Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter

Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter Jaj, ha a medve halkan tördeli ágak jég-süvegét, és ... - Turcsány Péter

30.03.2015 Views

Virradatod közénk várjuk; kõtengerben, kövek ájult kopásában – lélek vágy-kép; Isten nyomán örök árnyék! – várjuk csak föltámadásunk. – Fiam, fiam, két part között, az ott élet, ez itt halál, ám egy ladik némán köszönt, és szótlan csöndje megtalál. – (Torda fiamnak, aki 1994. november 20-án megszületett) 210

Sem emlék, sem való Sem emlék, sem való (J. Gy. egy újabb megíratlan verse) Ellesni azt a madárhangot, ami reggel kezdi és bírja még az alkonyati szürkületben is, az Újszülött trilláit fûzi rügyek tûfejébe s a fáradt déli órán át is kókadtan üzen, hogy este még a csönddel elvegyülve hangot adjon, csip, csip, csip, csip, túlérett virrasztásainknak is. Istenem! Példának hogy adtad ezt a dallamot! Hogy bíbor égalj várva vár a szürkület mögött, levendulásba hogy hanyatlik sárga asztag árnya – s egy kisfiú az iszapparton szedi lábait, siet haza paraszti kunyhó asztalához, s nem tudja már sem emlék, sem való, mi csordul itt: a tej az égen, vagy a hold az asztal síkjain. Tudom, tudom, mulandósággal küszködik, ki él, de múlhatatlanul, miként a magas csillagok, s a mélybe veti hálóját a tiszta Isten-ember, hogy csillagokként, emberistenek, ragyogjatok. (1991. március) Tisza-nagyrév Idézet minden e tájon, idézi a múltat, mosolygón, várón, a révi fûzfasort, nyárfást, akácost, a sétát, legényes, lányos nevetést, planéták ciriphangolásos útját, a lisztpor égbolt-zsákos éjébõl gyûjtött bíbor szikrázást augusztusban, s káposzták homokba fulladt szomját, ha megosztják testvérként egy-egy csepp vizüket – tikkadt nyárban gazda-kézre vár az a szikpart. Idézet a csont a földben, a kõnyom –, – a sápi határból az õsi templom –, búzamagpor valahai magtárból, nád közt, sásban, ha süllõ ficánkol, a varsák spiráljaiban a harcsák – fatálakban ahogy õket pucolják –, 211

Virradatod közénk várjuk;<br />

kõtengerben, kövek ájult<br />

kopásában – lélek vágy-kép;<br />

Isten nyomán örök árnyék! –<br />

várjuk csak föltámadásunk.<br />

– Fiam, fiam, két part között,<br />

az ott élet, ez itt <strong>ha</strong>lál,<br />

ám egy ladik némán köszönt,<br />

<strong>és</strong> szótlan csöndje megtalál. –<br />

(Torda fiamnak, aki 1994. november 20-án megszületett)<br />

210

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!