A szám letöltése PDF formátumban

A történelem faggatása
Szinte alig van valami ügy, ahol ne ez a minősítés szerepelne. Úgy látszik, hogy
ez volt a legveszedelmesebb irodalmi ellenzéki tulajdonság.”
A legszomorúbb pedig az, hogy az „ős patkány”, a „meg nem gondolt gondolat”
régi szószólói napjainkban is igen könnyen rásütik a nacionalizmus bélyegét
a „másként gondolkodókra”.
A következőkben egy „szigorúan titkos és különösen fontos” dokumentumot
idézek, melynek előzményei Svájc nevezetes városába, Genfbe vezetnek.
Az 1970-es években Feleségemmel többször fölkerestük ott élő sógoromat, hogy
segítségét kérjük beteg kislányunk kivizsgálásához és gyógyításához. Akkor
kerültek a kezembe az 1956-os forradalom és szabadságharc huszadik évfordulóján
megalakult, zürichi székhelyű Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok
Köre (1981-től: Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, röviden:
SMIKK) működésének dokumentumai. Fölvettem a kapcsolatot az irodalmi
egyesület elnökével, Saáry Évával is. Tevékenységükről én írtam az első hazai
ismertetést, mely a Nyelvünk és Kultúránk 1985. évi 59. számában jelent meg A
nyugati magyar irodalom svájci műhelye címmel. Ennek köszönhettem, hogy előadóként
meghívást kaptam a legendás Luganói Tanulmányi Napok 1985. évi
tanácskozására.
Az idézendő dokumentum ezzel a konferenciával kapcsolatos. A Belügyminisztérium
III/I. Csoportfőnökségén íródott Budapesten, 1985. október 17-én:
„Berni nagykövetségünk jelentette a KÜM-nek (külügyminisztériumnak),
hogy a Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre 1985. október 16–21.
között Luganóban rendezi meg a »Gesta Hungarorum« előadássorozat harmadik
részét »Erővonalak a két világháború közötti magyar szellemi életben«
címmel.
A fenti jobboldali beállítottságú, zürichi székhelyű emigrációs szervezet,
amelynek vezetője B. Szabó Péter és Saáry Éva, évente tart hasonló rendezvényeket,
amelyekre magyarországi ellenzéki személyeket is meghívnak.
Az októberi rendezvény vendégei és előadásaik címe:
1.) Szíj Rezső: »Magyar jellegre törekvés a képzőművészetben«
»Könyvkiadás – könyvművészet«
2.) Szállási Árpád: »Kassák Lajos és a magyar avantgarde«
3.) Lisztóczky László: »Gulyás Pál és a 30-as évek szellemi élete«
Intézkedés:
Tájékoztatjuk a BM III/III. Csoportfőnökséget.”
Tehát a magyar nagykövetségeket is megbízták titkosszolgálati feladatokkal.
Még irodalmi és művészeti kérdésekben is.
Az ügynöki tevékenység újabb módszerébe avatja be az érdeklődőket a következő
történet. Ilia Mihály az 1980-as évek közepén – amikor már az egri Tanárképző
Főiskola Irodalomtudományi Tanszékének tanára voltam – bevont egy, a
két világháború közötti erdélyi magyar irodalmat kutató munkacsoportba. Erre
valahonnan anyagi támogatást is kapott. Szerződést kötöttünk. Ilia levelei, a tanulmányért
kapott honoráriummal együtt, többnyire a főiskola irodalmi tanszékére
érkeztek. Akkor írtam meg a Benedek Elek és a romániai magyar irodalom kez-
9