ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
hiányoznak róluk azok a kérdések 3 , amelyek az önkéntesség és jótékonyság<br />
társadalmi integrációs hatásának mélyebb elemzését segíthetnék. Bár ezekbôl<br />
néhányat „becsempésztünk” a 2004-es felvétel motivációs blokkjába,<br />
összességében mégis igaz, hogy a rendelkezésünkre álló empirikus anyag<br />
nem ad annyi támpontot az adományozás és az önkéntes tevékenységek<br />
társadalmi integrációs összefüggéseinek vizsgálatához, amennyit egy kifejezetten<br />
erre a témakörre összpontosító felmérés adhatna. Elemzésünket<br />
ezért csupán az elsô lépésnek tekintjük egy olyan folyamatban, amelynek<br />
következô szakaszaiban nyilvánvalóan célvizsgálatokra és kvalitatív módszereket<br />
alkalmazó kutatások egész sorára lesz szükség.<br />
Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy – bár a társadalmi integrációt<br />
helyezzük elemzésünk fókuszába – ez nem jelenti egyúttal a hagyományos<br />
megközelítés teljes mellôzését. A nonprofit szektor szempontjából végzett<br />
vizsgálatot két okból is nélkülözhetetlennek tartjuk. Egyrészt azért, mert az<br />
adományok és az önkéntes tevékenységek erôforrásként igen fontosak a civil<br />
szféra számára, másrészt azért, mert az önkéntesség és jótékonyság társadalmi<br />
integrációs szerepének betöltéséhez többnyire éppen a civil szervezetek<br />
biztosítják az intézményes kereteket.<br />
A szektorszempontú vizsgálat kapcsán elkerülhetetlenül felmerül az örök<br />
módszertani kérdés, amely a lakossági felmérések eredményei és a makrostatisztikai<br />
adatok közötti különbségekre vonatkozik. Az eltérések részletes<br />
magyarázatát a II. számú melléklet tartalmazza. Itt beérjük annak leszögezésével,<br />
hogy a megkérdezett magánszemélyektôl természetesen nem várható<br />
el az a fajta gondolkodásmód és tájékozottság, amely a statisztika összeállítása<br />
során alapkövetelménynek számít. Nem kell tudniuk precízen meghatározni<br />
a támogatást kérôk szektor-hovatartozását és ágazati besorolását, még<br />
kevésbé azt, hogy az általuk nyújtott támogatás a könyveléskor melyik rubrikába<br />
kerül. Nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy a gyûjtôperselyt<br />
melyik szervezet képviselôi teszik eléjük, hogy a támogatásukat az iskolai<br />
alapítvány vagy maga az iskola, az önkormányzat vagy a falufejlesztô egyesület,<br />
az egyház vagy az egyházi szeretetszolgálat fogja-e felhasználni. Ebbôl<br />
következôen a lakossági felmérésekbôl származó és a nonprofit statisztikában<br />
megjelenô adatok közötti eltéréseket természetesnek lehet tekinteni.<br />
Ugyanakkor az eredmények értelmezése során tudatában kell lennünk a különbségeket<br />
elôidézô tényezôknek; megállapításainkat és következtetéseinket<br />
azok hatásainak figyelembevételével kell kialakítanunk.<br />
Ezeket a módszertani elveket a kötetünkben szereplô tanulmányok<br />
megírása során igyekszünk maradéktalanul érvényesíteni, miközben a mu-<br />
3 Ilyenek lehetnének például a kapcsolati hálók és az önkéntes tevékenységek összefüggéseit<br />
feltérképezô, vagy a jótékonykodás és az egyéb társadalmi-politikai aktivitások kölcsönhatását<br />
feltáró kérdések.
Change language