ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ - MEK

emberek körében. Az utóbbi két csoport között sokkal kisebb a különbség,
mint a vallásosakon belül az egyházi kapcsolatokat ápolók és az egyházakhoz
nem kapcsolódó hívôk között. Ez egyértelmûen jelzi, hogy nem annyira
az értékrend mûködik befolyásoló tényezôként, mint inkább a kérések,
adakozási felhívások gyakorisága és „nyomatékossága”.
Nem ilyen egyértelmû a kisebbségi hovatartozás 41 szerepe a támogatói
aktivitás alakulásában. A magukat kisebbséginek valló válaszadók között az
adományozók aránya lényegesen alacsonyabb, mint a többségi lakosság körében.
Úgy látszik, hogy az ilyen csoportokon belüli szolidaritás gyengébb
az általában feltételezettnél, vagy legalábbis nem elég erôs a szegénység, az
alacsony iskolázottság és a rossz munkaerô-piaci helyzet hatásainak ellensúlyozásához.
Rendkívül erôs viszont az önkéntes tevékenységek és az adományozási aktivitás
közötti összefüggés. Az önkéntes segítôk általában is, de az intézmények
által szervezett önkéntes tevékenységekbe bekapcsolódók különösen
nagy valószínûséggel hoznak anyagi áldozatot az általuk fontosnak tartott
ügyek elômozdításáért. A szervezett önkénteseknek 94 százaléka egyúttal
adományozó is. Ez az elképesztôen magas arány akár arra is utalhatna,
hogy a mai magyar társadalomban az idôáldozat számít a legértékesebbnek.
Aki eléggé azonosul egy üggyel ahhoz, hogy idôt áldozzon rá, az már
anyagi támogatást is hajlandó adni. Az esetek egy részében ez talán igaz is
lehet, mégis inkább hajlunk arra az értelmezésre, hogy a szervezett keretek
között végzett önkéntes tevékenység a kapcsolatok szorosra fûzésén keresztül
hat az adományozói magatartásra. Az önkéntesek alaposan megismerik
az általuk segített szervezet gondjait, részeseivé válnak a sikereinek, azonosulnak
a céljaival, s egy idô után természetesnek tûnhet, hogy adományokkal
is hozzájáruljanak a számukra fontossá vált közösség fenntartásához és
fejlesztéséhez.
Szintén igen szoros kapcsolat mutatkozik a személyi jövedelemadó 1%-
ának felajánlására vonatkozó döntések és a saját vagyontárgyak, illetve jövedelem
átengedésére való hajlandóság között. Az 1%-ot felajánlók minden
tekintetben (27. ábra és I. melléklet 8–10. tábla) lényegesen jobb adományozók
azoknál, akik – bár fizetnek adót – nem töltik ki a rendelkezési
nyilatkozatot, s még inkább azoknál, akiknek nincs is adófizetési kötelezettségük.
41 Az 5000-es mintába bekerült válaszadók közül 234-en vallották magukat kisebbségi
csoporthoz tartozónak. Ezen belül a romák aránya közel kétharmados volt, így a kisebbségi
hovatartozás szerinti vizsgálat eredményeit a tôlük kapott válaszok döntôen befolyásolják.
108