ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

talok számára, akik nem rendelkeznek elég kapcsolati tôkével, készséggel,
és tapasztalattal ahhoz, hogy saját erejükbôl lépjenek be a munkaerôpiacra.
Az önkéntes tevékenységek támogatásában rejlô lehetôségek között fontos
megemlíteni az alábbiakat a fiatalokkal kapcsolatosan:
➢ Kipróbálhatják társadalmi szerepeiket, megtanulhatják, hogyan hozzanak
jó döntéseket, oldjanak meg problémákat, tesztelhetik igazságérzetüket,
vezetôi képességeiket.
➢ Az önkéntesség híd szerepet tölthet be az iskolai oktatás és a
munkaerôpiaci fizetett munka között.
➢ Az önkéntesség hagyományos területeinek tekintett szociális és az
egészségügyi gyakorlaton túl, az önkéntesek munkájuk során elsajátíthatnak
PR, kommunikáció, szervezetvezetés, szervezetfejlesztés,
képzés, tréning, mûvészetek, kultúra, sport, szabadidô, jog- és igazságszolgáltatás
stb. tárgykörébe tartozó tudásokat.
➢ Az önkéntes tevékenység fontos része lehet a fiatalok szakmai önéletrajzának,
karrierállomásainak. Átmenetet jelenthet a képzés és a fizetett
munka között, lehetôséget adhat az élethosszig tanulás szocializálásának,
illetve olyan kapcsolati tôkét jelenthet, amely lehetôvé teszi
a munka világába való mélyebb integrációt.
➢ Észrevétlen, nem direkt tanulást jelent, ezért hosszabb távú tudás,
mélyebb tapasztalat szerezhetô általa.
➢ Egyszerre kínál személyes fejlôdést, a társadalmi tudatosság elsajátítását,
konkrét munkatapasztalatot és a készségek közvetlen fejlesztését.
Az önkéntesek motivációi ezerfélék, de két jól elkülönülô típust mégiscsak
fel lehet vázolni: a társadalmi, közösségi hasznosság szempontjából
mindegy, hogy valaki gyakorlatias, pragmatikus értékek mentén, vagy altruista,
idealista értékek birtokában önkéntes. Tulajdonképpen mindkét
motiváció vallója a közösségek fejlôdését, a tudatos, felelôs, munkavégzô
állampolgárok sorát gazdagítja
Az emberek személyes csatornákon keresztül jóval többen jutnak álláshoz,
mint azt gondolnánk. Az önkéntesek motivációit vizsgáló kutatás 20
önkéntes tevékenységeket végzô interjúalanyai arról számoltak be, hogy
kapcsolataiknak (ismerôs, barát) több mint 40%-a az önkéntes munkához
kapcsolódóan épült ki. Több szerzô mutatta ki, hogy a weberi hatalomfajtákon
kívül (gazdasági, szimbolikus, politikai) létezik egy negyedik is, a társadalmi
hatalom, amelyet leginkább az egyének személyes kapcsolati hálói
testesítenek meg, és amelyet a társadalomtudományban hosszú ideje társa-
20 Czike Klára–Bartal Anna Mária (2005): Nonprofit szervezetek és önkéntesek – új
szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzôk motivációi. Civitalis Egyesület.
Budapest.
58