2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ALKOHOLIZMUS<br />
Isten hat nap alatt megteremtette a világot,<br />
s a hetedik nap megpihent. A nyolcadik<br />
napon kinyitott a Kocsma. A Sátán keze<br />
lehetett a dologban, mert a Kocsma azóta<br />
is velünk van, hiába küzdünk ellene. A Kocsma<br />
társadalmi intézmény, nem lehet csak<br />
úgy bezárni. Minden erre irányuló heroikus<br />
erőfeszítés megbukott. Az USA-ban a 19.<br />
században komoly nemzeti mozgalom indult<br />
az alkoholtilalomért, s 1851-től kezdődően<br />
egyre több tagállamban tiltották be az alkohol<br />
árusítását. 1917-ben módosították az<br />
alkotmányt is, majd 1920-ban életbe lépett az<br />
alkoholtilalmi törvény. Ettől kezdve azonban<br />
soha nem látott méreteket öltött a bűnözés,<br />
a szeszcsempészet – és az alkoholfogyasztás.<br />
A Kocsmát a föld alá lehetett kényszeríteni,<br />
de nem lehetett bezárni. Mindössze 13 évig<br />
tartott a Nemes Kísérlet, és az alkoholtilalmat<br />
feloldották. Tanulság: az alkoholt be lehet tiltani,<br />
az alkoholizmust nem. <strong>Ha</strong>sonló módon,<br />
csak gyorsabban bukott meg Gorbacsov papa<br />
alkoholtilalma is.<br />
Magyarország lakossága kb. 10 millió.<br />
Ebből 1 millió alkoholista, 2-2.5 millió un.<br />
probléma ivó. Az összlakosság 30-35%-a<br />
alkoholproblémákkal küzd, tehát legalább a<br />
felnőtt lakosság fele érintett.<br />
Az alkoholizmus megítélésében alapvetően<br />
két megközelítés ütközik. A tradicionális<br />
felfogás jellem és erkölcsi problémának látja,<br />
a modern felfogás betegségnek minősíti.<br />
Az alkoholizmus, mint betegség<br />
<strong>Jó</strong>l tudjuk, hogy a betegség meglehetősen<br />
kultúra és értékfüggő jelenség. Még a testi<br />
elváltozások esetén sem egyértelmű mindig,<br />
mi beteg és mi egészséges. <strong>Jó</strong>l ismert példa<br />
a sarlósejtes anémia, ami a vörösvértestek<br />
fejlődési zavara, s amely egyben védelmet<br />
jelent a maláriával szemben. Betegnek<br />
tekinthető-e az a személy, aki sikeresebben<br />
marad életben a malária sújtotta vidéken?<br />
Az emberi viselkedés és lelki élet jelenségei<br />
kapcsán még önkényesebb valamit betegségnek<br />
vagy zavarnak titulálni. Rögtön bajba<br />
kerülünk, ha a betegséget úgy akarjuk meghatározni,<br />
mint a normálistól való eltérést. A<br />
rabszolgaság idején Amerikában javasolták a<br />
„kóros szökési vágy” diagnózis bevezetését,<br />
a 18-19 században az önkielégítést súlyos<br />
betegségnek tekintették, a Szovjetunióban<br />
elmebetegségnek tekintették azt, ha valaki<br />
nem hit a szocializmus örökkévalóságában,<br />
és sokáig hivatalosan is betegségnek tekintették<br />
a homoszexualitást. E kórképekben az a<br />
közös, hogy az éppen uralkodó nézeteket tükrözték<br />
vissza. A másik, kevésbé nyilvánvaló<br />
hasonlóság e diagnózisokban, hogy mindegyik<br />
mögött társadalmi érdekek húzódnak<br />
meg. A modern pszichiátriai diagnosztikus<br />
kategóriák közül sokba pedig egyenesen a<br />
gyógyszeripar gazdasági érdeke lehelt életet.<br />
Az alkoholizmus betegségként való felfogását<br />
a pszichiátria azzal indokolja, hogy az alkoholtól<br />
fizikai függés alakul ki, megvonása súlyos<br />
tüneteket okoz, s részben ezért, részben az<br />
alkohol tudatmódosító és szorongáscsökkentő<br />
hatása miatt, az alkoholról a beteg nem tud<br />
lemondani, annak ellenére, hogy ez károsítja<br />
szociális, foglalkozási és törvényes kötelezettségei<br />
teljesítését. Szokás még a genetikai hajlamot<br />
is emlegetni érvként. Az alkoholfüggés tehát<br />
úgy van beállítva, mint ami nem az egyén akaratán<br />
múlik, s az alkoholfüggő hiába látja alkoholizálása<br />
minden káros következményét, alkoholizálásának<br />
nem tud véget vetni. Azonban<br />
így betegség a lóversenyezés, a szerencsejáték,<br />
az internetfüggés, a pornófüggés, a kényszeres<br />
vásárlás, stb. De vajon akkor a sorozatgyilkosság<br />
miért nem betegség? Pontosan ugyanazok<br />
a kritériumok teljesülnek.<br />
<strong>Ha</strong> a társadalom felől nézzük az alkoholizmust,<br />
akkor a betegségként való kezelés<br />
egy képmutató kompromisszum. Amerika<br />
példája mutatja, hogy az alkoholizálás bűncselekménnyé<br />
minősítése nem old meg semmit.<br />
Maradva a hazai <strong>szám</strong>oknál, egymillió<br />
embert mégsem lehetne börtönbe csukni.<br />
Megjegyzem, hogy ugyanakkor a kábítószerhasználatot<br />
szemrebbenés nélkül bűncselekménynek<br />
minősítették. Ugyan mennyivel<br />
veszélyesebb? Ez az önkényes különbségtétel<br />
is azt bizonyítja, hogy az alkoholizmust azért<br />
minősítik betegséggé, mert elterjedtsége<br />
miatt a hatalom tehetetlen vele szemben.<br />
Az alkoholizmus, mint játszma<br />
Claude Steiner szerint, aki az alkoholisták<br />
játszmáit leírta, azzal, hogy az alkoholizmust<br />
betegségnek nevezték el, többet ártottak,<br />
mint használtak. Steiner szerint alkoholistának<br />
lenni döntés kérdése, és a beteggé minősítés<br />
felment a döntés felelőssége alól. Leegyszerűsítve<br />
a kérdést, azt is mondhatnánk,<br />
hogy addig alkoholista valaki, amíg nem dönt<br />
úgy egy nap, hogy többet nem iszik.<br />
Steiner szerint az alkoholizmus egy<br />
játszma. A játszma olyan, mint egy előre<br />
megírt színpadi jelenet, amelyet akárhányszor<br />
el lehet játszani, vannak benne előre<br />
„megírt” szerepek, és minden játékosnak<br />
megvan a rejtett nyeresége, azaz motivációja<br />
arra, hogy játssza a szerepét.<br />
Túllépve kicsit a steineri elemzés naivitásán,<br />
ami általában is jellemzi a játszmaelemzést,<br />
mint módszert, azt mondhatjuk, hogy az<br />
alkoholista remekül kihasználja azt a paradoxont,<br />
amit azáltal teremt a társadalom, hogy<br />
betegségnek minősíti az alkoholizmust.<br />
Játszunk el a gondolattal, hogy az alkoholizmust<br />
ismét bűncselekménnyé minősítenék.<br />
Azonnal semmivé foszlana minden<br />
olyan védekezés, hogy „nem tehetek róla”,<br />
meg „akarom, de nem megy”. A törvényt<br />
nem érdekelné, miért nem tudott ellenállni<br />
az alkoholista, csak a tény érdekelné, hogy<br />
ivott. Az akaraterő magánüggyé válna.<br />
Az alkoholizmus betegséggé nyilvánítása<br />
azonban közüggyé teszi azt a kérdést, hogy<br />
miként követelhetünk meg valakitől valamit,<br />
miközben nem tehet róla.<br />
Az alkoholista játszmája arra megy ki,<br />
hogy nyugodtan ihasson tovább. Ennek<br />
érdekében, ha teheti, tagadja, hogy ő iszik,<br />
vagy ha ezt már nem megy, akkor azt állítja,<br />
hogy ura helyzetnek, bármikor abba tudja<br />
hagyni, ha akarja. <strong>Ha</strong> ez sem megy, akkor<br />
jön azzal, hogy ő beteg.<br />
Steiner szerint az alkoholisták módszere az,<br />
hogy elfogadják, hogy ők rosszak, de bebizonyítják,<br />
hogy a környezetük sem jobb náluk.<br />
Az alkoholista környezetében szerepeket oszt<br />
ki. Az Üldöző az, aki kíméletlenül ostorozza<br />
az alkoholistát ivásáért. Neki az a válasz, hogy<br />
„Én beteg ember vagyok, hogy bánhatsz velem<br />
így?”. A Balek egy lehetséges másik szerep. Ő az,<br />
aki mindig elhiszi, hogy „ez az utolsó eset”. <strong>Ha</strong> a<br />
Baleknak elege lesz abból, hogy mindig megbocsásson,<br />
és Üldözővé válik, akkor szembesítve<br />
lesz azzal, hogy nem méltányolja az alkoholista<br />
igyekezetét, nem érti meg, hogy ez egy betegség.<br />
Az alkoholista <strong>szám</strong>ára a legnagyszerűbb<br />
az, ha valaki elvállalja a Megmentő szerepet. A<br />
Megmentő az, aki „hisz” az alkoholistában, látja<br />
benne a „jó embert”, mindig megbocsát, „küzd<br />
érte”, mert „meg akarja menteni”.<br />
Steiner szerint az alkoholista azon keresztül<br />
manipulálja az embereket, hogy mindenki<br />
szereti magát „jó embernek” hinni.<br />
„Mégiscsak az apám/férjem/testvérem”,<br />
szokták mondani. Vagyis senki nem meri<br />
felvállalni az Üldöző szerepét. A Balek és a<br />
Megmentő szerep sokszor társfüggést vagy<br />
anyagi kiszolgáltatottság takar.<br />
Az alkoholista játszmából egyféleképen<br />
lehet kilépni, ha úgy tekintünk az alkoholizmusra,<br />
mint egy szándékos önpusztításra,<br />
amelyhez nem kívánunk Balekként vagy<br />
Megmentőként asszisztálni.<br />
Forrás: Szendi Gábor<br />
JÓ HA FIGYELÜNK! 171
Change language