A Debreceni Egyetem AgrÃ¡rtudomÃ¡nyi Centrum oktatÃ³i, kutatÃ³i

More documents

Recommendations

Info

10 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK A tanszék oktatói, kutatói Dr. Mihók Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. Bodó Imre ny.egyetemi tanár, professor emeritus, Dr. Gundel János egyetemi magántanár, Dr. Tanyi János egyetemi tanár, Dr. Veress László ny. egyetemi tanár, professor emeritus, Dr. Béri Béla egyetemi docens, Dr. Jávor András egyetemi tanár, Dr. Komlósi István egyetemi docens, Dr. Pócsi László ny. egyetemi docens, Dr. Szabó Péter egyetemi adjunktus, Rózsáné dr. Várszegi Zsófia egyetemi tanársegéd, Sás Gyöngyi tanszéki mérnök, Dr. Stündl László egyetemi adjunktus, Dr. Árnyasi Mariann tudományos munkatárs, Czeglédi Levente predoktor, Bársony Péter PhD hallgató, Bátoriné Kusza Szilvia PhD hallgató, Tóth Zsuzsanna PhD hallgató, Aliczky Katalin PhD hallgató, Nánássy László PhD hallgató, Pálfy Tamás PhD hallgató, Radácsi Andrea PhD hallgató, Posta János PhD hallgató, Erdélyi István PhD hallgató A tanszék oktató munkája Tanszékünkön 1953 után eleinte, mintegy két és fél évtizeden át gyakorlatilag azokat a tananyagokat oktattuk, amelyek az 1949-ben megszüntetett agráregyetemek diszciplínái is voltak, az akkori okleveles gazda- illetve mezőgazdasági mérnökképzés célkitűzéseinek megfelelően. A tanszék fő tantárgya ebben az időben az állattenyésztéstan volt, ami a takarmányozástant és a tejgazdaságtant is magában foglalta. Az 1956-57. tanévtől kezdve az állattenyésztéstantól önálló tárgyként különvált a takarmányozástan és a tejgazdaságtan, a korábbinál lényegesen magasabb óraszámmal, minthogy intézményünk oktatása is 8 szemeszterre bővült. Az 1990-es évek elejétől a szabad tantárgyválasztás bevezetése óta a takarmányozástan, az általános állattenyésztés, fő gazdasági állatfajok (szarvasmarha, ló, juh, sertés, baromfi, hal) mindenki számára kötelező diszciplínáin túl 16 ún. „B” típusú, és 11 ún. „C” típusú tárgyat hirdettünk meg. Az agráregyetemek közül csak a DATE oktat állattenyésztési politikát, ágazati munkaszervezést. Igen népszerű az állattenyésztési szakirány tárgyain túl a méhészet, a sportlótenyésztés, illetve az akvakultúra. Egyedülálló képzésünkben a keverék takarmánygyártó szakmérnök szak. Több évtizede igen sikeres a haltenyésztési szakmérnök képzés. Szarvasmarhatenyésztés szakmérnöki szak és Ménesgazda elnevezéssel akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program került akkreditálásra 2003-ban, 2004-ben. A tanszék felkkészült a többlépcsős képzési rendszerre. Az agrármérnök, állattenyésztő mérnöki BSc szakokra épülve felvállalja a Lótenyésztő mérnök MSc, a Génmegőrzés az állattenyésztésben MSc szakok országos koordinálását és más MSc szakok oktatásában is részt venni törekszik. A Haltenyésztő mérnök MSc szakon nemzetközi integrációban idegen nyelvű képzés indítását tervezi. A Debreceni Egyetem különböző – állattenyésztéshez, állatnemesítéshez, genetikához kapcsolódó – szakjain eddig is oktatott és a jövőben is tervezi oktatni. A tanszék életében minőségi változást jelentett az 1990-es évek elején elnyert két TEMPUS pályázat, ami lehetővé tette az oktatók-kutatók, valamint a legjobb hallgatók külföldi tanulmányútjait és hozzájárult a tanszék technikai fejlesztéséhez is. Eme kapcsolat hatása máig tart, illetve továbbfejlődött, hiszen PhD-s hallgatóink külföldi útjai ezen építkeznek. A doktoráltatás 1972-ben kezdődött meg tanszékünkön. 25 év alatt összesen 71-en szereztek egyetemi doktori fokozatot. A PhD cím megszerzésére 1994 óta nyílik lehetőség a tanszéken. Előbb a neves nyugati szakértők és intézmények által is minősített és jóváhagyott 3 alprogramból felépülő programban (címe: „Regionális forrásokra épülő környezetbarát állattartás”), majd 2002. január 1-től az Állattenyésztési Doktori Iskolában kerülhet erre sor. Ennek tudományterületei és felelősei: Állatgenetika és állatnemesítés: Bodó Imre DSc, Komlósi István PhD, Mihók Sándor CSc Takarmányozás: Gundel János CSc, Tanyi János DSc Állattartás: Mihók Sándor CSc, Jávor András CSc, Béri Béla CSc Halgazdálkodás: Bíró Péter MTA lev., Pócsi László CSc Vadgazdálkodás: Palotás Gábor CSc, Solymos Rezső MTA Gyepgazdálkodás, legeltetéses állattartás: Bánszki Tamás DSc, Nagy Géza CSc, Béri Béla CSc Génmegőrzés – régi állatfajták értékének tudományos vizsgálata: Bodó Imre DSc, Mihók Sándor CSc Biotechnológia, molekuláris genetika: Jávor András CSc, Árnyasi Mariann PhD Fontosabb kutatási témák A kutatási tevékenység a tanszéken kezdettől fogva szintén élénk és elismert. Ez valamennyi gazdasági állatfaj tenyésztésének, tartástechnológiájának és takarmányozásának problémakörére kiterjed. Kiemelt, folyamatos központi témánk az ún. szapora merinó nemesítése az ausztráliai booroola-merinó fajtával. Tenyésztő szervezete is a tanszéken működik. Juhkutatási téma keretében – az OMMI fajtaminősítő munkájához is kapcsolódva – 1994 óta komplett hústermelési és húsminőségi vizsgálatok is folynak. Közel egy évtizede kutatást folytatunk a mangalica sertés génmegőrzéséért és a veszélyeztetett kategóriába sodródó fecskehasú színváltozat újbóli előállításáért. A mangalica alternatív hasznosításának kidolgozásában keresztezési, takarmányozási és tartástechnológiai kutatásokat végzünk. Természetvédelmi területeken történő szarvasmarha legeltetés technológiájának megalapozására végzünk kísérleteket. A különböző intenzitású legeltetés hatására bekövetkező talaj- és növényzetváltozást elemezzük a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Mivel Tanszékünk 3 koncentrált tejű fajta tenyésztésszervezését koordinálja, kísérleteket végzünk különböző genotípusok tejfehérje-összetételének felmérésére, valamint az ezekből készíthető termékek előállításának gazdaságosságára. Több őshonos állatfajta, nevezetesen a hortobágyi racka juh, a magyar szürke marha, a mangalica sertés, a fodrostollú lúd, a bronzpulyka, a gidrán a hucul ló fajtafenntartó munkájából is tevékenyen kivesszük a részünket. Az ország legnagyobb őshonos populációval rendelkező intézménye vagyunk. Nyertes pályázatunk van a 2004-ben meghirdetett újabb NKFP programok 4. alprogramjában „Állattenyésztési programok hatékonyságának javítása” témakörben. A több intézményből összetevődő konzorcium koordinátorai is vagyunk. Jelentős juhtenyésztési kutatási pályázatok megvalósítása is folyik. A gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Központtal az őshonos
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 11 pulykaállományunkban mikroszatellit markerek segítségével párosítási eljárásokat dolgozunk ki. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézettel a növekedési erélyt befolyásoló nagyhatású géneket kutatjuk a magyar merinóban, amire tenyészértékbecslési eljárás épül. Részt veszünk a juh, a sertés és a szarvasmarha tenyésztési programjának kialakításában. A takarmányozás területén a témakör igen széles palettáján folytak, jelenleg is folytak a kutatásaink. A halkutatások területén a halastavak biológiai produkciójának növelése és szabályozása szerves- és műtrágyázás útján; a polikultúrás haltermelés hatékonyságának növelése; melléktermékek és kiegészítő anyagok felhasználása halak takarmányozására. Jelenleg a munka a természetesvízi halgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre összpontosul. Tanszékünk két Széchenyi kutatási programban, emellett kisebb kutatási feladatokban vesz részt. Ezeket röviden az alábbiak szerint lehet bemutatni: „Integrált agrárgazdasági modellek a 21. század hazai mezőgazdaságában”. Eme országos kutatási témán belül a tanszék feladata a szabadtartásra, illetve alternatív tartásra alkalmas baromfi és setés genotípusok, keresztezési kombinációk értékmérő tulajdonságainak, reprodukciós és produkciós teljesítményének felmérése, a természetes alapú takarmányozás normatíváinak kidolgozása, a speciális állatitermék-készítés lehetőségének felmérése. A különböző juhfajták molekuláris genetikai vizsgálata a kromoszómarégiók kiválasztása érdekében. A tenyészértékbecslésen résztvevő apaállatok molekuláris genetikai vizsgálata, a két eredmény össszevetése. Párosítási tervek kidolgozása kislétszámú populációkra. „Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása” című konzorciumban a tanszék összefogja annak a 8 kutatóhelynek a munkáját, amelyik az elmúlt három évtizedben a tradicionális magyar fajták fenntartásáért sokat tett. Ennek a konzorciumnak feladata a kislétszámú populációk fajtafenntartási metodikáján túl a magyar fajták teljesítményvizsgálati kódexének kidolgozásán keresztül a DNS-vizsgálatokon alapuló származáseredet, valamint a hungarikumok megalapozását lehetővé tevő termékek biokémiai vizsgálata és élettani értékelése. „Molekuláris markerekkel történő fajtaazonosítás és fajtavédelem a réghonosult lúd és pulyka fajokban.” A kutatás fontosabb területei: összehasonlító adatok szerzése a különböző fajtaváltozatok genetikai összetételére vonatkozóan. A homozygozitás becslése az állományokon belül, a rokontenyésztettség növekedésének elkerülése a DNS vizsgálatok során szerzett genetikai távolság becsléssel. Az egymással rokonságban álló fajták származásazonosságának vagy különbözőségének feltárása. A molekuláris genetikai munkára támaszkodva törzsek és vonalak kialakítása, illetve új párosítási rendszerek felépítése szerepel a célkitűzések között, de a ritka allélek mentése, a genetikai drift mértékének csökkentése is a feladatok közé sorolható. „Természetkímélő szarvasmarha legeltetés szakmai megalapozása a hortobágyi védett gyepeken” A kutatási projekt az őshonos magyar szürke szarvasmarha különböző intenzitású legelésének hatására bekövetkező legelőváltozási folyamatokat igyekszik feltárni. A vizsgálatok a legelő növényi borítottságán és annak fajösszetételén túl kiterjednek a hortobágyi szikes puszta talajának fizikai és kémiai módosulására, a foszforés nitrogénszennyezettség mérésére. A trágya és vizelet hatására bekövetkező kémhatás módosulás és annak következményei értékes vizsgálati területeket jelentenek, illetve új megvilágításba helyezik a legeltetéses állattartás legújabbkori megítélését. Fontos része a kutatásnak a hortobágyi sziken előforduló túllegeltetés hatásának elemzése, mert bár a növényi összetétel degradációja ilyenkor tetten érhető, mégis az a kép alakul ki, hogy a létrejövő kopár foltokon, alacsony fűmagasság mellett speciális, csak itt és ilyenkor fellelhető életközösségek alakulnak ki. „Szabadtartásos baromfitenyésztés szakmai megalapozása érzékeny természetvédelmi gyepeken” A kutatási projekt keretében a különböző intenzitású lúdlegeltetés és pulyka szabadtartás hatására bekövetkező legelőállapot változást vizsgálunk. A talaj fizikai, kémiai paraméterei, a nitrogén- és foszforterhelés, valamint annak lemosódása mellett a legelő növényi borítottságát és fajösszetételét, a legeltetés hatására bekövetkező cönológiai változást elemezzük. Adatokat közlünk az állatok által sűrűn látogatott, így a környezetterhelésnek nagymértékben kitett helyek környezeti állapotáról. Tanszékünk részvételével futó további kutatási programok: - Állatnemesítési programok hatékonyságának javítása (NKTH, 2005-2007) - Juhok tejtermelési tulajdonságait befolyásoló molekuláris genetikai markerek vizsgálata (FVM, 2004-2006) - Bio juhhús termékek alapanyag termelésének fejlesztése (GAK, 2005-2006) - Minőségi juhtermék előállítás biológiai hátterének fejlesztése a gazdaságos termelés érdekében (GAK, 2005-2007) Hazai kapcsolatok Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, Debrecen, oktatás, kutatás, molekuláris genetika témában, génmegőrzésben Kisállattenyésztési Kutatóintézet, Gödöllő, oktatás, kutatás, baromfi (lúd, pulyka), citogenetika témában. Haltenyésztési Kutatóintézet, Szarvas, oktatás, PhD képzés. Állattenyésztési Kutatóintézet, Herceghalom, oktatás, kutatás, a szakma szinte minden területén 1998-ban kitüntetve DATE emlékéremmel. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, kihelyezett tanszék, oktatás, kutatás, minden gazdasági állatfaj vonatkozásában, legújabban a génmegőrzési kutatásokban. Tejipari Kutató Intézet, Mosonmagyaróvár, kutatás, oktatás, tejgazdaságtan. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht., Hortobágy, fajtafenntartás, sertés, szarvasmarha, baromfi génmegőrzés, környezet- és tájvédelem. ISV Hústermelést Szervező Rt., kutatás, sertéstenyésztés, takarmányozás. Magyar Állattenyésztők Szövetsége, oktatás, kutatás, tenyésztés valamennyi állatfaj esetében. Magyar Lovas Szövetség, oktatás, kutatás, lótenyésztés. Baromfi Szövetség, oktatás, baromfitenyésztés. Juhtenyésztők Szövetsége, oktatás, juhtenyésztés. Juh Terméktanács, állattenyésztési politika oktatás, juhtenyésztés. Baromfi Termék Tanács, állattenyésztési politika oktatás, baromfitenyésztés. Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesülete, kutatás fejlesztés, oktatás, szarvasmarha. Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete, kutatás,
Page 1 and 2: A Debreceni Egyetem Agrártudomány
Page 3 and 4: Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 9: Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 61 and 62:
Debreceni Egyetem Agrártudományi
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
show all

A Debreceni Egyetem AgrÃ¡rtudomÃ¡nyi Centrum oktatÃ³i, kutatÃ³i

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?