2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
akkor meglehetősen erélyesen és hangosan<br />
tudott küzdeni az igazáért, míg akkor,<br />
amikor a rábízott országnak többszázezer<br />
áldozata várná azt tőle, hogy akár néhány jó<br />
szót szóljon érdekükben, akkor előbb nagy<br />
nyilvánosság előtt elmondja azt, hogy tulajdonképpen<br />
nem is történt a bankok részéről<br />
semmiféle szabálytalanság, túl<strong>szám</strong>lázás,<br />
vagy efféle, majd megmagyarázza azt, hogy<br />
a magyar emberek is belátják azt, hogy kizárólag<br />
saját ügyeskedésüknek köszönhetik a<br />
jelenlegi állapotot. A jóságos bankok pedig<br />
duzzogva majd méltányosságból hajlandóak<br />
átvállalni valamit a veszteségből.<br />
Édesapám azt is szokta mondani, hogy<br />
„ki milyen virágot szakít, olyat szagol”<br />
Nekünk most ilyen jutott, és hazám döntését<br />
én egyébként nem kifogásolhatom.<br />
-------------------------------<br />
Ellenben <strong>szám</strong>omra személyesebb baj az,<br />
hogy Magyarország Miniszterelnökét Dr.<br />
Orbán Viktornak hívják, és Dr. Orbán Viktor<br />
alig több mint tíz évvel utánam ugyanott<br />
szerzett diplomát, mint én. Az ELTE Államés<br />
Jogtudományi Karán. Tudom azt, hogy<br />
ettől még nem vagyunk egyforma képzettségűek,<br />
hiszen én egy közlekedésgépész technikusi<br />
oklevéllel is rendelkezem, ő pedig<br />
Angliában volt ösztöndíjas.<br />
De ettől még a tanult szakmánkat mindkettőnknek<br />
tudnunk illik. És én nem is<br />
hiszem el azt, hogy Dr. Orbán Viktor a jogi<br />
egyetemnek Polgári Jogi Tanszékén Vékás<br />
professzor úrnál a Ptk-t ne tanulta volna úgy<br />
meg, hogy a mai napig ne ismerné ennek<br />
törvénynek következő rendelkezéseit:<br />
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a<br />
kötelezettségek teljesítése során a felek a<br />
jóhiszeműség és tisztesség követelményének<br />
megfelelően, kölcsönösen együttműködve<br />
kötelesek eljárni.<br />
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy<br />
részben való megtérítésére kötelezheti azt,<br />
akinek szándékos magatartása más jóhiszemű<br />
személyt alapos okkal olyan magatartásra<br />
indított, amelyből őt önhibáján kívül<br />
károsodás érte.<br />
A szerződéskötést megelőző, jogszabályon<br />
alapuló együttműködési kötelezettség<br />
megszegése, vagy a szerződést érintő lényeges<br />
körülményekről való valótlan adatok<br />
közlésén alapuló kártérítési felelősséget is el<br />
kell határolni a Ptk. 6. §-án alapuló kártérítési<br />
felelősségtől. Mindezek a döntések arra<br />
utalnak, hogy a Ptk. 6. §-ának alkalmazására<br />
általában akkor kerül sor, ha szerződéses<br />
jogviszonyról, illetve a kártérítési felelősséget<br />
megalapozó jogi helyzetről nincsen szó.<br />
7. § (1) A törvényben biztosított jogok<br />
védelme az állam minden szervének kötelessége.<br />
Érvényesítésük – ha törvény másképpen<br />
nem rendelkezik – bírósági útra<br />
tartozik.<br />
1. A törvényben biztosított jogok<br />
védelme minden állami szerv kötelessége.<br />
A megfogalmazásból nem következik,<br />
hogy bármikor és bármelyik állami szervhez<br />
lehetne fordulni jogvédelemért, mert a<br />
törvény az állami szervek hatáskörét is szabályozza.<br />
E rendelkezés azt a kötelezettséget<br />
rója az állami szervekre, hogy az általuk intézett<br />
minden ügyben kötelesek a törvényben<br />
előírt jogok védelméről gondoskodni.<br />
205. § (1) A szerződés a felek akaratának<br />
kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön<br />
létre.<br />
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek<br />
a lényeges, valamint a bármelyikük által<br />
lényegesnek minősített kérdésekben való<br />
megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek<br />
megállapodniuk olyan kérdésekben,<br />
amelyeket jogszabály rendez.<br />
(3) A felek a szerződés megkötésénél<br />
együttműködni kötelesek, és figyelemmel<br />
kell lenniük egymás jogos érdekeire. A<br />
szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk<br />
kell egymást a megkötendő szerződést<br />
érintő minden lényeges körülményről.<br />
205/A. § (1) Általános szerződési feltételnek<br />
minősül az a szerződési feltétel, amelyet<br />
az egyik fél több szerződés megkötése<br />
céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése<br />
nélkül előre meghatároz, és amelyet<br />
a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.<br />
(2) Az általános szerződési feltételt használó<br />
felet terheli annak bizonyítása, hogy a<br />
szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.<br />
Ezt a szabályt kell megfelelően<br />
alkalmazni abban az esetben is, ha a felek<br />
között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben<br />
a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan,<br />
előre meghatározott szerződési feltételt<br />
a felek egyedileg megtárgyalták-e.<br />
(3) Az általános szerződési feltételnek<br />
minősítés szempontjából közömbös a szerződési<br />
feltételek terjedelme, formája, rögzítésének<br />
módja, és az a körülmény, hogy a<br />
feltételek a szerződési okiratba szerkesztve<br />
vagy attól elválasztva jelennek meg.<br />
205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel<br />
csak akkor válik a szerződés részévé,<br />
ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik<br />
fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a<br />
másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással<br />
elfogadta.<br />
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet<br />
arról az általános szerződési feltételről,<br />
amely a szokásos szerződési gyakorlattól,<br />
a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől<br />
lényegesen vagy valamely korábban a felek<br />
között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen<br />
feltétel csak akkor válik a szerződés részévé,<br />
ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó<br />
tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta<br />
209. § (1) Tisztességtelen az általános<br />
szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben<br />
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési<br />
feltétel, ha a feleknek a szerződésből<br />
eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség<br />
és tisztesség követelményének megsértésével<br />
egyoldalúan és indokolatlanul a<br />
szerződési feltétel támasztójával szerződést<br />
kötő fél hátrányára állapítja meg.<br />
(2) A feltétel tisztességtelen voltának<br />
megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor<br />
fennálló minden olyan körülményt,<br />
amely a szerződés megkötésére<br />
vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét,<br />
az érintett feltételnek a szerződés<br />
más feltételeivel vagy más szerződésekkel<br />
való kapcsolatát.<br />
(4) Az általános szerződési feltétel és a<br />
fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem<br />
tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában<br />
az is megalapozza, ha a feltétel nem<br />
világos vagy nem érthető.<br />
209/A. § (1) Az általános szerződési<br />
feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen<br />
kikötést a sérelmet szenvedett fél<br />
megtámadhatja.<br />
(2) Fogyasztói szerződésben az általános<br />
szerződési feltételként a szerződés részévé<br />
váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél<br />
által egyoldalúan, előre meghatározott és<br />
egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen<br />
kikötés semmis. A semmisségre csak a<br />
fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.<br />
209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként<br />
a fogyasztói szerződés részévé váló<br />
tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése<br />
szerinti érvénytelenségének megállapítását<br />
a külön jogszabályban meghatározott<br />
szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság<br />
a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a<br />
kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi<br />
félre kiterjedő hatállyal megállapítja.<br />
(2) A külön jogszabályban meghatározott<br />
szervezet kérheti továbbá az olyan általános<br />
szerződési feltétel tisztességtelenségének<br />
megállapítását, amelyet fogyasztókkal<br />
történő szerződéskötések céljából határoztak<br />
meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé,<br />
akkor is, ha az érintett feltétel még nem<br />
került alkalmazásra.<br />
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti<br />
eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános<br />
szerződési feltétel tisztességtelenségét,<br />
azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) – a<br />
kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő<br />
valamennyi félre kiterjedő hatállyal – érvénytelenné<br />
nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési<br />
feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó<br />
igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság<br />
ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen<br />
általános szerződési feltétel nyilvánosságra<br />
hozóját a feltétel alkalmazásától.<br />
(4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen<br />
is megindítható, aki a fogyasztókkal történő<br />
szerződéskötések céljából meghatározott és<br />
megismerhetővé tett tisztességtelen általános<br />
szerződési feltétel alkalmazását nyilvá-<br />
JÓ HA FIGYELÜNK! 31