronázta meg.<br />
Szezonkezdéskor a csapat azt a célt tûzte ki, hogy a bajnokságot pontveszteség<br />
nélkül nyerje meg. Sikerült…! A cél érdekében a csapat minden tagja az<br />
edzéseken és a mérkõzéseken egyaránt teljes erõbedobással vett részt.<br />
A csapatot jellemzõ baráti, közösségi szellem jó néhány esetben<br />
hozzásegített minket a „vesztes kimenetelünek” látszó mérkõzések<br />
megnyeréséhez. Ezt bizonyította, hogy Csengerben, a jóval fiatalabb<br />
átlagéletkorú csapatot sikerült legyõznünk a mérkõzés hajrájában.<br />
Szívesen emlékszünk vissza a Balkányban és Ti szalökön lejátszott<br />
mérkõzésekre, ahol a kézilabda sport minden szépségét bemutatva arattunk<br />
kiütéses gyõzelmeket.<br />
A kézilabda csapat kiharcolta a Nemzeti Bajnokságban való indulás jogát,<br />
de technikai okok miatt (sportcsarnok hiánya, finanszírozási nehézsé gek) nem<br />
tudta vállalni a magasabb osztályban való szereplést.<br />
A KEMECSE SPORTEGYESÜLET KÉZILABDA CSAPÁTÁNAK<br />
TELJESÍTMÉNYÉT AZ ALÁBBI TÁBLÁZATOK MUTATJÁK BE.<br />
CSAPATOK<br />
MEGYEI FÉRFI KÉZILABDA BAJNOKSÁG<br />
VÉGEREDMÉNYE<br />
2004/2005<br />
MÉRKÕZÉS GYÕZELEM DÖNTETLEN VERESÉG Dobott<br />
GÓLOK<br />
Kapott<br />
GÓLOK<br />
GÓL-<br />
KÜLÖMBSÉG<br />
PONTOK<br />
1. <strong>Kemecse</strong> SE 18 18 0 0 484 368 116 36<br />
2. Nagykállói KC 18 9 3 6 415 382 33 21<br />
3. Csenger KC 18 10 1 7 415 400 15 20<br />
4. Balkány SE 18 7 4 7 449 457 -8 18<br />
5. Tiszalöki VSE 18 8 1 9 462 472 -10 17<br />
6. Ópályi KSE 18 6 2 10 472 470 2 14<br />
7. Baktalórántháza VSE 18 2 0 16 393 547 -154 4<br />
8. x 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG megye 2004-2005 évi Kézilabda<br />
Bajnokság legjobb gólszerzõi<br />
Sorszám Játékos neve<br />
Csapat Gólok száma<br />
1 Balázs László <strong>Kemecse</strong> SE 142<br />
2 Nagy András<br />
Baktalórántháza VSE 119<br />
3 Molnár Sándor<br />
Balkány SE 119<br />
4 Petruska Zoltán<br />
Tiszalöki VSE 111<br />
5 Varga Gergely <strong>Kemecse</strong> SE 110<br />
Akik a fenti sikereket<br />
elérték.<br />
Állnak (jobbról balra):<br />
Hostisóczki Tamás, Varga<br />
Gergely, Balázs László, Mile<br />
Miklós, Juhász József, Buczó<br />
Balázs<br />
Guggolnak (jobbról balra):<br />
Korpai János, Ignéczi Ferenc,<br />
Molnár Attila, Kocsis Antal,<br />
Vágner Zoltán<br />
A képrõl hiányoznak:<br />
Vida József, Bíró Gábor,<br />
Laczkovszky Zsolt, Lukáts<br />
Tibor<br />
A kézilabda csapat minden<br />
tagja megköszöni a szurkolók<br />
sportszerû és lelkes<br />
buzdítását, amely a példanélküli<br />
sikerek eléréséhez<br />
nagyban hozzájárult. Bízunk<br />
abban, hogy az eddig elért<br />
sikerek és a csapat további jó<br />
szereplése egyre több sportszeretõ<br />
látogatót fog kicsalogatni<br />
a jövõ évi bajnoki<br />
mérkõzésekre.<br />
Úgy gondoljuk, hogy az<br />
éremszerzés a következõ<br />
bajnoki évben is reális célkitûzésünk<br />
lehet.<br />
Korpai János<br />
technikai vezetõ