ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
sak ahhoz, hogy komoly átalakulásról beszélhetnénk. A legmagasabb adományozási<br />
hajlandóságot mutató társadalmi csoportok továbbra is<br />
➢ a nôk,<br />
➢ a középkorúak (30 és 60 év közöttiek),<br />
➢ az iskolázottak, legalább közép-, de inkább felsôfokú végzettséggel<br />
rendelkezôk,<br />
➢ a magas társadalmi státusú alkalmazotti munkát végzô foglalkoztatottak,<br />
➢ a házasságban vagy élettársi kapcsolatban, 3–5 fôs háztartásban élôk,<br />
➢ a 2 vagy legfeljebb 3 gyermeket nevelôk,<br />
➢ a fôvárosiak,<br />
➢ a különbözô civil szervezetek, érdekképviseletek tagjai és a párttagok,<br />
➢ az önkéntes tevékenységekbe (azon belül is fôleg a szervezett önkéntességbe)<br />
bekapcsolódók,<br />
➢ a vallásukat az egyházi elôírások szerint gyakorló, egyházi kötôdésû<br />
emberek.<br />
A magánszemélyek támogatásának elnyeréséhez a civil szervezeteknek célszerû<br />
tisztában lenniük azokkal a fentiekben részletezett tényekkel, amelyek<br />
alapján eldönthetik, hogy kérelmeikkel melyik társadalmi réteget érdemes<br />
megcélozniuk. Legalább ugyanilyen fontos azonban számukra annak<br />
megismerése, elemzése, gyakorlati szempontú végiggondolása is, hogy<br />
melyek az adományozás lehetséges indítékai, milyen motiváció alapján<br />
születnek a támogatási döntések. Ennek ismeretében érdemes áttekinteniük,<br />
hogy ôk maguk mit tudnak kínálni a támogatásért, milyen érvekkel<br />
tudják saját céljaikra megszerezni a lakossági adományokat.<br />
Az adományozás motivációs háttere, indítékai<br />
A jótékonysági motiváció történeti fejlôdése<br />
A történészek (Hall, 1992; McCarthy, 2003; Schneewind, 1996) hajlanak rá,<br />
hogy a jótékonyság történetét egymást követô, néha egymásból kinövô,<br />
máskor egymást felváltó megközelítések soraként, többé-kevésbé egyenes<br />
vonalú fejlôdésként írják le. Ez a maguk szempontjából érthetô és indokolt<br />
is, hiszen a különbözô korszakokban valóban más és más volt a jótékonyság<br />
meghatározó jellemzôje, megítélése és értelmezési kerete. Munkáik<br />
ugyanakkor korántsem csak a történeti elôzmények megvilágításával járulnak<br />
hozzá a mai helyzet megértéséhez, hanem azért is, mert a hajdan uralkodó<br />
adományozási minták és a hátterükben rejlô motívumok, megfontolások<br />
bizonyos mértékig „tovább élnek”. Napjaink bonyolult, sokrétegû jó-<br />
113