Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
jelent meg a könyv, az enyém úgy van dedikálva is. A sors különös játéka,<br />
október 31-én, <strong>ha</strong>lottak estéjén volt Testamentum címmel <strong>Péter</strong> elõadóestje,<br />
nagy sikerrel.”<br />
(<strong>Turcsány</strong> Pálné, Lia néni levele Ádám Tibornénak, 1986 november 22.)<br />
Dante az Emberi színjátékban az emberiség<br />
nagyjain kívül sorra látogatta saját kortársait is<br />
a túlvilág színterein, felsorolásában a keresztény<br />
világrend hierarchikus osztályozása segítette.<br />
Egyetemes érvénnyel. Én csupán egy nemzedéknyi<br />
sors evilági útjait <strong>és</strong> lehetõségeit kívántam<br />
megvilágítani. Hazai érvénnyel.<br />
Felosztásom nem értékelõ felosztás. Kölcsönöztem<br />
a kereszténység „bugyrainak” (elsõ három<br />
r<strong>és</strong>z) <strong>és</strong> „tisztítótüzének” (negyedik r<strong>és</strong>z) fogalmát,<br />
s az ötödik r<strong>és</strong>zben kimondatlanul „paradicsomi”<br />
életpillanatok felvillantását kíséreltem<br />
meg, valamint az élethátterek józanító világosságát<br />
is láttatni szerettem volna. Sikerült, ahogy<br />
sikerült. De felosztásomban inkább a pogány<br />
„lenti- <strong>és</strong> fenti világ” hierarchizálatlan ellentéte<br />
izgatott. Ezt megélt életünkben érzem jelenlévõnek. Életünk mindennapi<br />
gyakorlata vált pokollá, itt van meg a törekv<strong>és</strong> a megtisztulásra <strong>és</strong> történhet<br />
meg a fenti-, s túli világ csak pillanatokra <strong>és</strong>zlelhetõ váratlan realitása, sõt<br />
(keresztény fogalommal megnevezve) egyetlen realitása, a kegyelem.<br />
<strong>Turcsány</strong> <strong>Péter</strong>: Utószó, azaz levél Szelényi Iván tanáromhoz<br />
(A kötetben nem jelent meg.)<br />
288<br />
E kötettel a költõ – mint ahogy a cím is sugallja, összegezni kíván. Nem<br />
csupán egyéni sors áttekint<strong>és</strong>e <strong>és</strong> értékel<strong>és</strong>e ez, <strong>ha</strong>nem egy nemzedéké is,<br />
pontosabban az ifjúság egy rétegének múltját <strong>és</strong> jelenlegi közérzetét kísérli<br />
meg lírájában visszatükrözni. Ennek a nemzedéknek a szellemi formálódásában<br />
nagy szerepe volt a <strong>ha</strong>tvanas évek elején Nyugat-Európában kiteljesedõ<br />
beat-mozgalomnak, majd pedig az 1968-as diáklázadásoknak. Ilyen<br />
szempontból tehát egy világjelenség hullámaként jelentek meg õk is, de – más<br />
történelmi <strong>és</strong> társadalmi környezetben lévén – jobban foglalkoztatta õket<br />
saját nemzetük helyzete, mint akár a francia, olasz vagy amerikai fiatalokat.<br />
Tudtommal nem fordult elõ más országban, hogy a mozgalom szimbolikus<br />
magját a múlt század történelmébõl választották volna, mint ahogy nálunk az<br />
1948-49-es forradalom <strong>és</strong> szabadság<strong>ha</strong>rc <strong>és</strong> Petõfi alakja vált jelképpé. (...)<br />
Ezek a tudatosan vállalt <strong>ha</strong>tások legjobban a kötet gerincét alkotó címadó<br />
ciklusban, az elõ<strong>ha</strong>ngból, öt énekbõl <strong>és</strong> utó<strong>ha</strong>ngból álló Testamentumban<br />
mutatkoznak meg. Az elõ<strong>ha</strong>ng címe (Üvölt<strong>és</strong> elõtt) ötletesen idézi a beat-