ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

en csak részben igazolható a jelenlegi reprezentatív mintán. A két mintázat
létezését ezek az eredmények sem vonják kétségbe, azonban mostani eredményeink
egyértelmûvé teszik, hogy a típusokat nem lehet leírni kemény adatokkal:
a típusok ugyanis az egyéni életúton belüli élethelyzet, anyagi szituáció,
szabadidô, eredeti motivációk, lakhely, stb. változásával folyamatos mozgásban
vannak. A hagyományos típus egyszerûbben kimutatható, mivel régóta
van jelen a magyar társadalomban. Ezt a típusú tevékenységet fôként nôk végzik,
és inkább a 35 év feletti korosztály. Az iskolai végzettség szerinti
kategorizáció nem nyert igazolást, illetve az új típus kimutatása sem egyértelmû.
Ugyanakkor korábbi kutatásaink egyértelmûsítik, hogy kizárólag önkéntes
fiatalok (26 év alattiak) vizsgálatakor (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
és Vöröskereszt kötelékében tevékenykedô fiatalok kérdôíves válaszai) a
szokásos motivációktól eltérô eredményeket kapunk, azaz létezik új típusú önkéntesség.
Ugyanakkor ennek természetszerûségét elsôsorban a korcsoport
életkora indokolja (elsôdleges célok: tudásszerzés, közösséghez tartozás, önismeret
szerzésének vágya stb.).
Az önkéntesség mint integrációs erô
az információs társadalomban
A továbbiakban a különbözô társadalmi csoportok számbavételén keresztül
szeretném bemutatni, hogy hogyan integrálhatja az önkéntesség a társadalmat
az információs korban. Az elemzés gerincét a második reprezentatív
kutatás képezi, de természetesen felhasználom mások és a magam eddigi
kutatási eredményeit is.
A nemzetközi szakirodalom az önkéntesség szerepét fôként annak társadalomban
(integráció, kiilleszkedés csökkentése), illetve gazdaságban (teljes
foglalkoztatottság) betöltött szerepe mentén elemzi. A civil társadalommal
foglalkozó kutatások (pl. Putnam, 2000) szerint az országok közötti,
vagy az egyes országokon belüli régiós különbségeket elsôsorban az úgynevezett
társadalmi tôkének lehet tulajdonítani, amely – többek között például
– az önkéntes tevékenységekben való részvételben nyilvánul meg.
Ahol magas részvételt találtak az adott terület társadalmi mozgalmaiban
vagy az önkéntesek számát illetôen, ott más gazdasági, társadalmi mutatók
is jobbnak bizonyultak.
Munkanélküliség
A munkanélküliség az Európai Unió és tagállamai számára talán az egyik
legnagyobb kihívást jelenti a XXI. században. Eurómilliárdokat költünk arra,
hogy a teljes foglalkoztatottságot megközelítsük, különbözô kísérletek
49