Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
EGYÜTT JOBB!<br />
MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK<br />
ETNOKULTURÁLIS ROVATA<br />
XII. RÉSZ<br />
A történelem faggatása<br />
Konrad Sutarski<br />
Bevezető a „Nemzetiségi írói portrék”<br />
című sorozathoz<br />
Egy évvel ezelőtt indítottuk el a magyarországi nemzetiségi irodalmakat bemutató<br />
„Együtt jobb” rovatot. A sorozat még nem fejeződött be. Eddig kilenc<br />
összeállítást mutattunk be, további négy maradt hátra. Időközben – ebben a<br />
<strong>szám</strong>ban – újabb sorozatot indítunk „Nemzetiségi írói portrék” címmel, amelyben<br />
a leginkább ismert és tekintélyt szerzett írókat kívánjuk bemutatni, újból figyelembe<br />
véve mind a tizenhárom magyarországi nemzetiséget. A prezentációk<br />
mindegyike tartalmaz az adott íróval kapcsolatos műelemzést, nagyobb <strong>szám</strong>ú<br />
rá jellemző irodalmi művet és életrajzi adatokat – ezáltal mélyebb bepillantást<br />
engedve az illető irodalmi munkásságába.<br />
Miként az antológia jellegű nemzetiségi irodalom új történelmi-irodalmi minőséget<br />
hoz létre, melynek segítségével rövidesen teljes és eddig még nem ismert<br />
képet kaphatunk a nemzetiségi irodalmi Magyarországról, hasonlóképpen az<br />
irodalmi portrésorozat – az erős írói egyéniségek együttes esztétikai hatásával<br />
– lehetővé teszi majd annak észlelését, milyen szembeötlő, színes és érdekes Magyarország<br />
nemzetiségi irodalmi palettája.<br />
Habár itt nemzetiségi irodalmakról van szó és nemzetiségi írókról, mégis tekintettel<br />
vagyunk arra a körülményre, hogy ezek a összeállítások nem jöhettek<br />
volna létre a magyar hatalmi szféra és a magyar társadalom támogató hozzáállása<br />
és anyagi segítségnyújtása nélkül.<br />
(Sutarski Szabolcs fordítása)<br />
Rostás-Farkas György<br />
A cigányok mesevilága<br />
Valamikor nagyon régen, ott, nagyon<br />
messze, és mélyen, csak meséltek az<br />
emberek, és szerettek. Az emberek<br />
egymásra voltak utalva, úgy segítették<br />
egymást, ahogy tudták. Nagy megfigyelők<br />
és nagy túlélők voltak. Vándoroltak,<br />
vándorcigányok voltak. Mint a<br />
sas madarak, olyan szabadok. Olyan<br />
szabadok, amilyenek ma már nem mernek<br />
lenni. És olyan nomádok, amilyen<br />
csak én tudok lenni. Egy szabad vándor<br />
nép, menekülő nép lett, üldözött.<br />
23