Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter

Berci bohóc nótába fog
Berci bohóc porondra lép,
ruhája mint a tarka rét,
pipacs-piros, ibolya-kék.
Nótába fog, bukfencet vet,
tréfálkozik, kendõt lenget,
könnyet ejt és megnevettet.
Hókuszpókusz, a varázslat
madarat hoz, több mint százat,
ránk röppenti valahányat.
Vállamra szállt, nézd, az egyik,
turbékol itt kikeletig,
tollászkodik a kis boldog,
éjszakánként szuszog, hortyog.
Ráolvasó újszülöttre
Mikor az útra érsz, elsõ stoppod vegyen fel,
mikor káromolnak, szakadjon le cserfes nyelvük,
mikor leköpdöznek, száradjon ki göthös torkuk,
mikor a csikóvas vas lábossal elvágtat,
tûz nélkül a konyhácskád akkor maradjon csak.
(Villõ Napnak áldozásakor, 1972 nyarán)
Édua, kunbõrû kislány
Édua, kunbõrû kislány,
Édua, fekete kristály,
Isten tenyerén mérleg,
tenyered könyvéhez térj meg.
Botond, az újszülött
Évezredek ránca rajta,
élt már mennyit csöppnyi arca,
mosolyában tréfa bujkál,
bölcsen indul keresztútnál.
218