Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A történelem faggatása<br />
mondom, pontosan látom, hogy mi hol van. Merre nyílik az ajtó, milyen színű.<br />
Ahogy Sanyi megy keresztül a Rezső téren, én látom a templom körül lévő házakat.<br />
Ezeket nem kellett kitalálni, többször elmentem megnézni őket. Amikor a<br />
Dugonits utcában megy, vele vagyok, vele megyek végig. Én nem azt a szöveget<br />
mondom, amit Tamás leírt, én azt mondom, amit odabent látok. És mellesleg<br />
addig játszom a szöveggel, amíg nagyjából megtanulom.<br />
Ezt Pilinszkytől tanultam. Ő leír négy sort, amely négy sornak nem sok köze<br />
van egymáshoz. Nekem még legalább húsz sort kell hozzátennem – tovább gondolva,<br />
tovább víve az ő négy sorát. Aki elfogadja a négy sort, az semmit sem<br />
kapott Pilinszkytől. Mert igazából nem kapcsolódik. Akkor kapcsolódik, ha te<br />
kapcsolod. A zene sem hangok összessége, hanem hangok és a csönd váltakozása.<br />
Az igazi költészet: szavak meg csöndek váltakozása. És a csönd az tovább<br />
mondja a szavakat. És nemcsak a következő mondatig! Beindít egy csomó olyan<br />
dolgot, ami igazából bent sincs a versben, mint ahogy nekem sincs benne a drámai<br />
szövegben, de ha nem tudok róla és nem érzékeltetem, akkor a néző sem fog<br />
tudni róla semmit. Valaki egyszer azt mondta, hogy amikor hazament a Szuvenírről,<br />
három napon keresztül egyfolytában vele foglalkozott, és végigélte a saját<br />
egész életét. Szóval azt csinálta, amit én, amikor verset vagy darabot tanulok. Ez<br />
a néző a Szuvenírrel újraélte az életét. Azt hiszem, ez a legtöbb, amit egy színdarabbal<br />
el lehet érni.<br />
Több mint egy fél éve írogatom egy füzetbe a gondolataimat – stílusról, etikáról,<br />
művészetről és főleg arról, ami jelen sincs az életünkben. Pedig megvan a<br />
világban, csak mi nem tudunk róla, mert zártak vagyunk, és nem vagyunk elég<br />
bátrak ahhoz, hogy szárnyra kapjunk. Talán egyszer érdekesek lesznek ezek a<br />
jegyzetek, ahol a sorok le vannak írva, de a sorköz én vagyok. Mint Pilinszky<br />
verseiben... A sorok, a dráma le van írva, a költemény elhangzik, és ha egyszer<br />
valakinek feltűnik, hogy elhangzott valami, ami „hogy van ez? mi ez? micsoda?”,<br />
akkor talán egyszer ezt el is fogom tudni mondani, ha valaki majd valóban<br />
megkérdezi.<br />
Magyari Barna<br />
Dér öltözteti a derűt<br />
nyitva van a percek könyve<br />
minket olvas a pillanat<br />
bizsergünk a múlás ködben<br />
a ráncok összetartanak<br />
a gyönyör fénye messze süt<br />
még a betű is zúzmarás<br />
dér öltözteti a derűt<br />
vers-zsebemben fagy kotorász<br />
de lakájos mondatomba<br />
a líra bármit beszerel<br />
most az „entert” a hó nyomja<br />
a tél netezik ezerrel<br />
21