Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter

Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter

30.03.2015 Views

A mondatok sója – mint növényeknek a földé – a lélek tisztasága. S a kicsiny lélek nagy jóságai: füvet a csigának, magot a madárnak, esõt a virágnak, virágot a fának, s papának-mamának napsugár-tenyérrel reggeli simogatást – szeretet-mutató jelzi újra-újra a Lélek-óra legszebb kondulásait. Itt még az éjjeli csillagok is mesehõsök, tündérek, sárkányok lakhelyei: kacsalábon forgó vár a Fiastyúk, nyilazó hõs Orion, s szarvas ugrik elõre, agancsa között bölcsõben hozza a megszületett Fényt. Gyermekidõ, te idõt is visszavonó! Ki kezében nyugszik a gyeplõd? Lassú vagy viharos, kopogós és selymes lépteidet nem méri az óránk. Hangok árja – leterítesz I. Érzék – érintés – közelítés vágya – eligazodás (a vaknak). Érés – gyümölcsre fordulás – termõvé válás – értékké válás: az Én a Te számára érik – a Te számára értékes. Ér – kint: életre hozó termékenyítés – a termékennyé válás és alakulás legparányibb elõkészítõje, közvetítõje (sziklák közül FÖNT-rõl – a hegyrõl – LE-felé, termékenyülésre váró völgyek, síkságok felé – („Értõl az Óceánig.”) Ér – bent: a szív és a test közvetítõje, a legparányibb létáramlás medre, benne – egész helyett rész! – élettel, vérrel: õshordozó a testben! II. S a reciprok: az Ûr! Szó-bokraival: ürítés, ürülés, üresség. Ûr, hiány, szakadék, semmi... De még mindig meder: ha ûrmérték, akkor befogadó, meghatározó, elosztó és elhelyezõ – visszatalál Eredete fenségéhez – az Érhez (Óceánhoz, ten-gerhez, Ten-hez, Is-tenhez!) 244 III. Ne folytassuk: mit rejt az ír, a gyógyítás, az írástudás, a visszaállító, az újra egésszé alakító, az egészségessé tevõ, az írt adni tudó! Mit rejt az Írás – a Jó Hír, az Evangélium – a javasemberek ír-adása? Mit az Írás Örökké tevõ Ereje! Miért érezzük az Irnok nyugalmát az egyiptomiak

szobrán? Vagy a magyarok Anonimusában?! (Pár-darab az egyetemes összmûvészetben!) Igék igricei... IV. Miért az É, az Û után az Í misztériuma? Talán éppen õ az Í – a fiú? A harmadik? I.N.R.I. A népmesék diadalmasa éppen itt? Hangok sugallatai! Ó, te – i – a többes szám jelzése! Micsoda visszaáramlás az Eredet írmagjához! Írmagunk, mi magunk; hát megmaradtunk! Megmaradás és megmarkolás... A Magvetõ markából hová is hullottunk. V. Érintés! Értelem! Intés! Õsök! Isten! Õrzés! Õrangyalok! Õrzõk! Uram! (Ki érzi áramló téralkotását a hangoknak? Ki õrzi?) Áradás, hömpöly, kiáradás, hangok árja – leterítesz! Nyüszítek a fenség dadogásával. Ír – gyógyítás; irgalom. Irányított jel Augusztusi éj, / rólunk leváló élet, / ó, almahéj! (Alföldi haiku) Imádság. Játék. Az I és a J közé feszített húr. Fölforrósodott vesszõ a Vers. Irányított Jel. Imádság. Játék. Imádkozó kezed Parányi gótikus templom imádkozó kezed, könnyedén szökik föl és ostromol eget, az ujjak részletét szóval kimondani már nincs erõm, még nincs erõm: csak tenyeremben tartani. 245

A mondatok sója – mint növényeknek a földé – a lélek tisztasága.<br />

S a kicsiny lélek nagy jóságai: füvet a csigának,<br />

magot a madárnak, esõt a virágnak, virágot a fának,<br />

s papának-mamának napsugár-tenyérrel reggeli simogatást<br />

– szeretet-mutató jelzi újra-újra a Lélek-óra<br />

legszebb kondulásait.<br />

Itt még az éjjeli csillagok is mesehõsök, tündérek,<br />

sárkányok lakhelyei: kacsalábon forgó vár a Fiastyúk,<br />

nyilazó hõs Orion, s szarvas ugrik elõre, agancsa<br />

között bölcsõben hozza a megszületett Fényt.<br />

Gyermekidõ, te idõt is visszavonó! Ki kezében nyugszik<br />

a gyeplõd? Lassú vagy vi<strong>ha</strong>ros, kopogós <strong>és</strong> selymes<br />

lépteidet nem méri az óránk.<br />

Hangok árja – leterítesz<br />

I.<br />

Érzék – érint<strong>és</strong> – közelít<strong>és</strong> vágya – eligazodás (a vaknak).<br />

Ér<strong>és</strong> – gyümölcsre fordulás – termõvé válás – értékké válás:<br />

az Én a Te számára érik – a Te számára értékes.<br />

Ér – kint: életre hozó termékenyít<strong>és</strong> – a termékennyé<br />

válás <strong>és</strong> alakulás legparányibb elõk<strong>és</strong>zítõje, közvetítõje<br />

(sziklák közül FÖNT-rõl – a hegyrõl – LE-felé,<br />

termékenyül<strong>és</strong>re váró völgyek, síkságok felé – („Értõl<br />

az Óceánig.”)<br />

Ér – bent: a szív <strong>és</strong> a test közvetítõje, a legparányibb<br />

létáramlás medre, benne – eg<strong>és</strong>z helyett r<strong>és</strong>z! –<br />

élettel, vérrel: õshordozó a testben!<br />

II.<br />

S a reciprok: az Ûr! Szó-bokraival: ürít<strong>és</strong>, ürül<strong>és</strong>,<br />

üresség. Ûr, hiány, szakadék, semmi... De még mindig<br />

meder: <strong>ha</strong> ûrmérték, akkor befogadó, meg<strong>ha</strong>tározó, elosztó<br />

<strong>és</strong> elhelyezõ – visszatalál Eredete fenségéhez –<br />

az Érhez (Óceánhoz, ten-gerhez, Ten-hez, Is-tenhez!)<br />

244<br />

III.<br />

Ne folytassuk: mit rejt az ír, a gyógyítás, az írástudás,<br />

a visszaállító, az újra eg<strong>és</strong>szé alakító, az<br />

eg<strong>és</strong>zségessé tevõ, az írt adni tudó!<br />

Mit rejt az Írás – a Jó Hír, az Evangélium – a javasemberek<br />

ír-adása? Mit az Írás Örökké tevõ Ereje!<br />

Miért érezzük az Irnok nyugalmát az egyiptomiak

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!