06.03.2015 Views

2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

FOGGAL, KÖRÖMMEL, MINDEN ÁRON!<br />

Rátapintottak az elevenjükre. Úgy is mondhatnánk,<br />

az ütőéren az ujjunk. Hogy ebből<br />

folytogató, szorító érzés lesz, vagy csupán<br />

csak a vérnyomáshoz szükséges pulzus<strong>szám</strong>-mérés<br />

(ha tetszik, már megint egyfajta<br />

tesztelés), ez attól függ, meri-e, teszi-e, megcselekedi-e<br />

a kormány azt, amit megkövetel<br />

a <strong>Ha</strong>za. S hogy aztán a Nagy Testvér, a régi<br />

és megunt gazda helyett az önként és dalolva<br />

magunkra húzott új gazda eltűri-e. Idézünk<br />

az MTI híréből:<br />

„Az osztrák bankokat „létükben fenyegeti”<br />

az előtörlesztés<br />

Brüsszeli értesülések szerint Michael<br />

Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli,<br />

hogy Ausztria bankjait „létükben fenyegeti” a<br />

magyar devizahitelesek gondjainak megoldására<br />

kidolgozott magyar kormányzati elképzelés.<br />

Mint azt korábban megírtuk, a bécsi<br />

tőzsdén az Erste és a Raiffeisen részvényei is<br />

zuhanni kezdtek ma a magyar hírek hatására.<br />

A magyarországi devizahitel-állományban<br />

– idézték osztrák médiaforrások a Brüsszelben<br />

tartózkodó Spindeleggert – az osztrák bankok<br />

mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek.<br />

Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen<br />

lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia<br />

irányítója szerint nagyon érzékenyen<br />

érintené az osztrák bankokat.”<br />

A tárgyilagosság megőrzése végett, pattintsunk<br />

rögtön ide egy másik idézetet is, a<br />

kormányfő parlament előtt mondott napi<br />

rend előtti felszólalásából egy rövid részletet:<br />

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, engedjék meg<br />

azonban, hogy még egy szót szóljak a devizahitelezés<br />

magyarországi problémájáról.<br />

Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni ezt a problémát,<br />

néhány pillantást kell vetnünk más országok<br />

gyakorlatára. Azt kell mondanom, hogy<br />

a régió összes többi országában, ahol lebegő<br />

árfolyamrendszert működtetnek, Magyarország<br />

kivételével, az elmúlt években mindenhol<br />

sor került a devizahitelek adminisztratív korlátozására.<br />

Mindenhol – kivéve Magyarországot – időben<br />

fölismerték, hogy a devizahitelezésből, különösen,<br />

ha az jelzálog-devizahitelezés, előbb vagy<br />

utóbb óriási baj lett. Vagy baj lehet. Romániában<br />

például 2005-ben, tartalékozási kötelezettséget<br />

írtak elő, amelyet deviában kellett teljesíteni,<br />

és fokozatosan 40%-ra emelték. Romániában<br />

volt annyi esze a vezetőknek, hogy a bankok<br />

fedezetlen devizahitel állományát a saját tőke<br />

300%-ában maximalizálták. Ott volt annyi<br />

eszük a vezetőknek, hogy a portfólió-minősítés<br />

rendszerét is átalakították, és a jó minősítésbe<br />

csak azok a devizahitelek kerülhettek, amelyekben<br />

az ügyfél jövedelme is a hitel devizanemében<br />

jött létre. <strong>Ha</strong> nem, akkor a rosszabb besorolású<br />

hitelhez sorolták az ilyen kihelyezéseket.<br />

Ausztriában erőteljes felügyeleti eszközöket<br />

alkalmaztak, külön belső szabályozásokat<br />

készíttettek, mennyiségi limiteket állítottak föl,<br />

külön ügyfélminősítési rendszert vezettettek<br />

be, folyamatosan értékelni kellett a devizaállomány<br />

értékét, és évente egyszer a bankoknak<br />

egyszer stressztesztet kellett elvégezniük.<br />

Lengyelországban, amint növekedni kezdett<br />

a devizaállomány, azonnal korlátozó intézkedéseket<br />

vezettek be. Az induló havi törlesztőrészlet<br />

nem lehetett több az adós jövedelmének 42%-<br />

ánál, a banknak először zloty-alapú hitelt kellett<br />

felajánlania kötelezően, az ügyfélnek, és amenynyiben<br />

az ügyfél mégis a devizahitel mellett döntött,<br />

akkor a banknak be kellett mutatnia, hogy<br />

milyen következményekkel járhat, hogyha az<br />

árfolyam a hitelt fölvevő <strong>szám</strong>ára kedvezőtlenül<br />

fog drámaian megváltozni.<br />

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország<br />

kivételével minden országban képesek voltak<br />

az országok vezetői arra, hogy ezt a veszélyt<br />

időben elhárítsák. Magyarországon azonban<br />

ebből semmi sem valósult meg. Sőt! Belelovalták,<br />

belecsalták az embereket a devizahitelezés<br />

rendszerébe. Ezért úgy látom, hogy indokolt<br />

annak kivizsgálása, hogy mindez milyen érdekeket<br />

szolgált, és kit terhel a felelősség azért,<br />

hogy Magyarországon elmaradtak azok az<br />

intézkedések, amelyeket minden más szomszédos<br />

ország életbe léptetett.”<br />

A dolog úgy fest, hogy a „kilóg a lóláb”<br />

című népi kifejezés már kevés a megfelelő<br />

érzékeltetés prezentálására. Létükben érzik<br />

fenyegetettnek magukat az osztrák pénzintézetek.<br />

Ami magyarra fordítva azt jelenti, az<br />

idegenforgalom mellett a sógorok jóléte kétségkívül<br />

a pénzügyi gyarmatosítás eme becstelen<br />

gyakorlatán alapul. Becstelen, hiszen a<br />

miniszterelnök úr szavaiból hallhattuk, ők,<br />

mármint a sógorok, és persze rajtuk kívül<br />

mindenki más is – kivéve minket (meg talán<br />

még a gyevi bírót, mert hát őt ugye mindenből<br />

ki kell venni) –, tökéletesen tudatában<br />

voltak annak, mit művelnek velünk, s mi az,<br />

amit magukkal sohasem tennének meg. Tudták,<br />

hiszen védekeztek ellene.<br />

Tudják olyan ez, mint amikor a zsidók<br />

tiltják az egymás közti kamatszedést. A<br />

gójtól, az állat <strong>szám</strong>ba vett emberi kinézetű<br />

cselédtől, ha tetszik rabszolgától, attól<br />

szabad, sőt, az Jehovának is tetsző dolog.<br />

Itt pontosan ugyanez képződik meg. Egy a<br />

baj, amikor az átvert, becsapott, bolondját<br />

járatott rabszolga észbe kap, és aszongya,<br />

hogy elég volt, na az már nem tetszik nekik.<br />

Elapad a pénzszivattyú. A becsületes munka<br />

helyett, a másokon élősködő parazita létezésmód<br />

annyira elkényelmesítette őket,<br />

hogy mostanra már nem is tudnak elképzelni<br />

más megélhetési formát, sőt, erre alapították<br />

egész pénzügyi rendszerüket.<br />

„Az osztrák jegybank is megdöbbent<br />

Megdöbbenéssel fogadta a devizahitelek rögzített<br />

árfolyamon történő végtörlesztésére<br />

vonatkozó magyarországi javaslatot az osztrák<br />

jegybank (OeNB), az intézmény szerint a<br />

megoldás jogbizonytalanságot okoz – jelentette<br />

hétfőn az APA osztrák hírügynökség.<br />

Az OeNB szerint megdöbbentő, hogy<br />

„egy uniós tagország olyan helyzetet teremt,<br />

amely aligha egyeztethető össze a belső piaci<br />

szabályokkal”. Az így előálló jogbizonytalanság<br />

elriaszthat befektetőket, ami gazdasági<br />

károkat okozhat Magyarországon.<br />

Osztrák médiaforrások szerint Spindelegger<br />

úgy ítéli meg: a devizahitelesek gondjainak<br />

megoldására kidolgozott magyar elképzelések<br />

sértik azokat az alapokat, amelyekre az EU<br />

épül, így azt az elvet, hogy a magángazdaságban<br />

megkötött szerződéseket be kell tartani.<br />

Budapest eljárásával „túl sok porcelán törne,<br />

és európai jogi szempontból ez tarthatatlan” –<br />

idézték Brüsszelben az osztrák külügyminisztert.<br />

Értesülések szerint osztrák részről felvetették,<br />

hogy az Európai Bizottságnak, az unió fő<br />

végrehajtó szervének szükség esetén lépnie kellene,<br />

és hogy az ügyben az Európai Bírósághoz<br />

lehetne fordulni.<br />

Az osztrák külügyminiszter állítólag felszólította<br />

Werner Faymann kancellárt, hogy<br />

beszéljen az ügyről Orbán Viktor magyar kormányfővel.”<br />

Ezek szerint a belső szabályozás nevű<br />

valami tulajdonképpen mások becsapását,<br />

átverését, az egyenlőbbek <strong>szám</strong>ára a gyarmattartást<br />

mint létezési módot alapértelmezésként<br />

jelenti a nagyságos és fényességes<br />

Európai Portán? És ide igyekeztünk mi<br />

befele annyira?<br />

Persze, megint velem van a baj, megfeledkeztem<br />

az első <strong>szám</strong>ú direktíváról, a neoliberalizmusnak<br />

lassan a tízparancs kőbe vésett<br />

szabályait is leköröző megkérdőjelezhetetlen<br />

szentenciájáról, mammon hitvallásáról,<br />

mely szerint a tőke és a javak szabad áram-<br />

92 JÓ HA FIGYELÜNK!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!