2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A HIVATALOS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNY<br />
ZSÁKTUCÁBAN TOPOROG<br />
Gary Taubes tudományos újságíró, <strong>szám</strong>os<br />
sikerkönyv szerzője. Ezek közül kettő, a<br />
Good Calories, Bad Calories: Fats, Carbs,<br />
and the Controversial Science of Diet and<br />
Health ( <strong>Jó</strong> kalóriák, rossz kalóriák, zsírok,<br />
szénhidrátok, és a táplálkozástudomány<br />
ellentmondásai) és a Why We Get Fat: And<br />
What to Do About It (Miért hízunk el és<br />
mit tehetünk ellene?), az étrenddel és az<br />
egészséggel kapcsolatos téveszméket tárja<br />
fel. Alább olvasható Dr. Joseph Mercola<br />
Taubes-al folytatott beszélgetésének rövidített<br />
változata.<br />
Mercola:Taubes korábbi munkáiban a<br />
fizika tudományára kocentrált, az utóbbi<br />
években azonban érdeklődése az orvoslás, a<br />
táplálkozás és az egészség felé fordult. Alább<br />
a könyvei alapjául szolgáló kutatómunkáról<br />
beszélgetünk, valamint Gary felfedi a több<br />
népszerű táplálkozástani mítosz mögött<br />
meghúzódó valóságot. Közel tíz éve jelentettük<br />
meg Taubes egyik cikkét, amelyben<br />
az alacsony zsír- és magas szénhidráttartalmú<br />
étrendi ajánlásokat kritizálta, és kijelentette,<br />
hogy pontosan ez a tendecia lehet<br />
az oka az amerikai lakosság körében dúló<br />
elhízásjárványnak.<br />
Ma már természetesen rengeteg tudományos<br />
eredmény támasztja alá ennek az<br />
igazságát. <strong>Ha</strong> őszintén keressük az igazságot,<br />
az igazság végül megmutatja magát. Melyek<br />
azok a mechanizmusok, amelyek bizonyos<br />
kérdésekben akkor is fenntartják a dogmatikus<br />
hitet, ha <strong>szám</strong>os tudományos tény<br />
cáfolja a hitelét?<br />
Manapság sokkal könnyebb átlátni azokat<br />
az összefüggéseket, amelyek felfedik, hogy a<br />
táplálkozástudományi ajánlások hatalmas<br />
érdekellentétek eredményei, amelyeket a<br />
saját önző érdekeiket védő csoportok és<br />
iparágak tartanak fenn, a <strong>szám</strong>ukra nem<br />
kedvező kutatási eredményeket a szőnyeg<br />
alá söpörve. Az orvostudományi és egészséggel<br />
kapcsolatos területek ma abszolút<br />
tele vannak olyan dogmatikus berögződésekkel,<br />
amelyek mind a józan észnek, mind<br />
a tudományos igazságnak ellentmodanak.<br />
És mégis fennmaradnak, még akkor is, ha<br />
teljesen egyértelmű, hogy <strong>szám</strong>talan olyan<br />
ajánlás forog közkézen, ami több kárt okoz,<br />
mint amennyit használ.<br />
Miért van így?<br />
Taubes: a probléma egyik része, hogy a<br />
fizikai kutatásokkal ellentétben, ahol nagy<br />
figyelmet szentelnek az eredményt befolyásoló<br />
rengeteg változónak, és ahol az éppen<br />
uralkodó hitet nem alátámasztó eredményeket<br />
aprólékosan kielemzik, az orvostudományi<br />
kutatás nem ragaszkodik ehhez a szigorú<br />
sztenderdhez. Ennek egyik oka, hogy<br />
mindent túl gyorsan akarnak csinálni. Ez a<br />
„Jurassic Park mentalitás”.<br />
Kb. minden tizedik percben így kiáltanak:<br />
„De hát az emberek haldokolnak<br />
odakint!” Mialatt mi itt most beszélgetünk,<br />
újabb száz amerikai hal meg szívinfarktusban.<br />
Tehát sietni kell. Nincs idő megvárni,<br />
amíg végleges eredmények születnek.<br />
Gyakran előfordul, hogy belenézek a szakirodalomba,<br />
és a kutató azt mondja: „Mi nem<br />
tölthetünk annyi időt a dolgok pontosításával,<br />
mint a fizikai kutatásban, mi nem olyanok<br />
vagyunk, mint a fizikusok, akiknek elég ideje<br />
és türelme van a kísérlet ismétlésére, és minden<br />
változó kontrollálására.” Én erre azt mondom:<br />
„Ez azt jelenti, hogy nincs elég idő arra,<br />
hogy kiderüljön, valójában igaza van-e vagy<br />
nincs, mert a precíz kivitelezés híján ezt nem<br />
lehet tudni.” Ilyen kegyetlen a tudomány. De<br />
mivel az emberek közben meghalnak, sietni<br />
kell. Elhamarkodott következtetéseket kell<br />
levonni, abban a reményben, hogy igaz. De<br />
sajnos gyakran NEM igaz.<br />
Mercola: Sajnos, amikor a táplálkozási<br />
tanácsadók, dietetikusok, személyi trénerek,<br />
és az átlagember már teljesen magáénak<br />
érez egy ilyen elhamarkodott következtetést,<br />
ezt nagyon nehéz visszafordítani. Még<br />
nehezebb, amikor már a kormányhivatalok<br />
is bevették, és dogmává szilárdították.<br />
Taubes: Képzeljük el, hogy az Amerikai<br />
Szív Társaság úgy dönt, hogy tévedtek.<br />
Akkor mit csinálnának? Nem lehet egyszerűen<br />
kiadni egy sajtóközleményt, miszerint:<br />
„Elnézést kérünk az elmúlt 40 évben adott<br />
tanácsainkért. Elnézést, ha sok mindenben<br />
nem volt igazunk, és sokat megöltünk a szeretteik<br />
közül... Most megmondjuk a helyes<br />
válaszokat, és hisszük, hogy ezúttal igazunk<br />
van”... Ilyen nincs, ezt nem lehet megcsinálni.<br />
Itt intézményes önérdekekről is szó van.<br />
Aztán itt van az úgynevezett „kognitív<br />
disszonancia”, mely szerint az történik, hogy<br />
amikor felmerül az a lehetőség, hogy tévedtünk,<br />
hogy talán egész szakmai múltunk<br />
megkérdőjeleződik, akkor az agy megtalálja<br />
a módját, hogy elhitesse velünk, hogy azért<br />
mégis igazunk van. Ezek azok a mechanizmusok,<br />
amik a dogmákat hosszútávon<br />
fenntartják. És ez nemcsak a táplálkozásra<br />
igaz, hanem a közegészségügy egyéb területeire<br />
is, mint pl. a víz fluorral való kezelése, a<br />
higany használata a fogászatban, és az egyre<br />
növekvő gyermekkori védőoltásterv.<br />
És akkor ott van a támogatás kérdése.<br />
Azokat támogatják anyagilag, akik egyetértenek<br />
a konvencionális nézetekkel.<br />
Hogy hízunk el – ez mind csak egy nagy,<br />
kövér, hamis dogma?<br />
Mercola: Tehát azért hízunk, mert túl sok<br />
kalóriát fogyasztunk el és nem sportolunk<br />
eleget? Vagy ez is csak egy dogmatikus tévhit?<br />
Taubes: Szerintem alapvető hiba kalóriákban<br />
gondolkodni. Az elhízást tanulmányozó<br />
tudományterület tévútra került.<br />
A szívbetegség kutatás kezdte a zsírokkal,<br />
aztán ez sok más egyébre is kihatott.<br />
A második világháború előtt az európai<br />
orvostudományi kutatás másban látta az<br />
elhízás okát. Azt állították, hogy az emberi<br />
test alapvetően nagyon jól szabályozott. A<br />
sejtek nem vesznek fel extra energiát, csak ha<br />
erre kapnak jelzést. Ez az inzulin feladata. A<br />
hormonok arra szólítják fel a sejteket, hogy<br />
vegyenek fel olyan dolgokat, amikből túl sok<br />
kerül be. Tehát ha túl sok zsír halmozódik fel<br />
a zsírszövetben, ez attól van, hogy a hormonok,<br />
enzimek, a központi idegrendszer, ami<br />
a zsírfelvételt szabályozza, azt az utasítást<br />
adja, hogy a zsírszövet vegyen fel zsírt, és rá<br />
kell jönnünk, hogy miért.<br />
Mercola: Én személy szerint egyetértek<br />
ezzel a gondolatmenettel. Szerintem<br />
a testünk mindig egy egészséges egyensúlyra<br />
törekszik. Az öngyógyítás nemcsak<br />
hogy lehetséges, de egy elképesztően<br />
hatékony beépített mechanizmus, addig,<br />
amíg az összes alapanyag rendelkezésre áll.<br />
Ugyanez igaz a testsúlyra is. Az a tény, hogy<br />
elhízásjárvánnyal van dolgunk, csalhatatlan<br />
jele, hogy valami nagyon elromlott.<br />
Taubes: Az 1950-es évek végén és a ‘60-<br />
as évek elején a kutatók felfedeztek egy zsírszövetet<br />
szabályzó mechanizmust, az inzulint.<br />
Az inzulinkiválasztást pedig elsősorban<br />
az elfogyasztott szénhidrát váltja ki.<br />
Lényegében a szénhidrát típusa és menynyisége<br />
szabályozza az inzulin szintet. Ez<br />
vezetett az alacsony szénhidráttartalmú<br />
étrendekhez. <strong>Ha</strong> azonban a zsírt csökkentjük<br />
egy étrendben, akkor meg kell emelni a<br />
szénhidrátot. <strong>Ha</strong> lecsökkentjük a szénhidrátot,<br />
akkor a zsírt kell emelni.<br />
...Az orvosok elkezdték figyelni, hogy mi<br />
történik, ha a betegeiket nagyon alacsony<br />
szénhidrát- és magas zsírtartalmú diétára<br />
fogják. Az történt, hogy gond nélkül fogytak.<br />
Aztán néhány nagy sikerkönyv született<br />
e témában. (Herman Taller: Calories Don’t<br />
Count (A kalóriák nem <strong>szám</strong>ítanak), majd<br />
11 évvel később az Atkins Diet revolution<br />
(Az atkins étrend forradalom). Ezek a művek<br />
a magas zsírtartalmú étrendeket népszerűsítették,<br />
miközben a hivatalos álláspont arra<br />
helyezkedett, hogy az étkezési zsírok okoz-<br />
164 JÓ HA FIGYELÜNK!
Change language