ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
➢ Jótékonysági vásárlások útján 8 milliárd Ft jutott el a támogatottakhoz.<br />
➢ A nonprofit szervezetek és egyházak 19 milliárd Ft (ezen belül a világi<br />
civil szervezetek közel 12 milliárd Ft) közvetlen pénzadományt kaptak.<br />
A támogatók között az alacsony összegeket adományozók voltak többségben.<br />
Különösen igaz volt ez a gyûjtések és a jótékonysági vásárlások esetében,<br />
de a világi civil szervezeteket közvetlenül támogatóknak is mindössze<br />
egyötöde költött 10 ezer Ft-nál többet adományozásra. Ennek ellenére tôlük<br />
származott az összes támogatás 70 százaléka.<br />
Az adományozók társadalmi-demográfiai összetétele az elmúlt évtizedben<br />
lényegében változatlan maradt. A legmagasabb adományozási hajlandóságot<br />
mutató társadalmi csoportok továbbra is<br />
➢ a nôk,<br />
➢ a középkorúak (30 és 60 év közöttiek),<br />
➢ az iskolázottak, legalább közép-, de inkább felsôfokú végzettséggel<br />
rendelkezôk,<br />
➢ a magas társadalmi státusú alkalmazotti munkát végzô foglalkoztatottak,<br />
➢ a házasságban vagy élettársi kapcsolatban, 3–5 fôs háztartásban élôk,<br />
➢ a 2 vagy legfeljebb 3 gyermeket nevelôk,<br />
➢ a fôvárosiak,<br />
➢ a különbözô civil szervezetek, érdekképviseletek tagjai és a párttagok,<br />
➢ az önkéntes tevékenységekbe bekapcsolódók (fôleg a szervezett önkéntesek),<br />
➢ a vallásukat az egyházi elôírások szerint gyakorló, egyházi kötôdésû<br />
emberek.<br />
A személyi jövedelemadó 1%-át felajánlók szintén igen nagy valószínûséggel<br />
válnak adományozóvá. A nyilatkozatot kitöltôk 90 százaléka más formában<br />
is nyújt támogatást. Az 1% rendszere tehát nem veszélyezteti a lakossági<br />
adományozás fejlôdését.<br />
Mindebbôl a civil szervezetek szempontjából két egymástól merôben eltérô<br />
következtetést lehet levonni. Az egyik az, hogy a fentiekben azonosított,<br />
jótékonyságra inkább hajlamos társadalmi csoportokat érdemes az<br />
adománygyûjtô kampányok középpontjába állítani, az ô nyelvükön, az ô<br />
élethelyzetükhöz alkalmazkodva kell megfogalmazni a felhívásokat, szóróanyagokat,<br />
reklámokat.<br />
A másik lehetôség az, hogy – éppen ellenkezôleg – a jelenleg még kevésbé<br />
adományozókat (a férfiakat, a fiatalokat és az idôseket, az egyedül élôket,<br />
a kevéssé iskolázottakat, a kisvárosok lakóit, a civil közösségekhez és egyhá-<br />
136