2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÍNA LENNE A VILÁG ÜZEME, INDIA AZ IRODÁJA<br />
Európai szintű protekcionizmus bevezetését javasolja három francia újságíró.<br />
Az elkerülhetetlen protekcionizmus<br />
címet viselő, nemrég megjelent könyvükben<br />
a szerzők azt állítják, hogy a globális<br />
szabadkereskedelembe vetett hit valójában<br />
illúzió, melyben ma már csak az<br />
ultraliberálisok hisznek, és amely romlásba<br />
dönti a középosztályokat.<br />
A szerzők, a baloldali-liberális Le Monde<br />
napilap, az ugyancsak baloldali l’Express<br />
hetilap, illetve a l’Expansion című gazdasági<br />
hetilap egy-egy újságírója szerint a protekcionizmus<br />
az európai elitek “utolsó tabujának”<br />
<strong>szám</strong>ít, melyet meg kell dönteni. Megállapítják,<br />
hogy a szabadkereskedelem elsőbbségét<br />
valló hitrendszer a gazdasági válság ellenére<br />
is tartja magát, holott azt a tények mára teljes<br />
egészében megcáfolták.<br />
A boldog globalizáció tézise egy sor<br />
mítoszon alapszik – állítják könyvükben a<br />
szerzők, és szerintük az egyik ilyen mítosz<br />
az, hogy az egyes országoknak szakosodniuk<br />
kellene. Kína lenne a világ üzeme, India a<br />
világ irodája, Brazília a világ zöldésgeskertje,<br />
Nyugat-Európa pedig a magas hozzáadott<br />
értékű termékeket állítaná elő. A helyzet<br />
azonban az, hogy Európa olyan “komparatív<br />
előnyökkel” rendelkezik, melyeket immár<br />
nagyon nehéz a konkurenciával szemben<br />
fenntartani – figyelmeztetnek az újságírók.<br />
Hogy miért? Például azért, mert Európa<br />
társadalombiztosítási rendszert tart fent, figyel<br />
a fogyasztók és a dolgozók egészségére, társadalmi<br />
és környezetvédelmi szabályokat ír elő,<br />
gondot fordít a hatalmi ellensúlyokra, engedélyezi<br />
a független ellenőrzéseket vagy éppen<br />
a sajtószabadságot. Ezzel szemben áll Kína<br />
előnye, amely alulértékelt nemzeti fizetőeszközben,<br />
államilag támogatott és irányított termelésben,<br />
átláthatatlan döntési rendszerben,<br />
rendőrállamban, szakszervezetek és szabad<br />
választások, illetve társadalmat és környezetet<br />
védő szabályok hiányában nyilvánul meg.<br />
A szerzők szerint mások mellett ilyen versenytárssal<br />
kell Európának megmérkőznie,<br />
ráadásul úgy, hogy Kína immár nem csak<br />
az alapvető, de a magas hozzáadott értékű<br />
termékek előállítása terén is mindinkább<br />
előretör. Véleményük szerint ez egy okkal<br />
több arra, hogy az európai vezetők sürgősen<br />
az amúgy az utóbbi évtizedekben teljesen<br />
megvetett protekcionizmus felé forduljanak<br />
és például védővámokat vezessenek be.<br />
A könyvben a globalizáció kapcsán egyebek<br />
mellett az olvasható, hogy annak negatív<br />
hatásait a vezető közgazdászok jelentős része<br />
évek óta lényegtelennek tünteti fel, holott<br />
csak Franciaországban tízezrekben mérhető a<br />
delokalizációk miatt évente megszűnő munkahelyek<br />
<strong>szám</strong>a. Másik állításuk az, hogy a<br />
szabadkereskedelem nyertesei nem mások,<br />
mint a gazdag és a szegény országok gazdagjai.<br />
A kínai munkásoknak például csak az asztalról<br />
lehulló morzsák jutnak – állítják.<br />
Az egyik szerző, Benjamin Masse-<br />
Stamberger egy interjúban megerősítette: a<br />
protekcionizmus különböző formákban már<br />
ma is létező, de szermérmesen eltagadott<br />
valóság, és az folyamatosan erősödik a világban.<br />
Ezért szerinte azt nem csak rehabilitálni<br />
kell, hanem dedramatizálni is, ügyesen felhasználva<br />
hozzárjárulhat ugyanis a globalizáció<br />
kiegyensúlyozásához, ennek elmulasztása<br />
viszont a következő években társadalmi és<br />
politikai robbanásokat idézhet elő.<br />
S. Ráduly János, Franciaország<br />
InfoRádio<br />
JÓ HA FIGYELÜNK! 145
Change language