Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter
Talpra állítanak – õk, az egészséges mondatok, amelyekkel félredobhatod a gondolkodás megszokott mankóit is. Lehetnék Dávid, Ekhnaton, Francesco dala birtokom – Nap-bátyához vidáman fordulok, táncolunk, csöndes farkasok. Csillag – a homályban Március, Március, bocsánatos lelkû Március, bolyong hazátlan bérünk ma is: az emberjuss; kísértõ száll föl – szennyes füst: nyálkás szenny, korok korma arcod ifjúságát csókolja, ezernyolcszáz-negyvennyolcas hamvasságodat lepi be alattomos esztendeink képmutató lepleibe, emlékeinken – seb, kísértõinknek billoga marhabélyeg – egyetlen napunk sem volt soha várandós lelkünknek szülõszoba... de volt munkásõrcsuha, gumibotok, kordonok, ütlegek, rendõrkapualj-rémek rettegés teli oduja, megaláztatások ostroma, lesütött szempillák, mint gúlába tett dzsidák Világosa! 226
Március, Március, bocsánatos lelkû Március, bolyong hazátlan bérünk ma is: az emberjuss; láttál te mégis mécseket, szív fölött tüntetõ kokárdát, asszonyt, kézen fogott gyermeket, s a zsoldosok agresszszívébe naponta belopódzott az öngyûlölet... Moly rág itt mindent ma is, moly eszi szegények rongyait, átlyuggatott az igaz, a hamis, de 56-os zászlainkon véráldozatok fénye vakít! Az ép mondatszerkezet tartópilléreire – fölépülhet jellemed is. Vasvári lépte, Petõfi lángja Jókai mosolya, Táncsics óvatos, tántorgó háládata – nem ilyen tavaszról álmodott, hol a lelkek szirma életeink ágaira ráfagyott. Március, Március, bocsánatos lelkû Március, csillag – a homályban, fény – várakozásban; oszlató szél, áldó vihar évszázadok vágyaival – az isteni juss. (1998. Március Idusára) 227
- Page 1 and 2: Jaj, ha a medve halkan tördeli ág
- Page 3 and 4: Tiszta évszakra ajkunkon mosoly mi
- Page 5 and 6: Szédülés halántéktáji gócban
- Page 7 and 8: Századok kigyöngyült cseppje vag
- Page 9 and 10: Hallotta a harangszókat! Székelyf
- Page 11 and 12: Sem emlék, sem való Sem emlék, s
- Page 13 and 14: 2. ÉLETRE-HALÁLRA Pillanat, föln
- Page 15 and 16: Hálókkal csomózott bárkák Hál
- Page 17 and 18: Lettem volna már komondor, aki a h
- Page 19 and 20: Jégesõ sámánja „Szomjas a fö
- Page 21 and 22: Gél, gél, mendegél, gél, gél,
- Page 23 and 24: Megmentett tisztásaink Bozótok, l
- Page 25: Vége van itt ama farsangos zenesz
- Page 29 and 30: Csíksomlyó, Székelyföld köldö
- Page 31 and 32: 2. Készül a zápor hullani földj
- Page 33 and 34: Lelked mintha volna sûrû mézek m
- Page 35 and 36: 3. Különös, különös kanyarula
- Page 37 and 38: Már az elsõ nyár borítja be arc
- Page 39 and 40: Sikolyokkal jött el az õsz Tüsk
- Page 41 and 42: Látod, a gyertya lángja moccanatl
- Page 43 and 44: Gyermekünnep és gyermek-gyász: t
- Page 45 and 46: szobrán? Vagy a magyarok Anonimus
- Page 47 and 48: V. Közeli röpülések: szállást
- Page 49 and 50: mélabúja, õrtálló sziklák nyu
- Page 51 and 52: Harmadik könyv TALÁN A SZÍV MARA
- Page 53 and 54: Fernando Pessoa - Ricardo Reis (Por
- Page 55 and 56: III. AZ ISTEN HANGJA Ragyog egy han
- Page 57 and 58: Az idõk (részletek) I. ÉJSZAKA E
- Page 59 and 60: Giuseppe Ungaretti (Itália) Nép M
- Page 61 and 62: Én olvadok beléd: templomfal hûv
- Page 63 and 64: Levél Ez a kimozdíthatatlan csön
- Page 65 and 66: A téli éjszaka Még a téli éjsz
- Page 67 and 68: Képzelt ágyunkat mámor vetette m
- Page 69 and 70: Tiltott tenger 59. Kezdetben vala a
- Page 71 and 72: Poéta ha megszületik, szokrátesz
- Page 73 and 74: egy kutya, mielõtt elnémult, besz
- Page 75 and 76: Szavaid távol vannak Szavaid távo
Talpra állítanak – õk, az eg<strong>és</strong>zséges mondatok,<br />
amelyekkel félredob<strong>ha</strong>tod a gondolkodás megszokott mankóit is.<br />
Lehetnék Dávid, Ekhnaton,<br />
Francesco dala birtokom –<br />
Nap-bátyához vidáman fordulok,<br />
táncolunk, csöndes farkasok.<br />
Csillag – a homályban<br />
Március, Március,<br />
bocsánatos lelkû<br />
Március,<br />
bolyong <strong>ha</strong>zátlan<br />
bérünk ma is:<br />
az emberjuss;<br />
kísértõ száll föl –<br />
szennyes füst:<br />
nyálkás szenny, korok korma<br />
arcod ifjúságát csókolja,<br />
ezernyolcszáz-negyvennyolcas<br />
<strong>ha</strong>mvasságodat lepi be<br />
alattomos esztendeink<br />
képmutató lepleibe,<br />
emlékeinken – seb,<br />
kísértõinknek billoga<br />
mar<strong>ha</strong>bélyeg –<br />
egyetlen napunk<br />
sem volt so<strong>ha</strong><br />
várandós lelkünknek<br />
szülõszoba...<br />
de volt munkásõrcsu<strong>ha</strong>,<br />
gumibotok, kordonok,<br />
ütlegek, rendõrkapualj-rémek<br />
retteg<strong>és</strong> teli<br />
oduja,<br />
megaláztatások<br />
ostroma,<br />
lesütött szempillák,<br />
mint gúlába tett dzsidák<br />
Világosa!<br />
226
Change language