ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

A SOROZATSZERKESZTÔ ELÔSZAVA
Kedves Olvasó!
A Nonprofit Kutatások sorozat újabb kötete olyan témáról közöl vizsgálati
eredményeket, amelyhez a kutatók egy évtizedes szünet után tértek vissza.
Az önkéntesség és a jótékonyság lényeges eleme a civil szféra mûködésének.
Ezekhez a tevékenységekhez a kilencvenes évek elején nagyon sok illúzió tapadt.
Ugyanakkor szinte semmilyen tapasztalatunk, empirikus ismeretünk
nem fûzôdött hozzájuk. Ezért és a hazai társadalom nagyon is változó állapota
miatt volt érdemes újból körbejárni azt a kérdést, hogy van-e, lehet-e
önkéntesség az ezredforduló magyar társadalmában, és kik, milyen körülmények
között gyakorolják ezt. A választ a könyvben találja meg, kedves olvasónk.
A kötet, amelyet a kezében tart, sorozatunk 14. darabja. A jótékonyság
tágabb, szektorszintû összefüggéseivel sorozatunk nyitó kötetei, A HARMA-
DIK SZEKTOR és A NONPROFIT SZEKTOR MAGYARORSZÁGON, illetve – bizonyos
értelemben – a nemzetközi összehasonlítás eredményeit összefoglaló SZEK-
TOR SZÜLETIK foglalkoztak. Ezt követôen az EGYESÜLETI CÍMTÁR,aHÍVJUK TA-
LÁN NONPROFITNAK… a szektor kezdeteit, AZ EGYESÜLETEK, TÁRSADALOM,
EGÉSZSÉGÜGY, a HALAK ÉS HÁLÓK, a SZOCIÁLIS KVARTETT, vagy a KULTURÁLIS
NONPROFIT SZERVEZETEK BUDAPESTEN a lehetséges tevékenységek egy-egy területét
mutatta be. De sor került gyakorlati ismeretek közlésére is az ÁTFO-
GÓ NONPROFIT MENEDZSMENT, az 1% és a KINEK A PÉNZE? KINEK A DÖNTÉSE?
lapjain. Ezt követte a mostani könyv mintegy „tükör párjaként” A JÓTÉ-
KONYSÁG VÁLLALATI STRATÉGIÁJA kötet megjelentetése.
Kedves Olvasó! A 14. kötet – büszkén állíthatjuk – egy másfél évtizede
tartó, következetes kutatómunka újabb eredménye. Ha lehetôségünk lesz
rá, a jövôben is (remélhetôleg mielôbb) folytatjuk majd az Önök tájékoztatását.
Budapest, 2006. október
Harsányi László
7