ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

eseményekre, gyûjtôakciókra reagálva több különbözô támogatást is adtak.
A magukat rendszeres adományozóknak vallók zöme félévenkénti vagy
évenként egyszeri támogatásról számolt be. A havi gyakoriság ritkán, a hetenkénti
pedig csak szórványosan fordult elô.
Mindebbôl talán nem túlzás arra következtetni, hogy Magyarország felnôtt
lakossága egyre növekvô mértékben tekinti állampolgári léte természetes
velejárójának az adakozást. A segítségnyújtásnak ez a formája nem
mindennapi ugyan, de sokak számára magától értetôdô. A támogatási kérelmek
nagy része meghallgatásra talál. Az emberek növekvô hányada hajlandó
mérlegelni a hozzá érkezô kéréseket, s azok nyomán számos különbözô
módon is jótékonykodni, vagy esetleg mecénási szerepet vállalni. Az
utóbbi években olyan szereplôk (például Kovács Gábor, Demján Sándor) is
megjelentek, akik már kezdeményezôen lépnek fel, ha úgy tetszik, „támogatáspolitikájuk”
van, saját társadalomképük, saját elképzeléseik mentén
alakítják adományozói tevékenységüket. 31
Összefoglalva: az elsô kutatási kérdésre azt a választ adhatjuk, hogy az
adományozási hajlandóság az elmúlt évtizedben számottevôen nôtt. Ezzel
kapcsolatos hipotézisünk helytállónak bizonyult. A magyarországi civil
szféra bôvülése együtt járt az adományozók számának és arányának növekedésével.
A felnôtt lakosság háromnegyede anyagi támogatásokkal is segítette
a társadalmi problémák kezelését, a közcélok elérését és a civil kezdeményezések
megvalósulását.
Az adományozási tevékenység bôvülése – mint a következô fejezetben
látni fogjuk – jelentôs formai gazdagodással és a támogatotti kör bizonyos
átrendezôdésével is együtt járt, illetve részben ezeknek köszönhetôen következett
be.
A pénzadományok nagysága, formái, összetétele
A pénzadományok igen sok különbözô formát ölthetnek. Széles körû elterjedtségük
részben bizonyára éppen ezzel függ össze. Minél változatosabbak
a hétköznapokban adódó jótékonykodási lehetôségek, minél gyakoribbak
és sokszínûbbek a különbözô (személyes és intézmények, szervezetek által
közvetített) kérések és adakozási felhívások, annál valószínûbb, hogy mind
31 Annak természetesen rendkívül kicsi a valószínûsége, hogy az ilyen kiemelkedô
adományozók bekerüljenek egy lakossági reprezentatív mintába, de ha véletlenül bekerülnének,
akkor sem vállalnák a válaszadást. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy az általunk
végzett vizsgálat az adományok tényleges összegét szükségképpen alábecsüli, hiszen
éppen a legnagyobb adományok adatait nem tartalmazza. Sajtóhírekbôl konkrétan tudjuk
például, hogy Kovács Gábor 2004-ben mintegy 2 milliárdos adománnyal képzômûvészeti
alapítványt hozott létre. Ez az összeg adatainkban nem szerepel.
83