2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ALAP A TISZTA ERKÖLCS<br />
Így minden ország támasza, talpköve<br />
A tiszta erkölcs, melly ha megvész: Róma<br />
ledűl, s rabigába görbed. (Berzsenyi Dániel)<br />
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600<br />
Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és<br />
06-20/49-39-85l) irata<br />
Magyarország Miniszterelnöke szeptember<br />
1-én este az egyik televízióban (TV2<br />
Tények) szószerint a következőket mondta:<br />
„Szerintem az emberek pontosan ki<strong>szám</strong>olták,<br />
hogy mikor devizában vettek föl hitelt,<br />
akkor jobban jártak, mintha forintban vették<br />
volna föl ugyanazt a hitelt. És pontosan tudják,<br />
hogy melyik az a pont, amikor már rosszabbul<br />
járnak most a megugrott törlesztőrészletek<br />
miatt, mint ha forintban vették volna fel. A mi<br />
<strong>szám</strong>ításunk szerint egyébként, bár különbözőek<br />
ezek a hitelek, de a magyar emberek nagy<br />
része most érte el ezt a pontot, amikor jobban<br />
járt volna, ha forintban vette volna fel eleve, és<br />
nem devizában. Most fordulnak át veszteségbe,<br />
és most gondolják azt, hogy persze hát ők döntöttek<br />
úgy, hogy devizában fogják fölvenni, de<br />
hát azért valakivel meg kell osztaniuk annak<br />
a kockázatát, hogy a devizában felvett hitel<br />
törlesztőrészlete hirtelen az égbe szalad. Rendben<br />
van, valamennyit nekik viselniük kell, na<br />
de a hitelt adónak, a banknak is viselniük kell<br />
valamennyit. Tehát szerintem a magyar emberek<br />
fejében egy korrekt kép él arról, hogy mindenkinek<br />
viselnie kell a kockázat egy bizonyos<br />
mértékét. Az nem lehet, hogy csak az emberek<br />
viseljék és a bankoknak is igazuk van, hogy az<br />
sem lenne méltányos, hogy ha csak a bankok<br />
viselnék. Itt egy megoldást kell találni.<br />
Azt, hogy mi lehet a megoldás, hívjon meg a<br />
jövő héten, és szívesen megmondom”.<br />
---------------------------------<br />
Ugyanerről a témáról másnap reggel<br />
Róna Péter közgazdász professzor ennél<br />
terjedelmesebben nyilatkozott és ugyancsak<br />
televízió műsorban (TV2 Mokka), ezt<br />
a nyilatkozatot szószerint a mellékletben<br />
ismertetem, de a nyilatkozat terjedelmére<br />
tekintettel ebből kiemelem a Professzor Úr<br />
alábbi mondatait:<br />
„A jelenlegi helyzet az, hogy a társadalom<br />
bizalma a magyar pénzügyi rendszerben összeomlott.<br />
Na most ez egy nagyon komoly helyzet,<br />
a bizalmat vissza kell állítani. Az, hogy összeomlott<br />
a bizalom, annak a következménye,<br />
hogy a magyar nemzeti bank egyszerűen nem<br />
tette a dolgát. A magyar nemzeti bank, mint<br />
minden jegybank első<strong>szám</strong>ú felelőssége a pénzügyi<br />
rendszer stabilitásának a fenntartása.<br />
A pénzügyi rendszer stabilitása meginog,<br />
ha bele kerül olyan pénzügyi termék, aminek<br />
kockázata meghaladja az ésszerű határokat.<br />
Ilyen volt a és ilyen a devizahitel. A devizahitelekben<br />
rejlő kockázatok ki<strong>szám</strong>íthatatlanok.<br />
Tehát ennek a terméknek soha nem lett volna<br />
szabad belekerülnie a pénzügyi rendszerbe.<br />
Itt egy nagyon komoly társadalmi probléma<br />
van, aminek a következményei nagyon nagyon<br />
hosszú távúak. Tehát most egy olyan seb érte a<br />
társadalmat a devizahitelezés mentén, aminek<br />
a kiheverése nem egy egyszerű dolog. És most<br />
nem mondhatjuk, hogy ezt a sebet azért kaptuk,<br />
mert itt voltak a szovjet csapatok, vagy a<br />
nácik, vagy az osztrákok, vagy a törökök, ezt a<br />
sebet mi okoztuk saját magunknak.<br />
Azt szeretném, azt szorgalmaznám, hogy<br />
mint egy jó orvos, aki diagnózist végez, mielőtt<br />
a kezeléshez kezdene, mielőtt a megoldás<br />
megfogalmazásához nyúlnánk, végezzünk egy<br />
hiteles, teljeskörü vizsgálatot és feltárást, hogy<br />
hogyan is működtek ezek a devizahitelek.<br />
Ugyanis megmondom, hogy miért szükséges<br />
ez. Nekem a szakmai véleményem, lehet,<br />
hogy nincs igazam, ezért kell egy feltárás, hogy<br />
itt egy nagyon komoly túl<strong>szám</strong>lázás történt. A<br />
bankok részéről<br />
Tehát a bankok úgy állapították meg a<br />
törlesztőrészt, hogy az sokkal nagyobb lett a<br />
kelleténél, az indokoltnál. Na most, ha ez így<br />
van, akkor az egyik megoldás az, éppen az,<br />
hogy kérem szépen a bankok térítsék meg a<br />
túl<strong>szám</strong>lázott összegeket az adósok javára.<br />
Be lehetne nyújtani a túl<strong>szám</strong>lázott <strong>szám</strong>lát,<br />
és azt tessék visszatéríteni. És akkor nem lehet<br />
vitatni a megoldás méltányosságát.<br />
<strong>Ha</strong> a másik utat követjük, ami a miniszterelnök<br />
úr szavaiból kicseng, akkor a megoldás<br />
valamiféle alku kérdése. Tehát azt mondjuk,<br />
hogy hát akkor a bankok is viseljenek valamilyen<br />
terhet, az adósok is viseljenek valamilyen<br />
terhet, és abból csak vita lesz, hogy ez mennyiben<br />
és milyen értelemben méltányos”<br />
==================<br />
A Professzor Úr tájékoztatása szerint tehát<br />
a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan,<br />
a bankok által okozott ki<strong>szám</strong>íthatatlan<br />
kockázatokra, a bankok túl<strong>szám</strong>lázására<br />
tekintettel olyan nagyon komoly társadalmi<br />
probléma van jelenleg hazánkban, melynek<br />
során a társadalmat ért seb miatti súlyos negatív<br />
következmények orvoslása nagyon hosszú<br />
távú tevékenységet igényel.<br />
És csak úgy lehetséges a Professzor szavai<br />
szerint ezt a társadalmi problémát kiheverni,<br />
ha a bankok megtérítik az adósok javára túl<strong>szám</strong>lázott<br />
összegeket anélkül, hogy bármiféle<br />
méltányosságot gyakorolnának egymással<br />
szemben a szerződés felek.<br />
Magyarország Miniszterelnöke pedig fél<br />
nappal korábban elhangzott nyilatkozatában<br />
szót sem említ arról, hogy bármiféle társadalmi<br />
válság lenne, bármiféle túl<strong>szám</strong>lázás<br />
történt volna a bankok részéről, vagy azt,<br />
hogy nem a méltányosság alapján kell rendezni<br />
a problémát, hanem a túl<strong>szám</strong>lázott<br />
összeg bankok általi visszafizetése által.<br />
Magyarország Miniszterelnökének nyilatkozatának<br />
összegzése szerint mindöszszesen<br />
annyi történt, hogy akkor, amikor a<br />
devizaalapú kölcsönt felvették a bankoktól,<br />
az emberek pontosan ki<strong>szám</strong>olták azt, hogy<br />
jobban járnak ezzel a kölcsönnel, mint a<br />
forintalapú kölcsönnel, majd később az<br />
embereknek ez a <strong>szám</strong>ítása nem jött be. Ők,<br />
az emberek döntöttek úgy, hogy devizaalapú<br />
kölcsönt vesznek fel, ezért azt a kockázatot,<br />
hogy a devizaalapú hitelek folytán<br />
az égbe szaladtak a törlesztőrészletek, a bankokkal<br />
együtt kell nekik viselni a kockázat<br />
egy bizonyos részét. Méltányossági alapon.<br />
Édesapám szavaira lefordítva Magyarország<br />
Miniszterelnökének erről a problémáról<br />
az adósoknak üzenve az volt a véleménye,<br />
hogy „ne játsz huncut, nem vesztel” És<br />
itt az adósok voltak huncutok.<br />
Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke,<br />
hogy túl<strong>szám</strong>lázás volt-e a bankok<br />
részéről, vagy sem,<br />
Nem mondja azt, hogy a bankok által<br />
előre elkészített szerződés és általános szerződési<br />
feltételeket átlagos képességű adós<br />
képtelen megérteni még akkor is, ha hagyták<br />
volna a szerződés aláírása előtt végigolvasni<br />
azt a 8-10 oldal zavaros szöveget,<br />
Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke,<br />
hogy a többségében szerény<br />
jövedelmű tisztességes adósok semmilyen<br />
kölcsönnel sem kívántak másfajta nagyságú<br />
törlesztőrészleteket vállalni, mint ami a szerződés<br />
alapján kikövetkeztethető.<br />
Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke,<br />
hogy a többségében szerény jövedelmű<br />
tisztességes adósok nem mániákusan<br />
kölcsönt vesznek fel akár forintalapút, akár<br />
másfajtát, ezért a forintalapú kölcsönfelvételi<br />
lehetőség meg sem fordult a fejükben<br />
akkor, amikor a bankok és hírkőző eszközök<br />
unszolására rábírták őket a devizaalapú kölcsön<br />
felvételére.<br />
Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke,<br />
hogy mégiscsak furcsa az, hogy<br />
Magyarország legnagyobb bankjának vezérigazgatója<br />
éppen akkor lett a leggazdagabb<br />
embere hazánkban, amikor a devizalapu<br />
kölcsönnel kapcsolatos emberi tragédiák<br />
már többszázezer magyar embert érintenek.<br />
Nem mondja azt Magyarország Miniszterelnöke,<br />
hogy az ugyanezen fajta devizaalapú<br />
kölcsön után ugyanezen bankok<br />
Lengyelországban a nálunk követelt kamatnagyságnak<br />
csak a töredékét követelik,<br />
követelhetik.<br />
Nem mondja el Magyarország Miniszterelnöke<br />
azt, hogy annak vajon mi lehet<br />
az oka, hogy amikor saját személyében<br />
támadta az Európa Parlamentben egy zavaros<br />
múlttal rendelkező francia EP képviselő,<br />
30 JÓ HA FIGYELÜNK!
Change language