Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mondatséták – hová, Kihez vezettek el?<br />
Az Õ – akár<strong>ha</strong> Én s az Én<br />
akár<strong>ha</strong> Bárki lenne –<br />
Kinek bárkája úszik egyre<br />
illatözönnel elegyedve?<br />
Istenem, csak szóljunk hozzád<br />
fohászokkal <strong>és</strong> imákkal –<br />
Földünk Fiát földi útján<br />
fényességgel vezesd által!<br />
4.<br />
Csöndesen, partról a túli partra<br />
s folyónkra nézel; réven átkelõk<br />
batyuja derekukat veri leapadva,<br />
szemük várja az otthont, áttetszõ<br />
fényükben suhognak part menti fák,<br />
gyermekdaloktól ittasul a szellõ;<br />
Istenem, elõtted néma párban<br />
megáll az idõ vendége lassan –<br />
sodor<strong>ha</strong>tatlan’ a sodró árban.<br />
Tiszazug vigasztalója<br />
„ne maradjak piszkos, rozsdás, <strong>ha</strong>nem legyek<br />
ragyogó, fényes ekevas az Úr kezében!”<br />
BERECZ ERZSÉBET SKOLASZTIKA /1898<br />
XI. 12. – 1932 X. 21./ A magyarországi<br />
ST. BENEDEK LEÁNYAI TÁRSASÁG alapító perjelnõje<br />
Kishúgunk, ki lettél Tiszazug napfénye,<br />
Nyúlós felhõ borítja még tekintetünk,<br />
Titkon kerekíted jóságunk szõlejét<br />
Metszõ mosolyoddal!<br />
Lelked száll föl, árad virradati páránk<br />
Habjaival, föl, föl ébredõ nap õszi<br />
Lobogásának ezer sugarához<br />
Pusztáink homokján!<br />
232<br />
Magam is, õszi lélek, jöttem az õszbõl,<br />
Õszi szinekben hordom az isteni fényt,<br />
Téged is Tiszánkhoz õszi út röpített,<br />
Életfánk virága!