ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

Egészségügyi és szociális célokra 2004-ben a felnôtt lakosság 8 és fél százaléka
adományozott, az általuk átutalt összeg a 6 milliárd Ft-ot közelítette.
Számottevô volt még az oktatási és a kulturális, jóval kisebb mértékû a
sport-, szabadidôs, a környezetvédô és a határon túli magyarokat segítô
szervezetek lakossági támogatottsága. Az összes többi terület csak az állampolgárok
elenyészô hányadától számíthatott némi adományra.
Az 1993-as adatokkal (21. ábra és I. melléklet 6. tábla) való összehasonlítás
37 azt mutatja, hogy a világi nonprofit szervezeteknek közvetlenül juttatott
(tehát egyházi adományok nélküli) támogatások tevékenységi összetétele
az elmúlt évtizedben igen nagyot változott. Tíz évvel ezelôtt ezeknek az
adományoknak mintegy fele az oktatás és a kultúra területére áramlott. Az
egészségügyi és szociális célú nonprofit szervezetek a lakossági támogatások
nem egészen egynegyedét kapták meg. 2004-re az arányok megfordultak.
Az egészségügyi és szociális ellátás részesedése meghaladta az 50 százalékot,
az oktatásé és kultúráé pedig 28 százalékra csökkent. A lakossági adományozás
tehát egyértelmûen a klasszikus jótékonyság irányába tolódott el.
21. ábra
A felnôtt magánszemélyek által világi nonprofit szervezeteknek közvetlenül nyújtott
pénzadományok megoszlása összevont tevékenységi csoportok szerint, 1993, 2004
1993
24 49 27
2004
51
28
21
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Egészségügy, szociális ellátás Kultúra, oktatás, kutatás Egyéb tevékenységek
37 Az összehasonlítás lehetôségeit erôsen korlátozza az adatok részben eltérô tartalma.
1993-ban a vásárlás útján és a gyûjtések során nyújtott adományoknak csak a tényére kérdeztünk
rá, az összegére nem. Nagy a valószínûsége annak, hogy ezeket a támogatásokat,
amennyiben a kedvezményezettjük egyház vagy nonprofit szervezet volt, az interjúalanyok
hozzáadták az e szervezeteknek közvetlenül befizetett összegekhez. A közvetlen
pénzadományokra vonatkozó 1993-as adatainknak tehát olyan összetevôi (például perselypénz,
jótékonysági rendezvények belépôdíja stb.) is lehetnek, amelyek a 2004-es adatokban
már elkülönítve szerepelnek. A kisebb arányváltozásokat éppen ezért nem elemezzük.
Az egyetlen itt kiemelt elmozdulás viszont olyan nagy mértékû, amekkorát a
módszertani eltérések semmiképpen nem idézhetnek elô.
92