A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatói, kutatói
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
10 <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Agrártudományi <strong>Centrum</strong><br />
ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK<br />
A tanszék oktatói, kutatói<br />
Dr. Mihók Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, Dr.<br />
Bodó Imre ny.egyetemi tanár, professor emeritus, Dr.<br />
Gundel János egyetemi magántanár, Dr. Tanyi János<br />
egyetemi tanár, Dr. Veress László ny. egyetemi tanár,<br />
professor emeritus, Dr. Béri Béla egyetemi docens, Dr.<br />
Jávor András egyetemi tanár, Dr. Komlósi István egyetemi<br />
docens, Dr. Pócsi László ny. egyetemi docens, Dr. Szabó<br />
Péter egyetemi adjunktus, Rózsáné dr. Várszegi Zsófia<br />
egyetemi tanársegéd, Sás Gyöngyi tanszéki mérnök, Dr.<br />
Stündl László egyetemi adjunktus, Dr. Árnyasi Mariann<br />
tudományos munkatárs, Czeglédi Levente predoktor,<br />
Bársony Péter PhD hallgató, Bátoriné Kusza Szilvia PhD<br />
hallgató, Tóth Zsuzsanna PhD hallgató, Aliczky Katalin<br />
PhD hallgató, Nánássy László PhD hallgató, Pálfy Tamás<br />
PhD hallgató, Radácsi Andrea PhD hallgató, Posta János<br />
PhD hallgató, Erdélyi István PhD hallgató<br />
A tanszék oktató munkája<br />
Tanszékünkön 1953 után eleinte, mintegy két és fél<br />
évtizeden át gyakorlatilag azokat a tananyagokat oktattuk,<br />
amelyek az 1949-ben megszüntetett agráregyetemek<br />
diszciplínái is voltak, az akkori okleveles gazda- illetve<br />
mezőgazdasági mérnökképzés célkitűzéseinek<br />
megfelelően. A tanszék fő tantárgya ebben az időben<br />
az állattenyésztéstan volt, ami a takarmányozástant<br />
és a tejgazdaságtant is magában foglalta. Az 1956-57.<br />
tanévtől kezdve az állattenyésztéstantól önálló tárgyként<br />
különvált a takarmányozástan és a tejgazdaságtan, a<br />
korábbinál lényegesen magasabb óraszámmal, minthogy<br />
intézményünk oktatása is 8 szemeszterre bővült. Az<br />
1990-es évek elejétől a szabad tantárgyválasztás<br />
bevezetése óta a takarmányozástan, az általános<br />
állattenyésztés, fő gazdasági állatfajok (szarvasmarha,<br />
ló, juh, sertés, baromfi, hal) mindenki számára kötelező<br />
diszciplínáin túl 16 ún. „B” típusú, és 11 ún. „C” típusú<br />
tárgyat hirdettünk meg. Az agráregyetemek közül<br />
csak a DATE oktat állattenyésztési politikát, ágazati<br />
munkaszervezést. Igen népszerű az állattenyésztési<br />
szakirány tárgyain túl a méhészet, a sportlótenyésztés,<br />
illetve az akvakultúra. Egyedülálló képzésünkben a<br />
keverék takarmánygyártó szakmérnök szak. Több<br />
évtizede igen sikeres a haltenyésztési szakmérnök<br />
képzés. Szarvasmarhatenyésztés szakmérnöki szak és<br />
Ménesgazda elnevezéssel akkreditált iskolai rendszerű<br />
felsőfokú szakképzési program került akkreditálásra<br />
2003-ban, 2004-ben. A tanszék felkkészült a többlépcsős<br />
képzési rendszerre. Az agrármérnök, állattenyésztő<br />
mérnöki BSc szakokra épülve felvállalja a Lótenyésztő<br />
mérnök MSc, a Génmegőrzés az állattenyésztésben<br />
MSc szakok országos koordinálását és más MSc szakok<br />
oktatásában is részt venni törekszik. A Haltenyésztő<br />
mérnök MSc szakon nemzetközi integrációban idegen<br />
nyelvű képzés indítását tervezi. A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
különböző – állattenyésztéshez, állatnemesítéshez,<br />
genetikához kapcsolódó – szakjain eddig is oktatott és a<br />
jövőben is tervezi oktatni. A tanszék életében minőségi<br />
változást jelentett az 1990-es évek elején elnyert két<br />
TEMPUS pályázat, ami lehetővé tette az oktatók-kutatók,<br />
valamint a legjobb hallgatók külföldi tanulmányútjait<br />
és hozzájárult a tanszék technikai fejlesztéséhez is.<br />
Eme kapcsolat hatása máig tart, illetve továbbfejlődött,<br />
hiszen PhD-s hallgatóink külföldi útjai ezen építkeznek.<br />
A doktoráltatás 1972-ben kezdődött meg tanszékünkön.<br />
25 év alatt összesen 71-en szereztek egyetemi doktori<br />
fokozatot. A PhD cím megszerzésére 1994 óta nyílik<br />
lehetőség a tanszéken. Előbb a neves nyugati szakértők<br />
és intézmények által is minősített és jóváhagyott 3<br />
alprogramból felépülő programban (címe: „Regionális<br />
forrásokra épülő környezetbarát állattartás”), majd 2002.<br />
január 1-től az Állattenyésztési Doktori Iskolában kerülhet<br />
erre sor. Ennek tudományterületei és felelősei:<br />
Állatgenetika és állatnemesítés: Bodó Imre DSc, Komlósi<br />
István PhD, Mihók Sándor CSc<br />
Takarmányozás: Gundel János CSc, Tanyi János DSc<br />
Állattartás: Mihók Sándor CSc, Jávor András CSc, Béri<br />
Béla CSc<br />
Halgazdálkodás: Bíró Péter MTA lev., Pócsi László CSc<br />
Vadgazdálkodás: Palotás Gábor CSc, Solymos Rezső<br />
MTA<br />
Gyepgazdálkodás, legeltetéses állattartás: Bánszki Tamás<br />
DSc, Nagy Géza CSc, Béri Béla CSc<br />
Génmegőrzés – régi állatfajták értékének tudományos<br />
vizsgálata: Bodó Imre DSc, Mihók Sándor CSc<br />
Biotechnológia, molekuláris genetika: Jávor András CSc,<br />
Árnyasi Mariann PhD<br />
Fontosabb kutatási témák<br />
A kutatási tevékenység a tanszéken kezdettől fogva<br />
szintén élénk és elismert. Ez valamennyi gazdasági<br />
állatfaj tenyésztésének, tartástechnológiájának és<br />
takarmányozásának problémakörére kiterjed. Kiemelt,<br />
folyamatos központi témánk az ún. szapora merinó<br />
nemesítése az ausztráliai booroola-merinó fajtával.<br />
Tenyésztő szervezete is a tanszéken működik.<br />
Juhkutatási téma keretében – az OMMI fajtaminősítő<br />
munkájához is kapcsolódva – 1994 óta komplett<br />
hústermelési és húsminőségi vizsgálatok is folynak.<br />
Közel egy évtizede kutatást folytatunk a mangalica<br />
sertés génmegőrzéséért és a veszélyeztetett kategóriába<br />
sodródó fecskehasú színváltozat újbóli előállításáért. A<br />
mangalica alternatív hasznosításának kidolgozásában<br />
keresztezési, takarmányozási és tartástechnológiai<br />
kutatásokat végzünk. Természetvédelmi területeken<br />
történő szarvasmarha legeltetés technológiájának<br />
megalapozására végzünk kísérleteket. A különböző<br />
intenzitású legeltetés hatására bekövetkező talaj- és<br />
növényzetváltozást elemezzük a Hortobágyi Nemzeti<br />
Park területén. Mivel Tanszékünk 3 koncentrált tejű<br />
fajta tenyésztésszervezését koordinálja, kísérleteket<br />
végzünk különböző genotípusok tejfehérje-összetételének<br />
felmérésére, valamint az ezekből készíthető termékek<br />
előállításának gazdaságosságára. Több őshonos<br />
állatfajta, nevezetesen a hortobágyi racka juh, a<br />
magyar szürke marha, a mangalica sertés, a fodrostollú<br />
lúd, a bronzpulyka, a gidrán a hucul ló fajtafenntartó<br />
munkájából is tevékenyen kivesszük a részünket. Az<br />
ország legnagyobb őshonos populációval rendelkező<br />
intézménye vagyunk. Nyertes pályázatunk van a 2004-ben<br />
meghirdetett újabb NKFP programok 4. alprogramjában<br />
„Állattenyésztési programok hatékonyságának javítása”<br />
témakörben. A több intézményből összetevődő konzorcium<br />
koordinátorai is vagyunk. Jelentős juhtenyésztési<br />
kutatási pályázatok megvalósítása is folyik. A gödöllői<br />
Mezőgazdasági Biotechnológiai Központtal az őshonos