2003/46. szám - Jó Ha Figyelünk

A TARTALOMBÓL: 

Hü lyék, jól él tek, ve gyé tek már ész re vég re!....................3 

Bolgár György belecsap a spermába ..........................7 

Brancs mindhalálig! .....................................12 

Bíró mint íté let vég re haj tó ................................16 

Drábik Já nos: Szex és új vi lág rend 5. ........................17 

Egy jid dis Me di na 5. .....................................19 

A sze münk elõtt hal meg a jö võnk! .........................21 

Lúdas Matyi és a Köztársaság harcias nyugdíjasai...............24 

A Nagy Kijózanodás.....................................25 

Werber-Jugend és illegális módszerek?.......................27 

Ön a szo ci a lis ta nagy vá ros ön tu da tos pol gá rá nak lap ját, a Jó Ha Fi gye lünk címû al kal mi meg je le né sû új sá got ol vas sa. A lap vál to zó pél dány szám ban 

jelenik meg, azokban az idõpontokban, amikor az egyszemélyes szerkesztõbizottság úgy véli meg kell jelennie. A lap elektronikus formában ingyenesen 

le tölt he tõ, a www.tar.hu/jhf, weboldalról. Kül föl di ol va só ink a http://jhf.fw.hu weboldalról tölt he tik le az egyes számokat. 

Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék.

– Bayer Zsolt tár gya lá sá ról – 

Jó hangulatban zajlott a bírósági tárgyalás, és ami a lényeg, Zsolt 

teljes erkölcsi és jogi gyõzelmével. 

A fel je len tõ Ko vács nevû MSZP bé renc még az zal sem tisz tel te 

meg a bí ró sá got, hogy idõ ben ér ke zett vol na meg. Ak kor jött meg, 

amikor a bírónõ az ítélethozatalra visszatért a terembe. 

Erre külön fel is hívta a figyelmét a bírónõ (legalább mobiltelefonon 

je lez het te vol na, hogy ké sik). Az MSZP bé renc az zal vé de ke - 

zett, hogy õ egy sze gény nyug dí jas, és du gó ba ke ve re dett, mobilra 

meg nincs pénze. 

Ó te szegény öltönyös diplomatatáskás nyugdíjas! 

Va la ki a tö meg bõl meg je gyez te, hogy az MSZP-fé le 19 000 Ft-os 

nyugdíj pótlékból (a júdáspénzbõl) igazán vehetett volna magának 

egy mobilt. 

A bí ró nõ még ki sem hir det te az íté le tet, Ko vács már fel leb bez ni 

akart. 

Figyelmeztette is a bírónõ, hogy a hatályos jogszabályok szerint 

erre a ké sés mi att nincs le he tõ sé ge, – amúgy meg még az íté le tet 

sem ismeri. 

Ha va la ki még nem is is me ri az íté le tet, ak kor hogy a fe né be 

akarja megfellebbezni? Meg tudja ezt mondani nekem valaki? 

Az íté let után meg azt nyi lat koz ta Ko vács, hogy ez zel el is mer te 

a bíróság, hogy Medgyessy hazaáruló, – pedig a bírónõ hangsúlyoz - 

ta, hogy nem tör tént sza bály sér tés, mert ez (már mint, hogy 

Medgyessy hazaáruló) egy elõre bejelentett tüntetésen hangzott el. 

Ott vi szont szim pa ti zán sok vol tak, akik ben nem kel tett meg üt kö - 

zést az, hogy Medgyessy hazaáruló. 

Ezek még arra sem ké pe sek, hogy ha már nem tud nak fo gás ta - 

lálni az ellenfelükön, akkor legalább maguknak (az MSZP-nek) ne 

ártsanak. Vagy talán a független Magyar Bíróságot akarta ezzel 

bemocskolni? 

A bíróság nem az állítás igazságtartalmával foglalkozott, hanem 

azzal, hogy történt-e szabálysértés! 

Egyébként a bírónõ nagy érdeklõdéssel hallgatta végig Zsolt vé - 

dõ be széd ét, – ahogy én lát tam tet szett neki. 

Zsolt nagyon szép és tanulságos védõbeszédet mondott, ami ol - 

vasható lesz a holnapi Magyar Nemzetben. 

A bí ró nõ egy szim pa ti kus bölcs dön tést ho zott. Sok ilyen ren des 

igazságos (és humoros) bírónõre lenne szüksége az országnak. 

Ez a Ko vács nevû MSZP bé renc pe dig nem mert a sze mem be 

nézni (szerintem senki szemébe sem), – ha ránéztem lesütötte a 

sze mét! Kint a rend õrök vi gyáz tak rá. A tö meg pe dig, ren de sen ki - 

fü tyül te. Mást nem is érdemelt. 

Az ítélet jogerõs, fellebbezésnek helye nincs. 

B. Pé ter 

Forrás: Villanypostán érkezett a „fiamtól” 

Egy európai szövetségi-, illetve nemzetek 

feletti állam kialakítása ellen emelte fel 

sza vát a cseh ál lam fõ a Mladá Fronta 

Dnesben. Sze rin te az Eu ró pai Unió al kot - 

mánytervezetének elfogadása jelenlegi 

for má já ban ép pen egy ilyen ál lam ki ala - 

kulásához vezetne. 

„A cseh köz vé le mény nagy ré szé vel 

együtt én is azt kí vá nom, hogy az Eu ró pai 

Unió alap egy sé ge a nem ze ti ál lam le gyen, 

s ne pe dig az ál lam pol gár, aki a de mok ra - 

ti kus ál la mok alap egy sé ge” – írta Klaus. 

Az eu ró pai kon vent ez zel el len té tes ered - 

ményt ho zott, s Eu ró pa egy sé ge sí té se je - 

len leg a brüssze li bü rok ra ták irá nyí tá sa 

alatt fo lyik. 

„Ne ál tas suk ma gun kat az zal, hogy az eu - 

rópai alkotmány tervezetének elfogadása je - 

lenlegi formájában nem radikális lépés, nem 

a Rubicon átlépését jelenti, miután Európában 

megszûnnének létezni az önálló államok, 

az állampolgárok jogait képviselõ teljes 

jogú parlamentekkel és kormányokkal, s helyü 

ket az egyet len ál lam ven né át, amely 

újabb és újabb nyo mást fog ki fej te ni Eu ró pa 

természetellenes egységesítésére”. Ez nem 

használna Európának, s elmélyítené a demokrácia 

hiányát, amellyel minden ilyen 

nemzetek feletti szervezet rendelkezik. 

Klaus el mond ta: nem az ál ta la is szük sé - 

gesnek tartott európai integráció ellen van, 

hanem az eltúlzott uniformizálás ellen, 

amely megszüntetné az egyes országok 

egyéni arculatát, önállóságát. Szerinte a 

mai vita éppen errõl folyik annak ellenére 

is, hogy ezt egyesek megpróbálják letagad - 

ni, vagy eltakarni. „Ha minderrõl saját véle - 

ményt alakítanak ki, ne hagyjuk magunkat 

letorkollni, hogy Európa ellen vagyunk. Mi 

ellene vagyunk egy európai szuperállam - 

nak, de na gyon tá mo gat juk egy értelmesen 

integrált, szabad és teljesítõképes Európa 

kialakítását” – írta Klaus. 

Forrás: gondola 

2 jó ha figyelünk

– avagy Jö võ re fel köt het jük a ma gyar tex tilt! – 

Megnõtt a luxusautók iránti kereslet, csök - 

ken az or szág úti cir ká lók ára, vi szont a kis au - 

tók drá gul ni fog nak – adja hí rül az egyik 

internetes por tál. Szép új vi lág, megint a gaz - 

dagok járnak jól. A magamfajta csóró közép - 

osztálybeli pedig újabb lukkal húzhatja bel - 

jebb a posztkommunistáknál emblematikus 

ruházati cikké vált nadrágszíjat. 

(Csak így zá ró jel ben jegy zem meg, az én 

esetemben ez lehetetlen, mivel a mozgássze 

gény élet mód nak és az ál ta lam oly nagy - 

ra becsült kulináris élvezeteknek köszönhetõ 

en te kin té lyes kör mé ret re tettem szert az 

utóbbi idõkben.) 

Au tó ár-eme lés, ugyan már, oda se neki! 

Kü lön ben is, már úgy meg szok tam Don 

Tollerone vadonatúj Mercedes csuklós bu - 

szait, mióta pedig a legújabb jármûvek Me - 

diterrán Moszkva kék-sárga színeiben pompáz 

nak az uta kon, az óta még na gyobb öröm 

utaz ni raj tuk. Igaz mos ta ná ban az a szó be - 

széd jár ja, hogy min den éj jel a szer viz ben 

vendégeskednek a Törökországban össze - 

sze relt új bu szok, mert foly ton el rom lik raj - 

tuk valami. Ilyen a pletykabeszéd aztán, ó 

ez elõtt nincs ir ga lom! Egyik reg gel vé gül 

ma gam is meg ta pasz tal hat tam, hogy va la mi 

alap ja ta lán még is csak van en nek a pus mo - 

gásnak, a reggeli 30-as járaton szolgálatot 

teljesítõ kék-sárga Mercin a harmadik ajtót 

sehogy sem sikerült kinyitnia a sofõrnek. 

Most, hogy a jó lé ti ál la mok kora le járt, 

az em ber azt hin né, hogy min den ki nek ne - 

he zeb ben ala kul majd ez tán a sora. Pe dig 

mennyi re nem így van! Mint annyi szor a 

történelemben, most is akadnak egyenlõb - 

bek az egyen lõk kö zött. Ezek nél az egyen - 

lõbbeknél kicsit tovább tart a jóléti állam, 

mint a töb bi ek nél. Ez a je len ség egyéb ként 

oly nagy je len tõ ség gel bírt, hogy még a mé - 

dia fi gyel mét is ma gá ra von ta. Itt van mind - 

járt két szocialista politikus, ráadásul 

mindketten polgármesterek is egyben. 

Egyikük Mediterrán Moszkva fura ura 

Don Tollerone, aki nek 525 ezer fo rin tos 

pol gár mes te ri fi ze té sét most emel ték meg 

600 ezer fo rint ra, így a par la men ti „mun ká - 

ért” ka pott összeg gel együtt már 1,1 mil li ós 

összeggel gyarapíthatja havonta a családi 

kasszát. – aho gyan azt a Hír Televízióból 

megtudhattuk. 

A másik úriember Szeged polgármestere, 

aki tökélyre fejlesztette a családi vállalkozás 

és a po li ti ka kap cso la tát. Anya és fia. A ked - 

ves mama Szolnok polgármestere. Restellem, 

de elfelejtettem az úriember nevét. 

Utánanézhettem volna, de nem vettem magam 

nak a fá rad sá got, nem ér annyit az egész. 

Nem a név ér de kes, ha nem ami tör tént. 

Tör tént ugyan is – ha a hí rek nek hin ni 

le het –, hogy a sze ge di „fõ hall ja kend” fi ze - 

tésemelésérõl zárt ülésen döntöttek. Ez ám 

a de mok rá cia! Azt ugyan nem tu dom, ho - 

gyan élnek Szeged derék polgárai, minden - 

esetre elgondolkodtató, hogy e tárgykörben 

mi ért zárt ülé sen kel lett dön tést hoz ni. 

Vagy ta lán olyan ma gas az összeg, hogy fél - 

nek meg mon da ni? Félnek a népharagtól? 

Lehet. Nem tudom. 

Azt viszont tudom, hogy Uránvárosban, 

Kertvárosban (az átkosban még Lvov- 

Kertváros) a panelekben lakó proletariátusnak, 

vagy Meszesen a cigány lakosság jó 

részének elképzelhetetlenül nagy összeg az 

525 ezer fo rint, va ló szí nû leg még soha nem 

lát tak ennyi pénzt egy szer re, nem hogy a ke - 

zük be fog ták vol na. A 600 ezer vagy az 1,1 

millió pedig már a mesék világába tartozik, 

annyi pénz nem is lé te zik. Óh bol dog szûk - 

látókörûség! Tudják, mint Rejtõ Jenõnél. 

Tíz dol lár, az van, annyi már volt a ke zem - 

ben, azt tu dom mennyi. 1,1 mil lió, rá adá sul 

min den hó nap ban! Nem sem mi! De hát ez 

a mi Toller La cink tö kös gye rek, vagy aho - 

gyan a meszesi kocsmazsargonban mondani 

szokták, „fasza csávó”, be meri mondatni az 

összeget, nem úgy mint Szögeden. 

Egyébként, ha a hagyomány állításának 

hin ni sza bad, a vá ros telj ha tal mú ura – ta - 

lán igazságos Mátyás király példáján felbuz - 

Don Tollerone, Me di - 

ter rán Moszk va telj ha - 

tal mú ura. Gaz da sá gi 

érdekeltségein keresz - 

tül kezében tartja a 

szo ci a lis ta nagy vá rost. 

dulva – gyakran látogatott el Kertváros 

kocs má i ba a kam pány alatt, ahol a nagy em - 

ber nem átal lott le eresz ked ni a nép egy sze - 

rû gyermekeihez, akikkel együtt is italozott 

minden alkalommal. 

És be jött. 

Mint ar ról már a pol gá ri vi ta stí lus meg - 

tárgyalásakor is szó esett, bizonyos helyzetekben 

félre kell tenni bizonyos viselkedés - 

for má kat, me lyek he lyett ott és ak kor va la - 

mi egé szen más ra van szük ség. Az én 

értelmezésemben ezt hívják kreativitásnak. 

Ugyanez vonatkozik a politikai kampá - 

nyokra is, átmenetileg talán kissé lejjebb 

kell adni a meg szo kott igény szin tet, ha ez 

biztosítja, hogy mondanivalónk, az üzenet 

(a nagy be tûs ÜZENET) mi nél több em ber - 

hez eljusson. Minél többen megértsék. A 

kocsma ivópultjánál ülõ legegyszerûbb pofa 

is meg ért se. (Ne fe lejt sük el, az õ szavazata 

is ugyanannyit ér, mint a Magyar 

Tudományos Akadémia elnökének voksa.) 

Toller eb ben volt pro fi és pro fi ma is. Le - 

megy az em be rek közé, ve gyül a nép pel. A 

kocs má ban, mi köz ben együtt iszik a me ló - 

sok kal, el hi te ti a pro lik kal, hogy õ is kö zü - 

lük való. „Tu laj don kép pen jó gye rek ez a 

Toller Laci, ilyen em ber kell ne künk!” Egy 

kis idõ re – a kocs mai lá to ga tás ere jé ig – a 

polgármester úr is átvedlik a proletariátus 

szektájának egyszerû tagjává, és ez mûkö - 

dik. Ugyan, ki kér dez né meg tõle ott az ivó - 

ban, va jon ho gyan tud ki jön ni a havi 600 

rugós fizetésébõl a mai árak mellett? Kinek 

jutna ez eszébe? Senkinek. És ez a zseniális 

az egészben. 

Miután megtörtént egyfajta azonosulás, 

„Gye re ha ver, te is kö zénk tar to zol!” – a 

töb bi már nem ér de kes. Em lék szünk? A de - 

rék Petru is ez zel ope rált: „Én egy õszin te 

em ber va gyok.” – mond ta, s a nép meg be - 

kajálta. Egyébként is, micsoda abszurd 

hely zet, hogy egy havi 1 mil li ót ke re sõ em - 

ber – pláne polgármesterként és országgyû - 

lési képviselõként – lemegy a sarki talpon - 

állóba vadidegen emberekkel inni. A polgá - 

ri oldal értékrendjébõl, értékítéletébõl, 

szemléletmódjából következik, hogy számá - 

ra ez elképzelhetetlen. Pedig, ahogy a mel - 

lé kelt ábra mu tat ja, van ilyen, a do log na - 

gyon is elképzelhetõ. Vadidegen emberek 

pe dig – leg alább is a kam pány ide je alatt – 

nem léteznek. Csak választópolgárok vannak, 

(is te nem, hogy utál hat ják ezt a szót, 

hi szen ben ne van a „pol gár”) akik egyen - 

ként is, mind-mind sze mé lyes jó is me rõ sök - 

ké vál nak – leg alább is ad dig, amíg tart a 

kampány. Lehet, hogy az alkalmazott mód - 

szereken valaki kiakad, mint az a bizonyos 

jó ha figyelünk 3

sokat emlegetett sezlonyrugó, a másik olda - 

lon viszont tökéletesen tisztában vannak 

azzal, hogy a politikában sokkal több 

megengedhetõ és általában „a cél szentesíti 

az eszközt” alapelvre épülve intézik a 

különbözõ ügyeket. 

Na mind egy. Akár a Sze ge den, akár a 

Pécsett történt polgármesteri javadalmazásokról 

szóló híradásokat nézzük, megálla - 

pít hat juk – az eurokonformitás je gyé ben –, 

hogy más zse bé ben tur kál ni bi zony nem va - 

la mi szép do log. Ma gam is csak azért tet tem 

em lí tést e két eset rõl, mert nyil vá nos hír - 

adás ok ban már or szá gos szin ten is szó esett 

róluk, tehát különösebben nem gázoltam 

bele senki lelki világába. Egyébként is, ha 

Szász Károly havi 6 milliós keresetét csak 

úgy minden elõzetes figyelmeztetés nélkül 

vi lág gá lehetett kürtölni, akkor úgy vélem 

ebbõl sem lesz különösebb fennakadás. 

No, de mind egy is, a pol gár mes ter elv - 

társurak mellékszálai után, térjünk vissza a 

fõ csapás irányához! 

Új Du nán tú li Nap ló – az MSZMP volt 

megyei pártlapja – szeptember 27-i, szom - 

ba ti szám. Ma gam nem ol va som a la pot, 

sem rendszeresen, sem rendszertelenül – 

pe dig arra is oda kell fi gyel ni, mit mond az 

ellen – ezt megteszik helyettem mások. 

Most is egyik ked ves ba rá tom nyom ta a ke - 

zembe sûrû anyázások közepette a szombati 

szá mot, ahol a „Po li ti kai vi ta fó rum” címû 

ro vat ból, bi zo nyos Dr. Sütõ Lász ló baksai il - 

letõségû úr (vagy elvtárs?) írását ajánlotta 

figyelmembe. Barátom meleghangú ajánlá - 

sának lényegi része körülbelül úgy foglalha - 

tó össze, hogy ez a drá ga jó baksai úri em ber 

akkora baromságokat írt össze, amitõl meg - 

áll az em ber esze és tá masz ko dik. De at tól 

is, hogy ezt a sze me tet Pauska (a Nap ló fõ - 

muftija) emberei egyáltalán beleteszik a 

lap ba és le me rik kö zöl ni. Az én jó lel kû ba - 

rátom még szükségét látta, hogy tájékoztas - 

son engem abbéli elhatározásáról, hogy az 

egy ko ri MSZMP me gyei lapjából független 

közéleti napilappá avanzsált Új Dunántúli 

Napló és az õ útjai itt bizony érzékeny búcsú 

közepette elválnak egymástól. 

Hát, mit mond jak? In kább nem mon dok 

sem mit. Volt olyan rész, ami nek há rom szor 

neki kel lett fut nom, hogy meg ért sem, mi rõl 

is van szó. Egy a lé nyeg, ilyen mér té kû élet - 

színvonal-javító intézkedések a büdös élet - 

ben nem vol tak. Én ezt nem ér tem. Ha min - 

den olyan fran kó, aho gyan azt Sütõ úr le ír - 

ta, ak kor mi ért hõbölög min den ki, hogy 

ilyen rosszul már ré gen állt az or szág? Mi ért 

írja Fricz Tamás politológus, hogy ideje len - 

ne végre az elõre hozott választásokról el - 

gondolkozni, mert nem nagyon marad más 

megoldás? Pedig politológus létére õrá az - 

tán nem le het azt mon da ni, hogy hõ zön gõ, 

radikális jobboldali lenne! Ráadásul a mérték 

adó gaz da sá gi kö rök is azt mond ják – ha - 

zaiak külföldiek egyaránt (még Petschnig 

Má ria Zita is!) –, olyan mély re pü lés ben van 

a ma gyar gaz da ság, hogy las san már a 

Világbank és a Nemzetközi Valutaalap ra - 

darképernyõirõl is eltûnik a Magyarorszá - 

got jelképezõ kis pont. 

Szóval. A magam részérõl a jövõben is 

inkább más lapokat fogok elõnyben részesí - 

teni, nem óhajtok újabb szükségtelen lépé - 

seket megtenni a gyomorfekély felé vezetõ 

rögös úton. 

De ha már az Új Du nán tú li Nap ló szó ba 

ke rült. Egy kis apró nüansz. Va la me lyik sör - 

márka jelentetett meg egy hirdetést a lap - 

ban. A Pé csi Na pok ke re tén be lül min den 

évben, mindig ugyanott – (pécsiek tudják) 

a volt Cent rum áru ház elõt ti nagy par ko ló - 

ban – felállítanak egy sörsátornak elkeresz - 

telt nagy ho dályt, aho vá be csõ dül het a jó 

nép és némi könnyed szó ra koz ta tó ren dez - 

vé nyek közepette annyit ihat, amennyi 

csak beléfér. 

A sör sá tor elõtt megy el a 6-os fõ köz le ke - 

dé si út, mely nek ezen sza ka sza a Nagy La jos 

király útja büszke elnevezést viseli. No mármost 

az elõ zõ idõ szak ban, az át kos ban még 

TEGYÜK HELYÉRE A DOLGOKAT! 

Minden, amit a jogállamiság értékének tartunk, minden, amit a szociális biztonság fogalma alatt értünk, az egészség - 

ügyi biztosítástól a nyugdíjig stb., az mind az európai szociális hagyományok részei, baloldali mozgalmak, pártok és 

szakszervezetek eredményei. 

A fejlett demokráciák és a jóléti államok kialakulása mindenhol szociáldemokrata értékek mentén történt. Aki a 

baloldali értékeket összekeveri a kommunista diktatúrák tetteivel az politikai analfabéta vagy igen sanda szándékú 

politikus. 

A közélet megnyilatkozásai mostanában tele vannak vaskos tévedésekkel, féligazságok hangoztatásával, sokszor szándékos ferdíté - 

sekkel. A 2002-es kormányváltás idejére a Fidesz több százmilliárdos deficitet hagyott az új kormányra. Az az általuk szajkózott állítás, 

hogy 300 mil li ár dot hagytak volna a kasszában, tényszerûen nem igaz. 

Viszont roppant leleményesek voltak a deficit álcázásában. Kitalálták, hogy költségvetésben meghatározott feladatokat a volt 

Simicska-bankon, az MFB-en keresztül finanszíroznak. Ennek az Orbán-kormány szempontjából kettõs „haszna” volt. 

1. Banktitokra való hivatkozással a pénzek útját sem az Országgyûlés, sem a Számvevõszék nem ellenõrizhette. 

2. Az MFB-t, az egyetlen állami tulajdonú bankot, százmilliárdos nagyságrendben eladósították, kötelezettségvállalásokkal is túl - 

terhelték. Mivel egy bank deficitjét nem kell beszámítani a költségvetési hiányba, így az Európai Uniót és a közvéleményt is tudatosan 

megtéveszthették. A Fidesz vezetõi közül egyedül a volt pénzügyminiszterük az, aki a korrektség minimumaként különbözõ 

deficitszámítási módszerek elismerésérõl beszél. 

A költségvetési hiány növekedéséhez természetesen hozzájárult az MSZP száznapos programja. Náluk látható is, hogy hová költöt - 

tek. Addigra 8 ezer szakképzett ápolónõ és orvos hagyta el az országot, a pedagóguspálya elvesztette presztízsét. Lépni kellett! 830 ezer 

köz al kal ma zott ka pott át lag havi 56 ezer, azaz évi 770 ezer fo rint fi ze tés eme lést. Ez kö zel 400 ezer csa lád éle tét be fo lyá sol ta igen ked ve - 

zõen. Ezen többlet bérkiáramlás közvetett hatásként 14 százalékos kiskereskedelmi és 18 százalékos szolgáltatási forgalom- növekedést 

is eredményezett. Ezekben a szektorokban sem volt még soha ilyen ütemû emelkedés. Ez volt a magyar kisvállalkozók támogatásának 

igazi módja. Ennek a forgalomnövekménynek az egy- évi haszna ötszörösét adta az összes Széchenyi-tervbõl addig leosztottaknak. S itt 

az „elosztás” tisztaságát, bürökrácia mentességét nem vitathatja senki. Az összes keresõre számított reálbér-emelkedés 22 százalékos 

volt, nem sok ország dicsekedhet ilyesmivel. Lehet, ha 3 évre elosztva kapjuk, 3 évig örültünk volna, s az ellenzék elégedetlenkedõ 

kritikáinak sem volna most súlya. 

Orbán Viktor vezette be azt a demokráciákban értelmezhetetlen gyakorlatot, hogy kormányüléseikrõl sem jegyzõkönyv, sem hangfelvétel 

nem készülhetett. Az így született döntésekre a frakciójuk katonásan rábólinthatott. Az, hogy a Medgyessy-kormány, az 

MSZP és az SZDSZ vitázik, a döntés-elõkészítés fázisai is ismertek, a társadalomnak lehetõsége van egyetérteni és tiltakozni. Én úgy 

emlékszem ezt akartuk. Ez a demokrácia. Dr. Sütõ Lász ló, Baksa For rás: Új Du nán tú li Nap ló 

4 jó ha figyelünk

Így néz ki, majd ha el ké szül. ECE ÁRKÁD Üz let köz pont, 

Pécs. Minden bizonnyal a polgármester úr büszkesége 

lesz majd az új pláza, de va jon a vá ros nak is az lesz? 

ECE épü le tek kül föld ön: 

Potsdamer Platz Arkeden Ber lin 

Szalay And rás út nak hív ták ezt a sza kaszt és 

ez volt a hely szí ne a rossz em lé kû má jus 1-jei 

felvonulásoknak is, éppen itt szokták felál - 

lítani a dísztribünt is, ahonnan városunk és 

a párt ve ze tõi integettek az alant elvonuló 

boldog embertömegnek. 

Az államszocializmusból a globálkapitalizmusba 

való fájdalom- és zökkenõmentes 

átmenetet nemcsak az Új Dunántúli Nap - 

ECE épü le tek kül föld ön: 

Ludwig Erhard Haus Ber lin 

Egy másik ECE épület: ÁRKÁD Üzletközpont Budapest, 

Örs ve zér te re 

lónak sikerült megvalósítania, de a lapban 

elhelyezett hirdetés készítõinek is. A sörös 

cég az egy ko ri má jus 1-jei hely szín re, a 

Szalay And rás úti par ko ló ba vár ta a víg - 

alomra és söritalra vágyó szomjazó proleta - 

riátust. Tudom, hogy az utcanév megválto - 

zása ellenére a helyszín ugyanaz marad, 

csak hát az em lé kek – vagy aho gyan ma 

mon da nák, a feeling (az ér zés) – az nem 

ugyan az. Már az ide jét sem tu dom, mi ó ta 

lett Nagy La jos ki rály útja a Szalay And rás 

út ból, mindenesetre nem tegnap. Ahogyan 

a rádióinterjút adó vidéki párttitkár szokta 

mondani: 

– Hát ez így, eb ben a for má ban na gyon 

égõ! 

Re mé lem azért az In dó ház te ret nem ne - 

ve zik vissza Le nin tér re, mer’ az már a maga 

len ne a Reichstag! Bár azt hi szem le sem ta - 

gadhatják, honnan jöttek. Jobb félni, mint 

meg ijed ni, ma már sem mi ben sem lehetünk 

biztosak. 

Csak ab ban, hogy jö võ re rosszab bul fo - 

gunk élni, mint az idei esz ten dõ ben, s ha ezt 

nem is mind annyi an, de a la kos ság túl nyo - 

mó ré sze meg ér zi majd, még hoz zá nem is ki - 

csit. Úgy is mondhatnám, jövõre fölköthet - 

jük a ma gyar tex tilt. Le het, hogy Baksán 

már szu per jól él nek az ot ta ni ak, saj nos Me - 

diterrán Moszkvában még van mit pótolni, 

s gyanítom az országban másutt is. 

Az LGT egyik hí res slá ge ré ben ar ról 

éne kel, hogy „Min den ki más képp csi nál - 

ja”. Itt van te szem azt, Don Tollerone a 

havi 1 miller fö löt ti ló vé val. Bár, ha job ban 

be le gon do lok, ez nem is olyan sok. Pél dá ul 

a köz szol gá la ti te le ví zió hír adós mû sor ve - 

ze tõ pá ro sá nak sztár-gá zsi já val össze ha - 

son lít va iga zán nem mond ha tó je len tõs - 

nek az összeg, pe dig hát mi cso da kü lönb - 

ség van akö zött, hogy es tén ként egy órán 

ke resz tül ba kiz ga tunk a sú gó gép bõl és akö - 

zött, hogy egy egész vá ros fö lött kell ural - 

kod ni! Szász Kár oly havi 6 mil li ó já hoz ké - 

pest pe dig ki fe je zet ten szo lid az összeg, azt 

is mond hat nám ap ró pénz. Euróra át szá - 

mol va meg szin te ne vet sé ge sen ala csony, 

könnyen elõ for dul hat, hogy egy job ban 

kép zett né met hon ban dol go zó tö rök ven - 

dég mun kás még rá is ver a mi sze ret ve tisz - 

telt burgermeisterünkre. 

Némi kontrasztot jelentenek a havi 1 

mil li ós ke re set hez ké pest a lét mi ni mum 

alsó szélén tengõdõ kisnyugdíjasok szabad - 

csa pa tai, me lyek a multi-láncok hiper-, szu - 

per marketeiben lányos zavarukban hirte - 

len nem is tud ják, va jon mit pa kol ja nak be - 

vásárlókocsijukba. Csak amikor belepillantanak 

bukszájukba, akkor látják, hogy a 

már le is zajlott jóléti rendszerváltásnak kö - 

szönhetõ hihetetlen nyugdíjukból valahogy 

mégse fussa mindenre. 

Pe dig az iga zi hadd el hadd még el sem 

kezdõdött! 

Ha ma ro san el ké szül Don Tollerone új 

büsz ke sé ge az ECE be vá sár ló köz pont. Ha - 

tal mas be ton ko losszus ként ter pesz ke dik a 

bel vá ros ha tá rán, s ha majd át ad ják a 

nagy kö zön ség nek a fo gyasz tás ezen új 

szen té lyét, a pé csi ek újabb lé pést te het nek 

a kon zum idi o tiz mus felé ve ze tõ egy re si - 

mább úton. Az egész rend szer egy ör dö gi en 

ra vasz és zse ni á li san ki vi te le zett terv alap - 

ján épül föl. 

jó ha figyelünk 5

Még nem is vá sá rolt sem mit a sze ren - 

csét len pé csi pol gár, de már fi zet, mint a 

ka to na tiszt. A nép aj kán csak Toller-pé - 

nisz ként el hí re sült jel leg ze tes ala kú (a 

fér fi nemi szerv re em lé kez te tõ) par ko ló ó - 

rák ma már do mi náns ré szé vé vál tak a pé - 

csi ut ca kép nek és nem csak a bel vá ros ban. 

Kell a lóvé! Ta lán ez le het az oka an nak, 

hogy a sze ren csét len bel vá ro si la kos, de 

még a bel vá ros kül sõ szé lén la kók is, nem 

par kol hat nak in gyen a sa ját la ká suk elõtt. 

Ha ne ta lán ven dég ér ke zik hoz zá juk né - 

hány nap ra és az il le tõ – nem tud ta sze - 

gény hova jön – au tó val van, az fel ér egy 

ki sebb faj ta anya gi ka taszt ró fá val. Mond - 

juk egy hét vé ge a ro ko nok nál. A he lyi la - 

kos bosszú san, mér ge lõd ve – szív ja a bal 

alsó ha tost –, oly kor anyáz va még meg - 

old ja va la hogy a prob lé mát, ked vez mé - 

nye sen (is te nem mi cso da po fát lan ság ezt 

a szót itt hasz nál ni) vá sá rol hat éves par - 

ko ló bér le tet. 

Van itt más ér de kes ség is. Ha a ha gyo - 

mány állításának hinni szabad, a parkolás - 

ból be folyt pénz na gyobb ré sze a rend szert 

kiépítõ fõvárosi cég kasszájába vándorol. 

Va ló szí nû leg ben nem van a hiba, de sze - 

rény agykapacitásommal fel nem foghatom, 

hogy ezt a rend szert mi ért nem volt ké pes 

egy he lyi, pé csi cég ki épí te ni, így a par ko lás - 

ból szár ma zó bevétel teljes összege most a 

várost gyarapítaná. 

Ebbõl kifolyólag már tanúi lehettünk né - 

hány tragikomikus helyzetnek is. Az ügyfél 

tárgyalás vagy megbeszélés közben le kell 

rohanjon a kocsijához, hogy bedobjon egy 

új ér mét, mert ki fu tott az idõ bõl. És ez nem 

egye di eset. Mint aho gyan arra is volt már 

pél da nem is egy szer, hogy a ka me rá val fel - 

szerelkezett közterület-felügyelõk „miku - 

láscsomagjának elhelyezésére annyi idõ is 

tökéletesen elegendõnek bizonyult, amíg az 

autós elment a legközelebbi parkolóóráig, 

hogy meg vált sa a je gyét. Mire a sze ren csét - 

len vissza ért, már ott vi rí tott a szél vé dõn a 

közeg által elhelyezett kis piros szeretetcsomag. 

Jobb eset ben a pó rul járt au tós még 

utolérhette a sárgamellényes szigornokokat 

– ha még ott találta õket – rosszabb esetben 

már csak az anyázás maradt. Röhejes. 

De az még rö he je sebb, hogy a min dig 

éber, au tó kat ka me rá zó köz te rü let-fel - 

ügye lõk tel jes kö zönnyel bá mul ják az öt 

mé ter rel ar rébb lévõ pa do kon he ve ré szõ 

haj lék ta lan hor dát, ame lyik fél ré sze gen or - 

dí toz va sa ját maga alá pisz kít va ront ja az 

ut ca ké pet. 

Ez után a kis ki té rõ után is mé tel ten ka - 

nya rod junk vissza a fõ csa pás irá nyá hoz! 

Ott tartottunk, hogy elindultunk vásá - 

rolni. Az elkényelmesedett urbánus ember 

még a WC-re is ko csi val jár, szok ták mon - 

dani. Hát fizessen érte! A kevésbé tehetõ - 

sek ré szé re pe dig ott van Don Tollerone 

másik büszkesége, a vadonatúj Mercedes 

busz flot ta. Ké nyel mes, gyors és még par ko - 

lójegyet sem kell váltanunk. Buszjegyet vi - 

szont igen, és hát az sem ol csó mu lat ság, da - 

rab ja most már száz fo rint fö lött van, s 

ahogy hír lik, újabb 7%-os eme lés nek néz 

elébe a buszozásra kényszerülõ pécsi pol gá - 

rok széles tábora. 

Ha már meg ér kez tünk a bel vá ros ba, vá - 

sár lá sunk hely szí né re, ér de mes el gon dol - 

koz ni azon is, hogy ez az új monst rum – ha 

majd el ké szül –, mi lyen ha tás sal lesz a vá - 

ros ke res ke del mi éle té re. Va jon mennyi re 

szív ja majd el a vá sár ló kat a bel vá ro si üz le - 

tek bõl? 

Ez még a jövõ kér dé se. Egy-egy gyen gébb 

pillanatomban nosztalgiával gondolok 

vissza az át kos ra, ami kor még a poszt kom - 

munista eszmerendszer sziklaszilárd alapú 

bástyájának szerepét a déli végeken betöltõ 

szocialista nagyváros híres volt arról, mi - 

lyen jól él nek itt az em be rek. Én még em - 

lékszem a kisebbfajta népünnepélyekre ha - 

jazó bányásznapokra, ahol héthatárra szóló 

vigalmakat rendeztek, fõvárosi mûvészek 

haknibrigádjai ismert tévés személyiségek 

társaságában gondoskodtak arról, hogy a 

nép önfeledten szórakozhasson. Ma ezt úgy 

hívják: roadshow. 

Óh bol dog bé ke idõk! Ma már más idõ - 

ket élünk. A bá nyák meg szûn tek, s ve lük a 

bá nyász na pok is. Sõt! Ami a la kos ság fo - 

gyasz tá si ka pa ci tá sát il le ti, ma már ott tar - 

tunk, hogy az or szág egyik ve ze tõ mû sza ki 

áruház lánca kényszerült bezárni üzletét a 

Pécs Plazaban, mert olyan ala csony volt a 

forgalom. Ja kérem, ez a piacgazdaság! Le - 

het, hogy az a te le ví zió, ami ért a fõ vá ros ban 

zokszó nélkül kicsöngetnek 300 rugót, és 

még elégedetten is távoznak a boltból, hogy 

mi lyen jó vá sárt csi nál tak, az két száz ki lo - 

méterrel arrébb (és kb. fele fizetésbõl élõk - 

nek) már eladhatatlanul drága. És akkor 

még a várható áremelésekrõl, adókulcs 

emelésekrõl még nem is beszéltünk. Lassan 

ott tar tunk, hogy aki ké pes lesz a téli idõ - 

szak ban ki fi zet ni azt amit megeszik és azt 

amennyiért lakik, elmondhatja magáról, 

hogy õ bizony még a középosztályhoz 

tartozik. 

Va jon tu da tos az a kon cep ció, hogy a lé - 

te zés alap költ sé ge in kí vül ne na gyon ma - 

rad jon más moz dít ha tó pén zük az em be - 

rek nek? A je lek azt mu tat ják, hogy igen. A 

szo ci a liz mus hosszú év ti ze dei alatt mes ter - 

sé ge sen ala cso nyan tar tott bé rek, a hi he - 

tet len mér té kû ela dó sí tás mind afe lé mu - 

tat nak, hogy csak így le he tünk ki csik. De 

va jon mi lyen az élet egy olyan or szág ban, 

ahol a csa lá di költ ség ve té sek túl nyo mó ré - 

szé be nem fér bele egy könyv, mert olyan 

meg fi zet he tet le nül drá ga, hogy meg vá sár - 

lá sa ese tén más lét fon tos sá gú do log elõl 

ve szi el a fo rin to kat? Mi lyen ég be ki ál tó an 

föl há bo rí tó az, hogy egy csa lád nem tud el - 

men ni együtt, hogy meg néz zen egy szín há - 

zi elõ adást, mert abba be le rok kan a csa lád 

havi bü dzsé je. A kul tú ra, az egész sé ges 

élet mód, az egész sé ges táp lál ko zás ma már 

meg fi zet he tet le nül drá ga az ún. át lag em - 

ber szá má ra. Pe dig még hol va gyunk a ki - 

lón kén ti 300-600 fo rin tos Eu ró pa Uni ós 

ke nyér árak tól? Va jon mi le het az oka an - 

nak, hogy annyi al ko ho lis ta és do há nyos 

van Ma gyar or szá gon? Gon dol junk csak 

bele, hogy a ci ga ret tá ra és szesz re köl tött 

mil li ár dok he lyett mennyi min den más, ér - 

tel mes, és fõ ként egész sé ges do log ra költ - 

het tük vol na el ezt a te mér dek pénzt. A hí - 

re ket hall gat va a jövõ esz ten dõ ben – e te - 

kin tet ben is – rosszab bul fo gunk élni, mint 

idén. 

Tá vol áll jon tõ lem, hogy a vész ma da rak 

ba bér ja i ra tör jek, de az, ami kor mány zás 

cí mén az el múlt más fél esz ten dõ ben eb ben 

az or szág ban folyt az ka taszt ro fá lis. Sütõ úr 

Baksán min den bi zonnyal nem ért egyet 

ezen ki je len té sem mel, de arra azért kí ván - 

csi len nék, hogy jövõ ja nu ár ban is kü lön - 

bö zik-e a vé le mé nyünk, ami kor kéz hez 

kap juk majd az elsõ meg emelt össze gû 

szám lá kat? Le het, hogy Baksán szu per jól 

él nek az em be rek, Me di ter rán Moszk vá - 

ban saj na még nem. Sõt, az ut ca kép is igen 

árul ko dó. Ré gen a ci gány la kos ság ra volt 

jel lem zõ, hogy a ku kák ban tur kál va – oly - 

kor még bele is mász tak – pró bál tak va la mi 

hasz nál ha tó hol mi ra akad ni má sok sze me - 

té ben és ki do bott gön cei kö zött. Ma már 

egy re ke ve seb bet lát ni kö zü lük. Ta lán bü - 

dös lett ne kik a „mun ka”, tur kál ni a sze - 

mét ben, vagy rá jöt tek arra, hogy ele gán - 

sabb do log se gé lyért sor ban áll ni (job ban is 

fi zet), de az is le het, hogy ki szo rí tot ták 

õket a „placc ról” a napi be te võ ért har co ló, 

lét mi ni mum alsó szé lén ten gõ dõ kis nyug - 

dí ja sok sza bad csa pa tai. On nan le het meg - 

kü lön böz tet ni õket a haj lék ta la nok tól, 

hogy utób bi ak kal el len tét ben a kis nyug dí - 

ja sok nem sza kad tak, ki fo gás ta lan, bár szo - 

lid öl tö zé kük ben vég zik „ál dá sos” te vé - 

keny sé gü ket. 

Szó val itt tar tunk ma. Két száz ki lo mé - 

terre a Gerbeaud Cukrászda kirakatától az 

emberek valahogy nem éreztek meg semmit 

a fejük felett viharos gyorsasággal átszágul - 

dó jóléti rendszerváltás jótékony hatásai - 

ból. Pe dig a balliberális ol dalt öleb mód já ra 

szolgáló médiája éjjel-nappal harsogja az 

üze ne tet: „Hülyék, jól éltek, értsétek már 

meg végre!” 

Ez a be ton fe jû tüke nép ség meg csak 

nem akar ja meg ér te ni, hogy mit üzen nek 

neki a messzi Ger beaud Cuk rász da mel lõl. 

Pedig próbálják beleverni a fejünkbe. Én 

csak at tól fé lek, ha to vább ra is ilyen ér tet le - 

nek maradunk, legközelebb már a fejünket 

verik majd be. Baseballütõvel. 

A szocialista nagyváros 

öntudatos polgára 

6 jó ha figyelünk

Bol gár György, az is mert rá di ós a fa szá val ki lö vi a fe le sé gét „va la ho vá, ahon nan nincs 

is vissza té rés”. Ez hogy hang zik? Hát egé szen ret te ne te sen. És ha Bol gár György, az is - 

mert rá di ós ír egy re gényt, ame lyik ben az egyes szám elsõ sze mély ben val ló fõ hõs tesz 

ilyet szegény feleségével? 

len titkait? Pannónia válasza Catherine M. 

szexuális életére? Az Index kritikusa azon - 

nal felvette spermaálló vegyvédelmi ruháját 

és kért egy kéziratot a ki adó tól. 

Bolgár György pornókönyvet írt? Meghökken 

tõ in for má ció, de aki lá tott már R. Szé - 

kely Julianna-tévéjegyzetet, az igazából 

semmin sem csodálkozik az életben. 

A reklámkampány profin indult: a Blikkben 

kis in ter jú je lent meg a szer zõ vel, aki (a 

pikáns információt erõtlen tagadás formájában 

el hint ve) arra cé loz ga tott, hogy a Vágy - 

ban legalábbis részben a saját élményeit írta 

meg. Az in ter jú alatt né hány idé zet sze re pelt, 

olyanok, hogy „néhány centiméterrel a mellei 

fö lött üte me sen ve rem a far kam, és el fog a kí - 

sér tés, hogy ver jem is ki, hogy rá fröccsent sem 

a felgyülemlett ondót a mellére, a nyakára, a 

szájára, hadd ejtsem õt kétségbe azzal, hogy 

bár mennyi re ké szült is, nem fog tör tén ni sem - 

mi, kielégítetlen marad, és ennél nagyobb 

kínzás számára el sem képzelhetõ”. 

Szóval egy regény, amiben a baloldali rádiózás 

Deák Ference megvallja szemérmet - 

A MERÉSZ KRITIKUS BELEFOG AZ 

OLVASÁSBA 

Úgy dön töt tem, hogy a ne he zebb meg ol - 

dást választom, és nem a bulvársajtóban ki - 

szivárogatott néhány hardcore részlet alap - 

ján kö szö rü löm a nyel vem a szer zõn, ha nem 

ténylegesen elolvasom az egész könyvet. A 

sajtóhepaj alapján vallomásos pornóra szá - 

mítottam, a bevállalós-tabudöntögetõskultúrmissziós 

al faj ból, úgy is, mint mond - 

juk ki vég re azt, amit min den ki csi nál, de a 

képmutató magyar közegben sosem beszél - 

het róla õszin tén. 

A nyitó mondatok rögtön felvetik a kér - 

dést, hogy voltaképpen kinek a dugásairól 

is olvasunk itten. Mivel az egész bevezetõ 

kam pány arra épít, hogy na most majd jól 

megtudják, mi fickándozik a halk szavú rádi 

ós ga tyá já ban, az egyes szám elsõ sze mély - 

ben induló elbeszélést a legmegátalkodot - 

tabb összehasonlító irodalomtörténész is 

úgy ér tel mez né, hogy itt bi zony maga Bol - 

gár mes ter az, aki nek a far ka „va ló ság gal 

megacélosodik”, amikor egy, az elõszobá - 

jukban elkövetett visszataszító üzekedés 

közben a felesége beinvitálja egy „nagyon 

kedves, halkszavú” barátnõjét. 

Értekezletek, díjátadók, családi vacsorák, 

szentmisék és kuratóriumi ülések jeges unal - 

mát szok ta ol da ni az em ber az zal a ke dé lyes 

játékkal, hogy kiválaszt egy idõsebb, tisztelet 

re mél tó fi gu rát (ha Ön még nem ját szott 

ilyet, próbálja ki bozontos, õsz szemöldökû 

kereszténydemokrata nagybácsijával), és 

megpróbálja elképzelni dugás közben. Na, a 

Vágy elsõ har ma da kábé ezt az él ményt 

nyújtja az olvasónak. Akinek izgalmas, ha 

elképzelheti a tiltakozó feleségét gyakorlati - 

lag megerõszakoló Bolgár Györgyöt (hiába 

tiltakozott a szuka, a végén persze élvezte), 

an nak ez jó, a töb bi ek nek elõ ször ki csit vic - 

ces, aztán egészen dermesztõ élmény. 

IZGATÁS HELYETT FECSEGÉS 

A Vágy azonban meglepõ módon egyálta - 

lán nem por nó könyv. A szö veg nek ele ve 

csak a ki sebb ré sze ef fek tív kú rás, a töb bi 

végeláthatatlan, barokkos, okoskodó fecse - 

gés a férfi-nõ, pontosabban a férj-feleségszeretõ 

viszonyról. Morbid módon, de igaz - 

nak tûnik, amit Bolgár nyilatkozott, misze - 

rint õ itt a fér fi-nõ kap cso lat nagy kér dé se it 

boncolgatná. Ehhez a kontrollálatlanul áradó, 

tudálékos és öntetszelgõ monológ mûfa - 

ját érezte adekvátnak. 

Bolgár beszédmódja hihetetlenül dagá - 

lyos. Min den rõl ugyan az jut eszé be, de az 

jó ha figyelünk 7

saj nos nem a pina, ha nem, hogy na itt 

megint elsüthetek egy paradoxont. Bolgár 

valósággal szerelmes a paradoxonokba. 

Nincs olyan be kez dés, ami ne va la mi lyen 

látszólagos – bár mindig rendkívül érdekte - 

len – ellentmondással zárulna. Három soronként 

kapunk ilyen gyomrosokat: „(...) 

én minden elképzelhetõt el tudok róla 

képzelni, még olyasmiket is, amit nem 

tudnék róla elképzelni“. 

Az író a pa ra do xo nok mel lett az afo riz - 

mákat is kedveli, nem beszélve a szóviccek - 

rõl, ami olyan mon da tok hoz ve zet, mint : 

„A fe le sé gem nõ. (...) Nõ, te hát más képp áll 

(és fek szik) a há zas ság hoz, mint egy fér fi.“ 

Vagy egy iga zán szép, és tel je sen ér tel met - 

len da rab: „Ah hoz, hogy biz to sak le gyünk 

önmagunkban, vagy hülyeség kell, vagy az 

ösztönök teljes szabadsága.“ 

FITNESS-FILOZÓFIA 

Van még rengeteg annyira lapos bölcselke - 

dés, ami nél egy fitnessterem vagy egy po li - 

tológiai tanszék öltözõjében is jobbakat 

gyûjt he tünk, ha ép pen ez a hob bink. Pár 

példa, csak úgy találomra: „Egy kapcsolat 

nem ma te ma ti ka. Egy meg egy, az ele ve 

nem ket tõ. Vagy ha ket tõ, ak kor meg ép pen 

az a baj.“ Vagy: „Az ér te lem konf lik tu sá ból 

az érzékek összeütközése következik“. Sõt: 

„A jó ta lán nem is vol na jó, ha min dig el - 

képzeléseink szerint alakulna. A vágy is le - 

lohadna elõbb-utóbb, ha menetrendszerûen 

ér kez ne, mint a vo nat. És ak kor már 

jobb, ha az exp ressz rit kán jár ugyan, de tel - 

jes sebességgel közlekedik“. 

A MELLBIMBÓ AZ ÉGBE KIÁLT 

Hi he tet len, de Bol gár vé gig bír ja szuf lá val, 

és ön já ró ágyú ként lövi ma gá ból az olyan 

pri mi tív sé ge ket, mint hogy „a mell több 

ön ma gá nál“. (Sze gény mell rõl rög tön ez - 

után meg tud juk, hogy „rit mi ku san rán ga - 

tó zik“, il let ve hogy a bim bó ja az „égbe ki - 

ált“, ami kor egy Bol gár-sze rû lény a szá já ba 

ve szi. Ez azon ban már az ufológia ku ta tá si 

te rü le te.) 

Az egész egy ki csit olyan, mint ha egy kö - 

zép ko rú, elég buta, a nõi ma ga zi nok és a 

pornófüzetek színvonalán fogalmazó rádi - 

ós nak amfetamint csem pész tek vol na a ká - 

véjába adás elõtt, õ pedig lelõhetetlenül 

csak be szél ne és be szél ne, míg va la ki ki nem 

vonszolja a stúdióból, mondjuk annál a 

rész nél, hogy „(...) a szó nem min dig száll el, 

néha kõvé vá lik, vagy ép pen ség gel ott 

lebeg, netán vissza-visszajár és kí sért“. 

BÜNTETÕ VICCEK 

A tudálékos Bolgár Györgynél csak egy 

büntetõbb van: a viccelõdõs Bolgár György. 

Carla del Ponte fõ ügyész ke ve seb bért is a 

Hágai Nemzetközi Törvényszék elé citált 

embereket, mint az a szövegbetét, amely - 

ben Zrínyi Miklós budapesti lakos felkel, öl - 

töny be vág ja ma gát és ki vont kard dal ki ro - 

han Hegyeshalomig, hogy egyszer csak ha - 

zamenjen. Itt a legtréfásabb mondat: „Az õt 

üldözõ rendõrautók teljesen összezavarod - 

tak, a kirohanó Zrínyirõl szóló lakossági be - 

je len té sek alap ján hol itt, hol ott ál lí tot tak 

fel út zá rat, de csu pán a NATO kü lön le ges 

kommandóját, valamint a magyar légierõ 

néhány alacsonyan repülõ vadászgépét si - 

ke rült föl tar tóz tat ni uk.“ 

Inkább hívjuk haza a számûzetését töltõ 

Ihos Józsefet. 

A másik emberiségellenes csúcspont az a 

szemérmetlen szakasz, amelyben „Boldog 

vagy?“ feliratú óriásplakátok jelennek meg 

Bu da pest stra té gi ai pont ja in, mire tö me gek 

gyûl nek össze, az au tók egy más ba sza lad - 

nak, az emberek meg elkezdenek gondol - 

kod ni, hogy tényleg, boldog va gyok-e. 

GYÖNGYHALÁSZAT, PÁRDUC 

A könyvet tetszés szerinti helyen felütve 

néhány soron belül garantáltan gyöngy - 

szemre bukkanunk. Most például felütöt - 

tem, a 18. ol da lon, és azon nal ilyent ta lál - 

tam: „(...) de hi á ba kö töt tem az ebet, amely 

saj nos már né hány hó nap ja el volt ásva, a 

karóhoz (a karómhoz, hogy profán, ámde 

kivételesen pontos legyek), nem tudtam 

többet kiszedni belõle“. Aztán ugrás a 30. 

oldalra: „(...) a mozgásában volt valami párducszerû, 

mégpedig a sötétben kifejezetten 

fekete párducszerû“. És még egy jellemzõ 

mondat Bolgár frappáns stílusának illuszt - 

8 jó ha figyelünk

álására: „André ízlésének, tájékozottságá - 

nak, sikereinek, gyors döntési és átlátó ké - 

pességeinek megfelelni komoly kihívás“. 

A nyomasztó mennyiségû okoskodás és 

kínos viccelõdés mellett ott vannak ugye a 

dugós jelenetek. 

BOLGÁR GYÖRGY, A CÖLÖPVERÕ 

GÉP 

A Vágy a leg ke vés bé sem pi káns könyv, fõ - 

leg nem ero ti kus, in kább olyan su tán un do - 

rí tó. A szex – kí ván csi va gyok, hogy va jon 

ez volt-e a szer zõ szán dé ka, de ta lán in kább 

nem – kifejezetten rémisztõ tevékenység - 

ként je le nik meg. Egy Bol gár (Ké pes 

André)-féle kúrás leírásától szerintem leg - 

feljebb egy olyan fúrótorony-kezelõnek állhat 

fel, aki néha ti tok ban ma gá é vá te szi a 

hideg gépzsírral megsíkosított acél vázszer - 

kezetet. Merthogy ilyenek mennek a budoárban: 

„Háttal az ajtónak feszítettem a fele - 

ségemet, az egyik combját magasra fölemeltem, 

a far ka mat az így meg nyí ló alag út ba 

csúsztattam, és folyamatosan vertem, döngöl 

tem, hogy zen gett a folyosó”. 

Nem is tu dom, hogy ezt le het-e egy ál ta - 

lán pornónak nevezni a szó „öncélú gerje - 

delemkeltés” értelmében, hiszen az olajipa - 

ri perverzeken kívül nem tudom elképzelni, 

hogy egy Bolgár-féle akció leírásától bárki is 

begerjedjen. 

A szexjelenetek stílusa emlékezetett va - 

la mi re, de so ká ig nem ug rott be, hogy mire 

is hajaznak. Aztán a Nyugati pályaudvar 

elõtt meg lát tam egy ka to nai ki me nõ ci põt 

viselõ férfit, és beugrott. 

INDIGÓ ÉS ÖZVEGY 

Lé te zik a nép köl té szet nek egy olyan mû fa - 

ja, amely rõl rit kán esik szó, pe dig a ma gyar 

fér fi la kos ság je len tõs szá za lé ká nak ta lán ez 

az egyet len iro dal mi él mé nye az élet ben. A 

sor ka to nák kö zött ge ne rá ci ók óta ter je dõ, 

szi go rú an in di gós író gép pel sok szo ro sí tott 

por nó no vel lák ról van szó, ame lyek ben az 

el ha nya golt, ámde an nál tel tebb mel lû öz - 

ve gyek be ránt ják a zu hany alá nagy fa szú 

ka masz fi u kat, a bö gyös szom széd asszony 

át jön Vegetáért, az tán hogy, hogy nem 

szo pás lesz a vége, meg ilye nek. A szö ve gek 

meg ej tõ en öt vö zik a por nó új sá gok for dí tó - 

gép pel ma gya rí tott kép alá írá sa i nak szö ve - 

ge it a kormányelõterjesztések po ro szos 

nyel ve ze té vel. 

Takarodó után néha van nyilvános felolva 

sás is. Amíg lé tez tek elõfelvételis tá po - 

sok, ad dig ne kik kel lett elõ ad ni a leg nép - 

szerûbb klasszikus darabokat. Veterán mi - 

nistránsként, aki serdületlen korában 

legalább százszor olvasta fel a Szentleckét 

egy tágas józsefvárosi templom közönsége 

elõtt, Len ti ben za jos si kert arat tam a „Kéj - 

vá gyó öz vegy és ka masz fia” plasz ti kus elõ - 

adásával. Kényszer hatása alatt tettem és 

igen csak za vart, hogy a mire a no vel la vé gé - 

hez értem, a közönség nagy része el pá rol - 

gott a vizesblokk irányába. 

Szóval Bolgár bõségesen merített ebbõl a 

forrásból, de nyilvánvalóan hatottak rá a 

magazinokban és az interneten bõségesen 

megtalálható pornográf történetek is. Lel - 

kes filológusok ezen kívül biztosan ki tud - 

nák mutatni a stílusbeli rokonságot azzal az 

évtizedekkel ezelõtt másoltkazetta-szamiz - 

datban terjedõ nyilvános elõadással – pár 

kollégám úgy emlékszik, hogy Veress Pál 

sze xo ló gus volt az el kö ve tõ – amely azt ma - 

gya ráz za el lépésrõl lépésre, hogy miként 

lehet megbaszni egy legyet. 

A fenti források és Bolgár prózája között 

annyi az alap ve tõ kü lönb ség, hogy az utób bi 

sokkal sutább, és véletlenül sincs erotikus 

hatása. 

A bõ sé ge sen ada golt – bár, mint már em - 

lí tet tem, a szö veg ki sebb ré szét adó – szex - 

jelenetek egyetlen dolgot képesek meggyõ - 

zõ en su gall ni, még hoz zá azt, hogy a tes ti 

szerelemrõl magyarul tényleg mocskosul 

nehéz beszélni, sõt, ha György barátunkat 

figyeljük, egyenesen lehetetlen. 

BUKÁSOM TÖRTÉNETE 

Szó val az zal a szán dék kal vág tam neki a kéz - 

iratnak, hogy végigolvasom, így igazságosabb 

képet festhetek a mûrõl, mint a dugásokat 

kipécézõ kollégák. Hiába olvasok azonban 

kifejezetten gyorsan, egy egész héten keresztül 

birkóztam a terjengõs, emészthetetlen 

masszá val. Köz ben ki de rült, hogy a narráció 

nem vé gig egyes szám elsõ sze mé lyû. Bol gár 

remekül hasít harmadik személyben is, így 

legalább megtudtam, hogy a fõszerelõt Képes 

Andrénak hívják, Franciaországban született, 

és világhírû teniszezõ volt a kommu - 

niz mus alatt, majd ha za jött (még min dig a 

kommunizmus alatt) és hipp-hopp, gazdasá - 

gi miniszterhelyettes lett belõle. Eddigre 

ugyan elfásultam, ám amikor rádöbbentem, 

hogy a könyv leg fon to sabb – nem pi na-fasz 

vonalon mozgó – konfliktusa az lesz, hogy 

Ké pes elv társ 1987-ben egy üzem ava tón me - 

rész, a rendszer kereteit majdhogynem feszegetõ 

beszédet mond, hát bevallom, egészen 

megtörtem. 

Hát még at tól a kulcs je lent tõl, amely 

nyilvánvalóan azt akarja megmutatni, 

mennyire bátor és tabudöntögetõ szerzõrõl 

van szó, így meg tud juk, hogy ami kor Ké pes 

elõször simogatta meg késõbbi szeretõje arcát 

az au tó ban „a föl emel ke dés apró erõ fe - 

szítésébõl megszületve kirepült a seggébõl 

egy szép, fér fi as adag fing”. Az tán nem sok - 

kal ké sõbb azt is el árul ja, hogy a te nisz pá - 

lyán hal lot ta egy fi a tal lány fin gá sát is, ami 

„finoman, egyenletesen, hosszan kitartott 

hang, va la mi fé le nor mál á, amely még csak 

nem is a ma xi má lis fi zi kai erõ ki fej tés kö ze - 

pette, az erõlködés végén csúszott ki belõle, 

ha nem pá lya cse re, séta köz ben, mint a fá - 

radt gõz”. Na ek kor vég képp fel ad tam. Li - 

heg het te Erzsébet, a szeretõ „érdes 

hangon”, hogy „bassz meg, bassz meg”, en - 

gem már semmi sem érdekelt. 

Gyorsan az utolsó oldalakra lapoztam, 

hogy mi a vége. Ké pes André – jaj de jó, 

hogy nem tu dom, mi lyen nyo masz tó dol gok 

történtek közben vele – valamilyen irodá - 

ban veri a far kát („arra fi gyelt föl, hogy du - 

gattyúként dolgozó kezére egyre sûrûbb 

csep pek ben hull a ve rej ték”), az tán az ab la - 

kon át észrevesz egy formátlan utcaseprõ 

nõt, mire „a vágy sûrû folyadék formájában 

robban ki a testébõl”. 

Va jon mi ért írta meg és adta ezt ki Bol - 

gár György, a tekintélyes, megállapodott rádi 

ós? Sok pénzt akar? Pi káns hír ne vet? Be - 

vallom, az alapkérdés ezután a legkevésbé 

sem iz ga tott. 

For rás: Szily Lász ló – In dex 

jó ha figyelünk 9

A mostani felmérés során a felnõtt lakosság 

közel egynegyede (24%) úgy vélekedett, 

hogy a mos ta ni, a Medgyessy-kor mány mû - 

kö dé sé ben több a kor rup ció, mint az elõ zõ, 

az Or bán-kor mány mû kö dé sé ben volt. 

A Ma gyar Gal lup In té zet szep tem ber 5. és 8. 

között személyes megkérdezéssel országos reprezentatív 

közvélemény-kutatást végzett a fel - 

nõtt (18 éven fe lü li) la kos ság kö ré ben, s en nek 

során a kormányzati korrupcióval és korrup - 

cióellenes fellépésekkel kapcsolatban is tett fel 

kérdéseket. 

Fél évvel ezelõtt, 2003 márciusában folytatott a Gallup hasonló 

vizsgálatot. Néhány akkori kérdést most újra feltettek, a mostani 

felmérés eredményei így közvetlenül összevethetõk az akkori ada - 

tok kal. 

A GALLUP FELMÉRÉSE: 

Több mint két har mad sze rint ugyan annyi vagy több a kor mány za ti 

korrupció 

Mostani felmérésünk során a felnõtt lakosság közel egynegyede 

(24%) úgy vé le ke dett, hogy a mos ta ni, a Medgyessy-kormány mû - 

kö dé sé ben több a kor rup ció, mint az elõ zõ, az Or bán-kor mány mû - 

ködésében volt. 

Ennél jóval, 10 százalékponttal kisebb arányt (14%) képvisel - 

nek azok, akik sze rint most ke ve sebb a kor rup ció. 

A la kos ság kö zel fele (45%) sze rint ugyan annyi a kor rup ció a 

Medgyessy-kormány mûködésében, mint volt az Orbán kormányé - 

ban. 

Ezek a szá mok azt is je len tik, hogy 2003 szep tem be ré ben a la kos - 

ság nak csu pán az egy he te de (14%) van azon a vé le mé nyen, hogy 

javult a helyzet a kormányzati korrupciót illetõen, szemben azzal a 

több mint kétharmaddal (69%), mely ettõl eltérõ véleményen van. 

Mostani felmérésünk adatait a márciusi kutatási eredmények - 

kel összevetve az látszik, hogy ebbõl a szempontból egyértelmûen 

romlott a kormányzat korrupcióellenes tevékenységének megítélé - 

se. 

Márciushoz képest 20 százalékponttal csökkent azok aránya, 

akik szerint a Medgyessy-kormány mûködésében kevesebb a kormányzati 

korrupció, mint az Orbán-kormányéban volt, és 13 száza - 

lék pont tal nõtt azo ké, akik sze rint most több a kor rup ció. Nõtt (tíz 

szá za lék pont tal) azok ará nya is, akik sze rint ugyan annyi a kor rup - 

ció a két kormány mûködésében, a bizonytalanok aránya pedig 

csökkent. 

A fél évvel ezelõttihez képes az ellenkezõjére fordult a két kormányt 

korrupciós szempontból kedvezõbben megítélõk aránya. 

Márciusban 23 százalékponttal azok képviseltek nagyobb arányt, 

akik sze rint az Or bán-kor mány mû kö dé sé ben volt több a kor rup - 

ció, most, szeptemberben fordítva, azok vannak 10 százalékponttal 

töb ben, akik sze rint a Medgyessy-kormány ide jén több a kor mány - 

zati korrupció. 

Pártpreferencia szerint vizsgálva a mostani, szeptemberi felmérés 

adatait, látható, hogy az MDF szavazóinak és a Fidesz szavazóinak 

körében az összlakosságénál lényegesen nagyobb arányban vannak 

olyanok, akik szerint a Medgyessy-kormány tevékenységében több a 

kor rup ció, mint az Or bán-kor má nyé ban volt (MDF: 64%, Fi desz: 

46%). Ez vár ha tó is volt, az ér de kes ség az, hogy az MDF-sza va zók 

körében lényegesen nagyobb a Medgyessy-kormányt a korrupció 

szempontjából elmarasztalók aránya. 

Azok ará nya, akik sze rint most ke ve sebb a kor rup ció, mint az 

Or bán-kor mány mû kö dé sé ben volt, az SZDSZ és az MSZP sza va - 

zói kö ré ben is alig ha lad ják meg az egy har ma - 

dot (SZDSZ: 36%, MSZP: 35%). 

Azok ará nya pe dig, akik úgy vé le ked nek, 

hogy ugyanannyi a mostani kormány mûködésé 

ben a kor rup ció, mint az elõ zõ é ben volt, az 

SZDSZ szavazói és a bizonytalanok körében 

képviselik a legnagyobb arányt (54, illetve 51 

százalékot). Érdekes azonban, hogy az MSZP 

és Fidesz szavazóinak körében is többen gondol 

kod nak így, mint 40%: az MSZP-sza va zók 

kö ré ben 43, a Fi desz – Ma gyar Pol gá ri Szö vet - 

ség szavazói körében 40 százalék. 

A KÖZVÉLEMÉNY SZERINT A TELJESÍTMÉNY ELMA - 

RADT A VÁRAKOZÁSTÓL 

Márciusi felmérésünk során megkérdeztük azt is, hogy „A jelenlegi 

kormányzat kevesebb, körülbelül ugyanannyi vagy több korrupciós 

visszaélést fog elkövetni, mint az elõzõ kormány?“ Összevetve az 

erre a várakozásokat tudakoló kérdésünkre adott válaszokat azok - 

kal, amelyeket a mostani, a tények érzékelésére vonatkozó kérdé - 

sünk re kap tunk („Ön sze rint a mos ta ni, a Medgyessy-kormány mû - 

ködésében, az elõzõ, az Orbán-kormánnyal összevetve, kevesebb, 

nagy já ból ugyan annyi vagy több a kor rup ció?“), azt lát ni, hogy a 

márciusi várakozások sokkal kedvezõbbek voltak a 

Medgyessy-kormányra nézve, mint a szeptemberi értékelések. Igaz, 

a már ci u si kérdésünk nem fél éves idõszakra szólt, egyelõre 

azonban a várakozással ellentétes az eredmény. 

VÁRAKOZÁS ÉS ÉRTÉKELÉS: 

Márciusban 31 százalék feltételezte, hogy a Medgyessy-kormány 

kevesebb korrupciót fog elkövetni, mint az Orbán-kormány, szem - 

ben az zal a 14 szá za lék kal, mely úgy vél te, hogy töb bet fog el kö vet - 

ni. Szeptemberben, mint láttuk, a márciusi várakozásokkal ellen - 

tét ben 24 szá za lék vé le ke dik úgy, hogy most több a kor mány za ti 

kor rup ció, mint az elõ zõ kor mány zat idején, és mindössze 14 szá za - 

lék, hogy kevesebb. 

A márciusi várakozások és a szeptemberi értékelések egy másik 

vonatkozásban is összevethetõk. Mindkét alkalommal tettünk fel 

kérdést a közpénzek felhasználásának ellenõrzését illetõen. Kérdésünk 

márciusban így hangzott: „Lehetségesnek tartja, hogy ez a kormányzat 

sikeresebb lesz a közpénzek felhasználásának ellenõrzésében, 

mint az elõ zõ volt?“ Szep tem ber ben ezt kér dez tük: „Ön sze rint 

sikeresebb-e a közpénzek felhasználásának ellenõrzésében ez a 

kormányzat, mint amilyen az elõzõ volt?“ 

A válaszok összevetése ismét azt mutatja, hogy a teljesítmény el - 

ma radt a vá ra ko zás tól. Már ci us ban 50% – 30% volt az arány azok 

közt, akik azt mond ták, hogy a Medgyessy-kormány ered mé nye sebb 

lesz, mint elõd je volt, szem ben azok kal, akik úgy gon dol ták, hogy 

nem lesz sikeresebb; most, szeptemberben ellenkezõ az arány: a fel - 

nõtt népesség abszolút többsége, 52 százaléka úgy ítéli meg, hogy 

nem sikeresebb, és a megkérdezetteknek kevesebb, mint egynegyede 

gondolja csak úgy, hogy sikeresebb ez a tevékenysége, mint az 

elõdjéé. 

VÁRAKOZÁS ÉS ÉRTÉKELÉS: 

Sikeresebb lesz-e / sikeresebb-e a mostani kormány a közpénzek 

felhasználásának ellenõrzésében, mint az elõzõ kormány volt? 

Figyelmeztetõ jel kell hogy legyen a kormányzat számára, hogy 

szeptemberi mérésünk szerint a bizonytalanok (pártot nem választók, 

sza vaz ni nem szán dé ko zók) több, mint fele ér té ke li úgy, hogy a 

Medgyessy-kormány nem ellenõrzi sikeresebben a közpénzek fel - 

hasz ná lá sát, mint ahogy azt az Or bán-kor mány tet te, és is hogy 

10 jó ha figyelünk

ugyanígy vélekedik az SZDSZ szavazóinak csaknem egyharmada 

(32%) és az MSZP-sza va zók kö zel negyede is (22%). 

Ön szerint a mostani, a Medgyessy-kormány mûködésében, az 

elõzõ, az Orbán-kormánnyal összevetve, kevesebb, nagyjából ugyan - 

annyi, vagy több a kor rup ció? 

A LAKOSSÁGNAK TÖBB MINT FELE PÁRTELFOGULT - 

SÁGOT LÁT A VIZSGÁLATOKBAN 

A közpénzek felhasználásának ellenõrzésére a Medgyessy-kormány 

által létrehívott kormányzati szervezetrõl fél évvel ezelõtt a felnõtt 

lakosság közel fele (47%) vélekedett úgy, hogy tevékenységét pártpolitikai 

szempontok befolyásolják. Mostani közvélemény- kutatásunk 

azt mu tat ja, hogy az így vé le ke dõk szám ará nya 7 szá za lék - 

pont tal nõtt: szep tem ber ele jén a la kos ság nak több, mint a fele, 54 

százaléka így vélekedett. Ugyanezen fél év alatt 9 százalékponttal 

csök kent azok ará nya, akik sze rint a Keller Lász ló ve zet te ál lam tit - 

kárság pártállásra való tekintet nélkül végzi a munkáját. Vagyis 

míg korábban a megkérdezettek közel negyede értékelte ebbõl a 

szempontból pozitívan a közpénzügyi államtitkárság munkáját, 

most már csak egy hetede vélekedik így. Ezzel az arányeltolódással 

egyidõben nõtt a bizonytalanok (válaszolni nem tudók vagy nem 

akarók) aránya is, és most már ez az érték csaknem eléri az egy har - 

ma dot (32%). 

Nemcsak az ellenzéki pártok szavazói közt vannak azok nagy 

többségben, akik pártpolitikai elfogultságot tulajdonítanak a köz - 

pénz ügyi államtitkárságnak, hanem az SZDSZ-szavazók körében is 

ez a többségi vélemény (57%), és az MSZP szavazóinak a 41 

százaléka szerint is pártpolitikai szempontok befolyásolják az 

államtitkárság tevékenységét. 

Forrás: Gallup.hu ( A teljes kutatási 

anyag a Gallup hon lap ján ér he tõ el) 

„Infernálisnak” és nevetségesnek nevezte 

Kondor Katalin rádióelnök a vele történ - 

teket az újságírói tisztességrõl tartott elõ - 

adá sá ban a Reguly Aka dé mia pén te ki 

rendezvényén Veszprémben. „Az én történetem 

olyan infernális és annyira ne - 

vet sé ges, hogy az em ber csak szét tár ja a 

ke zét” – je len tet te ki a Ma gyar Rá dió el - 

nö ke, az utób bi idõ ben nyil vá nos sá got 

kapott, személyével kapcsolatos hírekre 

utal va. „Saj ná lom, hogy nem szol gál ha - 

tok rész le tek kel, de ma gam sem tu dok 

ilyeneket” – tette hozzá a rádióelnök. 

Kondor megjegyezte: az ártatlanságot a leg - 

nehezebb bizonyítani, s ezt nagyon jól tud - 

ják azok, „akik a mocs kos bo szor kány kony - 

háikban kevergetnek mindent”. Kondor 

Ka ta lin sze rint össz tûz alá ke rült a Ma gyar 

Rádió, elkezdõdött anyagi ellehetetleníté - 

se. Mint mond ta: jö võ re több mint 1,5 mil - 

liárd forinttal kevesebbõl gazdálkodhat az 

in téz mény. 

AZ A VASÁRNAP REGGELI MÛSOR 

„Jó ide ig úgy tûnt, hogy az egyet len szál ka a 

politika szemében az a vasárnap reggeli mû - 

sor. Ter mé sze te sen nem az egyet len, s ezt 

on nét tu dom, hogy min den olyan mû so run - 

kat elkezdték támadni, amelyik nem csinál 

mást, csak más ér ték ren det vall, mint amit 

õk gondolnak” – vélekedett a rádió elnöke. 

Kondor Katalin elmondta, hogy az „úgy - 

nevezett rendszerváltás” óta számára a leg - 

nagyobb döbbenetet az okozta, amikor rájött 

arra, hogy eb ben az or szág ban na gyon 

sok em ber nem akar ta a rend szer vál tást, a 

de mok rá ci át. „Ugyan is sem mi mást nem 

tudnak elképzelni, csak a saját véleményü - 

ket, an nak a diktatúráját akarták” – je gyez - 

te meg. 

Kondor Katalin úgy vélte, „mesterséges 

bot rány kel tés” zaj lik a rá dió kö rül. „Ami - 

kor gon dol koz tunk, hogy mi is le het an nak 

az oka (...) hogy ez a pa lá ver ki tört, egyik 

A Ma gyar Rá dió cél ke - 

reszt ben lévõ elnökasz - 

szonya: Kon dor Ka ta lin 

oká ul, én leg alább is, azt je löl tem meg – ter - 

mé sze te sen nem tu dom bi zo nyí ta ni -, hogy 

a végtelenségig felbõszített bizonyos körö - 

ket” az, hogy a Ma gyar Rá dió el nyer te a 

Magyar örökség díjat. Vélekedése szerint 

„kel lett va la mi bot rányt kel te ni is mét a rá - 

dió kö rül”, hogy az el is me rés egy nap alatt 

feledésbe merüljön, s „megint õk temati - 

zálják a közbeszédet”. 

FENYEGETETTSÉG 

Kondor Katalin hangsúlyozta: a közszolgá - 

latiság – röviden kifejezve – értékközvetí - 

tést je lent, s sze rin te nem a köz szol gá lat van 

vál ság ban, ha nem a saj tó és az er kölcs. „A 

pénz ügyi szo rí tás mi att, ami vel re me kül le - 

het manipulálni, a közszolgálat az utóbbi 

idõben állandó fenyegetettségben él és a 

függetlenségét akarják megnyirbálni” – je - 

lentette ki a rádió elnöke. Szerinte mind a 

két polgári kormány „alábecsülte a média 

szerepét Magyarországon, s ez súlyos hiba 

volt és a társadalmi igazságosságot nagyon 

megsértette”. „Úgy gondolom, hogy az egy - 

re elmérgesedõ vitáink zöme ebbõl származik” 

– tet te hozzá. 

A rá dió el nö ke sze rint a saj tó na gyon al - 

kalmas arra, hogy a feszültségeket gerjessze 

és állandóan fenntartson egy olyan hangu - 

latot, amit sokan eszkalálódó médiahábo - 

rú nak hív nak. „Én meg azt mon dom, hogy 

ez már nem mé dia há bo rú, ha nem egész egy - 

szerûen az árokásásnak nevezett hadmûve - 

let tel jes sikert aratott” – fo gal ma zott 

Kondor Katalin. 

For rás: MTI 

jó ha figyelünk 11

– avagy A tör pe az óri ás vál lán áll? – 

Szeptember 24-én reggel villanypostán keresztül érkezett a döbbenetes hír: 

Ezt kap tam, meg kér tek, hogy te gyem fel. Dá ni el 

KÖZLEMÉNY 

to váb bí tan dó min den lis tá ra 

A mai nap pal Mol nár Ta mást, az Inconnu-csoport tag ját el tá vo lí tot ták a Saj tó klub c. 

mûsor tagjai közül, elõzetes figyelmeztetés és szakmai kifogások nélkül. 

A dön tés in dok lá sa még vá rat ma gá ra, ami biz tos: a nép sze rû mû sor ez zel egyik leg - 

õszintébb hangját és arcát vesztette el. 

„Bi lincs a ké zen, az aj kon la kat, 

De fel hõk fe lett, de vi zek alatt 

Ör vény lik, szik ráz, zúg a 

gondolat!...“ 

Elõször azt hittem, provokáció, vagy valami 

hülye vicc. Kommunista diverzánsok akna - 

munkája harci morálunk aláásására. (Hú, 

ez egy kissé munkásmozgalmira sikeredett. 

A szocializációt le sem lehet tagadni.) 

Rög tön fel is hív tam a Nem ze tet, mit 

tud tak er rõl az egész rõl? Sem mit se tud tak, 

vi szont át irá nyí tot tak a De mok ra tá hoz. A 

Demokrata szerkesztõségében készségesen 

felvilágosítottak, hogy valóban, a hír igaz – 

legalábbis egy idõre – eltekintenek Molnár 

Tamásnak a Sajtóklub képernyõjén való 

szerepeltetésétõl. Ennek oka pedig a 

Nemzetõr címû újságban megjelent írása. 

– Mi ez, a kí ván csi ka me ra? 

Na mindegy. Gondoltam másnap dél - 

után a Cisz ter ci Rend Nagy La jos Gim ná zi - 

umának 80-as elõadótermében majd vá - 

laszt kaphatok néhány kérdésemre a legau - 

tentikusabb forrástól, magától Molnár 

Tamástól az Inconnu Mûvészcsoport tagjá - 

tól, most már így kell mondanom, egykori 

Sajtóklubostól. És lõn. 

– Szi do lozd az ido lod! – ahogy szok tam 

volt mon da ni. Úgy tû nik az ún. jobb ol dal is 

hadilábon áll a kritikai észrevételeket ille - 

tõ en. De hát ki az, aki sze re ti ha bí rál ják, ha 

kritizálják? Valószínûleg senki. Mégis, én 

azt hi szem – s ez az tán a ké sõb bi ek ben a két 

elõ adó Mol nár Ta más és Ko vács Dá vid elõ - 

adá sa utá ni kérdezz-felelekbõl ki is de rült –, 

hogy itt egy alapvetõ félreértésrõl van szó, 

amit sür gõ sen tisz táz ni kell. Úgy vé lem né - 

hány fel szó la ló kér de zõ – akik a Fi desz tag - 

jai voltak – ugyanennek a félreértésnek estek 

áldozatául. Õk talán azt hitték, azért 

szól a súlyosabb bírálat a Fidesznek, mert 

nem szimpatikusak, a Jobbik konkurenciát 

lát benne, röviden: nem szeressük a Fideszt. 

Nos, nem tisz tem meg vé de ni a Job bik el - 

nö két, meg tet te ezt õ maga, ami kor ki je len - 

tette, hogy tökéletesen tisztában vannak 

(Remenyik Sán dor: A gon do lat sza bad) 

Mol nár Ta más, az Inconnu 

Mû vész cso port tag ja, so - 

kak szerint õ képviselte a 

szatírikus hang vé telt a 

Saj tó klub csa pa tá ban. Egy 

ideig nélkülöznünk kell õt a 

mûsorból 

az zal, hogy a Fi desz a nem ze ti ol da lon meg - 

kerülhetetlen tényezõ. Az is világosan kide - 

rül az általa elmondottakból, hogy õk szövetségest 

látnak a legnagyobb ellenzéki 

pártban, sõt a Jobbik egyfajta segítség lehet 

– elsõsorban a fiatal korosztályokon keresz - 

tül –, hogy mind azo kat meg szó lít sa a nem - 

zeti oldalról, akiket a Szövetségnek eddig 

még nem sikerült, vagy eztán nem sikerül 

valamilyen okból kifolyólag. 

Nagyon érdekes volt megfigyelni, ho - 

gyan csap össze az idõ sebb ge ne rá ció ér zel - 

mi alapú politizálása a fiatalok által képvi - 

selt racionalitással. Természetesen itt is a 

leg jobb az arany kö zép út. Mire gon do lok? 

Mindenkitõl meg kellene kérdezni – és ez 

min den párt ra, po li ti kai, köz éle ti tö mö rü - 

lés re, de még a ci vil szer ve zet re is vo nat ko - 

zik –, hogy az il le tõ mit vár el az adott szer - 

ve zet tõl, kö zös ség tõl, miért is akar õ – mint 

egyén, mint X. Y. – csatlakozni hozzá. 

Két fé le em ber van. Az egyik ér zel mi ala - 

pon hozza meg döntéseit, a másik a raciona - 

litást helyezi elõtérbe. Az érzelmi típusú 

embereknek fel kell hívni a figyelmét arra, 

hogy bizonyos helyzetekben, bizonyos ese - 

tekben a racionalitásnak elsõbbsége van, 

néha jobb a hideg fej, mint a forró vér. 

Azoknak, akik mindig elemeznek, ada - 

tok, szakvélemények, különbözõ mutatók 

alapján a racionalitás talaján állva hozzák 

meg döntéseiket, el kell mondani, hogy itt 

új emberekkel ismerkedhet meg, új barátokra, 

új kapcsolatokra tehet szert, jó társa - 

ság ban jól érezheti magát, új élményekkel 

gazdagodhat. 

Térjünk vissza néhány gondolat erejéig a 

kri ti kai vo nal hoz! 

Mert mi rõl is van szó? Mit mond az el va - 

kult fa na ti kus párt hí võ? 

– Nem sze res sük a Fi deszt, azér’ bí rál juk, 

nem igaz? 

– Nem. Pont, hogy azér’, mer’ sze res sük! 

– válaszolja erre a szocialista nagyváros öntudatos 

polgára. – De legalábbis kedveljük. 

Ha valakit kedvelünk, azzal szemben többet 

en ge dünk meg ma gunk nak, mint a kí - 

vülállókkal szemben. Egyrészt nem kötnek 

bennünket különbözõ illemszabályok, udva - 

riassági formulák, magyarán mondva – szigorú 

an a négy fal kö zött, ahol más nem lát hat - 

ja, nem hall hat ja – akár el is küld het jük az il - 

letõt melegebb éghajlatra. De ez nem azért 

van, mert nem sze ret jük õt, ha nem azért, 

mert mondjuk csinált valami akkora egetverõ 

hülyeséget, hogy azzal fejére vonta a haragunkat. 

Akit kedvelünk, szeretünk azt féltjük is, 

óv juk is, ag gó dunk is érte. No, ez a rá ri pa ko - 

dás, ha tet szik épí tõ jel le gû kri ti ka, néha na - 

gyon is szük sé ges. Azért, hogy az il le tõ még 

egyszer ne kövessen el akkora baklövést, 

melyért õt éppen most kiosztottuk. Fõként 

olyan ese tek ben szo kott ez gyak ran elõ for - 

dul ni, ha va la ki el száll ma gá tól és nem ve szi 

észre, hogy menet közben micsoda marhaságokat 

mûvelt. 

Természetesen a választópolgár számára 

szimpatikus politikai csoportra, pártra is 

ugyanezek érvényesek. Egyik kedves barátom 

ezt röviden, tömören egy mondatban 

fogalmazta meg, valahogy imígyen: 


– Ele gem van a po fá zás ból, arra itt va - 

gyok én, most már csi nál ja nak va la mit! 

Utána még hozzátette: 

– A tett le gyen az elsõ, min den más csak 

utána következhet! 

(Csak így szerényen, zárójelesen, ahogy 

szoktam. Megjegyezném, hogy ez ellen az - 

tán a Fi desz sem szól hat egy szót sem, az õ 

választási plakátjaikon virított jelszó gya - 

nánt, hogy aszongya: „A tett az elsõ, a szó a 

második!”) 

Már a pécsi Fidesznél is megtapasztalhattam, 

hogy ami a kritikai észrevételek ke - 

zelését illeti New York egykori polgármes - 

teréhez Rudolf Giulianihoz hasonlóan, õk is 

bevezették a zéró tolerancia elvét, ám ami 

most tör tént az jól pél dáz za, hogy nem csak 

he lyi, de or szá gos szin ten is ha son ló a hely - 

zet. Mol nár Ta mást azért rúg ták ki a Saj tó - 

klubból, mert a Nemzetõrben megjelent 

cikkében bírálni merészelte a Fideszt, sõt 

személyesen magát az idolt, Orbán Viktort. 

Országos fõmuftik, „fõ hallja kendek” pedig 

leparancsolhatnak bárkit a képernyõrõl 

csak úgy. Ugyan az, mint a má sik ol da lon 

bolsiéknál, csak ki csi ben. Ki sebb mé dia, ki - 

sebb nyilvánosság, de a metodika ugyanaz. 

A nemzeti oldalon lévõ választópolgár, aki 

a maga kis (pol gá ri) kö re i ben azt hit te, hogy 

a jó csa pat ban ját szik, csak kap kod ja a fe jét, 

nem tud ja, hogy most mi van. Vé gül ész re 

kell, hogy ve gye, megint sze gé nyebb lett egy 

illúzióval és végre tudatosítania kell 

magában, hogy Magyarországon 2003-ban 

a politika és a tisztesség egymástól fény - 

évek re esõ fogalmak. 

Úgy tûnik a szemléletmód párt-semle - 

ges. Azo kat, akik nem tar toz nak a brancs - 

hoz, vagy ne adj is ten más vé le mé nyen van - 

nak, eltakarítják az útból. Elõször csak a 

megszólalási lehetõséget veszik el elõle szép 

lassacskán aztán persona non grata-vá nyil - 

vá nít ják. Én azt hi szem ez na gyon rossz út, 

ez se ho vá sem ve zet. Nem va gyunk bõ vé - 

ben az értékes embereknek, minden hadra 

fogható „katonára” szükség van, fel kellene 

hagyni végre ezekbõl a tekintélyelvbõl fa - 

kadó sértõdöttségekkel. Ahogyan az én 

kedves barátom mondta, pofázni itt va - 

gyunk mi. Erre van nak – töb bek kö zött – a 

pol gá ri kö rök. Meg arra, hogy ötleteket, 

javaslatokat adjanak, véleményeket, kri ti - 

ká kat fogalmazzanak meg. 

Azon pedig semelyik politikus ne akad - 

jon ki – kü lö nö sen ne a nem ze ti ol da lon –, 

hogy hazánk derék polgárai nem valamiféle 

bálványként vagy érinthetetlen szent tehén 

módjára leborulva imádják a szent szövetsé 

get, ha nem a nagy idõk nagy ta núi és a 

JHF szelleméhez méltóan, szólnak, ha úgy 

érzik szólniuk kell. 

„Mer’ ha én egy szer ki nyi tom a szá mat, 

ha én egyszer elkezdek beszélni!” 

Per sze tu dom, Sa la mon Béla ide jé ben 

még nem ba se ball ütõ vel in téz ték el a szó - 

lás sza bad ság kap csán fel me rült kér dé se - 

ket, mint aho gyan az a ta va lyi vá lasz tá sok 

óta már be vett gya kor lat tá vált a poszt - 

kom mu nis ta re zsim nél. Ter mé sze te sen a 

pol gá ri ol dal en nél jó val kon szo li dál tabb – 

Elek Ist ván tól tud juk – a ra di ka liz mus nem 

fér össze a pol gá ri vi ta kul tú rá val. Ezen az 

ol da lon ke rü len dõ a fi zi kai erõ szak, itt a 

mé di a be li el le he tet le ní tés jár ja, szép fo ko - 

za to san el tûn nek a meg szó la lá si, pub li ká - 

lá si le he tõ sé gek. 

És még va la mit! Mi e lõtt még va la ki té - 

ve dé sek be esne, nem mi va gyunk a po li ti - 

kusokért, a politikusok vannak értünk. Mi 

vá lasz tot tuk meg õket, a mi jó vol tunk ból 

ül nek ott, ahol ül nek. A pol gá ri kö rök ben 

tevékenykedõ mintegy másfél millió ember 

önszántából, szabadidejében, ingyen és bérmentve, 

sõt, olykor jelentõs anyagi áldoza - 

tokat hozva végzi feladatát. A politikust 

mindezért fizetik. Ezt azért nem ártana 

szem elõtt tartani. 

A po li ti kai elit tag jai – le gye nek akár ön - 

kormányzati, akár parlamenti szinten – haj - 

lamosak azt hinni, hogy a képviselõség egy - 

faj ta au to ma tiz mus sal jár együtt, ami biz to - 

sítja, hogy ha egyszer valaki bekerül a 

pik szis be on nan ki nem es het, jó da ra big 

biz to san bent ma rad. Úja kat pedig nem 

nagyon engednek soraik közé. 

A szocialista nagyváros öntudatos polgá - 

ra pe dig – úgy is, mint a tíz ezer pol gá ri kör 

egyi ké nek tag ja – jog gal te he ti fel a kér dést: 

Csak azért szavazzak a polgári oldal jelöltjé - 

re, ne hogy a kom csik em be re gyõz zön? A 

ne ga tív, a ta ga dó – vagy aho gyan mai di va - 

tos szóhasználattal mondani szokták – 

protest szavazók eddig a baloldalról kerül - 

tek ki nagy szám ban, ez ed dig az õ sza va zó - 

ik ra volt ez jel lem zõ. Mert mit is gon dol jak 

én a nemzeti oldal azon képviselõjelöltjé - 

nek felkészültségérõl, aki a kampány során 

a televíziós vitában még a választókerületé - 

hez tartozó települések nevét sem tudta 

felsorolni? 

Itt, aki kri ti kát fo gal maz hat meg, vagy 

valakit valahova elküldhet, az egyedül a vá - 

lasztópolgár lehet. A dolgok jelen állása 

szerint ezt négyévenként van módjában 

megtenni. Négy esztendõre olyan emberek - 

be he lye zi bi zal mát, akik rõl úgy véli – mert 

személyesen ismeri, mert okos emberek azt 

mond ták neki, mert a mé dia el hi tet te vele 

–, hogy arra ér de me sek. Nem kel le ne ez zel 

a bi za lom mal visszaélni! Inkább tanulnunk 

kéne a hibáinkból! 

Egy má sik ér de kes kér dés, mit hoz a hol - 

nap, ho gyan ala kul majd a jövõ? 

Mond juk úgy, ez a „csi ri pe lik a ve re bek” 

kategória. Úgy hírlik, hogy SZDSZ-Fidesz 

koalíció készül a színfalak mögött. Ha ez be - 

jön, arra azért kí ván csi len nék, hogy a most 

annyira fanatikusan Fidesz-rajongók mi - 

lyen ké pet vág nak majd hoz zá, no meg arra 

is, hogy há nyan ér zik majd úgy, hogy is mét 

be csap ták õket? Va jon há nyan pártolnak el 

majd a Szövetségtõl? 

Pe dig a „cél szen te sí ti az esz közt” ala pon 

nem na gyon lesz más meg ol dás a je len le gi 

kormány megbuktatására. 

Az SZDSZ-t újab ban én már csak a „zsa - 

rolópártnak” hívom. Mindenütt õk állnak a 

háttérben, pénzügyi, médiabeli befolyásuk 

óriási, a háttérben láthatatlanul õk tartják 

kézben a szálakat. Ahogyan Molnár Tamás 

is mondta, próbáljunk megbarátkozni a gondolattal, 

a liberális törpepárt eztán is mindig 

be fog kerülni a magyar parlamentbe. 

Visszatérve még egy mondat erejéig az 

egykori liberális szövetségesek által életre 

hívandó lehetséges jövõre, a Hit Gyülekezetének 

vezetõje által csak száz kiló marha - 

húsnak titulált és újabban Miska kancsó - 

nak aposzt ro fált Kuncze Gá bort elõbb min - 

den bizonnyal eltakarítják az útból, mint 

gát ló té nye zõt. Hogy kit fog nak a he lyé re 

állítani arról halvány fogalmam sincs, mivel 

számba vehetõ emberük már nem nagyon 

maradt. 

Néhány pillanatig még eljátszadoztam a 

gon do lat tal – a K&H ügy óta már sem mi 

sem el kép zel he tet len –, mi van, ha Fo dor 

Gá bor és Ungár Klá ra a Fi desz be épí tett 

emberei és amolyan „alvó ügynökök” mód - 

jára várva a megfelelõ pillanatra, azzal a cél - 

lal dob ták át õket az SZDSZ-be, hogy ott 

belülrõl rombolják szét a Fidesz liberális 

szárnyának konkurenciát jelenthetõ 

mikropártot. 

Mit mondjak, (polgári) köreimben ha - 

mar lehurrogták összeesküvés-elméletemet. 

Pe dig hát Ungár Klá rá nak a kor mány 

megbukására vonatkozó kijelentése, vala - 

mint Fo dor Gá bor azon sza vai, mi sze rint ez 

a ka bi net nem a nem ze ti kö zép, ha nem a 

nemzeti középszerûség kormánya, némi - 

képp eltérni látszik a hivatalos koalíciós 


propaganda anyagoktól. (Az utcai vál to zat - 

tól mindenképp.) 

Mint ar ról ki csi vel elõbb már em lí tést 

tet tem, a ha zai po li ti kai elit egé szé re jel - 

lem zõ, hogy nem bír ja a kri ti kát. Az egyip - 

to ló gia te rü le tén oly já ra tos Kuncze Gá bor 

(Ki nyal ta he gyes re a pi ra mi so kat?) hu mo - 

ros nak vélt meg nyi lat ko zá sá ban Ungár 

Klá rát el küld te oda, ahon nan jött, va gyis 

vissza a Fi desz be. Úgy tû nik, s ez mind két 

ol dal po li ti ku sa i ra jel lem zõ, hogy aki ki csit 

is job ban ért va la mi hez, vagy pró bál ja a 

szak ma i sá got kép vi sel ni, arra rög tön fer de 

szem mel néz nek a po li ti kai gar ni tú ra tag - 

jai. Ak kor ne cso dál koz zunk azon, hogy itt 

tart az or szág. 

Ezek után te gyünk fel ma gunk nak egy 

újabb, szintén egyszerûnek látszó kérdést: 

Ki nek az ér de ke az, hogy itt egy ál ta lán 

bár mi is meg vál toz zon? Ki nek az ér de ke az, 

hogy a szö ve ge lé sen kí vül itt bár mi lyen ér - 

de mi vál to zás tör tén jen? Gon dol junk csak 

bele! Havi pár száz eze rért el ücsör günk a 

par la men ti pat kó ban. Plusz a bi zott sá gi 

he lye kért ka pott pénz. Ja és a költ ség té rí - 

tés rõl se fe led kez zünk meg! Min den nap 

in gyen kap juk a la po kat. A par la ment bü - 

fé je ál lí tó lag egész ki tû nõ. Még pos ta hi va - 

tal is mû kö dik a Tisz telt Ház ban. (Ezt egy - 

elõ re még nem zá rat ják be a kom csik.) 

Min den kép vi se lõ in gyen ka pott egy hor - 

doz ha tó sze mé lyi szá mí tó gé pet. (En nél 

már csak egy nagy sze rûbb do log len ne, ha 

min den kép vi se lõ nek hi va tal ból jár na egy 

hor doz ha tó sze mé lyi tit kár nõ. A ma gam 

ré szé rõl a nagy csö csû svéd masszõr nõ tí - 

pust ja va sol nám. Höl gyek nek ter mé sze te - 

sen hor doz ha tó sze mé lyi tit kár du kál na, 

mert mi ké rem adunk az esély egyen lõ ség - 

re! Mi e lõtt még a mi nisz ter-asszony a fe - 

jem re kop pint.) 

Száz szó nak is egy a vége, a 386 ki vált - 

sá gos az or szág jel ké pes ele fánt csont tor - 

nyá ban mú lat ja ide jét, mi köz ben lent a 

por ban – ta valy ta vasz óta meg az tán kü - 

lö nö sen – egy re sze gé nye dõ, egy re de - 

presszi ó sabb és egy re el ke se re det tebb mil - 

li ók húz zák to vább az igát. Sze ret nék tud - 

ni, med dig ül még az or szág nya kán a 

múlt ból vissza sza va zott zsar nok és ifjú 

csa pa ta. A fe szült sé get le ve ze ten dõ, néha 

rá ijesz te nek egy-egy MSZP-s szó ró la po - 

kat osz to ga tó ifjúkommunistára, meg tör - 

ve ez zel a mo no ton hét köz nap ok szür ke 

egy han gú sá gát. Et tõl el te kint ve min den 

ma rad ugyan az, ami volt, ro had szét min - 

den, a gaz da ság tól kezd ve az em be ri kap - 

cso la to kig. 

A ki e rõ sza kolt, s az tán mes ter sé ge sen 

fenn tar tott gyû lö let kel tés ál lan dó sult 

Ron Werber-i kam pá nya el ér te cél ját, 

nép cso por to kat, ge ne rá ci ó kat, fa lu si, vá - 

ro si tár sa dal ma kat ug rasz tot tak egy más - 

nak, ad dig is le het ha lász ni a za va ros ban. 

Za var ta la nul. Mire föl esz mé lünk, már 

Az MSZP izraelbõl ér ke zett kam pány gu ru ja, a 

so kak ál tal csak bo szor kány mes ter nek ti tu lált 

Ron Werber 

nem ma radt sem mink. Mez te len 

seg gün ket leg fel jebb az új unió, az 

eu ró pai csil la gos lo bo gó já val ta kar - 

hat juk el, mert a ga tyánk ból már 

jócs kán ki lóg. 

Az elit legszerencsésebbjei pedig 

tá vol a ha zá tól, tá vol mil li ó nyi Ti borc 

jajszavától, légkondicionált brüsszeli 

irodáikban építgetik tovább karrierjü - 

ket. 42-fogas amerikai fogpasztamosollyal 

szállnak ki a diplomáciai rendszámú luxus 

Merdzsókból egy-egy fo ga dás ra vagy bál ra 

érkezvén, s közben arra gondolnak majd, 

mi lyen fá rasz tó do log is ez az eu ró pai kép vi - 

se lõ ség, a hé ten ez már a har ma dik fo ga dás, 

kezd unal mas sá vál ni a pezsgõ és a kaviár. 

Mindezt havi két millió forintnak megfelelõ 

euróért. 

Az itthon maradt sanyarú sorsú magya - 

rok milliói pedig elkeseredve húzzák tovább 

az igát. Tit kon min den ki – de leg alább is az 

or szág fele – ab ban re mény ke dik, hogy a 

történelem által túlhaladott eszme valami - 

lyen érthetetlen okból kifolyólag itt maradt 

em be rei idõ elõtt le te szik majd a lantot, s a 

Haza újból fényre derül. 

Van erre egy bölcs hin du mon dás: 

„Ki csi szem na gyot ál mo dik.” 

A szocialista nagyváros 

öntudatos polgára 


MP: „Ami tisz tes sé ges azt tu do má sul kell ven ni, ak kor is ha nem 

örülünk neki.” 

Az EU-kampányos pontonhíd avatásakor: „Ez egy különleges híd. 

Ez a híd össze kö ti a fo lyó bal part ját s a job bat.” 

„El kell ér nünk, hogy a je len le gi hely zet hez ké pest ne vál toz zon a 

mostani szituáció.” 

„Nagyban megkönnyítené a munkámat a jövõben, ha nem római 

számoznák a kérdéseiket, hanem valamilyen módon segítenének 

abban, hogy valódi válaszokat tudjak adni.” 

„Sen ki ami att hát rány ba nem fog ke rül ni, nincs for rás, hogy az em - 

be re ket, akik baj ban van nak ki ment sük a hó fog sá ga alól vagy hogy 

ellássuk...azt a szükséges ellátást megkapják.” 

„A feleségem elõször rendkívül ellenszenves volt számomra. Túl 

csi nos volt, túl ara nyos, túl jól né zett ki.” 

„Engem szoktak azzal interpellálni a parlamentben, hogy eladom 

családi ezüstöt. Errõl nekem van némi tapasztalatom, mert olyan 

családból származom, amelynek volt családi ezüstje, és aztán kény - 

telen volt eladni.” 

MSZP Országos Választmánya 2002. december. „Igenis, a politikánk 

meg vál to zik az egy há zak felé, és én azt re mé lem, hogy az új bí - 

bo ros, Erdõ Pé ter új sze le ket hoz ma gá ban.” 

A nyolcak levelérõl, Magyar Országgyûlés: „Az, hogy a magyar kor - 

mányt és a magyar miniszterelnököt megkérték arra, hogy csatla - 

kozzon ehhez a nyilatkozathoz, azt jelenti, hogy Magyarországnak 

kül po li ti kai sú lya van, sú lya annyi, amennyit egyéb ként az or szág 

súlya képvisel.” 

„Ebben a kormányban a modern szociáldemokrácia alapértékei mellett 

liberális, mérsékelt konzervatív vagy éppen zöld eszmék egyaránt békésen 

megférnek majd egymás mellett. Akár a nemzeti lobogónkon.” 

Battonyán: „A falusi emberek szegénységérõl nem elég beszélni, azt 

lát ni, érez ni kell, õszin tén mond ha tom, mi a bé két, a hoz zá ér tést és 

a biztonságot kívánjuk.” 

„Szilárd meggyõzõdésem, hogy ez a véleményem!” 

„Én azt gon do lom, hogy azt sze ret ném mon da ni(...). Ez volt az elsõ 

olyan kor mány, amely min den ígé re tét be vál tot ta. De ez meg fog 

változni.” 

Sváby András: Ez azt jelenti, hogy megköveti a választóit? 

(...) M.P.: Hát, tud ja, én egy büsz ke em ber va gyok. Az em ber nem 

szívesen követi meg azokat, akikkel szemben esetleg valami hibát 

kö ve tett el. De ha ez nem volt elég ért he tõ a sza va im ból, ak kor 

nem tudtam elég értelmesen fogalmazni. 

2002. 05. 31. Kos suth rá dió, ri por ter Kristof Gá bor. A ri por ter kér - 

dése a Vegyépszer sorsára vonatkozott. A válaszban elhangzott, 

hogy megvizsgálják a szerzõdéseket, majd hozzátette: 

„Ami tisz tes sé ges azt tu do má sul kell ven ni, ak kor is ha 

nem örü lünk neki.” 

MP a Szi ge ten a nép közé eresz ke dik: 

– MP: Jó na pot! Mit árul nak itt? 

– Árus: Hát min den fé lét. 

– MP: Igen. Hát ak kor, úgy gon do lom, a vi szont lá tás ra. 

Medgyessy Lakat T. Károlynak nyilatkozik az 

ATV-ben: „... a kor mány azon dol go zik, hogy min den - 

ki találjon magának munkát a középkorban is...” 

Kóródi Máriáról: „Harcos egyéniség, meg fogja védeni 

a környezet érdekeit.” 

„Igaz sá go sabb lett vol na, ha a 19 ezer fo rin tot, a nyug - 

díjakkal arányosan fizetjük ki. ...De mégis így döntöt - 

tünk: ez így igaz sá gos.” 

„a nemzet ma erõsebb, egységesebb, szabadabb és biza - 

ko dóbb, mint bár mi kor volt a mö göt tünk ha gyott negy - 

ven esztendõ során.” 

„Nagy figyelemmel kísérem a franciaországi eseménye - 

ket különösen az elnökválasztást... de most véletlenül 

nem vagyok teljesen tisztában az ottani helyzettel...” 

For rás: Tubi.hu 


A szólásszabadság ellen indított üde táma - 

dást az egyik párt. Nem Ma gyar or szá gon, 

ha nem a Hol don. Jó ezt le szö gez ni mind járt 

az ele jén. Ha ne tán most a ha zai ese mé - 

nyekhez hasonlóak következnének, az csu - 

pán a vé let len mûve. 

A múlt hét kö ze pén új ság író kat ítélt el 

egy párt bí ró. Bû nük az volt, hogy ér zé kel - 

tették: az egyik állami médiaember besúgóként 

tevékenykedett a pártállamban. Egyi - 

kük a ne vet sem mond ta ki a rá di ó ban, sõt 

sem mit sem ál lí tott, csu pán idé zett egy 

emig ránst, aki ugyan csak nem vá dolt meg 

senkit, csak érzékeltette: a Holdörténeti 

Hivataltól hozzá eljutott dokumentumok 

szerint annak idején a médiaemberrel beszélt 

azok ról a té mák ról, amelyekrõl az 

esztendõkkel korábbi besúgójelentésben 

szó kerül. 

A párt bí ró ezt – te hát a ne vet nem em - 

lí tõ, mást idé zõ cik ket – már tör vény be 

üt kö zõ nek ta lál ta. Pon to sab ban ta lán 

nem is bí ró ról, in kább egy faj ta íté let vég - 

re haj tó ról be szél het nénk. Az íté le tet 

ugyan is föl te he tõ leg nem õ hoz ta, ha nem 

a párt ve ze tõ ség. A ki fo gá solt rá dió pub li - 

cisz ti ka tud ni il lik meg ne vez te, me lyik 

párt hoz tar to zik a gya nús mé dia em ber. S 

ezért a szer zõt meg kel lett bün tet ni. Mert 

pél dát kell sta tu ál ni. 

Hogy sen ki ne mer je tá mad ni a pár tot a 

nyilvánosságban. 

Ne merjék megszellõztetni súlyos kor - 

rup ci ó i kat, s a ne tán a tör vényt is sér tõ al jas 

módszereiket. 

Az adott párt hóhérsegéd-ügyvédeket indít 

a ki vég zés re. Ezek fi gye lik, mit ír nak, 

mondanak a keresztény újságírók, és alkalo - 

madtán rájuk támadnak. Ha kell, a politiku - 

sok rokonait is bevonják feljelentõnek. Szin - 

te má sod la gos, mit ítél a bíró a vé gén. Tönk - 

reteszik így is a túloldali sajtó embereit. 

De a pártvezetõség annyira gyáva, hogy 

ha lehet, az igazságszolgáltatás kockázatait 

sem vállalja: igyekszik gazságszolgáltatássá 

süllyeszteni az állami intézményeket. A bí - 

rói karba beépített pártbírókkal hajtatják 

végre a pártirodán hozott ítéletet. 

Az adott párt a tör vény ho zás ban csak öt 

százalék körüli arányban van jelen, de ezzel 

is õ kor má nyoz za a holdországot. A mi nisz - 

terek többsége valójában az õ embere. So - 

kan úgy lát ják: a kor mány fõ is in kább a ki - 

seb bik, mint sem a na gyob bik párt ér dek - 

képviselõjeként ügyködik. 

Noha a gyûlöletpolitika a Holdon megbu - 

kott: a közvélemény-kutatók két-három százalékos 

támogatást érzékelnek a gyûlöletpárt 

mögött, a kormányszervekbe, bíróságokba 

beépített pártaktivisták révén ugyanúgy egy 

apró csoportocska kormányoz, mint annak 

idején a pártállamban. 

Az akkoriak idegen harckocsikat hívtak 

be a nemzeti ellenállás letörésére, a mosta - 

niak idegen bankokat és választási tanács - 

adó kat hív nak, hogy fenn tart sák a gyarmati 

állapotokat. 

Még egy ko ri ügy nök be szer ve zõ i ket is 

csa ta rend be ál lít ják, hogy le já ras sák a ke - 

resz tény el len ál ló kat, tud ván, hogy ha a 

meg rá gal ma zott ke resz tény a jog ál lam esz - 

kö ze i hez nyúl na, ak kor az íté let vég re haj - 

tó vá süllyesz tett bí rók majd mû kö dés be 

lép nek. 

Itt, Esztergomban csak a Hold szépségeit 

látjuk. Az ottani szélsõség gyûlöletpolitiká - 

járól semmit sem tudunk. Errõl értesülve 

azon ban öröm mel tölt el ben nün ket, hogy 

ide ha za nem az ÁVÓ-tisztek gyer me kei ül - 

nek a hatalomban, hanem tisztességes em - 

berek, akiknek eszükbe sem jutna hóhérsegédekkel 

támadni a demokráciát. Soha 

nem próbálnák meg ítéletvégrehajtóvá 

züllött jogászokkal ismét ránk szabadítani a 

terrort. 

Forrás: Tallér Krisztina – gondola 

A Ma gyar Hír lap szebb na po kat is meg élt egy ko ri párt - 

tit ká ra, ma a Nép sza vá nál ka ma toz tat ja te het sé gét az 

ol va sók leg na gyobb örömére 


A HALÁLHOZ VALÓ VISZONY MEGVÁLTOZTATÁSA 

Általánosságban meg fog változni az emberek beállítottsága a ha - 

lál lal és az élet bõl való tá vo zás sal szem ben. Ez a jö võ ben nem lesz 

olyan fé lel me tes, mint ko ráb ban, és a ha lott, vagy sú lyo san sé rült 

emberek látványa már nem kelt akkora rémületet. Dr. Day elma - 

gyarázta hallgatóságának, hogy nincs szükség olyan finom lelkû la - 

kosságra, amely megbénul a halál látványára. Az embereknek meg 

kell ta nul ni uk, hogy ezt mond ják ma guk nak: „well, I don’t want 

that to happen to me”, azaz nem aka rom, hogy ez ve lem meg tör - 

ténjék. Az elõadónak ez a kijelentése jelzi, hogy a háttérhatalom 

ter ve sze rint szá mos olyan em be ri tra gé dia for dul majd elõ, ame lye - 

ket a túlélõknek látniuk kell. Megértik e terv embertelenségét azok 

a szülõk, akik késõbb gyermekeikkel gyanútlanul beültek egy film 

megtekintésére, vagy ugyanezt tették a televízió bekapcsolásával. 

Megtapasztalhatták, hogy milyen durva és erõszakos jelenetek 

megnézésének teszik ki gyermekeiket. 

A mindenit! 

A ZENE IS LEGYEN EGYRE ÓCSKÁBB 

Dr. Day sze rint a ze né nek is ní vót la nab bá kell vál nia. 1969 után a 

rock zene egyre primitívebbé és durvábbá alakult át fokozatosan. Dr. 

Daynek az a ki fe je zé se, hogy rosszab bá kell vál nia a ze né nek, egy ben 

annak a beismerését is jelentette, hogy ezek a gépesített ritmusok és 

primitív, dallam nélküli zenék, nívótlan és nyíltan a szexualitást taglaló 

szövegeikkel, máris rossznak voltak minõsíthetõk. Az a fajta érzelmes, 

szórakoztató zene, amely az elektromos konfekció-zajcsinálást 

megelõzte még a zene számos minõségi tulajdonságával rendelkezett. 

A háttérhatalom stratégái szerint ezt a nívósabb, szórakoztató zenét 

bizonyos rádiók tovább sugározhatják, és lemezeken is elérhetõvé teszik 

õket az idõsebb nemzedékek számára. A rádióadók többségének 

azon ban ezt az elekt ro mos zö rej-ze nét kell su gá roz ni uk, és erre kell rá - 

szoktatni a fiatalabb generációkat. Mivel a populáris zene egyre 

rosszabbá és primitívebbé fejlesztendõ, ezért az idõsek és a fiatalok 

nem fogják egymás zenéjét hallgatni. Az idõsek elutasítják, mint zenei 

szemetet, a fiatalok azonban magukévá teszik, mert vele azonosulnak, 

mint nemzedékük sajátosságával, amely elõsegíti, hogy külön identitást 

alakítsanak ki a maguk számára az idõsekkel szemben. 

E sorok írója, aki valamikor konzervatóriumot végzett, fiatalabb 

ko rá ban meg volt gyõ zõd ve ar ról, hogy a 60-as évek kö ze pé tõl el ural - 

kodó primitív konfekció zene csak addig maradhat egy korosztály zené 

je, amíg tag jai fel nem nõ nek és meg nem is mer ked nek az zal a ze - 

nével, amelyben változatos harmóniák, gondosan formált dallamok, 

eredeti ritmusok találhatók a gépi monotónia, a harmónia- és dal - 

lamnélküliség helyett. Ez téves feltételezésnek bizonyult, mert azok a 

nemzedékek, amelyek ezen a gépi-úton elõállított zörejeken és hasonlóan 

primitív szövegeken nõnek fel, hozzá szoknak ehhez a selejt-zenéhez, 

ahogy hozzá lehet szokni a selejt élelmiszerekhez is. És 

ak kor is ezt az ócs ka hol mit fo gyaszt ják, ami kor már job bat is el ér het - 

né nek. Ezen túl me nõ en Dr. Day azt is el mond ta, hogy eb ben a pri - 

mitív gépi zenében jól el lehet rejteni olyan tudat-befolyásoló rövid 

kis részeket, amelyekrõl a fiatalok nem is szereznek tudomást, de 

ugyanakkor mégis alapvetõen átalakítja magatartásukat. 

Személyes tapasztalatom is alátámasztja, hogy hová vezetett ez az 

alaposan átgondolt kulturális rombolás. Az egyik nagy floridai bevásárlóközpont 

elõtt az 1990-es évek végén állandóan labdáztak a gyerekek, 

és ezzel akadályozták a parkolóba érkezõ autósok mozgását. A 

gyermekeket semmilyen módon nem lehetett eltávolítani. Végül a bevásárlóközpont, 

a MALL, vezetõje azt javasolta, hogy a szokásos 

elektromos hanghatások helyett sugározzanak Mozart zenét. Ez az ötlet 

sikeresnek bizonyult, mert a gyerekeket távozásra kényszeritette. 

A szórakoztatás tehát a fiatalok befolyásolásának leghatéko - 

nyabb eszköze. Az idõsebb nemzedékeket már nem lehetett meg - 

változtatni, de a fiatalokat még döntõen befolyásolni lehetett éle - 

tüknek abban a korai szakaszában, amikor személyiségük, szokásaik 

és ízlési preferenciájuk kialakul. Ez a fiatalabb generáció ma, a 

XXI. szá zad ele jén, már érett fel nõtt kor ba ke rült. Most már az õ 

ízlésük a meghatározó és ez kedvez a háttérhatalom céljainak. 

Dr. Day orvoshallgatóságának még azt is el mond ta, hogy a régi ér - 

zelmes zenét és filmeket meghagyják az idõsebbeknek, sõt még olcsó 

közlekedéssel, árengedményekkel, adócsökkentéssel könnyítenek is 

életükön. Ezt avval indokolta, hogy ez a nemzedék gazdasági válsá - 

gokon ment keresztül, át kellett élnie a II. világháborút, tehát mintegy 

jutalomként megérdemli ezt a méltányosságot. 

MI JÖN 2000-IG ÉS AZUTÁN? 

Dr. Day szerint az idõsebb nemzedék távozásával elõtérbe kerülnek a 

megszorítások és ez a folyamat felgyorsul. A régi filmeket és dalokat 

fokozatosan kivonják a forgalomból és a gyengédebb, érzelmesebb 

szórakozás teljesen visszaszorul. Fokozatosan megnehezítik az öregek 

számára az utazást is. Egyes utazásokat engedélyhez kötnek, és csak 

alapos ok esetén utazhatnak. Egyre fontosabb szerephez jutnak a kü - 

lönbözõ személyazonosságot igazoló okmányok. Amerikában elõször 

teszik kötelezõvé a személyazonosságot igazoló kártyát és azt felszólí - 

tás ra fel kell tud ni mu tat ni. Már Dr. Day em lí ti, hogy olyan pa rá nyi 

eszközt kívánnak a bõr alá helyezni, amely elektronikusan rögzíti a 

személy legfontosabb adatait. Ez megakadályozza a személyazonosságot 

igazoló okmány meghamisítását, és azt is, hogy valaki okmánya 

elvesztésére hivatkozzon. Minthogy orvos beszélt orvosoknak, ezért 

Dr. Day ki tért arra is, hogy ho gyan le het meg elõz ni a szer ve zet vé de - 

kezõ reakcióját az ilyen beültetett mikrochipekkel szemben. A szil - 

ikont említette, mint olyan anyagot, amelyet az emberi szervezet kel - 

lõen tolerál. 1969-ben a szilikont olyan anyagnak tekintették, amelyet 

megtûr a szervezet, és amely alkalmas az elektronikusan rögzített 

anya gok hor do zá sá ra. Egyéb ként a szil ikon az az anyag, amit 

egyes nõk a mellük megnagyobbítására is használtak. 

AZ ÉLELMISZER ELLENÕRZÉSE 

Az élelmiszer ellátást is szigorúan ellenõrizni kívánják. Ha a népesség 

növekedés nem lassul le, akkor igen gyorsan élelmiszerhiányt 

lehet elõidézni, és ez ráébreszti az embereket arra, hogy milyen ve - 

szélyt rejt számukra a túlnépesedés. De akár lelassul a népesség szaporulat, 

akár nem, az élelmiszer ellátást központilag szükséges el - 

lenõrizni, hogy a lakosság táplálkozása biztosítva legyen. Ugyanak - 

kor en nek az el len õr zés nek meg kell azt aka dá lyoz ni, hogy azok is 

eltarthatók legyenek, akik szembeszállnak a fennálló renddel. Ép - 

pen ezért jogszabályokkal tiltani fogják, hogy valaki a saját maga és 

családja eltartására élelmiszert termeljen. Ezt persze kellõen álcá - 

zott mó don, jól hang zó ürüggyel kell el fo gad tat ni a köz vé le - 


ménnyel. Az ál lí tó la gos ok erre a ti la lom ra az lesz, hogy ha ma gunk 

ál lít juk elõ az élel mi sze re ket, a ve szé lyes, mert nem elég ste ril, és 

elõsegítheti a betegségek terjedését. Kifelé tehát úgy fogják tálalni, 

hogy itt a fo gyasz tók vé del mé rõl van szó, de a va ló sá gos ok az lesz, 

hogy korlátozzák, és ellenõrzés alatt tartsák az élelmiszerellátást, 

mert ez fontos hatalmi eszköz. Éppen ezért a saját élelmiszerterme - 

lést illegálissá kell tenni. Ha pedig valaki illegális tevékenységet 

foly tat, ak kor szem be ke rül a tör vénnyel, és bûnözõvé válik. 

AZ IDÕJÁRÁS BEFOLYÁSOLÁSA 

Dr. Day röviden ennyit mondott: „Ellenõrizni tudjuk az idõjárást, 

vagy hamarosan képesek leszünk rá.” Hozzáfûzte, hogy nem jód - 

kristályok ledobására gondol a felhõkre, amely már ismert eljárás, 

hanem valóságos ellenõrzésre. Az idõjárás hatékony fegyver a köz - 

vélemény befolyásolására. Lehetõvé teszi esõ elõidézését és a csa - 

padék visszatartását azért, hogy bizonyos területeken az élet befo - 

lyásolható legyen, és ellenõrzés alá lehessen venni. Egyrészt száraz - 

ságot lehet elõidézni a növekedési idõszakban, s így végül is leáll a 

növekedés. Másrészt igen erõs esõzéseket lehet elõidézni az aratási 

idõszakban, úgyhogy a felvizezett talaj nem teszi lehetõvé az aratást. 

Mindkét módszer kitûnõen alkalmazható. 

A KÖZÉLET BEFOLYÁSOLÁSA 

Igen kevesen értik, hogy valójában hogyan mûködik az állam és a 

kormányzat. A lakosság egy része tud arról, hogy valamilyen mó - 

don valakik befolyásolják a választott politikusokat, de nem isme - 

rik ennek módját és eszközeit. A politikusok egy része sincs ezzel 

teljesen tisztában. Végrehajtatnak velük olyan számukra elõkészí - 

tett terveket, amelyrõl elhitetik, hogy õk készítették, valójában 

azonban manipulálták õket. Csupán nem értik ennek az álcázott és 

szövevényes módját. Dr. Day szó szerint a következõket mondotta: 

„Az emberek képesek két egymásnak ellentmondó eszmét is egy - 

szer re az agyuk ban tar ta ni, és a sze rint cse le ked ni fel té ve, ha ez a 

két ellentmondó eszme megfelelõen szét van választva.” Ehhez az 

elõadó hozzátette: „Igen jól lehet tudni, hogy racionális emberek 

miként reagálnak bizonyos körülményekre, vagy bizonyos informá - 

ciókra, amellyel szembesülnek. Ahhoz, hogy az elõre meghatározott 

választ kapjuk, azoknak az adatoknak az ellenõrzésére van 

szükség, amelyet a tudomásukra hozunk, vagy azoknak a körülményeknek 

a kontrolljára, amelyek körülveszik õket. És miután az 

emberek racionálisak, azt fogják cselekedni, amit mi akarunk, hogy 

cselekedjenek. Nem fogják teljesen érteni mi az, amit tesznek és 

miért.” 

A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MEGHAMISÍTÁSA 

E téma kapcsán említette az elõadó, hogy bizonyos tudományos ku - 

tatási eredményeket nemcsak meg lehet hamisítani, de a hamisítá - 

sok ra tény le ge sen sor is ke rült azért, hogy a kí vánt ered ményt el ér - 

jék. Dr. Day itt ismételten a következõket mondta: „Az emberek 

nem teszik fel a megfelelõ kérdéseket. Sokan túlságosan hiszéke - 

nyek.” Minthogy az elõadó orvos volt és hallgatósága is orvosokból 

állt, ezért annak a beismerése, hogy tudományos adatokat szándékosan 

meghamisítanak, majdnem hogy istenkáromlásnak tûnt Dr. 

Dunegan, a visszaemlékezõ orvos számára. 

Dr. Day ezután rátért a nemzetközi intézmények átalakítására. 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete ebben az idõben nem rendelke - 

zett kellõ tekintéllyel, ezért tervbe vették az ENSZ fontosságának a 

növelését. Az embereket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy lemondjanak 

nemzeti szuverenitásuk egyre nagyobb részérõl. A gazdasági 

egymásrautaltság ezt a folyamatot elõsegíti. A háború elkerülésére 

való hivatkozás hat az emberekre, mert általában elfogadják: he - 

lyesebb valamit békésebb módszerekkel végrehajtani, mint háborús 

erõ szak kal. A há bo rú ezért ide jét múlt. De Dr. Day sze rint azért 

is el járt fe let te az idõ, mert a nukleáris fegyverek korszakában már 

nem lehet ellenõrzés alatt tartani a háborúskodást. 

Ha be le gon do lok, hogy a pezs gõt 

szerzetesek találták fel! 

Korábban a háborúkat kordában lehetett tartani, de ha atom - 

fegyverek jutnak ellenõrizetlen kezekbe, akkor az nukleáris ka - 

tasztrófához vezethet. Dr. Day nem említette, hogy kik is lennének 

ezek a „rossz ke zek”, de cél zott rá, hogy ezek a ter ro ris ták. Ezért az 

elõadó hangsúlyozta, hogy hatékonyan ellenõrizni kell a nukleáris 

fegyverek birtoklását. Az új rendszert azonban mindenféleképpen 

be kell ve zet ni, ha nem megy bé kés együtt mû kö dés sel, azaz a nem - 

zeti szuverenitásról való önkéntes lemondással, akkor úgy, hogy a 

világ az atomháború széléhez jusson. A nukleáris háború veszélye 

által kiváltott hisztéria és félelem megnöveli a tárgyalásos béke le - 

hetõségét. Ez ráveheti az embereket, hogy önként feladják nemzeti 

szuverenitásukat azért, hogy béke legyen, és ez által létrejöhessen 

az „Új Nemzetközi Politikai Rendszer”. Ha pedig túlságosan sokan 

lennének olyan döntési helyzetben lévõk, akik ennek ellenállnak, 

ak kor szükség lehet fokozottabb atomfegyverkezésre. Erre az 

emberek meggyõzése miatt lenne szükség, hogy lássák: „We mean 

business” (azaz komolyan gondoljuk a dolgot). 

Ennek a tárgyalásos békének meggyõzõnek kell lennie, azaz 

olyan módon kell elõkészíteni és végrehajtani, hogy az emberek 

meg legyenek gyõzõdve, valódi tárgyalások folytak a szembenálló 

fe lek kö zött. Ez se gít fel is mer ni ük, hogy a béke jobb, mint a há bo rú. 

Dr. Day eb ben a vo nat ko zás ban ar ról is szólt, hogy a há bo rú nak 

több jó ol da la is van. Mint hogy min den ki nek meg kell hal nia, a há - 

borúban mód van arra, hogy valaki emberfeletti bátorságot tanúsít - 

va hõs ként hal jon meg. Ha pe dig élve ma rad, ak kor kü lön le ges 

tiszteletben részesüljön. Ezért a háború megpróbáltatásai több 

vonatkozásban is kifizetõdnek a katonák számára. 

Dr. Day arra is hi vat ko zott, hogy ha nem hal meg annyi em ber az 

I. és a II. világháborúban, hanem tovább él, és tovább szaporodik, 

akkor további százmilliókkal lenne nagyobb az amúgy is túlnépese - 

dett föld lakossága. Ezért ezek a nagy háborúk a népességkorlátozáshoz 

is jótékonyan hozzájárultak. Ma azonban már rendelkezésre 

áll nak mind a kor mány za tok, mind az egyes sze mé lyek szá má ra 

azok az eszközök, amelyekkel a népesség növekedést mérsékelni 

lehet. Ezért ebbõl a célból már nincs szükség háborúkra. 

Forrás: Röcsögétõl érkezett villanypostán 

(a ta nul mány köz lé sét kö vet ke zõ szá munk ban foly tat juk) 


Írta: Israel Shamir (Ezt ak kor ír tam, ami kor Bush el nök meg hir det te bosszú ál ló 

ke resz tes had já ra tát a har ma dik vi lág el len.) 

XIV. 

A zsidó fölemelkedés sok tudósának szembe 

kell néznie egy nehézséggel. Darwinista ösztö 

nük arra szó lít ja fel õket, hogy fel té te lez - 

zék a zsidók bizonyos magasabb minõségét, 

amely a si ker hez ve zet te õket. McDonald 

arra a következtetésre jutott, hogy a zsidók - 

ban több értelmesség van, a fajtanemesedés 

és a jó táp lál ko zás mi att. Én ma gam is büsz - 

keséget éreztem, amikor a mûvét olvastam, 

mind ad dig, amíg kö rül nem néz tem a szom - 

szédaim, az igazi zsidók között. Az elmélete 

nem éli túl a va ló ság gal való szem be sí tést. 

Ha nem áll fenn a fel sõbb ren dû in tel li gen - 

cia, ak kor mi rõl van szó? 

A darwinisták hibája abban rejlik, hogy 

képtelenek a sikert a társadalom mûködé - 

sének az eredményeképp látni. A hagyomá - 

nyos, nemzsidó társadalmakban a siker 

min ta kép ét egy köl tõ, egy szent, egy mû - 

vész, egy bá tor har cos, egy jó mun kás vagy 

paraszt jelentette, aki az életet mások számára 

jobbá tette. A homéroszi görögök szá - 

mára a jó sportolók, tengerjárók, költõk, ze - 

nészek és táncosok voltak a siker mintaké - 

pei, ahogy azt feákok csodálatos utópiájából 

megtanulhattuk. Ez az idilli nép, a hajdani 

oxfordi diákokhoz hasonlóan, lenézi a 

kereskedõt, az üzletembert, és értékeli a jó 

vitorlást. 

A zsi dók sze rint a si ker nek két, kü lön bö - 

zõ elve van. Az egyik a zsi dó kö zös sé gen be - 

lüli siker a Talmud tanulmányozásával érhe 

tõ el. A má sik a si ker a zsi dók és a nem - 

zsidók nagyvilágában. Ezt a fajta sikert a 

pénz és a hatalom könyörtelen felhalmozásával 

mérik. 

Zsidó szemszögbõl nézve a zsidók mindig 

si ke re sek vol tak, mi vel mind két faj ta si kert 

elérték. Azonban a legutóbbi idõkig a külsõ 

zsidó sikereket a nemzsidók egyáltalán nem 

te kin tet ték si ker nek. Min dig vol tak nem - 

zsidók, akik osztották a nézeteiket, de le - 

– Ha zánk is nép sze rû cél pont – 

Az izraeli középosztály megelégelte az öngyilkos robbantók állandó fenyegetését és egyre nagyobb számban távozik az országból; a kö - 

zelgõ EU-tagság okán Magyarország is mind népszerûbb kivándorlási célpont – áll brit Jane’s kutatócsoport új felmérésében. Több ezer 

palesztin emlékezett a palesztin felkelés, az intifáda kezdetének harmadik évfordulójára vasárnap Nábluszban és Szúrban. 

A gyûlésen felszólaló nábluszi polgármester azt mondta: az intifáda Palesztina felszabadulásáig tart. Erõszak nem volt. A Hamász és 

a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah fegyveres szárnya, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevû radikális szervezetek Gázában 

nyilvánosságra hozott közleményében az ellenállás, a felkelés folytatása mellett foglalt állást. 

Mind ez kel lõ kép pen jel lem zi azt a fe szült sé get, amely ben az izraeliknek él ni ük kell. Amíg el nem hagy ják az or szá got. Az át fo gó ka - 

to nai, hír szer zé si és dip lo má ci ai elem zé se i rõl, elõ re jel zé se i rõl is mert brit Jane’s ku ta tó cso port heti kül po li ti kai elem zõ ki ad vá nya, a 

Foreign Report azt írta a palesztin felkelés kitörésének harmadik évfordulójára idõzített cikkében, hogy növekszik az izraeli kivándor - 

lás, ami drá mai fej le mény nek szá mít egy olyan országban, ahol hosszú ideig árulónak bélyegezték a kivándorlókat. 

VISSZATÉRNEK A KELET-EURÓPÁBÓL ELSZÁRMAZOTTAK 

A tel-avi vi ame ri kai kon zu lá tus ada tai sze rint azon ban a pa lesz tin fel ke lés kez de te óta meg négy sze re zõ dött az ame ri kai le te le pe dé si ví - 

zu mért fo lya mo dó iz ra e li ek szá ma. Az Egye sült Ál la mok nem az egyet len ki ván dor lá si cél pont: az elem zés sze rint még olyan, ko ráb ban 

nem túl népszerû országok konzulátusait is zsúfolásig megtöltik a vízumkérelmezõk, mint Magyarország, Lengyelország, sõt Románia, 

mivel ezek az országok hamarosan az Európai Unió tagjává válnak, és az állampolgárságért folyamodók körül sokan egyébként is ezek 

valamelyikébõl származtak el. 

MARADNAK A SZEGÉNYEK ÉS AZ ULTRAORTODOXOK 

A Foreign Report szerint a reménytelennek tartott politikai helyzet és a mély gazdasági recesszió miatt fõleg a harmincas éveikben járó, 

magasan képzett izraeliek hajlamosak a távozásra. Helyzetüket megkönnyíti, hogy szakképzettségük révén sok befogadó országban szí - 

ve sen lát ják õket, és a he lyi zsi dó kö zös sé gek tõl is erõs tá mo ga tást kap nak. Ha az irány zat foly ta tó dik, a nem túl tá vo li jö võ ben csak a 

szegények és az ultraortodoxok maradnak Izraelben – írta a brit szakkiadvány helyi szakértõket idézve. 

NINCS ELÉG KATONA 

Az elvándorlás azért is igen veszélyes, mert a tartalékosokra épülõ izraeli hadsereg gerincét a középosztálybeliekbõl álló tartalékos tiszti 

állomány adja. A hadsereg máris nehézségekbe ütközik, amikor tartalékosokat keres, mert közülük sokan nincsenek az országban. A 

jelenség olyan mértéket öltött, hogy az izraeli hadsereg már az Egyesült Államokban létesített kiképzõ központokat ott élõ tartalékosa - 

inak, akik kivándorlásuk ellenére általában megtartják izraeli útlevelüket és erõs izraeli azonosságtudatukat, és háború esetén bizonyo 

san vissza men né nek har col ni – írta a Foreign Report. 

for rás: NOL 


gyen az III. Ri chárd, vagy Harpagon, õket 

inkább nézték mindig szörnyetegeknek, 

mint a si ker pél dá i nak. A ti zen ki len ce dik 

században a szörnyetegek elérték a kritikus 

tö me get és ez zel meg szü le tett a mammonita 

kor. Tevékenyen részt véve a párbeszédben 

(média és egyetemek), a zsidó gondolkodók 

és ideológusok elõtérbe tolták a mammo - 

nita siker ideológiáját, és azt tették a nyugati 

civilizáció szabványává. A mai Harpagon 

és III. Richard, le gyen az Iacocca vagy So - 

ros, általában elismerésre talál az új társada 

lom ban, ame lyet a mammonita pár be - 

széd urai alakítanak. A nyugati világ zsidó - 

vá lett, ahogy azt Marx meg ál la pí tot ta, és 

el fo gad ta a si ker zsidó eszméjét. Egyszerûen 

kifejezve, nem a zsidók lettek „sikeresek”, 

hanem inkább az õ mindennapi vi sel ke dé - 

sük vált a siker mértékévé. 

Ha az USA-ról fo lyó esz me cse re az afroamerikaiak 

kezébe kerülne, valószínû, hogy 

a jó sportembereket és muzsikusokat tekin - 

tenék sikeresnek, miközben a bankárokat 

és ügyvédeket balsikernek minõsítenék. Ez 

sokkal jobb volna az emberiség jövõje szem - 

pont já ból, mint a pénz és a hatalom je len le - 

gi imádata. 

XV. 

A zsi dók még az anya gi si ke re i ket sem va la - 

mi cso da ál tal ér ték el. Egy von zó ma gya rá - 

za tot adott rá két zsi dó igaz ga tó és pro du cer, 

Menachem Golan és Yoram Globus. Ezek a 

gyenge képességû emberek, akiknek a moziban 

elért eredményei szigorúan a B osztály - 

ban maradnak, sikeresek voltak Hollywoodban 

és rengeteg szörnyû filmet készítettek, 

amíg be nem kö vet ke zett a vissza esés. A si - 

kerhez vezetõ megoldásuk a függõleges 

hálózatolás volt. Golan és Globus mo zi kat 

vásárolt fel egész Angliában és Britanniában 

és ott mu tat ták be az ál ta luk vá lasz tott fil - 

meket. Õk állandóan (nos, majdnem állan - 

dóan) szörnyû filmeket választottak, mert 

sem ízlésük, sem tehetségük, sem képessége - 

ik nem vol tak. Azt mond ták, hogy ha az em - 

ber nek van egy mozilánca, ak kor nem kell 

törõdnie a filmek minõségével. A globalizáció 

és a hálózatok létrehozása eszköz az érdemek 

versenyének az elkerülésére. Ahe - 

lyett, hogy egy jobb ká vé há zat nyit nánk, 

egyszerûbb minden kávéházat fölvásárolni 

és Starbucká alakítani. Az emberek kényte - 

lenek lesznek a te kávéházadba jönni. 

A zsi dó si ke rek má sik oka a mi köl csö nös 

pszichológiai összeférhetõségünkben van. 

Az ellenfeleink ezt általában úgy írják le, 

mint zsidó „szabadkõmûvességet”, majdhogynem 

összeesküvést. De a zsidók számára 

teljesen természetes, hogy hasonló dolgokat 

szeretnek, ugyanúgy, ahogy az angolok sonkát 

tojással. Ez mégis létrehoz egy problémát 

az emberi fejlõdés számára. Az 1920-as évek 

Prá gá já ban volt két egy for mán jó, de na gyon 

különbözõ író. Egy elidegenedett és abszt - 

rakt zsi dó, Frantz Kaff ka, és egy evi lá gi cseh 

kommunista, Jaroslav Hasek. Mindkettõ nagyon 

jó, mindkettõ szükséges az emberiség 

elõre haladásához, de Kaffka tehetsége sokkal 

elfogadhatóbb a zsidók számára. Mivel 

sokkal több zsidó irodalmár, professzor és 

lapkiadó van, mint cseh, természetes, hogy 

Kaffkát egyetemesen ismerik és elismerik, 

míg Hasek neve Cseh or szá gon be lül ma radt. 

Több író utá noz za Kaff kát, mint ahány is me - 

ri Haseket. En nek ered mé nye képp az em be - 

ri ség, nem csak Ame ri ka, egy re in kább „zsi - 

dó vá” vá lik. Az írók tud ják, hogy ne kik úgy 

kell írni, hogy az el fo gad ha tó le gyen a zsi dó 

kiadóknak és professzoroknak. Egyébként 

csak helyi sikerekre számíthatnak. Ekképp, 

összeesküvés nélkül is, a normális zsidó törekvések 

befolyásolják az emberiség szelle - 

mét és kiirtják annak csodálatos változatosságát. 

Nos, ezek a gon dok meg old ha tók. Noha 

a magánkezdeményezés bizonyos mértéke 

jó, a hálózatképzést meg kell tiltani. Egy 

embernek lehet egy könyvesboltja, mozija 

vagy kávéháza. De minden kísérlet, hogy 

egy másodikat irányítson, bûnügyi eljárást 

kéne maga után vonjon. 

Egy inuitet el ütött egy gõ zös, ami kor a 

szárazföldre látogatott, mondja egy északi 

vicc. Túl él te a bal ese tet, de utá na min den 

teáskannát összetört, ha meglátta. Addig 

kell õket el pusz tí ta ni, amíg ki csik, mond ta. 

Lát va a momopolizálást, ne künk is a bölcs 

inuit tanácsát kéne követnünk. Sokkal 

jobb nekünk, ha száz különbözõ kávéházunk 

van, mintha száz Starbuck-unk. 

Forrás: Röcsögétõl érkezett villanypostán 

Az Interneten fellelt szlogengenerátor a JHF betûkombinációra az alábbi jelmondatokat adta ki (angol nyelvtudás szükségeltetik!): 


– avagy Egy if jú kom mu nis ta ámok fu tá sa a Rá dió elõtt – 

A címben szereplõ mondatot M. Szabó 

Imre új ság író mond ta a Ma gyar Rá dió elõtt 

kudarcba fulladt „sajtótájékoztató” helyszí - 

nén, ahol az MSZP ifjú padawanja is mét az 

ut cá ra vit te a po li ti kát. De ne ro han junk 

ennyi re elõ re, szép sor já ban, ahogy az meg 

vagyon írva! 

Újabb médiatörténeti mélyponthoz érkez 

tünk. Igaz, ez út tal nem a mé dia sze rep lõi 

hanem a médiával foglalkozó politikusok 

egyike – a magát szerényen médiapolitikusnak 

tituláló – Újhelyi obersthrumbanführer 

gondoskodott arról, hogy a szocialista nagy - 

város öntudatos polgára ismét kénytelen le - 

gyen leírni, újabb médiatörténeti mély - 

ponthoz érkeztünk. 

A nap fo lya mán (szep tem ber 29.) már a 

világhálón olvastam a kínos afférról, remél - 

tem, hogy este a tévé is be mu tat ja majd. 

(Természetesen a Hír Televízióra gondol - 

tam, mert ott újab ban a ci kis dolgokat is 

bemutatják.) 

És lõn. 

A nyílt, ut cai nép ha rag lát tán megint 

eszem be ju tott egy gon do lat: nem tu dunk, 

vagy nem aka runk szem be néz ni a múl - 

tunk kal. Itt van egy ele gáns, jól öl tö zött, 

tisz te let tu dó nak lát szó de rék szo ci a lis ta fi - 

a tal em ber. (Ki kö pött mint a D-nagy fõ - 

nök.) Szó val, itt ez az Új he lyi gye rek és 

mind járt így el… a re no mé ját. (A pon to - 

zott rész re min den ki azt gon dol, amit 

akar.) Én már azt sem ér tet tem, mi ért kell 

ebbe az egész be be le ke ver ni sze gény Lúdas 

Mátyás ne ve ze tû döbrögvári il le tõ sé gû la - 

kost? Ha meg már be le ke ve ri, hol ma rad a 

rög höz kö tött sé gért fe le lõs he lyi globál - 

kapitalista nagy tõ kés Döbrögi ura ság? 

Mert hát a tör té net csak vele együtt ke rek, 

vele együtt egész. 

Ha valaki látta a Fazekas Mihály babérjaira 

törõ sajtótájékoztatót (az elõzõre gondolok, 

nem a rádió elõtti próbálkozásra) egy 

ide ig biz to san nem fe lej ti el. Azon gon dol - 

kodtam, hogyan halmozódhat fel egy emberben 

ennyi gyû lö let? Eszem be ju tott – a kép - 

vi se lõ úr most ta pos sa hú szas éve it – mi lesz 

vele har minc éves ko rá ra? Vagy el vi szi egy 

in fark tus, vagy be le õrül ebbe az egész be. At - 

tól óv jon min ket a Te rem tõ, hogy ez az em - 

ber hatalomhoz jusson, mert akkor nekünk 

annyi. Szanyi és Keller ál lam tit kár urak tól 

már kaphattunk egy kis ízelítõt gyûlöletpolitizálásból 

(lásd Szanyi: Orbánné megellett), 

bár õk már öreg ró kák nak szá mí ta nak, ag - 

resszivitás tekintetében azonban lába nyomába 

se érnek az új generációnak. 

Haragos tekintet, kimért, szinte szóta - 

golt beszéd a hatás fokozásának érdekében. 

– Irgum burgum gyöpmester! Mér ge sek 

vagyunk, mer’ fölbosszantottak minket! 

Nem az van, amit mi aka runk, nem a mi 

embereink ülnek fontos posztokon, ráadá - 

sul az ország lakosságának legalább a fele 

utál minket. Ráadásul egyre többen vannak 

ilye nek. Há rom szor ver jük vissza ezt a 

rusnya Fideszt! 

(Kétszer már sikerült nekik.) 

Szó val, itt van ez az Új he lyi gye rek. Ele - 

gáns, jól öltözött, tisztelettudónak látszik 

(Nagy tisztelettel arra kérném önöket, fá - 

rad ja nak át a Fe hér Ház ba, mert je len kö - 

rülmények között nem lehet sajtótájékoztatót 

tar ta ni!) és ak kor ilye ne ket mond. Pe dig 

nem is nyom nak pisz tolyt vagy dob tá ras 

gép pisz tolyt a há tá ba, hogy ezt vagy azt kell 

mon da ni, mint an nak ide jén a csodálatos 

államszocializmus vadabb korszakaiban. 

KIS ORSZÁG, KIS CSÕCSELÉK 

Ta lán is me rõs ez a mon dat a ked ves Ol - 

vasó számára. Az egykoron országosan is 

nép sze rû showman mond ta ezt, aki ma a 

párt szolgálatában tengeti szürke hétköz - 

napjait a közszolgálati tévé m1 csatornáján. 

A kereskedelmi televíziók bukott sztárjai - 

nak, sztárocskáinak gyûjtõhelyeként funk - 

cionáló médiumnál, ahol Pálffyk, D. Tót - 

hok, Lajcsik társaságában mímeli egykori 

kenyéradó gazdái profilját, a kereskedelmi 

televíziózást, csak most közpénzbõl a köz 

tévéjében. Maximum annyi engedményt 

sikerült kiharcolnia magának, hogy a 

roadshowkon nem kell részt vennie. 

Nem tu dom, hogy a köz té vé – a „ki rá lyi”, 

ahogyan a dús képzeletû nép õt költõileg 

elnevezé – szó val, hogy az „m” csa tor nák 

hír adó ja mi ként szá molt be a Ma gyar Rá dió 

elõtt lezajlott kínos eseményekrõl, jó ideje 

már nem né zem a Pálffy-D. Tóth ket tõs ál - 

tal levezényelt, egyesek szerint sokszor 

baki-parádénak is beillõ hírmûsort. 

Csõ cse lék? Kör sms út ján elõ re meg szer - 

vezett heccelõk gyülekezete? Lefizetett provokátorok? 

Orbán Viktor ördögi köreibõl 

való kisördögök? Mindenki válassza ki a 

neki szimpatikust. 

Újab ban az a ver zió is nap vi lá got lá tott, 

hogy az egé szet Bencsik And rás, a De mok - 

rata fõszerkesztõje szervezte. Igaz, hogy a 

képkockákon fel lehet fedezni a „szélsõsé - 

ges” hetilap fõszerkesztõjét is, de õt csak 

mint az események csendes szemlélõjét lát - 

hat juk a fel vé te le ken. (Na jó, néha halvány 

mosolyra húzódik a szája.) 

A „Kom men tár nél kül” címû ro vat ban 

ma gát az ese ményt mu tat ta be a Hír Te le ví - 

zió, utána pedig a sajtótájékoztató végezté - 

vel az Újhelyi Istvánnal készült interjút is 

leadták. Ebben több érdekes kijelentés is el - 

hang zott, me lyek kö zül egy meg ütöt te a fü - 

lemet. A beszélgetésbõl ugyanis megtud - 

hattuk, hogy ez a derék Újhelyi képviselõ úr 

kap cso la tot tart fenn jó né hány olyan ki tû - 

nõ és becsületes emberrel, akik annak elle - 

nére, hogy kitûnõ és becsületes emberek, 

egyúttal tagjai valamelyik polgári körnek is. 

Na ezzel vajon hogyan számol el a pártbeli 

feletteseinél? 

(Egy kis szí nes, csak így zá ró je le sen, 

ahogy szok tam. Én úgy tu dom, hogy a bal ol - 

da li pol gá ri kö rök rit kák, mint a fe hér hol ló. 

Ma gam ta nú ja is vol tam egy ilyen meg ala - 

kulásának, illetve csak majdnem a megala - 

ku lá sá nak, mert az tán utóbb nem lett az 

egészbõl semmi. Talán a kedves Olvasó is 

emlékszik arra az emlékezetes esetre, ami - 

kor még a balliberális ok nyo mo zó mé dia fe - 

negyereke (miniszterelnököket elvállaló 

bérgyilkos stb.), Juszt László terelgette en - 

gedelmes birkanyáj módjára a hétfõ esti Új - 

ságíróklub Aczél (Acsádi)-Bolgár-Mészá - 

ros-féle médiatrojkáját. A szellemes mûsorve 

ze tõ – ha jól em lék szem – a De mok rá cia 

Köz pon tot hív ta fel élõ adás ban és ar ról ér - 

deklõdött, mi a teendõ, ha szeretne belépni 

egy polgári körbe, alapítana egy polgári 

kört, vagy va la mi ilyes mi. Meg is kap ta a 

felvilágosítást, a stúdióban jelenlévõ urak – 

vagy elvtársak, ezt ki-ki maga döntse el – 

pedig elégedetten konstatálták, hogy nem 

küldték el õket melegebb éghajlatra.) 

Egyéb iránt az omi nó zus Rá dió elõtt le - 

zajlott affér másnapjának reggelén már el - 

indult a maszatolás, az elkenés. Újhelyi azzal 

ér velt, hogy ta lán a mi édes anyánk is 

tag ja volt a párt nak, s vé gül is kis ha zánk - 

ban így vagy úgy, de min den ki nek köze volt 

a Ma gyar Szocialista Munkáspárthoz. 

Na áll jon meg a he gyi me net! Ne hogy 

má’ a fa gyi nyal ja a nagy ma mát! 

Ugye senki nem gondolja komolyan, 

hogy egyenlõségjelet húzhatunk a PB-, KBta 

gok ból álló po li ti kai elit és 800.000 úgy - 

mond „egy sze rû” párt tag közé. Ez egy ti pi - 

kus szocialista retorika a demagóg fajtából. 

Ezután a kis kitérõ után kanyarodjunk 

vissza a Ma gyar Rá dió elõtt tör tént ese mé - 

nyek fonalának felgombolyításához, hogy 

ez zel a cso dás képzavarral éljek. 

Nem voltak sokan. Mondhatnánk erre 

azt is, hogy néhány elégedetlenkedõ embert 

min dig le het ta lál ni. Én azon ban azt ja va - 

sol nám, hogy ez eset ben is ve gyük ma gunk - 

nak a fá rad sá got és néz zünk a csomagolás 

mögé! 

Nézzünk! 


Az ese mény meg volt szer vez ve. Kör sms 

út ján, aho gyan azt Új he lyi több ször is ki - 

hang sú lyoz ta. Az sms-tõl – ma gyar ne vén 

RTK: Rö vid Tény sze rû Köz lés – job ban fél - 

nek, mint az ör dög a töm jén füst tõl. Fél nek, 

mint min den más tól, ami az ún. má so dik 

nyilvánosság része, amire nem tudják 

rátenni a kezüket. 

Egyelõre még! 

Az sms (RTK) gyors, rö vid, mo bil üze - 

net, gyorsan továbbítható. Talán a kedves 

Olvasó is emlékszik rá, minden mobil szol - 

gáltató reklámjában ott szerepelt szlogen - 

ként az ún. „országos lefedettség” szlogen, 

ami azt jelenti, hogy mobil készülékeinkkel 

gyakorlatilag az ország bármely pontjáról 

telefonálhatunk. 

Az elõbb né hány sor ral fel jebb azt ír tam, 

hogy egyelõre MÉG nem sikerült rátenni a 

kezüket a mobilkommunikációra. Aki látta 

a „Közellenség” címû kitûnõ amerikai filmet 

(Will Smith és Gene Hackman fõ sze rep lé sé - 

vel), az tökéletesen érteni fogja, mire is gondol 

tam. Tud juk, hogy mind ad dig, amíg az 

akkumulátor rajta van a mobilkészüléken, 

tartózkodási helyünk – vagy legalábbis a készüléké, 

melyet általában mindig magunknál 

hor dunk, hi szen pont ez a funk ci ó ja – szó val 

a hollétünk tíz méteres pontossággal beazonosítható. 

Azért nem pontosabban, mert a 

polgári ún. GPS (mûholdas navigációs) 

rendszerek ilyen pontossággal dolgoznak. A 

katonai rendszerek egy méteren belüli pontosságra 

képesek. 

Ma csak olyan mobilrendszereket üze - 

meltethetnek a szolgáltatók, melyeknél biz - 

tosított a lehallgathatóság. Ennyit az smsforradalomról. 

(Megint csak így köz be ve tõ leg egy kis 

szí nes. Már a D–209-es ügy kap csán is hall - 

hattuk a titkosszolgálati szakértõktõl, hogy 

gyakorlatilag bárkirõl készíthetõ rá nézve 

terhelõ dokumentum. Ma már olyan tech - 

nikai, technológiai fejlettségen áll a hamisí - 

tó ipar, hogy rendelésre készíthetõ bármi - 

lyen hamisítvány, beleértve a papír öregedését, 

a szükséges írógépet és betûképet, 

va la mint az akkoriban használatos bé lyeg - 

zõmintázatokat és anyagokat is. 

Ál lí tó lag két fé le pa pír lé te zik. Az egyik - 

hez kell az alá írás, a má sik hoz nem. Kon dor 

Ka ta lin nál ez utób bi ke rült elõ. Igen ám, 

csak hogy eh hez meg min dig hoz zá van csa - 

tolva egy önkéntes nyilatkozat is, ami hogy - 

hogy nem, Kon dor Katalin esetében nincs 

meg. 

Ér de kes még, az is, amit M. Sza bó Imre a 

Teller-interjúk készítõje mondott a Kon - 

dor-ügy kap csán. Sze rin te a Teller-ügynek 

még ko ránt sincs vége, Kon dor Ka ta lin 

„hír be ho zá sa” a Teller-ügy egy újabb ve tü - 

letének elõkészítése. Az újságíró még el - 

mond ta azt is, hogy ugyan nem bi zo nyít ha - 

tó, hogy Zeley gya ko ri és erõ sza kos te le fon - 

zaklatásai okozták-e Teller professzor 

késõbbiekben végzetesnek bizonyuló agy - 

vér zés ét, de ahogy a szavaiból ki lehetett 

venni, teljességgel nem kizárható.) 

De vissza a Ma gyar Rá dió szék há za elé! 

Az mindenesetre jelzésértékû, hogy az em - 

be rek most már egy re több ször me rik fel vál - 

lalni, hogy nemtetszésüknek vagy tiltakozá - 

suk nak az ut cán is han got ad ja nak. Nin cse - 

nek so kan – egy elõ re –, de ahogy a dol gok 

mai állását elnézem, jó ha felkészülünk a jö - 

võben az egyre növekvõ számú utcai de - 

monstrációkra. Ezzel nem azt akarom mon - 

dani, hogy mindenért egybõl az utcára kell 

menni, kapát, kaszát ragadva, baseballütõt 

a kéz be véve amo lyan jó anar chis ta mód já - 

ra kirakatokat bezúzásokkal levezetve fölös 

energiáinkat. Nem. Én arról beszélek, és vé - 

le mé nyem sze rint he lyi szin ten is erre vol na 

szükség, hogy amikor valamilyen égbekiáltó 

disznóság, becstelenség vagy tisztességte - 

lenség történik, amire az emberek zsebében 

ki nyí lik a bics ka, s ha már más ként nem 

megy, igen is ki kell men ni az ut cá ra és de - 

monstrálni kell. Sajnos ez a jelenlegi hata - 

lom nem ért más ból. Vagy le sem ül nek a 

tárgyalóasztalhoz, vagy ha le is ülnek hajla - 

mosak arra, hogy kizárólag az erõ pozíciójá - 

ból tárgyaljanak. Pedig annak idején pont 

õk voltak azok, és ígéretekkel megszédített 

hatalmasra duzzadt szavazóbázisuk, akik 

arrogáns stílusuk miatt is „megbüntették” 

az Orbán-kormányt azzal, hogy vissza sza - 

vaz ták a hatalomba a posztkommunista nó - 

menklatúra tagjait. 

Néztem a Rádió elõtt készült képsorokat 

és azon tû nõd tem, va jon mi vit te ki oda eze - 

ket az em be re ket? Nem a bal ol dal ál tal csak 

„orbánjugendeknek” nevezett fiatal suttyó 

gye re ke ket lát tunk ott, akik re még rá le het - 

ne mon da ni, hogy a bal hé, a rend za va rás 

kedvéért mentek oda. Középkorú és idõs 

embereket láttunk. 

Meg mon dom õszintén, egy pil la nat ra 

még meg is saj nál tam sze ren csét len Új he - 

lyit. Gon dol ja nak csak bele Höl gye im és 

Ura im! Mi lyen le het egy le gi ti men meg - 

vá lasz tott par la men ti kép vi se lõ nek már 

más fél év vel a meg vá lasz tá sa után, hogy 

olyan mon da to kat vág nak a fe jé hez, mint 

„Ne ha zud ja tok!”, „Szét lop tá tok az or szá - 

got!”, „Ki áru sí tot tá tok az or szá got!”, 

„Menj el a pa ti kák elé, nézd meg a be zárt 

is ko lá kat!”, „Le nyúl tá tok a köz té vét!”, s 

ta lán a leg fá jóbb: „Csa lás sal ke rül te tek 

ha ta lom ra!” De az tán gyor san el hes se get - 

tem ma gam tól a szá na lom ér zé sét, el vég re 

a kép vi se lõ úr ezért pénzt kap, nem is ke - 

ve set, plusz költ ség té rí tést, és kü lön ben 

is, a ri no cé rosz bõr elég vas tag, sok min - 

dent ki bír. 

Döb be ne tes volt lát ni M. Sza bó Imre új - 

ság írót, aki tán egy hét tel az ese mé nyek 

elõtt volt ven dég a Hír Te le ví zi ón Pörzse 

Sán dor „Te rí té ken” címû mû so rá ban a 

„Teller-levél” néven elhíresült ügy kap - 

csán. Egy higgadt, tárgyilagos ember benyomá 

sát kel tet te, ahogy a Teller pro fesszor ral 

való kapcsolatáról, a világhírû magyar tu - 

dóssal készített interjúiról, s aztán az egész 

ügy leleplezésérõl is beszélt. Ugyanez az em - 

ber a Rádió elõtt hevesen gesztikulálva ordítozik, 

kiabál. Néha olyan érzésem volt, 

hogy – ne ve lé si cél zat tal – most mind járt le - 

kever egy amolyan makarenkói pofont az if - 

júkommunisták vezéregyéniségének, de 

persze aztán tettlegességre nem került sor. 

Hála Istennek! 

Va jon mi le het az oka an nak, hogy egy 

alapjában véve nyugodt, kiegyensúlyozott 

értelmiségi embernél, aki ráadásul több 

mint har minc éve új ság író, te hát az ese mé - 

nyek és történések megfelelõen higgadt és 

tárgyilagos elemzésében némi tapasztalatra 

már szert tett, ennyi re ki ver je a biz to sí té kot 

egy par la men ti kép vi se lõ? Gya ní tom, itt 

nemcsak Újhelyi obersthrumbanführerrõl 

van szó. 

M. Sza bó Imre, Lo vas Ist - 

ván és Kon dor Ka ta lin a Hír 

Televízió Terítéken címû 

mû so rá ban Pörzse Sán - 

dor vendégeiként 


Ifjúkommunistáknak ifjú 

példakép: Újhelyi István 

Itt vagyunk újra a kályhánál. Tökéletesen 

meg ér tem a ked ves Ol va sót, ha most dü - 

höd ten fal hoz vág ja a JHF ke zé ben tar tott 

számát, vagy merevlemezérõl törli az újság 

tel jes ál lo má nyát, higgyék el ne kem, én is 

unom, de rettenetesen, hogy derék posztkom 

mu nis tá ink újra és újra ugyan azt a meg - 

unt és le járt le mezt te szik fel a tör té ne lem le - 

mezjátszójára, ami ráadásul már kopott is, 

kar cos is, néha ug rik raj ta a tû, és ami a leg - 

fontosabb, a közönség már más elõadókkal is 

szimpatizál, vágyik az új hangokra. 

Szó val, a hely zet az, hogy a tár sa da lom 

egy re na gyobb ré sze jön rá arra, hogy a pi ac - 

gazdasági keretek között mûködõ több párti 

parlamenti demokráciákban az államszocia - 

lizmus eszméje mûködésképtelen. Követke - 

zésképpen azok az emberek, akik kizárólag 

ezen eszmerendszer módszereivel képesek a 

hatalom gyakorlására, szintén idejét múltak, 

csak terhére vannak az országnak, gátolják 

annak fejlõdését. A történelem egyszerûen 

túlhaladta õket. Ezt tudomásul kellene venni 

vég re! No meg az em be rek nek is! Mert ad dig, 

amíg minden adandó alkalommal, ha nem 

tetszik valamelyik polgári politikus stílusa, 

újra és újra bi zal mat sza vaz nak a múlt ból itt 

maradt pártgarnitúrának, újra és újra szembe 

fog juk ta lál ni ma gun kat a ’70-es és ’80-as 

évek ócsításon, megszorításokon, cserearány-romláson 

és eladósításon alapuló gazdaságpolitikájával. 

Ezek egész egyszerûen 

Csa ló dott választók 

csak eh hez ér te nek. De nem jobb a hely zet 

ak kor sem, ha a ha szo nért, a kon cért, a ha ta - 

lomért elvtelenül oda dörgölõzködõ egykori 

szalonellenzékbõl megmaradt mikropárt kerül 

is mét vissza a ha ta lom ba, mert ak kor ke rül 

csak igazán veszélybe a jövõ Magyarországa, 

hiszen láttuk azt, hogy Nemzeti Alaptanterv 

címén, Magyar Bálint vezetésével, hogyan 

készülnek szétverni a magyar oktatásügyet. 

Visszatérve egy mondat erejéig a társadalom 

realitásérzékére, a lakosság egyre nagyobb 

ré sze érzi azt, hogy az Eu ró pai Uni ó - 

ban szalonképtelenek leszünk az egykori 

Kádár-rezsim csúcsszintû kiszolgálóival. Ha 

már a gazdasági hatalomból nem is lehet el - 

tün tet ni õket, legalább a politikai ha ta lom - 

ból menniük kéne. 

Saj nos az új gar ni tú ra sok eset ben a ré gin 

is túltesz. A kelleténél jobban megtanulták 

a régi leckét, némely tekintetben felülmúl - 

ják egy ko ri mes te re i ket. Dik ta tó ri kus párt - 

állami stílus, kézi vezérlés, ha valaki nem 

tet szik ne kik arra rá men nek ezer rel. Mi az, 

hogy valaki független állami intézmény 

élén áll? Olyan, hogy füg get len, olyan nem 

létezik elvtársak! Mindig kell tartozni vala - 

ho vá! Jól pél dáz za ezt a 2004. évi költ ség ve - 

tés is, me lyet már a brüssze li elv tár sak út - 

mutatásainak megfelelõen dolgoztunk ki! 

Egyszer, s mindenkorra jegyezzék meg, 

olyan, hogy független, csak papíron létezik! 

A diktatúra, a kézi vezérlés – bizonyos 

mértékig, bizonyos esetekben – mondjuk 

párt ke re tek kö zött ki fe je zet ten jól is mû - 

ködhet. Kifelé egységet kell mutatni, egy 

határozott, az elképzeléseket, terveket ke - 

resz tül vin ni ké pes ve ze tõ képe még az 

adott párt ról ki ala kí ta ni kí vánt jó imídzshez 

is hozzájárulhat. Csakhogy, ami egy párt 

ese té ben még el megy – sok szódával –, az 

egy országnál már nem mûködik! 

Jómagam ugyan nem a jelenlegi kormánykoalíciót 

alkotó pártoknak szavaztam 

bizalmat a 2002. évi országgyûlési választásokon, 

így tökéletesen érthetõ, ha nem szim - 

patizálok az általuk képviselt politikával, 

mégis úgy gondolom derék szocialista érzel - 

mû honpolgáraink sem erre számítottak. Lehet 

itt szé pe ket mon da ni még egy da ra big – 

szándékosan nem használtam a „hazudni” 

kifejezést, nehogy valaki rám süthesse a szélsõségesség 

billogként éktelenkedõ bélyegét 

–, de az elsõ meg emelt össze gû szám lák kéz - 

hez vétele után gyengéd matematikai számításainkat 

elvégezve, a gagyi tévék szenzációhajhász 

híradóin tengõdõ proletariátus is 

megtapasztalhatja, a csalódottság egy mondatba 

sûríthetõ esszenciális mondanivalójá - 

nak lényegi részét, miszerint: „Anyám, én 

nem ilyen lo vat akar tam.” 

A Rádió elõtti botrányba fulladt „sajtótájékoztató” 

is rávilágított arra, hogy Szili Katalin 

ominózus kijelentése arról, hogy a nómenklatúrának 

mennie kell, immáron átvándorolt 

a megkérdõjelezhetetlen alapigazságok 

magasztos kategóriájába. Az pedig ezen kije - 

lentés egyenes folyományának tekinthetõ, 

hogy a régi bolsevik beidegzõdéseket és szellemiséget 

képviselõ ifjú titánokra is ugyanezen 

megállapítás érvényes, menniük kell. Egyébiránt, 

ha az öreg fi úk csa pa ta nem tud el sza - 

kadni a konc, a hatalom birtoklása utáni vágyá 

tól, könnyen ma guk alá te met he tik a rot - 

hadástól egyre bûzlõ szegfûmintás utódpártot. 

(Ez halmozott képzavar, de ne zavarjon senkit. 

Me gyünk to vább.) 

Nem jobb a hely zet az ifjúkommunisták - 

nál sem. Náluk a pártkapcsolatok révén 

megszerzett milliárdos magánvagyonok je - 

lentenek leküzdhetetlennek látszó összeférhetetlenségi 

akadályokat. 

A leg fõbb gond a hi te les ség hi á nya. A hi - 

tel te len ség, mely mind az öre gek nél, mind a 

fiataloknál a múltból fakad. Az öregeknél a 

régmúltból, az újabb generációknál a közel - 

múlt ból. A Smith ügy nök és Horn Gyu la ne - 

vével fémjelzett Szocialista Öregfiúk válogatottjánál 

a pártállami diktatúra csúcsszintû – 

PB-, KB-tagsági – kiszolgálása jelenti a fõ 

prob lé mát, míg a Megyó ál tal is job ban pre - 

fe rált Gyurcsány-féle egy ko ri KISZ-es gar ni - 

túránál a simlis üzleti és privatizációs ügyek 

kapcsán felhalmozódott milliárdok jelente - 

nek szálkát a mindig elégedetlenkedõ pórnép 

és az el len zék sze mé ben. 

Ér de kes mó don megint – min dig? – 

ugyanazok gazdagodtak, gazdagodnak. 

Hogy is van ez? 

A nép pe dig – aki ért ál lí tó lag ez az egész 

gengszterváltás néven elhíresült valami történt 

–, ma radt ugyan ott, ahol volt, az eve zõ la pát ok 

mellett, és gályázik tovább, európai szinten éhbérnek 

számító alamizsna-forintokért. 

A képviselõ úr pedig – nagy tisztelettel – 

ami kor már lát ja, hogy a hely zet re mény te - 

len, be száll a hat mil li ós Passatba, az ott ma - 

radó létminimum alsó szélén tengõdõ kis - 

nyugdíjasnak pedig marad az anyázás. Ez a 

mai magyar valóság. 

A párt szürke eminenciása milliókat érõ 

metálszürke „népautóján” távozik, az ’56-ot 

is átélt kisnyugdíjas pedig nagyot sóhajtva 

csak ennyit mond a legközelebbi kamerába: 

– Na, el ment. Ez a lé nyeg! 

A szocialista nagyváros öntudatos polgára 


Itt volt pél dá ul egy ko ron Isaura, a sze gény 

rabszolgalány, a Szomszédok, a Gyökerek, 

most meg a Ba rá tok közt és Új he lyi Ist ván, 

ko runk Lúdas Matyija, aki az Úr 2003. esz - 

tendejében megfutott a köztársaság nyugdí - 

jasai elõl. 

Hát, mond ják, hogy a nép me sék száj ha - 

gyomány útján terjedtek egykoron. Meg 

mond ják azt is, hogy ma nap ság a te le ví zió 

átvette a szájhagyomány szerepét, és új hõsök, 

legendák teremtésére képes. Itt volt 

például egykoron Isaura, a szegény rabszol - 

galány, a Szomszédok, a Gyökerek, most 

meg a Ba rá tok közt és Új he lyi Ist ván, ko - 

runk Lúdas Matyija, aki az Úr 2003. esz ten - 

de jé ben megfutott a köztársaság nyug dí ja - 

sai elõl. 

Gondolom nagy felháborodás lészen 

még eb bõl. Ko runk hõse ki állt a Ma gyar 

Rádió épülete elé sajtótájékoztatót tartani, 

és persze már ekkor gyanússá válhatott a 

kamerákat körbevevõ jó harminc nyugdíjas 

néni a táb lák kal. Az tán ugye ezek a né - 

nik-bácsi addig fügyültek, kiabáltak, míg a 

jeles képviselõ visszavonult a fehérházba 

sajttájt tar ta ni. Ej nye hát, pol gá ri kö rös né - 

nik! Il lik így el za var ni egy népi hõst? Hát 

per sze hogy nem! Még az a sze ren csé jük, 

hogy egy nyugdíjaspárti szocialista Lúdas 

Ma tyi ta lán nem fog idõs em be re ket ver ni 

háromszor-négyszer, ellenben majd el - 

mond ják, hogy nem tet szet tek tud ni, hogy 

mit csi nál tak, mert a fideszfasiszták 

agymosói által befolyásoltnak tetszettek 

lenni, azaz õk a vétkesek. 

Mert egyébként nevezett Újhelyi képvi - 

se lõ már el mond ta a hét vé gén, hogy az agi - 

tátoraik által szétosztott néhány százezer 

(millió?) szórólap hihetetlenül jó fogadtatásra 

talált, sokaknak kinyílt a szeme. Meg - 

látták a valóságot, hogy hogyan hazudik a 

Fi desz, és ho gyan te szi a dol gát a kor mány. 

És, hogy en nek a sok száz ezer röp lap nak mi - 

lyen ko moly ha tá sa volt, azt az is mu tat ja, 

hogy – írd és mondd -, a Köz tár sa ság nak 

150 azaz egyszázötven polgára belépett az 

MSZP-be. Hát, nem mondom! 

Amikor tudományos igénnyel dolgozó 

reklámügynökségek be szokták bizonyítani, 

hogy mi ért ér de mes hírdetni a Nép sza bad - 

ság ban és mi ért nem a Ma gyar Nem zet ben, 

akkor elénk tárnak egy egyszerû számítást. 

Eb ben pe dig az áll, hogy mek ko ra a költ sé ge 

egy fogyasztó elérésének. Ez tulajdonkép - 

pen egy egy sze rû osz tás: egy tel jes ol dal árát 

elosztják az elért olvasók számával. És ak - 

kor mond juk ki jön, hogy 2342 fo rint itt és 

8642 fo rint ott. Hát, szó val ha mond juk az 

MSZP kampánya belekerült (legyünk opti - 

mis ták) 50 mil lió fo rint ba, ak kor egy új szo - 

cialista párttag több mint háromszázezerbe 

ke rült. Ez, fi gye lem be véve a párt más fél 

éves kor mány zá sát végül nem is olyan sok, 

ezért a fenti okfejtést ezennel nyilvánosan 

visszavonom. 

For rás: – Hír Tv – benyovszky 

A JOBBIK KÖZLEMÉNYE 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) megdöbbenését fejezi ki, hogy a kormánynak a független Magyar Rádió törvényesen és 

jogszerûen megválasztott elnöke ellen folyó, a demokrácia intézményeibe vetett választói hitet tovább aláaknázó kampányában a Nép - 

szava bûnrészessé vált. 

Itt az ideje, hogy a polgári politikusok ne csak szavakkal tiltakozzanak a kormány és kampánylapja, a Népszava gyûlöletet keltõ, a társadalmi 

megosztást tovább mélyítõ, újabb akciója ellen. A kormánypárti politikusok rágalomhadjáratának színvonalára jellemzõ, hogy 

az MSZP médiapolitikusa, Újhelyi István egyebek mellett – hírek hamisításával vádolta meg a Magyar Rádiót a Duna televízió reggeli 

mûsorában, természetesen anélkül, hogy egyetlen konkrét példát említeni tudott volna. 

Mindezek okán a Jobbik felkéri a polgári oldal politikusait, különösen a Fideszt, hogy ne vegyen részt egyetlen olyan mûsorban sem, 

ahol Németh Péter, a Népszava mai fõszerkesztõje, az egykori pártállami párttitkár, és Dési János, a lap belpolitikai szerkesztõje szerepel, 

vagyis ne vegyen részt a Nap-kelte, a Hit Gyülekezete ATV-je, valamint az adófizetõk pénzén támogatott Klubrádió egyetlen 

olyan fó ru mán sem, amely ben e két sze mély sze mé lye sen je len van. 

Jobbik Magyarországért Mozgalom 

Néhány fontos létfenntartási cikk árainak emelése a 2003. janu - 

ár és ok tó ber kö zöt ti 270 nap alatt: 

KENYÉR: 36%, TEJ: 27%, ÉTOLAJ: 21%, LISZT: 63%, 

BAROMFIHÚS: 21%, FELVÁGOTTAK: 15%, CUKOR: 

51%, CITROM: 90%, MOSÓPOR: 25%, GYÓGYSZEREK: 

15-25%, VILLAMOSENERGIA: 20%. 

És a sort hosszan foly tat hat nánk: gáz, víz, táv fû tés, ben zin… 

Köztudott, hogy ezek a drasztikus áremelések 5-6 millió szerény 

jövedelmû polgártársunknak komoly megélhetési gondot okoznak. 

A kor mány ez zel szem ben jó lé tet, mil li ós havi fi ze té se ket, mil li - 

árdos jövedelmeket biztosít magának és kiválasztottjainak. 

Ez a ki vált sá gos ré teg még csak nem is ér zé ke li a bot rá nyos ár - 

emelések hatásait, hiszen az õ jövedelmeikhez képest ezek csupán 

tized, vagy század százalékos árnövekedést jelentenek. 

Így, teli zsebbel könnyû meghirdetni 2004-re a takarékosság, az 

„alapozás” évét. 

A kér dés az, hogy a kis jö ve del mû dol go zó és nyug dí jas va - 

jon el tudja-e viselni a további megszorításokat? 

A sze gény még sze gé nyebb, a gaz dag még gaz da gabb lett. 

A kialakult helyzetért a „szociálisan érzékeny” kormány a 

felelõs. 

Villanypostán érkezett 


A Nagy Dá ri dó nak vége, a kat zen jam - 

mer nek is vége lesz las san. De cem ber 15- 

ére ígé ri a kor mány a Nagy Ki jó za no dást. 

A Nagy Kijózanodás másik neve: 

Költségvetés. 

A költ ség ve té si kom mu ni ká ci ós ko mé - 

dia a nyár ele jén kez dõ dött. Ak kor kény - 

sze rült szem be néz ni a kor mány az zal a – 

kü lön ben min den kül sõ szem lé lõ elõtt 

nyil ván va ló – ténnyel, hogy a medgyessyz - 

mus foly tat ha tat lan. 

A medgyessyzmus a ká dár iz mus foly ta - 

tá sa – le het ne, de ér vé nyes rá a mar xi 

bonmot, mi sze rint a má so dik elõ adás ban 

már ko mé di a ként vi szi szín re a Tör té ne - 

lem azt, amit elsõ elõ adás ban még tra gé di - 

a ként. 

Tehát az elsõ száznapos osztogatások 

okozta össztársadalmi kábulatból elõször 

maguk a kábítók kellett hogy felocsúdja - 

nak. Ugyanis elfogyott a hatóanyag. A 

pénz. 

A pénz kü lö nös mó don fo gyott el. A vá - 

lasz tá si kam pány ban még volt, ezt ma guk a 

szo ci a lis ták is el is mer ték, ezért ígér ték a „jó - 

léti rendszerváltást”. Csakhogy a Fidesz – 

összhangban a hatályos törvényekkel! – 

még lelépése elõtt kiosztotta azokat a pén - 

ze ket, amik rõl úgy sej tet te, hogy a szoclib 

kormány el akarja majd sinkófálni a kifize - 

tésüket. 

(Jegyezzük meg: a Fidesz helyesen ítélte 

meg a jö võt, amit ugyan is nem fi ze tett ki, az 

nem is lett kifizetve, emlékezetes példa erre 

a felsõmocsoládi tornaterem. Jöttek a 

szocik, és Felsõmocsolád egy pil la nat alatt a 

kádárizmusban találta magát: egy adag 

ingyenpénz a szimpátia megvásárlására, 

utána pedig: fejlesztés nuku, munkalehetõ - 

ség nuku.) 

Visszatérve a pénz elfogyására, az Or - 

bán-kormány hivatalban maradásáig törvénye 

sen zaj lott min den. A Medgyessy-kor - 

mány hivatalba lépése után megkezdõdött 

az önellentmondásokkal terhes, eszelõs 

idõszak. 

A kor mány „tel je sí tet te vá lasz tá si ígé re - 

te it”, ha tal mas pénz osz tást ren de zett. Mire 

õsszel a költségvetés módosítására került a 

sor, már megrendültek a pozíciók. Ezt tetéz - 

te az a kar di ná lis hiba, hogy a kor mány egy 

év vel a szük sé ges elõtt, már 2003. ja nu ár 

1-jével bevezette az EU-konform államház - 

tar tá si rend szert. En nek az volt a – hi bá san 

elgondolt –koncepciója, hogy minden ál - 

lamadósságot az Orbán-kormányra kenje - 

nek. 

Ez több mint bûn volt, ez hiba volt. Egy - 

felõl ugyanis az államháztartás hiányával 

vaj mi ke ve set tö rõ dik az is ten ad ta szoci vá - 

lasz tó, akit csak az ér de kelt (sze mé lyes ta - 

pasztalatom: elõre ki is számolták sokan!), 

hogy mennyi csur ran Medgyessytõl, ha õ 

gyõz. 

(Jegyezzük meg: ilyen ordenáré szavazat - 

vá sár lá si ak ció után kész cso da, hogy csak 

mi ni má lis gyõ zel met arat tak a szocik. Jó 

észbe venni a következõ kampány stratégái - 

nak, hogy a ma gyar ság nem száz szá za lék - 

ban vásárolható meg.) 

Más fe lõl az volt a hiba, hogy a kor mány 

gúzsba kötötte önmagát. 

Nem kel lett vol na. 

Az, hogy mi ként ve zet jük az ál lam ház - 

tar tást 2003-ban, vé gül is tök mind egy. A 

Medgyessy-kormány az értelmetlen változ - 

tatással viszont elérte azt, hogy elveszítette 

a soha vissza nem térõ le he tõ sé get arra, 

hogy a las san vé get érõ 2003. év ben óri á si 

beruházásokat valósítson meg. 

A legfájdalmasabb a sokszor emlegetett 

sztrádaépítés. Az Orbán-kormány 1998- 

99-ben egy évet ve szí tett az zal, hogy meg - 

próbált uniós pénzeket szerezni a sztráda - 

épí tés hez. Hi á ba. Az EU – és ezt jól meg 

kellene jegyeznie végre mindenkinek! – 

nem, il let ve mi ni má lis mér ték ben haj lan dó 

autópálya-építéseket támogatni Magyarországon. 

Komoly, adatokkal bõven alátámasz 

tott ta nul mányt íra tott Brüsszel a ma - 

gyar közúti közlekedésrõl, és ebben feke - 

tén-fehéren az áll, hogy Magyarországon 

nem sztrá dák ra van szük ség, ha nem 

EU-szabvány szerinti országutakra. 

A té nyek Or bánt – rá jel lem zõ mó don – 

nem meghátrálásra, hanem a probléma új - 

rafogalmazására késztették. 1999-ben létre - 

hozta az egységes, állami, matricás sztrádahálózatot, 

két céggel. Az egyik kezelte a 

már mû kö dõ pá lyá kat, a má sik meg szer vez - 

te, elõkészítette az újak építését. 

Ehhez Orbánék olyan hitelkonstrukciót 

ta lál tak ki, ame lyik nem ron tot ta az ál lam 

pozícióit. Mihelyst a központosított elõkészítõ 

munka lehetõvé tette, elkezdték a ki - 

vitelezést. Így jutottak oda, hogy 2001-ben 

elkezdõdhetett az M3-as autópálya 61 kilo - 

méteres új szakaszának építése, amely ezzel 

több, mint másfélszeresére nõtt! Elkezdték 

továbbá az M7-es sztráda komplett felújítá - 

sát 73 kilométeres hosszban, húsz kilométe - 

ren a hi ány zó fél pá lya meg épí té sét, és az e 

mel let ti fél pá lya fel újí tá sát is. 

Erre mond ta az el len zék, hogy nem épül 

semmi sem. És ennek köszönhetõen adott 

át a Medgyessy-kormány fél év nyi mû kö dés 

után 65 kilométer vadonatúj és 93 kilomé - 

ter teljesen felújított, (ráadásul Székesfe - 

hérvár–Budapest között háromsávossá szé - 

le sí tett) au tó pá lyát. 

A 2002. év ben 240 mil li árd fo rint épült 

be autópályákba. 

Most jöj jön a Medgyessy-féle „Sztrá da 

Exp ressz”: idén át ad nak össze sen 8 és fél ki - 

lométer autópályát, továbbá 17 kilométer 

autóutat, amit nyugodtan számíthatunk 

újabb nyolc és fél ki lo mé ter sztrá dá nak. A 

kor mány ez év ben 88 mil li árd fo rin tot épít 

be autópályákba. 

Ez feketén-fehéren azt jelenti, hogy a ráfor 

dí tás a har ma dá ra esett vissza, az ered - 

mény pe dig a nyol ca dá ra! És en nek a kor - 

mánynak a sztrádaépítés a legfontosabb! 

Visszatérve a költségvetésre: a 

maastrichti kri té ri u mok nak meg fe le lõ hi te - 

lekre gyakorlatilag nincsenek lehetõségek, 

az út épí tés ben egy év el ve szett, és a jövõ 

évre a 2002. évi nek még min dig csu pán a 

84 százalékát tervezik fordítani. 

Kész ténynek tekinthetjük: a 

Medgyessy-kormány hivatali idejének elsõ 

fél évé ben több utat adott át, mint 

amennyit az összes töb bi ben fog! 

Még szo mo rúbb, hogy az or szá gos nagy - 

beruházások „sora” ezzel véget is ér. 

A monstre béremeléssel megörvendeztetett 

rétegek jövõre az álláshelyükért aggódhatnak, 

további emelkedés nyista. 

Az egészség- és oktatásügy leépítése folytatódik. 

Kulturális nagyberuházás – a Sors - 

talanság film kivételével – nincsen. 

A honvédséget felszámolják. 

Az ön kor mány zat ok? A vi lág tör té ne - 

lem elsõ pol gár mes ter-tün te té se elõtt 

ál lunk. 

Az inf lá ció 2002-ben 5,3 szá za lék volt, 

idén 4,7 szá za lék lesz, jö võ re 5,8 szá za lé - 

kot ter vez a kor mány. Ez nem ke ve sebb, 

mint 23 szá za lé kos emel ke dés, hosszú 

évek csök ke nõ ten den ci á ja után! Két ség - 

beej tõ. 

S mi várható az istenadta nép számára? 

Aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk, jövõre 

a havi csekkek hozzák majd a legnagyobb 

fé lel met. 

Milliók vásároltak ezt-azt az ölükbe 

hullott ezresekbõl tavaly. Ki új tévét vett, ki 

házimozit, más a kocsit cserélte le, a 

harmadik a lakását újította fel. És mindezt 

részletre. 

Ehhez jön a megemelkedõ rezsi. A 

háztulajdonosok majd megismerkednek az 

ötvenezer forintos gázszámlával, a la kó te le - 

pi ek nek a majdnem tízszázalékos távhõdíj - 

emelés okoz rémálmokat. 

Abból, ami fölsejlik, nyilvánvaló, hogy 

sok tízezer ember azt a következtetést fogja 

levonni, hogy „elhalasztja a gyer mek vál la - 

lást”. És ez a kormány nevezi magát a „gye - 

rekek” kormányának. 

A kijózanodó választóknak jövõre el 

kellene végre határozniuk magukat: hány - 

szor akarják még egy-két tál lencséért el ad - 

ni a jö võt. 

Reichert Já nos – gon do la.hu 



A polgari-kor.hu hoz eljutott bejelentés 

részlete: Válasza megdöbbentõ volt 

(MSZP te le fo nos mun ka társ): fá rad jon 

be az Ön tõl két sa rok ra ta lál ha tó rend õr - 

ség re, és kér dez ze meg tõ lük, hogy mi lyen 

jo gon hív tam vissza Önt! 

Werber-Jugend – 1. 

Nyil ván tar ta nak: nyil ván tar ta nak tõled 

A fidesz.hu birtokába jutott egy Köztársa - 

ság téri hang fel vé tel, mely a Ron Werberféle 

kampánystábhoz beérkezett lakossági 

telefonbeszélgetéseket rögzít. A szocialistákhoz 

közel álló informátorunk szerint a 

stáb minden nap jelentéseket volt kényte - 

len írni a rögzített beszélgetésekbõl. Az is 

elõfordult, hogy miután egy betelefonáló a 

szocialistáknak nem tetszõ véleményt kö - 

zölt, visszahívták és megfenyegették. Ezt 

nevezi Tóbiás József, az MSZP pártigazgató - 

ja sikeres kampánynak. 

A polgari-kor.hu hoz eljutott bejelentés: 

2003. szep tem ber 15-én – én, bal ga – fel - 

hívtam az MSZP által osztogatott szennyla - 

pon (kék füzet) található információs tele - 

fonszámot. A vonal másik végén egy fiatal - 

ember volt, akinek bemutatkozás (név, cím 

ill. telefonszám megadása) nélkül, nagyon 

fi no man ki fej tet tem vé le mé nye met a 

szennylapjukkal kapcsolatban, majd letet - 

tem a te le font. A tör té net lé nye ge most kö - 

vetkezik: pár perc elteltével a fiatalember 

vissza hí vott, ci ni ku san el mond ta vé le mé - 

nyét, mire én meg kér dez tem tõle, mi lyen 

jogon hívott fel egy magánszemélyt adatai - 

nak birtoklása ill. annak használatának engedélye 

nélkül. Válasza megdöbbentõ volt: 

fáradjon be az Öntõl két sarokra található 

rendõrségre, és kérdezze meg tõlük, hogy 

mi lyen jo gon hív tam vissza Önt! 

Kérdezem, egy információs munkatárs: 

– Milyen jogon hívott vissza? 

– Honnan tudja személyes adataimat, ha 

tudja is, milyen jogon használhatja õket? 

– Igazán viszont az érdekelne, hogy mi 

köze van eh hez az ügy höz a rend õr ség - 

nek? (Egyéb ként tény leg két sa rok ra ta - 

lálható tõlem a kerületi rendõrkapitány - 

ság.) 

Megdöbbentõ számomra, hogy a mai 

„DEMOKRÁCIÁBAN” egy ár tat lan vé le - 

ménynyilvánítást rendõrséggel való fenye - 

getés követhet, illetve arra illetéktelen személyek 

használhatják fel egy magánszemély 

adatait! Ez a dolog felháborító, mivel jogi - 

lag ten ni el le ne nem le het, de mit vár tam 

én az MSZP-tõl, csak a ne vük vál to zott 

meg. 

Hajrá, Magyarország! Hajrá, Magyarok! 

Tisz te let tel: A. J. 

Az alábbiakban részleteket közlünk egy 

rögzített beszélgetésbõl, amelyet a szocialis - 

ták vadlibás kékcédulája kapcsán folytatott 

egy betelefonáló és a Werber-jugend igazmondó 

kampányembere. 

Az igaz mon dó kam pány em ber: 

Betelefonáló: Meg tudná nekem mondani, 

hogy mennyi kül föl di mûködõtõke jött be 

az or szág ba az el múlt egy év ben? 

Az igazmondó kampányember: Nem, 

sajnos nem tudom megmondani. 

Betelefonáló: És hány ember vesztette el 

a munkahelyét a gyárbezárások következté - 

ben? 

Az igazmondó kampányember: Õ... Ke - 

ve sebb, mint amennyi ka pott. 

Betelefonáló: De azt tudja, hogy hol ka - 

pott? 

Az igazmondó kampányember: Hát, õ... 

valóban, területi megoszlása az sajátos... De 

ami a fü zet be le van írva, az igaz, a KSH 

adataira alapozott. 

Betelefonáló: Nem, én úgy értem, hogy a 

versenyszférában 11300 fõ vesztette el a 

mun ka hely ét, és bár tény leg 39 ez ren kap - 

tak mun ka he lyet, de ez mind a köz igaz ga - 

tásban, tehát én nem tartom valószínûnek, 

hogy azok he lyez ked tek ott el, akik a ver - 

senyszférában. Ön szerint? 

Az igaz mon dó kam pány em ber: El kép - 

zel he tõ, hogy nem, bár a szük ség az nagy 

úr. 

Betelefonáló: Mennyivel növelte az ál - 

lam adós sá got a Medgyessy-kormány az el - 

múlt más fél év ben? Eb ben tud ne kem se gí - 

te ni? 

Az igazmondó kampányember: Nem, saj - 

nos nem tudom százalékosan megmondani. 

Betelefonáló: Összegre? 

Az igazmondó kampányember: Pfff... 

200 mil li árd? 

Betelefonáló: Kettõezer milliárd. 

Az igazmondó kampányember: Ja, jó, 

bocs, phhh... 

Betelefonáló: És azt meg tudná nekem 

mon da ni, hogy mi ért szûnt meg a 0 szá za lé - 

kos adó kulcs? 

Az igazmondó kampányember: Igen, mi - 

vel az Európai Unióba belépés következté - 

ben kötelezõen meg kellett szüntetni. 

Betelefonáló: És mennyi az Európai Uni - 

óban a legmagasabb adókulcs? 

Az igazmondó kampányember: Ezt nem 

tudom. 

Betelefonáló: 23 százalék? 

Az igazmondó kampányember: Nem tu - 

dom. 

Betelefonáló: És miért nem csökkentet - 

tük le a 25 szá za lé kot 23-ra, ha már a 0 szá - 

zalékost viszont megszüntettük? 

Az igazmondó kampányember: Nem tu - 

dom, asszonyom, bizonyára gazdasági meg - 

fontolásai voltak a dolognak. 

Betelefonáló: Még egy olyan kérdésem 

vol na, hogy tud-e ne kem olyan nye re sé get 

mondani, amely adómentes? 

Az igazmondó kampányember: Nem. 

Betelefonáló: A részvények árfolyamnye - 

resége. Ön szerint ez a kisnyugdíjasoknak és a 

létminimumon élõknek hoz hasznot, vagy pedig 

a Medgyessy-Gyurcsány- féle nagy tõ ké - 

seknek? Ön szerint a részvények árfolyam - 

nyereségének adóeltörlése melyiknek jó? 

Az igazmondó kampányember: Hát, va - 

lóban nem a kisembereknek. 

Betelefonáló: Nagyon szépen köszönöm. 

Viszont hallásra! 

Az igazmondó kampányember: Viszont 

hallásra! 

Villanypostán érkezett

2003/46. szám - Jó Ha Figyelünk

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?