2012/314. szám - Jó Ha Figyelünk

kimagasló, átlagban a szélsőjobboldali mozgalmak rajongóinak 26 százaléka
tartotta elfogadhatónak az erőszakot. Ennél magasabb arányban
csak két újfasiszta csoport, a francia Bloc Identitaire és az olasz
CasaPound Italia hívei támogatják az erőszakot.
BÍZNAK AZ EMBEREKBEN, DE A SZEBB JÖVŐBEN NEM
Bár a párt hivatalos köszöntése a Horthy-korszak szélsőjobboldalát
idéző „Szebb jövőt”, a párt rajongóit nem jellemzi túláradó optimizmus.
Míg a teljes népességben 19 százalék azok aránya, akik szerint
jó irányba halad az ország, a Jobbik rajongóinak csupán 4 százaléka
ért valamelyest egyet az állítással, míg személyes sorsa jobbra fordulásában
csak 11 százalék bízik. Igaz, ebben nem különböznek
nagyon az amúgy is pesszimista magyar népességtől, amelynek csupán
16 százaléka reméli sorsa jobbra fordulását.
Érdekes jelenség, hogy a Jobbik rajongói az átlagosnál jobban bíznak
embertársaikban – ez főleg a 30 évesnél idősebbekre jellemző. Míg a teljes
népesség 21 százaléka gondolja, hogy általában lehet bízni az emberekben,
a rajongók 26, a 30 évesnél idősebb rajongók 33 százaléka vélekedik
így, és csupán 42 százalékuk nem bízik általában az emberekben,
szemben a teljes népességben mért 79 százalékos adattal.
Az intézményekben azonban jelentősen kisebb a bizalmuk. A
legnagyobb eltérést az EU-val szembeni bizalomban mérték. Míg
általánosan a magyarok leginkább az EU-ban bíznak (62 százalék),
a Jobbik rajongói csak a sajtóban (3 százalék) és kormányban (5
százalék) bíznak kevésbé az EU-nál (9 százalék). A jobbikosok leginkább
a hadseregben bíznak, de a többségük még abban sem (45
százalék igen, 50 százalék nem)
MIÉRT A JOBBIK?
A kutatás talán legérdekesebb része a kvantitatívan legkevésbé mérhető
attitűdöt vizsgálta, vagyis azt, hogy miért válik valaki a Jobbik
rajongójává a Facebookon. A felmérés ezen része nem is kérdőíves,
hanem nyílt válaszos, szabadszavas formában készült el. A több mint
kétezer válaszadó kevesebb mint negyede felelt ezekre a kérdésekre.
A válaszadók 33 százalékát a Jobbik ideológiája és értékei vonzották,
ez dominánsabb faktor volt a nők, mint a férfiak körében. Hasonló
arányban, 35 százalékban a nemzeti azonosságtudatot nevezték
meg, ez főleg a férfi válaszadókat jellemezte.
A nemzeti identitás és a csoportértékek tehát a két legfőbb vonzereje
a pártnak. A pártrendszerből való kiábrándulás, vagy a Jobbik
egyenesnek, őszintének tartott kommunikációja 12, illetve 11
százalékban határozta meg a rajongást, nagyjából ugyanennyiben
a párt cigányellenessége. Az antiszemitizmus csak négy százalékuknál
jelent meg okként, ez azonban jelentősen nagyobb arány,
mint a nyugat-európai válaszadóknál mért 1 százalék alatti érték.
Az antiszemitizmus érdekes módon a legfiatalabb válaszadók (16-
20 évesek) körében bizonyult a legvirulensebbnek, ezen csoport 9
százaléka indokolta a Jobbik iránti vonzalmát a zsidókkal szembeni
ellenérzéseivel.
Forrás: Király András – Index
A KUTATÁSRÓL
A New Face of Digital Populism (A digitális populizmus új arca)
című projektje keretében a brit Demos úttörő módszerrel a
Facebook saját targetált hirdetési felületét használva közvetlenül
a kutatás célcsoportját célzó kérdőívekkel kereste meg a populista
pártok – cikkünk esetén a Jobbik – Facebook-oldalának
rajongóit. A Jobbik esetében hat Facebook-oldalt azonosítottak
támogatói oldalként, ezeknek a vizsgálat, 2011 július-augusztusa
idején 27 140 rajongója volt. Közülük 2263-an adtak kiértékelhető
válaszokat a kérdőívre. A módszer egyik előnye, hogy a
Facebook saját hirdetői statisztikái alapján pontos demográfiai
képet lehet alkotni a teljes magyar Facebook-populációról és a
megcélzott célcsoportról is. Ennek eredményeként a kapott válaszokat
megfelelően lehetett súlyozni, hogy azok a teljes online
népesség és a célcsoport összetételét is hűen tükrözzék. Az eredményeket
aztán hagyományos, offline kutatások eredményeivel
is összevetették.
A kutatás további sajátossága, hogy megállapításaiban nem
törekedett megoldási stratégiák megfogalmazására, inkább
objektív képet kívánt tükrözni, a következtetések levonását az
olvasóra hagyva.
A CIGÁNYOK EGYIK NYELVÉHEZ HASONLÍTOTTA A ROVÁSÍRÁST KÓSA LAJOS
A Debrecen–Józsán felállítandó rovásírásos helységnévtábla ügyének tárgyalása, illetve a fideszes polgármester méltatlan, hungarofób megjegyzése a
múlt heti debreceni önkormányzati ülésen történt a költségvetési pengeváltásokon és a Hit Gyülekezete mellett ismételten hitet tevő fideszes városvezetők
produkcióján túl. A város vezetése az egyetértő nyilatkozat kiadását megtagadta. Kósa polgármester úr azzal indokolta az elutasítást, hogy a
rovásírás nem illik bele a város jelképrendszerébe, majd hozzátette, hogy ennyi erővel cirill betűkkel vagy lovári cigány nyelven is ki lehetne írni a város
nevét – emeli ki a közlemény.
A Jobbik szerint ezzel a felháborító és ősi írásunkhoz méltatlan mondatokkal minden nemzetünk kultúrájáért aggódó magyar embert megsértett.
A rovásírás a magyar nép történelmének, kultúrájának legősibb rétegéhez tartozik úgy, mint a népdal, a népmesék és a népművészet, a legrégibb és
legértékesebb nemzeti kincsünk egyike. Egy ilyen egyedi, több ezer éves szellemi örökséget egy lapon emlegetni idegen írásokkal, nyelvekkel egy magát
nemzetinek nevező politikustól a gyalázat kategóriájába tartozik! - írja a nemzeti radikális honatya.
JÓ HA FIGYELÜNK! 105