06.03.2015 Views

2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

akkor meglehetősen erélyesen és hangosan<br />

tudott küzdeni az igazáért, míg akkor,<br />

amikor a rábízott országnak többszázezer<br />

áldozata várná azt tőle, hogy akár néhány jó<br />

szót szóljon érdekükben, akkor előbb nagy<br />

nyilvánosság előtt elmondja azt, hogy tulajdonképpen<br />

nem is történt a bankok részéről<br />

semmiféle szabálytalanság, túl<strong>szám</strong>lázás,<br />

vagy efféle, majd megmagyarázza azt, hogy<br />

a magyar emberek is belátják azt, hogy kizárólag<br />

saját ügyeskedésüknek köszönhetik a<br />

jelenlegi állapotot. A jóságos bankok pedig<br />

duzzogva majd méltányosságból hajlandóak<br />

átvállalni valamit a veszteségből.<br />

Édesapám azt is szokta mondani, hogy<br />

„ki milyen virágot szakít, olyat szagol”<br />

Nekünk most ilyen jutott, és hazám döntését<br />

én egyébként nem kifogásolhatom.<br />

-------------------------------<br />

Ellenben <strong>szám</strong>omra személyesebb baj az,<br />

hogy Magyarország Miniszterelnökét Dr.<br />

Orbán Viktornak hívják, és Dr. Orbán Viktor<br />

alig több mint tíz évvel utánam ugyanott<br />

szerzett diplomát, mint én. Az ELTE Államés<br />

Jogtudományi Karán. Tudom azt, hogy<br />

ettől még nem vagyunk egyforma képzettségűek,<br />

hiszen én egy közlekedésgépész technikusi<br />

oklevéllel is rendelkezem, ő pedig<br />

Angliában volt ösztöndíjas.<br />

De ettől még a tanult szakmánkat mindkettőnknek<br />

tudnunk illik. És én nem is<br />

hiszem el azt, hogy Dr. Orbán Viktor a jogi<br />

egyetemnek Polgári Jogi Tanszékén Vékás<br />

professzor úrnál a Ptk-t ne tanulta volna úgy<br />

meg, hogy a mai napig ne ismerné ennek<br />

törvénynek következő rendelkezéseit:<br />

4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a<br />

kötelezettségek teljesítése során a felek a<br />

jóhiszeműség és tisztesség követelményének<br />

megfelelően, kölcsönösen együttműködve<br />

kötelesek eljárni.<br />

6. § A bíróság a kárnak egészben vagy<br />

részben való megtérítésére kötelezheti azt,<br />

akinek szándékos magatartása más jóhiszemű<br />

személyt alapos okkal olyan magatartásra<br />

indított, amelyből őt önhibáján kívül<br />

károsodás érte.<br />

A szerződéskötést megelőző, jogszabályon<br />

alapuló együttműködési kötelezettség<br />

megszegése, vagy a szerződést érintő lényeges<br />

körülményekről való valótlan adatok<br />

közlésén alapuló kártérítési felelősséget is el<br />

kell határolni a Ptk. 6. §-án alapuló kártérítési<br />

felelősségtől. Mindezek a döntések arra<br />

utalnak, hogy a Ptk. 6. §-ának alkalmazására<br />

általában akkor kerül sor, ha szerződéses<br />

jogviszonyról, illetve a kártérítési felelősséget<br />

megalapozó jogi helyzetről nincsen szó.<br />

7. § (1) A törvényben biztosított jogok<br />

védelme az állam minden szervének kötelessége.<br />

Érvényesítésük – ha törvény másképpen<br />

nem rendelkezik – bírósági útra<br />

tartozik.<br />

1. A törvényben biztosított jogok<br />

védelme minden állami szerv kötelessége.<br />

A megfogalmazásból nem következik,<br />

hogy bármikor és bármelyik állami szervhez<br />

lehetne fordulni jogvédelemért, mert a<br />

törvény az állami szervek hatáskörét is szabályozza.<br />

E rendelkezés azt a kötelezettséget<br />

rója az állami szervekre, hogy az általuk intézett<br />

minden ügyben kötelesek a törvényben<br />

előírt jogok védelméről gondoskodni.<br />

205. § (1) A szerződés a felek akaratának<br />

kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön<br />

létre.<br />

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek<br />

a lényeges, valamint a bármelyikük által<br />

lényegesnek minősített kérdésekben való<br />

megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek<br />

megállapodniuk olyan kérdésekben,<br />

amelyeket jogszabály rendez.<br />

(3) A felek a szerződés megkötésénél<br />

együttműködni kötelesek, és figyelemmel<br />

kell lenniük egymás jogos érdekeire. A<br />

szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk<br />

kell egymást a megkötendő szerződést<br />

érintő minden lényeges körülményről.<br />

205/A. § (1) Általános szerződési feltételnek<br />

minősül az a szerződési feltétel, amelyet<br />

az egyik fél több szerződés megkötése<br />

céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése<br />

nélkül előre meghatároz, és amelyet<br />

a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.<br />

(2) Az általános szerződési feltételt használó<br />

felet terheli annak bizonyítása, hogy a<br />

szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.<br />

Ezt a szabályt kell megfelelően<br />

alkalmazni abban az esetben is, ha a felek<br />

között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben<br />

a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan,<br />

előre meghatározott szerződési feltételt<br />

a felek egyedileg megtárgyalták-e.<br />

(3) Az általános szerződési feltételnek<br />

minősítés szempontjából közömbös a szerződési<br />

feltételek terjedelme, formája, rögzítésének<br />

módja, és az a körülmény, hogy a<br />

feltételek a szerződési okiratba szerkesztve<br />

vagy attól elválasztva jelennek meg.<br />

205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel<br />

csak akkor válik a szerződés részévé,<br />

ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik<br />

fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a<br />

másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással<br />

elfogadta.<br />

(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet<br />

arról az általános szerződési feltételről,<br />

amely a szokásos szerződési gyakorlattól,<br />

a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől<br />

lényegesen vagy valamely korábban a felek<br />

között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen<br />

feltétel csak akkor válik a szerződés részévé,<br />

ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó<br />

tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta<br />

209. § (1) Tisztességtelen az általános<br />

szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben<br />

egyedileg meg nem tárgyalt szerződési<br />

feltétel, ha a feleknek a szerződésből<br />

eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség<br />

és tisztesség követelményének megsértésével<br />

egyoldalúan és indokolatlanul a<br />

szerződési feltétel támasztójával szerződést<br />

kötő fél hátrányára állapítja meg.<br />

(2) A feltétel tisztességtelen voltának<br />

megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor<br />

fennálló minden olyan körülményt,<br />

amely a szerződés megkötésére<br />

vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét,<br />

az érintett feltételnek a szerződés<br />

más feltételeivel vagy más szerződésekkel<br />

való kapcsolatát.<br />

(4) Az általános szerződési feltétel és a<br />

fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem<br />

tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában<br />

az is megalapozza, ha a feltétel nem<br />

világos vagy nem érthető.<br />

209/A. § (1) Az általános szerződési<br />

feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen<br />

kikötést a sérelmet szenvedett fél<br />

megtámadhatja.<br />

(2) Fogyasztói szerződésben az általános<br />

szerződési feltételként a szerződés részévé<br />

váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél<br />

által egyoldalúan, előre meghatározott és<br />

egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen<br />

kikötés semmis. A semmisségre csak a<br />

fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.<br />

209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként<br />

a fogyasztói szerződés részévé váló<br />

tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése<br />

szerinti érvénytelenségének megállapítását<br />

a külön jogszabályban meghatározott<br />

szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság<br />

a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a<br />

kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi<br />

félre kiterjedő hatállyal megállapítja.<br />

(2) A külön jogszabályban meghatározott<br />

szervezet kérheti továbbá az olyan általános<br />

szerződési feltétel tisztességtelenségének<br />

megállapítását, amelyet fogyasztókkal<br />

történő szerződéskötések céljából határoztak<br />

meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé,<br />

akkor is, ha az érintett feltétel még nem<br />

került alkalmazásra.<br />

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti<br />

eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános<br />

szerződési feltétel tisztességtelenségét,<br />

azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) – a<br />

kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő<br />

valamennyi félre kiterjedő hatállyal – érvénytelenné<br />

nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési<br />

feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó<br />

igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság<br />

ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen<br />

általános szerződési feltétel nyilvánosságra<br />

hozóját a feltétel alkalmazásától.<br />

(4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen<br />

is megindítható, aki a fogyasztókkal történő<br />

szerződéskötések céljából meghatározott és<br />

megismerhetővé tett tisztességtelen általános<br />

szerződési feltétel alkalmazását nyilvá-<br />

JÓ HA FIGYELÜNK! 31

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!