ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a szervezetek fejlesztése, regionális önkéntes központok létrejötte vált lehetôvé<br />
az utóbbi években. Számos önkéntességgel kapcsolatos kiadvány megjelenése<br />
kötôdik az ÖKA nevéhez. Mellettük számos szervezet kommunikációs<br />
tevékenységének köszönhetôen egyre több hír szól az önkéntesség<br />
társadalmi fontosságáról is.<br />
A támogatók is egyre szélesebb körben jelenítik meg céljaik között az<br />
önkéntesség fejlesztését, így egyre több pályázati kiírás konkrétan nevesíti<br />
az önkéntességet 12 .<br />
Elméleti megfontolások<br />
Az önkéntesség a társadalmi tôke egyik legfontosabb ereje. A társadalmi tôke<br />
teremtôdhet informális és formális együttmûködésekben, köz- vagy<br />
magánszükségletek kielégítése során 13 .<br />
A társadalmi tôkével kapcsolatos megközelítések sokfélék. Fukuyama<br />
(2000) szerint a társadalmi tôke a kultúrában gyökeredzik. Eszerint minden<br />
egyénnek ugyanolyan fogékonysága, hajlandósága van arra, hogy<br />
együttmûködjön, a különbségek a különbözô kultúrák között vannak. Értelmezésében<br />
pl. a japán és a kínai társadalomban mélyen gyökeredzô cselekvés<br />
az együttmûködés a szoros családi kötôdések révén, míg az amerikai<br />
társadalomról ez kevésbé mondható el.<br />
Más elemzések szerint a társadalmi tôke inkább az individuumok jellemzôitôl<br />
függ, egyesek szívesebben mûködnek együtt, mint mások (Putnam<br />
1993). Ugyanakkor Coleman (1990) szerint, a társadalmi tôke különbözô<br />
szituációkban határozható meg: egyes helyzetek ösztönzôi az együttmûködésnek,<br />
más helyzetek pedig nem.<br />
Az elemzések abban megegyeznek, hogy a társadalmi tôke részének tekintik<br />
az önkéntességet, a civil társadalmi szervezôdéseket.<br />
Az ipari társadalom információs társadalommá válásának folyamatában<br />
a fizikai munka szellemivé, a termék információvá, a termelés szolgáltatássá<br />
változik. E változás során átalakulnak a közösségek is. A modernitás elôt-<br />
12 A teljesség igényével: HEFOP 2.2. „A társadalmi befogadás elôsegítése a szociális területen<br />
dolgozó szakemberek képzésével” c. program önkéntesek képzését is támogatja, a<br />
Nemzeti Civil Alapprogram több programja is, OFA ÖTLET 2005 címû programja,<br />
amely a fiatalok tartós munkanélkülisége ellen kíván hatni önkéntesek foglalkoztatása segítségével,<br />
számos nagykövetség jár(t) élen az önkéntesség támogatásában (Amerikai,<br />
Brit, Holland, Kanadai), a Phare Access programok évrôl évre, a GE, a Nokia mint piaci<br />
támogatók, vagy nemzetközi alapítványok mint a MOTT Alapítvány és a Soros Alapítvány<br />
is.<br />
13 Czike Klára–Bartal Anna Mária: Önkéntesek és nonprofit szervezetek. Civitalis Egyesület.<br />
Budapest, 2005<br />
32