Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Levél<br />
Ez a kimozdít<strong>ha</strong>tatlan csönd az utcán,<br />
<strong>és</strong> a szél ahogyan most érzéketlen siklik<br />
alacsonyan a holt avarban vagy száll<br />
újra föl idegen zászlók színeihez…<br />
talán a félelem, hogy mond<strong>ha</strong>tok-e még<br />
neked egy szót, mielõtt az ég bezárulna<br />
valahol egy más nap fölött, legrútabb<br />
bûnünk a tunyaság talán… Az élet<br />
nem e szörnyû, sötét szívver<strong>és</strong>ben<br />
lüktet, nem a szánalomban, nem több<br />
a vér játékánál, ahol a <strong>ha</strong>lál<br />
kivirágzik. Ó, édes gazellám, téged<br />
szitává lõtt falnál a megvillanó<br />
sortûz muskátlijára emlékeztetlek.<br />
Lehet, most már <strong>ha</strong>lál sem ad vigaszt az<br />
élõnek, szerelem okozta <strong>ha</strong>lál?<br />
1944. január 19.<br />
Egy klasszikus édes versét olvasom néked,<br />
keleti földek folyópartjainál,<br />
lugasok, sátrak között született szavak –<br />
mily keserûen <strong>és</strong> vigasztalan zu<strong>ha</strong>nnak<br />
vissza most ebbe a mélységes-mély háborús<br />
éjszakába, hol senki nem járja már be<br />
a <strong>ha</strong>lál angyalainak égboltját,<br />
<strong>és</strong> a szél lök<strong>és</strong>einek robaja <strong>ha</strong>llik,<br />
a magasban a loggiákat szétválasztó<br />
vaslemezeket ahogy rázza, <strong>és</strong> fölszáll<br />
a kutyák melankóliája, ahogy üvöltenek<br />
veteményeskertekbõl a ki<strong>ha</strong>lt utcák<br />
õrjáratainak föl-fölsüvítõ<br />
karabély-löv<strong>és</strong>eire. Valaki él.<br />
Valaki él talán. De mi mégis itt,<br />
bezárva az õsi ének <strong>ha</strong>llgatásába,<br />
keresünk egy jelet, mely túlnõ az életen,<br />
a föld titokzatos jóslatát,<br />
hol még sírboltok romjai között is<br />
fölveti virágát a gyümölcstelen fû.<br />
263