06.04.2015 Views

Október - Kemecse Online

Október - Kemecse Online

Október - Kemecse Online

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

MEGJELENIK KÉTHAVONTA<br />

KEMECSE VÁROS<br />

P<br />

L<br />

Ára: 50 Ft.<br />

POLGÁRAINAK LAPJA<br />

VIII. évfolyam, 4. szám 2005. OKTÓBER<br />

"SZÉP NAPUNK VOLT"<br />

Rólunk mondták<br />

- "Szívbõl gratulálok nektek a várossá<br />

avatáshoz. További sok sikert és jó egészséget<br />

kívánok a munkátokhoz."<br />

/Jakab Zsolt Kazincbarcika/<br />

- "Gratulálok a szervezõknek a városavató<br />

magas színvonalú megrendezéséért. Köszönöm<br />

a meghívást nagyon szép nap volt."<br />

/Kozma Ferenc Rácalmás/<br />

- "A városavató nagyon jó volt!! Az idõ<br />

ellenére sokan voltak a színvonalas programokon!!<br />

Büszke vagyok, hogy Kemecsén<br />

élek, és hogy megkaptuk a városi címet!!!"<br />

/Egy kemecsei lány/<br />

- Szeptember 17. bebizonyította, hogy összefogással<br />

sokkal többre megyünk, mint azzal,<br />

hogy egymást bántjuk. Egy város életében csak<br />

egyszer adatik meg egy ilyen nap, és mind a<br />

szervezõk, mind a résztvevõk példát mutattak<br />

az utánunk következõknek, hogy így is lehet,<br />

sõt, így is kell felmérni egy városavató jelentõségét,<br />

fajsúlyát. Az lenne a javaslatom, hogy<br />

minden évben legyen egy városnap, ahol újra át<br />

tudjuk élni ennek a felejthetetlen napnak minden<br />

emlékét. Ha a 17-i "FÕPRÓBA" kitûnõ eredménnyel<br />

végzett, akkor minden elkövetkezõ<br />

"SZÜLETÉSNAP" ugyanígy össze fogja tudni<br />

kovácsolni az itt élõket." /Phoenix/


2.<br />

Városavató képekben<br />

Felajánlók a városavatóra<br />

Anico Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Blanerné Karika Henriett<br />

Buda Zoltán és neje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Czompa Bertalan<br />

Farmtej Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Fecskovics Bt.<br />

Fülöpné Varga Anikó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Gyurkó Anita<br />

Ibrány és vidéke Tak. Szöv. Dolgozói . . . . . . . . . . . . . . .Iglai Ferencné<br />

Jobbágy János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kenderes Gyula<br />

Kenderes Gyuláné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kocsis Antal<br />

Kerekegyházi Erdõgazdálkodási<br />

és Szolgáltató Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kondor Lajos<br />

Kozma Gyula és neje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kövesdi István és neje<br />

Lipõk Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Liptai Géza<br />

Lucza János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Lukács Mária<br />

Márton Miklós és neje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Mezõsi László<br />

Molnárné Ferkó Rita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nagy István<br />

Nagy Károlyné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Négyesi István és neje<br />

Orosz Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Óvoda Dolgozói<br />

Papcsák Anita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Pásztor Béláné<br />

Pásztor Gyula Csabáné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Pásztor Tibor<br />

Perec Bt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Pethõ Tibor<br />

Puskás Gyula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ruska Tamás<br />

Smid Józsefné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szabó József<br />

Szabolcs Halászati Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szikszay Lászlóné<br />

Szõke Istvánné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szunyogh András<br />

Takács Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Tamás Zoltán<br />

Tolnai Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Tóth László<br />

Török Ilona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Vajda Tibor<br />

Varga György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Vegera István<br />

Vida József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Zsadány Kht.<br />

Köszönjük!


2005. OKTÓBER 3.<br />

2005. augusztus 14-tõl csodálatos három<br />

napot tölthettünk Erdélyben. Utazásunk<br />

elsõ helyszíne a Kolozs megye székhelyeként<br />

ismert város, Kolozsvár volt. Erdély<br />

egyik legszebb városában megtekinthettük<br />

a Bolyai Egyetemet, sétáltunk a Szent<br />

Mihály templom és a Mátyás szobor körül.<br />

Elhelyeztük az Arany János Általános Iskola<br />

koszorúit a házsongárdi temetõben Apáczai<br />

Csere János és Dsida Jenõ sírhelyénél.<br />

Marosvásárhelyen rövid sétát tettünk a<br />

híres Vásárhelyi Promenádon, felkerestük a<br />

Teleki Tékát, a Bolyaiak szobrát, megcsodáltuk<br />

a Kultúrpalota Tükörtermét. Az esti<br />

órákban elfoglaltuk szállásainkat <strong>Kemecse</strong><br />

város<br />

testvértelepülésén,<br />

Gyergyószárhegyen. Magyar családok<br />

vendégszeretetét élvezhettük, és a késõ<br />

esti órákban bekapcsolódtunk a<br />

Gyergyószárhegyi Napok rendezvénysorozatába.<br />

Erdélyi kirándulás<br />

Másnap reggeli után tovább utaztunk<br />

Gyergyószentmiklósra, majd a Mádéfalvi<br />

veszedelem emlékmû megtekintését<br />

követõen megnéztük Orbán Balázs Erdély<br />

történetének kutatója sírját, amelyhez<br />

gyönyörûen megmunkált székelykapuk<br />

vezetnek. Ezután megcsodáltuk a búcsújáról<br />

nevezetes csíksomlyói<br />

Kegytemplomot, Farkaslakán elhelyeztük<br />

koszorúnkat Tamási Áron síremlékénél.<br />

Különleges emléktárgyakat vásárolhattunk<br />

Korondon a népmûvészeti kirakodóvásáron.<br />

Kellemes sétát tettünk Parajd<br />

sóbányájában, ahol a sajátos mikroklíma<br />

hatásosan gyógyítja az asztmában, tüdõbetegségben,<br />

légcsõszûkületben,<br />

allergiában szenvedõ betegeket.<br />

A nap programjának zárásaként felkerestük<br />

a gyönyörû, fenyvesekkel ölelt<br />

Medve-tó partján elterülõ várost, Szovátát,<br />

mely Székelyföld leghíresebb üdülõvárosá-<br />

Testvértelepülésünk Gyergyószárhegy<br />

nak számít.<br />

Kirándulásunk harmadik napján kellemes<br />

idõben, festõi környezetben sétáltunk a<br />

Gyergyószentmiklóstól kb. 20 km-re fekvõ<br />

Gyilkos-tó és Békés-szoros mentén. A Csíki<br />

Havasok, a Hargita hegység, a Görgényi<br />

Havasok, a Gyimesi-szoros, az "ezeréves"<br />

természet szépségétõl búcsút vettünk; s azt<br />

hiszem valamennyi résztvevõ (55 fõ)<br />

nevében mondhatom: az itt élõ magyarok<br />

nemes egyszerûsége, a barátságos fogadtatás,<br />

a hagyományõrzõ programok hangulata<br />

életre szóló élménnyel gazdagított bennünket.<br />

Itt köszönjük meg <strong>Kemecse</strong> Város Önkormányzatának<br />

anyagi támogatását, melyet e<br />

csodálatos utazási költségeihez biztosított.<br />

Márkusné Tóth Gizella<br />

ig. helyettes<br />

A Lázár-kastély<br />

"A falu fölött emelkedõ Szármány, ezen<br />

tündöklõen fehérlõ márványhegy. Ott van a<br />

hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes<br />

bástyáival, fogrovatos falaival. Ott van a<br />

hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetû<br />

kolostora és temploma, ott a hegytetõ<br />

ormán a büszkén fekvõ kápolna, odább egy<br />

magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér<br />

egyháza, és ezek kiemelkedõ festõi csoportja<br />

alatt a csinos falu terül el, zöld lombok<br />

közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán<br />

Balázs)<br />

A település Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre,<br />

észak felé, a Szármány-hegy déli<br />

oldalán fekszik. Kialakulását a XII-XIII.<br />

századra teszik. Nevét valószínûleg a<br />

hegyrõl kapta, azt hívták eredetileg Szár<br />

(=tar)-hegynek.<br />

A falu legfõbb látnivalója a Lázár-kastély,<br />

másik ékessége pedig, az épület közvetlen<br />

szomszédságában található, Ferenc-rendi<br />

kolostor.<br />

Az 1669-1752 között, a Lázár István<br />

királybíró által adományozott helyen,<br />

létesült egyházi épületegyüttes barokk<br />

stílusban készült. Ebben a kolostorban élt<br />

Kájoni János, Erdély "Pázmány Pétere". Az<br />

épület 1875-ben nyerte el ma is látható,<br />

végleges alakját.<br />

A római katolikus plébániatemplom egy<br />

1235 körüli, román kori templom helyén<br />

épült, 1729-ben, barokk stílusban. Az 1600-<br />

as években Szárhegy a Székelyföld egyik<br />

fontos katonai és közigazgatási központjának<br />

számított. Az erdélyi fejedelmek is<br />

többnyire itt szálltak meg, ha a<br />

Székelyföldre jöttek. A falut többször is<br />

megtámadták és felégették a török-tatár<br />

csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört<br />

be Moldva felõl. A gyergyóiak megütköztek<br />

a támadókkal és le is gyõzték õket. A legenda<br />

szerint a gyergyóiak közül mindössze<br />

tizenöten pusztultak el, de az ellenségbõl<br />

több mint ötszázan. Az elesetteket a községen<br />

alul egy halomba temették<br />

el, amit ma is<br />

Tatárdombnak hívnak.<br />

A faluban mûködõ<br />

mûvésztelepet 1974-ben<br />

létesítették. Minden év<br />

augusztusában, belföldrõl és<br />

külföldrõl érkezõ,<br />

képzõmûvészek dolgoznak<br />

és találkoznak itt. Õsszel,<br />

pedig népmûvészek<br />

gyülekeznek az alkotótáborban,<br />

és az itt készült alkotásokat<br />

valamennyien a<br />

községnek ajándékozzák.<br />

A XVI-XVII. században, reneszánsz stílusban<br />

épült kastély a falu és a Székelyföld<br />

egyik gyöngyszeme. Itt nevelkedett a korán<br />

árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély<br />

késõbbi fejedelme.<br />

A kastély átalakítása Lázár István nevéhez<br />

fûzõdik, aki 1631 körül az épületet<br />

bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal<br />

vette körül. Ebben az idõben készült a homlokzat<br />

reneszánsz díszítése is. 1707-ben a<br />

labancok felégették a kastélyt, melyet Lázár<br />

Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a<br />

lovagterem építését is, ahol késõbb, hosszú<br />

idõn keresztül széki gyûléseket is tartottak.<br />

A épület késõbb még kétszer leégett, a<br />

második tûzvészben (1872) állapota nagyon<br />

leromlott. Az épület restaurálási<br />

munkálatai napjainkban is folynak, végsõ<br />

cél, hogy a kastély újra régi szépségében<br />

csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz<br />

építészet egyik legjelentõsebb építménye. A<br />

kastély homlokzati részén található<br />

emeletes kapubástya egy idõben lakótoronyként<br />

is szolgált. Az épület udvarára<br />

torony boltíves bejáratán juthatunk be. A<br />

kert bal oldali fala mentén az egykori konyha,<br />

cseléd- és katonalakások, a kovácsmûhely<br />

és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali<br />

fal mellett álló emeletes épület az<br />

Asszonyok-háza, ahol a vár úrnõi laktak. Az<br />

udvar közepén található kicsi épület a kastély<br />

föld alatti pincetömlöcének lejárataként<br />

szolgált. A bejárattal majdnem szemközt<br />

található a tatarozott lovagterem, ami<br />

leginkább tanácskozások színhelye volt, de<br />

itt szállásolták el az ide érkezõ vendégeket<br />

is. A kastély emeleti termében<br />

képzõmûvészeti kiállítás tekinthetõ meg.<br />

Forrás: www.erdelyiturizmus.hu


4.<br />

2005. OKTÓBER<br />

Kirándulás Kárpátalján<br />

Az iskola tantestülete június 30-án indult<br />

Kárpátaljára egy három napos kiránduló<br />

útra.<br />

Elsõ látnivaló az ungvári vár volt és a várhegy<br />

déli oldalán található kárpátaljai<br />

szabadtéri Néprajzi Múzeum, ami a kárpátaljai<br />

faépítészet legjellegzetesebb<br />

emlékeit, azok szinte minden típusát bemutatja.<br />

Ezután a szolyvai emlékpartot néztük<br />

meg, ahol Rákóczi Lengyelországból jövet<br />

itt találkozott a népfelkelõk küldötteivel.<br />

1944 és 1955 között a helységben<br />

gyûjtõtábor volt, ahol több ezren haltak<br />

meg.<br />

Utunk további folytatásaként a Vereckei<br />

hágó következett, ami történelmünk része.<br />

Itt jöttek be honfoglaló õseink. Ez az a<br />

2005. június 28-án<br />

megtartott<br />

Képviselõtestületi ülésrõl:<br />

A képviselõ testület:<br />

- Elfogadta <strong>Kemecse</strong> nagyközség<br />

település szerkezeti tervét.<br />

- Elfogadta a helyi Építési Szabályzatot.<br />

- Határozatot hozott a rendeletek<br />

felülvizsgálatának tárgyában, a KET<br />

bevezetésével kapcsolatban.<br />

- Elfogadta a Zsadány Kht 2004. évi<br />

beszámolóját.<br />

- Jóváhagyta <strong>Kemecse</strong> nagyközség önkormányzatának<br />

átfogó értékelését a gyermekjóléti<br />

és gyermekvédelmi feladatok<br />

ellátásáról.<br />

- Társulási megállapodást kötött a<br />

Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat<br />

ellátására.<br />

- Jóváhagyta az együttmûködési megállapodást<br />

a Nívó - Satellit Kft-vel.<br />

- Határozatot hozott az esetkocsi visszaállításáról<br />

a kemecsei Mentõállomás<br />

részére.<br />

2005. július 5-én<br />

megtartott<br />

Képviselõtestületi ülésrõl:<br />

A képviselõ testület:<br />

- Módosította a Szervezeti és Mûködési<br />

Szabályzatot.<br />

vidék, amelyet minden magyar igyekszik<br />

legalább egyszer felkeresni.<br />

Estére érkeztünk Viskre, ahol a szállásadóink<br />

vártak.<br />

Másnap Técsõre mentünk, megnéztük a<br />

református templomot, majd nem messze<br />

Rahótól a Tisza jobb partján az Ungvár felé<br />

vezetõ úton - itt megáll minden turistabusz<br />

- egy márványoszlop áll, ami Európa geodéziai<br />

középpontját jelöli. Latin nyelvû<br />

szöveget véstek rá: "Ez egy állandó, pontos<br />

és örök hely, amelyet egy nagyon pontos<br />

Magyarországon készült különleges<br />

hosszúsági és szélességi mérõmûszerrel<br />

állapítottak meg."<br />

Ezután folytattuk utunkat a Tatárhágóhoz.<br />

Visszafelé megálltunk azon a hídon, ahol<br />

- Köszönetét fejezte ki Dr. Mádl Ferenc<br />

Úrnak, a Magyar Köztársaság Elnökének, a<br />

városi cím adományozásáért.<br />

- Módosította a Kemecséért kitüntetõ díj<br />

alapításáról és adományozásáról szóló rendeletet.<br />

- Módosításra került a Díszpolgári cím<br />

alapításáról és adományozásáról szóló rendelet.<br />

2005. július 13-án<br />

megtartott<br />

közmeghallgatásról:<br />

Változás történt a település életében a<br />

városi cím elnyerése után, ezért a<br />

képviselõtestület határozatot hozott:<br />

Okmányiroda, Gyámhivatal és I. fokú<br />

építésügyi hatóság létrehozásáról.<br />

A képviselõ testület 2005. július 20-án<br />

telefonon történõ megkeresésérõl:<br />

A képviselõ testület felkérte Gráf József<br />

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési<br />

Miniszter Urat, hogy <strong>Kemecse</strong> városavató<br />

ünnepségén vegyen részt és a települést<br />

avassa várossá.<br />

2005. augusztus 18-án<br />

megtartott<br />

Képviselõtestületi ülésrõl:<br />

A képviselõ testület:<br />

- Elfogadta a gyermekélelmezés térítési<br />

díjakról szóló rendeletet.<br />

-Megtárgyalta a Pedagógiai Szakszolgálat<br />

jól láthattuk a Fehér Tisza és a Fekete Tisza<br />

összefolyását.<br />

Este a szállásadóinkkal a viski iskola<br />

ebédlõjében közös vacsorán és táncos<br />

mulatságon vettünk részt,<br />

Harmadnap indultunk haza, de még megnéztük<br />

a viski református templomot,<br />

melyet 1270-ben V. István építtetett. A 14.<br />

és 15. század gótikus stílusban felújították.<br />

1524-ben a reformátusoké lett. 1656.<br />

február 17-én II. Rákóczi György országgyûlést<br />

tartott itt. 1717-ben a tatárok felgyújtották,<br />

1790-ben állították helyre, 1970-<br />

ben újították fel.<br />

A sajáni borkút vizét is megkóstolhattuk<br />

útban hazafelé, amit gyógykúraként ajánlanak<br />

az orvosok a betegeknek<br />

bevezetésének lehetõségeit.<br />

- Elfogadta a 1942 és 2203 hrsz.-ú ingatlan<br />

<strong>Kemecse</strong> város önkormányzata részére<br />

történõ felajánlást.<br />

- Határozatot hozott a Zsadány Kht<br />

tevékenységi körének bõvítésérõl.<br />

2005. szeptember 8-án<br />

megtartott<br />

Képviselõtestületi ülésrõl:<br />

A képviselõ testület:<br />

- Elfogadta a 2005. évi költségvetési<br />

beszámolót.<br />

- Jóváhagyta a környezetvédelmi<br />

Programot. A programban meghatározott<br />

célok megoldására a jövõben rendeletet<br />

fog kidolgozni.<br />

- Jóváhagyta az Együttmûködési megállapodást<br />

a testvértelepüléssel /romániai<br />

Gyergyószárhegy/.<br />

- Hozzájárult ahhoz, hogy <strong>Kemecse</strong><br />

várossá avatásának emlékére emléktábla<br />

kerüljön elhelyezésre a Polgármesteri<br />

Hivatal Nagytermében, melyet a városavató<br />

rendezvény /2005. szeptember 17-én/<br />

keretében leplezett le.<br />

Megtekinthetõ -<br />

Megrendelhetõ<br />

A városavatóról készült fotók 200<br />

Ft/db. A DVD 3 500 Ft.<br />

Megtekinthetõ a Polgármesteri<br />

Hivatalban Vegera Tímeánál.<br />

Rendelési határidõ: az újság megjelenése<br />

után 2 hétig.


2005. OKTÓBER 5.<br />

Július 25-én izgatottan ébredt a kis csapat.<br />

Hét klubtag indulhatott útnak a Balaton<br />

északi partjára nyaralni. "A rák ellen az<br />

emberért, a holnapért!" Társadalmi<br />

Alapítvány pályázatának jóvoltából. Nagy<br />

várakozással tekintettünk július utolsó hetének<br />

napjaira.<br />

A kellemes (talán túlzottan is meleg)<br />

idõjárás és az alsóõrsi környezet adta<br />

pihenési, kikapcsolódási lehetõségek mellett<br />

életmódbeli tudnivalók elsajátítását is<br />

be tudtuk iktatni a programunkba.<br />

Harmatjárás, gyógyító masszázs, jóga, energizáló<br />

gyakorlatok, élménykirándulások, és<br />

változó hosszúságú séták mellett a fõzésnél<br />

is igyekeztünk az egészséges táplálkozást<br />

<strong>Kemecse</strong> "hõsei"<br />

segíteni. A vízi torna nem csupán a saját<br />

kezdeményezésünk volt, hiszen a strandon<br />

délutánonként fél órás vízi aerobikba<br />

lehetett bekapcsolódni. Hamar eltelt a hét<br />

nap, feszült izgalommal, félelemmel terveztük<br />

a hazautazást. Aki felszállt a vonatra,<br />

az segíti a következõ poggyászának<br />

felvételét, hogy mindenki idõben fent<br />

legyen. És együtt maradjunk. A terv csupán<br />

Székesfehérvárig mûködött. Sajnos a<br />

Záhonyig közlekedõ gyorsra nem tudtunk<br />

felszállni együtt a zsúfoltság és a foglalt kocsik<br />

miatt. A lényeg, hogy senki nem maradt<br />

a peronon. Öten már csak a poggyászkocsi<br />

peronjára préselõdtünk fel. Innen egy<br />

erõteljes fékezés nyomán a postakocsinak<br />

kötöttünk ki. Uniós élmény volt. Az utasok<br />

gyékényeiken ültek, vagy feküdtek, ettek,<br />

olvastak, tették, amit kellett. Egész Szolokig<br />

tartott ez a kollektív együttlét. Fotón meg is<br />

örökítettük mindezt, ha felébredünk,<br />

hõsiességünk emléke ne tûnjön el. Együtt<br />

voltunk, mindezek mellet jól éreztük<br />

magunkat, a nyitott vagonajtók és az<br />

átmenõ biciklisek fel-leszállása ellenére.<br />

Látva betegtársaim rettenthetetlenségét,<br />

büszkeség töltött el, erre is képesek<br />

vagyunk! Ott a vagonban határoztam el,<br />

hogy megírom "hõseink" utazását, a<br />

kellemes nyaralás zárásaként.<br />

Üdvözlettel: az Aranyesõ Klub "Hõsei".<br />

Elmúlt a nyár, újra megszólalt a csengõ!<br />

Az Arany János Általános Iskolában a<br />

2005/2006-os tanévet 519 tanuló kezdte<br />

meg.<br />

Ebbõl alsó tagozatos 282, felsõ<br />

tagozatos 237.<br />

Négy egész napos osztály és egy napközis<br />

csoport indult az alsó tagozaton.<br />

A Vivaldi Zeneiskola tanárai és a helyi<br />

pedagógusok hangszeroktatást tartanak<br />

(furulya, szintetizátor, gitár, zongora<br />

hangszereken) a gyerekek, a Harmónia<br />

Mûvészeti Iskola szervezésében pedig<br />

néptáncot, moderntáncot és grafikát tanulnak.<br />

A Bozsik program keretében a labdarúgás<br />

oktatása és az utánpótlás<br />

nevelése folyik.<br />

Mindenkinek sikeres tanévet kívánunk!<br />

Nyugdíjba vonulása miatt már nem<br />

kezdte meg a tanévet:<br />

Deák Sándorné kisegítõ dolgozó<br />

Hagymásy Károly karbantartó<br />

Pásztor Béláné gazdasági vezetõ<br />

Prescsák Mihályné pedagógus<br />

Smid Józsefné pedagógus<br />

Köszönjük munkájukat! Békés , nyugodt<br />

éveket, jó egészséget kívánunk valamennyiüknek!<br />

Ugrásszerûen megnõ a kemecsei lakosok száma?<br />

Természetesen, mint minden település,<br />

<strong>Kemecse</strong> is szeretné, ha növekedne a helyi<br />

lakosok száma.<br />

Ennek eléréséhez legfontosabb feladat<br />

lenne elsõsorban a jelenlegi népesség megtartása.<br />

Fontos lenne, hogy a fiatalok itt<br />

maradjanak városunkban. Ha ezt sikerülne<br />

elérni, ezután lehetne gondolkodni <strong>Kemecse</strong><br />

lélekszámának növelésében.<br />

Ehhez logikus gondolkodásmódra van<br />

Megtekinthetõ -<br />

Megrendelhetõ<br />

A városavatóról készült fotók 200 Ft/db<br />

A DVD 3 500 Ft.<br />

Megtekinthetõ a Polgármesteri<br />

Hivatalban Vegera Tímeánál.<br />

Rendelési határidõ: az újság megjelenése<br />

után 2 hétig.<br />

Ünnepeljünk!<br />

2005. október 21-én 15 órától a Hõsi<br />

Emlékmûnél<br />

A hagyományok szerint: Koszorúk, virágok<br />

elhelyezése, mécsesek gyújtása.<br />

Szeretettel hívjuk, várjuk családjával<br />

együtt.<br />

szükség és semmiképpen sem olyan politikai<br />

indíttatású mende - mondákra, /mint a nemrégiben<br />

felröppent hírek/, Nyíregyháza egy<br />

részének Kemecsére történõ tömeges<br />

kitelepítésérõl.<br />

Ennek - igaz egyesek nagyon szeretnék -<br />

semmi valóságalapja nincs.<br />

Gondoljuk végig ezt a felvetést logikusan!<br />

A városavató elõkészületeikor és magán a<br />

rendezvényen is példátlan összefogást<br />

Kiállítás<br />

2005. október 21-tõl<br />

Kissné Szalontai Judit babakiállítása<br />

tekinthetõ meg a Mûvelõdési Házban.<br />

Véradás!<br />

Kemecsén, sajnálatos módon még<br />

mindig kritikusan alacsony a véradó<br />

donorok száma! Az október 6-án tartott<br />

véradáson csupán 28-an kínálták fel segítségüket<br />

embertársaiknak. Ez a közömbösség<br />

nagyon nehezen magyarázható!<br />

Pedig nagyon sok az olyan beteg, akinek<br />

életét néhány egységnyi vérrel meg lehetne<br />

menteni. Gondolkozzunk el ezen és a<br />

legközelebbi véradáson "akarjunk" segíteni!<br />

tapasztalhattunk a kemecsei városlakók<br />

részérõl. Pont ezt a jól összekovácsolódott<br />

közösséget akarná valaki szétrobbantani,<br />

nem hiszem, hogy erre bárkinek is szüksége<br />

lenne. Másrészrõl városunk nem tudná felvállalni<br />

egy ekkora létszámú újonnan beköltözõ<br />

embercsoport elhelyezését, hiszen nincsen<br />

jelenleg ekkora közmûvesített terület, ahol<br />

ennyi új lakást lehetne felépíteni. Ez csak<br />

néhány érv a valóság mellett, de még számtalan<br />

tényt fel lehetne sorolni. Sajnos, a<br />

valótlan állításokkal, lejárató pletykákkal,<br />

rágalmakkal évek óta meg kell küzdenie a<br />

helyi vezetésnek. Erõs összefogással, akarattal,<br />

kitartással és sok küzdelemmel elértük<br />

azt, amirõl évekig még csak álmodni sem<br />

mertünk: <strong>Kemecse</strong> város lett. Képzeljük hát<br />

el, hogy mennyi elérhetetlennek hitt álom<br />

valósulhatna meg, ha az ilyen és ehhez<br />

hasonló kitalációk és fölösleges feszültségkeltések<br />

helyett, valós és érdemi dolgokra<br />

koncentrálnának egyes emberek, és a<br />

felmerülõ problémák megoldására fordítanák<br />

az energiájukat. A fiatal város jövõjét kellene<br />

építgetni, nem pedig az eddig elért eredményeket<br />

lerombolni. Mint tudjuk, az<br />

emberek különbözõek, éppen ezért<br />

véleményük sem egyezik, de meg kell tanulni<br />

kompromisszumot kötni, a közös cél<br />

elérése érdekében.<br />

<strong>Kemecse</strong>i lakos


6.<br />

Molnár György emléktorna Kemecsén<br />

2005. OKTÓBER<br />

2005. július 30-31-én kerül elsõ alkalommal<br />

megrendezésre Demecser - Dombrád -<br />

Nagyhalász - <strong>Kemecse</strong> valamint a rendezõ<br />

<strong>Kemecse</strong> részvételével a Molnár György<br />

emléktorna.<br />

Néhány sorban a névadóról!<br />

Mindenki "Gyuri bácsija "1940. november<br />

23-án született Ózdon. 5 éves korában<br />

jutott árvaságra. Azóta Kemecsén élt, 1956-<br />

tól a hírtelen bekövetkezett 2003-as haláláig<br />

a helyi Tüzép telepen dolgozott. 1966-ban<br />

kötött házasságot Gergely Máriával.<br />

Házasságukból 2 fiúgyermek született, kiket<br />

tisztességgel és becsülettel felneveltek.<br />

Sokáig volt aktív sportoló. Az aktív<br />

sportolás befejezése után a sport minden<br />

területén önzetlenül segített. Szervezõ<br />

készsége, segíteni akarása sokat segített<br />

akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá.<br />

Elévülhetetlen érdeme volt a sportpálya<br />

elkészítésében. Ha kellett dolgozott, ha kellett<br />

jó tanácsokkal látta el azokat, akik a<br />

kivitelezésben dolgoztak. Munkáját a<br />

település önkormányzata is elismerte, 1995-<br />

ben a "Kemecséért" kitüntetést vehetett át.<br />

Beteg lett, de ennek ellenére szinte nem<br />

múlhatott el egy futballmérkõzés, hogy<br />

Gyuri bácsit ne lehessen<br />

felfedezni, a kapu mögött,<br />

ahol együtt élt a játékkal.<br />

Emlékezzünk rá, bár Õ<br />

mindig köztünk fog maradni.<br />

A sikeresen megrendezett<br />

emléktornán 3. 4.<br />

helyezésért Demecser és<br />

Dombrád játszott, ahol<br />

Demecser gyõzött és lett 3.<br />

helyezett.<br />

A döntõt Nagyhalász, a<br />

hazai Kemecsével vívta,<br />

ahol <strong>Kemecse</strong> 4:1 re gyõzött, s lett az elsõ<br />

alkalommal kiirt torna gyõztese. A magasabb<br />

osztályban szereplõ Nagyhalásznak<br />

meg kellett elégedni a 2. Helyezéssel.<br />

A helyezésekért járó serleget a torna<br />

névadójának idõsebbik fia Molnár György<br />

adta át.<br />

A labdarúgó szakosztályról<br />

Úgy hiszem, hogy az egyesület<br />

vezetésének emlékplakettja, melyet<br />

Nagy Attila labdarugó szakosztályvezetõ<br />

és Mile Miklós sportegyesület<br />

elnöke adott át a Molnár<br />

Családnak, örökké emlékezetes<br />

marad.<br />

A továbbiakban néhány sorban<br />

szeretném a tisztelt érdeklõdõket tájékoztatni<br />

a labdarugó szakosztálynál<br />

bekövetkezett változásokról. Az egyesület<br />

elnöksége Márton Sándor menedzsernek<br />

és Kondor József szakosztályvezetõnek<br />

megköszönte a szakosztálynál végzett<br />

munkájukat és új szakosztályvezetõt bízott<br />

meg Nagy Attila személyében. Az ifjúságiaknál<br />

is változás történt, Papp László<br />

helyett Sebõk Imre lett az új edzõ. A<br />

segítõk köre is kibõvült. Az új menedzser<br />

Nagy János a Perec Bt. tulajdonosa,<br />

valamint a szakosztályvezetés céljai között<br />

a megyei II. osztályú bajnokság megnyerése<br />

fogalmazódott meg elsõdleges feladatként.<br />

Ennek érdekében nem csekély anyagi<br />

áldozatok árán Sényõrõl Kemecsére igazolta<br />

Lehoczki Zsoltot, akit egyben megbízott<br />

az edzõi teendõk ellátásával. Érkezett még<br />

az NB-I-t is megjárt Barna Miklós valamint<br />

Kiss Gábor, Balogh Gyula, Várnai Róbert,<br />

Szabó Attila, akik szintén NB-és klubokban<br />

kergették a labdát.<br />

A hat Sényõrõl érkezetteken kívül<br />

Kemecsére került Rakamazról Gerliczki<br />

Máté, Újfehértóról pedig Szekrényes<br />

Csaba.<br />

Az itt maradt játékosokkal:<br />

Hegyes Sándor, Márton Péter, Horváth<br />

Ferenc, Zborai Károly, Barkaszi Attila,<br />

Matejkó Gábor, Somogyi Csaba, Turóczi<br />

Csaba, Laskai Ferenc, Bilecz József<br />

Kiegészülve az Önkormányzat és a jelenleg<br />

34 szponzor anyagi támogatásával, a<br />

szakosztályvezetés bízik abban, hogy a<br />

kitûzött célok valóra válhatnak.<br />

A fenti célok megvalósításához az<br />

egyesület elnöksége eredményes és sikeres<br />

munkát kíván.<br />

Kondor Lajos<br />

Elnökségi tag


2005. OKTÓBER 7.<br />

HULLADÉK HÍRADÓ<br />

2005. október 10-tõl indult városunkban<br />

a szelektív hulladékgyûjtés.<br />

Minden lakás tulajdonoshoz eljuttattuk<br />

a hírlevelet, amelyben világosan és<br />

egyértelmûen meg van fogalmazva a<br />

lakosság feladata.<br />

Ha valakinek szüksége van "kék"<br />

illetve "sárga" zsákra, azt a szemétszállító<br />

autó sofõrjétõl igényelheti.<br />

Hírek - röviden<br />

2005 évi szelektív hulladék elszállítások<br />

idõpontja november 07. (hétfõ) és<br />

december 05. (hétfõ).<br />

<strong>Október</strong> 8-án lomtalanítási akciót tartottunk.<br />

KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK, hogy a<br />

felhívásban foglaltakat betartotta, így<br />

zökkenõmentesen teljesítettük feladatunkat.<br />

Az eltávolított mennyiség 180 q.<br />

"Zsadány" KHT.<br />

1.<br />

Lakossági szelektív<br />

gyûjtési idõpontok<br />

2005. évre KEMECSE VÁROS<br />

október 10. hétfõ<br />

november 07. hétfõ<br />

december 05. hétfõ<br />

-Szép ünnepünk volt augusztus 20-án is a Szociális Otthon<br />

udvarán.<br />

Kemecséért kitüntetõ díjat Katona Jánosné vehette át.<br />

A szalmakompozíciók igen sikeresek, még mindig jól<br />

láthatók a Móricz Zs. utcán.<br />

Csodálatos volt Palicz Zoltánné szalmafonó mûvész kiállítása,<br />

aki október 3-án foglalkozást is tartott.<br />

Szép számmal vett részt az Aranyesõ klub.<br />

<strong>Október</strong> 1-jén jó hangulatban köszönthettük az idõseket.<br />

Köztük az 50 éves házassági évfordulójukat ünneplõket:<br />

Balázs Károlyék, Faják Mihályék, Lukács Imréék és Várdai<br />

Istvánék.<br />

2.<br />

3.<br />

VÁRJUK EGYÜTT!<br />

MÁR CSAK KÉT HÓNAP ÉS ITT A KARÁCSONY!<br />

Ajándékozzuk meg egymást hangulatos mûsorokkal.<br />

Kérjük az intézményeket, szervezeteket, egyéneket is,<br />

hogy közös ünnepünkre 5 - 10 perces idõkeretnek<br />

megfelelõ mûsorral készüljünk! (Lehet jelenet, vers, dalok<br />

stb…) A kulturális bizottság tagjai várják a visszajelzéseket!<br />

(Szereplõk száma, mûsortartalma) A fenyõfa díszítését is<br />

közösen végezzük, saját készítésû ötletes díszekkel!<br />

Mindenkinek lelkes készülõdést kívánunk!<br />

F O N T O S !<br />

A Sz.-Sz.-B. Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás Kerületi Fõállatorvosi Hivatala, 2005.<br />

október 14. - 2005. november 03. között <strong>Kemecse</strong> város közigazgatási területén, a területen található rókák<br />

veszettség elleni immunizálása miatt, e b z á r l a t o t és l e g e l t e t é s i t i l a l m a t rendel el.


8.<br />

Mindenszentek keresztény ünnep, azoknak az üdvözülteknek<br />

a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a<br />

kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk.<br />

A halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi elõestéje ez, így<br />

e két nap összekapcsolódik.<br />

Az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak. Nyugaton 609-<br />

ben tûnik fel elõször ez az ünnep, mikor május 13-án "Szûz<br />

Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk"<br />

tiszteletére avatják fel a római Pantheont.<br />

A hozzátartozók temetõjárása már októberben<br />

megkezdõdik. Helyrehozzák a sírokat, krizantémmal,<br />

õszirózsával díszítik õket. Ilyenkor az ismeretlen holtakra is<br />

gondot fordítanak az emberek. Mindenszentek estéjén az<br />

eltávozottal emlékezetére megszólalnak a harangok, és gyertyák<br />

gyúlnak. Ez alatt az idõ alatt a lelkek jelképesen megpihennek.<br />

Az õsök sírjánál összegyûlik a rokonság, és a halottak<br />

üdvéért imádkozik.<br />

Azokra is kegyelettel gondolnak, akik idegenben vagy<br />

ismeretlen helyen nyugszanak.<br />

A halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048, apát<br />

994-tõl) ered, aki emléknapul a Cluny anyaház alá tartozó<br />

minden bencésházba bevezette. Ez a rendelete máig fennmaradt.<br />

Hamarosan a bencés renden kívül is megülték; a 14.<br />

század elejétõl Róma is átvette.<br />

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért<br />

A SIKER TITKA ...?!<br />

"EMLÉKEZZÜNK"<br />

2005. OKTÓBER<br />

régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyere, sót, vizet<br />

tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetõbe vitték ki az<br />

ételt, s a sírokra helyeztek belõle, a maradékot pedig a<br />

koldusoknak adták. Szeged környékén "mindönszentek<br />

kalácsa", "kolduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a<br />

szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére<br />

való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak<br />

lepénye volt a neve.<br />

Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad<br />

mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt<br />

hozhat a ház népére. Ehelyett örültek, kukoricát morzsoltak.<br />

Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a<br />

halott. Az égõ gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert<br />

annak a halottnak a bûne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a<br />

másik lélekre.<br />

Az ünnepség és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektõl<br />

a hangos zokogásig utat törhet magának az<br />

emlékezés, a fájdalom.<br />

A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenednének<br />

Ady Endre szép sorai:<br />

"Ó hányszor kell a sírra néznünk,<br />

Hogy vigasztaljuk önmagunk.<br />

Dobjuk el a tettetõ álcát:<br />

Ma ünnep van, ma sírhatunk."<br />

Sporttörténelmet írt a <strong>Kemecse</strong> Sportegyesület Kézilabda Csapata,<br />

azzal, hogy a 2004 -2005. évi megyei férfi kézilabda bajnokságban példa nélküli<br />

teljesítménnyel - egyetlen pontot sem veszítve - szerezte meg a bajnoki címet!<br />

Az utóbbi évek sikereit az elmúlt bajnoki év koronázta meg.<br />

Szezonkezdéskor a csapat azt a célt tûzte ki, hogy a bajnokságot pontveszteség<br />

nélkül nyerje meg. Sikerült…! A cél érdekében a csapat minden tagja az<br />

edzéseken és a mérkõzéseken egyaránt teljes erõbedobással vett részt.<br />

A csapatot jellemzõ baráti, közösségi szellem jó néhány esetben<br />

hozzásegített minket a „vesztes kimenetelünek” látszó mérkõzések<br />

megnyeréséhez. Ezt bizonyította, hogy Csengerben, a jóval fiatalabb<br />

átlagéletkorú csapatot sikerült legyõznünk a mérkõzés hajrájában.<br />

Szívesen emlékszünk vissza a Balkányban és Ti szalökön lejátszott<br />

mérkõzésekre, ahol a kézilabda sport minden szépségét bemutatva arattunk<br />

kiütéses gyõzelmeket.<br />

A kézilabda csapat kiharcolta a Nemzeti Bajnokságban való indulás jogát,<br />

de technikai okok miatt (sportcsarnok hiánya, finanszírozási nehézsé gek) nem<br />

tudta vállalni a magasabb osztályban való szereplést.<br />

A KEMECSE SPORTEGYESÜLET KÉZILABDA CSAPÁTÁNAK<br />

TELJESÍTMÉNYÉT AZ ALÁBBI TÁBLÁZATOK MUTATJÁK BE.<br />

CSAPATOK<br />

MEGYEI FÉRFI KÉZILABDA BAJNOKSÁG<br />

VÉGEREDMÉNYE<br />

2004/2005<br />

MÉRKÕZÉS GYÕZELEM DÖNTETLEN VERESÉG Dobott<br />

GÓLOK<br />

Kapott<br />

GÓLOK<br />

GÓL-<br />

KÜLÖMBSÉG<br />

PONTOK<br />

1. <strong>Kemecse</strong> SE 18 18 0 0 484 368 116 36<br />

2. Nagykállói KC 18 9 3 6 415 382 33 21<br />

3. Csenger KC 18 10 1 7 415 400 15 20<br />

4. Balkány SE 18 7 4 7 449 457 -8 18<br />

5. Tiszalöki VSE 18 8 1 9 462 472 -10 17<br />

6. Ópályi KSE 18 6 2 10 472 470 2 14<br />

7. Baktalórántháza VSE 18 2 0 16 393 547 -154 4<br />

8. x 0 0 0 0 0 0 0 0<br />

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG megye 2004-2005 évi Kézilabda<br />

Bajnokság legjobb gólszerzõi<br />

Sorszám Játékos neve<br />

Csapat Gólok száma<br />

1 Balázs László <strong>Kemecse</strong> SE 142<br />

2 Nagy András<br />

Baktalórántháza VSE 119<br />

3 Molnár Sándor<br />

Balkány SE 119<br />

4 Petruska Zoltán<br />

Tiszalöki VSE 111<br />

5 Varga Gergely <strong>Kemecse</strong> SE 110<br />

Akik a fenti sikereket<br />

elérték.<br />

Állnak (jobbról balra):<br />

Hostisóczki Tamás, Varga<br />

Gergely, Balázs László, Mile<br />

Miklós, Juhász József, Buczó<br />

Balázs<br />

Guggolnak (jobbról balra):<br />

Korpai János, Ignéczi Ferenc,<br />

Molnár Attila, Kocsis Antal,<br />

Vágner Zoltán<br />

A képrõl hiányoznak:<br />

Vida József, Bíró Gábor,<br />

Laczkovszky Zsolt, Lukáts<br />

Tibor<br />

A kézilabda csapat minden<br />

tagja megköszöni a szurkolók<br />

sportszerû és lelkes<br />

buzdítását, amely a példanélküli<br />

sikerek eléréséhez<br />

nagyban hozzájárult. Bízunk<br />

abban, hogy az eddig elért<br />

sikerek és a csapat további jó<br />

szereplése egyre több sportszeretõ<br />

látogatót fog kicsalogatni<br />

a jövõ évi bajnoki<br />

mérkõzésekre.<br />

Úgy gondoljuk, hogy az<br />

éremszerzés a következõ<br />

bajnoki évben is reális célkitûzésünk<br />

lehet.<br />

Korpai János<br />

technikai vezetõ

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!