Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
PoLíSz<br />
nak, hogy otthagytuk őseink honát, Indiát.<br />
Istennek mindig volt gondja ránk,<br />
és mindig is vigyázni fog ránk. Őrzi<br />
álmainkat és beteljesíti azokat! Mert az<br />
álmaink, azok meg vannak írva, mert<br />
az égben köttetnek, és ott íródnak meg<br />
azok a nagy dolgok, melyek utána itt<br />
a földön megvalósulnak. Tehát csak<br />
azt akarom nektek mondani, hogy vigyázzatok<br />
erre az egyetlen kincsünkre,<br />
mert ha ezt elveszítjük, soha többé nem<br />
találjuk meg. És tudjátok, az úgy van,<br />
hogy ami az égben köttetett meg, azt<br />
a földön nincs ember, aki át tudja írni<br />
vagy megmásítani, mert az istenek ezt<br />
ajándékba adják a földi halandónak.<br />
És ez akkora ajándék, hogy ez bele van<br />
írva a lelkünkbe, a szívünkbe, és innen<br />
nem tud soha kiíródni. Ez úgy beleíródik<br />
az emberbe, mint a Romani Kris,<br />
ami meghatározza egész életünket,<br />
napfelkeltétől, napnyugtáig.<br />
Sok népre, amelyik elveszítette kultúráját,<br />
nyelvét, hagyományait, a kipusztulás,<br />
a megsemmisülés vár. Olyan,<br />
mintha az átok sújtaná. De most vissza<br />
kell kanyarodnom a mondandóm legelejére.<br />
Mert tudjátok, az úgy volt mindig<br />
és úgy is marad, amíg ember lesz a<br />
földön: az igazsághoz csak igazságos<br />
úton lehet eljutni. A népet a nép nélkül<br />
nem lehet szolgálni. És mindig a nép<br />
választ maga közül vezetőt, aki mutatja<br />
az irányt. Csillagot, aki úgy varázsolja<br />
elénk ide a földre az utat, mint<br />
az égre varázsolta valaha a Teremtő a<br />
tejutat.<br />
Balladás álmok<br />
mesélek néked<br />
kisfiam<br />
nyisd meg a szívedet<br />
s hallgasd<br />
az ősök történetét<br />
balladás álmokat<br />
hoz feléd a szél<br />
és egyre üszkösödő<br />
jelenünkre<br />
a múlt<br />
pernyéje száll<br />
hol az éltető parázs<br />
amely tüzet lobbant<br />
mert van itt<br />
nyársra húzható remény<br />
bottal agyonvert<br />
vágy<br />
és nyüszítő kín<br />
amelynek ajkát<br />
befogta a kétségbeesés<br />
mesélek néked<br />
kisfiam<br />
bátor cigányokról<br />
akik megnyúzták az eget<br />
s a fejük fölé<br />
emelték a vérző<br />
Napot<br />
s a csillagok könnyeit<br />
a kötényébe<br />
gyűjtötte össze nagyanyád<br />
s a nagyapád kalapjára<br />
tűzte a Holdat<br />
úgy ment be a sarki<br />
kocsmába<br />
mesélek néked<br />
kisfiam<br />
a tízemeletes<br />
betonkalodákról<br />
ahol az emberek<br />
nem néznek egymás szemébe<br />
mert attól félnek<br />
hogy a másik megfejti<br />
28
Change language