ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

közel háromnegyede (több mint 6 millió ember) segítette pénzbeni vagy
természetbeni támogatásokkal a rászoruló magánszemélyeket és a különbözô
civil szervezeteket, egyházakat, állami, önkormányzati intézményeket.
Ezek az adatok azt látszanak bizonyítani, hogy a jótékonysági késztetések
erôsebbek voltak, mint azok a gátló tényezôk, amelyek részben a gazdasági
nehézségekkel, részben a társadalmi-politikai átalakulásból fakadó bizonytalanságokkal
összefüggésben alakultak ki. A többség maga is megszenvedte
a kilencvenes évek elsô felének gazdasági válságát, a szerkezetváltást,
a teljes foglalkoztatottság, s vele az egzisztenciális biztonság eltûnését, a
korábbi értékrend és normarendszer megkérdôjelezôdését. „Elszabadultak”
az egyenlôtlenségek (Ferge, 2000), „a társadalomban egyfajta polarizálódási
folyamat zajlott le: (…) összességében növekedett a szegénység és a
gazdagság aránya is, miközben a jövedelmi középosztályok aránya viszont
csökkent.” (Tóth István György, 2005, 145. old.) A szegénység a szó szoros
értelmében láthatóvá vált, s párhuzamosan megszaporodtak azok a civil
szervezôdések, alapítványok, egyházi szociális intézmények is, amelyek a
rászorultak segítésére vállalkoztak, és ehhez kérték – a jelek szerint sikerrel
– az adományozók hozzájárulását.
Hasonlóan jól érzékelhetô, minden potenciális támogató számára nyilvánvaló
problémák jelentkeztek a (többségükben állami) oktatási, kulturális
és egészségügyi intézmények mûködtetésében, sôt, még a település-üzemeltetésben
és a közbiztonság fenntartásában is. A mûködési gondokkal
küszködô állami intézmények (különösen helyi szinten) egyre gyakrabban
folyamodtak segítségért a lakossághoz, azon belül is elsôsorban a szolgáltatásaikat
igénybe vevôkhöz. Ugyanakkor az is egyre inkább a hétköznapok
részévé vált, hogy az adománygyûjtôk új ötletek, innovatív programok
megvalósításhoz, magasabb minôségû vagy új típusú szolgáltatások elindításához
kerestek partnereket.
Az adataink azt mutatják, hogy jelentôsen bôvült azoknak a köre, akiknél
a segítôkészség és/vagy a felelôsségérzet felülkerekedett a személyes
18. ábra
Az adományozók megoszlása az adomány típusa szerint, 1993, 2004
1993
40,9
21,7
37,4
2004
35,8
11,4
52,8
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Csak pénzadomány Csak természetbeni adomány Mindkettô
81