ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

Módszerek
A vizsgálati módszereket részletesen a kötet II. számú mellékletében ismertetjük.
Szükségesnek érezzük azonban, hogy már ebben a rövid bevezetôben
szót ejtsünk néhány olyan módszertani problémáról, amelynek kezelése
az eredmények szempontjából is fontos.
Azzal kell kezdenünk, hogy az általunk elemzett kutatási eredmények
döntô többsége két empirikus adatgyûjtésbôl 1 származik. Az egyikre még
1994-ben, a másikra 2005-ben került sor; az egyik a felnôtt lakosság 1993-
as, a másik a 14 éves és idôsebb népesség 2004-es adományozási és önkéntes
tevékenységét mérte fel. Mindkettô reprezentatív mintavételen 2 alapuló
lakossági adatgyûjtés volt. A kérdôívek kitöltésére személyes interjúk során
került sor, a kérdezôbiztosok lakásukon keresték fel a mintába bekerülteket.
A két kérdôív szerkezetét és megfogalmazásait tekintve egyaránt hasonlított
egymáshoz, de nem volt teljesen azonos. A második adatlap
összeállítása során természetesen alkalmazkodnunk kellett a vizsgált jelenség
változásaihoz, s az elsô kutatás tapasztalatainak figyelembevétele is módosításokat
eredményezett.
Az idôbeli összehasonlítás éppen ezért csak bizonyos korlátok között lehetséges.
Az 1993-as és a 2004-es mennyiségi mutatók – szigorúan véve –
csak akkor vethetôk össze, ha az utóbbiaknak is a felnôtt lakosságra kiszámított
értékét használjuk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tizenévesek önkéntes
tevékenységeinek és adományozási szokásainak esetleges módosulásairól
semmilyen információnk nincs. Szintén nehezíti a változási tendenciák feltárását,
hogy a 2004-es motivációs kérdések jelentékeny részének nincs
1993-as „párja”. Az új megfogalmazások mögött értelemszerûen az indítékok
gazdagodásával, differenciálódásával kapcsolatos kutatói benyomások,
tapasztalatok rejlenek, de ezek megalapozottságának közvetlen igazolásához
(vagy megcáfolásához) idôbeli adatok nem állnak rendelkezésünkre.
Még keményebb elemzési korlátot jelent az a tény, hogy adatgyûjtéseink
alapvetôen azoknak a (világszerte többé-kevésbé egységes módszerek és
kérdéssorok alapján végzett) felméréseknek a sorába illeszkednek, amelyek
a lakossági adományok és önkéntes tevékenységek nagyságrendjét, valamint
motivációs hátterét igyekeznek feltárni. Központi kérdésük általában
az, hogy a nonprofit szektor mekkora és milyen szerkezetû lakossági hozzájárulásokra
számíthat. Ehhez alkalmazkodnak a kérdôíveik is, így aztán
1 A kötet tanulmányaiban forrásmegjelölés nélkül közölt adatok kivétel nélkül ennek a
két felmérésnek az adatbázisaiból származnak. Amennyiben más statisztikai vagy kutatási
információkra hivatkozunk, azok forrását a táblák és ábrák alatt, illetve a szövegben feltüntetjük.
2 Az elsô vizsgálat során 15 ezer fôs, a második alkalommal 5 ezer fôs mintával dolgoztunk.
14