ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

Az adatok igen erôteljes koncentrációról árulkodnak. A világi nonprofit
szervezetek 2004-ben a lakossági támogatások 70 százalékát az adományozók
felsô ötödétôl kapták. Az adományozók nagyobbik fele viszonylag szerényebb
(5000 Ft-on belüli) anyagi áldozatokat vállalt. Az általuk befizetett
pénz a teljes támogatási összegnek alig több mint egy tizedét tette ki.
Hiba volna azonban, ha ezekbôl az arányokból kiindulva lebecsülnénk a
kis adományozók jelentôségét. A kisebb szervezetek számára az állampolgárok
mégoly csekély összegû felajánlásai is igen fontosak lehetnek. Ezek erkölcsi
értéke nagyobb a tényleges pénzértéküknél, hiszen a támogatók nagy száma
azt jelzi, hogy a nonprofit szervezetek valódi társadalmi igényeket elégítenek
ki, valóban a magyar civil társadalom intézményes megtestesítôi (Mészáros–Sebestény,
1997; Vajda–Kuti, 2000). Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy
a legkisebb civil szervezetek számára a néhány ezer forintos támogatások
gyakran többet jelentenek, mint a nagy szervezetek költségvetésében az
ezek sokszorosát kitevô adományok, akkor azt kell mondanunk, hogy a
magánszemélyek támogatásának megnyerése és megtartása a nonprofit
szektor minden szegmensében az egészséges mûködés igen fontos feltétele.
Lényegében ugyanez érvényes a természetbeni támogatásokra is, amelyek
értéküket és felhasználásuk szabadságát tekintve nem vetekedhetnek
ugyan a pénzadományokkal, de bizonyos konkrét célok eléréséhez és a
nonprofit szektor társadalmi kapcsolatrendszerének erôsítéséhez számottevôen
hozzájárulhatnak.
Természetbeni adományok
A természetbeni adományozásba a 18 éves és idôsebb népesség közel fele
(48 százaléka) bekapcsolódott. 1993-hoz képest szinte minden adományfajta
esetében nôtt az elôfordulási arány (24. ábra).
Messze a leggyakoribbnak a ruházati cikkek ingyenes átadása számított,
ilyen típusú segítségrôl 2004-ben már a megkérdezettek 42 százaléka tett
említést. Könyvekkel, lemezekkel, játékszerekkel (18 százalék) és élelmiszerrel
(12 százalék) is sokan támogatták a rászorulókat. A bútorok, berendezési
tárgyak, háztartási gépek, számítógépek, jármûvek ajándékozása
már lényegesen ritkábbnak számított, de ezek az adományok nyilvánvalóan
jóval nagyobb értéket képviseltek. A természetben adományozók jelentékeny
része nem csak egy, hanem több különbözô formában is támogatott.
Mivel nagyrészt személyes felhasználásra alkalmas tárgyak átadásáról
volt szó, korántsem meglepô, hogy a természetbeni adományok döntô
többségét közvetlenül a rászoruló magánszemélyek, családok (nagyobb
részt ismerôsök, kisebb részben ismeretlenek) kapták. Támogatásainak célba
juttatásához az adományozók közel kétharmada csak az informális hálózatokat
vette igénybe. Valamivel több mint egyötödük magánszemélyek-
97