ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
38. ábra<br />
Kapott-e információkat, híreket nonprofit szervezetekrôl? 1993, 2004<br />
1993<br />
5,5<br />
15,7<br />
78,8<br />
2004<br />
5,5<br />
15,0 70,9<br />
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%<br />
Egyáltalán nem<br />
kapott<br />
Csak 1 forrásból<br />
kapott<br />
Több forrásból kapott<br />
információt<br />
szervezetek vezetôinek egy része kifáradásról panaszkodik. A média ingerküszöbét<br />
a jó kezdeményezések, kis civil sikerek nemigen érik el, igazán<br />
nagy botrányok pedig az utóbbi idôkben – szerencsére – nem voltak.<br />
Mindennek ellenére is azt kell mondanunk, hogy a felnôtt lakosság nonprofit<br />
szervezetekkel kapcsolatos informáltságának romlása (38. ábra és I.<br />
melléklet 65. tábla) meglepetésnek számít.<br />
A jelenség magyarázatát – legalábbis részben – valószínûleg az adja,<br />
hogy a kilencvenes évek elején az alapítvány sokkal „divatosabb” szervezeti<br />
formának számított, mint manapság. Túl az akkoriban még valóban jelentôs<br />
adókedvezményeken, számos (azóta már elveszett) illúzió is fûzôdött az<br />
alapítványi formához. Sokan személyesen is érintettek voltak a tömeges<br />
szervezetalapításokban, még többen közvetve értesültek róla. Ez volt egyúttal<br />
az elsô nagy alapítványi botrányok (visszaélések, szabálytalan mûködés,<br />
vagyonvesztések) idôszaka is. Ezek akkor még hírnek számítottak, mind a<br />
sajtó, mind az elektronikus média nagy terjedelemben tudósított róluk. Az<br />
embereknek tehát bôven volt alkalmuk, hogy a nonprofit szervezetekrôl<br />
halljanak, s – talán, mert a jelenség új volt – ezeket a híreket valóban meg is<br />
hallották.<br />
Valószínûnek tartjuk (bár megfelelô kutatások hiányában bizonyítani<br />
nem tudjuk), hogy ma sem jelenik meg kevesebb tudósítás a civil szféráról,<br />
mint 1993-ban. Sôt, az a benyomásunk, hogy (fôleg a helyi lapokban) több<br />
is van belôlük. Csakhogy ezeknek ma már nincs újdonságértékük, így<br />
könnyen észrevétlenek maradnak.<br />
A magyarázat további elemeit találhatjuk meg, ha részletesebben is áttekintjük<br />
a nonprofit szervezetekre vonatkozó információk forrásait (39. ábra<br />
és I. melléklet 66–67. tábla).<br />
Az adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évtizedben két ellentétes folyamat<br />
zajlott le. Egyrészt csökkent azoknak az aránya, akik a rádióból, televízióból,<br />
újságokból, illetve különbözô egyházi, kulturális, politikai rendezvényeken<br />
kaptak hírt nonprofit szervezetekrôl. Másrészt viszont nôtt azoké, aki-<br />
131